"Anglia elfoglalása sem történt ekkora hadsereggel 100 évvel később."
Az egy páncélos sereg volt. Olyan ez, mint a II világháboruban a tankok, meg a géppuskások. Darabra kurva kevés tank volt a géppuskák számához mérve, de a hatékonyság az nagy volt.
Egyébként azt nyilván tudod, hogy az angol király épp egy csatából érkezett, úgyhogy jókora szerencsével nyertek a normannok.
"Nem volt véletlen, hogy az Árpádoknak uralmuk elismertetése érdekében fel kellett adniuk területük az Ennsig érő nagyságát."
Az nem fájhatott olyan nagyon. A Bécsi-medence, Morva mező már inkább. Nem is értem, miért adták fel.
Az ellátásról: ne feledd, ezek a sztyeppéről jöttek. Ott a mongol haderőről pontosan tudjuk, hogy egy tumeny 10 000 fő. A mongol lovaknak nem kellett inni? Oszt megoldották. Ne aggódj, a magyarok is megoldották.
------------
Figyelj.
Anglia elfoglalása sem történt ekkora hadsereggel 100 évvel később.
Ilyen nagy fős hadseregeket nem tudtak kiállítani egyszerre.
Aztán arról nem is beszélve, hogy 955 táján még nem volt biztos a "honfoglalás" véglegesítése sem!
Nem volt véletlen, hogy az Árpádoknak uralmuk elismertetése érdekében fel kellett adniuk területük az Ennsig érő nagyságát.
A Géza által aláírt határok1920-ig éltek kb kisebb nagyobb eltéréssel.
Ez volt az ára az Árpádok uralmának elismeréséért.Meg ugye Istvánnak át kellett vennie az nyugati kereszténységet, a mi szerencsénkre.
Mert már száz év múlva nem lett volna esély sem a megmaradásunkra.
Én itt azt olvastam, hogy Bulcsú seregét a német történészek 7-12 ezer főre becsülték.
Simán elfogadom, hogy az alsó határ fele vagyis 3500 lovas lehetett.
Ez még mindig több, mint tízszerese az általad adott becslésnek.
Én azt mondom, hogy egy fejedelem nem indul ellenséges területre harcolni 1000 fő alatt. 2-300 lovas a bizánci baráti látogatásra kísérhette Bulcsút, de oda nem harcolni ment.
Az ellátásról: ne feledd, ezek a sztyeppéről jöttek. Ott a mongol haderőről pontosan tudjuk, hogy egy tumeny 10 000 fő. A mongol lovaknak nem kellett inni? Oszt megoldották. Ne aggódj, a magyarok is megoldották.
Gyorsan hozzáteszem, hogy én nem ezer fős sereget, hanem ezrekben (de tízezernél kevesebb) kifejezhető seregeket feltételezek.
--------
Most azt, hogy mit írtak évszázadokkal később és korábban lényegtelen és nem is igaz.
A szokásos nagyot mondások és ferdítések..
Gondolkozz csak.
Csak ezer ló esetében hány ló szükséges egy csapat elindulásához?Mi a legkevesebb? Vedd számításba azt is, hogy a málhát nem szekér szállította.Nincs várostromhoz felszerelésük.n.
Mennyi takarmány?
Aztán a lovak ivóvize.
A ló csak tiszta vizet iszik.
Nem akármilyet.
Mennyi kút kell és mennyi itató vályú csak ezer ló esetében?
Szerinted?
Aztán a fegyverzet, a nyílvesszők pótlása?
Vagy úgy összeszedték a nyílzáspor után a nyilveszőket?
"Meg azután ott volt Bulcsu tábora is a közelben, ahonnan rabokat szabadítottak, és feltehetően jókora zsákmányt is ejtettek.
A katonák már csak olyanok, hogy az ilyen ziccert nem hagyják ki - szóval lehetett Ottónak épp elég dolga aznap, mire pihenni tért a városba."
Még egyszer.
Ha látták volna a várból Ottót a magyarokat üldözni, akkor a szemtanuk jelentése alapján írtak volna róla. De a szemtanuk csak a magyarokat látták vonulni, mintha nem is lett volna csata.
Vagyis Ottó nem üldözte őket, hanem szép óvatosan araszolt a biztonságos város felé, ügyelve arra, hogy az éjszakát védett helyen töltse.
"Vagyis tűnik, hogy nem mindenki volt olyan szerencsés, hogy csak úgy "elviharzzon" - volt akit utolértek.""
Vagyis a magyar sereg "elviharzott" és nem érték utól őket. Másnap pedig már nem is tudták utólérni őket, legfeljebb a hátrahagyott málhát, és/vagy a gyalog segéderőket.
Ha volt ilyen gyalogos erő, nnna, azok valóban szétszéledhettek, azokat már levadászhatta a helyi lakosság, csakhogy ez semmiféle érzékelhető veszteséget nem okozhatott a magyar seregnek, hogy úgy mondjam, belefért a kálóba.
"Árpádot (valójában Álmost) a kazárok beleegyezésével, 'a kazárok szokása és törvénye szerint' emelték pajzsra, még azelőtt, hogy a Hétmagyar ellenséges viszonyba került volna a birodalommal, befogadva a kagán ellen lázadó kavarokat. "
Sztem ez másként van. Sztem a kazár kündü váltotta ki a polgárháborút azzal, hogy ő akart lenni a kagán. Így aztán a polgárháborús időszakban két kagánnal kell számolni. Az igazival, és a kagán2-vel, vagyis a künüvel.
Nnna, ez a kagán2 szervezte össze a későbbi honfoglalókat, és csinált kazár szokás szerint megas arkhont Árpádból (igazad van, Álmosból).
És aztán a háború végén ez a kagán2 (vagy az utóda) csatlakozott a honfoglalókhoz a kavarokkal.
"Nem arról van szó, hogy az onogur-bul(g)ár-alán néptöredékek ne lettek volna komoly számban jelen a Hétmagyar létrehozásánál, az eredetmonda, a nyelvi és kulturális örökség megléte világosan árulkodik erről, itt az alapnyelvet és az önelnevezést adó néprész jelentőségének kiemeléséről van szó."
Értem én, de én is arról beszélek, csak más megközelítésből.
Én azt mondom, hogy az onogurok a bolgár uralom előtt átvették a magyar nyelvet.
Egy részük bejött Kujberrel 680-ban, a másik részük a honfoglalókkal. Nem kell tehát (és nincs is a genetikusok szerint) finnugor tömegekkel számolni a magyar nyelv kizárólagossá válásához. Ezzel együtt a kusnarenkóiak lehet, hogy finnugor jellegüek voltak embertanilag is. De az is lehet, hogy hun beütés volt bennük (szargatkai eredetüek lehettek).
"A Chidmasz és a Chingilusz beazonosítása problémás"
Az a helyzet, hogy pont ott van, ahol szerintem lennie kell.
Ugyanis a kazárok nem véletlenül adták hozzá a kagán közeli rokonát. Valszeg szövetséget pecsételtek meg a házassággal, ami a kazárok nyugati határán felvonuló szabírok (Dentumoger) fékentartására lett volna hivatott. Viszont a házasság is, és a szövetség is kérész életű lehetett.
"A 'Levédia' alak eleve nem magyaros forma"
Nem mindegy? Levédia a mai fogalmaink szerint nem is létezett. Levéd (Előd) egyszerüen a legtekintélyesebb volt a "vajdák" között, akik mind függetlenek voltak, mivel Árpád előtt "sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt".
Tehát volt egy központ, a Chidmasnál, ahol a sok közül a legtekintélyesebb fejedelem székhelye volt. Levédia tehát egy fikció. Ezért aztán a magyar hagyományban nincs is nyoma.
Akikről itt most beszélünk, annak a kettőnek a neve viszont egyértelműen személynév a DAI-ban, ahogy nagyon helyesen idézted is. Ráadásul mindkettejük neve előfordul Kazáriában: Bulčan és Tarmač kazár hadvezérek voltak, vagyis két olyan ember ment követségbe Bíborbanszületett Konstantinhoz, aki kazár személynevet, de legalábbis Kazáriában előforduló személynevet viselt. Amire pedig most hoztam forrást, az az, hogy Abkházia nyugati részén létezett, illetve létezik ilyen utónév, hogy Tarmacs.
"Ha a volgai átkelést valamilyen 'magyarokról leszakadt rész' hajtotta volna végre, Anonymusnak erről soha nem lehetett volna tudomása, nem rögződik az ide költözöttek tudatában"
Fordítva mondtam.
A volgai átkelést egy a honfoglalókhoz csatlakozott rész hajtotta végre.
Viszont a honfoglalókhoz mérve a létszámarányuk kicsi lehetett. Semmiképp sem akkora, hogy a nyelvük kiszoríthatott volna más jelölteket. Ezzel együtt ők is az erdős pusztából jöttek, a nyelvük többé-kevésbé hasonlíthatott a magyar nyelvhez.
Gyorsan hozzáteszem, hogy a kusnarenkóiak csatlakozása a kazár polgárháború előtt történhetett max egy-két évtizeddel.
És a kusnarenkóiak etelközi helyét is sejthetjük, ha igaz, ők adták a subotcai leleteket a Dnyeszter vidékén. Ez magyarázatot ad arra, hogy a súlyuk megnövekedett a honfoglalásra, ugyanis ott veszteség nélkül átvészelhették a honfoglalók közül egyedül (!!!!) a polgárháborút.
"Türk Attila álláspontját arról, hogy a honfoglalók régészeti leleteinek párhuzamaival főleg nem az ún. 'szaltovo-majaki horizont' területén, hanem az északabbi erdős steppe vidékének régészeti kultúráiban kell számolni."
Egyetértek vele. Nem kicsit. Nagyon:-)
Hozzáteszem: A ma honfoglalónak tartott leletekről beszélünk, vagyis Dzsaffar ezer lovasáról.
Ellenben én azt mondom, hogy nem csak ők voltak honfoglalók, ők legfeljebb a honfoglaló létszámnak a tizedét adták.
A többieket meg a többi lelet közt (késő avarok???) kell keresni.
" És ott van még a nyelvrokonság ténye, ami szintén minimum a Középső-Volga vidékéig visz el"
Vékony Gábor szerint nem. Ő azt mondja, hogy a Donyec középső-felső folyása vidékén volt a magyar nyelv kialakulásának helyszíne, szomszédai voltak a hantimanysik, majd az éghajlati öv (erdős puszta) mentén elterjedt a nyelv két irányba.
Egyébként Julianus magyarjai, meg a veronai polgáré a kazár polgárháború menekülttjeinek a leszármazottai. Ezt jól mutatja, hogy mellettük a szavír menekültek nyomai is megmaradtak.
Ez érdekes lehet, ha azt vesszük, hogy nem feltétlenül törzsnevek kerültek be a DAI-ba, hanem a hadak (kvázi törzsek) élén állók tisztségének nevei. Illetőleg a kettő teljesen egybemosódott, s a köznapi szóhasználatban a törzsi hovatartozást, a seregbeni elhelyezkedést a vezér nemzetségének, tisztségének nevével jelölték.
Az analógiák felvetése ettől persze még örök rágócsontot biztosít az etimológusoknak.
" A sár is speciális mert csak a magyarokat hátráltatja. Ha valaki elgondolkozik, ez így talán mégsem teljesen kerek,akkor jön, hogy ő komlett idióta, mert a forrásokban ez van és kész."
Nem a források számítanak itt.
Hanem a forrásértelmezők tekintélye.
És ha egy nagyon tekintélyes, nagyon német történész azt mondja, hogy a sár csak a magyarokat zavarta, akkor az úgy van, és nem lehet vitatni.
