Hogy mikor indult a betelepítés azt nem tudom, sajnos a Marczibányiak birtok foglalási idejét sem ismerem. Csak momentumaim vannak:
1./ Marczibányi (puchói) István, szül. Makón 1752 jul. 25., megh. Budán 1810 dec. 21. Az alsóbb iskolákat Budán, Pozsonyban végezte, a jogot Egerben tanulta, 1777. megnősülve, Tornyán (Csanád) fekvő birtokára vonult s gazdálkodással foglalkozott.
2./
Amikor Bécsben eldöntötték az állami javak eladását, Csókát 1782-ben Marcibányi Lőrinc vásárolta meg nyilvános árverésen 95500 forintért (a kikiáltási ár 82860 forint volt) és 500 szegedi magyar családot telepített ide, akik részben magán Csókán, részben az uradalomhoz tartozó pusztákon dohánykertészként vertek gyökeret./ innem a csókai előnév a Marczibányi családoknál/
Ladánybene nevének előtagja először 1885-ben jelenik meg és a korábbi Bene pusztát újranépesítő jászladányi telepesekre utal. A telepítés nyilván nem sokkal korábban történhetett. Tornyára valószínűleg 1780 után telepítettek magyarokat. A telepítők érthető okokból mindig igyekeztek vallásilag homogén népességet összeállítani. Lehetséges, hogy még 1820 előtt odakerült egy csabai szlovák és áttért katolikusnak, hogy gond nélkül elvehessen egy helyi lányzót. De a valószínű mégiscsak az, hogy mint a szomszédos Pécskán, oda is a magyar telepítéssel érkezett kevés szlovák család. Mi következik abból, hogy 110 évvel később azonos családnévvel adott életet valaki egy fiúgyermeknek? Az illető lehetett például a tornyai Ladánszkyak utóda. A két időpont között Arad 13 ezres, német-román-szerb városból 80 ezres, döntően magyar várossá vált. Nagyon sokan költöztek be távoli vidékekről is és Arad, Csanád, Békés megyéből is. Azon a vidéken nagyjából a tornyai település idején tűntek föl a szlovák családnevek. Egy huszadik századi Ladánszky nem horgonyozza le az ősét jobban a Maros táján. Azonkívül a dualizmus idején a Bánátot nevezték Dél-Magyarországnak. Nem értem, hogy itt hogy érted.
A MOL-nál lévő Tornyai anyag az a Csanád vármegyének leadott másodpéldányok másolata/ sajnos hiányos, mert cc.20 év anyaga hiányzik.
Tornya újra telepítése a törökök kiűzése után, viszonylag gyorsan megkezdődött az 1770-ben Battonyai Római katolikus hitközséget Tornyai plébániához csatolják.
A tornyai katolikus anyakönyv a MOL-ban is megvan valamiért! Sajnos nem találom az adatait, de van egy részletes történeti monográfia a volt Csanád vm. községeiről, ami talán segíthet. Azt se tudom, mikor telepítették újra a falut, de ha szlovák családnévvel valakit már a XIX. sz. legelején a katolikus anyakönyvbe jegyeztek be, az szerintem inkább arra utal, hogy a család közvetlenül felvidéki eredetű és talán a magyarokkal egy időben érkezett. A nevekre vonatkozóan pedig azért nem válaszoltunk idáig, mert LvT-re vártunk, aki (többek közt) a szlovák eredetű családneveket szokta megvilágítani.
Vagy konkrét, Rimával kezdődő településnév, aminek lekopott a vége, vagy tényleg maga a folyónév, mint a példáid is mutatják. Ez utóbbi sztem valószínűbb, magyarul is vannak ilyen nevek (Dunai, Szávai, Hernádi).
Rimavetz: ez egy szlovák hímnemű főnévi lakosnévnek tűnik (ahogy a -ský végűek melléknévi lakosnevek). A névadó településnek kellene utánanézni, mi lehetett.
Szarvason nagyon sok ilyen név van. (Nem magamtól vagyok ilyen okos, anno LvT a Kokavecre írta, de gondolom ráhúzható az analógia.)
Ha a kettőnek van köze egymáshoz, akkor a Ladánszky valszeg Körösladányból eredeztethető, mert az van az alföldi szlovákság vonzáskörzetében.
A tornyai római katolikus anyakönyv 1753-tól hiánytalanul megvan. A cél név 1820 dec. 20-án fordul először elő. Sajnos a szertartásokat rögzítő plebánus úr kicsit szabadon keezelte a neveket. A későbbi idők bejegyzéseiben van utalás az eredetre, ezt még nem sikerült megnéznem.
Köszönöm a segítségedet! Csánk talán érdekes lehet.
A Vámosladány egyébként lehetséges, mert a szomszédos falvak közül pl. Csánkot szlovákok lakták. Ezek szerint nem derült ki Aradon a papírokból, hogy honnan érkezhetett Tornyára szlovák család? (Hont vm.?)
Tornya magyar-román-szerb nyelvű, de a szerbek mára elrománosodtak. Utána kéne nézni, de a magyarok mellett kevés szlovákot is betelepíthettek, mert 1880-ban még 46 szlovák anyanyelvűt számoltak össze, aztán 1910-ig fokozatosan egyre kevesebbet. Akkoriban a környékre részben a Felvidékről, részben alföldi szlovák falvakból költöztek szlovákok (másodlagos, ill. harmadlagos telepítések). A tőszomszédos Magyarpécskára 1753-ban Gömörből (később elmagyarosodtak), 1800 körül Apatelekre (Mokra) Békéscsabáról, Nagylakra 1803-ban Tótkomlósról, de 1805-06-ban ugyanoda Gömör és Nógrád megyéből, 1819-ben Szemlakra és 1839 után Világosra Békéscsabáról. A kisebb, szórványos telepítések a nagyobb szlovák központokból indultak. Vályi András most offline van, de Fényes szerint Vámosladány a reformkorban magyar lakosságú. A Lelkes-féle könyvben viszont szerintem megtalálod a Ladányok jegyzékét.
Igen: Tornya község a Marczibányaiak tulajdona volt 1780-as évektől hosszú ideig, ma Romániához tartozik és az Aradi Levéltárban a családi kötődések egyrészét meg is találtam.
A kapcsolatot ezért kerestem a mai Szlovákia területén. Bár a névkialakulására jó a magyarázatod./ A jászságban még nem kutattam/.
Ebből a szempontból annak a településnek a minyelvűsége számít, ahol az illetőt elnevezték. Pl. Jászladányról származó ember esetében ennek Jászladányhoz közelinek kellett lennie, de nem lehetett Jászladány. A lényeges pontok: * Volt-e Jászladány közelében szlovák népességű település? És itt nem az egy-két szórványosan beköltözött család számít, mert ők a második generációban már a nyelvet sem beszélték, nemhogy öröklődő szlovák nevet ragasszanak egy idegenre. * Távolabbi szlovák településen nem az ismeretlen falu nevét fogják ráragasztani a beköltözőre, sokkal inkább az általánosabb jegyet, hogy ti. magyar. Ez még a közeli falvak esetében is igaz.
A Ladánszky név eredetében a felvidéki- ezen belül a szlovák név- elképzelhető.
Tornyát és környékét, az 1800-as években a Marcibányi csalálád birtokolta, akik tudvalevően a puchói és a csókai előnévvel birtak. Az előbbi Trencsény vármegyei eredetre, a második a vajdasági birtokaira utal.
Bonyolitja a helyzetett, hogy például a Bars vármegyei Vámosladány- szlovákul Mytne Ludány./sajnos az itteni anyakönyvek átnézése sem adott megoldást.
De ha onnan egy szlovák településre költözött valaki, ugye...
Bevallom, megpróbáltam szlovák nyomokra bukkani a neten Jászladányban (Ladánybene lényegében később keletkezett egy pusztából, nem igazán releváns), de sok konkrétumra nem bukkantam. Azért Bél Mátyás jelez szláv töredéket a Jászság vidékén is:
A török fennhatóság idején szétszóródott a lakosság, s a felszabadítás után nem csak magyarok telepedtek le e területen, hanem németek és szlovákok is. A Jászkunság területén „ma magyarok” élnek, „egészen kevés szlávval”. „Alig van Magyarországon olyan népfaj, melybe nem olvadt volna be egy másik nemzetiség valamelyes része. És alig akad olyan magyar ember, akinek családfáján nem fordult volna elő valamelyes szlovák vagy német beütés.”
http://www.natarch.hu/szemle/20001/torok_e.htm
De itt van az eredeti redemptus lista, szűrhető településre is, a jászladányi nevek többségében kétségkívül magyar eredetűek, bár azért nem mind.
Én a 2-nél arra gondolok, hogy a Jászladány - Ladánybene szlovák nyelvű melléknévi változata rejtőzik a névben. Lásd pl. Hartyánszky (a nem túl messzi Újhartyánra vonatkoztatva)
Kiss Lajos szerint a Mátyusfölde helynév a Máté egy változatának származéka (v.ö. Csák Máté). Kérdés, hogy a Mátyás és a Máté azonos névnek tekintheő-e.
Kedves Topiktársak! Rövid kihagyás után ismét visszatértem ide, igaz, csak olvasóként. Nagy örömmel látom, hogy "Lvt" ismét közöttünk van. Szívesen olvastam mindig értékes névmagyarázatait.
Kérdésem is lenne:
A Mátyus családnév eredetéről szerintetek mit lehet tudni?
So"t, fordítva, lehet, hogy ezen a helye a <ch> jelöli a /ty/-t. Ez ugyanis korai nyelvemlékeinkben elo"forduló megoldás.
Tényleg nem vonnék le a helyedben következtetéseket egy olyan szövegtöredékbo"l, mint amilyet a google books mutat, anélkül, hogy kezemben fogtam volna a könyvet, és alaposan megvizsgáltam volna az összefüggést...