Szerinten kiírthatod az atkákat!! Nekem bevált a samnite (200 forint)(jó a flumite is) ampullás) kis tasakos kiszerelésű változata az atkák petéit is megöli! Direkt erre a célra vettem egy 1.5 literes pumpás kis permetezőt. 1 liter vizhez 1 pupos kiskanál szer tuti, hogy megöli az atkáidat, és megelőzés képpen jó a többire is! Tetük ellen zolone! Szerintem jobbak, mint a bolti drága szerek, nekem nem sok mindent használtak!
Ha esetleg nem lettem volna egyértelmű, ha levágod, akkor is kell kezelni, hiszen feltehetően lejjebb is fertőzött, vsak még nem annnyira. Az atka az egyik legkellemetlenebb ellenfelünk.
Szerintem legjobb lenne visszavágni, mert ezeket a leveleket meg lehet gyógyítani, de mindig ilyen csúnyák maradnak. De akár levágod akár nem, az én legegyszerűbb módszerem a vízzel locsolás napjában kétszer, mivel elég kicsik, ez most zuhannyal megoldható. Lehet persze méreggel permetezni, sőt, nemrégiben szó volt flakonos boltban vehető permetezőről ami atkára való, nem tudom milyen a felkészültséged, egy ekkora virágért kár lenne permetlevet készíteni, vagy víz, azt nagyon nem szeretik az atkák, vagy flakonos permetező, ezek az én javaslataim.
Abszolut igazad van, én is ezeket hallottam a múltbéli Rappai kertészetről. Pont ezért csodálkozom, nagyon sokan panaszkodnak, hogy a növények tetvesek. Mondjuk én úgy meg sem venném...
De az biztos, hogy a régi képek azok csodásak voltak. Én egyszer próbáltam bejelentkezni, de akkor épp átmenetileg nem fogadtak senkit, tehát lemaradtam róla. Sajnos.
Reggel meglepődve olvastam, hogy hósöprésből érkeztél. Na indulhatok én is! Kb 1 óra alatt teljesen belepett mindent a hó. Pedig mi már annyira csalogatnánk a tavaszt! (OFF: Igaz én március végén születtem, anno.... akkor hófúvás volt az utakon...)
Lehet, hogy nem helyes így írni erről, de talán nem olvassa a fórumot, így mondok erről néhány szót. Sok évvel ezelőtt, kb. nyolc, a várban, a Savoyai téren volt egy kiállításuk, ahol el voltunk ájulva a választéktól. Rappai úr egy nagyon kedves, nagyon jókedélyű, segítőkész ember volt, akiből csak úgy áradt a növények iránti rajongás. Egyébként ő állatorvos volt, és valószínűleg egzotikus országokban tett kirándulások alkalmával hoztak magokat, hajtásokat és elragadta őket a hév, létrehozták azt, amijük van, volt, egy kertészetet és egy hírnevet. Jártunk náluk is, akkoriban be lehetett jelentkezni és személyesen fogadta az embereket, gyönyörű volt az üvegház, gyönyörűek a növények. Aztán talán két éve voltam ismét, és szinte elállt a lélegzetem, amikor ránéztem, egy sovány, fáradt ember lett Rappai úrból. És amilyen volt ő, az tükröződött a kertjén is. Én akkor mindjárt gondoltam, hogy vsz. hamarosan abbahagyják az egészet, de nem, azért csinálják, de valami megszakadt, talán egy betegség, talán csak a kedv, de most már minden egészen más náluk, viszont gondolom erre berendezkedtek és amig lehet, élnek belőle. Sajnos ha így megy, vsz. nem sokáig, pedig tényleg kár, mert fantasztikus növényeik voltak. Az egy más kérdés, hogy üvegház kiányában inkább csak a pénzemet pazaroltam, de biztos, hogy a komoly kertészek számára a neve fogalom volt.
Én nem sok növényt, talán 6-8-at hoztam tavaly július legelején. Betegséggel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert nem tapasztaltam. Azt viszont már én is leírtam, hogy nagyon sanyarú körülmények között tartják azt a sok gyönyörűséget. Azt hiszem kellő menedzseléssel, és a körülmények "európaivá" tételével ez az egész kincsesbánya lehetne az ő, és a mi számunkra is. Voltam már olyan kertészetben, ahová a férjem főleg azért kísér el, mert amíg én válogatok ő legelteti a szemét a gépészeten, és a technológián, no meg a makulátlan környezet képén.
Előre le kell szögezzem, sosem voltam még Rappaiéknál. De egyet azért nem értek és már nem egy helyről hallottam. Ha tényleg olyan egyedülállók, akkor miért nem szól nekik soha senki, hogy beteg növényekkel kereskednek? Én megőrülnék, ha
1. kiadnék jó sok pénzt valami exotikumért
2. ami beteg
3. majd utána az összes többi növényem is megkapná.
Vagy csak az a lényeg, hogy eladják, a többi őket nem érdekli. Én ki nem állhatom az olyan helyeket, ahol nem törődnek a növényekkel, de árulják.
Tudom, itt ez most egy kicsit erős, mert ha jól tudom, akkor külföldről gyűjtik, veszik a növényeket és ők maguk szaporitják, tehát azért van velük elég meló, de erre miért nem figyelnek???
Amikor a tavat töltöttem, 39 m3- nél elzártam a vízcsapot. utána még a pincémben lévő kutamból töltöttem bele számításaim szerint 23 m3-t. Azóta a csapadék és a kútvíz táplálja a tavat, de inkább a kútvíz. Brutális ilyen felületen a párolgás, éppen tegnap töltöttem fel a tavat, december óta több mint 7 m3 ment bele, pedig még csapadék is volt.
Az biztos, hogy a növények az állott és a levegőhőmérsékletű vizet szeretik.
Egyébként lehet, hogy nyitott kapukat döngetek, mert Tavász tava vsz. csapvízzel van feltöltve, csak esik bele eső, viszont az, hogy környezethőmérsékletű állott víz, az nagyon jó, én sokat kínlódom ezzel az állottvíz problémával, néha ráfanyalodom a közvetlen hidegre, állítólag nem tesz jót nekik, bár a Te kutadból is gondolom elég hideg víz jön ki.
Egy két évig nekünk is volt ilyen kutunk, és én is úgy emlékszem, hogy nagyon szerettem és sokkal zöldebb volt minden, köztük a leanderek is, de biztos te is emlékszel, mint törzstag, erre a hozzászólásra. Én mindenesetre nagyon szomorú voltam, amikor már nem használhattuk, főleg a fű volt gyönyörű.
A lágyvizes öntözésre visszatérve. Évek óta (tizen...) "kútvízzel" öntözöm őket. (Nem vezetékes víz, saját, fúrt kútból öntözünk.) még nem jeleztek panaszt.
Bár szerintem nem sokakat érint, hiszen valóban szinte lehetetlen nagy cserép cserépben tartani a leandereket, de eszembe jutott valami. Egyszer kisérleteztem azzal, hogy milyen cserépben érzik magukat legjobban, volt sok felesleges kisebb alanyom, ültettem alul lukas cserépbe, lukatlanba, alul lukas műanyagba, lukatlanba, lukatlan mázas kaspóba. A lényeg az, hogy a bevált locsolási ódszeremmel a két cserépben tartott az első télen elpusztult, (direkt nem adtam neki többet, hiszen kisérlet volt). Egyébként szerintem a lukatlan műanyag is jó nekik, van néhány olyanom, amit elfelejtettem kilukasztani, és azok sokkal jobban tudtak gazdálkodni a vízzel. A beásás is nagyon sokat segít ebben a kérdésben.
Én ragaszkodom a teraszhoz, de bizony egy szeles napon nem nagy öröm kinézni, és letarolva látni őket, pláne, ha az eső is esik. Gondoltam már valami korlátra, de nem nagyon szeretem a korlátokat, talán ezek a nagy cserepek legalább a kiválasztottaknak segítenek.
Gondolom ők sem azonnali romlásra gondoltak, hanem a földből idővel kimosódnak bizonyos anyagok, amikre a leandernek szüksége van, de a szakértő biztos majd jelentkezik. A te leandereid úgy gondolom tavaly jöttek ki a virágboltból, most még nem jelentkezett ilyen probléma. De nem akarlak ijesztgetni, csak eszembe jutott, hogy engem is meglepett.