Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ez érdekes történet volt!Fatalin törzsőrmester nevére emlékszem,népszerű ember lehetett,az arca nem ugrik be.Korponai százados úr-ról az jut az eszembe,hogy rettegni kellett,ha ő volt az üti.Hogy miért azt nem tudom,egyszer pont nála voltam valamilyen szolgálatban,semmi probléma nem volt.Talán a század pk.-al volt valami zűrje.Lóbi.Őt magam előtt látom. Jól értelmezem a szavaid,meghalt?Godoltam,hogy a neve a lóbaszó-Lóbi a termetével volt összefüggésben.Ritkán szólt,de akkor velősen.Tőmondatokban ordított egyet kettőt.Valami jóság is szorulhatott bele,egyszer előre szólt,hogy hksz lessz reggel 5-kor...
Bal oldalon a sofőr és sofőr helyettes / 5-ös kezelő / egyébként automata sebváltó, majd írok róla.
árpapa
most ez jön.
A harangozásról!
A 1480-nál volt egy mondás, egyik kezével dolgozik, a másik kezével harangozik.
Ma ezt már inkább önmenedzselésnek hívnánk. Soha nem fogtam fel negatív dolognak, a hadseregben elfogadott volt, minden szinten.
Egyik évben kérdeztem a még aktív kollégámat, hogy működik-e a hadseregben a megvadásztatás, azt mondta, imádnak a nato tisztek hozzánk járni, igazi seggnyalásban részesülnek.
Nagy harangozó volt, a Korponai Laci, 1982-től 1. osztály törzsüteg parancsnok.
Aki járt gyakorlatokon a Ckörletben, az erdészháznál a nagytisztáson, a TBP / technikai biztosító pont / helyén, annak ismerős lesz amit leírok.
A Korponainak sok embere volt, de miután átadták a rakétát, legfeljebb a töltést és fejszerelést gyakorolhatták.
A harangozás lényege: a sátrak körül megtisztította a közlekedési utakat, majd kikapáltatta a nyomvonalat, később kirakatta a szegélyeket kővel, aztán még később a köveket lemeszeltette, tovább fejlesztve kordonszalagot húzatott ki.
Aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet fokozni, az figyeljen: kitáblázta az elágazásokat, úgy mint- parancsnoki sátor- sorállomány- melegedő hely.
Később őrhelyeket épített ki, és a csúcs: az egyik őrhelyhez a következő tábla volt kitéve: rejtett őrhely!!
Nehogymá nelássa az előljáró, hogy még ez is van.
Szerettünk a TBP-re járni, jó viszonyban kellett lenni a Kökény Lacival, és a töltési pótlékból juttatott nekünk is, ami általában ötliteres kompót volt, imádtuk bezabálni, különböző bartell üzleteket kellett ehhez lebonyolítani, egyszer majd részletezem, hogyan lehet kompótra cserélni 40 liter mosóbenzint, ami nem is volt az.
Hogyan lehetett hideg gyöngyöző sörhöz jutni kánikulában, erről kérdezzetek majd.
A 1480 legnagyobb harangozója !!!
Fatalin Tibor törzsörmester, 1977 őszén.
Elvileg a Tibor nekem mint újonc örmesternek, a beosztottam volt. A legelvetemültebb ellenségemnek sem kívánom, hogy olyan beosztottja legyen, mint a Tibor nekem.
A kezdeteknél, levitt az ezredműhelybe, a zárt terület felől mentünk be, a Lóbi és csapata volt ott, a Tibor berohant és már mondta is: - szevasztok, itt jön a lóbaszó főnököm, ne foglalkozzatok vele, köszönni sem tud!
Na már most, a Lóbi zászlós volt, nem mertem letegezni, töprengtem, hogy kérjek-e engedélyt bennt tartózkodni, tisztelegjek- e?
Míg ezt végig gondoltam, ment az idő és lóbi azt mondta:- bazmeg ez tényleg nem tud köszönni!!
Hosszú évekbe tellett helyrehozni a renonémat, egyszer Pécsen üdültünk a Lóbival együtt, akkor jöttünk össze, és jó haverok lettünk, sajnos fiatolon húnyt el.
Harcászati gyakorlaton vettünk részt, Márkó felett a hegyekben, kemény télen és hóban.
Reggel gyönyörű zúzmarásak voltak a fák, szinte festői.
A Fatalin a katonákkal valamiben nagyon ügyködött az állvány körül, a havat lapátoltatta.
Egy gödröt töltött fel, az állvány és Garant között, ami gyanús volt, hogy a gödörtöl visszafelé vizet öntetett le, és szabályos korcsolya pályát csináltatott, majd azt is letakartatta vékonyan hóval és falevelet is szórt rá.
Egyikőnk sem értette ezt a nagy buzgalmat, a Tibor pedig csak somolygott.
Tíz óra felé, 1-es készűltségből csapást kellett végrehajtani, ez egy öt perces látványos pörgős feladat, az inditási gomb menyomásáig mentünk el.
Mentek szépen a vezényszavak, ezt a feladatot a Váradi vezérörnagy is megnézte, ott állt az állvány és a garant között, a sleppel.
-indítóhajtóanyagot feltölteni!
-hőszigetlő burkot ledobni !
-irányzó müszereket lebontani !
-szélcsavarokat kicsavarni !!
- szögmérőt levenni !!
Az indítópultnál a szakaszparancsnoknál kellett, hogy legyen: a szögmérő- mágneses szintezők- szintezősíkfedél- körragaszok kilenc darab- szélcsavarok négy darab- kipufogó fedél,ezek mind olyan darabok, amelyek indításkor a rakétán maradthattak volna, a Szovjetúnióban a ruszki ellenőr nem engedte, hogy a gombra nyomjunk, míg ezekkel elszámoltunk, látnia kellett.
A szögmérőt a szakaszparancsnok vette le, és az irányzórészleg parancsnoknak kellet volna a fedezékhez vinni.
Németi Tibor szakaszparancsnok levette a szögmérőt és nyújtotta hátra, akkor ugrott oda a Fatalin, félre lökte a Pető Lacit, és elvette a műszert.
Futott mint az őrült, és mitadisten, egy falevél csomón megcsúszott, a levegőben fordúlt egyet, hogy félig hanyatt essen, bele a jó puha hóba, de a műszert felfelé tartotta, hatalmas jajgatás közben, természetesen pontosan a Váradi vezérörnagy orra előtt.
Többen esküsznek rá, hogy a szeme sarkából figyelte az öreget, és azért jajdúlt fel, mert akkor éppen nem nézett oda.
Fatalin Tibi feltápászkodott, nyögött nagyokat és elhaló hangon mondta, a Váradira sandítva: -szakaszparancsnok, a műszer ép!!!
Később a laktanyában, állománygyűlésen: Önfeláldozó és példás munkájáért jutalomban részesítem !!
Soha nem jöttök rá, ki lehetett az.
12 éve jöttem el a laktanyából, a Tiborral néha találkozunk, köszönünk egymásnak.
árpapa
Még a múzeum megnyitása előtt többször jártam Kecelen, meg is lehetett nézni a már ott lévő eszközöket. Akkor mind a két indító állvány ott állt, de tavaly már csak az egyiket láttam.
a csehektől " kölcsön" vett kép, van rajta vonó kötél és közlekedő létra
keceli kép, lelopták róla a vonókötelet és és a szerelőlétrát
1995-ben hét darab indítóállványt robbantottak fel, összesen kilenc volt, egy Kecelen, és egy a Hadtörténeti múzeumban maradt, amint látszik szépen mozog ami mozdítható rajta
1985-ös diszszemlén az expo területén voltunk elszállásolva, / később írok róla /
a "D" csarnokban. Ez a legnagyobb és az összes rakéta technika ott volt.
Első nap a silkások pörögtek, berregtek, és néztek ránk várták, hogy leessen az állunk.......
Hello Árpi !
Nekem valami rémlik egy fényes éjszakáról, meg tüzérekről, Jászberényi úti sörgyári sörözőről, meg a zebra közepén fekvőtámaszozásról, de már nem emlékszem, hogy Te, vagy a Zsiga volt az alany. A Madira emlékszem, meg talán a Nándi is, meg a Gabi is ott voltak és még vagy 15-en.
Arra emlékszem, hogy én a Halmos Pistivel keveredtem oda, mi kinn voltunk a temetőnél egy munkásszálláson.
Azt hiszem egy kicsit tornáztatni kellene a búrámat
Helló Charlie21!A képek Kecelen készültek a Haditechnikai parkban?Néhány éve jártam ott és volt egy Scud-B(R300)kilövőállvány is rakétával együtt.Valószínűleg ez az egy van az országban.Több rakétát is láttam ott Scud felirattal,azoknak semmi közük a Tapolcán használtakhoz.Sajnos fotóim nincsenek.
"De boccs nem gondoltam hogy ennyire szigoruan veszed a topikot"
a frog rakéták "halála" a 1480-nál következett be, 1990 november 15-én délután három órakor, a "scud"- al egyetemben, mert akkor már "vegyes rakétadandár"-nak hívtak bennünk, ez a formáció hat ( !!! ) hónapig élt. Lásd még "h" betünél, mint hazaárulás, vagy haderőreform, egykutya ( a kutyáról pedig én írtam, megtekinthető: http://szkados.blog.xfree.hu ) a képtárban, az unokám is amott.
1985-ös diszszemlén az expo területén voltunk elszállásolva, / később írok róla /
a "D" csarnokban. Ez a legnagyobb és az összes rakéta technika ott volt.
Első nap a silkások pörögtek, berregtek, és néztek ránk várták, hogy leessen az állunk.
Aztán beindultak a "lunások", iszonyatos visító hangokat adva, a légvédelmisek serényen babrálni kezdtek valamit, és sandán néztek a lunára.
Nem akartunk kimaradni mi sem, a Tápai örmesternek szóltunk, hogy most emelünk egy kicsit a rakétán, de nem APD-vel / egy csendes aggregátor volt, az irányzó fülkében, adott 7KW áramot, és működtette a hidraulikus rendszert, de mivel az állványon minden dublírozva volt meghibásodás esetére, a főmotorral is lehetett emelni a rakétát. /
Emeltük a rakétát, úgy 30 fokig és vissza: 525 lóerő dübörgött padlógázzal.
A silkások kezéből kiesett a rongy, a lunások kezdtek babrálni valamit, majd a felocsúdás után mindenki szaladt ki, mert iszonyatos nagy füstöt csináltunk, utána három napig kellett szellőztetni, a Németh Gyula nyomozott, de természetesen egymásra fogtuk.
Utána söröztünk egy jó nagyot, silkások és lunások közösen, talán mintha berúgtunk volna, de ez nem biztos, másnap a piócást kellett hívni, mert a fejemben két majom veszekedett egy széken.
árpapa
ps.
a silka mellett volt olyan is, amin több rakéta volt, egészen nagyok, biztos légvéldemisek, de ahhoz meg én nem értek.
Köszönöm a választ,a csotri név elég találó,tényleg kicsit olyan esetlen.
A képeim közül a felső kettő biztos hogy nem légvédelmi rakétás jármű abban a témában egy kicsit otthon vagyok,ezt szerettem volna megtudni hogy mivel ez is Luna néven fut akkor miben különbözik a gumikeres Lunától,láthatóan más formáju a rakéta.De boccs nem gondoltam hogy ennyire szigoruan veszed a topikot.Majd ráérdeklödök máshol.Csak gondoltam hogy rokon technika.
bocsi de a képek lemaradtak, "frog" képet valahol alább már tettem fel, a HM lapjáról, össze is keverték a "scud"-al. asszem egy 1480-as topicba "frog" nem illik.
"Luna ,Luna M,Frog 7 néven futó kisseb hatotávolságu rakéták között,van e különbség a lánctalpas és a gumikerekes inditó járműn levő rakéták között,mert szemre különböznek"
Luna= ruszki kód= frog= amcsi kód / ugyanaz
gumikerekes- lánctalpas, a rakéta ugyanaz, csak az indítóberendezés más,
Ahogy olvastam a soraitokat, néhány dolog eszembe jutott. Azon a menetesen én is ott voltam, hát nyugodtan mondhatom, élet veszély volt. Mert azt a tempot amit ott diktáltunk a sztyeppén azt hiszem itthon műuton sem tettük volna. Azt hiszem mindenkinek van elég élménye rossz is jó is. Kezdve a bevagonirozást Uzsán, majd mikor Záhonyba megismételtük a szovjet vasuti kocsikra az átvagonirozást. Talán emlékeztek mikor átvettük a személy szállító kocsikat Záhonyba ki kellett fertőtleníteni olyan büdösek voltak. Majd az a 3000 km amit meg tettünk közel egy hétig. Egy valamire azonban mindig szívesen gondolok vissza az a "KÁRPÁTOK" az valami csodálatos, kevés hozzáfogható dolog van. Néhányan voltunk szállítmány ügyeletesek, (Árpi már említette) ugye sohanem tudtuk mennyi ideig áll a szerelvény, még a mozdony ügyeletes sem, hiába volt viz vételezés. "nyugodtan" leszálltunk ( a vonat mellett cvsak futásba lehetett közlekedni) felvenni a kaját és leváltani az őrséget, esetleg ha nem volt valemelyik őrrel összeköttetés akkor a híradók is mentek javítani, tehát elég sok ember volt a szerelvény mellett, mindenki féluton járt, egyszer szólt a mozdonyügyeletes indulunk. No azt még látni kellett volna. A szerelvény megmozdult mindenki aki lent volt ott ahol volt a legközelebbi kocsira felugrott és órákig ott utazott és kapaszkodott amibe tudott, addig míg a vonat legközelebb nem állt meg. Előfordult, hogy 4 óra múlva állt meg a vonat. Azt tudni kell, hogy 100 km/ó alatt ritkán menta szerelvény. Mi pedig öregedtünk néhány évet, hogy vajon imndenkinek sikerült felugrani és megkapaszkodni, csak azér mert a szerelvény ugy indult, hogy még azt sem várta meg, hogy a vizes csatlakozokat levegyék egyszerúen elszakította. Ez nem egyszer előfordult, és a sorállomány fegyelmezettségére utal, hogy soha nem maradt le senki és ami fontosabb nem volt baleset!. (emlékeim szerint). No és mikor kiérkeztünk a "Táborba" cuccot le bemérők sorakozó írány műszer beszabályozás, (Girók, PAB-2A) ja és az írányzók is. Ha ez megvolt nekünk már kezdődött a gyakorlat felderítés, bemérés, utánvezetési utak kijeőlése, és még sok menet a sztyeppén ahol tájékozodási pont alig volt, tereptárgy semmi. A menetes feladat az mindig egy izgalmas feladat volt mindenkinek, bemérőknek, és az indítószakaszoknak is szóval aki részt vett az éles indításon mindenkinek ott volt a zabszem, hívatásos és sorállománynak mindig. ez volt az a feladat ahol tényleg nem lehetett hibázni (máskor sem) de ez valami különleges volt. Szóval menetben volt az osztály (dandár) és 20' múlva a rakéta célra írányozva indításra kész volt. De, hogy mennyi buktató volt , egy példa a bemérők felcserélték az x és y koordinátát a kidolgozóasztalba történö bevitelkor fordítva ütötték be. Mert egyik bemérő diktálta a másik beütötte, és ellenőrizték egymást. szóval az első ellenőrző ponton kiderült a disznóság. és együtt "imádkoztunk", ( pedig templomba nem jártunk) hogy elérjünk a vasúti átjároig addig ne legyen szétbontakozás. De ez volt az utolsó feladat mindig a gyakorlaton ezután azért mindenki megkönnyebbült, és felszabadult a hónapok óta tartó feszültség alól. Mert azért a gyakorlatra való felkészüléssel kezdödőtt az egész hajtás és itt volt vége. Jó volt vissza gondolni. ezekre az évekre.
/ mikor olvastam a soraitok a menetes száguldásról, borsózott a hátam, és szinte átéltem, még a végén elérzékenyülök. Köszönöm, ezt is és azt is ott fenntebb./
"gondolom a sereg is olyan mint a nemzeti tizenegy,vannak menők és vannak kisegítők.de a menők sehol se lennének nélkülünk.mert a tudás az nálunk volt.különben nem ment volna a szekér."
András!!
Ha végig olvasod a bejegyzéseimet, biznyos szisztémát felfedezhetsz nálam, először a laktanya sztorikat írom meg, azt követően a szakmai kiképzeseket, majd az általános kiképzéseket, aztán a gyakorlatokat, majd az éles indítást, ezt több évre is tervezhetem. Természetesen mint ma, az aktuális hozzászólásokat is figyelemmel kisérem. Most már ráérünk, nincs normaidő. Én élvezettel olvastam a sztorijaid, tetszett amit a Kovács Miskáról írtál a vezeték ügyben, végül eltávolították a seregből, az agresszívítása miatt.
Én piacokon dolgozom, és egyik hétvégén megállt előttem, / lehet hogy ismered, mert 86 környéki / a Taferner honvéd / szkv. / egy lakli nagy kölyökkel, azt hittem megbolondultam, de csak a fia volt és kiköpött apja.
azt mondta:- fiam nem csíptem ezt az embert mindig, de most megszorítom a kezét, mert neked sohasem lesz olyan élményed, mint nekem, mert én voltam katona, te pedig már az sem lehetsz. elsorolom az asztalillesztést: kábeleket tömlőket leengedni, szélcsavar vakdugókat kicsavarni, asztalt kirögzíteni....és hibátlanul végigmondta, és kezet fogtunk. / erről is írok majd /
András, nehagyd magad felhúzni, engem is b ..szogatnak eléggé, lásd "kara- te", aki hiradós mint te, viszont eddig még egyetlen poénomat sem értett meg, pedig hivatásos volt.
1986 júniusában este rakodtuk be az állványt, és indultunk a Szovjetunióba, akkor kezdődött a mexikói szovjet- magyar meccs mikor indultam a rampához, 1 nulla volt az szovjeteknek, mire beraktuk az állványt, 6: 1!!
Mi akkor 11-en voltunk a szakaszban, a bemutatkozásomban is célzok a világszínvonalú munkára.
Kedves András!!
nagyon szépen megkérlek, soha ne hasonlíts minket a "nemzeti tizenegyhez", azért mi tettünk is valamit, ehhez a kutyaütő szarházi bandához, amit nemzeti tizenegynek hívnak, csak annyi közünk van, tizenegyen voltunk, négy hivatásos és hét sorkatona, és nem hoztunk szégyent a hazánkra. / kara- te! eddig érted, vagy megint elhatárolódsz? a lényeg csak neked: a rakétások a f@sza gyerekek, a focisták (??? ) pedig bafl@szagyerekek. /ha ezeket a szavakat írod bekékül a kukac miatt/
András írd ki magadból amit akarsz, de azért maradj, ne ám mán egy sorállomány adja fel, ráadásul 1480-os, ha vigaszt akarsz, vagy gorombább megfogalmazást, küldj emilt, válaszolok rá.
Légy szives olvasd el a 173. bejegyzést, ő is egy szemüveges sorkatona volt.
Néhány kérdésem lenne ,igaz hogy nem mindegyik szigoruan Tapolcai.
A SCUD A néven futó rakéták is Tapolcán voltak?Ha igen akkor mit lehet tudni az átfegyverzésről SCUD B-re.
A Másik bár tudom hogy ezek nem Tapolcán voltak de mi a különbség az álltalam Luna ,Luna M,Frog 7 néven futó kisseb hatotávolságu rakéták között,van e különbség a lánctalpas és a gumikerekes inditó járműn levő rakéták között,mert szemre különböznek.Ha pár szóban valaki tisztázná a különbségeket,hálás lennék.
