Szia! Én úgy szoktam mondani, természetközeli és környezetkímélő művelést folytatok (mivel a "bio" név használata engedélyhez/minősítéshez kötött, pár milliós kiadással). :-)
Ez nálam a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekszem a bioban is engedélyezett szereket használni, s ha egy mód van rá, minél kevesebbet permetezni (ez jó évjáratban(!) 3-4 permetezést jelent kontakt szerekkel). Ezen kívül nem használok gyomirtót és rovarölő szereket.
Lisztharmat ellen a legnormálisabb szer a kén (pl. Thiovit Jet) illetve a kénpótlók (pl. Karathane). A jó hír az, hogy a kén (permetszerként!) bio művelésben is korlátlanul engedélyezett (ellentétben például az általad említett "kékkővel", ami évente korlátozott mennyiségben használható csak, és a lisztharmatra semmiféle hatással nincs, peronosz ellen használjuk a többi réztartalmú kontakt szerekhez hasonlóan). Arra figyelj, hogy a kén bizonyos hőmérséklet felett perzselhet, illetve a direkttermő fajták (pl. Othello) érzékenyek rá - de ezeket úgysem kell annyit permetezni.
Amikor én kezdtem ilyesmivel foglalkozni, először Rambo blogjára találtam rá, elég gyakran hivatkozzuk itt a fórumon, mert a legtöbb technológia a lehető legkorrektebb módon, kiválóan érthető stílusban megtalálható.
Szóval Neked is ajánlom figyelmedbe a Permetezési menetrendről írott bejegyzését, a többi technológiai leíráshoz hasonlóan.
Rambo is "természetközeli" gazdálkodást folytat, így ellesheted belőle a Neked megfelelő technológiát...
Helló mindenkinek ! Megtaláltam az emailt ! Csak beleolvastam ide oda ,hogy mit írtok ! A magas művelés előnye pont az hogy két hét késéssel indul ,bár most szerintem több is volt ,van olyan tőke ami még épp rügyezik ,a megfigyelésem ,hogy fajtánként más ,a néró pl egy forma a kordonossal ,az otelló saját tövön igen nehezen indul lehet megcsapta a fagy ,de ez az egy tőke amit érintett a többit szinte egyáltalán nem érintette ! A vad hajtásokat nem szoktam tördelni ugyanis nem nagyon van ha látok itt ott egyet aszt ki vakitom és nem jön elő egész évben ,néha jön a tövén de aszt motoros kaszával lekaszálom és kész ! Eszt a művelést azoknak ajánlom akik fagyosabb helyeken laknak ,és érzékenyebb szőlöik vannak
Szerintem a kérdésre a válasz röviden, hogy nem marad meg. Mivel ha jól értettem az Izabella egy idősebb tőről volt levágva, már nagy gyökérnyomáshoz bő táplálékhoz volt hozzászokva, de itt az egy szál vesszön nem kap elég táplálékot és azt is majd csk a forradás után.
Majdnem ez történt! De gyökere mèg nem volt! Most ástam le a dugvànyt (Alanyt) ami vízben volt tárolva. de már kezdett hajtani. A hajtását levágtam, majd a vesszöre oltottam leveles Izabella zöld hajtástát.
Szóval az alany (történetesen Delewar) már gyökerezett (s levél volt rajta), s utána oltottál bele szintén leveles állapotban lévő Izabellát???
Ha igy van, akkor nem valószinű a siker, de vannak csodák. Legyen nálad.
Magyarul a frissen gyökereztett alanyt oltani, szerintem "kinzás"... nem elég egy, amit meg kell oldania a kiültetés után tovább gyökeresednie és erősödnie?
A "ripityára összetört" embert sem mütik egyszerre mindenre, előbb a létfontosságú dolgait, azután jön a többi.
Kedves fórumtársak! Ma delovári vesszőbe, ami oltóvesszőnek lett a hidegekbe szedve, ültetés utàn Izabellát oltottam omega ollóval. A Delovári màr kezdett zöldelni kis levél volt rajta. Levàgtam, és egy leveles darabot ráoltottam Az Izabellából. Majd szigetelő szalaggal betekertem. Kèrdésem megmarad szerintetek??
Egyik másik tőkéből valamilyen vad hajtott ki, át szeretném majd oltani, de érdekelne, hogy milyen is az alany. Sajnos nincs képes határozóm, így ide fordulok, hátha valaki felismeri, hogy mivel van dolgom. Így néz ki:
A második elég magasan jön, az is lehet, hogy az előző tulaj magasan oltott rá a vadra, vagy nem is vad, hanem valamilyen nemest oltott át egy másik fajtára.
A képek egy részét valamiért levágja a feltöltés, de remélem látszik így is elég.
Nekem a haj nem jött be,ugyanúgy rágják az őzek.Viszont ha lepermeteztem thiovittal akkor pár napig békén hagytak.De persze hajjal is próbálkozok.A család hölgytagjai eleinte csúnyán néztek rám,hogy a szakadt harisnyákat összegyűjtöttem.
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.
Tulajdonképpen a Cabernet tőkék közé véletlenül keveredett az említett Néró és csak vele jártam így már legalább harmadik éve. A Caberneteknek semmi bajuk, legalább is nem ilyen természetű, sem virágzáskor sem azután.
Fürtperonoszpórával már volt dolgom régebben egy másik ültetvényen, azt ismerem. Mindenesetre permetezni fogok és nem nyugszom még rá nem jövök a megoldásra, már csak az ismeretszerzés okán is.
Nekem van Néróm de a virágzás utáni fürtelszáradás számomra ismeretlen.Szerintem a perenosz viszi el másra nem tudok gondolni.Tanácsolom hogy Május utolsó napjaiban fújd le CABRIO-TOPPAL majd tíz nap elteltével ECLAIR 49 WG-vel.Nem tudom elképzelni hogy ezután bármi problémád lehetne.Én a nérót egy évben kb 4-5 alkalommal szórom,de még soha nem volt gondom vele.Lehet hogy valamelyik szerre amit használsz rezisztens lett a szőlőd és itt kezdődik a problémád!Sok sikert!
Nem zárható ki a peronoszpóra, de a korábbi tippek közt volt fürtbotrítisz és feketerothadás is. Az idén mindenesetre virágzás előtt és közben is permetezni fogom az említettek ellen.
Köszönöm a tippet, de ez biztos nem az, mert az érés közelébe sem jutok el. Rögtön a virágzást követően elszáradnak a fürtök, de a magnézium ettől függetlenül biztos nem árt.
Első körben, ha nincs külön feltüntetve az egyes szereken, hogy nem szabad keverni, akkor is érdemes egy próba keverést végezni. Ha szemmel láthatóan nem történik olyan változás aminek nem kellene, akkor mehet élesben is. DE!
Még mindig kérdezem, hogy mi ellen is permetezed ilyenkor a szőlőt?
Én csak a szilva fákat fújtam le közvetlen a virágzás után, mert azt a szilvalégy (vagy valami más kártevő) mindig belerakja a petéit, és így a gyümölcs már idő nap előtt lehullik. De ez egy másik téma..
A szőlőt tavaly kellett először rovarölővel fújnom, mivel a szőlő levélsodró már olyan károkat okozott, amit a napi összeszedem és megölöm kézzel módszer már nem bírt el...
Tavaly az enyhe tél miatt sokan korán kezdték el a növény védelmet, mert a lisztharmat elég hamar felütötte a fejét. (Érdekes módon ekkor volt szó is, hogy mennyire van/nincs értelme a lemosónak) Én tavaly és idén is lemosóztam mindent, (kivéve a szilvát, de ez csak részben az én hibám, mivel nem volt rá időm) Idén is lemosóztam, ha csak nem üti fel a fejét valami extrém gond, akkor egészen a virágzásig nem is fogok permetezni! Virágzás előtt pedig bújom az időjárás jelentést, ha bátor vagyok, akkor kontakt szerrel megyek, ha beszari akkor felszívódóval! Ha meg extra bátor vagyok és az idő is olyan akkor még virágzás előtt sem. Tavaly felszívódóval mentem, ekkor nem volt semmi gond.
Személy szerint nem vagyok egy ökopélda, de ahol és amikor lehet, próbálok mértékkel fújni.. főleg mivel a gyomokat a jószággal etetem, és permetezés után 1-2 hétig teljes fűzárlat van :/
Csak nem tudom mert egybe szoktam bekeverni a permetszert a gazdaboltos mondta a következő pár levelesnél kell már permetezni ( de a gyümölcsfákat permeteztem ,virágzás után monillia ellen ma vagy holnap vagy jővő héten elkell kezdenem a permetezés ha az időjárás engedi )
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.