"Van olyan rokkant, aki egyetlen forint pénzellátást sem kap a biztosítási idő hiánya miatt. Azok, akik rehabilitációs és rokkant-ellátottak, a többségük 28-56 ezer Ft/hó összegből kénytelen élni, állapottól függően. A pénzellátásuk nem elég élelemre, gyógyszerre és lakhatásra sem, de, ha valami elromlik, attól Isten irgalmazzon.
Először csak áram nélkül, aztán majd víz nélkül, később már kaja nélkül, vagy gyógyszer nélkül, végül lakás nélkül? Még ezt is megérhetjük. A társadalom nem figyel oda ránk. Nem is akar senki észrevenni minket rokkantakat. A kiszolgáltatottságunk senkit sem érdekel, pedig évtizedeken át mi is építettük ezt az országot, amíg bele nem rokkantunk. Így tűnünk el majd ebből a kegyetlen világból egyre többen észrevétlenül, a nagy semmibe. "
Nagyon remélem, hogy nem tűnünk el, mert élni akarunk, talpra állni, soha fel nem adni! Kapaszkodó kell az embereknek, együttérzés, hogy nincs egyedül, ebben itt mindenki tud (ha akar) segíteni Sorstársainak!
Ezért jó, ha elmondjátok a tapasztalatokat, mert lehetnek mindig újabb irányelvek, amikről nem hallottunk. Így szerzünk tudomást róla, Sorstársaink elbeszéléseiből. Nekem ami feltűnt, hogy a korábbiakhoz képest viharos gyorsasággal zajlott le a legutóbbi fv., és a többiek, akik aznap voltak ott, ők hamar kijöttek. Az odavitt iratok látható mennyisége nagyon eltérő volt.
Kedves beteg62! Elviekben védett 60. év betöltésétől, de tavalyi felülvizsgálatomkor beszéltem egy 61, és egy 62 éves emberrel, akiket felülvizsgálatra behívtak. Természetesen nem tudhatom mi volt ennek az oka/háttere..
hamster2 testvéréhez őszintén kívánom, hogy humánusak legyenek!
"A kezelő orvosa úgy nyilatkozott,hogy Kórházi kezelésének ,már nem látja értelmét." Ezt a nyilatkozatot írásba foglalhatná - amennyiben megkéred- , hogy a felülvizsgáló orvos részére be tudjátok mutatni az I.ü. szakértői vélemény és az ambuláns lapokkal együtt. Sok az adminisztráció, de ne hagyd magad elhajtani.
havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;
Ezt az mmtv-ből másoltam be.
Én 2016. októberben adtam be a kérelmet, novemberben voltam első fokon, idén januárban másodfokon és a múlt héten igényeltem az ellátást. 2016 januártól voltam folyamatosan táppénzen.
Az én esetemben úgy értelmezem hogy a táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmét azaz 2015-ös évi jövedelem lesz a havi átlagjövedelem ami alapján számolnak. Jól értem?
Nem lehet megélni sem ebből, sem az ehhez hasonló összegű "ellátásokból". Az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével minden évben növelik. Méltányossági emelésre nincs lehetőség.
Mindenkit olvastam a kezdetekben, mert kíváncsi voltam a különböző véleményekre. Aztán megváltoztak a körülmények, így már én is éltem - indokolt esetben - a letiltás lehetőségével. Nyilvánvaló, a kommunikációnak is megvannak a maga szabályai, amelynek be nem tartása ezt vonja maga után.
Érdemi válaszokra, valódi segítségnyújtásra van szükség, ebben annál jobb, minél többen segítenek, minél többen vagyunk...
2012-ben, ha nem dolgoztál (átlagjövedelemmel nem rendelkeztél) akkor C2 esetén a minimálbér 45 %-a alapján számították ki a rokkantsági ellátás összegét!
Néhány példa a C2 kategóriára, 2012-ben.
C2 kategória:
Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, 57.000,- Ft. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz 41.850,- Ft lesz. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (160.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka 41.850,- Ft.
Összehasonlítva:
2016. december 31-ét követő kezdő időponttól (alapösszeg mértéke 96 010 Ft.)
átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege: C2 kategória 96010 x 0.45 = 43. 205,- Ft
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki, mely szerint a 2016. december 31-ét követő kezdőidőponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 96 010 Ft.
A rokkantsági ellátás összege eddig a 2012-ben még az érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.
Ha dolgoztál, akkor az alapjövedelmet veszik alapul (amennyi a kereseted volt), ha nem dolgoztál, akkor meg az alapösszeget!Ez két különböző dolog!
C2 kategória:
Az igénylő átlagjövedelemmel rendelkezik (dolgozott, fizetést kapott). A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka.
A mennyiben az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik (tehát nem dolgozott), esetében a rokkantsági ellátás összege az alapösszeg 45 százaléka.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki, mely szerint a 2016. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 96 010 Ft.
Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege:
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt esetben az alapösszeg 45 százaléka.
Lefordításom szerint ez a C2 kategória az-az 95350 x 0.45 = 42910 Ft
2012 -ben a 93000 Ft 60% az-az 55800 Ft volt. Ezek szerint akinek most állapítanak meg C2 ellátást az majd 13 ezer Ft -al kevesebbet kap! Remélem valaki kijavít, hogy ez nem így van.
8/A. §19 A 2016. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerintialapösszegmértéke 96 010 Ft.
Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor - a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.
Megígértem, hogy megkeresem az ismerősömet, a felülvizsgálat alatti munkavégzéssel kapcsolatban.
Nos írásban kérdeztem és itt a válasz.
.
Az esedékes felülvizsgálatkor a szakértői bizottság az Ügyfeleket komplexen (orvosi-, foglalkozási- és szociális rehabilitáció szempontok alapján), vizsgálja felül és összefoglaló véleményt készít, mint az első vizsgálatkor alkalmával. A komplex vizsgálat eredményétől függően tesszük majd meg a szükséges intézkedéseket. Az esedékes felülvizsgálat, a már megállapított ellátásra való további jogosultsághoz történik, ennél az esetnél nincs olyan szabály, hogy meg kell szüntetni a fennálló jogviszonyt. Ha valaki dolgozik az ellátása mellett, amit enged a jogszabály, akkor belép az úgynevezett kereset korlát és nem munkaidő korlát, úgy szól, hogy megszűnik az ellátás, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Jogszabály: 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bekezdés.
