Minden nevet kipróbáltam már a keresőben. Igaz, egy-kettőre találtam választ, nem kellett volna ide is beírnom. De attól függetlenül én halálosan komolyan gondolom amit leírok. (megjelenés, első feljegyzés stb) Andreas
Az a baj, hogy most se tudom eldönteni, hogy ez a hozzászólásodd vicc akar-e lenni, vagy komoly (már ami a Pintért illeti).
Talán nem kell nagyon visszapörgetni, már többször bekerült egy link, ahol elolvashatod a nevek kialakulásának történetét. Ha ezt elolvasod, néhány kérdésedre máris választ kapsz.
És van itt baloldalt egy kereső, ott is érdemes próbálkozni (pl. az ilyenekkel mint a Deák).
Jogos, elnézést kérek. Most, hogy pár napja megtaláltam ezt a fórumot, és hogy ilyen magas szinten megy a fejtegetés, hirtelen felindulásból beírtam az összes nevet ami eszembe jutott. Egyébként szerintem a Pintérről lehet még más infókat is gyűjteni, azon kívül, hogy méri a pinteket :) Szóval mégegyszer elnézést mindenkitől. Andreas
Sejtettem, hogy nem fognak tolongani a hozzászólások, jó hogy nem már egész város összes nevét megkérdezed. Talán kicsit kevesebbel jobban jársz. A nevek egy részén amúgy sincs mit sokat magyarázni. Nem értem, mit vársz, mit írnak pl. a Fehér vagy Pintér névről...
Üdv mindenki, fiatal családfakutató vagyok és érdekelne néhány név eredete:
- Ábel (mint vezetéknév) - erről annyit tudok, hogy 1715-ben a felvidéki Szereden élt itt az ősöm (számomra ez a név a legvitatottabb, és szerintem akkor lehet megválaszolni, ha ismerjük Szered történetét - van erre utalásom) - Battay - Borovski - Cserveni vagy Cserveny - Eskulits - Hula - Jauernek - Jurák - Langerman - Martinkovics - Matuz - Melicher - Mikus - Muskovics - Novotna - Petró vagy Petrov - Pilár - Pintér - Póder vagy Poder - Poszmik - Redinar - Reiner - Szimandli vagy Szimandel - Veszeli - Zombori
Megnéztem, Tornyát 1752-ben vásárolta meg a kincstártól Marczibányi Lőrinc és valószínűleg még a következő évben magyarokat telepített be rá, mert a katolikus egyházat 1753-ban alapították. Különben folyamatosan lakott volt, a XVI-XVIII. században szerbek lakták. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. Bp., 1897, 600-601.)
Hogy mikor indult a betelepítés azt nem tudom, sajnos a Marczibányiak birtok foglalási idejét sem ismerem. Csak momentumaim vannak:
1./ Marczibányi (puchói) István, szül. Makón 1752 jul. 25., megh. Budán 1810 dec. 21. Az alsóbb iskolákat Budán, Pozsonyban végezte, a jogot Egerben tanulta, 1777. megnősülve, Tornyán (Csanád) fekvő birtokára vonult s gazdálkodással foglalkozott.
2./
Amikor Bécsben eldöntötték az állami javak eladását, Csókát 1782-ben Marcibányi Lőrinc vásárolta meg nyilvános árverésen 95500 forintért (a kikiáltási ár 82860 forint volt) és 500 szegedi magyar családot telepített ide, akik részben magán Csókán, részben az uradalomhoz tartozó pusztákon dohánykertészként vertek gyökeret./ innem a csókai előnév a Marczibányi családoknál/
Ladánybene nevének előtagja először 1885-ben jelenik meg és a korábbi Bene pusztát újranépesítő jászladányi telepesekre utal. A telepítés nyilván nem sokkal korábban történhetett. Tornyára valószínűleg 1780 után telepítettek magyarokat. A telepítők érthető okokból mindig igyekeztek vallásilag homogén népességet összeállítani. Lehetséges, hogy még 1820 előtt odakerült egy csabai szlovák és áttért katolikusnak, hogy gond nélkül elvehessen egy helyi lányzót. De a valószínű mégiscsak az, hogy mint a szomszédos Pécskán, oda is a magyar telepítéssel érkezett kevés szlovák család. Mi következik abból, hogy 110 évvel később azonos családnévvel adott életet valaki egy fiúgyermeknek? Az illető lehetett például a tornyai Ladánszkyak utóda. A két időpont között Arad 13 ezres, német-román-szerb városból 80 ezres, döntően magyar várossá vált. Nagyon sokan költöztek be távoli vidékekről is és Arad, Csanád, Békés megyéből is. Azon a vidéken nagyjából a tornyai település idején tűntek föl a szlovák családnevek. Egy huszadik századi Ladánszky nem horgonyozza le az ősét jobban a Maros táján. Azonkívül a dualizmus idején a Bánátot nevezték Dél-Magyarországnak. Nem értem, hogy itt hogy érted.
A MOL-nál lévő Tornyai anyag az a Csanád vármegyének leadott másodpéldányok másolata/ sajnos hiányos, mert cc.20 év anyaga hiányzik.
Tornya újra telepítése a törökök kiűzése után, viszonylag gyorsan megkezdődött az 1770-ben Battonyai Római katolikus hitközséget Tornyai plébániához csatolják.
A tornyai katolikus anyakönyv a MOL-ban is megvan valamiért! Sajnos nem találom az adatait, de van egy részletes történeti monográfia a volt Csanád vm. községeiről, ami talán segíthet. Azt se tudom, mikor telepítették újra a falut, de ha szlovák családnévvel valakit már a XIX. sz. legelején a katolikus anyakönyvbe jegyeztek be, az szerintem inkább arra utal, hogy a család közvetlenül felvidéki eredetű és talán a magyarokkal egy időben érkezett. A nevekre vonatkozóan pedig azért nem válaszoltunk idáig, mert LvT-re vártunk, aki (többek közt) a szlovák eredetű családneveket szokta megvilágítani.
Vagy konkrét, Rimával kezdődő településnév, aminek lekopott a vége, vagy tényleg maga a folyónév, mint a példáid is mutatják. Ez utóbbi sztem valószínűbb, magyarul is vannak ilyen nevek (Dunai, Szávai, Hernádi).
Rimavetz: ez egy szlovák hímnemű főnévi lakosnévnek tűnik (ahogy a -ský végűek melléknévi lakosnevek). A névadó településnek kellene utánanézni, mi lehetett.
Szarvason nagyon sok ilyen név van. (Nem magamtól vagyok ilyen okos, anno LvT a Kokavecre írta, de gondolom ráhúzható az analógia.)
Ha a kettőnek van köze egymáshoz, akkor a Ladánszky valszeg Körösladányból eredeztethető, mert az van az alföldi szlovákság vonzáskörzetében.
A tornyai római katolikus anyakönyv 1753-tól hiánytalanul megvan. A cél név 1820 dec. 20-án fordul először elő. Sajnos a szertartásokat rögzítő plebánus úr kicsit szabadon keezelte a neveket. A későbbi idők bejegyzéseiben van utalás az eredetre, ezt még nem sikerült megnéznem.
Köszönöm a segítségedet! Csánk talán érdekes lehet.
A Vámosladány egyébként lehetséges, mert a szomszédos falvak közül pl. Csánkot szlovákok lakták. Ezek szerint nem derült ki Aradon a papírokból, hogy honnan érkezhetett Tornyára szlovák család? (Hont vm.?)
Tornya magyar-román-szerb nyelvű, de a szerbek mára elrománosodtak. Utána kéne nézni, de a magyarok mellett kevés szlovákot is betelepíthettek, mert 1880-ban még 46 szlovák anyanyelvűt számoltak össze, aztán 1910-ig fokozatosan egyre kevesebbet. Akkoriban a környékre részben a Felvidékről, részben alföldi szlovák falvakból költöztek szlovákok (másodlagos, ill. harmadlagos telepítések). A tőszomszédos Magyarpécskára 1753-ban Gömörből (később elmagyarosodtak), 1800 körül Apatelekre (Mokra) Békéscsabáról, Nagylakra 1803-ban Tótkomlósról, de 1805-06-ban ugyanoda Gömör és Nógrád megyéből, 1819-ben Szemlakra és 1839 után Világosra Békéscsabáról. A kisebb, szórványos telepítések a nagyobb szlovák központokból indultak. Vályi András most offline van, de Fényes szerint Vámosladány a reformkorban magyar lakosságú. A Lelkes-féle könyvben viszont szerintem megtalálod a Ladányok jegyzékét.
