Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Pedig hát miért vagyunk akkor értelmes lények, hogyha nem figyelmeztetjük értelmesen egymást a tévedésekre? Minek következtében a többség ismételgeti is a betanult tévedéseket, és ezt összeadva nem keveset szenved a téves cselekedetek garmadájától. Plusz eme föl nem ismert elbutultságban pazarolják a gigantikus energiákat mindenfelé.
Önmaguk alatt vágva a fát. Mit nem lehet ezen világosan megérteni?:)
Önmagában nem fogadható el a valótlanságok szerinti kényszerekre alapozott téves, elavult életmód.
Helyi "szinteken" mindenki megteheti azt legalább, hogy felhívja a figyelmet a téves mintákra. Persze ehhez előbb az egyénnek szükséges fölébrednie az eredeti tények mibenlétére. Ez a folyamat meg halad már az egész világon.
Az egyszerűség eleve adott. Sőt minden rendelkezésre áll. Csupán az általános igaz valóság fölismerés/megértés van hátra.
Csakhogy az életünk, egyáltalán nem a pénzről szól a tényleges valóságban. Úgyhogy erőltetett párhuzamot vonni a jelen, és ez az idézet között. Mondhatni félrevezető.
Az, hogy nem fogadod el az ilyen jelenségeket, jelent-e valami konkrét cselekvést a te életedben? Azaz gondolat és vélemény szintjén túl jelent-e valamit az el nem fogadás? Terv, viselkedés, megvalósítás ... Az mindig is érdekelt, hogy az emberek szerint milyen az a világ ami nemhogy elfogadható, de jó vagy éppen ideális. Hogyan élnének, hányan lennének ... stb. Az én családomban például a legkülönfélébb környezeteket kedveljük, és talán az egyszerűség és a nyugalom vágya a közös.
Miután azt történik, hogy alapvetően eltéveszti a világ a tényleges és nyilvánvalóan közös valóságot. Ez a fatális valóság eltévesztés, már ott tart, hogy maga a létünk kerül veszélybe. Ez pedig sehogy sem járja, hogy értelmes lények, a fel nem ismert értelmetlenségük miatt, magát a nagy egészt veszélyeztethesse. Ez elfogadhatatlan.
Habár én máshová teszem a hangsúlyokat, de a következtetésekkel egyetértek. Ezeket a kaotikus "zűrzavart" viszont úgy látom mint ahogy egy folyónál láthatjuk - ha közelről nézünk egy részt, akkor örvénylések láthatók amelyek véletlenszerűnek és jósolhatatlannak tűnnek. Keresztbe, visszafelé, lefelé, mindenfelé áramlik a víz, nincs az az egyenlet ami leírná a viselkedését ........... mégis ha távolabbról nézzük (például repülőről), akkor azt látjuk, hogy az egész egy irányba mozog, folyik. Nincs azon mit csodálkoznunk, ha egy 6 milliárdos tömegben is kaotikus jelenségek tapasztalhatóak - emberi tragédiák és sikerek, egész népcsoportok és kultúrák tűnnek el - minél közelebbről nézzük, annál kaotikusabb, ezért a jelenidő történelme tűnik a legzavarosabbnak. Bizonyos trendek ezeréves távlatban, más dolgok százezer éves távlatban láthatóak, míg mi magunk legfeljebb 10-20 éves távlatban tudunk tervezni., de sok területen csak 1-2 évre.
Tévesztve, mi más, mint a tévedések tévedéseinek az ismételgetései. Történelmi láncolatban. Szellemileg öntudatlanul.
Azaz valójában értelmi hiányosan. Ebből a hiányállapotból következően: a meg sem értett, és csak képzelt képzetteket, meg az úgy bemagolt téves meghatározottságokat szolgaian és bután ismételgetve, nem is történhet más, mint ez a pár ezer éves permanens válság, amiben jelenleg is él az emberiség legalább háromnegyede.
Kulturális megtévesztettségek özönében. Felül sem vizsgálva az ab ovo tényeket.
Mi sülhet ki a kollektív megtévesztettségek összeadásából szerinted?
Általános egyensúlytalanság, ami aztán nem is tud máshova torkolni, mint a zűrzavarba. Úgy kicsiben, mint nagyban.
Mint akik a tudatos megelőzésről még csak nem is hallottak.
A tanított ész keltette érzések sokszor becsapnak. Visszaolvashatod, hogy miképpen tértél el a tárgytól a válaszod során. Ami meg annak a következménye, hogy félreértetted azt, amit előtte olvastál. S így nem tárgyilagosan tudatosultál a közben világosan is megérthető tartalomra.
Persze, hogy nem. Egy mai kormány tagjainak nem érdeke az, hogy 30 év múlva ne haljon éhen évi 100 millió ember a földön. Az az érdekük, hogy ők és az utódjaik ne azok közt legyenek, sőt ha lehet akkor európai színvonalú kultúrában élhessenek. És ha realista akarok lenni, én mint kisember sem tűzhetek ki más célt, mert bizonyos lemondások (amik hosszútávú érdekek lennének) azonnali és behozhatatlan hátránnyal járnak. Kábé majdnem mindenki úgy közelíti meg ezt a kérdést, hogy rajtam kívül még van 6 milliárd ember, kedjék ők a lemondást. Neked tapintatból nem írom azt, hogy ez evolúciós tulajdonságunk :-)), de azt igen, hogy a közösségek rendszertulajdonsága, amivel szembe menni kb annyi mint a gravitációnak ellenszegülni.
Ezt mondom. Mennyiben felelős az ember? Hiszen már azzal, hogy megszülettél, szennyezed a kőrnyezetet. Vagyis kényszerpályán mozogsz, nem bírod nem szennyezni a környezetet...
"Másrészt a világ nagy részén nagyon erős az olyan vallási doktrínák ereje, amelyek mereven elutasítják a fogamzásgátlás mindenféle formáját (római katolicizmus"
Mégsem 8-10 gyerekük van a KDNP-s országgyűlési kképviselőknek...
