A közvélemény kutatások szerint az orvosok nagyobb valószínűséggel hisznek az Isteni tervezésben, mint más területeken dolgozó tudósok.
Az orvosoknak a bonyolult emberi anatómia, az egymástól függő szervrendszerek tanulmányozása, valamint az emberek, a baktériumok és a környezet közötti szimbiotikus kapcsolatok tanulmányozása magyarázza meg, hogy miért fogadják el Isten valóságát.
Kevered a szezont a fazonnal (megint). Valaminek a létrejöttéhez nem feltétlenül kell azt bárkinek is értenie vagy terveznie. A Duna nyomvonala is rendkívül összetett, mégsem egy tervezőbizottság alkotta.
Más: Fákat sem feltétlenül vágnak ki, mert nem hoznak már gyümölcsöt. :)
A robotok megalkotásához a tudósoknak intelligenciát kellett létrehozniuk és programozniuk. És ez még messze nincs ott, ahol az emberi test komplexitása vagy a DNS kódja van. Mégis, ez a komplexitás egy unintelligens folyamat révén jött létre.
Tehát ha úgy gondolja valaki, hogy egy nem intelligens folyamat létrehozta a világ legkomplexebb gépét (az emberi testet), a következő alkalommal, amikor az orvoshoz fordul, kérjen egy nem művelt, értelmetlen orvost, hogy kezelje, ugyanis az emberi test összetettségének megértése nem igényel intelligenciát.
Az evolúció algoritmus. Az emberi gondolkodás nem az.
A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik sarokköve az a feltevés, hogy a gépek képesek vagy képesek lesznek gondolkodni. A számítógépek képesek gondolkodni (és jobban), mint az emberek? Nem. A számítógépek semmilyen módon nem "intelligensek". A gépek tökéletesen képtelenek gondolkodni. Az a kijelentés, miszerint a számításokat gondolják, tehát a gondolkodás számítás, a számítógépes funkcionalizmus. Ez az az elmélet, hogy az emberi elme az agyhoz tartozik, mivel a szoftver hardveres. Az agy "futtatja" az elmét, ahogy a számítógépen fut egy program. A természetes intelligencia (az emberi elme) és a mesterséges intelligencia (számítás) alapos vizsgálata azt mutatja, hogy ez mélységes félreértés. Mi az emberi gondolat, és mi különbözteti meg a gondolatokat az anyagi dolgoktól? Franz Brentano a 19. században határozottan megválaszolta ezt a kérdést. Csak a gondolatok jelentenek valamit, mivel NINCS olyan, hogy anyag. A tárgyak természetüknél fogva körülbelül semmik. Minden csak gondolat és nem tárgy, mert a tárgy önmagában semmit nem jelent gondolatok nélkül. A hegy, a szikla vagy a toll csak tárgyak. Csak egy elme van intencionalitással, és az intencionalitás az elme fémjelzése. Az emberi gondolkodás jelképe jelenti a jelentést. A számolás a jelentés közömbössége, mert a számítás a jelentés szempontjából vak. Mi számít a számításnak? A számítás algoritmikus folyamat. Ez egy algoritmus szerinti bemenetet egy kimenethez igazítja. A számítás ebben az értelemben független a fizikai szubsztrátumtól, amelyen ez bekövetkezik. A számítás szilíciumon, rézen vagy protoplazmán történik, független a szemantikai tartalomtól. Például írhatunk be egy olyan mondatot, amely a "brokkoli íze jó" kifejezést tartalmazza, azt is beírhatjuk, hogy a "brokkoli íze rossz", ezt a kifejezést ugyanazon a számítógépen és programon írjuk be. A számítás azonos. Azonos hardvert és szoftvert használunk a két, egymással ellentétes jelentéssel rendelkező tétel megadására. Fényes napsütéses napot és sötét csillagos éjszakát készíthetünk ugyanazzal a digitális fényképezőgéppel. A szövegszerkesztő és a digitális fényképezőgép vakok a jelentés szempontjából. A számítás egyetlen értelme az a lényeg, amelyet az emberi gondolatok tartalmaznak, és elvonatkoztatják. Nincs szükség külön számítógépre vagy más szoftverre olyan esszék megírásához, amelyek különböző jelentéssel bírnak, vagy különböző jelenetekről készíthetnek képeket. A gondolat nem csupán "nem számítás". A gondolat a számítás ellentéte. A gondolat éppen az, ami nem számít. A gondolat szándékos, a számítás nem szándékos. A számítás ugyanúgy jelenti a gondolatot, mint a toll és a papír a gondolatok képviseletére, de a számítás nem gondolat és nem tud gondolkodni. A számítás természetesen torzíthatja a gondolatot, feltárhatja gondolatot, elrejtheti a gondolkodást stb., ahogy a toll és a papír is képes. És ez az a kihívás, amelyben szembesülünk azzal, hogy megértsük, hogyan működik a mesterséges intelligencia és hogyan hat majd ránk. De elképzelni, hogy a gépek képesek gondolkodni, vagy az emberi gondolkodás is egyfajta számítás, súlyos hiba. A gépek például soha nem lesznek rosszindulatúak és ártanak az emberiségnek. A rosszindulat és a gondatlanság az emberben van, nem a gépekben.
épp ezért nem tudunk mit kezdeni lentebbi izével miszerint az ateizmus régebbi mint a kereszténység. nem beszélve a kereszténység részben zsidó, részben görög gyökereiről hogy akkor most mi a régebbi.
"Valami >100 ezer éve jelent meg a vallási szimbólumok használata az ateizmus pedig 2500 éve."
Hát azért ez így elég együgyű kis "ősiségi" verseny lenne . . .
A túlélési stratégiák mindig is tartalmaztak valamiféle módszert a jövőbeli események kipuhatolására. Már egy csótány vagy légy se egyszerűen a pillanatnyi fenyegetéssel ellentétes irányba próbál menekülni, hanem láthatóan igyekszik kiszámítani a csapás majdani mozgását. Az egyre fejlettebb élőlények pedig egyre kidolgozottabb módon próbálták előre kitalálni az események jövőbeli dinamikáját. A közvetlen környezet egyszerű változásairól, mozgásairól összegyűjtött tapasztalatokat már sok lény régóta használja a jövő valamilyen szinten való anticipálására, megjóslására. A főemlősök majd az emberelődök igyekeztek egyre tovább tágítani a jövőbelátás körét, ami nyilván mindig a környezet működésére vonatkozó valamiféle feltételezéseken alapult. Ezek a feltételezések az ember fejlődése során nagyon sokáig, év százezreken keresztül nem lehettek biztosabbak, eredményesebbek azoknál az elgondolásoknál, amiket ma vallásoknak, mítoszoknak nevezünk. A mai értelemben vett tudományos igényű, rendszerezett vizsgálatokkal alátámasztott, falszifikálható elméletek csak a legutóbbi két-három évezredben jelentek meg. A környezet jelenségeinek ezeken alapuló előrelátása sokkal rendszeresebben bevált, mint a korábbiak, így alkalmazása széleskörűen elterjedt, az élet egyre több részéről kiszorította a misztikus magyarázatokat. A világ működéséről való ilyen gondolkodás az ateizmus, ami nyilván nem lehet régebbi, mint az isteni létezőkön alapuló világmagyarázatok. Ahogy a betegségek tudományos alapú magyarázatai, megelőzési és kezelési módszerei se lehetnek régebbiek, mint a mágikus szerek, ráolvasások, s ima útján való régi gyógyítási próbálkozások.
Az antropológia szerint a lelet stb. akkor emberi ha vallásos rituálék nyomai is fellelhetők. Valami >100 ezer éve jelent meg a vallási szimbólumok használata az ateizmus pedig 2500 éve.
Képzelj el egy olyan személyt, aki valamilyen oknál fogva soha nem ismerte az isten fogalmat. Meg tudnád mondani, hogy ez a személy meg van győződve arról, hogy nincs Isten? Nem. A megjegyzésed összességében sem jó narratíva, mert teljesen hiányolja a nem bélyeggyűjtők analógiáját. A nem bélyeggyűjtők foglalkozhatnak másféle hobbival, ezért ez az összehasonlítás valójában nem is igaz.
Egyébként a nem bélyeggyűjtők nem helyeznek hirdetéseket a buszokra, kijelentve, hogy a bélyeggyűjtés időpocsékolás. A bélyeggyűjtés mint hobbi, a nem bélyeggyűjtés, mint lehetőség a többi hobbikra különböznek a "hinni" és a hitrendszerektől. A "hit" a világ bizonyos tényei iránti elkötelezettségének kérdése, amelyek gyakran bizonyíthatatlanok, míg a bélyeggyűjtés az egy olyan időtöltés, ami bizonyítható. Tehát az ateizmusnak valamiféle hit elkötelezettségnek kell lennie, ami különbözik a bélyeggyűjtésektől, mert bebizonyíthatjuk, hogy a bélyeggyűjtés létezik. A "nem bélyeggyűjtők" túlságosan sok időt és energiát költenek a "nem bélyeggyűjteményük" megszervezésére és az arról való gondolkodásra, a "bélyeggyűjtés" elbírálására, és arra törekednek, hogy másokat is nem bélyeggyűjtővé tegyenek.
A teizmus isten(ek)ben való hitet jelent, és nem isten(eke)t. A kifejezés eredete nem azonos a kifejezés értelmével. Hacsak nem szoktál a teizmushoz imádkozni. A borászt sem szokták meginni.
"A szó eredete a görög ἄθεος, vagyis istentelen, akinek nincsen istene."
Az általad felsorolt értelmezések sem istent jelentik, hanem az ember->isten kapcsolatot, azaz a hitet.
Számomra a nem-hívő nagyjából azonos az "akinek nincsen istene" kifejezéssel. A nem-hívő talán azért jobb, mert kevésbé tagadó jellegű. És az ateisták egy része nem is tagadja isten létét.
"Eredetileg az istenhit kontextusában nyert értelmet ez a szó, az istenhithez képest."
Az ateizmus szó nyert értelmet a teizmus szó által, mivel abból ered. De a jelenség már a szó előtt létezett, különben nem lett volna értelme szót alkotni rá. Sőt, az ateizmussal jelölt állapot létezett először. Még vallásos értelemben is csak azóta lehet teizmusról beszélni, mióta az istenek kinyilatkoztatták magukat. Hasonlóképpen a példámhoz, ahol az afilatélia az alapállapot. Annak ellenére, hogy az afilatélia kifejezés negatív, és a pozitív filatélia kifejezésből ered.
"A szó eredete a görög ἄθεος, vagyis istentelen, akinek nincsen istene."
A helyesbítésed természetesen helyes. De még ezt figyelembe véve is verkli érvelése megállja a helyét. Eredetileg ugyanis egyetlen emberősnek se volt istene, praktikusan abból az okból, hogy még nem volt elég fejlett a gondolkodásmódja az istenek létén töprengeni. Na, ezeket nyugodtan nevezhetjük a-teistáknak pont ugyanazzal az érveléssel, mint amit verkli leírt.
A nem hívéshez nincs szükség istenekre, ahogy a (posta)bélyegeket nem gyűjtők is éltek már évezredekkel a bélyegek feltalálása előtt.
Mondhatjuk azt is, hogy Jézus afilatelista volt, ha mindenképpen a bélyeggyűjtés tengelyén akarjuk elhelyezni Jézust. Ebből nem következik, hogy Jézus korában voltak bélyegek. Sőt, magából a kifejezésből még az sem következik, hogy egyáltalán lennének bélyegek.
Oké hogy régebbi, de mihez képest jött létre? A semmihez? Nem létezhetett mindig, mivel valamivel szemben foglal állást. Az a valami ebből következően mindenképpen hamarabb kellett, hogy létezzen, ami viszont ez esetben megsemmisíti az ateista állásfoglalást.
Önálló, szabad, gondolkodni képes embernek senkit sem kell "tisztelnie" csak azért, mert az "valaki".
A tisztelet a tetteknek, szavaknak, emberségnek jár.
És még minden tisztelet mellett sincs abban semmi felháborító, ha valaki a hülyeségről kimondja hogy hülyeség - akárki volt is aki hülyeséget mondott.
Viszont aki ezen felháborodik, az elárulta, hogy maga is tisztában van az állítás önmagában való hülyeségével, csupán szeretné ha mások puszta tekintélytiszteletből ezt inkább elhallgatnák.
:)))
Háborogj csak, lebuktál.
:)
És x-re is tettelek, de - isten (ki más?) tudja miért - mostanában némelyik belépésemnél a gép ideiglenesen "felszabadítja" az X-eket... Továbbá a hozzászólásaidra adott reakciókat is látom, és a különösen nagy állatságoknak merő kíváncsiságból utánanézek. Te még fejlődőben lévő troll vagy, cáf vagy iza már nem tud olyasmit írni, amiért rányitnék...
