Most volt alkalmam átolvasni a csereháti Felsővadász-Nyésta túraút kérdése kapcsán a leírtakat. A nélkül, hogy egyenként válaszolnék, itt köszönöm mindenkinek, aki véleményt mondott. A válaszok, vélemények, természetesen nem egységesek, de vannak közös irányok.
Egy út esetében a járhatóság előbbre valónak tűnik, mint az élmény. Egy néhány hetes repcevirágzás és az időjárás adta sártenger nem kompenzálja egymást. Azt nem is lehet szabályozni, hol mit vessenek és azt se, hogy milyen időjárás legyen a túra során. A turizmus velejárója mindkét helyzet.
Vannak közös érdekek is. Ilyen a túrázó részéről a jó jelzettség, a fás, árnyékosabb környezet. Ez a fenntartó részéről is igény, hisz van mire, megfelelő tartóssággal, láthatósággal és küllemmel jelzést elhelyezni. Szerencsés eset, ha a kellemesebb, látványosabb környezet és az út járhatósága, jelzettsége is egybe esik. Az adott útszakasz hossza talán kevésbé lehet indok, mert annak kiválasztását sokszor épp a fentiek befolyásolják. De máskor meg lehet igény egy- egy célpont közvetlen elérése is.
Ennek az útszakasznak a történelmét már többször megbeszéltük itt. A kisebb-nagyobb útmódosítások mind, akkor felmerült korlátok miatt történtek. Talán a legutóbbi esetben, a mai kék kerülő kialakítása volt kivétel, amikor a megye a Kéktúra Bizottságtól a jelenlegi útra történő módosításra célirányos felkérést kapott. Nem az a cél, hogy minden helyzetben állandóan módosítsuk az utat, inkább keressük meg a leginkább elfogadhatót és azt véglegesítsük. Természetesen, ahogy az itteni vélemények is eltérőek, a végső megoldás sem lehet mindenki kedvére. A terület közeljövőben történő rendezése kapcsán merült fel a kérdés és itt a lehetőség, hogy próbáljuk megtalálni a közös nevezőt. Ezért, ha van további eltérő vélemény, azt pár napig még várom.
Ugyanakkor felvetek további kérdéseket, közösségi véleményezésre. Van e igény, a Kecske-pad túraúttal való bekötésére az OKT mostani DNY-i pihenőjétől ide? Van e igény Abaújszolnokról túrautat fenntartani Szanticskára? Van e igény további, más célpont túraúttal való bekötésére az OKT felől? Ezekre szeretnék válaszokat, véleményeket kérni, amelyek megvizsgálására alig pár napunk áll rendelkezésre. Köszönettel.
A tanulmány érezhetően elsősorban interjúk alapján készült, más forrásokból, neadjisten tapasztalatból nemigen látok merítést.
(habár lenyűgöző a bibliográfia, kíváncsi lennék a "BAUMAN, Z. (2005): A munkaetikától a fogyasztás esztétikájáig. Replika. 51-52. pp. 221-237" forrásra pl. miért volt szükség a tanulmányhoz...... )
Számunkra érdekes lehet, hogy ezek szerint maguk a zarándokutak "szervezői" sem említik sehol (jó, némi szálláshely-infrastruktúra kivételével) a nem vallási, gyalogos-turizmussal meglevő kapcsolódási pontokat - ennyire nem tartják ezeket fontosnak, miközben az útvonalak jelentős része nyilvánvalóan nem vallási értelemben vett (gyalogos) turistaút.
Ez különösen a fenntartási, üzemeltetési ill. (elsősorban szálláshely-)szolgáltatási feladatokban meglevő nyilvánvaló szinergia-lehetőségek mellett elképesztő.
Azt is érdekes látni, hogy miközben az MTSZ-ben nagy számban dolgoznak fizetett alkalmazottak, emez utak fenntartóinál lényegében a "saját iroda egy saját alkalmazottal" már/még vágyálom kategória. //Bár nyilvánvaló hogy a háttérben meglevő egyházi "rejtett finanszírozás" tompítja a különbséget//.
Nem tanulmányoztad át alaposabban. Ez egy szakmai folyóirat, melyben megfér többféle témájú cikk, és nekünk az utolsó az érdekes, abban ilyesmi nincsen.
Aki zarándokutat végiggyalogol, az ugyanúgy erdőt, természetet jár közben mint én, ergó természetjáró (is), egy asztalnál ülünk - mondom én. A cikknek a felütése viszont más, a végkövetkeztetésekben sem szerepel sajnos az, hogy miként közelíthető a döntéshozók szintjén (!) a hazai bakancsos és zarándok-turizmust.
Eleve a fogalmi téren az első alapkérdésként a "turista v. utazó v. zarándok" kerül elő. Mert tetszik vagy sem, a turista szó mást jelent erdőjáró körökben, és a köznyelvben (ugye ti is használjátok bizonyos esetekben ezt pejoratív értelemben?), a cikk pedig utóbbi értelmezésében tárgyalja, így innentől kezdve tényleg olyan mintha ez nem rólunk szólna. Pedig, ha végigolvassuk, a zarándok-turista kategóriában kb. magunkra ismerhetünk legtöbben...
Ha már az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal is egyeztetni kell bizonyos turisztikai attrakciók esetében akkor az - szerintem - nem a mi turizmusunk.
Ez a tanulmány nyilván megrendelésre készült és annak kellett megfelelni aki finanszírozta.
Még egy gondolat. Ez a szakasz a Zselicben nagyon alkalmas több napos túrára. Simonfán, Zselickisfaludon jó és olcsó szállás van a turistaházakban aztán Kaposmérőből a harmadik napon könnyen haza tudsz utazni.
Abaliget - Simonfa szakaszra ez nagyon érvényes, több szép gerinc út, mély horhó illetve meredekebb lejtő is lesz ezen a szakaszon. Tartós, csendes eső nagyon átáztatja az agyagot akkor én azt mondanám, hogy ha lehet akkor egy héttel később. A záporok azért lefolynak tehát gyors hidegfront után két nappal már jó az út, bár pocsolyák lesznek de kerülhetők. Figyelj a vadászati korlátozásra, az általában szeptemberben kezdődik és azt jelenti, hogy csak reggel 9 és délután 15-vagy 16 óra között túrázhatsz.
Kötelező kitérő amit utólag sajnálnál ha kihagyod:
- Nagymáté vadászház környéke az arborétummal
- Csepegőkő forrás az ős DDK jelzésekkel
Simonfa - Kaposmérő szakasznál kb. az első fele érintettebb agyagilag, kicsit több a burkolt vagy füves út erre. Kaposmérő után már lassan homokká változik a lösz ott az eső kimondottan előnyös!
Én idén ősszel (október-november) terveztem az Abaliget vá. - Simonfa szakasz, és jövő tavaszra a Simonfa - Kaposmérő szakasz bejárását. Ezek szerint nagyon figyeljek oda az aktuális és a túrát megelőző napok időjárására, igaz? Mi az általános tapasztalat, hány nap alatt válik nagyjából normálisan járhatóvá az út? Nekem kevés a tapasztalatom és az is csak főleg a Mecsekre vonatkozik és eddig sikerült mindig normális, jó útviszonyok közepette túráznom. Ilyen szempontból a Feked és Apátvarasd közötti fennsík volt a legrosszabb, mert ott szinte teljesen sík az út kilométereken keresztül, "kvázi" lefolyástalan, így óriási saras pocsolyákat kellett kerülgetni a viszonylag széles úton, de mindig volt olyan kijárt ösvény, ahol már száraz lábbal tudtam átslisszanni vagy épphogy nedves, de alig tapadós volt a talaj. Így csak a táv nőtt, az állandó cikk-cakk miatt, no meg nagyon kellett figyelni. :-)
Az új útvonal novemberben gyakorlatilag járhatatlan volt az agyagos, tapadós sár miatt. Lépésenként focilabdányi sárgolyók ragadtak a cipőinkre, amiket nem tudtunk lerázni sem. Nagyon-nagyon lerontotta az addig kellemesen zajló túránkat.
Ha visszatér a kedved az RP-DDK-hoz akkor nem javaslom a Zselic és a Dél-Zala bejárását nedves időszakban, ott van igazán ragadós agyag és nem csak néhány km-en hanem a teljes szakaszon. Egy turistaút kijelölésénél a sáros vagy nem sáros nem lehet mérvadó.
Két részre bontanám a dolgot, először: - Ha már módosítani kellett akkor miért ezt a hatalmas szántóföldi kerülutat választották a régi kék útvonallal szemben, amely még ma is a piros jelzés útvonala? Ugyanis ez megint egy picit az állatorvosi ló esete. Az 1980-as évek közepén az Abaújlak-Gadna vonalról áttették az utat ide, Felsővadász felé, közel 20 évig a falu utolsó utcáján haladt a kék kifelé, majd a gerincen átvágva Nyésta felé. Teljesen jó volt (és jó lehetne ma is).
A távoli fotón látható hogy hellyel közzel fák is vannak (árnyék) és ezzel HEV jogos feltételeinek is jobban megfelelne ez a régi útvonal.
1. 2010 nyár 2012 késő ősz, jól járható! ...és tavaly messziről fotózva
Aztán valaki a 2000-es években úgy döntött hogy leviszik a görög katolikus templomhoz a kéket a szántón, amely lényegesen járhatatlanabb út volt (mentem ott, az első kéktúrámon 2010-ben) Majd éppen ezen a rövidke módosításon(!) egyre sokasodtak a gondok, méheket tettek az út mellé, beszántották az utat stb...
a legutolsó verzió, a szántón lefelé a templomig. Odalent méhek voltak, és már a képen is be volt szántva 2010-ben.
Ez volt a közelmúlt útvonala, térképen kékkel
Az elhibázott rövidke módosítást ahelyett hogy visszaváltoztatták volna az eredetire áttették az egészet egy még kellemetlenebb útvonalra, oda ahol most megy. Valami másfél kilométerrel hosszabb is így. Azt nem tudom hogy milyen elgondolásból történt ez.
tavaly november, ez is késő ősz
- Hasonlítsuk össze a két útvonalat. Nem titok, nekem a régi a szimpatkusabb. Rövidebb, járhatóbb, talán még árnyék is jobban akad és szerintem szebb is. Amit múltkor betettem, Nyésta kicsiny temploma a völgyben az egyik legautentikusabb képem az egész kéktúráról, itt készült. Ez az út a templom környékén ér be a kissé kihalt falucskába, és nem érinti az éppen születőben lévő cigánysort, amely pár év múlva újabb izgalmakat okozhat némelyeknek. Az új útvonal novemberben gyakorlatilag járhatatlan volt az agyagos, tapadós sár miatt. Lépésenként focilabdányi sárgolyók ragadtak a cipőinkre, amiket nem tudtunk lerázni sem. Nagyon-nagyon lerontotta az addig kellemesen zajló túránkat. Ez az állapot (szinte járhatatlan agyagos sár) hónapokig is fennállhat egy évben. Jelenleg ezen a szakaszon közel 4 kilométeren egyetlen fa sincsen, így nyáridőben ez egy-másfél órás gyaloglás a tűző napon. Ez sem szerencsés.
Jelzésekből egyetlen egyre emlékszem talán az egész 3.5-4 kilométeren, mert nincsen hova festeni! És mivel szántó, így aztán szinte bármikor beszánthatják, éppen úgy mint a másikkal tették.
Két novemberi fotó (2012 vs 2017) teljesen jól mutatja hogy mennyivel járhatóbb a régi út ebben az időszakban mint az új.
Ez csak egy vélemény, mostanában nem valószínű hogy járok arrafelé.
Csuhásnak:
Nekem még mindig a régi út a kék, de ez az én bajom. :-)
Bár ha azt vesszük hogy Rokiék még Abaújlak-Szanticska-Gadna felé tappancsoltak... :-)
Régen jártam erre, még az OKT 50-es csapattal. Véleményem így inkább elvi jellegű:
Mindenhol vannak mezőgazdasági területek, mindenhol vannak elszántások és kopár nyílt területek is. Ez egy 2-3 km-es szakasz és úgy tűnik, hogy valójában a terep hasonló mindkét verzióban. Talán azt az utat kellene meghagyni amelyik jobban jelölhető és az út megmaradása stabilabb.
Ha érdekel a véleményem, akkor okt csak kék jelzésen illendő teljesíteni. Viszont az új kék jelzés nem igazán kellemes forróságban, vagy éppen sáros időben, de mondjuk repce virágzás idején jól járható és a maga módján szép is.
Pont ásatás folyt egy hétköznapi csütörtök délelőtt. Majd meg főltünk, olyan meleg volt. Ráköszöntem az ásatókra és amikor megfordult, akkor teljesen lehűltem. Előtte olvastam a tanulmányait. Egy barátom fiával voltam, aki nagyon történelmi beállítottságú kis srác. Neki valószínűleg egy életre szóló útmutatás volt Szabolcs rögtönzött történelem órája, kiegészítve a régészet rejtelmeivel.
Hát ennyi: jókor kell lenni jó helyen és illedelmesen viselkedni. A többi már menni fog. Ha nem lett volna jegyünk a szegedi szabadtérire, akkor szerintem még most is ott lennénk és hallgatnánk Szabolcsot. :)
Ha már elmondtad akkor elárulom hogy mi a múlt héten voltunk kint, egy lélek nem volt a közelben, így aztán fotózgattunk egy kicsit. Nagyon meglepődtem, és örültem hogy újra ásnak, azt hittem elhalt a projekt, évekig nem történt semmi.
Nem tudtam mennyire publikusak az ásatás részletei, meg úgy összességében az egész, ezért nem tettem be friss fotókat, ezt most megtetted helyettem.
Mi is láttunk dolgokat, persze amiket ott hagytak azok valószínűleg nem olyan értékesek.
Egyszer nagyon szeretnék találkozni Rosta Szabolcs régésszel, neked hogy sikerült?
Ha sürgős neki a jelvény és holnap be tudja vinni a központba az igazolófüzetet (természetesen csak ha pecsételt a túra közben), akkor még aznap ki is tudjuk értékelni. Mivel aztán a következő hétfő éppen ünnepnapra esik, akkor nem leszünk benn.
Te írtad, én elmentem és megnéztem most július elején.
Remek élményben volt részem, mert egy tisztességes köszönésért és érdeklődésért cserében nem akármit kaptam Rosta Szabolcs régésztől. Pár mondatváltás után megkérdezte, hogy érdekelnek-e a leletek. A válasz természetesen igen volt. Odavitt a terepjárójához és a linkben is látható leletek nagy részét megmutatta, sőt a kezünkbe is vehettük. Remegő kézzel fogtuk a fantasztikus relikviákat, és hallgattuk Szabolcs mindenre kiterjedő történelmi fejtegetését. Örmény pénzérme, zarándok jelvény...
Ugye, már okkor is volt túramozgalom, csak éppen más motiválta: a Szentföld. Itt vezetett a Szentföldi zarándokút és a keresztesek hadjárati útvonala is. Csak kapkodtuk a fejünket a sok információ kapcsán.
Szabolcs mondta, hogy jövőre látogatóközpont épül a közelben és a kolostort is felépítik korabeli módszerekkel(!), amihez önkénteseket is toboroznak.
Kicsit aggódva kérdeztem, hogy őrzik-e a helyszínt, mire közölte, hogy az ország egyik legjobb fémdetektoros keresőembere dolgozik nekik, aki még saját magát sem engedi a közelbe. :)
Lehet, hogy csak szerencsénk volt, de egy biztos: ha az ember megfelelően viselkedik ott, ahová elmegy, akkor meglepetésekben és vissza nem térő élményekben lesz része.
Szeretném összeszedni a Felsővadász-Nyésta között haladó OKT és P sáv mellett és ellen szóló érveket, indokokat. Kiindulásként talán a 67389 hsz. lehet. De mások is lehetnek. Akinek van további véleménye, indoka, javaslata, kérem azt tegye itt közzé.
Még annyi hogy a kék jelzés valójában szinte végig aszfalt, csak a végén van egy kilométernyi földút, és a teljes útvonal járható autóval ennek megfelelően. Azért mondom hogy ha valaki tervezné, akkor így tervezzen.
Mint bakancsos túra nem sok értelme van valójában, mi is kocsival szoktunk kimenni, ha meg akarjuk nézni, csináltak-e valamit.
az útvonal szinte végig közút
Igazából ez csak egy körítés, a lényeg a monostor, melynek léte és az ott megtalált Árpád-kori kereskedőváros az igazi szenzáció, amely átírja az Árpád-kori ismereteink jó részét. Gazdag kereskedőváros volt, egyedülálló leletekkel, óriási kincseket ástak ki már eddig is, és fognak még ezután is.
Régi legendák, legendás versikék tartalma nyert értelmet egy-két leletnél, ottani ismerőseim szerint.
Ugyanakkor ha minden igaz tervezik felépíteni, de hiszem ha majd látom.
az útvonal szinte végig közút
