Akkor itt nem egyszerű fajtatulajdonságról lehet szó az esetemben, hanem inkább a nagyon erős túlterhelés hatása jelentkezett. Múlt évben én is hagytam, hogy "menjen a saját feje után" és hozzon sok fürtöt, mert nagyon kedveli a család ezt a fajtát és sajnos csak ez az egy tőke van belőle. Általános hiba ez a részemről - kezdő kertész amig keveset telepített, kevés fordult termőre, abból akarja kihozni a legtöbbet ami már van.
Ma épp az ellenkezőjét akartam irni erről. A legjobban indul.
Igaz a "soproni" kisérleten felbuzdulva, a jó részét nem is metszettem egyáltalán... majd ritkitom a rügyeket. De ahol megmetszettem, ott is szépen rügyezik és már a fürtkezdemény is látható. A korai fajtákat nem túlzottan, de fagykár érte... azért marad egyenlőre...
Itt helyben akkor metszettek, amikor már látszott. Ráadásul direktermőket (Százszoros, Konkord, Nova...) akkor viszont nagyon sok rügyet letörtek--előre szüreteltek.
Én most kisérlet képpen később majd ha megerősödik s a fagyok elmúltak, akkor fogom ritkitani, De hogy pontosan hogyan, azt majd menetközben kiderül... Egyébként a sok rügyből most jut bőven a rügyrágóknak, ha véletlenül letöröm, akkor is marad- nem kell izgulni (legfeljebb a tavaj oltottnál).
A fagy is válogathat, a ha netán jégeső lesz--itt nagyon ritka-- akkor is maradt, ha valamelyik megbetegszik, akkor letörhetem... de majd a nyár végén, inkább őszön kiderül. Lehet ez volt az első és az utolsó is... ráadásul szeretek metszeni is. Idén vissza kellett fogni magam...
Köszi.
Egyébként úgy csináltam, ahogyan a szőlő oltás fórumon tanácsoltad. Érdekes, hogy a gyökerek nem alul jöttek, ahol megkarcoltam és gyökereztető hormont adtam nekik, hanem egy nódusszal feljebb. De a végeredmény a lényeg.
Átültetetem...
Ha van már gyökere ültesd el pet palackba,kell a növénynek a föld.Palántaföldbe tedd,mert az jól egybemarad ha kicsit száraz a föld,majd a fagyos szentek után már kiültetheted.A palack aljára tegyél pár kicsi lyukat hogy be ne rothadjon a gyökér.Az enyémek is kint figyelnek az erkélyen még vagy három hetet,míg a helyükre kerülnek!
Talán közérdekű információ , hogy nálam az Eszter bírta legkevésbé a tavalyi erős lisztharmatos évet meg a telet. Kb. 2m magas kordonon az összes vessző pattanva törésig elszáradt, nem volt mit metszeni. A földközelben meghagyott biztosító vessző is csak nagyon lassan indul, viszont magán a tőkén most rügyek kezdenek megjelenni.
Ugyanott kihajtás szempontjából semmi probléma a Néróval, a Moldovával, a Pölöskeivel, a Palatinával, az Afuz Alival és az Itáliával.l A tavaly ültetett Kozma Pálné még nem döntötte el, hogy mit akar.
Szép napot! Gyökereztetek szőlő vesszőket vízben. Van köztük olyan amelynek már 15 cm-es hajtása (vékony, de leveles) van és 10 cm-es gyökere van. Van olyan is amelynek kisebb, meg van olyan is amelyik meg sem indult. Kérdés: Kiültessem azt amelyik jól halad a növekedésben, vagy várjak amíg a többi is tovább fejlődik? Vagy várjak amíg melegebbek lesznek az éjszakák és akkor ültessem a jól növekvőt? Köszi a tanácsokat.
Igen, ez így van. De ugye esetünkben a kicsiny valószínűséggel csak időt nyerünk :) Vagyis csak idő kérdése, hogy valahova betegye a lábát (hehe) a lisztharmat és akkor onnantól kezdve az helyben gengszterkedik évről évre.
Alapvetően egyetértek azzal amit írsz. Azt azért látni kell, hogy a növényvédelem az valószínűségeken alapszik. Ha alacsony a fertőzési nyomás, az már elég lehet ahhoz, hogy permetezés nélkül meg lehessen úszni. Ha nagy a nyomás, hiába permetezel, akkor sem tudod 100%-ig kiirtani a dögöket, csak kárküszöb alá csökkenteni a fertőzést.
Az nem kérdés, hogy a legtöbb lisztharmat kárért a helyben áttelelő képletek a felelősek és a a fertőzésre legnagyobb esély a szomszédos ültetvényekről van. De a téma annak kapcsán merült fel, hogy egy izolált ültetvény védve van-e a lisztharmattól. Szerintem nincs... mert bármilyen kicsi is a csíraképessége, bármilyen kis mennyiségben is jut el a fertőzés az ültetvényre, de ha 30-50km körzetben az uralkodó szélirányokban van rendszeresen lisztharmat akkor csak idő kérdése, hogy megjelenik a lisztharmat, ha pedig megjelenik akkor az ott is marad.
Ezért tartom parasztvakításnak, hogy az ilyen vadon közepén levő szőlőben nem kell növényvédelem... ha cinikus lennék (az is vagyok) akkor azt mondom, hogy a vadon közepén nem látja a szomszéd, hogy mikor és mivel fúj a gazda és azt lehet mondani amit csak akar.
Sajnos a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenése óta a réz-kén és más kontakt szerek nélkül bortermelési céllal gazdaságosan nem lehet szőlőt termeszteni a hagyományos fajtákkal. Megoldást a rezisztens fajták jelentenek.
Ha erős szél van, akkor a spóra nem fog "leszállni" a szőlődben. Inkább a gyenge szellő a veszélyes, mert akkor könnyen kiülepszik a szállított spóra. Gyenge szélben viszont sokáig tart, amíg jelentős távolságot megtesz, és ez alatt az idő alatt gyorsan veszít a csírázó képességéből. Ha jól tudom, a növényvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a lisztharmat alapvetően 50-60 méteren belül fertőz. Persze, egy-egy telepet létre tud hozni messzebbről érkező spóra is, de tömeges fertőzésre a helyben képződött szaporító anyag képes csak.
Az őzek folyamtosan visszametszik a gyümölcsfákat (alma, körte, meggy, cserszenye a kedvencük, de az őszibarackot és mandulát csak néha kóstolják) és a szőlőt... Több éve ültetett gyümölcsfák igy sose nőnek meg... Viszont ott a seregélyek nagy csapatban járnak, s a meggyet már zölden megették... s megtalálják a nagy sűrűben is...
Viszont kétlábú tolvajok nem járnak... a vasat mind összeszedték, más nincs.
De nagy csend és nyugalom s jó föld... s lakója alig van.
Nálam ugyanez történt az egyik tőke Angéla nevű csemegeszőlővel,de ott egyetlen rügy sincs megpattanva.A dolog érdekessége hogy a lehajtott vessző hosszú volt a végét metszéskor levágtam,kigyökereztettem és mér húsz centis hajtása van!Na ez már érdekes ugye?Én adtam a tőkének egy kis nitrogént meglássuk mi lesz,jobbat nem tudok.A tőke beteg sem volt én sem tudom mire vélni,mert a többi szépen hajt a Favoriton és a Boglárkán már a fürtöket is látom.
Néhány asztali szőlőoltványt telepítettem 4 éve, az oltványok szépen megeredtek. Az idén felvittem lugasra őket, egy kivétellel az összes tőkén megpattantak a rügyek és szépen hajtanak(kb. 3 cm hosszúak).
Viszont az egyik tőkén (kék Vosztorg) csak egy rügy pattant meg, remélem ki is hajt majd, de a többi rügy alszik. Mi okozhatja ezt a kései "mozgást", ugyanúgy van nevelve ez is, mint a többi oltvány. Annak reményében, hogy életre kel a vessző, mit tehetnék azért, hogy esetleg ne menjen tönkre és feléledjen?
Mit értesz hosszas utazás alatt? Én úgy olvastam, hogy a kifejlett konídiumok szél segítségével tudnak megtenni nagyobb távolságot. Nálunk a szél irányától függően egy szeles napon úgy egy óra alatt át tud fújni a közeli szőlőshegyekről fertőzést a szél.
"Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán." Hát a peronosz az akár ezer kilométerről is, de a lisztharmat az nem. UV érzékeny a spórája, ezért nem nagyon szeret hosszasan utazni.
Hát ugye ez azon múlik,hogy ki melyik generációba tartozik. Az én nagyapám pont úgy dolgozott ahogy mi most. Esetleg ő több felszívódót fújt mint mi, de ezen kívül pontosan emlékszem, hogy gyerekkoromban mit csinált az öreg. Leginkább az volt a különbség közte meg a kombinátos szőlők között, hogy az öreg az állandóan szőlőben matatott és hetekre kiköltözött a hegyre egy vajling káposztáscvekedlivel vagy grízestésztával ameddig a mama még dolgozott.
A pancsolás ment szerintem minden szinten. A mustsűrítés a borkészítéssel egyidős. A jobb években szerintem simán eltették a "lekvárt", hogy rosszabb évben ott ahol erre volt lehetőség és igény.
Az jó, ha a szomszédság is tiszta. Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán.
Szeretnék olyan bort inni, amilyet apánk készitett (főleg Kadarka volt benne), de nem szeretnék olyat, amelyet anyai nagyapánk készitett. Utóbbi agyonkénezett, és agyonpermetezett volt. Lehet éppen az utóbbi tapasztalat miatt nem permetezek---igaz a szomszédok sem. Igy könnyebb... s ahává költözök már huszonéve nem lakik senki, s tájvédelmi körzet közepében van. Csak egy gond van az őzek. Kénytelen leszek keriteni, s uj fajtákat keresni, kipróbálni... de egy garabig nem lesz annyi, hogy bort is lehessen késziteni., ráadásul pince sincsen...
Egyrészt ugye ott van az, hogy őseink, ha hozzájutottak és szükségük volt rá akkor toltak a szőlőre a szartól a rakétáig mindent. Lásd ez a cikk http://borrajongo.blog.hu/2015/04/22/hajotorott_champagne_a_laborban Amiből kiderül, hogy bizony masszív mennyiségű rézzel fújták be a szőlőt 170 éve... a sok réz pedig azért nem cévitamin. De ugyanígy vasból is és még ki tudja miből másból is jutott a borba rendesen.
Én meggyőződöt híve vagyok a természetes szőlészetnek és borászatnak, de nem az őseinkre hivatkozva hanem a mai kor kihívásaira adva ezzel választ.
Bár konkrét lehetőségünk nincsen ellenőrizni, de ugye azt sem tudjuk, hogy az őseink borát vajon mi meginnánk-e egyáltalán.
A bevált fajták: Bianka (száraz időben nem a legjobb), Néró (legjobban), Eszter, Turán, Cserszegi fűszeres, Zweigelt.... Viszont homokon téli takarással --ha az lenne-- Pölöskei muskotályt tennék, s hozzá Esztert és Nérót s Viktória is bevált, de csak két tő van belőle (utóbbiakat nem kell takarni!) Nálam a Pőlöskei, mert már nem takarom, kb 10-ből csak 2 tő van--kifagyott. Volt mikor takarás nélkül a falhoz közel is egy karja elfagyott. Ez birja a legjobban permetezés nélkül és nagyon finom, és bornak is finom... Amit "szőlőszem " ajánlott--még nincs--azokból bizonyára még több jó lenne, de 2017 az utolsó teljes év itt, utána nyugdij és irány a világ vége: Nagyecsér. Ott minden előlről.... Az lapos hely de öntéstalajjal...
Zöldséggel próbálkozom, de mivel nem locsolok, nem sokat ér... a répa már látszódik (de az éneknek igaza van: sárgarépát nem jó dombra ültetni)... locsolással viszon becserepesedik és nem bújik ki.
Viszont takart területre később palántázok (takarás vissza az ültetés után!!) paprikát (ez tökéletes) paradicsom--többnyire megbetegedik. Viszont bevált takarás nélkül is: szegletes lednek, és bagóca korán ültetve. Borsót többnyire megeszik az apró fekete bogarak, a bab zsizsikes--s kiszárad, takarva pedig a csigákat nem győzöm szedni...
Viszont a leírásod alapján érdekelne mely fajták bírják ezt a művelést? Azt viszont nagyon jól mondod, hogy ehhez megfelelő fekvés és mikroklíma kell! Amúgy meg zöldséget is lehetne ott termelni, annak max 30 cm-es termőtalaj kell, azt meg nem nehéz biztosítani :)
Két tő direktermő szőlőm van. Egyik véletlenül (olványként kaptam más helyett: otelló), a másik a az ÉNY-i fal tövében Fehér Delewár... (. Szőlőjét mindig elajándékozom, a borba nem tettem soha.)A többi mind nemes, illetve rezisztens.
Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
Ha nem lenne ilyen hideg és száraz pincém, akkor bizonyára kellene bele ként tennem...
S amit még nem irtam le: nálam a szüret sokáig tart. Két vödör. Egyikbe az egészséges a másikba csipegetem ki a rosszat (többnyire szárazat, vagy nagyon penészeset s megy a tyúkoknak, vagy kecskéknek---vagyis a beteg jó helyre kerül a kecskék gyomrába, ott elpusztul a gomba). Lényeg gondosan összeszedem --később is-- azt ami beteg, még azt is, amit a madarak hagytak, s megy a kecskék gyomrába.
Amit még észrevettem: nem kell izgulni ha nem volt idő lekaszálni a tőkék körül s esik az eső folyamatosan... A nagy fűben (még az érzékenyebb szőlők is) egészségesek maradtak, szemben azzal, ami alatt tiszta volt. Tulajdonképpen azért tartom --csak nyitókapát használok erre--
tisztán, hogy mindig megtaláljam a tőke nyakát, s hogy a nemes le ne gyökerezzen.
S talán a legfontosabb, biológiai egyensúly állt be... s a madarak sokat esznek, de nem csak a szőlőt, hanem a bogarakat is...
De amint irtam korábban, ha nem ilyen lenne az adottság -száraz meszes D-DNY-i lejtők--
akkor másként kellene.
Vissza kellene menni a szőlővel oda, ahol az őseink termesztették, ahol már nem termett semmi, csak a szőlő. Nálam is csak ez diszlik... a kukorica, "kertitörpe" marad, a krumpli csak összel mélyreültetve és vastagon takarva terem, a borsót ősszel ültetem, bagócát és szegletes ledneket is legkésőbb februárban...
De korábban irtam, s volt aki reagált is rá. Mindenhol lehet finom és egészséges szőlőt termelni a fal tövében, de ehhez a betont száműzni kell, mert a beton "utálatos jószág"!!!!
S még egy, amiket a "szőlőszem"--csemgeszőlő topikon vissza lehet keresni-- ajánlott, azokkal máshol is lehet bizonyára, Ő lapos területen-- ha nem tévedek-- szőlészkedik.
Engem ugyan nem bosszantasz,sőt.....mond csak, nem éreztél késztetést arra hogy a tudásod átadd Valakinek? Szívesen tanulnék Tőled,ha nem lennél túl messze! Én Esztergom környéki vagyok.Hasonló művelésben gondolkodom Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
