1. A Domján, Bertalan, Kozma, Detre, Sebestyén, Gedeon, Timót, Bereck, Quirinus, Izsák, Jakab, Fülöp, Bán, Angelus stb. stb. keresztnevek szintén nem számítanak divatosaknak, mégis maradandó befolyással bírtak a magyar személynévállományra. A késői középkor egyházi névadása számít és nagyjából erről szól az egész topik, olvasd végig a történetét. A személynév magyaros alakja egyébként a Lampért. 2. Teljesen mindegy, hogy mit gondol erről a politikus asszony.
Csak kérdés, Magyarországon mennyi "Lambertus" keresztnév volt/van. Egy vele készült interjúban említette, hogy valószínűleg francia/sváb eredetű a családneve.
Lamperth Mónika családneve sima egyházi keresztnévi eredetű (Lambertus). Híres magyar hugenotta származékok viszont pl. Trefort Ágoston és Degré Alajos.
Azt nem tudom, miből eredhet, de a Poder breton eredetűnek néz ki, mert leginkább ott viselik. Le Podert nem találtam, de Bretagne-ban különösen gyakoriak (és nem utalnak nemesi eredetre) ezek a névelős családnevek.
Elnézést a dupláért. De közben addig mondogattam, amíg csak támadt egy ötletem. Különösen délnémet vidékeken gyakori a Bad kezdetű vagy végződésű helynév. Az onnan származó embert hívhatják így: Bader. (Lásd a hírhedt Bader-Meinhof csoportot.) Esetleg ennek lehet nyelvjárási/eltorzult alakja a Póder. Ne feledjük a Bauer -> pór átalakulást.
Elnézést a dupláért. De közben addig mondogattam, amíg csak támadt egy ötletem. Különösen délnémet vidékeken gyakori a Bad kezdetű vagy végződésű helynév. Az onnan származó embert hívhatják így: Bader. (Lásd a hírhedt Bader-Meinhof csoportot.) Esetleg ennek lehet nyelvjárási/eltorzult alaja a Póder. Ne feledjük a Bauer -> pór átalakulást.
Hosszú ó mint olyan leírva tudtommal egyetlen más hozzánk közeli nyelvben sincs. Talán az írben van (?), amiről én tudok. Ettől függetlenül ez hang létezik az összes hozzánk közeli nyelvben, csak nem így írják. A sóder, sógor, sóher, bóher szavak pl. német/jiddis eredetűek, és a magyarban szépen kiejtés szerint írjuk. (Igyekeztem a Póderhez hasonló hangzású szavakat keresni.) Ahogy pl. a Kovács nevet is így írjuk magyarosan, nem törődve azzal, hogy szláv nyelvekben máshogy írják.
Az tudjuk, hogy a középkorban Nyugat-Európából sok hospes érkezett Magyarországra, köztük (francia nyelvű) vallonok is, az-olaszi végződésű illetve Olasz- kezdetű helynevek részben az ő nyomaikat mutatják. Itt jegyzendő meg, hogy tudtommal az uralkodó felfogás szerint a Welsh, walesi, vallon, olasz stb szóalakok közös tőről fakadnak.
Megjegezendő, hogy a hugenották Franciaországból való részbeni kiűzetésük miatt tömegesen telepedtek le más nyugat-európai országokban, még Svédországban is, de értelemszerűen adódott kelet felé a német nyelvterület. A török kiűzése utáni betelepítéskor is kerülhettek ilyen exhugenották Németföldről Magyarországra.
Lamperth Mónika neve is könnyen lehet, hogy efféle származék. (L'Ambert vagy ilyesmi.)
Mindezzel együtt azért ez a francia vonal csak egy pislákoló gyertyafény, a Póder lehet valamely német szó eltorzult alakja, de nem tudtam kitalálni, mi lehetett volna. Pauderből is alig van Németországban.
Hosszú ó mint olyan leírva tudtommal egyetlen más hozzánk közeli nyelvben sincs. Talán az írben van (?), amiről én tudok. Ettől függetlenül ez hang létezik az összes hozzánk közeli nyelvben, csak nem így írják. A sóder, sógor, sóher, bóher szavak pl. német/jiddis eredetűek, és a magyarban szépen kiejtés szerint írjuk. (Igyekeztem a Póderhez hasonló hangzású szavakat keresni.) Ahogy pl. a Kovács nevet is így írjuk magyarosan, nem törődve azzal, hogy szláv nyelvekben máshogy írják.
Az tudjuk, hogy a középkorban Nyugat-Európából sok hospes érkezett Magyarországra, köztük (francia nyelvű) vallonok is, az-olaszi végződésű illetve Olasz- kezdetű helynevek részben az ő nyomaikat mutatják. Itt jegyzendő meg, hogy tudtommal az uralkodó felfogás szerint a Welsh, walesi, vallon, olasz stb szóalakok közös tőről fakadnak.
Megjegezendő, hogy a hugenották Franciaországból való részbeni kiűzetésük miatt tömegesen telepedtek le más nyugat-európai országokban, még Svédországban is, de értelemszerűen adódott kelet felé a német nyelvterület. A török kiűzése utáni betelepítéskor is kerülhettek ilyen exhugenották Németföldről Magyarországra.
Lamperth Mónika neve is könnyen lehet, hogy efféle származék. (L'Ambert vagy ilyesmi.)
Mindezzel együtt azért ez a francia vonal csak egy pislákoló gyertafény, a Póder lehet valamely német szó eltorzult alakja, de nem tudtam kitalálni, mi lehetett volna. Pauderből is alig van Németországban.
Helló, a következő nevek eredete érdekelne: Muskovics, Novotna, Redinar, Zombori, Csete, Istókovics, Rihó, Skornyák, Frank. A segítségeket előre is köszönöm: Andreas
Hát ez nagyon érdekes információ, köszönöm a ráfordított időt! Bár engem azért kicsit zavar a Póder alak. Mert hát miér mondanák hosszan az ót a magyarban, van ez csak egy magyaros átalakulás lehet? Andreas
Ez a Poder érdekes. Ilyen végződés esetén felmerül a német eredet, ugye. A fenti 2 link német telefonkönyvekben való kereséseim eredményét mutatja, 1 illetve 2 találatot hoz ki, ami roppant kevés, gyakorlatilag 0. Az egyik egy bizonyos
Le Poder Jean-Francois Dr. Le Poder Jean-Francois Dr. Schußbachstr. 2 76532 Baden-Baden 0172 7 23 17 35
A név alapján bátran feltételezhetjük, hogy az illető francia (származású). Talán ebben az irányban érdemes továbbmenni, én sajnos nem tudok franciául, hogy ebben tovább segítsek.
A Héger aloghanem a német hegen ige származéka, kb. 'ápoló'.
A Sztankó binden bizonnyal szlovák név, lehet a mionden szláv nyelvben megtalálható Stanislav kiocsinyített alakja, de lehet közvetlenül a stan-ból képzett név, ekkor valószínűleg a -kó a névképző. A stan mindenképpen az 'állás'-sal függ össze, pl. szlovákul jelenthet 'sátor'-t
Üdv, amúgy az Ábel, mint vezetéknév milyen származású lehet? Kutatásaim során a Felvidékre jutottam, pontosabban Szeredre. Onnan telepítették át Sóskútra. Sóskút köztudottan szlovák falu, ezért vannak akik szt hiszik/hitték, hogy az Ábel család szlovák. De ezt azért nem hiszem, mert ez nem szlovákos, hogy Ábel. Akkor inkább Abelovszky vagy Abelova... A másik meg, hogy Szeredről azt írják, hogy magyar lakosságát a 18. század elején szlovákok váltották fel. Már csak ennek a "cserének" a dátumát kellene tudni... http://mail3.folio.net/images/teka21/n78_21_180.jpg keresőbe: Martinus Abel utána Szered település.
