Azonos hőcserélési teljesítmény esetében hogyan alakul ez?
Legyen: azonos közeg, azonos sebességgel kering a két rendszer (talaj vs. levegő hcs.) csöveiben, a két rendszer hőcserélő felülete, anyaga, geometriája legyen azonos, és mondjuk ne számoljunk a ventilátorokkal (értelemszerűen a levegős hcsnél), tehát a levegő áll.
Ekkor azonos felületen a levegő hőelvonó/átadó képessége szemben áll a nedves talajéval. Talaj nyert....:)
Jó tudom, van ventilátor, és nem is véletlenül...és hát a szél is fúj....
de ugyebár a talajban meg ~+7C van kis napi ingadozással, míg a levegő nagy napi ingadozás mellett mínusz akármennyi is lehet, és a ventik is fogyasztanak, meg kopnak, zúgnak....
lehet nem minden jól átgondolt de legkisebb gyermekem itt pörög rajtam....megbocsájtást kérek ha valami nem klappol a gondolataimban....:)
Nem trend. Utána lehet olvasni mennyi talajfelület, m3 kell a hőszívás biztosításához áprilisig. Jó sok. Ehhez sok cső és köpenysúrlódás tartozik. Fogyaszt a szivattyú. Ha meg alulméretezed, akkor kihűl a talaj, elmegy a cop.
Levegős hőszivattyú nagy szériában készül, hiszen klíma alkatrészekből tevődik össze. A víz-vizes berendezések kis szériások. Én ebben látom a különbséget.
"A víz vizes hőszivattyú helyből drágább- maga a berendezés is- mint a levegős."
A víz hőkapacitása ezerszer nagyobb a levegőnél, ennélfogva egy vizes hőcserélő gyártási költsége töredékéből kijöhet egy levegős hőcserélőéhez képest.
Egy viz-víz hőszivattyú egész szezon alatt szinte változatlan hőmérsékleteken is dolgozhat, egy ilyenre gyártott hőszivattyúnak nincs szüksége drága vezérlésre.
Egy egyszerű vizes hőszivattyúba nem kell speciális tudású kompresszor, egyszerűen ki kell választani egy megfelelőt a piacon kapható, milliós szériában gyártott filléres hűtőkompresszorok közül.
Csakhogy egy olyan hőszivattyún, aminek az anyagára (nagy tételben beszerezve) mondjuk 50 ezer forint, egy ilyen hőszivattyún a gyártója tudna több százezer forintos nyereséget produkálni, na EZÉRT nem fogunk olcsó víz-vizes hőszivattyúval találkozni soha az életben.
nem akarok trendekkel vitatkozni...(csak megjegyzem, hogy a padlizsán színű zakó is trendi volt egykor...)
Az lenne a kérdésem, hogy a külső aktív hőcserélővel ellátott rendszer (hőcserélő felület+ventillátor) ezek szerint összességében kevesebb energiát fogyaszt, mint a passzív hőcserélős (talajba fektetett hőcserélő csövek)?
Ha így van, akkor nyílván nem önmagában ezen külső egységekben, hanem az össz-szabályozás/vezérlésben kell keresni a választ. Tehát kb. jelenleg a szabályozást jobban lehet illeszteni az aktív külső hőcserélő rendszerhez.
Jól gondolom?
Mert én meg azért szeretnék horizontális talajkollektort, mert az ugye passzív, és a Nap energiáját hasznosítja 1,5m mélyen...
Úgy tudom, hogy akár a neves gyártók is elég buta vezérléseket kínálnak - még.
És persze pont az lenne a lelke egy-egy ilyen rendszernek, és azzal lehet jó hatásfokokat elérni.
Nem. Régóta ez egész európában a trend. Megbízhatóbb és lényegesen olcsóbb a levegő-vizes (véletlen levegő-levegőt írtál, az meg ugye a klíma). A befecskendezéses kompresszorokkal pedig kitolódott a tisztán hőszivattyús üzem használati hőmérséklete. Folyamatos fejlesztések vannak, míg a kutas/szondások megakadtak tizenéve.
Nézd meg a 28059-es hozzászólásba betett grafikont, vagy keress azóta frissebbet.
"A telkem a Dunától néhány lépésnyire van,... A talajvíz szintje igen magas "
Pontosan ilyen helyekre céloztam: talajszint alatt 2-5 méterre óriási talajvíz-bázis, jó vízvezetésű kavicsrétegben. Ha ilyen helyen van a házad, abból gyakorlatilag korlátlan sebességgel lehet vizet felszívni, szinte nulla energiabefektetéssel,
ráadásul ez a fajta sóder talajvízréteg nyelőkútként is annyira jó, hogy meg sem tudtam mérni a nyelési képességét.
A kiszívott víz homoktartalma gyakorlatilag nulla, persze ettől még hülye, aki nem alkalmaz legalább egy kis ülepítőt és egy szűrőt.
Tehát minden lehetőség adott a világ leg-költséghatékonyabb víz-vizes hőszivattyújának kiépítéséhez.
Három bibi azonban van a dologban:
1: Soha, egyetlen okos szakember sem fog garanciát vállalni neked arra, hogy a kútból egyszer csak nem kezd feljönni valami olyan, ami átmegy a szűrődön és tönkreteszi a hőcserélődet, de ők kötelesek garanciát vállalni a munkájukért, ezért a becsületes szakember menekül az ilyen munkáktól. A kókler persze elvállalja, de aki ebben kókler, az bármi mást is elcseszhet neked.
2: A marhajó vízvezetésű kavicsrétegben a nyelőkút és a szívókút között pillanatok alatt kialakulhat egy saját "búvópatak", tehát a kiszívott vized egy (kis?) része saját leengedett vized lesz ;) Ezért a nyelőkút szerintem minél messzebb legyen, ráadásul a talajvíz folyásirányában.
3: Van egy jogszabály, miszerint aki évente 500 köbméterné több talajvizet vesz ki locsolás céljára, az ipari felhasználó, ezért fizessen jósok pénzt a felhasznált vízért. A hőszivattyú célú vízkiemelésre nincs külön jogszabály, tehát talajvíz felhasználás szempontjából mi is nagyüzemi kertészetnek számítunk, és ennek megfelelően brutális pénzeket kellene befizetnünk minden évben a rengeteg kiemelt víz után. Szeretett kormányunk vízügyi szakértői szellemileg még nem értek el abba az évszázadba, amikor a kiemelt talajvizet egy perc múlva visszaengedik ugyanoda.
Persze sok talajvizes hőszivattyú üzemel az országban, egy részük egyedi engedéllyel (kenőpénz?) más részük pedig illegálisan.
A víz vizes hőszivattyú helyből drágább- maga a berendezés is- mint a levegős. Ráadásul a szonda, kút fúrás is jelentős összeg.
A kutas rendszerek mindig is bizonytalanok voltak a vízhozam és a vízminőség miatt. Már akkor sem szerette a szakma telepíteni amikor a levegősek sehol sem voltak. Akkor a szondás ment. Mára mindkettő romlott árú lett.
Egyszerűen a levegős rendszerek megjelenése és árcsökkenése megásta a sírjukat, aztán ha ez nem lett volna elég a napelem ára is meredeken csökkent. Így értelmetlenné váltak a víz-vizes berendezések.
2003-ban csináltam meg az első hőszivattyús rendszer terveit. Azóta évente kb 20-30 rendszert tervezek. 2010 körül volt egy fordulat, és az addig egyeduralkodó szondás rendszerek átmentek levegős berendezésekbe.
Ma is elmondható, hogy ugyan abból a pénzből sokkal jobb hatásfokú rendszer építhető levegős és napelem felhasználásával. A kutas rendszereimből csak egyről mondhatom, hogy sikertörténet, a többi mind kudarc lett. A szondások ahol nem megy a hűtés nyáron ott meg a talaj egyre hűvösebb, tehát a hatásfok romlik.
nem azért lehet, hogy idehaza inkább a levegő-levegő van favorizálva, mert ehhez a hazai -épületgépész- kivitelezők jobban értenek, a jórészt klímás múltjuk miatt?
Én erre gyanakszom abból, hogy a magyar nyelvű internetes oldalakon, illetve idehaza általában azt ajánlják, míg ugyanez kevésbé van jelen külföldi oldalakon, melyek álalában bemutatják mindegyik előnyét/hátrányát, méretezési, telepítési stb. leírásokkal.
Sőt, aki pedig nem foglalkozik még a hőszivattyúval sem, az pedig a gáz bevezetése mellett kardoskodik.
Értem én, hogy biznisz, meg jön a hozzánemértő laikus építkezős, aki már hallott valamit, de még nem tud semmit, és akkor lehet vinni a málnásba, dehát no...
A kutas rendszer olyan mint a lutri. A bekerülési költsége messze meghaladja a levegősét. Ha van annyi pénzed ami egy kutas rendszerhez kell, vegyél levegőset és napelemet hozzá. Messze meg fogja haladni a jósági foka a víz vizes rendszeréét.
Volt szerencsém jó pár kutas rendszerhez, de csak nagyon kevés váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a többi kudarc illetve katasztrófa volt.
Tapasztalat:
Egy nyerő kúthoz az esetek többségében két nyelő kút kell, sokszor még sajtolni kell a nyelőkútba a vizet. Ez jelentős üzemeltetéséi költség.
Kutakat időnként karban kell tartani és a szivattyúk is viszonylag hamar elhasználódnak
A hőcserélő elszennyeződése miatt időközönként azt is tisztítani, vagy cserélni kell.
A kutas sokkal problémásabb, mint a levegős. Csak akkor éri meg, ha nagyobb teljesítményigényed és/vagy puffered is van, mert a kútszivattyúk nem tudnak lemodulálni. Lehet reménykedni, hogy a kútjaid örökre jó kutak is maradnak.
Érdemes mondjuk 15 vagy 20 évre kiszámolni, hogy mennyibe kerül a teljes beruházás és az üzemeltetés.
Szerintem 10 kW teljesítmény alatt bőven elviszi a hatékonyságbeli megtakarítást az időnkénti kútszivattyú és primer hőcserélő cseréjéből adódó extra költség.
Amikor számolod már egy pontos hőszivattyúval a COP értékek alapján az üzemeltetési költségeket, ne felejtsd el a kútszivattyú energiafogyasztását is hozzászámolni, mert azt általában elfelejtik.
A hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektetett elektromos energiából az összes hőszivattyútípus közül. Ennek oka a viszonylag magas talajvíz-hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem. A víz-víz hőszivattyúk telepítéséhez két kútra van szükségünk, egy nyerő és egy nyelő kútra. Ezek távolsága minimum 15 méter kell, hogy legyen. Fontos, hogy a nyerő kút vízhozama folytonosan tudja biztosítani a hőszivattyú működését, ugyanis a kút elapadása esetén a hőszivattyú nem üzemel. Lehetőség van próbafúrás végzésére, amellyel megállapítható a kútvíz minősége, szükséges-e valamilyen szűrő elhelyezése, milyen minőségű hőcserélő kell az adott vízhez, stb.
A víz-víz hőszivattyú előnyei:
legmagasabb COP: 5-7 (W10 - 10 Celsius-fokos vízhőmérsékleten mérve)
"Magyarország területének szerintem mindössze kb 10 százalékán olyanok a talajvíz viszonyok, hogy ott ne legyen probléma a hőkivont talajvíz elnyeletésével sem, de ezeken a részeken NAGYON jó befektetés lehetne a talajvizes hőszivattyú (főleg, ha ha léteznének olcsó berendezések is). Az ország "maradék" 90%-án viszont szerintem marhaság a talajvizet erőltetni"
Szia! A telkem a Dunától néhány lépésnyire van, még éppen Budapesten, és saját vízforrással rendelkezem. A talajvíz szintje igen magas (bár a ház a part oldalában magasabb szinten épült, azt is érinti a vizesedés, ezért majd jól aláalapozok és -szigetelek), ide milyen rendszerű hőszivattyút érdemes építtetni? Egyelőre csak ugatom a témát. Annyit már tudok, hogy a víz/víz = talajvizes = geotermikus hőszivattyú sokkal jobb hatásfokú a levegővel működőknek. Leválasztó hőcserélőt, annak szétszedhető típusát sem szeretném megspórolni. Padló- és falfűtéssel, esetleg még mennyezetivel oldanám meg a hőleadást. Mit javasolnátok?
Engem Keszthely környékén érdekelne ilyen szakember, vagy csapat, kivitelező, aki ért a levegő víz hőszivattyús rendszerekhez, padló, fal fűtéshez? Akár, csak tanács szintjén, vagy bármi, illetve tapasztalatok, Daikin, Mitsu, Zubadan, vagy más?
Előre is köszönet, jó lenne már, ha ilyesmivel menne a fűtésünk :-(
Végigolvastam néhány hónap hozzászólásait a hőszivattyúk és tulajdonosaik "életéről".
Nincs tapasztalatom ebben a témában, de az idén építendő házamat levegő-víz hőszivattyúval szeretném fűteni, ill. a HMV-t biztosítani. Van valaki a topikban, akivel személyesen is lehet beszélni a tapasztalatairól. Én Sopronban lakok. Vagy esetleg tudtok ajánlani megbízható, valóban szakértő kivitelezőt ebben a régióban a hőszivattyús rendszerre ?
Ha a kedves megrendelő gyökér, akkor mit mondjak rá. Amúgy még nem olyan sokan kapják meg a titulust. Ezt ki kell érdemelni, tenni, dolgozni kell érte. Ez nem hullik az öledbe csak úgy.
Amúgy mit mondanál arra aki anyagelőleget ad, majd elzavar, hogy nem tart igényt a munkámra, miközben az ő pénze van nálam?
Sajnos a mai világban egyre gyakoribb az általad leírt dolog.
Viszont az eléggé meglepett, hogy a potenciális vevőidet (akikből élsz) gyökérnek titulálod.
Nem mondom, hogy nálunk nem fordulhat elő átverés (akár a vevő, akár a szolgáltató oldaláról), de úgy érzem a pestiekkel ellentétben vidéken még ér valamennyit az ember szava.
Volt egy kedves ügyfelem akinél nem az anyagelőleget kértem el, de még a munkadíjat is. Nem kicsit volt meglepődve, azt hitte viccelek. Amikor rájött, hogy nem, próbálkozott, hogy a nettót kifizeti, és a meló végeztével a többit. :-)
Másik gyökér megrendelő kifizetett majd egy millát és a meló elkezdése előtt összevesztünk és elzavart, mivel talált egy olcsobb kivitelezőt. Tudomásul vettem! Majd három hét múlva rájött, hogy nem ő tartozik nekem, mint a többi vállalkozónak, hanem fordítva. Aztán felhívott és mintha a legnagyobb barátok lennénk megbeszéltük, hogy mikor fejezem be a munkát. Amikor befejeztem három igazságügyi szakértőt hívott rám ügyvéddel megtámogatva.
