Rimavetz: ez egy szlovák hímnemű főnévi lakosnévnek tűnik (ahogy a -ský végűek melléknévi lakosnevek). A névadó településnek kellene utánanézni, mi lehetett.
Szarvason nagyon sok ilyen név van. (Nem magamtól vagyok ilyen okos, anno LvT a Kokavecre írta, de gondolom ráhúzható az analógia.)
Ha a kettőnek van köze egymáshoz, akkor a Ladánszky valszeg Körösladányból eredeztethető, mert az van az alföldi szlovákság vonzáskörzetében.
A tornyai római katolikus anyakönyv 1753-tól hiánytalanul megvan. A cél név 1820 dec. 20-án fordul először elő. Sajnos a szertartásokat rögzítő plebánus úr kicsit szabadon keezelte a neveket. A későbbi idők bejegyzéseiben van utalás az eredetre, ezt még nem sikerült megnéznem.
Köszönöm a segítségedet! Csánk talán érdekes lehet.
A Vámosladány egyébként lehetséges, mert a szomszédos falvak közül pl. Csánkot szlovákok lakták. Ezek szerint nem derült ki Aradon a papírokból, hogy honnan érkezhetett Tornyára szlovák család? (Hont vm.?)
Tornya magyar-román-szerb nyelvű, de a szerbek mára elrománosodtak. Utána kéne nézni, de a magyarok mellett kevés szlovákot is betelepíthettek, mert 1880-ban még 46 szlovák anyanyelvűt számoltak össze, aztán 1910-ig fokozatosan egyre kevesebbet. Akkoriban a környékre részben a Felvidékről, részben alföldi szlovák falvakból költöztek szlovákok (másodlagos, ill. harmadlagos telepítések). A tőszomszédos Magyarpécskára 1753-ban Gömörből (később elmagyarosodtak), 1800 körül Apatelekre (Mokra) Békéscsabáról, Nagylakra 1803-ban Tótkomlósról, de 1805-06-ban ugyanoda Gömör és Nógrád megyéből, 1819-ben Szemlakra és 1839 után Világosra Békéscsabáról. A kisebb, szórványos telepítések a nagyobb szlovák központokból indultak. Vályi András most offline van, de Fényes szerint Vámosladány a reformkorban magyar lakosságú. A Lelkes-féle könyvben viszont szerintem megtalálod a Ladányok jegyzékét.
Igen: Tornya község a Marczibányaiak tulajdona volt 1780-as évektől hosszú ideig, ma Romániához tartozik és az Aradi Levéltárban a családi kötődések egyrészét meg is találtam.
A kapcsolatot ezért kerestem a mai Szlovákia területén. Bár a névkialakulására jó a magyarázatod./ A jászságban még nem kutattam/.
Ebből a szempontból annak a településnek a minyelvűsége számít, ahol az illetőt elnevezték. Pl. Jászladányról származó ember esetében ennek Jászladányhoz közelinek kellett lennie, de nem lehetett Jászladány. A lényeges pontok: * Volt-e Jászladány közelében szlovák népességű település? És itt nem az egy-két szórványosan beköltözött család számít, mert ők a második generációban már a nyelvet sem beszélték, nemhogy öröklődő szlovák nevet ragasszanak egy idegenre. * Távolabbi szlovák településen nem az ismeretlen falu nevét fogják ráragasztani a beköltözőre, sokkal inkább az általánosabb jegyet, hogy ti. magyar. Ez még a közeli falvak esetében is igaz.
A Ladánszky név eredetében a felvidéki- ezen belül a szlovák név- elképzelhető.
Tornyát és környékét, az 1800-as években a Marcibányi csalálád birtokolta, akik tudvalevően a puchói és a csókai előnévvel birtak. Az előbbi Trencsény vármegyei eredetre, a második a vajdasági birtokaira utal.
Bonyolitja a helyzetett, hogy például a Bars vármegyei Vámosladány- szlovákul Mytne Ludány./sajnos az itteni anyakönyvek átnézése sem adott megoldást.
De ha onnan egy szlovák településre költözött valaki, ugye...
Bevallom, megpróbáltam szlovák nyomokra bukkani a neten Jászladányban (Ladánybene lényegében később keletkezett egy pusztából, nem igazán releváns), de sok konkrétumra nem bukkantam. Azért Bél Mátyás jelez szláv töredéket a Jászság vidékén is:
A török fennhatóság idején szétszóródott a lakosság, s a felszabadítás után nem csak magyarok telepedtek le e területen, hanem németek és szlovákok is. A Jászkunság területén „ma magyarok” élnek, „egészen kevés szlávval”. „Alig van Magyarországon olyan népfaj, melybe nem olvadt volna be egy másik nemzetiség valamelyes része. És alig akad olyan magyar ember, akinek családfáján nem fordult volna elő valamelyes szlovák vagy német beütés.”
http://www.natarch.hu/szemle/20001/torok_e.htm
De itt van az eredeti redemptus lista, szűrhető településre is, a jászladányi nevek többségében kétségkívül magyar eredetűek, bár azért nem mind.
Én a 2-nél arra gondolok, hogy a Jászladány - Ladánybene szlovák nyelvű melléknévi változata rejtőzik a névben. Lásd pl. Hartyánszky (a nem túl messzi Újhartyánra vonatkoztatva)
Kiss Lajos szerint a Mátyusfölde helynév a Máté egy változatának származéka (v.ö. Csák Máté). Kérdés, hogy a Mátyás és a Máté azonos névnek tekintheő-e.
Kedves Topiktársak! Rövid kihagyás után ismét visszatértem ide, igaz, csak olvasóként. Nagy örömmel látom, hogy "Lvt" ismét közöttünk van. Szívesen olvastam mindig értékes névmagyarázatait.
Kérdésem is lenne:
A Mátyus családnév eredetéről szerintetek mit lehet tudni?
So"t, fordítva, lehet, hogy ezen a helye a <ch> jelöli a /ty/-t. Ez ugyanis korai nyelvemlékeinkben elo"forduló megoldás.
Tényleg nem vonnék le a helyedben következtetéseket egy olyan szövegtöredékbo"l, mint amilyet a google books mutat, anélkül, hogy kezemben fogtam volna a könyvet, és alaposan megvizsgáltam volna az összefüggést...
A török temir, demir-ből nehezen lehet csomor. A török nyelvekre nem jellemző a t>cs palatalizáció, inkább akkor már a k>cs (bik- ~ bicsak). A Mongol ismer t>cs-t, de csak /i/ előtt, és nem általánosan palatális magánhangzó előtt. Ha mégis lenne palatális magánhangzó előtt t>cs palatalizáció (a temir /e/-je ilyen), akkor meg nehezen lenne magyarázható, hogy hogyan is lett ez a magyarban veláris /o/-vá.
Szerintem szinte a biztossággal határos valószínűséggel kizárható a Csomortány < ... < temir etimolótiája.
Köszönöm a hozzaszolast a Csomortanyi nevvel kapcsolatosan.
Nem az örmeny eredetet keressem hanem azt igyekszem tisztazni es ha lehet mielöbb kizarni.(las korabbi jegyzetem az "örmeny" szepvizi Szakacs Istvan alias Csomortanyi-rol)
A Hodmezövasarhely melletti Csomorkany telepules korabban volt targyalva itt a forumon.(Lasd #6174;#6723;#6701)
Ide fuznem a következö kerdest : Csomorkany = Tömörkeny ? / Tömörkeny a "kis vas" törökgyökeru nev. lasd Ösi magyar nevek:http://szebbjovot.tar.hu/index54.htm
A Csomor nevhez megjegyeznek egy apro erdekesseget, az angol wikipediarol Timur Lenk cim allatt bukkantam ra:
" Timur (Chagatai language: تیمور - Tēmōr, "iron")
"The name Timur means "iron" in the Mongolian as well as Turkic language and is a descendant of the Sanskrit word *čimara ("iron")
Lehetseges lenne hogy a Csomor / Csomortan neveknek közze lenne a szanszkrit eredetu "cimara"= vas de a mongolban is meg a törökben is megtalalhato Temor=vas szohoz ? (Vas=Tömör=Kemeny=Zömök=Erös=...stb. )
Ebben a kerdesben nekunk "nepetimologusoknak" szakertök velemenyere lenne szuksegunk.
Hozzászólás a Hanyecz és Csomortányi nevekhez. A magyarban a c végződés kicsinyítő, sőt lekicsinylő jelentésű ( gyerek- gyerkőc, vad-vadóc, mag-magonc, stb .) Az alapszó a Hany (Hany Istók) Megjegyzés, hogy ehhez hasonló nevek a tőlünk Északra és Délre fekvő szláv twrületeken fordul elő, vagyis ott, ahol az avarok morvákat telepítettek. Az avar birodalom részeiről van szó. Ezt kérem átgondolni. Csomortátányi: Annyit jegyeznék meg, hogy Hódmezővásárhely mellett volt egy Csomorkány nevű település. Csomor-Csömör, ma is településneveinkben lévő szó. Valószínűleg személynév. Nem kell örményben keresni az eredetet.
Nagyon köszönöm a Maczelka névvel kapcsolatos "tanulmányod". Rendkívül precíz, mindenre kiterjedő nyelvészeti remek, mindenben igazad van. Közben ugyanis kiderült, hogy jól sejtettem - tényleg az Iglo melletti Jamnik az ősi fészek, a mai napig élnek ott Macajko nevűek.
Még egyszer köszönöm, és szíves engedélyeddel (szinte) szó szerint beírom majd kis művembe, amely a családról készül.
az erdélyi örmény családneveket Szongott Kristóf A magyarhoni örmény családok Genealógiája című, 1898-ban megjelent könyve dolgozza föl. A szépvízi örményeknek megjelent egy Heimatbuchjuk (Száva Tibor-Sándor: Szépvízi magyarörmények nyomában. Bécs, 2003), ami járt a kezemben. Csak amiatt ajánlom, mert emlékeim szerint - jó Heimatbuchhoz méltón - tartalmazza a szépvízi örmény családok listáját (vagy életben lévő tagjaik nevét is?). Szépvízen egyébként a romániai telefonkönyv szerint ma is élnek Szakács nevű családok, bár szerintem jóval valószínűbb, hogy ők székely, minthogy örmény eredetűek.
A Csomortányi / Csomortáni csaladnev helynev eredetu de a Csomortány/ Csomortán csaladnevek szemelynev eredetuek.(#6165 / #6158)
Csomortán (Czyomortanj) Tamas elt Bögöz ( Szekely-Udvarhelytöl 11 km) helysegben.
Lenne egy kerdesem espedig az hogy talaltal e örmeny eredetu csaladoknal Ciomortan vagy Ciomartan/Cemartan csaladnevet ?( Ci=Ce= "Cs" hang)
Talalsz e valamilyen kapcsolatott a magyar Szakats/ Szakacs csaladnev es valamilyen mas ennek megfelelö örmeny csaladnev között, t.i. Szakacs Istvan alias Csomortanyi eppenseggel Szepvizi (Csik) eredetu.
