munkavégzéssel kapcsolatos leggyakoribb jirőlöket új sátor felállításakor, üst alágyújtásakor, lakoma előtt, csépléskor, kumiszkészítéskor, gyapjúkalláskor, nemezkészítéskor és birkanyíráskor.
testrészekre ráolvasó énekek.
A fehérlófia
A hősénekek tárgyalásánál, pontosabban a Dzsangar énekkel kapcsolatban foglalkoztunk azzal a jelenettel, melyben Dzsangar bátor Hongor vitézt keresve leereszkedik az alvilágba, ott megmérkőzik a vasbölcsőjű csecsemővel, megszabadítja a főisten lányát, majd miután társai lenn hagyják, az égigérő szantálfa segítségével menekül meg. A nemzetközi mesekutatás a 301-es mesetípusba sorolja a hasonló meséket vagy ennek a történetnek a variánsait. A magyar folklórban is ismeretes ez a típus, s mivel a különféle változatok között bizonyos, a mese menetét jelentősen érintő különbségek vannak, a magyar kutatás a típust alfejezetekre, altípusokra bontotta: 301/A I. A szalonnafa; 301/A II. Este, Hajnal, Éjfél; 301/B Fehérlófia; 301/B I. Csonkatehénfia; 301/C Borsszem Jankó.
60 fölötti IQ-val rendelkezőknek tanítják, hogy VISSZAMENŐLEG indo-iráni nyelvűnek tartsad az EURÓPAI, bronzkori Volga-vidékhez köthető és innen Belső- és Közép-Ázsia és India irányába tartó Z2123 haplocsoport népeit?
Félreérted, az ábrán mostani populációk szerepelnek. A kör mérete azt mutatja, hogy hány mintáról van szó, a körcikk meg azt, hogy ezek közül mennyiben kimutatható az R-Z2123 haplo. Hogy mikor élt III. Béla azt meg nem a régészek határozzák meg.
Egyébként ha összevetjük a cikkben szereplő téréképet
Ezzel a térképpel:
érdekes egyezéseket láthatunk.
Arányaiban legtöbb III. Béla rokon a jelenlegi népességben a második térkép ugor lelőhelyeinek térségében (III.) és Bolsije Tyigani lelőhelyek térségében él (II.).
Arányában második leggyakoribb mostani rokonok meg az északkaukázusi lelőhelyeknél szerepelnek. A legkisebb meg afganisztán területén. Ezt nagyon sokféleképp lehet interpetálni, például úgy is, ahogy jelenleg Türk Attiláék feltételezik a magyarok vándorlását (Dentumoger -> Levédia -> itt kétfelé ágazik, egyik Kaukázus, másik Etelköz + ebbe belefér, hogy Béla apai őse négyezer éve még afganisztán északi részén terelgette a nyáját). Persze ez alapján lehet ezzel homlokegyenest ellenkező következtésre is jutni, ez csak egy verzió.
Trigger Warning: A dolog megértéséhez 60 fölötti IQ szükségeltetik.
Az indoiráni nyelvek egy szűkebb nyelvcsaládot alkotnak az indoeurópai nyelvcsaládon belül; elnevezésük szakkifejezés, melynek értelmét nem kiókumlálni kell, hanem megtanulni. Aki erre képes, egyáltalán nem csodálkozik. hogy indoiráni nyelveket Indián és Iránon kívül is beszéltek és beszélnek.
Három kapocs is felfedezhető Anonymus gesztája, és a karosi honfoglaló vezérek között, akik így Árpád unokatestvérei is lehetnek. Levelemet itt is megosztom. --------------------- Nyílt levél a Magyarságkutató Intézet munkatársai részére!
1. Bevezető:
Révész László régész fontosnak tartja azokat a kutatásokat, amelyek a honfoglaló vezérek rokoni kapcsolatait vizsgálják - ez kiderült a "karosi honfoglaló vezérek" apai és anyai ágon egyaránt meglévő, édestestvéri rokonságának megállapításakor. [1][2]
Révész László megemlíti a kárpát-medencei magyar vezérek sírhelyeit: "Zemplénben, Bodrogszerdahelyen, Karoson, Kenézlőn, Tarcalon, Rakamazon, Geszteréden és Eperjeskén" [3]
Egy olyan lehetséges összefüggésre hívom fel a figyelmüket, amely összekötheti honfoglaláskori vezéreink körében végzett genetikai vizsgálatokat az Árpád-ház genetikai vizsgálatával. [4]
Anonymus gesztája egy vezéri testvérpárt említ, Szovárdot és Kadocsát, ők Árpád unokaöccsei, mivel Árpád nagybátyjának Hüleknek a fiai! "Közöttük kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó emlékezetű férfiú, uruk és tanácsadójuk nekik; kijött pedig a feleségével meg a fiával, Árpáddal, valamint a nagybátyjának, Hüleknek két fiával: Szovárddal és Kadocsával" "Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte" [5]
Szovárd neve is érdekes abból a szempontból, hogy általában a szavárd népcsoportot a Kaukázussal hozzák kapcsolatba. Az előbb említett két gondolat (Árpád vérrokonai lehetnek, illetve Szovárd neve) kapcsolhatja össze őket a karosi vezéri sírokkal.
Mit állapít meg a karosi vezérek származásáról az alábbi, és Neparáczki Endre, valamint Török Tibor nevével fémjelzett genetikai tanulmány, amire többek közt Révész László is hivatkozik? [6]
Azt, hogy a két karosi testvér, akik vezérek is voltak - a Kaukázusnak tágabb, valószínűleg attól délre eső vidékéről származhattak: "A 15. ábrán egy olyan példát mutatok be, amely a honfoglalók egy részének kaukázusi, közel-keleti leszármazására utal. A Karos-II/52 és Karos-III/11 leletek az X2f haplotípusba tartoznak, amelyeket a mellékleteik alapján a régészek vezérnek határoztak meg. A hozzájuk legközelebb eső minta egy ásatag lelet Örményország területéről, amely korai Bronzkorból származik, de a legközelebbi recens minták is ugyanabból a földrajzi régióból származnak, iráni, drúz, örmény emberekből."
2. Összefoglalva a geszta, illetve a régészeti és genetikai vizsgálatok alapján:
Anonymus gesztája: - két olyan testvért említ, akik egyben vezérek is (Szovárd és Kadocsa), - ezen testvérek Árpádnak vér szerinti unokatestvérei, és valószínűleg részben ezen rokonság (megbízhatott bennük) okán lettek seregvezéreivé.
A régészet, és a genetika állításai a karosi két vezérről: - édestestvérek, és egyúttal vezérek is (genetikai és régészeti forrás), - a karosi temetőkben nem egy törzsi temetkezés képe bontakozik ki (például a II. és III. temetőcsoport halottai közt csak a vezérek rokonok - [2] szerogenetikai, illetve antropológiai része - Kustár Ágnes), ez alapján Révész László a testvéreket a fejedelmi kísérethez tartozó vezéreknek gondolja, - akik bizonyosan valahonnan a Kaukázus tágabb térségéből származhatnak (genetikai).
Mi tehát az a három kapocs, ami összeköti a gesztát, és a modern tudományos eredményeket?
- Szovárd és Kadocsa, valamint az említett karosi temetőkben nyugvók testvérek és vezérek is egyben (geszta = régészet), ráadásul a gesztából, és a honfoglaláskori temetőkből is csak egy olyan testvérpár ismert, akik vezérek is (!),
- Szovárd és Kadocsa, Árpáddal való rokonságuk okán, és nem mint törzsi vezetők seregvezérek (geszta), Révész László sem lát törzsi kötelékeket a karosi temetőkben, így ezen vezéreket a fejedelmi kísérethez tartozóknak tartja (régészet, és antropológia),
- a gesztában említett Szovárd név kapcsolható a Kaukázushoz (szavárd nép), amely földrajzi térséghez a karosi vezérek DNS-e is kapcsolódik (genetika).
Mi gyengíti, illetve erősíti ezt az összekötést/felvetést? - Szovárd vezér később messze délen kalandozik, és házasodik, az hogy hol temetik el - nem egyértelmű a gesztában. - A karosi I. temetőcsoportban, amelynek régészeti feltárása régebbi, mint a II. és III. temetőcsoportoké, és nem túl jól publikált, találták a legkorábbi verésű arab dirhemet (a 860-as évekből), ami kirívóan sokkal korábbi, mint bármely más pénzlelet a karosi temetőkben. Így akár a két testvér - akik a II. és III. temetőcsoport egy-egy sírjában nyugodnak - apjának Hüleknek a sírját is tartalmazhatta az I. temetőcsoport.
3. Ismerjük tehát az Árpád-házi királyok DNS-ét, a geszta szövegét, a karosi vezérek régészeti, genetikai vizsgálatát, és az általam felvázolt három kapcsot az utóbbi kettő közt.
Az előbbiek alapján nem oktalan elvégezni az Árpád-házi királyok, és az Árpád-kori vezérek összehasonlító vizsgálatát, amelyre valószínűleg egyszer amúgy is sor kerülne. Előtte, annak eldöntésére, hogy mindhárom említett kapocs teljes értékű-e a geszta, valamint a régészeti, genetikai eredmények közt: meg lehetne vizsgálni a Hülek és Kadocsa személyneveknek a Kaukázus tágabb térségében való előfordulását.
[2] Révész László - A karosi honfoglalás kori temetők : régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez (Herman Ottó Múzeum-Magyar Nemzeti Múzeum - Miskolc 1996) ISBN: 963-7221-74-3
[4] Péter L. Nagy, Judit Olasz, Endre Neparáczki, Nicholas Rouse, Karan Kapuria, Samantha Cano, Huijie Chen, Julie Di Cristofaro, Goran Runfeldt, Natalia Ekomasova, Zoltán Maróti, János Jeney, Sergey Litvinov, Murat Dzhaubermezov, Lilya Gabidullina, Zoltán Szentirmay, György Szabados, Dragana Zgonjanin, Jacques Chiaroni, Doron M. Behar, Elza Khusnutdinova, Peter A. Underhill & Miklós Kásler - Determination of the phylogenetic origins of the Árpád Dynasty based on Y chromosome sequencing of Béla the Third (European Journal of Human Genetics 2020) https://www.nature.com/articles/s41431-020-0683-z
[6] Neparáczki Endre - A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel (Ph.D. értekezés - Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Genetikai Tanszék, 2017) http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3794/1/Neparaczki_PhD.pdf
"akkor az a kérdés, kire alapozzák, mert abban az időben azokon a területeken nem fordultak meg arab utazók, esetleg a besenyők között voltak szemeik-füleik?"
Ezt megint honnan veszed? Te voltál az útlevélkezelő Etelközben?
A dirhemek áramlása folyamatos volt a X. század első harmadában még a a KM-ben is, ahonnan arab pénz jött oda áru és információ is ment. A Dzsajhani hagyományban megőrődött népnevek (nándor és marót) ráadásul magyar nyelvű forrást valószínűsítenek.
de volgai bolgária mellett nem "magna hungaria" van?
ne játszd a bohócot ennyire látványosan,
Na de hát Magna Hungáriából NEM jöttek honfoglalók. Azt csak régebben gondolták, Julianus mián. Oda IS mentek a Volga menti Levédiából, mint ahogyan Etelközbe is, az Urálon túlrea(Ujelgi) is, Perzsia vidékére is.
akkor az a kérdés, kire alapozzák, mert abban az időben azokon a területeken nem fordultak meg arab utazók, esetleg a besenyők között voltak szemeik-füleik?
"Türk Attila a 2015-ben tartott előadása után azt magyarázza -- és rajzolja -- a hallgatóságnak, hogy Etelköz keleti része lehetett Levédia. Azóta már ezen is túllépett a tudomány."
És TA hol, hogyan világosodott meg?
Az általad el nem olvasott Keszi Tamás cikk utolsó passzusa:
"Míg ez megtörténik, gyakran előfordul, hogy elődeink feledésre kárhoztatott eredményeit újra felfedezzük. Így járt az 1990-es évek közepén jelen sorok írója, amikor Konsztantinosz könyvét olvasgatta, és a jelek szerint érik az újabb – a régészeti leletek általinspirált – felfedezés is. Talán most jött el annak a pillanata, hogy felhívjuk rá a figyelmet: Vékony Gábor már harminc évvel ezelőtt leírta, hogy Levedia az Alsó-Volgától keletre, az Urál folyó vidékén terült el."
"Türk Attila a 2015-ben tartott előadása után azt magyarázza -- és rajzolja -- a hallgatóságnak, hogy Etelköz keleti része lehetett Levédia. Azóta már ezen is túllépett a tudomány."
És TA hol, hogyan világosodott meg?
Olvas és kutat.
"Mert ennek én semmi nyomát nem találtam.
Pedig hányszor eléd tettem a cikkeit és az interjúit, pl. ilyen szöveggel (kb): " ...számolnunk kell esetleg a Volga túlparti Levédiával is."
De hát te semmire nem emlékszel, még a saját délelőtti beírásaid tartalmára sem ...
Ez nem egy tudós magatartása, hanem egy politikusé.
"Ha jol ertelmezem a Nature-cikk abrajat, legnagyobb aranyban az ural es Szamara kornyeken elnek jelenleg rokon leszarmazottak. "
Mielőtt túl nagy következtetést vonnál le a kétségtelenül helytálló megfigyelésedből, tudnod kell, hogy a vizsgálati anyag korát a régészek határozták meg. Így a genetikusok elé csak azokat a leleteket rakták, amik 10. szd-inak vannak besorolva (általuk!!!). A helyzet az, hogy ezek a leletek az uraliakkal rokon leletek, viszont nem a teljes honfoglaló népességet reprezentálja, hanem csak azokat, akik az Uraltól jöttek. Még szép, hogy genetikailag is az uraliakra hajaz.
Nem tűnt még fel, hogy rosszul tudod, rosszul emlékszel, de utánanézés nélkül benyögsz dolgokat, aztán meg terelsz meg tagadsz, ha beidézi valaki, hogy hol tévedtél?
