Útszegély, járdaszegély..., ez eszembe sem jutott.:)
Mindenképpen szeretnék valamilyen szegélyt, vékony lábazatot. A pergolám - ami mellett szintén borostyán fut a földön - is így van megoldva, és amikor már nagyon terjeszkedik a növény, mintegy szamárvezetőnek használva a szegélyt, egyszerűen csak lenyírom az ollóval. És ennek a megoldásnak szép rendezett hatása van, nincs az a dzsungeles hangulata, gondolom ez a kerítésnél is jól mutatna.
Közben azon is agyalok, hogy a táblás kerítés lábazati elemét használnám erre. Ezt még burkolni is lehetne mondjuk valami színes beton járdalappal, téglakővel stb. Bár ennyi erővel már betonágyba is rakhatom ezeket. A betonágy talán előnyösebb annyiból, hogy a borostyán gyökere nem nő át alatta, de ez a táblás kerítéselemnél szerintem nem így van. Ezen még gondolkodom...
:-) köszi. Én nem haladtam ilyen jól, ma más dolgom volt. Még kettőt felfúrtam azért hofy jobban lássam és csináltam egy szomszéd nézetet is. Azt hiszem onnan sem fest nagyon rosszul.
Te csak csorbáztad a lábazatot az oszlopba, vagy össze is vannak vasalva? Vagy csak az alapozásban vannak a vasak összekötve?
Nincs összevasalva! Ha össze lenne, akkor egy kicsit macerásabb lett volna a zsalu kialakítása. Nálam csak a lábazat alatti talpgerendában van egy szál vízszintes vas, valamint a talpgerendához tartozó cölöpökbe lett beleszúrva egy-egy szál vas ami a két sor zsalukő lábazat magasságának megfelelő. Aztán pedig amikor raktam a két sor (46 cm) magas lábazatot abba ment még bele 1-1 tízes betonvas.
Szerinted ehhez a megoldáshoz kellene alapozás, vagy egyszerűen csak betonágyazatba rakva is elég erős lenne? Esetleg végigengedni benne hosszában egy-két szál vasat?
Gondolj bele, hogy az út- vagy járdaszegélyek építésénél sem tesznek vasat a betonágyba.
Én nem bonyolítanám túl. A kapuk oszlopainak alapját összevasalnám és önteném, hogy együtt mozogjanak. A táblás kerítést tartó oszlopok állnának magukban. Én teljesen szükségtelennek érzem, hogy a kerítéspanelek alatt legyen egy a földből alig kilátszó betoncsík, ami úgy sem fog látszódni, ha befutja a növényzet.
Nem mocsaras a terület és nem is homokos, a talajjal biztosan nem lesz gond. Mindenesetre köszönöm a megerősítést.
Te csak csorbáztad a lábazatot az oszlopba, vagy össze is vannak vasalva? Vagy csak az alapozásban vannak a vasak összekötve?
Azon is gondolkodom, hogy színezett kerti szegélykőből készítem a lábazatot (pl. Kavicsbeton antik szegély) ami van 15x20x40-es méretben. Az ebből készített szegély jóval komolyabb kinézetű a térkövezéshez használt szegélynél, ezért jobban illene a méretes, terméskővel burkolt kerítésoszlophoz. Szerinted ehhez a megoldáshoz kellene alapozás, vagy egyszerűen csak betonágyazatba rakva is elég erős lenne? Esetleg végigengedni benne hosszában egy-két szál vasat? Egyébként egy ilyen paliszád-szerű lábazatnál még egy repedés sem lenne feltűnő, mivel különálló betonoszlopokból áll. Plusz előny még itt, hogy a vonalában egyszerűen lehetne metszeni a kilógó borostyán hajtásokat.
Viszonylag sűrűn beépített a környék, sok monstrum betonkerítés van a közelben, köztük jó néhány - a dilatációs hiányosságok miatt - összerepedezett lábazatú is. Én valami egyszerűbbet, természetesebbet szeretnék, ami azért mégis mutatós és jó anyagokból van, de inkább a borostyánnal befuttatott zöld részeken van a hangsúly.
Az nagy baj ha magad sem tudod. Mindenesetre egy ilyen kerítésnél már rendes alapot kell csinálni és elvileg méretezni kellene szélterhelésre is. Ami viszont biztos, hogy a téglafalazat a betonoszlopnál el fog repedni, el fog válni.
Én ezt az egészet úgy csinálnám magamnak, hogy min. 30x30-as, de inkább 40x40 oszlopzsaluból vagy zsalutéglából megcsinálnám az oszlopokat és a téglafalat beleereszteném (csorbáznám) az oszlopokba. Így ez a beleeresztés a plusz stabilitást is adna a falnak.
Azt értem,akkor kénytelen. De lehet félreértettem valamit nem zsalukőről volt szó? A lényeg, ha lehet, akkor minél kintebb tegyük a magtól, de azért legyen meg legalább 2,5cm betontakarás.
Bontott kistéglából rakott kb. 40x40-es oszlopnál nem is nagyon lehet másként mert csak egy 13x13 centis belső mag marad a beton fogadására. Jó, azért aki akarja az itt is eltudja helyezni egy 8x8-as formában. :-)
Kerítéskőből szeretnék felhúzni egy kerítést, a semmelrock rivagót néztem ki magamnak. A környékemen jó ideje figyelem az ilyen kész kerítésköves megoldásokat és úgy látom hogy pár év alatt mindegyiken kijön egy csúnya fehér mészköves kicsapódás. Egy youtube videón Barabás úr beszél arról hogy a kerítéskövek beton alapanyaga el van látva olyan vegyszerrel ami megakadályozza a fehér mészköves kicsapódást, de a kiöntésre kerülő betont is javasolja ilyen adalékkal ellátni. Mi lenne ez az adalék? Keresgettem a neten de nem lettem okosabb.
2m-ként oszlop, az szerintem jó. Én talán csinálnék egy vasalt sávalapot az egésznek. Az oszlopoknál felhoznék oszloponként 4 szál 10-es vasat, ami a sávalap alsó vasalatába is be van kötve és minimum 50cm-t beleköt majd az oszlopba is.
Felraknám a zsaluköveket, bele az armatúrát (régebben lehetett kapni előre gyártva) majd öntenék. Az oszlopból hajlítanék ki vasakat (min50cm) és majd bekötném a koszorúba, mikor annak a vasalására kerül sor.
Lehet, hogy van jobb megoldás, én csak amatőr vagyok, ennek megfelelően kezeld a hsz-aimat. Mivel lesz leburkolva az egész?
Részemről tüskézném a zsalukő oszlopot a habarcsréteg magasságában. mellesleg célszerű lenne még addig befúrni a tüskéket, amíg nem öntöd be a zsalukövet. szerintem.
Miként szeretnéd csinálni? Itt arra gondolok, hogy az esetlegesen kistéglából készült falazatot miként akarod "összedolgozni" a zsalutéglával vagy oszlopzsaluval?
Én a 40x40-es oszlopzsaluimba négy darab tízes betonvasat tettem, amelyek be voltak kengyelezve. A betonvasak 25x25 centire voltak beállítva. A 20-as zsalunak nem tudom, hogy mennyi a magja! Sokan - az építőmesterek is - egyébként kellő türelem hiányában azt csinálják, hogy összedrótoznak három nyolcas betonvasat és beleteszik az oszlopzsalu közepébe. Szerintem ez kerülendő.
