Mivel tisztáztál, feltételezem a 15 literes üstbe kb. 12 l. alszeszt raktál. Az 5,5 órás tisztázási idő egy örökkévalóság.
Én is Feribá mellett teszem le a voksom, miszerint kicsi volt a fűtésed. 12 l. alszeszt nehéz olyan lassan fűteni, hogy a fűtés megkezdésétől számítva 1 óra múlva kezdődjön meg a csurgás, de legyen. Akkor szumma 4,5 órán át kellett ceruzabél vastagságban folynia a párlatnak. Megbecsülni sem tudom, de ennyi idő alatt szépen csorogva lehet, hogy 15 liternek is le kellett volna tudni jönni. A kezdeti 12 literből............ :-) Valami nem kóser.
Volna egy-két megjegyzésem, de nem akarok bezavarni.
Azt azonban meg kell jegyezzem, hogy nagyon hosszú volt ez a tisztázás, az-az nagyon lassú a fűtés!
Hány literből, hány liter jött le 5,5 óra alatt. Ennél a ritmusnál elképzelhető, hogy van visszacsorgás is, de ez már kiesik a klasszikus párlási paraméterekből.
Esetleg vigyázz, hogy a következőkben se fűts erősebben!
Gondolatébresztő volt, meg azt hiszem bárkinek jobban esik a pozitív hozzáállás.
Amit írtál az pedig segítség is egyben.
Van valami mai miatt egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne vigyem végig, úgy ahogy eredetileg képzeltem, ez pedig, ahogy már egy előző hsz-emben írtam a vak véletlennek köszönhető, amiért most igencsak meredek emelkedéssel dolgozom.
De egy pillanatig visszatérek a csőátmérőhöz, amiről te is írtál.
Vannak alaptételek amelyek nem vitathatóak.
1.) Ha a gázok (gőzök) kitágulnak akkor lehülnek. (molekulák ütközése, stb.)
2.) Egy cső elején és végén ugyanakkora a nyomás, függetlenül annak hosszától. (ez ugyan folyadékokra vonatkozik, gázoknál kicsit más a helyzet, gőzöknél meg nagyon más.
Ez a kettő bőven elég ahhoz, hogy a logika alapján azt a következtetést vonja le az ember, hogy a dölésszögnek az égegyadta világon semmi szerepe nincs.
S itt véget is érhet a történet, meg az okoskodás.
Véget érhetne, ha nem lenne egy szomszédom, aki éppen akkor kért meg arra, hogy segítsek neki, amikor tisztáztam (először ezzel a meredek emelkedéssel). Ilyenkor én nem megyek sehova, mondtam neki, hogy elindult a folyás, most nem, de kb három óra múlva ott vagyok. Ez du. kettőkor volt és este fél nyolckor végeztem.
Soha, egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy a teli edény tisztázáskor a megindulás után kb három óra alatt ne legyen készen. Most meg igen, s utána szintén, s ma este, vagy holnap lesz a harmadik, majd meglátom.
De még ezek előtt feltűnt, hogy a cefre főzésekor összehasonlíthatatlanabbul erősebb volt a bírs illata. Először csak arra gondoltam, hogy a cefre miatt, s lehet így is van, de a megváltozott főzési hossz egyelőre csak arra enged következtetni, hogy van visszafolyás, és annak mértéke nagyobb (jóval nagyobb) a megszokottnál, s ennél a bírscefrénél illatosabb és aromásabb, ízesebb a végtermék.
Holnap végzek a főzéssel, de van még egy százhúszliteres hordóm, ott megpróbálom 0-10-20-30-40-50 fokos emelkedésekkel. A cefre kb. 100 liter, sűrű ezért egy adagba 6 liter kerül, négy liter vízzel hígitva, így a 15 literes főzőben 10 liter lesz egy egy alkalommal. Nagyjából 3 főzet jut egy dőlésszögre, a jelenleginél kezdem (most már ki merem mondani, 50 fok), aztán 10 fokonként csökkentem.
S nem ér csalódás, ha nincs változás, de a duplájára nőtt tisztázási idő mindenképpen magyarázatra szorul.
Egy kicsit kezd uborkaszezon lenni, ilyenkor jönnek elő az ilyen többször lerágott csontok. Mint a birsalma (körte), jövedéki törvény, páracső emelkedése, stb.
Nem véletlen, hogy az "öregek" nem is szólnak hozzá! :-) Vagy csak ha már nagyon csípi a szemüket!
TZD-n aki ott lesz, belenyalhat a birsembe, ami többnyire körte formájú volt mielött konvertáltam. :-)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Eleve valamiről megállapítani, hogy van e értelme vagy nincs, nem szabad. Kísérlet, kísérlet, kísérlet..... s aztán lehet értékelni."
Gratulálok a hozzáállásodhoz!!!
Én már "kaptam ki" ilyesmiért, azért is örülök neked. Lehet nem találod fel a spanyol viaszt, de próbálkozol, keresel és nem csinálsz valamit csak azért, mert így szokták.
Tulajdonképpen a deflegmáció mértékét keresed megváltoztatott körülmények között. Ezért ismertetem veled az én következtetésemet. (nem biztos, hogy tévedhetetlen) Egy kolléga és én megfurtuk a páracsövet és felfogtuk a keletkezett flegmát. Mind a ketten arra a következtetésre jutottunk, hogy sima páracsőben, gyakorlatilag nincs deflegmáció. Sima páracső = a páracső és a hűtőcső ugyanolyan átmérőjű, nincs keresztmetszet csökkenés. Tulajdonképpen a ma említett nagy párasebesség nem ad erre lehetőséget.
Csak a beinduláskor, a felmelegedéskor tudtunk flegmát felfogni. Akár ezt is leellenőrízheted, hálás lennék érte.
Ha pedig nincs flegma, akkor a dőlésszög nem sokat számíthat. Természetesen ez sem tuti, mint, ahogy semmi sem az.
Nem is oly rég szokás volt birsalmát tenni a szekrény tetejére légfrissítő gyanánt,egy ismerősnek van egy áll. birskörte fája,nagy körte alakú gyümölcsökkel,na ez nem illatosítaná be a szobát,ha teleraknák se.
Egyetértek mindkettőtökkel. Nem azt mondtam, hogy rossz volt az előzőleg főzött bírspálinkám, sőt jobb (vagy jobban ízlik) mint a barack, körte, stb. nekem is és azoknak is akik megkóstolták. Csak a célhoz képest volt gyenge....
Amúgy meg a szervetlen kémia, ha több összetevővel kényszerül dolgozni csak részben tudomány, egy jelentős részében szerencsejáték. Valamikor kutatólaborban dolgoztam laborasszistensként, érdekes történeteket tudnék mesélni, de nem a topik témája. Egy dolgot ott azért nagyon megtanultam. Eleve valamiről megállapítani, hogy van e értelme vagy nincs, nem szabad. Kísérlet, kísérlet, kísérlet..... s aztán lehet értékelni. S néha a legvalószínűtlenebbnek hitt is hozhat valamilyen eredményt, akár olyant is aminek semmi köze a kitűzött célhoz, de mégis értékelhető más területen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a dőlésszögnek jelentősége van, de amíg nem látok valakitől erre vonatkozó korrekt, precíz kisérletsort, addig én nem foglalok állást. A kérdéseim is ezért tettem fel. S ha a válasz az lett volna, hogy látogass el erre vagy arra az oldalra, ahol ezt a problémát alaposan átvizsgálták, s ilyen vagy olyan eredményre jutottak, s melléklik a vizsgálati jegyzőkönyveket, akkor nem szánnék egy hetet arra, hogy eljátszak vele. De engedtessék meg nekem a kételkedés joga, akkor ha valaki csak úgy kijelenti, hogy ilyen nincs, vagy hogy ilyen van. Tisztában vagyok vele, hogy a pálinkafőzésnek ez ezredrésznyi szelete, s a jelentősége elhanyagolható, de ezredrészekből áll össze az egész.
A rezes tores azert mar durva. Nekem ilyen meg nem fordult elo. Igaz nem id vagyok berfozdes, így nem is kell nem megfelelo minosegu cefreket foznom. Eleg valoszínu, h elotted fozo volt a ludas. Az viszont gaz, ha egy berfozdes ilyen palinkat ad ki! Banalis problema! :-))
Privat velemenykent: En sz@rok ra ha rrzes a palinka, egy dolog erdekel,h ne legyen annyira rezes, ami karcossa teszi. Erre van megoldas az ioncserelo mugyantan atengedes. Kiszed annyi reziont hogy nem lesz nyersen sem karcos a palesz.
Az almafajtak altalaban savasak, a gyumolcssav is reakcioba lep a rezzel. Meg ki tudja meg mi. A leggondosabb cefrezesnel sem varhatunk programozott eredmenyt, ennel ez azert bonyolultabb folyamat. Szerintem egy full rez fozobol mindenkeppen van reztartalma a palinkanak.
Ahogy Barkoca is írta a pálinka minősége gyümölcs és cefre függő. Nincs az a készülék és technológia ami helyre hozná a hibákat. A birs fokozottan ilyen. Mire megérik megromlik, darabolt nem pépes. Hidegben erjeszted-nem müködik a pektinbontó. Ehhez képest a páracső dőlése lényegtelen. Értem én, sokkal bulisabb a berendezéssel foglalkozni, de már késő. Szerintem. Ahogy változik a deflegmáció úgy változik az előpárlat mennyisége. Már el is vetted az aromákat. Nem ismered fel az utópárlatot már íze sem lesz.
Értem én. Azért minden eredmény elsősorban gyümölcs- és cefrefüggő, a főző kevésbé szól bele a dologba. Persze, tény az, hogy minden főzőt ki kell tapasztalni. Elsősorban azzal kell játszani, hogy mikor, melyik szakaszban mennyire fűtöd, és hol csinálod meg az elválasztásokat.
Remélem, lesz olyan birspálinkád, amilyet szeretnél. :)
Többek által főzött birspálinkához volt szerencsém, 80-90 %-ban ízlett is. (nekem a birspálinka a kedvencem)
Egyszer aztán a szabadkai piacon olyan bírspálinkával találkoztam ami maga volt a tökély. S szeretnék egyszer én is olyant főzni. Tudom ezzel a főzővel erre nincs esélyem, de pillanatnyilag ezzel bírkózom, eddig különösebb eredmény nélkül. Aztán néhány héttel ezelőtt meg akartam növelni a réz felületet (csak a cső réz, az összes többi koracél), s gondoltam betoldok egyet. Sajnáltam levágni az eredetiből, meg a toldásból is (egy házi illóolaj lepárló kísérlet egyik csövéről van szó), s csak úgy tudtam összekötni őket, hogy jóval nagyobb lett az emelkedési szög. Kiküszöbölhető lett volna persze hajlítással, de gondoltam kipróbálom, mit veszíthetek?
A bírsem sokkal, de sokkal aromásabb lett. Egyáltalán nem biztos, hogy a szögemelkedésnek ebben bármi szerepe is van, mert egy másik cefréből főztem, de ilyen aromát előtte soha sem tudtam produkálni. S ugye a kisördög....:)
Nem akarok semmit bizonyítani, csak precízen dokumentálva végigvinni a kísérletsort, s értékelni. Magamat csapnám be, ha nem ezt tenném, hiszen a cél a szabadkai pálesz minősége. Ha végeztem, korrekt értékelés kerül ide, megígérem.
Nem tudom, hogy próbálta-e valaki, de megér egy kísérletet. Hogy pont 5, 10 vagy 15 foknál van-e a határ, milyen csőnél és mekkora fűtőteljesítménynél, azt nem tudom.
Köszönöm,sokat segitettél,mert régóta fumizok én is az egymenetben egyszerűen megoldáson.A kétmenetnél elveszett aromák piszkálják a csőrömet(tudom régi bevált a kisüsti rendszer),de szeretek kisérletezni.
Megpróbáltam privátba elküldeni a rajzot, de email címed nem publikus.
Ezért íme itt van:
Remélem, most átment. A kért adatok szabadon választottak, de egy két dolgot megpróbálok tippelni neked. A páracső vastagsága kb. duplája a hűtőspirálnak, a belső spirál 1,5 - 2 mm rézhuzal, a spirál menetemelkedése 2,5 - 4 cm.
Semmi sem kötelező, minden megváltoztatható, a belső spirál átmérője lehet kisebb is, mint a cső belső átmérője csak a feküdjön a páracső aljára.
Én egy kicsit másképp csináltam (8 darab kúpos spirál + textil alapú kappiláris párologtató = vizesrongy), de ezzel már "egymeneteseket" csinálok.
Arra emlékeznék ha megkérdeztem volna,a rajzodhoz még csak annyit kérlek:páracső hossz,átmérő,hányas huzal,milyen sűrű a spirál,ha nem vennéd szekálásnak megköszönném.
Maximális érdeklődéssel olvasom a kísérleteket. Elképzelhettelen távatok nyílhatnak meg elöttem.
Fix dőlésszög, kóstolgatás nélküli elvétel és még is dícsérik pedig fizetnek is érte.
Nagyon kíváncsi vagyok milyen eredményeket értek el. Persze, csak bemondás alapján nehéz lesz eldönteni az eredményességet. Igaz issza mindenki a magáét és az magáért beszél.
A keresztmetszet szűkülésnek az a szerepe, hogy a szűkület előtt az áramlás sebeessége legyen kicsi, a pára részecskéknek legyen idejük ütközni a páracső (esetleg hűtött) falával. Így elősegíti a deflegmációt. A szűkület után tényleg felgyorsul a sebesség, de az már nem zavar, mert oda már az alkoholban gazdagabb részecskék jutnak el. A felgyorsult áramlás se tudja magával rántani a már folyékony flegmát, mert ott van a szűkület okozta lépcső és e miatt az áramlás nem tudja tovább "seperni" a folyadékot.
Biztos nem haragszik meg Feribá, ha én (is) megválaszolom. Úgy képzelem el, hogy feribá páracsövében van egy olyasfajta szűkület, mintha pl. egy nagyobb csővel induló csőbe belecsatlakozna egy kisebb. Ott egy amolyan lépcső keletkezik. Képzeld úgy, hogy egy emelkedő üveglapon egy csepp vizet kell felfele fújnod. Az üveglapon van egy lépcső. Nos ezen a lpécsőn nem tudod felfújni a vízcseppet. A lefele folydogáló felgmát ugyanilyen "lépcsőn" kellene visszafújnia a gőznek, ami ugyan felgyorsul a keresztmetszetcsökkenés miatt, de a folyadék útjában áll a lépcső. Jól mondom Feribá?? :-)
Kb.julius környékén főztem a faeper pálinkámat akkor nem szűrtem semmit.
Higítás után beis opálosodott (de nem ez a lényeg) lehűtöttem,leszűrtem szép tiszta is lett,de egy liter valamiért kimaradt szűrésből.....ma akadt a kezembe és meg is lepődtem....kristálytiszta igaz a tetején úszkált valami. Amit leszedtem egy papírtörlővel.
Húúúú, de nagyon úgy látod a dolgokat mint én.:-))
Épp csak egy sor hiányzott a végére:
A Feribá féle megoldásban a keresztmetszett csökkenés meggátolja a flegma sodrását felfele, a sprál meggátolja a gőz lamináris áramlását és a flegma gyors visszafolyását.
Elég sok lenne a veszteséged, izben és mennyiségben is. Ha mindenképpen levet akarsz főzni, akkor a préselés után még kétszer-háromszor ki kell mosni a cefréből visszamardt pogácsát. Vagyis vizet öntesz rá, jól föliszapolod, majd megint kipréseled. Majd újra.
A páracső szöge maga a deflegmációs hűtőteljesítményt nem nagyon befolyásolhatja. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a csőben erős szél fúj felfelé. Ha nagyon laposan emelkedik a cső, akkor ez a szél a flegmát, vagy legalább annak egy részét föl tudja fújni a hűtőhöz, és így a deflegmációval adtunk egy pofont a sz.rnak. Olyan meredek emelkedés kell, hogy a szél ne tudja fölfele fújni a flegmát a csőben.
A másik az, hogy adott deflegmáció mellett különböző erősítést lehet elérni, attól függően, hogy a lecsorgó flegma mennyi ideig, és mekkora felületen érintkezik fölfele áramló gőzzel. Ha nagyon meredek a cső, akkor csak leszalad a flegma. Laposabb csőnél kellene egy kicsit jobb erősítést kapnunk, de ez a hatás csak minimális. Ahhoz, hogy az adott deflegmáció mellett meg tudjuk közelíteni a maximális elméleti erősítést, kellenek a tányérok, spirál, töltött oszlop, stb.
Még egy fontos dolog van. Ha a pára akadálytalanul tud fölfelé törni, akkor lamináris áramlás alakul ki, nem lesz keveredés a párában. A cső szélén haladó pára átesik a deflegmáción, a közepe nem,mert nem érintkezik a hidegebb csővel. Ezért a páracsőben kedvező hatású lehet egy törés, perem, akármi, ami turbulenssé teszi az áramlást, és ezzel keveredést okoz. Ugyanez igaz lehet a hűtőcsőre is (izé, nekem most éppen tök egyenes...).
Az első két birs cefrémet én is szűrtem (centrifugáztam) és kiválóak lettek, a következő 3-at már nem és ezek sem lettek jobbak. Hogy mennyiségben mennyi volt a veszteség azt nem tudom.
Nem tudom, mennyire olvastál vissza; deflegmáció ügyben érdemes végigolvasni pl. naerreiszunk hozzászólásait.
"Mi lenne ha változna a deflegmáció értéke az elő, közép és utópárlatnál?"
Talán az UP esete a leginkább egyértelmű. Ha a lepárlás vége felé fokozzuk a deflegmációt, akkor több alkoholt ki lehet nyerni, vagyis kevesebb marad az UP-ban a fazékíz megjelenéséig.
Az EP-nál változóak a vélemények. Elvileg én azt mondanám (és lenne is benne logika), hogy az elején érdemes erősebb elválasztással (nagyobb deflegmációval) menni. Pl. a Baracillin által tegnap beidézett régi könyvben is ezt ajánlják.
Az illékony előpárlati "rossz" komponensek (leginkább etilacetát) nagyobb deflegmáció melett élesebben elválaszthatók, vagyis kevesebb alkoholt dobsz ki vele feleslegesen az EP-vel. Persze ez nem feltétlenül prioriás egy egészséges cefrénél, amiben eleve nincs is érzékelhető mennyiségű etac.
Ugyanakkor pl. barkócza vetette fel nemrég, hogy pl. egy bizonyos egylépcsős pálinkafőző használati útmutatója szerint az elején teljesen reflux nélkül kell vezetni a lepárlást, valószínűleg a korán átdesztilláló aromakomponensek jobb kinyerése érdekében.
Ez már átvezet a "szürke zónába", abban az értelemben, hogy egyrészt nem lehet minden gyümölcsre, cefrére, főzési technikára egyaránt érvényes okosságot mondani, másrészt meg keveset tudunk a főzőben lejátszódó folyamatokról.
Itt arra gondolok, hogy pl. bizonyos gyümölcsaromák elbomolhatnak a főzés során. Ezeknek jót tesz, ha minél kevesebb időt töltenek el a gőzfázisban, minél hamarabb áthajtjuk őket a rendszeren (=kis deflegmáció). Ha sokat "gargarizáltatjuk" föl-le a páracsövön (=nagy deflegmáció), akkor elveszítjük ezek egy részét.
De itt nem mernék általánosságokat mondani, mert pl a kajszinál a lepárlás elején jönnek a finom, jellemző illatok/aromák, addig a birsnél a vége felé (is).
Snapszmester azt tanácsolta, hogy cefrefőzésnél édemes nagyobb deflegmációt alkalmazni az aromák megtartása érdekében. Ezt azzal a megfigyeléssel támasztotta alá, hogy kis deflegmáció mellett aromás illatú maradt a moslék, nagy deflegmációnál nem. Ezen sokat morfondíroztam, és biztosan van is benne valami, de ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos aromakomponensek elbomolhatnak a főzés során, akkor lehet, hogy csak arról van szó, hogy nagyobb deflegmációval se jött ki több finomság az alszeszbe, csak a hosszabb rotyogtatás során szétfőztük őket.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bírssel ugyan még nem próbáltam, de szőlővel igen. A leszűrt gyengébb minőséget adott. Mindkét esetben használtam pektinbontót, annélkül meg lehet még nagyobb lett volna a különbség. Egy ilyen esetem volt, ezért tévedhetek is.
Próbálj meg lefőzni egy adagot szűrten, egy adagot szűrés nélkül, s meglátod az eredményt. Ha van kisméretű pálinkafőződ. Amennyiben egyben szeretnéd, akkor én a helyedben nem szűrném.
Pont így gondoltam én is, (örülök hogy béke van...:) viszont a pillanatnyi tapasztalat mást mutat. Mást is. Nem vagyok biztos benne, ezért is kérdeztem rá, s ezért is akarom elvégezni a kisérletsort.
Az eddigi, de megfelelőképpen nem alátámasztott s ezért téves is lehet, tapasztalatom azt mutatja, hogy a páracső emelkedésével, ugyanazon a hőfokon csökken a leadott mennyiség, tehát valószínűsíthető, hogy nagyobb a visszafolyás mértéke. Lehet, hogy ez nem igaz, jövő hét végén erről talán többet tudok mondani.
Ez önmagában még nem sokat jelent, de ha ugyanazt a kihozatalt szeretném elérni, ahhoz emelni kell a hőfokot, s ebben az esetben korábban, talán túl korán jelenik meg a jellegzetes utópárlati íz. Jó, akkor nem kell emelni a hőfokot, vagy alacsonyabb szögben kell maradni a páracsővel, s nincs tovább miről beszélni.
Ha csak ennyi lenne, akkor nem is kérdeztem volna rá, de érdekes módon azt vettem észre, hogy a bírspálinkánál (most is azt főzök) a meredekebb emelkedésnél azaz a nagyobb visszafolyásnál sokkal jobban kiadja a bírs illatát, ízét. Viszont lényegesen kevesebb lesz így a készanyag, mert már 55 foknál, vagy előtte le kell állni.
Végigjátszom, s ha nincs értelme azt is tudni fogod, mert szépen, precízen lejegyzetelek és közzéteszek mindent.
Üdv mindenkinek. Ha adva lenne 1 hórdó birscefre azt leszűrném a kapott levet főzném le,szerintetek lenne veszteségem íz,illatanyag,párlatmennyiség terén?
Maradjunk annyiban, hogy a páracső szögének állítgatása teljes zsákutca. Ahogy Tucsó nagyon helyesen írta, az egyetlen dolog a fűtőteljesítmény, amivel játszani lehet. Ugyanis, ahogy helyesen írtad, a deflegmáció a páracsőben fellépő hűtő(teljesítmény) következménye, vagyis az üst fűtőteljesítményéhez kell mérni. Pont.
Köszönöm, magam is arra gondoltam, hogy figyelni kell a fűtést (jól tudom szabályozni, meg van egy beépített hőmérőm is), ugyanúgy akarom lefőzni mindegyiket. Ha lesz valami eredmény, akkor talán érdemes lesz eljátszani a hőfokokkal is. Most egy közepes fűtési szinttel próbálkozom, ne legyen túl gyors, de lassú sem. Három éve főzök rendszeresen, erre nézve azért van tapasztalatom.
Jövő hét második felében beszámolok a tapasztalataimról. (illat, íz változása, ha lesz). Közben azért olvasgatom a topikot, s ha úgy érzem érdemes, reagálok is...:)
A neten található házi, kis pálinkafőzők fotóin nemigen látható emelkedés, s ezt szóvá is teszi valamelyik egyetem szakember gárdája. Az ő készülékeiken kb 10 fokos emelkedést saccolok.
A nagyokkal kapcsolatban teljesen igazad van, de az előnyük egyben a hátrányuk is, hiszen nem tudnal alkalmazkodni. Egy kis házi főzővel ez szinte pillanatok alatt megy, csak jó lenne tudni mihez alkalmazkodjon az ember.
Olvastam a topikot, de ellentmondó véleményeket látok.
Köszönöm, hogy megkaptam az esélyt az esetleges "akár megértés"-re is. Ez mindenképpen bíztató a jövőre nézve. Te azért már most is vizsgázol, igaz nem pálinkafőzésből.
Tanulni jöttem ide, nem vizsgázni. Szeretnék jobb pálinkát főzni.
Kötözködni sem akarok.
Amúgy most is megy a főzőm, de csak egy egyszerű, saját magam készítette, 15 l-em van. Nem versenyképes tudom, de azért lejött már elvétve olyan minőség amin magam is csodálkoztam.
Arra gondoltam, hogy jövő héten (van még cefrém), ugyanabból a hordóból lefőzök 5-5 fokos emelkedésekkel egy egy adagot, s adagonként tisztázom. Ha érzek valami komolyabb különbséget valamelyiknél, akkor abból lefőzök több adagot, s a tisztázásnál emelem 5-5 fokonként.
De ha valakinek van ilyen irányú tapasztalata, akkor felesleges munkát végzek, persze lehet, hogy mindenképpen felesleges.
A deflegmáció mértékét szerintem nem a páracső emelkedési szöge, hanem átmérője és hossza határozza meg. Vagyis a hőátadó felület. Lehet, hogy nincs igazam, de szinte mindegy, hogy 10 fokot, vagy 20-at emelkedik. Mindekettőn visszafolyik a cucc.
Úgy gondolom a desztilláló edény és a hűtő között a csőnek emelkednie kell valamilyen mértékben, így a természetes hűlés hatására a kiválasztott anyagok egy része (amelyik előbb hűl le, azaz magasabb a forráspontja), az visszakerül a desztilláló edénybe.
A mihez képestre pedig a szögemelkedés a válasz, azaz, hogy 0 fok és kilencven fok között hol lehet az ésszerű határérték.
Azért jegyezzük meg, hogy ez egy nekünk fontos, de azért soványka cikk. Az a 15 variáció nem túl sok, és előg sok mellékkörülmény nincs tisztázva. Ha Vasbicikli össze tudna szervezni egy metanolmérést, ahogy a rézmérést összeszervezte, itt a fórumról sokkal nagyobbat tudnánk meríteni, és érdekes is lenne.
Engem leginkább az érdekelne, hogy milyen különbség van pektinbontó és pektinbontó között.
Hát ebben a metanolos cikkben is a 15. oldal tetején szinte két egymást követő mondat állítja egymásnak szöges ellentétét. Mintha részeg ember írta volna. :-)
Bár a Zugdeszt.hu weboldal eltűnt, de a felhelyezett cikk még megvan. Ebben épp azt vizsgálták, hogy miként lehet a szilvapálinka metil tartalmát alacsony értéken tartani. Öt fajta szilvát cefréztek 2-4 féleképpen, tehát 15 variáció volt pektinbontóval, savazással, hőkezeléssel és anélkül. A számokból az derül ki, hogy nem egyféle pektint kell elképzelni, van olyan pektin aminél a pektinbontó növeli a metil tartalmat (Nagyszemű Olaszkék), van olyan, aminél nem növeli. A vita el van döntve, csak olvasni kell, amatőr viszonyok között úgysem tudunk 15-szörös párhuzamos cefrekísérletet folytatni. A vizsgálatok 1987-ben zajlottak a Szeszipari Kutatóintézet fénykorában, a Sólyom könyv pedig 1986-os,ezért nem kerülhetett bele.
Üdvözletem mindenkinek, új vagyok itt, de egy ideje már olvasgatom a topikot.
Gondban vagyok a deflegmációval. Értem, hogy sokféle megoldás lehetséges, de csak van valami értékhatár a szögekben, ami felett már nincs értelme, vagy ami alatt nincs értelme. S akkor még mindíg vannak kérdéseim. Ugyanaz a deflegmáció jó e egy az egyben a cefre kifőzésénél és a tisztázásnál? Ugyanaz a deflegmáció jó e mindegyik gyümölcsre?
S habnak a tortán egy utolsó kérdés: Mi lenne ha változna a deflegmáció értéke az elő, közép és utópárlatnál?
"de azert mar eltelt azota 30 ev, tehat van amin tullepett az ido."
Nagyon mondassz valamit. Nem 30 év, de egy év alatt is sokat változott a helyzet. Egy évvel ezelőtt számtalan cikket találtam és idéztem ide amelyek a pektinbontó ellen szóltak. Most nem találom azokat. Vajon miért???
Megtaláltam! Sólyom Lajos, Pálinkafőzés kisüzemek számára 185. o. közepe:
"A metilalkohol nagy pektintartalmú(rostos) gyümölcsök cefrézésekor keletkezik. A metilalkohol-mennyiség növekszik, ha pektinbontó enzimet használnak a cefre készítésekor."
Nos, lehet, hogy eltelt 30 év, de Panyikné kontra Sólyom, megegyezhetnének. Az egyik könyv épp a másiknak az ellenkezőjét vallja. Én egyébként nagy ívben teszek a metilre, csak egyszerűen rühellem ha nem látok egy dologban tisztán.
Panyikne borigo palinkas cikksorozatabol lett idezve a targyalt cikk reszlet. Solyom is kivalo, de azert mar eltelt azota 30 ev, tehat van amin tullepett az ido.
Szívesen! Allok rendelkezesedre, pontosabban nem is en, hanem a palinka temakor szerteagazo tudomanyos irodalma. En is imadom,h kreatív vagyok, te meg aztan bamulatosan az vagy, de nem art neha ha tudjuk hany kilogrammosak is vagyunk.
Tovabbi kreatív uttoromunkat e remek, igazan komplex tevekenysegben!
Már vagy egy órája keresem és nem találom, de egy könyvben (meg metem volna esküdni, hogy a sólyomban) olvastam, hogy a pektinbontó használatával nő a metilalkohol aránya. Ha megveszek sem találom!! Be akartam ide ollózni.
Azért ez a bizonyos Panyikné-idézet egy kicsit homályos, pont nem magyaráz meg semmi lényeges dolgot a pektinbontó vs. metanol kérdéssel kapcsolatban. Kb. egy éve volt itt egy pár cikk beidézve, azokból kicsit jobban összeáll a kép, de pont a legfontosabbat nem találom, leszedték a fájlt (Miklós1 1x1-ének az irodalomjegyzékében a [BF87]).
Másrészt meg pálinkafőzéssel összefüggésben metanolmérgezéssel (vakság, halál) riogatni is teljesen szakmaiatlan dolog, hiszen a metanolt nem önmagában fogyasztjuk, így az emlegetett veszélyektől megóv minket a sokkal előbb jelentkező alkoholmérgezés :)
Viccelsz? Azért Panyikné írásait nem kéne bagatellizálni, ő komoly szaktekintélye a témának! Tudod ezen kutatások alapján "cefréznek a nagyok", tehát a pálinkaházak is. Ajánlom olvasásra pl. : http://www.scribd.com/doc/49589151/Panyikne
Talán kevesebb időt leszel kénytelen eltölteni az újabb "feltalálások" töprengéseivel. :-))
Nem véletlenül erőltettem a deflegmáció , aroma témákat , mert én is hasonló
ellentmondásokat véltem felfedezni különböző hozzászólásokban .
Az eddigiekből azt szűrtem le , hogy ezekben a témákban a jó eredmény nagyon berendezés függő , mindenkinek -- kisérletekkel ---, meg kell találnia a megfelelő
módszert.
Örülök ,hogy ismét felvetődött a téma, hátha tovább jutunk !
No, ma reggel hirtelen felindulásból fogyasztási fokra hígítottam a mult héten lefőzött kökény és naspolya pálinkát. Tettem ezt egy észak-magyarországi városka csapvizével. 44 fokra hígítottam, semmi opálosodás. Mertem azért tenni, mert hallottam, hogy egy helyi bérfőzde is a városi vizet használja. Hozzá kell tenni, hogy országosan jó hírű itt a víz.
Ezzel kapcsolatban volna egy hülye kérdésem: a felolvasztott, lakott településektől távol hullott, és megszűrt hólé alkalmas hígításra? Fel vagyok készülve a hülye kérdésemre adandó hülye válaszokra. :-))
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Na de honnan tudjam , hogy melyik "írást kell komolyan venni" :)))"
Hát ez az!!! Ilyen a politika, a vallás, a metszés....:-))) Van sok lehetőség és mindenki a legjobb utat választja:-)
Józan paraszti ésszel én ahhoz tartom magamat, hogy ha valami nincs feloldva (felbontva), az nem is tud kierjedni. Ezért is kevesebb a kinyert alkohol pektinbontó nélkül.
Erre így nem tudok válaszolni,soha nem mértem a súlyát.De kb. rendben lehet,csak nem egy főzés,hanem kettő lesz.
Ne keverd a kg-ot a literrel.Ha jól emlékszem,a főződ 50 l-es.Ebbe talán befér egyszerre 2-3 festékesvödör laza törköly.Ha feltöltöd vízzel,az kb. 30 l lesz,természetesen van lédúsabb,ill. szárazabb anyag,nem egyforma a szükséges mennyiség.Semmiféle szalmára nem lesz szükséged,ne féljetek már annyira a törkölytől!Ha az ajánlásnak megfelelően elolvastad ezt a topikot elejétől,mondj egy számot:melyik hsz.-ben írt valaki olyat,hogy a szükséges víz hozzáadása ellenére leégett a törköly?
Például 100 kg törkölynél várhatóan lesz kb 35 liter alszeszem. Akkor 70 liter víz kell 100 kg törkölyhöz. Tehàt kb 10 kg / 7 litrerre lehet számolni? Hozzávetőleg jó ez így?
Masik eszrevetelem, ami meg nem nagyon tetszett, hogy cefrefozesnel a folyas nemigen indul meg mig a kupolaba epitett homero el nem eri kb a 85-90 fokot.. Ez mindegyik fozesnel igy volt.. Finomitasnal mar korabban megindult..
A pálinka készítésénél fontos a gyümölcs-feldolgozás elején elkezdeni a pektin bontását. A gyümölcsök rendelkeznek saját enzimmel a pektintartalom lebontására, ez a pektin-metil-észteráz enzim. A természetes gyümölcs-enzim azonban lassan bontja a pektint és közben sokmetilalkoholt szabadít fel. Ez károsan hat a párlat, a pálinka minőségére, mivel a lepárlás során elválaszthatatlan, így a középpárlatban is jelentősen feldúsul a metilalkohol. A metanol látászavarokat, nagyobb mennyiségben vakságot, halált okozhat, tehát fontos feladat mennyiségének csökkentése.
Ha az enzimkészítményeket használjuk, akkor kétszeres javulást érhetünk el a pálinka metanol-tartalmára nézve. Vagyis az enzimkészítmény nem növeli a metanol tartalmat, de elfolyósítja, levesebbé teszi az aprított gyümölcsöt.
Feriba51: Kb gyufaszal megvan (kb normal meretu gyufaszal), ha egyenletes a folyas.. De akkor is 10ora volt a cefrezes.. Sokallom..
Barkocza:
En az egyenetlen forrasra tippelek, beszerzek egy naobb meretu melegitot, ergo az egyenletesebben tudja futeni az ustot.. A jalanlagi olyan amit belinkeltem, egy palinkas oldalon ezt 40-50L es fozoig ajanjak.
Cefre talan nem jutott a rendszerbe, de ezt termeszetesen nem tudom izarni.. Mindenesetre a kupola es a paracso mindig tiszta volt, ebbol arra kovetkeztetnek, hogy nem jutott..
Csak egy kezdő vagyok, kb. másfél éve főzök. Nem akartam okoskodni.
Csak nem ragadtam meg a sütőélesztőnél, próbálok jobb cuccokat főzni, a fajélesztők használatával látok jelentős javulást. Nagyon szeretem használni a U. 228-t, de kicsit kényes az ideális körülményekre, mint hőmérséklet, pH..., de klasszisokat lehet vele javítani a párlatokon. A pektinbontó pedig szerintem alap, mint a savazás. És szerintem alapfelszerelés egy BRIX mérő és pH mérő is.
Na ja. De a metilről még senki nem állította hogy nem finom. Így van ez valahogy a gyilkos galócával is. Azon kevesek, akik ettek gyilkosgalócát és túlélték, mert volt épp a közelben egy ízirájder, akinek már nem volt szüksége a májára, azt állítják, nagyon finom. Nem tudom, megkérdezték-e őket arról, hogy ennének-e újra. :-)
Tehát a pektinbontó egyéb előnyös tulajdonságát nem vitatom.
Értem én. És ezért vallom, hogy csak úgy lehet megtanulni pálinkát főzni, ha magad tapasztalod ki. Mert hát pl. hova teszed azt a kijelentést, amit a Sólyom könyvben lehet olvasni: a pektinbontó használata növeli a párlat metiltartalmát. Most akkor jó a pektinbontó vegy nem? Bár szerintem ezzel a kérdésemmel minden valószínűség szerint újabb hitvitát indítok. :-)
Van aki az étcsokit szereti, van, aki a tejcsokit. Mindenki izlése más és más. Mindenki kisérletezik. És ez így van jól. Játszadozunk, elfoglaljuk magunkat, és szeretjük csinálni. Hasznosan töltjük el az időnket. Az meg már csak hab a tortán, ha valaki e mellett gombászik, pecázik, vagy esetleg vannak lovai. Ugye???? :-)
Szia. Igen fözök vele törkölyt is.Mivel ez egy szimpla falú üst,ezért szalmát teszek az aljára kb5-8cm vastagon,és vízet 1-2 vödörrel.De ha van bor sepröd az is jó még hozzá.Így 100%,hogy nem ég le.A törkölyt nehezebb ki önteni,kályha piszkavassal rá kell segiteni de nem macerás.
Egyébiránt sokan, sokszor, sokhelyen keverik, vagy legalább is próbálják keverni a kisüsti módszert az egymenetessel. Nem is értem, hogy miért. Szerintem mindkettőnek van előnye, hátránya.
Tudod, nagyon jó ilyeneket látni. Van egy barátom, akinek a garácsában egy komplett PVC-hegesztő műhely uralkodik. Mindent ő maga csinált. Minden léghengerekkel, automatikusan megy. Kerszetül-kasul kábelek, az embernek az a benyomása, hogy egy nagy káosz az egész. De működik. És nem is akárhogyan. Jó, hogy ilyen sok tehetséges honfitársam van. Szóval én sem a spirálra volnék büszke, ha az enyém volna. :-)
Pedig semmi extra nincs rajta, csak ez egy első menet főző automata. Annyit tud, a desztillállásról, hogy legyen fűtés, legyen hűtés, ha baj van álljon le, ha kész van álljon le. Szóval alig tud többet mint én...
Ez a két kép nem a konkrét főző, csak tartozék, a törköly főzéshez, ez azt tudja, hogy amíg a moslékot cefrére cserélem a főzőben, addig 10-15 l vizet 85 fokosra melegít ( 2 fázis 4,4 kw-al) , amit ráöntök a törkölyre, kb. 10 - 12 litert, így a csepegés fél óra múlva elindul.
Örülök, hogy ugyanazt mondod, amit én. Nincs itt semmi ellentmondás.
Esetleg anyyi: Adott egy főző és egy minőség. Ha növelem a deflegmációt, de ugyanazt a minőséget akarom elérni (nem jobbat), akkor jobban kell csurogjon a pálesz (hiszen a kiválasztás fokozódott), tehát rövidebb idő alatt folyik le. Természetesen erőteljesebb fűtéssel. Elsősorban azért fűtök jobban, hogy ellensújozzam a deflegmáció által okozott visszacsorgást, másodsorban fokozni akarom a csorgást az eredetihez viszonyítva.
Ha a bevitt energiát növeled, azzal nem nő arányosan az kifolyási sebesség is? Vagy ha az energianöveléssel együtt a deflegmációt is növelem, akkor marad a kifolyási sebesség, mert több "csurog" vissza az üstbe? Tényleg okulási szándékkal kérdezem, lévén még csak alig fél éves tapasztalatom van (ami ugye még igazából nem is számít tapasztalatnak), és a deflegmáció hatása az eredményre, számomra még sötét folt. örülök, ha kijön az üstből a produktum, és nem opálos, nem kék, nem acetonos, és nem utolsó sorban nem kozmál oda. :-)
Nem szeretnék veled vitatkozni , mert nem akarom , hogy megint eltűnjenek színes és szórakoztató ötleteid a fórumról, de
szerintem csak részben van igazad.
Ha az átfolyási sebességet növeled , azzal érsz el jobb eredményt időben , de minőségben nem . Mert ebben az esetben ugyanaz lesz a kiválasztás mint kis deflegmációval , csak többet főzöl le egységnyi idő alatt.
Ha nem növeled az átfolyási sebességet , de növeled a deflegmációt és a bevitt energiát, azzal nem rövidíted a főzési időt , csak fokozod a kiválasztást , így ízben , illatban , alkoholban töményebb eredményre számíthatsz.
Természetesen a túlméretezett deflegmáció sem jó , bár ezzel a tiszta alkoholos , ízetlen dologgal nem értek teljesen egyet. Persze minden megvalósítható házilag is , de a tiszta , ízmentes alkohol eléréséhez sok-sok tányért használnak nagyüzemileg . Nem akarok hülyeséget mondani , de ha jól emlékszem itt már huszon-harminc tányérokról beszélnek.
Ez olyan mintha te 100 méter hosszú páracsövet csinálnál a főződre.
Szerintem a deflegmációt házilag ( kivétel a vizes hűtés ) bátran lehet növelni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Pedig a köpködésnek vagy az egyenetlen forrás az oka, vagy valami pangó flegma a páracsőben vagy pálinka a hűtőben. Az egyenetlen forrás tisztázásnál szokott problémát okozni, a forrkő megoldja (ld. Vasbicikli). A pangás pedig valami peremnél, szűkületnél, lapos csőnél, páracsőben lévő szemétnél (nem ment bele valamikor a cefre?) fordul elő.
Sajnos a paracso is gyari, sokat hajtani nemigen tudok rajta.. kb 30-40 es rezcso (emlekezetbol, sajnos jelenleg kb 2ezer km van kozottunk:) ) Max egy ujat csinalni, de az sem lehet tul olcso, bar nemtudom mennyi egy hasonlo kaliberu vorosrezcso.
Én is úgy jártam, mint te. 25.000 találat a google-n. Csomó elentmondásos anyag. Tényleg elég, ha csak a linkeket kinyomtatod. És hogy elrontottad a főzést??? Nincs elrontott pálinka. Kérdezd meg a nagy öregeket. Ezek itt az árvák könnyét is megisszák. :-)))
In Lak'ech : amiket sogi linkelt is elolvastam már, sőt amit kidob a google pálinkafőzéssel kapcsolatban azt is, de megnyugtat hogy ennek ellenére siekrült elrontani a cefrét :D No mind1 elöbb-utóbb majd belejövök :)
A 45 fok nem sok. 50 literhez lehet még a 22-esnél vastagabb is a cső (28-as? nem tudom a sztenderd méreteket). A függőleges szakasz általában csak azért van, mert valamiért úgy jön jól ki a lépés - úgy is jó, ha van, úgy is, ha nincs. Az emelkedő páracső szerepe valóban a deflegmáció.
Szerintem alaposan olvasd el a linkgyűjteményt, mit Sogi reggelente belinkel. Tele vagy tévedésekkel. Kezdve ott, hogy rézelejét kétlépcsős főzésnél csak finomításkor veszünk el. Hidd el, megéri elolvasni. Már csak azért is, mert nem fogod "magadra haragítani" a Vének Tanácsát.
Nettó 50 literes vízfűrdős lepárló készítése közben vagyok és tanácstalan a páracső hosszában, átmérőjében.
18 vagy 22-es külső átmérőre gondoltam, de közvetlenül a sisaktól legyen a legalább 30 fokos emelkedés vagy ahogyan több főzőn is látom a sisakból először függőleges szárban jön a cső és csak utána az emlekedő szöget bezáró vizszintes rész.
Valószínűleg minden jó! (Persze a gázégő lehetne 1-2kW-tal erősebb, de így is föl tudom küldeni 140fokra az olajat, a fölé meg már csak nem kéne menni...)
Egy keverő biztosan sokat segítene, de mivel nem vagyok "szakember" egyenlőre marad így. (Egyszer, ha időm engedi, majd legalább körbe szigetelem. Tudom, az is sokat segítene, de.... )
Neharagudjatok, feltehetően elég buta kérdésem lesz, de az a baj hogy az interneten két különböző dolgot olvastam róla és személyesen nem ismerek senkit aki pálinkát főz, titeket zargatnálak! :)
Sok év kihagyás után (kb 20) újra elő lett véve családunk pálinkafőzője, és kipróbálás céljából kevés cefrét készítettünk , lefőztünk. (kb 10-15 litert) . Mivel én nem tudtam a pontos folyamatot a lepárásről ezért hát interneten olvastam az othhoni kisüsti lepárlásről. A lényeg, amiről két különbözőt olvastam az a rézeleje elválasztása. Egyik honlapon azt írták, hogy onnan lehet megismerni, hogy kékes színű illetve kellemetlen szagu. Ez volt ami megegyezet, eltérés viszont az hogy az egyik oldal azt írta, hogy már az alszesz készítése (1. lepárlás) során meg kell semmisíteni, másik meg azt hogy a finomitásnál (2. lepárlás) kell eltávolítani és ez igen csak kicsi mennyiség. Mivel nekem kb az egész alesz kékes színü volt úgygondoltam hogy elírták és gondoltam csak nem dobom már ki, megnézem milesz. Második lepárlásnál, ahog ymegvan írva elválasztottam az alszeszt illetve az előpárlatot, és csak a maradékot tartottam meg. Eredmény: 0,8 liter pálinka ami nagyon szép tiszta fehér és az illata is jó, finom volt.
Kérdés: lehet még esetleg káros anyag a pálinkám, vagy fogyaztható? Ti hogy szoktátok? (Bocsánat a hosszú posztért, de gondoltam mindent leírok részletesen, a bioztonság kedvéért :) )
Azért ott a különbség, hogy az arányai jobbak, szendvicstalp, vörösréz sisak. Persze ezekkel is olcsóbb otthon megcsinálni, ha éppen van kedve az embernek.
Valószínűleg a "szakik" is osztani fogják a véleményemet, hogy nem árt bele egy kis utópárlati íz. Persze csak módjával. Tehát jóval ötven alá lehet menni. Kökénynél mi le tudtunk menni egészen 35-ig, és igen tarajos kis anyag lett belőle.
Szemre 10 fokot emelkedhet a huto fele.. Gyatilag ilyen. A hutotartaly szintben van a fozovel, jarolapozott helyisegben, igy nem nagyon dolhet semmilyen iranyba sem.
Feriba51:
Eddig nem nagyon mertem magasabra csavarni a futest, talan nem is a leg optimalisabb futesem van. (7-8 kW -os gazzsamoly): ilyen. A szakirodalomba annyit lehet olvasni, hogy szepen vekonyan kell folyni a parlatnak, hat nalam szep fonalban folyt, de a 10 ora fozes azert nem annyira baratsagos (100L es ust, kb 70L cefrevel toltve).
Azert erdekelne, hogy ki foz meg ilyen 100L es keveros DES geppel, es neki mi a velemenye / tapasztalata... Igy par nap tavlatabol mar azt mernem mondani, hogy a parlatnak egyebkent nagyon kellemes gyumolcs illata lett, az ize is nagyon karakteres, gyumolcs.. Elvalasztas is talan jol sikerult, mert laikus szemmel nem igen fedezek fel benne kellemetlen izt. Persze egy nagy szaki lehet, hogy egybol kiszurna valami hibat.. Egy icipicit talan mintha opalos lenne, de ezt sem lehet nagyon eszrevenni, csak ha nagyon nagyon vizsgalgatom.. Amugy szep tiszta... 50 V/V fokig foztem le az alszeszt, de lehet, hogy meg tovabb is mehetett volna, de mar egy kicsit savanykas szagot ereztem..
Nálam pedánsabb diák nincs itt a fórumon. Mindent kinyomtattam, bekötöttem, Békési Csernai könyvet, Sólyom könyvet megvettem. Bár talán Snapszi mondta, hogy amúgy hülyeség, mert a cefre nem tud olvasni.
Persze. De bornál már a normál kénmennyiség is sok, nem csak a túlkénezés. Mindenképpen kell szellőztetni. Ezért nem jön szóba egyáltalán a gyümölcscefréknél a kénezés.
Nem csak, hogy olvastam, hanem ki is van nyomtatva, és be van laminálva. :-) Kéretik engem megkövetni. :-)
Ha figyelmesen olvastad volna a hozzászólást, akkor értelmezted volna, hogy a főzés előtt nem tudtuk, hogy agyonkénezés történt. :-) Csak főzés közben tűnt fel, hogy valami nem kóser. Akkor hívtuk fel a papát, hogy valljon színt.
Én is úgy értelmezem a szöveget ahogyan Te . A telet elméleti felkészülésnek tekintem , majd ha lesz cefrém a gyakorlatban kísérletezem ki a tanúltakat.
A kákiról : az ősszel lett volna lehetőségem káki cefre készítésére , de a körülményeim miatt nem tudtam vállalni , ( utóérlelés , szállitani kellet volna de nem volt hely a kocsiban stb. ).
Kérdés : főzött-e már kákiból pálinkát , milyenek a tapasztalatok.
No, amúgy megérkeztem a birtokról. 10 napig voltunk. Az első öt napban sz@rrá áztun, a következő ötben pedig ugyanilyenné fagytunk. De az eredmény megérte. 200 nm veteményes előkészítve, felásva a télre, minden lefőzve.
A naspolya nagyon finom. Kb. 20 liter cefre adott 1,8 liter fogyasztásra hígított páleszt. A kökény mennyei illatú és ízű, bár még karcos. 50 liter cefréből lett 2,8 liter 56 fokos. Ezt még nem hígítottam.
De legérdekesebb párom édesapjának 60 liternyi otelló bor-lefőzése volt. Azért bízott meg vele, mert a nyáron a nagy melegben úgy tűnt neki, hogy valami nincs rendben vele. Átfejtette, kénezte, de ismét csak rosszalkodott. Újra fejtette, újra kénezte. No mi erről nem tudtunk. Már cefrefőzés közben is igencsak fura szaga volt és gyönyörű rózyaszínre tistzította a réz cuccokat. Addig-addig olvasgattam a Sólyom-féle könyvet, amíg kiderítettem, hogy itt gáz van. Akkor hívtuk fel a papát, és kérdeztük meg, nem volt-e valami a borral. Hát elmesélte az agyonkénezés ügyét. És hát a ludas a képződő kénessav volt. Azt mondta, nem gond, finomítsuk le. Hát megtettük. 87 (!!!) fokosan indult, úgy, hogy előpárlatnak az ajánlott maximum másfélszeresét vettük el biztonsági okokból. 60 liter borból 8 liter még hígítatlan "vitriol" lett. A kannára két halálfejet, meg három keresztet rajzoltam. :-))))
"Érdekes, hogy a cseréppel finomítva folyamatosan halkan "zúg", "ciripel" az üst."
Jó megfigyelés! Ezt a jelenséget használom én ki, amikor lapos köveket rakok az üst aljára, cefre főzéskor. A felszálló buborékok állandó mozgásba tartják a köveket, rezgésszerű kalapálást hoznak létre, amelyek meggátolják a cefre ülepedését, leégését.
Nekem is ugyanezt csinálta a néhai 20 literes üstöm. Finomításnál tettem az alszeszbe pár hüvelykujjnyi törött cserepet, és lám a huhogás, egyenetlen, szakaszos folyás megszűnt. A cefrébe nem mertem tenni, mert féltem tőle, hogy megbontja az áramlást, a konvekciót, és odakozmál a cucc. Érdekes, hogy a cseréppel finomítva folyamatosan halkan "zúg", "ciripel" az üst.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Akadozast ugy ertem: ha kicsit futom az ustot, csepeg a szes, ha kicsit ratekerek akkor mar folyik, szep fonalban, viszont igy egy fozes bo 10 oraba kerult. Ha meg kis hot ratekerek akkor csinalja azt hogy akadozva folyik, illetve mintha "kopkodne", erztem ezalatt, hogy nem egyenletesen folyik, hullamokban jon ki a szesz. (cefrezes es alszesz finomitasnal is egyarant jelentkezo jelenseg)
Spiral szep szogben megy lefele..
Ez is gyari, des 100L es hez tartozo 300L es huto. Hasznal meg itt valaki DES100L -es fozot? mennyi lenne normal korulmenyek kozott egy cefre lefozese?
Ésszerűségből - gazdasági okokból > ha nincs hűtött deflegmátor sokkal lassabban lehet fűteni az eredmény eléréséért- stb. diszkréten hűtjük a deflegmátort ( tehát nem nagyon ) itt a lényeg gyengén hűtjűk !
Ezt ha átgondolják azok akiknek a főzője kis természetes deflegmációval rendelkezik hűtse különben együtt jön minden és eljuthat odáig hogy nem is kell kihígítani a pálinkát mert ott lesz 50% körül! Pl az én főzőm hűtés nélkül is kb 70 % os a középpárlat közép átlaga ! Ezt miért hűteném még ? -meg próbáltam több és íztelenebb pálinkám lett A második lepárlásnál (finomítás)nem nagy deflegmációra hanem kellő -megfelelő deflegmációra van szükség - ahhoz hogy az illatok ízek megmaradjanak de a nem kívánatos alkotók az üstben maradjanak !
Ezt nem lehet az otthon főzésnél séma szerüen kaptafára húzni - minden készülék egyedi ezért az üzemeltetése is az -és sokkal nagyobb hozzáértést igényel mint a nagy és ugyan olyan paramétrekkel rendelkező főzők !
Na talán eleget írtam-és lehet hogy nem is így van :-)
Szerintem nem nagyon kell azon alakítani. Cefrefőzéskor max. 70 litert tudok föltenni, full gázon is csak jó két óra után indul meg. A főzés is eltart általában 4 órahosszát, bár én 4-5% -ig engedem.
Lehet, hogy a korral megjön a türelem is, de én nem sokallom.
Komolyra fordítva a szót, megint a magyar nyelv bugyraiba keveredetél:
" Az aroma anyag vesztés csökkenthető , ha a deflegmátort
mérsékelten hűtjük ."
Én legalább is úgy értem, hogy ha a deflegmátort nem nagyon, hanem csak "mérsékelten" hűtjük, akkor a párlat nem lesz olyan tiszta, alkoholos. Marad benne olyan "szennyeződés " is, ami az aroma anyagokat hordozza.
Nem pároltam a birset. Lekeféltem, fölszeleteltem, enyhény citromsavas-aszkorbinsavas vízbe tettem közben, kivágtam a rossz részeket, utána a vízzel együtt keverőszárral pépesítettem rajta (nehéz volt, egy keverőszárat ki is csinált a birs), majd csak Lallzyme HC pektinbontót kapott. Spontán erjesztéssel ment.
Úgy értettem -pontatlanul fogalmaztam - , hogy az aroma tartalmához viszonyítva kevés benne viszonylag a cukor . . Elbírja a birs a cukrot, mert a magas aromatartalma miatt van mit átdesztillálni a keletkező alkoholnak főzésnél.. Még így is "fájdalmasan" birs illatú a végeredmény, amit a többi cefrénél én sem tapasztalok. Cukor nélkül még inkább az lehet. Még nem próbáltam napfény nélkül a birset, van aki esküdözik rá hogy úgy a király. Szép kihozatalod lett, én még nem számolgattam.
2007 környékén főzött pálinka hány fokot veszít az el kb. ennyi idő alatt? Nincs friss főzdés pálinkám, ami alapján tuti jó fokolóval leellenőrizhetném, hogy mennyit csal. Korrigálva egyébként az 50 helyett 49 fokot mértem.
Van egy eladó pálinkafőző tető szerűségem átmérője 65cm, rézből van, szélében szilikongumi van beleragasztva. e-mail címem janecskobela@gmail.com képeket itt tudok majd küldeni. Nem én csináltam csak hozzám kerültek. Ha valaki készít magának főzőt ahoz tökéletes lehet.
Tegnap voltam a helyi főzdében ( régi , kisüsti eljárásos ) .
A mesterrel ( legalább 40 éve főz , a főzde falán sorakoznak az arany érmes pálinkákat igazoló oklevelek ) beszélgettem és feltettem kérdésként azt a témát , hogy a főzdében a cefre főzésekor vagy a finomításkor van-e nagyobb deflegmáció ?
Válasz : természetesen a finomításkor , hiszen akkor kell törekedni a nagyobb elválasztásra . A finomító üst fel van szerelve pisztoriusszal ,melybe folyamatosan
meleg víz folyik , ez is növeli a deflegmációt . A fűtésre nagyon kell figyelni , lassú , egyenletes legyen.
E válasz ellentmond a korábban többek által javasoltnak , mely szerint a cefre főzésekor legyen nagyobb a deflegmáció .
Nem kétlem azok tapasztalatának igazát ,akik ezt javasolták , csak érdekesnek találom az ellentmondást .
Én bizony egyszer kipróbáltam, hogy a kifőtt birsmoslékhoz tettem cukrot, sűrűre főztem, és birsalmasajtot csináltam belőle. Ehető volt, de messze nem volt az igazi.
A beírásod értékes info,mert nekem az elfolyósítás véletlenül jött össze(zimopec-nél kicsit megszaladt a kezem) ez megerősithet abban, hogy bundanyomodás,keverés nélkül is lehet cefrézni(már amelyik gyümölcs elfolyósodik)?
Mivelhogy normál esetben nem teszünk hozzá vizet, vagyis a gyümölcshöz mérjük, tesszük. De ha vízhez, akkor talán figyelembe kéne venni annak mennyiségét is. Ha kb. 100l cefre tartalmaz 30 l vizet,az szerintem nem elhanyagolható mennyiség.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"A birs ilyen!....... klassz lekvárillatú a moslék."
De még milyen! Most főzök először birset, döbbenet!
Még az alszesz utolsó cseppjei is olyan kívánatos illatúak, mint semmi más gyümölcsé.
(Tudom, hogy itt eretnekség ilyesmiről beszélni ;) de önkéntelenül eszembe jutott a viszkisek által alkalmazott backset módszer, vagyishogy a kifőzött moslék egy részét visszateszik az induló új cefrébe.)
Nem értem teljesen a kérdést de az alszeszt alszeszként kell kezelni.
25L 25%-os alszesz tisztázása alkalmával az első 1 dl-ert eldobod,5pohárba 1-1 féldecit kiengedsz, ez után jön a középpárlat.Addig engeded kifolyni amíg kb eléri az 50%-ot,innentől kezdve számíthatsz arra hogy utópárlatos (fazék) ízű lesz. Ezt utópárlatként külön kezeld!
Az öt pohárba kiengedettet hígítsd ki 48-50 %_osra, és visszafele 5.4.3.2.1. -sorrendben kóstold,amelyik jóízű és illatú azt a középpárlathoz teszed.
Egy kis adaléka részemről is a kökényeseknek.100kg magos kökényre vetítve kapott 2,5 kg kabait,élesztőt p.bontót,magozva főzés előtt lett, adott 6,25 L 48%-osat. A kökény fele hamvas kék volt,a másik fele beráncosodva.
Tegnap főtt le, ma tisztáztam. Nem tudom milyennek kell lennie,(most főztem először)
Köszönöm a hozzászólásaitokat, megpróbálom az üst fűtését átalakítani, hogy a felfűtése ne tartson 2 órát. A tisztázáshoz lenne egy kéedésem. Azt a kevés alszeszt amit kaptam ugyan-úgy kell lepárolni, mintha a teljes mennyiség lejött volna? Bocs ha nagyon amatőr a kérdés, de ez az első főzésem és nem akarok túl nagy bakikat elkövetni. A finomításhoz van egy 20l es főzőm. Beállítom 25 fokosra az alszeszt, felfűtöm, hogy kb 1 óra mulva kezdjen csepegni, majd figyelek!!! előpárlat - középpárlat - utópárlat elválasztásra. Jól gondolom??
Érdeklődni szeretnék egy matrica tervező program felől a pálinkás üvegekre. Pár hónappal ezelőtt olvastam itt róla, de sajnos akkor nem jegyeztem meg a program nevét. Előre is köszi!
Néhány észrevétel:ha azért tettél a kökényhúsodhoz napfényt,mert kevés van benne,akkor sikerült még csökkenteni azt.30l vízhez,hogy átlagos cefre legyen belőle,kell kb. 7-8 kg cukor.Te 3kg-ot tettél.A másik:a pektinbontó hatását hogyan szeretnéd észlelni?Az nem daráló!
A kökényt maggal együtt mértem, mert így lett cefrézve, csak az elfolyósítás után szoktam magozni.
Szilva (President, 18 BRIX): 100kg/ 12l 50% pálinka, nap nélkül, 4000Ft-ot fizettem a gyümölcsért. Nem annyira aromás a President, mint pl. az Elena, de 40 Ft-ért nem lehetett ellenállni.
Egyébként mióta Enartis Quick pektinbontót és Uvaf.rm CM vagy Uvafe.m 228 élesztőt használok, a cefre teljesen elfolyósodik, gyümölcslészerű lesz. Az előpárlat pedig elhanyagolhatóan kevés, acetátok szinte megszüntek, minimális, a pálinka teltebb és parfümösebb. Az opálosodás se jön, csak 10°C alatt.
Ez a pektinbontó víz nélkül is megbírkózott a naspolyával is, mondjuk egy átalakított ágaprítóval darálok, ami teljesen pépesít.
Hígító víz a folyósításhoz, liter/... ??? A kihozatalt a "száraz" anyagra kéne számolni. A magtömeget lehet becsülni, de a gyümölcs magra-aszalodása nagyon eltérő lehet.
Az általam leírt kihozatal pl. almára a hígítatlan mennyiségre vonatkoznak: a 10 liter víz / 100 kg folyósító technológiai víz nem sok alkoholt produkál, így én inkább a nyers gyümölcs súlyához, mit a cefre térfogatához viszonyítok.
Hogy segítsek egy kicsit, mivel én nem igen veszek gyümölcsöt ezért mérni nem szoktam a súlyát. Egyedül birset vettem de azt is lábon, vagy szemre egy zsák 40 kg.
A kökény 100l volt amit főzés előtt átszűrtem így mag nélkül lett 2 öntés az 50-es üstben, így adott a kb 80l 5,8l-ert.
Rendben hogy kezdő vagy, de attól még megérthetnéd, hogy itt pálinkát főzünk gyümölcsből, nem hugyadékot fos gabonából! Mi a thumperbe legfeljebb betont öntünk, hogy jó nehéz legyen! Már feltették a linket, ahol tájékozódhatol.
Idén vágtam bele először a kökénybe. Vettem 300 kg magozott kökényhúst 140 Ft/kg árban, gondolom, ez elfogadható. A kihozatalról nagyon ellentmondásos infóim vannak, innen a fórumró isl. Még nem tartok a főzésnél, azzal majd később jelentkezem.
Néhány hsz-on belüli infók akihozatalról:
Fragola: Jobb, mint 10 l / kg napfény nélkül (50 % V/V)
Kérdés: magozott, vagy magozatlan kökényre viszonyítva?
Szentöltvíz: 5,8 l / 100 l, 4 % napfény, ami kb. 3 l / 100 l napfény mentes kihozatal.
Kérdés: Hány kg kökényt (húst?) tartalmazott a 100 l cefre? A 4 % napfény mire vonatkozik? A kökényhúsra, vagy a liter cefrére?
Saját cefrekészítésem:
A vásárolt kökényhús a kész szilvalekvár állagánál csak egy kicsit volt lágyabb, nem ragadt annyira.
100 kg-hoz 3 % napfény + 30 l víz(/100 kg) után nem volt egészen tele a három 120 l-es hordó. Az állagát tekintve kb. cibere állagú. Jó, tudom, ez nem lekvárefórum...
Szemre még legalább 20 l vizet igényel 100 kg gyümölcshúsra, nem akarom leégetni.
Az anyagot hidegtűrő élesztővel indítottam tápsóval együtt (papír szerint 3 oC-on már dolgozik max. 15 oC-ig), két nap múlva került bele a napfény. Sajnos rohanok, mint a töketlen őrült, az egész kökénybeszerzés is hirtelen felindolásból történt. Sajnos nem tudom melegebb helyen kezelni a cefrét.
Tíz nappal a startnap után már alig volt valami gázfejlődés. A cefre most már csak arra vár, hogy legyen időm a főzéshez. Az elején én is tapasztaltam azt a (fórumon már tárgyalt) jelenséget, hogy hordóból félig töltve majdnem "kifut" az anyag. A pektinbontó hatását nemigen észlelem most sem. Lehet, hogy hidegben az sem dolgozik.
A főzés után a végeredmény adatokkal majd jelentkezem.
Deszegregátor írja 94182-nél"A birsbe nem bűn ha nem teszel cukrot,de egy nagy szarvashiba! Nálam is lejött ez már,hogy bizonyos gyümiknél több az aroma mint a cukor és a kökénynél is ezt érzem hogy 3-4% nem árthat.Igazán csak egy összehasonlító párlás tudna dönteni.
Már egyértelmű, zimopec a"bűnös",az öregcimbi kezembe nyomta,mivel nem ismertem és nem volt nálam szemüveg,találomra löttyintettem,úgy elfolyósodott hogy nincs semmi bunda.Később néztem az 1x1-ben,100l-hez 1 mokkás kanál,vagy legfeljebb 2-3szorosa ha nem hatna,de ha ez így működik és nem lesz gond a cefrével,akár egy lehetőség a bunda nyomogatás kiváltására?
Egyrészről ez a téma nem ide való, másrészről a másikon meg kb az utóbbi 2-3oldalon csak erről beszéltem, mi kell hogyan, mennyi stb. Olvasd el.
Pálinkát én személy szerintkipróbáltam 1 és 2 thumperrel is, a következő eredménnyel:
1 thumpernél még nagyjából okés a dolog, de a 2x lepárolással sokkal finomabbat lehet csinálni mind ízében mind pedig aromájában, de 2 thumpernél kb olyan pálinkád lesz mintha vodkába öntnél egy kir aromát, nagyjából minden pálinka jelleg eltűnik belöle.
Atzt javaslom ha pálinkát szeretnél akkor a gyüjtemény alap dolog itt, ha whiszkit akkor meg odaát olvass sokat.
A lényeg a hűtés, a töltött oszlop fölé mindenképpen kell egy deflegmátor.
A thumper és társai történelmi kategóriát jelentenek. A whiskynél ez a tradíció, ott éppen ezért elfogadható, de pálinkánál, minthogy sosem volt szokás thumpert használni, kár vele próbálkozni.
ez a főzési menet nem feltétlen whiskire értendő, csak hogy maga a főzés szerintetek hogyan működne így hogy aroma torony megpakolva üveggolyókkal:) + 3 thumperrel elképzelhető hogy így ezekkel az ezközökkel le tudom főzni a párlatot egy lépcsőbe? thumperbe mit szokás önteni? olvastam hogy az üsben lévő cefrétől magasabb alkohol tartalmú cuccot öntött valaki a thumperbe. esetleg tapasztalat? (ne haragudjatok hogy érthetetlenkedek, kezdő vagyok)
Gazegovel futom.. sok szellőztetés, és alapra is nyitott a kamra.. elég hideg volt a kamrában, a kifolyo alkohol is kb 10celsiusos volt. Ahogy írod a fejfájás valóban betudhato a Gazegovel..
Ma állítottam be a szeszfokot, és nem értem hogy, de ismét jó gyumolcsillata van a palinkanak.. valószínűleg tegnap sok egyéb gázt szivhattam be, ezért nem éreztem...
Atneztem a hűtőt, szintben van. Nem tudom mi lehet az akadozas oka.. van egy másik gyártmányú fozom is, annál ilyet nem tapasztaltam, igaz az kisebb is..
Tömény szesszag van???!!! Nem elég hideg a pálinka, ami kifolyik? Nem takarod a gyűjtőedényt? Stb. Fejfájásod leginkább a tüzelésből származó szénmonoxidtól (széndioxidtól) lehet. Mivel főzöl?
Az akadozás oka leggyakrabban az, hogy a hűtőspirál nem egyenletesen esik, esetleg "kontra" is van benne (vagyis amikor emelkedik a spirál a kifolyás irányában), ott pang a párlat és dugót képez. Általában túlméretezett hűtőkkel történik meg, vagy ha nem függőlegesre állítod a hordót a hűtővel, hanem dől valamerre. Annak a DES főzőnek jónak kell lennie.
heló mindenkinek! még új vagyok itt, segítséget szeretnék kérni. építek egy házi pálinkafőzőt 50l-es söröshordóból kuktafazekas megoldással és készítek rá egy kb 1m magas aromatornyot, és még 2 vagy 3db 5l-es thumpert befőttes üvegből. kérdésem a következő lenne: a thumperok és az aromatorony segítségével egylépcsőssé tehető a főzés? a thumperekbe kell valamit önteni?l olvastam valahol hogy az aromatoronyba poharakat és üveg golyókat helyeznek és ez álltal tisztább alkolt nyernek ezt, hogy kell érteni szimpla feles pohár és üveg golyó? :O whiskit szeretnék készíteni. köszönöm a segítségeteket előre is. emailben is válaszolhattok ez a fórum valahogy mindig le fagy nekem :) , címem: kalomista88@omail.hu
Nekem is van egy des 100l és keveros.. nem vagyok tőle elajulva, nagyon lassan tudom kifozni a cefret vele.. ha kevés a ho csak csepeg.. ha sok, táncol a kupolája és akadozottan folyik.. lehet én vagyok még bena hozzá.. megeshet, nincs meg nagy tapasztalatom benne..
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bizony kellett volna lennie vagy 11-13 liter 21-23 fokos alszesznek teljesen kicsavarva). Vajon milyen volt az alma, mennyi volt a gyümölcscukor a gyümölcsben és az egyszer egy szerint lett e cefrézve?
A fatüzeléses duplafalumban 100 literesbe 85 liter cefre a 65. percben elkezd csurogni és 3-3,5 óra alatt végzek vele.
De az elejen sem tapasztaltam semmi jo gyumolcs illatot.. Inkabb denaturalt szeszre emlekezteto illatot ereztem.. Nem ertem.. A cefret is en foztem ki, szepen lassan... Tutira nem egett le, kevergettem is rendesen..
A főző DES nevezetű 80 as keverő nélküli, leégésgátlóval, szerb gyártmány. A fűtés saját gyártású, de szerintem kevés a teljesítménye. 20 liter viz felforralásához 1,5 óra elég volt. Megindulásakor 50 fokosnak mértem. A cefre alá öntöttem még 12l vizet, nehogy leégjen. A cefre oxigénmentesen erjesztve, kotyogóval.Csak a főerjedés alatt volt keverve, de akkor naponta többször. Semmi rossz illata nem volt betöltéskor. Az alszesz finom alma illatú.
Technikai kerdesem volna, lefoztem cca 150L vegyes cefret. Cefre fozesekor a nyal is osszefutott a szamban, annyira jo illata volt, gondoltam is, ez hamar el fog fogyni. Sajnos sok munkam volt, ezert az alszeszt elzartam 5db 5L es uvegbe. 2 het mulva, azaz ma volt idom, elovettem oket, beallitottam az alkoholfokot 25 re, majd nekialltam fozni (30L 25 fokos alszeszem volt).. Megkezdtem a fozest, az elso 1.5dl -ert felretettem, majd meg kb 5-6 decis poharat telecsurgattam majd az ezutan lecsurgo alkoholt mar egy nagyobb uvegbe gyujtottem.. ( meg jelenleg is gyujtom) Ami nekem nem tetszik, hogy mar 6L szeszt fogom fel, a szesztartalom 75fok meg mindig de se ize se buze... Az eleetol kezdve elmaradt az a kellemes jo gyumolcs illat ami cefrezeskor volt. Normalis ez? Meghigitottam egy kis adagot, megkostoltam, de az alkoholon kivul csak gyenge aromat ereztem, nem volt meggyozo.. kozel nem olyan mint cefrezeskor.. A fozest kicsit intenziven kezdtem, majd amikor az alszesz cca 60fokos lett, visszavettem.. Most is szep vekony fonalban csurog (mar vagy 6 oraja).. Ez normalis? vagy elrontottam valamit? (mellesleg a sufniban 30percenkent szelloztetnem kell, mar a fejem is faj, annyira tomeny szesszag van).. Folytassan a fozest? lesz ebböl valami?
Régóta olvasom a fórumot és nagyon sok hasznos információt kaptam tőletek. Most leírnám, hogy hogyan jártam tegnap a cefrefőzéssel. Sikerült szert tennem egy 80 literes gyári főzőre. Gyorsan le is pároltam az október közepe óta meglévő alma cefrémet. kb 55l. A felfűtés 2 óra volt, hogy megjelentek az első cseppek. További 4 óra elteltével osszesen 4,5L lett az alszesz. Az utolsó fél liter szeszfokát már a mérő sem mérte. 20 fok alatt volt. Mit és hol ronthattam el. Az alma cefre természetesen "napfény" mentes volt.
Ezt, hogy a birsben kevés lenne a cukor, nem értem. Most tisztáztam az első adag birsemet, kb. nettó 15kg birsből (nem mértem) lett 1,5 liter 43%-os pálinkám, cukor nélkül. Ez pedig 8,6/100 kihozatal.
Üdv.Mindenki.Tisztelettel kérdezem a nagy Mágusokat,intenzív zajos erjedésnél a bunda nincs a tetején,nekem ez új(a gyufa elalszik).Tegnapelött estefelé lett cefrézve 50l kökény(minden az 1x1 szerint),tegnap este még kemény bunda a tetején,ma reggel már nem kellett lenyomni.Normális ez?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én kértem engedélyt főző előállítására. Annyi volt, hogy bementem egy rajzzal meg az adatokkal a vámhivatalhoz, írni kellett egy kérvényt (amibe benne van minden adat a főzőről) és mondták, hogy majd postázzák az engedélyt. Nem kötöttek bele semmibe (50l-es duplafalu olajjal feltöltött üstöm van) meg se nézéték. Annyit mondtak, hogy ha megérkezett az engedély akkor főzhetek. Rendesek voltak.
Az engedély az egy határozat amibe ez áll:
xy előterjesztett kérelmét megvizsgáltam, melynek eredményeként meghoztam az alábbi határozatot:
HATÁROZAT
xy részére desztillálóberendezés előállítását a kérelemben benyújtott műszaki paramétereknek megfelelően engedélyezem.
Határozatomban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. törvényt 72. paragrafus (4) bekezdésének rendelkezései apapján a jogorvoslatra való tájékoztatást és az indoklást mellőztem.
Szerintem akinek van otthon készített főzője érdemes kikérni. Még nem jön meg az engedély addig nem lehet összerakni csak részekbe lehet otthon. Ha esetleg megnéznék akkor lehet azt mondani, hogy nem használtam csak külön külön használtan vettem meg az alkatrészeket azért olyan mintha használva lett volna.
Az előre elkészített áltatad "vizesárok"nak nevezett dolog kűlső pereme magasabb, a belső oldala alacsonyabb. Ez a belsőperem van feldugva(remélem szilvakukc ezt nem olvassa) az üst peremébe, és ott FBS ragasztóval lett tömítve.Elég tartósnak bizonyul a megoldás,tőbb szezont kibír.
Valaki leirná csipkebogyó cefre készitésést és a belöle készitett pálinka tapasztalatait. HA valaki tudna szedésére valami egyszerü modot, azt is szivesen olvasnám.
Ezen mit nem értesz, még mindig? A NAV-os pont jól satírozott. Minden tilos, kivéve birtokolni a magánfőzőt. Nem hiszem el, hogy még mindig próbáljátok átvariálni! Ahogy átírtad, teljesen mást jelent. A felsorolásban a vessző, egy másik tagmondatot jelent ha nem tudnád, amire már nem vonatkozik a gondolatjellel elhatárolt megjegyzés.
Tisztelt.....!Az lenne a kérdésem , vettem egy gyári berendezést számlával garanciával a forgalmazótól, de én csináltattam egy másik kupolát és hűtőt hozzá, végül is a üstház meg a üst eredeti, akkor most ezt kell engedélyeztetni vagy nem?Maradhat úgy ahogy van?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az a lényeg,hogy a törköly tetején meglásd a víztükröt.Mindenféleképpen kb. 2x annyi víz kell,mint a kivett alszesz mennyisége,hogy a végén se égjen le a kiszáradás miatt.
Nem kell sem leégésgátló,sem keverő,nem hajlamos a leégésre,annyi vizet kell ráengedni,hogy ellepje.A 80 l-es ütödbe kb négy festékesvödör laza törköly fér.Erre kb. 25-40 l víz kell.
Láttad a levelében, hogy a birtoklást a magánfőzőnek megengedi,
idézem mit jelölt be a NAVos a levelembe :
"
Helyesen így kellet volna bepirosítania a mondatrészt:
A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, a magánfőző desztillálóberendezése kivételével birtokolni, továbbá értékesíteni.
de a birtoklás után a felsorolásban ott az értékesítés szó arra mért nem húzta rá a piros kijelölésemet?
Ezért mondom, hogy önkényesen értelmezgetiik mert például , ha kicsit átrendezem a mondatot így:
A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmasdesztillálóberendezést előállítani,birtokolni, továbbá értékesíteni - a magánfőző desztillálóberendezése kivételével.
Nem tettem hozzá semmit nem vettem el belőle semmit-egy gondolatjel kivételével.
Az van, hogy a birs tele van aromával, de kevés a cukor, ezáltal kevés lesz a cefre alkoholtartalma. Tehát ezzel az alkohollal nem bírod kizavarni az aromákat kielégítő mértékben! A birsbe nem bűn ha nem teszel cukrot, de egy nagy szarvashiba! Nem tudom kapott e neked napfényt?
sz@r se lesz belőle, ne is próbáld. A készülékeddel, elválasztással, vagy a fűtéstechnikával lehet gondod,ha illatos maradt a cefre. Ha nem szimpla falú akkor kenjed neki az ampert, ha szimplafalú akkor meg duplikálj! (lol!) Egyébként kiforrt, ha van kiforratlan része az nemigen éri el a néhány százalékot, ezzel amatőr szinten nem érdemes problémázni.
El. Tudtommal bérfőzdés vagy! Kérdezd már meg a legkellemetlenebb vendégeidet, hogy mi a helyzet a főző birtoklása ügyében, tehát kell e hivatalos gyártó, vagy behozottnál vámpapír, vagy elég ha azt mondom hogy nagypapi hagyta rám... Persze más vonalon is érdeklődöm, de hajmeresztő a zűrzavar, lehet hogy ökörséget fognak nekem mondani.
Mik a lehetőségek, ha egy részben kiforrt cefrét lefőzők és a cefremosléknak még jó lekvár illata van főzés után? Érdemes, vagy lehet esetleg ujra beindítani az erjedést egy kis élesztővel és meleggel?
Birsalma cefréről van szó!
Egy hónapot vártam vele, de lehet, nem forrt ki a hidegebb idő miatt.
Először úgy gondoltam,beszúrok egy-két sort idézetként a hsz.-edből.De minek?Ez így szép,egészben.Egyébként háromszor még nem próbáltad?Az aztán a csoda!
Egyébként tegnap még tisztáztam egy kis birset is. Csak eresztettem, eresztettem, és nem akart jönni a fazékíz. Nektek mi a tapasztalatotok ezügyben birssel?
Itt utoljára a témáról, aztán mindeki úgy csinálja, ahogy eddig:-)))
>>>>A desztillálás sem szabadít meg a szervesanyagoktól - lásd pálinkafőzés:
Ha vizet desztillálsz, akkor megszabadít, méghozzá teljesen!
Az alkohol alacsonyabb hőfokon párolódik (a mi nagy szerencsénkre), ahogyan minden más összetevője is legyen az a mérgező "faszesz" vagy a csodákra képes aromák, illó olajok.
Éppen ezért a víz desztillálásnál is MINDIG kiöntjük az elejét:-)
Az ioncserélés szóban benne van a lényege. Vagyis a sókat lecseréljük olyan anyagokra, melyek ahelyett, hogy lerakódva vízkövet okoznának, elpárolognak. Pl. Ca2+ helyett NH4+ ami már elpárolog(hat).
Én köszönöm szépen, de inkább maradok a desztiláltvíznél, mint a cserés víznél:-)
Mivel nincs tökéletes desztilláló készülékem, mint a kórházakban, ahol az infúziónak valót desztillálják, csak egy kuktából készült lepárlóm, ezért kétszer desztillálom a hígtásra szánt vizet.
Buktató lehet, hogy kevés előpárlatot veszek el, vagy, hogy a kuktában lévő víz erősen forr és belebugyog a lepárlőcsőbe. Ezért kétszer nyomatom át, ami tapsztalatom szerint sokkal jobb, mintha csak egyszer tenném.
Elvégre a pálinkát is tisztázzuk:-)
Ha bérfőző lennék, nyilván nem kínlódnék ilyesmivel, hiszen eleve lényegesen energiköltségesebb, mint maga a pálinkafőzés. Patikában pedig vetekszik is annak árával, 2400 forint/liter
deszegregátor jól megírta a választ, nekem egy csonk van a gyári szlovén főzőn, azon van minden. Illetve van egy kis csapocska külön a hőközlő folyadék szintjének beállítására.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A héten ittam Panyolai Eszencia Aszalt Szilva Pálinkát. Készített már ilyet valaki?
A leírás szerint rendkívül gazdag aszalt gyümölcs ágyon érlelik eperfa hordóban és a több hónapos érlelés során elveszti a pálinka mennyiségének kétharmadát.
Úgy gondolom h ez nem egy egyszerű ágyas pálinka mert állagra és színre is olyan mint az unikum. Jól gondolom h azért veszti el a nagy részét, mert a fa hordóban tárolják?
Szerintetek a pihentetés után ki préselik az aszalt gyümölcsből a pálinkát vagy csak simán leöntik róla és ezért nagy a veszteség, mert az aszalt gyümölcsben sok pálinka marad? Ha valakinek van ötlete készítésével kapcsolatban ne tartsa magában, nyugodtan írja meg.:)
Mindenképpen két csonk legyen, de a bizti szelepet, és a visszacsapót teheted egy csonkra, T-idommal megoldható. Nekem egy csonkon a hőmérő, másikon nyomásmérő, bizti, visszacsapó szelep van. Két csonk azért is jó, mert sokkal könnyebb a hőközlő folyadékot betölteni (le se merem már irni hogy vizet), és kényelmesebben elhelyezhető a mérő, és biztonsági berendezések. 1 - 2 ezer forintos dolgok ezek, mindet megkapod vízszer boltban.
Víz helyett lehet egy kis páracső? Az már rég vót' :)
Rettentő jó eszmecserét találtam ezzel kapcsoltaban 2011. hajnalán itt a topikon az átmérő-hossz-lejtés vonatkozásában. A lényeg, hogy a hozzászólók szinte mindegyike megegyezett abban, hogy a leglényegesebb a páracső hossza és átmérője, a lejtésben viszont kisebb nézeteltérések voltak. Én pont fordítva gondoltam, hogy a szög beállítása a legfontosabb, ezért is csináltam állítható magasságúra a páracsövemet, akár 0-90 fokok között is tudnám állítani. Viszont a panel behatárol. A páracső hosszát csak cikkcakkban tudnám megnövelni. Ugye felmegy az a pára szerpentinen is?
Ez így pontatlan, az RO membrános sótalanítás a legolcsóbb (tengervízből is így csinálnak ivóvizet, mondjuk, az arabok), valóban csak nagy tételhez éri meg. Viszont az a tisztaság, amit az RO-val készített vízről írsz, az nem igaz. Ezt a tisztaságot csak a többlépcsős készülékek tudják (mechanikai szűrő + RO membrán + önregeneráló kevertágyas ioncserélő, pl. Millipore Elix készülék).
Az ioncserélt víz tipikus tömegcikk, csak akkor gazdaságos, ha elég sokat készítenek belőle. A munkahelyemen nagy mennyiségben használjuk, de a kettős ioncserélő regenerálását a gyártója végzi jó pénzért, de még mindig kisebb költséggél, nyűggel, mint ha mi végeznénk. A regeneráláshoz ócsó vegyszer és képzett személyzet is megvóna. A bótban kapható ioncserélt víz nem megfizethetetlen, 100 - 150 Ft / l, alig drágább, mint bármilyen ásványvíz, a pálinka összköltségében semmiképp sem mértékadó. A víz költségének legalább 80 %-a a csomagolási és forgalmazási költség. Én a munkahelyemen szerzem be, ott ilyen költség nem terhel.
Ro víz, fordított ozmózissal tisztított víz: A munkahelyemen többek között a nagy pontosságú (1 / milliárdod nagyságtrendű szennyezettségek, mikrogramm/ liter koncentrációjú szennyeződéseket vizsgáló) műszerek nullpont kalibrációjához használjuk. Szerintem ez a tisztaság (is) feleslegesd a szeszfokbeállító vízhez. Lényegesen drágább, mint az ioncserélt víz, de sokkal olcsóbb, mint a desztillált. Bár a munkahelyemen beszerezhettem volna akkor, amikor az ioncserélő berendezésünk meghibásodott, de számomra az összesítésben kisebb nyűggel járt, hogy megvettem az ioncserélt vizet a bótban, mint ha imádkoznom kellett volna a laborunkban a ro-vízert.
Összességeében az elmúlt 10 évben nem fordult elő, hogy a páleszom minőségében a hígító víz érdemi szerepet játszott volna. Ha problémám volt, a gyümölcs minőségében, a cefrézésben, vagy a főzsben kereshettem és találhattam meg a hibát. Az ioncserélt hígító vizet csak olyan okból használom, mert egy (de szerintem a pálinka készítés során a legkisebb) hibalehetőséget ezzel kizárok.
A 49%-os pálinkát 25%-osra hígítottam és elkezdtem lepárolni. Az előpárlatot most is el kell venni, bár kevesebb a szokottnál. Ezután az első és második módszer: 1. Szöllősi szűrőbe csurgattam a párlatot, ami homályos volt a lepárlás elején lejövő amilalkohol miatt. A Szöllősi szűrőben a víz tetején úszó olajszerű anyagot kanál hátával leszedegettem. A szűrő tartalma egyszercsak kitisztult (kb. a párlatmennyiség 20%-ánál), ettől kezdve nem volt olaj a tetején. A lepárlást folytattam utópárlat elválsztás nélkül 10%-ig. A nyers pálinka a szűrőben lévő víztől 55%-ra hígult, és most már nyugodtan lehetett hígítani 45%-ra mert fényes maradt. Ugyanannak a pálinkának a másik felét a második módszer szerint fényesítettem: 2. 1dl vízre 1dl párlatot folyattam, keveredés után ez homályos lett, szeszfoka 40% körüli. Megint 1dl vízre 1dl párlat és így tovább amíg homályosodást láttam, kb. a teljes párlatmennyiség 20%-áig. Közben a víz tetejéről igyekeztem az olajat leszedni és a homályos párlatrészeket külön gyűjtöttem. A külön gyűjtött 40%-os homályos részt mélyhűtő után vattakorongon szűrtem, amitől szépen kitisztult. Ezután összekevertem a párlat második részével és hígítottam 45%-ra, szép fényes maradt. A fenti két módszer 3. lepárlásnak számít, azonban megelőzésképpen alkalmazható egy homály gyanús pálinka tisztázásánál is (második lepárlás), amikor 25%-os alszeszt forralunk és a nyers pálinka első 20%-án hajtunk végre amilalkohol leválasztást. Ebben nem volt időm egy egész szezont kitapasztalni, de így tisztáztam egy körtét, szilvát és egy törkölyt. A tapasztalat annyival gyarapodott, hogy az első 20%-nyi párlat homályos maradhat, miközben az amilalkoholt már leválasztottuk, tehát nyugodtan összeönthetjük a többi nyers pálinkával. Az amilalkoholt a kanál hátára feltapadva ismerhetjük fel, látszik az olajszerű fodrozódás a kanálon és jellegzetes alkoholszerű szaga van, nem büdös. Ha valakinek több főzet tisztázni valója van, akkor meggyőződhet róla, hogy hasznos-e az eljárás, nekem ezek egy-egy adagok voltak, nem tudhatom, hogy vajon homályos lett volna valamelyik pálinkám, vagy sem, így fényesek lettek. További tudnivalók:
-A homályosság többnyire megszűnik a pálinka fagyasztós szűrésére, először azzal kell próbálkozni. -A leválasztás javul, ha 20%-ra hígítjuk az alszeszt, vagy ha az első 20% ideje alatt lassabban fűtünk. -A 20% párlatmennyiség azt jelenti, hogy ha valakinek 5l nyers pálinkája lett volna normál tisztázásnál, akkor ebből az első 1l lesz a 20%-a, ezt hígítja az 1-1dl-es módszer 2l-re. Persze előre nem tudható, hogy mennyi lesz a végén, de sejthető.
Az idei időjárás miatt (kora nyári hideg) gyakori volt a homályos pálinka a gondos cefrézés ellenére is. Sajnos a homály elleni módszert csak a szezon végére találtam meg, de a jövőre nézve még jól jöhet. Nekem egy olyan körte pálinkával volt gondom, amelyik még 49%-nál is homályos volt de csak gyengén, és nem szűnt meg a homály a kétszeri mélyhűtő utáni szűrésre sem. Az ok a kozmaolaj pontosabban az "optikailag aktív amilalkohol" túlzott mennyisége a pálinkában (semmi egészégkárosító hatása és semmilyen rossz íze nincs a homályos pálinkának). Az amilalkohol kiszűrésének gyakorlati módszerére az elmélet ismerete vezetett rá. Az egyszeregy 11.oldalán is látható ábra a pálinka összetevőinek tisztulási hányadosait mutatja be változó szeszfok mellett.
A 87416 hsz.-ban a nyáron már felvetettem az amilalkohol előpárlat jellegű, vagyis a lepárlás első szakaszában történő elválasztását. Most ősszel sor került a kísérletre, amit kétfélképp csináltam végig, mindkettő eredményes volt, hígítás során fényesek maradtak a pálinkák, bár a harmadik lepárlás miatt ízveszteség lett.
Az egyik halas oldalon úgy van egy leírás a regenerálásról, hogy sóss vízben a kationcserélő leül a folyadék aljára, míg az anioncserélő gyanta a felszínen marad. Utána az egyiket savval, a másikat lúggal aktiválják.
"Csak az hibádzik, hogy egy menetben! Két különböző gyantán (kation és anion cserélő) kell átengedni."
Stimmel, de az ioncserélő készülékekben sorba van kötve a két oszlop (vagy kevert ágy van, amit barkócza ír), tehát lényegében nem különül el a két lépés, bemegy a csapvíz, és kijön az ioncserélt.
Van kevertágyas ioncserélő is, amikor összekeverik a kationcsréló és az anioncserélő gyantát. A külön két oszlop annyival egyszerűbb, hogy nem kell (kisózással) szétválasztani a két gyantát regenerálás előtt, lehet az oszlopban is regenerálni.
Ha a kationokat H+-re, az anionokat OH--ra cseréljük, akkor ott már csak víz marad, tehát lényegében megszabadulunk az összes oldott sótól. Ioncserélt víz alatt elsősorban ezt, az oldott sókat nem tartalmazó vizet értjük, a kereskedelemben is ez kapható. Víztisztításnál általában ez az alapeset, hogy egy menetben lezajlik a kation- és anioncsere is. A vízlágyítás egy másik dolog, amikor csak a kationokkal foglalkozunk, általában konyhasóval regeneráljuk a gyantát, és Na-ra cseréljük a Ca és Mg ionokat (vagy éppen a rezet a pálinkából).
Egyébként nem akarok ezen szőrözni, tényleg volt pár zagyvaság is víz ügyben (főleg forgione1 szesztárs jóvoltából), de Szomjas cápa vizes összefoglalója pl. szerintem teljesen rendben van.
A "sómentesség" az egy realtív fogalom. Mindhárom eljárás lényege a "sótalanítás", de persze, egyik sem tökéletes. Függ attől is, hogy mit csinálsz utána a vízzel. Pl. ha teljesen tiszta vizet üvegben tartasz, abból fog egy pici nátrium kioldódni, a levegőből jön a karbonát, ott van rögtön a NaHCO3 - persze, nagyon-nagyon kis mennyiségben.
Az egyszerű ioncserélt víz a mi szempontunkból "sómentes". :)
Azt meg kell jegyezni, hogy nem csak só, hanem szerves szennyezés is van a vízben. Az ioncsere a szerves anyagokat (szerves ionok kivételével) nem szedi ki, az RO részben igen. A desztillálás sem szabadít meg a szervesanyagoktól - lásd pálinkafőzés: Hál' Istennek, nem desztvíz csöpög ki a cső túlvégén. :) A desztillált víz készítésénél a szervesanyagtól úgy szokás megszabadulni, hogy kálium-permanganátot tesznek a vízbe, és úgy desztillálják.
Arra gondoltam, hogy úgy készítenék dupla falú főzőt, hogy két zománcozott üstöt egybetennék, úgy, hogy hézag legyen köztük, és feltölteném olajjal, mi a véleményetek róla?
Hehe, ez olyan mint magyarórán a verselemzés meg mondatelemzés :)
Mi lenne, ha eleve így írták volna a rendeletben, ahogy a főhadnagy úr kifejtette, akkor nem lenne vita.
Vagy ha a kivételezett birtoklást a mondat végére teszik, akkor is egyértelmű (engedély kell előállítani, eladni és birtokolni, utóbbi alól kivétel a magánfőző, slussz).
Bár ez az eladás is egy furi dolog. Ha meguntam/kinőttem és eladnám a bolti, legális főzőmet, akkor most elvileg mehetek a NAV-hoz engedélyért?!
És még ez jutott eszembe.
"Ce Lu szólt:
- Vej herceg várja a Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi legyen első teendője?
A Mester így szólt:
- A szavak helyes használatának helyreállítása.
Ce Lu szólt:
- Ez az egész? Most az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni?
- Milyen együgyű vagy te, Jü! A bölcs mellőzi azt, amit nem ért. Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem virágzik; ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja, hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká s a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.
Kung Fu-Ce (Kr. e. 551 - 479) kínai filozófus, tanító"
Sűrű körte cefrét főzök, ami hajlamos a leégésre a szimpla falú főzőben.
A főzést ezért úgy indítom, hogy nem teszem fel a sisakot. A vízzel hígított, melegedő cefrét kicsit kavargatom.
Azt tapasztaltam, a megfelelően felhígított, kb. 40°C anyagban megindul egyfajta hőáramlás (konvekciós?) középről felfelé, majd a szélén le. Ilyenkor sisak fel és nem ég le a cefre.
Ellenben, ha túl sűrű az anyag és nem alakul ki szemmel látható áramlás, hanem csak pöfög mint a lekvár, akkor tutti odakap. Ebben az esetben, ha nem kavarog magától a cefre tovább hígítom vízzel, ha netán túl soknak találom az üst tartalmát merek le belőle és úgy teszek bele vizet.
Tudom, hogy kissé macerás eljárás, de az üst alját kotorgatni sem leányálom.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Továbbra is kényük-kedvük szerint értelmezik a szöveget. Mert ha a gondolatjel után tehát engedély nélkül engedi a birtoklást akkor mivel vessző választja el a birtoklást és az értékesítést engednie kell az értékesítést is hiszen a birtoklás és értékesítés szavak azok felsorolások.
Aki követte a levelezésemet a NAV-val, itt az újabb válaszlevél :
Tisztelt .......... Úr!
Az csak a birtoklásra vonatkozik!
Helyesen így kellet volna bepirosítania a mondatrészt:
A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, a magánfőző desztillálóberendezése kivételével birtokolni, továbbá értékesíteni.
Még egyszer:
A desztillálóberendezés
ˇelőállítása mindenki (magánszemély, cég) számára engedélyköteles,
ˇbirtoklása a magánfőző kivételével szintén engedélyköteles,
ˇértékesítése is engedélyköteles tevékenység.
Pl. ha Ön vásárol egy desztillálóberendezést olyan helyen akinek arra engedélye van (értékesítés), akkor azt a berendezést már ön birtokolja, amit nem kell a vámhatósághoz bejelentenie.
Ha viszont előállítja, akkor azt már engedélyeztetni kell!
Nemrég voltam kutyás találkozón, valahol Szentendre felett egy parkolóban volt a találkozó, a népek sorban álltak kannákkal a forrásvízért. Csak sejtem, hogy magas ásványianyag tartalma miatt ez sem lehet túl ideális hígításra.
Idén rengeteg almám és körtém termett, de tavaly a jóval kevesebb mennyiség pálinkává alakítása (saját főzés) nem hozta meg a várt sikert, hisz a körte-alma pálinkám nem lett túl ízletes.
Idén 5-3 arányban készítettem körte-alma cefrét, és bérfőzdében főzettem. Az eredmény mind mennyiségben, mind minőségben nagyon jó lett. Birs és alma cefrém ugyanilyen arányok mellett készült, és szintén szenzációs lett.
Megdöbbentett, hogy a kihozatal néhány literben tért el, azt hittem a birsesből jóval kevesebb lesz. Mindkét cefre kapott aromafelszabadító pektinbontót túladagolva, s cukrot is.
A bérfőzdében természetesen a sűrűjét is tudták főzni, míg tavaly én a kis szimlafalú főzőmmel csak a híg részét, azt is erősen felvizezve, ezért vittem az idei nagyobb mennyiséget bérfőzdébe.
A bérfőzdében dolgozók hozzáértésével és hozzáállásával maximálisan meg vagyok elégedve,mindkét alkalommal külön lefinomították az én alszeszemet.
szemből
oldalról
kilincsmű
45 fokos, mosó - és betöltő állás
45 fokos szemből
ledöntve szemből
