Hogy a tőkétől mennyi marad el, az függ a kultivátor szélességétől, a sortávtól is. De ha merész vagy egész közel mehetsz a tőkékhez, de ha van a felszín közelébe gyökérzet az sérülhet.
Látatlanban... már volt "szerencsém" elhanyagolt tőkéket metszeni. Egy ötlet: keress egy rendes vesszőt (ilyenkor szálvesszőzni szoktam, ha van egyáltalán beérett hosszú éves vessző), amely teremhet, a többit ahogyan az előttem szólók mondták.
További kérdés: oltvány, vagy saját gyökerén van? Egyáltalán van tőkenyak, pontosabban látszik?
Direkttermő, vagy nemes szőlő? Ez egyébként látható a vesszőn, elég jól meg lehet különböztetni...
Igazából szerintem nem volt még kialakítva művelésmód. Olyan mint ha leraknál egy vesszőt és kb tíz évig nem nyúlnál hozzá. Hétvégén csinálok róla képet .
Milyen művelésmódban volt? És hogyan szeretnéd művelni a későbbiekben? Ha tennél fel képet, az is segítene jó megoldást találni. Nem volt kötözve és metszve az elmúlt években?
Ha nem számít, hogy idén nem terem, vágd erőteljesen vissza: az oltás fölött kb. 20-30 cm-vel, majd az alvó rügyekből kihajt, és azt már olyan módon kezeled, ahogy szeretnéd.
Sziasztok ! Már a metszés topikba feltettem kérdésem , de lehet nem a legjobb helyen.
Szőlővel vagyok nagy gondban . Nem tudom hogyan tehetném rendbe , teljesen elvadult . Adott kb. 4 méter földön vagy alacsony bokrokon vízszintesen futó 2 cm. átmérőjű inda elágazás,hajtás és egyéb nélkül. Innen felfut a fákra 3 méter magasra sok rüggyel , szétágazó vesszőkkel , satnya rászáradt előző évi terméssel. Ilyenből van jó pár darab. Lehetséges ezt rendbe hozni ? Előre is köszönöm !
Köszi, a kémia messze áll tőlem, azt tudtam hogy vas-oxid, de hogy ez a legkönnyebben felvehető azt nem. Szálvessző kötözés max a guyot művelésű csemegéknél lesz, a kordonnál kordon kar van, oda lesz gyors kötöző, mivel azt nem kell évente újra kötözni. A kérdés a fejművelésű tőkékre vonatkozott így ezért maradtam a kender madzagnál.
Metszéskor így nem kell a madzagot levágni, hanem lemetszem az összes vesszőt, majd lehúzom karóról a vesszőt madzaggal együtt, így a kacsok és a madzag együtt tartsa az adott tőke összes vesszőjét, nem kell egyesével szedegetni. Ez a sorok közül eltávolításnál nagyon gyors! de mivel eddig bálamadzaggal dolgoztam, a madzagot utólag el kellett távolítani tüzelésnél.
Végezetül mindenkinek köszönöm a tippeket magyarázatokat, mindegyik előnyös valamely művelésben. (A bála madzag is jó, mert gyorsan lehet vele haladni, csak utána ősszel-tavasszal az a munkaidő visszaüt)
Ha jól látom, a fő probléma az, hogy két különböző kötözőről beszéltek:
- egyikőtöknek olyan kötözőanyag kell, amivel a tőkét tudja kordonhoz/karóhoz kikötni, a másikótok meg olyan kötözőt ajánlgat, ami a szálvessző lekötözésére való.
- amúgy a szálvessző évenkénti lekötözésére a papírba bújtatott drótnál (ami méretre vágva kapható) sem gyorsabban/könnyebben használhatót, sem környezetbarátabbat nem nagyon lehet találni
- a bálamadzag műanyag: nem bomlik le, illetve szétmállik ugyan, de a málladékai évtizedekig szennyezik a földet
- vaspótlás kontra rozsda: a rozsda ugyebár vas-oxid, ebben a formában a legkönnyebben felvehető a vas a növények számára - ez miért is környezetszennyező?
- tőkék kikötésére tényleg a kenderspárga és a rafia a két legkörnyezetbarátabb megoldás
- tőkék kikötésére a rugalmas gumikötöző ugyan nem környezetbarát, viszont a tőke vastagodásával együtt nyúlik
Hát most miért variáljam, ha egyszer a kender jó? A mérete is olyan amilyenre én vágom és le is bomlik. Ez a drót rövid, ha egy terebélyesebb tőkét akarok felkötözni akkor kellhet 5-6 db-ot is összekötni mire körbe tudom kötni. Ez felesleges idő pocsékolás lenne. Továbbá a drótot nem tudod olyan engedelmesen húzni mint a madzagot. Ne vedd rossz néven, de nagyon nem vagyok ennek a fajta kötözőnek a híve. Ezzel szemben még a bála madzag is jobb lenne.
Ennyi erővel a kacsa bármit megehet. A vesszőt nem vágja be, de úgy látom, hogy eldöntötted magadban, hogy ez számodra nem megfelelő és ehhez legyártod a megfelelő ideológiát is.
Nekem a kacsa ősszel-télen már a szőlőben is járhat, így nem lenne jó ha megennék az ilyen drót darabkákat. Szvsz az ilyen kötözőnek nincs helye a szőlőben, mert be is vághatja a vesszőt és nem a leg környezet barátabb ha azt vesszük, hogy vannak sokkal jobban lebomló anyagok is.
Régen amikor még amerika nem tört be európába, az ottani betegségek sem voltak itt. Majd onnan bejöttek... A sok direkt termő amcsi szőlő a legtöbb betegséggel szemben ellánálló, mig az európai fajták nem annyira.
Na meg a sok kesze-kusza nemesítés amivel minőségibb fogyasztási terméket állítottak elő a betegség ellenállását sok esetben csökkentette. (A rezi szőlők egyik szülője szinte mind amerikai fajta)
Továbbá a filoxéra után felkapta fejét a sok direkt termő fajta. Ekkor lehetett permetezés nélkül is termelni.
Ebből egy marék kb. fél kiló. Ez a vas mennyiség kb. annyi, mintha elejtesz egy kisebb kulcscsomót :) Nem hinném, hogy gondot okozna, de én laikus vagyok... Nem tudom milyen méretek léteznek belőle, én a jelzettet használom, de nem kizárt, hogy van hosszabb is. Én szálvesszős metszéssel művelek, ott a legtöbb ilyen drót rajta marad a vesszőkön, csak a maradék esik a földre.
Hát a drót akkor se bomlik le 1 év alatt, ha vékony. Max nem veszed észre. De a rozsda nem túl jó dolog a földnek szerintem. A vas kell a növényeknek és állatoknak is, de a rozsda?
Meg ezek csak 15 cm-esek. egy fejművelésű tőkéhez nagyon sok kell!
Szerintem maradok a kender madzagnál, az lebomlik és mivel hosszú, a méretre vágás sem jelent gondot. A raffia sajnos egy adott méretű (legalább is csak ilyet tudok), ott is össze kellene kötözgetni őket ami idő igényesebb.
Szép estét!A BIKONTROL Hungaria árusit szereket az integrált növényvédelemhez,nézd át a honlapjukat.Az ajánlott növényvédelmi technológiánál,pedig az I-s katagóriájú szereket,helyettesítsd be a szabadforgalmi szerekkel.Nézz át néhány könyvet a szőlő növényvédelméről.
A bio szőlőművelés a fajtaválasztással kezdődik. Vannak ellenálló (rezisztens) fajták, azok kevés (kedvező időjárás esetén akár nulla) növényvédelemmel is megteremnek.
Huuuuu b+! Ez nagggyon nem bio. Konkrétan tele van I. kat. szerekkel, amit csak növényvédelmi szakmérnök felügyeletével lehet kijuttatni nagyüzemben (nem véletlenül!).
:) Vegyes. 15 sor, kb. 15 méteres sorok, tehát nem egy nagy terület. Talán olaszrizling a legnagyobb része, de őszintén szólva még előttem is titkos a pontos összetétel ;) Van benne 1-2 sor csemege is, aminek a nagy részét le szoktuk szedni szüret előtt megenni, borba csak a maradékot tesszük.
Van valakinek tapasztalata bio szőlő védelemben? Őszintén szólva nagyon nem értek az egészhez. Örököltem egy darab szőlőt, a tavalyi évet a gazdaboltok ajánlásával permeteztem végig. Vettem a ridomilt, topast, stb-t. Viszont szeretném, ha kevesebb vegyi anyagot juttatnék a szőlőbe, emiatt keresgéltem a bio művelés után, de nagyon kevés infot sikerült találni. Permetezzek kénnel, rézzel. Hol lehet ilyeneket venni?
Jó lenne összerakni egy permetezési tervet egész évre, előre megvéve az anyagokat. Persze tudom, hogy az időjárás ebbe bele tud szólni, ahogy azt tavaly meg is tette. Sűríteni kellett a permetezéseket. De legalább valami fogódzót találnék, ahol le van írva, hogy ezt ezért, azt azért, ekkor-akkor, ennyit-annyit. Ha nagy gond van, lőjj ezzel vagy amazzal. Ez valamilyen titkos tudás? :) Vagy tényleg csak annyira egyedi minden szőlő, hogy nem lehet általánosságban mit mondani erre?
