Nekem a haj nem jött be,ugyanúgy rágják az őzek.Viszont ha lepermeteztem thiovittal akkor pár napig békén hagytak.De persze hajjal is próbálkozok.A család hölgytagjai eleinte csúnyán néztek rám,hogy a szakadt harisnyákat összegyűjtöttem.
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.
Tulajdonképpen a Cabernet tőkék közé véletlenül keveredett az említett Néró és csak vele jártam így már legalább harmadik éve. A Caberneteknek semmi bajuk, legalább is nem ilyen természetű, sem virágzáskor sem azután.
Fürtperonoszpórával már volt dolgom régebben egy másik ültetvényen, azt ismerem. Mindenesetre permetezni fogok és nem nyugszom még rá nem jövök a megoldásra, már csak az ismeretszerzés okán is.
Nekem van Néróm de a virágzás utáni fürtelszáradás számomra ismeretlen.Szerintem a perenosz viszi el másra nem tudok gondolni.Tanácsolom hogy Május utolsó napjaiban fújd le CABRIO-TOPPAL majd tíz nap elteltével ECLAIR 49 WG-vel.Nem tudom elképzelni hogy ezután bármi problémád lehetne.Én a nérót egy évben kb 4-5 alkalommal szórom,de még soha nem volt gondom vele.Lehet hogy valamelyik szerre amit használsz rezisztens lett a szőlőd és itt kezdődik a problémád!Sok sikert!
Nem zárható ki a peronoszpóra, de a korábbi tippek közt volt fürtbotrítisz és feketerothadás is. Az idén mindenesetre virágzás előtt és közben is permetezni fogom az említettek ellen.
Köszönöm a tippet, de ez biztos nem az, mert az érés közelébe sem jutok el. Rögtön a virágzást követően elszáradnak a fürtök, de a magnézium ettől függetlenül biztos nem árt.
Első körben, ha nincs külön feltüntetve az egyes szereken, hogy nem szabad keverni, akkor is érdemes egy próba keverést végezni. Ha szemmel láthatóan nem történik olyan változás aminek nem kellene, akkor mehet élesben is. DE!
Még mindig kérdezem, hogy mi ellen is permetezed ilyenkor a szőlőt?
Én csak a szilva fákat fújtam le közvetlen a virágzás után, mert azt a szilvalégy (vagy valami más kártevő) mindig belerakja a petéit, és így a gyümölcs már idő nap előtt lehullik. De ez egy másik téma..
A szőlőt tavaly kellett először rovarölővel fújnom, mivel a szőlő levélsodró már olyan károkat okozott, amit a napi összeszedem és megölöm kézzel módszer már nem bírt el...
Tavaly az enyhe tél miatt sokan korán kezdték el a növény védelmet, mert a lisztharmat elég hamar felütötte a fejét. (Érdekes módon ekkor volt szó is, hogy mennyire van/nincs értelme a lemosónak) Én tavaly és idén is lemosóztam mindent, (kivéve a szilvát, de ez csak részben az én hibám, mivel nem volt rá időm) Idén is lemosóztam, ha csak nem üti fel a fejét valami extrém gond, akkor egészen a virágzásig nem is fogok permetezni! Virágzás előtt pedig bújom az időjárás jelentést, ha bátor vagyok, akkor kontakt szerrel megyek, ha beszari akkor felszívódóval! Ha meg extra bátor vagyok és az idő is olyan akkor még virágzás előtt sem. Tavaly felszívódóval mentem, ekkor nem volt semmi gond.
Személy szerint nem vagyok egy ökopélda, de ahol és amikor lehet, próbálok mértékkel fújni.. főleg mivel a gyomokat a jószággal etetem, és permetezés után 1-2 hétig teljes fűzárlat van :/
Csak nem tudom mert egybe szoktam bekeverni a permetszert a gazdaboltos mondta a következő pár levelesnél kell már permetezni ( de a gyümölcsfákat permeteztem ,virágzás után monillia ellen ma vagy holnap vagy jővő héten elkell kezdenem a permetezés ha az időjárás engedi )
Előrebocsájtom, hogy szőlő műfajban nagyon kevés tapasztalatom van, én inkább tanulás miatt figyelem a fórumot. De ötlet az van:
Valahol olvastam azt a fogalmat, hogy "fürt kocsány bénulás" ami főleg az érés során jelentkezik és a fürt elszáradásával jár. Ennek oka magnéziumhiány. Néhány száz forintot veszítesz, ha magnézium lombtrágyát ráfújsz és mégsem szűnik meg a probléma. Ha meg megszűnik, akkor nosza keserűsó a talajra is. (keserűsó kis mennyiségben patikában is kapható, nagy mennyiségben gazdabolt)
Korábban írtam néhányszor a Néró virágzás utánni fürtelszáradásról. Néhány írták, hogy nekik semmi gond vele, de volt aki hozzám hasonlóan járt.
Most ugyanott tartok, ahol már annyiszor. Gyönyörű, legalább 20 cm-es hajtások, tele fürtkezdeménnyel és sajnos tartok tőle, hogy a folytatás ugyanaz lesz, mint a korábbi években, mert fogalmam sincs az okáról. Ha valakinek van ötlete ne tartsa magába.
Akkor viszont nem árt bizositócsapot hagyni. Sőt mig győzte apánk, addig egy szálvesszőt óvatosan lehúzott és télire betakart, s ha a kar elfagyott a szálvesszőből volt bőven termés. Én is csináltam, de már nem. Ki is fagyott-mint irtam korábban-- a Pölöskei muskotály nagy része.
Minusz 20 fok alatt kifagy a szőlők nagy része, akár az egész kar, s még a tőke sem hajt ki. Érzékenyebb 2 csemegém (ezeket nem tudom milyen fajták voltak, ugy keveredtek hozzám Cserszegi helyett) kb. két éve teljesen kifagyott, de még az alany sem hajtott ki.
öreg néne pontosan megragadta a lényeget: képes a levegő fajsúly (hőmérséklet) szerint rétegződni- és ilyenkor talajszinten hidegebb a levegő, mint magasabban. Képes, hacsak a szél fel nem kavarja, és nem homogenizálja. Csak szeles időben érvényes a Te elgondolásod, mert ilyenkor a szél gondoskodik arról, hogy a fajsúly szerinti rétegződés ne jöjjön létre. Szélcsendes időben nem. A szélnek más hatása is van: a mozgó levegő könnyebben átveszi a talaj hőmérsékletét mint a nyugalomban levő, ez télen többnyire némi melegítést jelent. Azért "többnyire", mert van olyan "sarkvidéki eredetű" nagyon hideg szél, ami komoly lehűléssel jár.
Köszönöm. Csak 15 tökéröl van szó, és egyenlöre a nemest engedném fel 180 centire, mivel a szölöoltás még a jövö zenéje. Ma egy fára kúszó vadszölön is azt láttam, hogy ugyanúgy kihajtott és elfagyott mint az enyém. Egy - két fokot talán jelenthet az egy méter magasságkülönbség. (bocs de nincs hosszú ööm)
Őzre egy bio megoldás állítólag: harisnyába kutyaszőrt és/vagy emberi hajat (fodrász ismerőssel rendelkezők előnyben) tenni és kilógatni a terület határaira. Nálam nincs ilyen gond, de akinél volt, így védekezett.
Nekem tavaly a fejművelésűek hamarabb indultak a kordonosnál. Idén meg pont fordítva! Bár most elég későn is indultak meg a szőlők, hideg a tavasz és csalóka is. sőt még fagyokkal is riogatnak...
Nekem is van néhány "magasan"oltott (kevesebb, mint 170 cm) , de egyenlőre nem láttam külömbséget--vagy nem figyeltem meg eléggé. Ismét oltottam néhányat, majd jobban megfigyelem
Nem kell sokáig--"csak"néhány év?!--tördelni az alany hajtásait. Van már néhány, ami már sok éves, azon csak néhány rügy "próbálkozik"
A gyümölcsfáról hallottam, ha magasan oltják, jobban "birják a kiképzést"... bizonyára a szőlőnél is igaz.
1-2 tőkénél nyugdíjasan megoldható, de sok tőkénél kevés idővel sztem sansztalan, mivel olyan sok lesz a vadhajtás amit nem győz eltávolítani... Ezen felül ez inkább a tavaszi fagyok ellen jó, ha télen hideg van, akkor 170 cm magasan is, vagy nem? (javítsatok ki ha tévedek)
Egy érdekes hozzászólás a Terra-kert -ről kavicsos64 -től. „Helló mindenkinek! Saszla fehér, Panónia kincse, Kardinál , Szőlős kertek királynője muskotály , Néró, Szuvenír, Otelló, Eszter, ha minden igaz, ebben az egy fajtában nem vagyok biztos. Zala gyöngye. Különleges művelésben nevelgetem őket. ilyen művelésű elméletileg nincs csak nekem. A lényege magasra oltott függöny művelésű tőke. Magyarul ,mivel a csemege szőlők érzékenyek a fagyra ,és a karokat könnyen elveszítik a tavaszi ,ill a téli kemény fagyokban erre találtam ki eszt a megoldást. 170 cm magasig vadszőlő a törzs és az egy szál vastag huzal mellé van oltva a nemes ,így a tavaszi fagyok szinte nem károsítják a nemes részeket . Amikor a kordonos szőlők már 5-8 cm -es hajtást növesztenek addig az enyém még csak nem is fakad a nedv még nem is jelentkezik a vágott részeken ,mégis hamarább érik. A betegségeket is jobban lehet kezelni a lazább lombok miatt ,kötözni nem kell a fürtök megjelenéséig szoktam a kapaszkodókat le nyírkálni egy ollóval ,hogy szép legyen a lomb. A meddő hajtásokat eltávolítom csak ott hagyok 2-3 ahol a törzsből esetleg cserélni kell a termő alapokat .a földre éer végeket motoros kaszával július 1 után egyszerűen lekaszálom 10 cm .rel a föld felett . ” Sajnos lefagytak az 1-2 cm -es hajtások a szőlőmről. Jövőre megpróbálom néhány tőkénél ezt a módszert. Te is tapasztaltad hogy később indulnak a rügyek a magasművelésű tőkéknél?
Én letördelnék mindent róla, csak egy szép erős hajtást hagynék meg
Bocs, de én nem tördelném le.
2 éves korában ültette (ültettem át több éves tőkét, mert vkinek utban volt, de nem volt előnyben, sőt!!) tehát csak 3 éves (5-2=3). Most még hadd nőjön kedvére.
Eléggé vissza van metszve, igy fog hozni --mert láthatólag jó talaj-- erős vesszőt őszre.
S meg kell próbálni hosszúcsapon, vagy akár szálvesszőzni jövőre. A többit viszont tavasszal egy-két szemre, hogy erősödjön a tőke (most alig látszik--igaz a levelek is eltakarják részben)
Nem mindegyik szőlő hajlandó ilyen rövid csapokra visszametszve teremni.
Én letördelnék mindent róla, csak egy szép erős hajtást hagynék meg. Ezt felneveli - év közben a hónaljhajtásokat mindig ki kell törni - így őszre lesz egy 2 méteres vessző.
Jövő tavasszal ezt 50-80 cm magasságban vízszintesen elhúznám, lekötözném valamihez és lemetszeném hogy a vízszintes részen 6-8 szem maradjon. Ezek a szemek kihajtanak és mindegyik hoz 1-1 fürtöt.
A másik, egy 3 éves szőlőt nem kell öntözni, a földben nő annak lefelé a gyökere, megkeresi magának a vizet.
Alapvető hiba volt nem megjegyezni a fajta nevét. Így honnan tudod, hogy hogyan kell metszeni? Lehet, hogy minden évben levágod az összes termő rügyet...
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.
