A szomszédtól átvett szőlőn még vannak tőkék ahol felütötte a fejét, pedig tavaly is. Idén nem is fordítok rá nagy jelentőséget, mivel a szőlő teljesen újra lesz telepítve.
Más: Korábban szó esett a növény takarókról a szőlősben, hogy mi jó és mi az ami kevésbé. Rambo akkoriban említette, hogy az árvacsalán milyen rossz dolog, mert lisztharmatot elkapja, ami a szőlőnek sem kedvez. Én megfigyeléseim alapján másképp vagyok ezzel a dologgal. Az árvacsalán előre jelzi, hogyha lisztharmat van. A már sokat emlegetett szomszéd szőlőjében fel ütötte a fejét néhány napja. Nekem a fák, bokrok és szőlőnél is növénytakaróként szolgál, itt egyáltalán NEM volt lisztharmat kártétel! Igaz, tavaly kb 4x volt ez ellen védekezve a szezonban, de csak kénnel megelőző jelleggel. Az is mellette szól, hogy az árvacsalán nagyon sok rovarnak ad élőhelyet és nem utolsó sorban a poszméhek is kedvelik! Sajnos néhány éve méhek már nem jönnek, de vannak méhész ismerőseim, akikkel ha lehet majd egyeztetni, a szőlő virágzási idejére kitelepítik a kaptárokat. Így nekik is lesz pollen adó növény és nekem is segítik a szőlő jobb beporzását.
Az adatlapja nem tartalmazza a hatóanyagot ,de gyanitom ugyanaz lehet a leirás alapján mint a championnak ! Egyébként sok néven, de azonos réz készítmény van forgalomban !
Esetleg a Cuproxat? Jókat olvastam róla. Nekem is van, idén is fogom alkalmazni (már esedékes is, úgyhogy ha valami nem jön közbe, akkor holnap szórom).
Szia! Én úgy szoktam mondani, természetközeli és környezetkímélő művelést folytatok (mivel a "bio" név használata engedélyhez/minősítéshez kötött, pár milliós kiadással). :-)
Ez nálam a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekszem a bioban is engedélyezett szereket használni, s ha egy mód van rá, minél kevesebbet permetezni (ez jó évjáratban(!) 3-4 permetezést jelent kontakt szerekkel). Ezen kívül nem használok gyomirtót és rovarölő szereket.
Lisztharmat ellen a legnormálisabb szer a kén (pl. Thiovit Jet) illetve a kénpótlók (pl. Karathane). A jó hír az, hogy a kén (permetszerként!) bio művelésben is korlátlanul engedélyezett (ellentétben például az általad említett "kékkővel", ami évente korlátozott mennyiségben használható csak, és a lisztharmatra semmiféle hatással nincs, peronosz ellen használjuk a többi réztartalmú kontakt szerekhez hasonlóan). Arra figyelj, hogy a kén bizonyos hőmérséklet felett perzselhet, illetve a direkttermő fajták (pl. Othello) érzékenyek rá - de ezeket úgysem kell annyit permetezni.
Amikor én kezdtem ilyesmivel foglalkozni, először Rambo blogjára találtam rá, elég gyakran hivatkozzuk itt a fórumon, mert a legtöbb technológia a lehető legkorrektebb módon, kiválóan érthető stílusban megtalálható.
Szóval Neked is ajánlom figyelmedbe a Permetezési menetrendről írott bejegyzését, a többi technológiai leíráshoz hasonlóan.
Rambo is "természetközeli" gazdálkodást folytat, így ellesheted belőle a Neked megfelelő technológiát...
Helló mindenkinek ! Megtaláltam az emailt ! Csak beleolvastam ide oda ,hogy mit írtok ! A magas művelés előnye pont az hogy két hét késéssel indul ,bár most szerintem több is volt ,van olyan tőke ami még épp rügyezik ,a megfigyelésem ,hogy fajtánként más ,a néró pl egy forma a kordonossal ,az otelló saját tövön igen nehezen indul lehet megcsapta a fagy ,de ez az egy tőke amit érintett a többit szinte egyáltalán nem érintette ! A vad hajtásokat nem szoktam tördelni ugyanis nem nagyon van ha látok itt ott egyet aszt ki vakitom és nem jön elő egész évben ,néha jön a tövén de aszt motoros kaszával lekaszálom és kész ! Eszt a művelést azoknak ajánlom akik fagyosabb helyeken laknak ,és érzékenyebb szőlöik vannak
Szerintem a kérdésre a válasz röviden, hogy nem marad meg. Mivel ha jól értettem az Izabella egy idősebb tőről volt levágva, már nagy gyökérnyomáshoz bő táplálékhoz volt hozzászokva, de itt az egy szál vesszön nem kap elég táplálékot és azt is majd csk a forradás után.
Majdnem ez történt! De gyökere mèg nem volt! Most ástam le a dugvànyt (Alanyt) ami vízben volt tárolva. de már kezdett hajtani. A hajtását levágtam, majd a vesszöre oltottam leveles Izabella zöld hajtástát.
Szóval az alany (történetesen Delewar) már gyökerezett (s levél volt rajta), s utána oltottál bele szintén leveles állapotban lévő Izabellát???
Ha igy van, akkor nem valószinű a siker, de vannak csodák. Legyen nálad.
Magyarul a frissen gyökereztett alanyt oltani, szerintem "kinzás"... nem elég egy, amit meg kell oldania a kiültetés után tovább gyökeresednie és erősödnie?
A "ripityára összetört" embert sem mütik egyszerre mindenre, előbb a létfontosságú dolgait, azután jön a többi.
Kedves fórumtársak! Ma delovári vesszőbe, ami oltóvesszőnek lett a hidegekbe szedve, ültetés utàn Izabellát oltottam omega ollóval. A Delovári màr kezdett zöldelni kis levél volt rajta. Levàgtam, és egy leveles darabot ráoltottam Az Izabellából. Majd szigetelő szalaggal betekertem. Kèrdésem megmarad szerintetek??
Egyik másik tőkéből valamilyen vad hajtott ki, át szeretném majd oltani, de érdekelne, hogy milyen is az alany. Sajnos nincs képes határozóm, így ide fordulok, hátha valaki felismeri, hogy mivel van dolgom. Így néz ki:
A második elég magasan jön, az is lehet, hogy az előző tulaj magasan oltott rá a vadra, vagy nem is vad, hanem valamilyen nemest oltott át egy másik fajtára.
A képek egy részét valamiért levágja a feltöltés, de remélem látszik így is elég.
