Forget flying cars or humanoid robots, the most disruptive inventions are often cheap, simple and easy to overlook
Blade Runner (1982) is a magnificent film, but there’s something odd about it. The heroine, Rachael, seems to be a beautiful young woman. In reality, she’s a piece of technology — an organic robot designed by the Tyrell Corporation. She has a lifelike mind, imbued with memories extracted from a human being. So sophisticated is Rachael that she is impossible to distinguish from a human without specialised equipment; she even believes herself to be human. Los Angeles police detective Rick Deckard knows otherwise; in Rachael, Deckard is faced with an artificial intelligence so beguiling, he finds himself falling in love. Yet when he wants to invite Rachael out for a drink, what does he do? He calls her up from a payphone.
There is something revealing about the contrast between the two technologies — the biotech miracle that is Rachael, and the graffiti-scrawled videophone that Deckard uses to talk to her. It’s not simply that Blade Runner fumbled its futurism by failing to anticipate the smartphone. That’s a forgivable slip, and Blade Runner is hardly the only film to make it. It’s that, when asked to think about how new inventions might shape the future, our imaginations tend to leap to technologies that are sophisticated beyond comprehension. We readily imagine cracking the secrets of artificial life, and downloading and uploading a human mind. Yet when asked to picture how everyday life might look in a society sophisticated enough to build such biological androids, our imaginations falter. Blade Runner audiences found it perfectly plausible that LA would look much the same, beyond the acquisition of some hovercars and a touch of noir.
As the economic historian Paul David has argued, electricity triumphed only when factories themselves were reconfigured. The driveshafts were replaced by wires, the huge steam engine by dozens of small motors. Factories spread out, there was natural light. Stripped of the driveshafts, the ceilings could be used to support pulleys and cranes. Workers had responsibility for their own machines; they needed better training and better pay. The electric motor was a wonderful invention, once we changed all the everyday details that surrounded it.
Nemrég olvastam, kiemeltem azt ami rímel arra amit írtatok. Hosszú de érdekes cikk, ajánlom.
Na tied se valami pörgős, mert akkor írhattad volna azt is pl, hogy a gdp ben olyasmi is van mint pl a reggeli ebéd vacsora ...és arra lehetne válaszolni. erre nem lehet. de akkor miért írtad ide?
A gdp jük így se több mint mondjuk a holland vagy a benelux, soha nem is volt több, esetleg és mehet lejjebb is, ha békén hagyjuk nem lesz semmi probléma belőle.
Nem találtam benne semmi olyan érdemlegest, amit nem mondtam korábban, ez a lényeg:
Azért, mert a főmotor mindkettőnél permanens mágneses a jobb hatásfok, nagyobb hatótáv elérése miatt, viszont a második motor, ami csak esetenként működik is állandó kapcsolatban van a kerekekkel, állandó forgásban van menet közben, ami némi súrlódási veszteséggel jár.
Oke 100 év, de ...
Az indukciós motor csodásan egyszerű, és a legolcsóbb erőgép. Hatékonyságban ugyan elmarad pár százalékkal az állandómágneses szinkronmotortól, de kárpótol túlterhelhetőségével.
Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne, ne lehetni mit finomítani rajta. Csodásan igazítható a követelményekhez. Készülhet csúszógyűrűs, mélyhornyos, kalickás, kétkalickás kivitelben az öntött forgórész anyagának végtelen számú kombinációjával, különböző nyomaték és teljesítménykarakteriszikákat eredményezve. Lehet különböző pólusváltozatokban különböző sebességekre gyártani, stb. Az előnye abban rejlik, hogy a gyártása nemigen lesz drágább ezektől a fejlesztésektől, egyszerűen nem lehet túlbonyolítani....
(A magyar mérnökök anno elég sokat hozzáadtak ezekhez a fejlesztésekhez.)
Biztosan van még aki emlékszik gyerekkorom körhintájára, ahol a kezelő egy jókora bádog edény vízbe merített bele háromszögletű lemezeket, azzal szabályozta a hinta forgását.
Na az a bádog kripli volt a korabeli "vezérlő elektronikája" a csúszógyűrűs, indukciós motornak. Az elektronika fejlődött valamelyest, de a motornak nem volt szüksége rá, akkor is tökéletes volt. :-)
Az orosznak le KELL zárni azt a szorost mert amerikai támaszpont létesül egyébként. Bekerítés folyik és valahol valamikor eljut oda ahonnan már nem hátrálhat tovább. Akkor? Akkor jó lenne ha felgyorsítanátok azokat az akkumulátor gigagyárakat. Tudjuk mi következik belőle? Mármint azon kívül, hogy az orosz gdp lecsökken egy magyar nagyközség szintjére?
Persze hogy nem. Ha egy gyartosor nem alkamas egy uj modell gyartasara, akkor azt atepitik, ez teljesen normalis, hetkoznapi dolog, minden autogyarban rendszeresen elofordul. A dolgozokat betanitani sem nagy ugy, plane hogy manapsag gyakorlatilag nem is kell gondolkodni nekik, sot az a rossz ha gondolkodnak, mert akkor tuti elbasszak.
Azert zarnak be gyarakat, mert draga ott a termeles, pont.
A VW ugyan a villanyautokra hivatkozik, de kozben a dragan termelo nemet gyarait racionalizalja, es tolja a tomegtermelest keletre ennek urugyen.
Egyértelmű hogy egyenáramú áramforrásról nem célszerű váltó áramú indukciós motort használni mert az inverter fogyasztása rontja a meghajtás hatásfokát.
Sajnos többek között a Chevy Volt is lapatra kerül ... :-(
“GM now intends to prioritize future vehicle investments in its next-generation battery-electric architectures. As the current vehicle portfolio is optimized, it is expected that more than 75 percent of GM’s global sales volume will come from five vehicle architectures by early next decade.”
Gyakorlatilag egy "joslatod" sem teljesult az elmult 10 evbol. Semmi. Az autogyartashoz meg ugy az autokhoz pedig lovesed sincs, hulyebb vagy hozza mint az anyosom kutyaja.
