Bár etimológiailag érdektelen, de a szlovák nyelvjárások többségében nincs hosszú ó hang, mert a rövid o hosszú párja ô [ŭo] kettőshangzó lett, vö. nôta ’dallam, nóta’, kôň ’ló’. Ennek megfelelően az irodalmi és köznyelvben az ó graféma csak idegen szavakban fordul elő, pl. telefón ’telefon’. Ott viszont előfordul.
Etimológiailag elsősorban azért érdektelen, mert itt általában már a magyar nyelv által transzformált formák merülnek fel, és ennek során a ô-ból ó-lesz. (Illetve az örökös eshetőség: az ó-zó nyelvjárási eredet, ill. a diftongálódás előtti kapcsolat.)
P.S. A közszlovákban a hosszú ó „párja”, a hosszú é sem fordul elő „eredeti” morfémákban, hanem helyette a ie [ĭe] kettőshangzó áll. Igaz itt van két kivétel az irodalmi nyelvben: a dcéra ’lány’, illetve a kemény melléknévi paradigma toldalékai. – E két kivételben, valamint az idegen szavakban a szlovák é is nyíltabb, mint a magyar megfelelő (sőt szerintem még a rövid szlovák e-től is nyíltabb, bár a kodifikáció az e-t és az é-t egyforma nyíltnak állítja; ahogy a rövid o-t és a hosszú ó-t is.).
Jánka: Régi személynévből, amely a [mai magyar alakjában] János szn. rövidülésének -ka kicsinyítő képzős származéka. Eredete legvalószínűbben magyar, de a tőlünk északra lévő szláv nyelvek sem zárhatók ki teljesen.
Janka alakváltozatát a XIX. sz.-i nemzeti romantika személynévként élesztette fel (a történeti, így a családnév alapjául i szolgálható magyar Jánka ~ Janka azonban férfinév. – A szláv etimológia megengedi mint a férfi-, mind a női eredetet.)
Kondor: Régi magyar személynévből, amely hajviseletre utaló ragadványnévből keletkezett. A régi, ill. nyelvjárási kondor szó a göndör szó mély hangrendű párja, jelentése ugyanaz.
> Magyarországon mennyi "Lambertus" keresztnév volt/van
Ahogy Fehértói Árpád-kori személynévtárát nézegetem, a név különböző alakváltozataihoz* tartozó szócikkek összesített terjedelme több mint két hasáb, ezzel nem sokkal marad el a (mai alakjában) László szn. cikké(i)nek összterjedelmétől. Vagyis az Árpád-korban meglehetősen gyakori név volt.
Megfontolandók pl. az alábbi adatok is, ahol egy család egy generációján belül, mai szemmel sem ritkának tűnő nevekkel** együtt fordul elő: 1211: Tompa filius Jocos, cum filiis Lambert, Micolau, Paul ’Belény faluban’Jakos fia Tompa Lambert, Miklós, Pál [nevű] fiaival’, 1230: filii [Ayan], Endre, Lamperth et Guntherus ’Aján, Endre, Lampert és Günter [nevű] fiai’, 1295: Stephanum, Lamperthum et Ladizlaum filios Kazmerii de genere Hunthpaznan ’Istvánt, Lampertet és Lászlót, a Hont-Pázmány nembéli Kázmér fiait’.
Én a Kondor családnévről szeretnék információt kérni.Ha esetleg valaki tud valamit róla,honnan származik stb. Kérem írja le vagy küldje el az email címemre: kondorgeneral@gmail.com Előre is köszönöm! Üdv!
1. A Domján, Bertalan, Kozma, Detre, Sebestyén, Gedeon, Timót, Bereck, Quirinus, Izsák, Jakab, Fülöp, Bán, Angelus stb. stb. keresztnevek szintén nem számítanak divatosaknak, mégis maradandó befolyással bírtak a magyar személynévállományra. A késői középkor egyházi névadása számít és nagyjából erről szól az egész topik, olvasd végig a történetét. A személynév magyaros alakja egyébként a Lampért. 2. Teljesen mindegy, hogy mit gondol erről a politikus asszony.
Csak kérdés, Magyarországon mennyi "Lambertus" keresztnév volt/van. Egy vele készült interjúban említette, hogy valószínűleg francia/sváb eredetű a családneve.
Lamperth Mónika családneve sima egyházi keresztnévi eredetű (Lambertus). Híres magyar hugenotta származékok viszont pl. Trefort Ágoston és Degré Alajos.
Azt nem tudom, miből eredhet, de a Poder breton eredetűnek néz ki, mert leginkább ott viselik. Le Podert nem találtam, de Bretagne-ban különösen gyakoriak (és nem utalnak nemesi eredetre) ezek a névelős családnevek.
Elnézést a dupláért. De közben addig mondogattam, amíg csak támadt egy ötletem. Különösen délnémet vidékeken gyakori a Bad kezdetű vagy végződésű helynév. Az onnan származó embert hívhatják így: Bader. (Lásd a hírhedt Bader-Meinhof csoportot.) Esetleg ennek lehet nyelvjárási/eltorzult alakja a Póder. Ne feledjük a Bauer -> pór átalakulást.
Elnézést a dupláért. De közben addig mondogattam, amíg csak támadt egy ötletem. Különösen délnémet vidékeken gyakori a Bad kezdetű vagy végződésű helynév. Az onnan származó embert hívhatják így: Bader. (Lásd a hírhedt Bader-Meinhof csoportot.) Esetleg ennek lehet nyelvjárási/eltorzult alaja a Póder. Ne feledjük a Bauer -> pór átalakulást.
Hosszú ó mint olyan leírva tudtommal egyetlen más hozzánk közeli nyelvben sincs. Talán az írben van (?), amiről én tudok. Ettől függetlenül ez hang létezik az összes hozzánk közeli nyelvben, csak nem így írják. A sóder, sógor, sóher, bóher szavak pl. német/jiddis eredetűek, és a magyarban szépen kiejtés szerint írjuk. (Igyekeztem a Póderhez hasonló hangzású szavakat keresni.) Ahogy pl. a Kovács nevet is így írjuk magyarosan, nem törődve azzal, hogy szláv nyelvekben máshogy írják.
Az tudjuk, hogy a középkorban Nyugat-Európából sok hospes érkezett Magyarországra, köztük (francia nyelvű) vallonok is, az-olaszi végződésű illetve Olasz- kezdetű helynevek részben az ő nyomaikat mutatják. Itt jegyzendő meg, hogy tudtommal az uralkodó felfogás szerint a Welsh, walesi, vallon, olasz stb szóalakok közös tőről fakadnak.
Megjegezendő, hogy a hugenották Franciaországból való részbeni kiűzetésük miatt tömegesen telepedtek le más nyugat-európai országokban, még Svédországban is, de értelemszerűen adódott kelet felé a német nyelvterület. A török kiűzése utáni betelepítéskor is kerülhettek ilyen exhugenották Németföldről Magyarországra.
Lamperth Mónika neve is könnyen lehet, hogy efféle származék. (L'Ambert vagy ilyesmi.)
Mindezzel együtt azért ez a francia vonal csak egy pislákoló gyertyafény, a Póder lehet valamely német szó eltorzult alakja, de nem tudtam kitalálni, mi lehetett volna. Pauderből is alig van Németországban.
Hosszú ó mint olyan leírva tudtommal egyetlen más hozzánk közeli nyelvben sincs. Talán az írben van (?), amiről én tudok. Ettől függetlenül ez hang létezik az összes hozzánk közeli nyelvben, csak nem így írják. A sóder, sógor, sóher, bóher szavak pl. német/jiddis eredetűek, és a magyarban szépen kiejtés szerint írjuk. (Igyekeztem a Póderhez hasonló hangzású szavakat keresni.) Ahogy pl. a Kovács nevet is így írjuk magyarosan, nem törődve azzal, hogy szláv nyelvekben máshogy írják.
Az tudjuk, hogy a középkorban Nyugat-Európából sok hospes érkezett Magyarországra, köztük (francia nyelvű) vallonok is, az-olaszi végződésű illetve Olasz- kezdetű helynevek részben az ő nyomaikat mutatják. Itt jegyzendő meg, hogy tudtommal az uralkodó felfogás szerint a Welsh, walesi, vallon, olasz stb szóalakok közös tőről fakadnak.
Megjegezendő, hogy a hugenották Franciaországból való részbeni kiűzetésük miatt tömegesen telepedtek le más nyugat-európai országokban, még Svédországban is, de értelemszerűen adódott kelet felé a német nyelvterület. A török kiűzése utáni betelepítéskor is kerülhettek ilyen exhugenották Németföldről Magyarországra.
Lamperth Mónika neve is könnyen lehet, hogy efféle származék. (L'Ambert vagy ilyesmi.)
Mindezzel együtt azért ez a francia vonal csak egy pislákoló gyertafény, a Póder lehet valamely német szó eltorzult alakja, de nem tudtam kitalálni, mi lehetett volna. Pauderből is alig van Németországban.
Helló, a következő nevek eredete érdekelne: Muskovics, Novotna, Redinar, Zombori, Csete, Istókovics, Rihó, Skornyák, Frank. A segítségeket előre is köszönöm: Andreas
Hát ez nagyon érdekes információ, köszönöm a ráfordított időt! Bár engem azért kicsit zavar a Póder alak. Mert hát miér mondanák hosszan az ót a magyarban, van ez csak egy magyaros átalakulás lehet? Andreas
Ez a Poder érdekes. Ilyen végződés esetén felmerül a német eredet, ugye. A fenti 2 link német telefonkönyvekben való kereséseim eredményét mutatja, 1 illetve 2 találatot hoz ki, ami roppant kevés, gyakorlatilag 0. Az egyik egy bizonyos
Le Poder Jean-Francois Dr. Le Poder Jean-Francois Dr. Schußbachstr. 2 76532 Baden-Baden 0172 7 23 17 35
A név alapján bátran feltételezhetjük, hogy az illető francia (származású). Talán ebben az irányban érdemes továbbmenni, én sajnos nem tudok franciául, hogy ebben tovább segítsek.
A Héger aloghanem a német hegen ige származéka, kb. 'ápoló'.
A Sztankó binden bizonnyal szlovák név, lehet a mionden szláv nyelvben megtalálható Stanislav kiocsinyített alakja, de lehet közvetlenül a stan-ból képzett név, ekkor valószínűleg a -kó a névképző. A stan mindenképpen az 'állás'-sal függ össze, pl. szlovákul jelenthet 'sátor'-t
