Mint írtam, ez egy lehetőség. Nem csak rajtunk múlik. De vannak még korlátok. Például, Nyéstára a bemenet. A falu északi bejáratát épp Te is kifogásolod...; a gerincről a templom melletti lejárat pedig bozótos. Azt nem tudjuk egy-két évente rendbe tenni.
A szanticskai piros természetesen kék lenne, de ott is van közép tájon egy bozótos szakasz. Ha nem önfenntartó az út, több lesz az ellenvélemény.
Az nem olyan biztos, mert mifelénk az elmúlt napokban is szinte naponta volt egy-egy zápor, vagy zivatar. A hétvégén a Martonyi kolostor melletti lejtőn csak túrabottal lehetett leereszkedni, annyira csúszott az agyag.
A Foldanya szivcsakraja, a sziriuszi kultura bolcsoje, a Vilag ebbol a medencebol keletkezett, csak hogy par ezot mondjak, amikbe belefutottam. Nekem az utobbi a kedvencem, jot rohogtem, amikor ezt magyarazta nekem egy srac, ossze vis vitaztunk, mert szerinte nem vettem komolyan az elmeletet :D
Amit hasznosnak tartok az az, hogy végre figyelem irányul a biztonságra és a katasztrófa helyzetek kezelésére. Bár tény, hogy Hofi szavaival élve Árpád idetelepített minket a lejtő végére a gödörbe, cserébe ennek következtében errefelé még sűrűn esik az eső, sosem lehet tudni, hogy mikor indul be itt is a bozóttüz, mikor lesz tornádó - én per spec láttam Hernádcécén kékezés közben tölcsért.
A tanulmány felosztásával nem értek egyet
Zarándok, Zarándok-Turista, Turista mellett vannak a Túrázók, , akikre nem húzhatók rá egységesen semelyik kategória sablonjai, mert vagy kevert, vagy teljesen más, mint amit felsorol a tipológia
A túrázó csak némileg felel meg a zarándokra kiírt kritériumoknak, azonban a hangsúlyozott vallásosság, a hit demonstrációja, az utazás vége a cél nem érvényesek a túrázóra. Itt az elemzés szerintem féloldalas
Tény, hogy a Zarándok kategórán belül van a leírt Zarándok és Zarándok Turista vonal. Mindkettőt szoktam látni a megbeszéléseken. Megjegyzem minkét csoportnak teljesen eltérő a kommunikációs stílusa, mint az itt jelenlevő túrázóké. Nem egyszer ki is mondatott, hogy én nem csinálom meg a Kéktúrát, mert az olyan muszáj mozgalom - tehát a zarándoknak egy felfestett túraút önmagában kevés.
Ugyanakkor emellett vannak a Turisták és a Túrázók és a Túrázókon belül is megvan legalább két alcsoport - a teljesítmény túrázó és az élmény túrázó. És itt jön elő a kimutatás torzulása, mert a teljesítmény túrázónál már lehet építeni turisztikai szolgáltatásokkal, üzlettel. Az élménytúrázónál ez nincs.
Ezért úgy gondolom, hogy a cikk nem a túrázókra készült.
A cikket annyiból tartom jogosnak, hogy elnézve a zarándokokat, tényleg rohadt nagy üzleti potenciál van bennük, ami jelenleg semmilyen szinten nincs kihasználva. A hazai zarándoklatokra nézvést én a legnagyobb kérdésnek azt tartom, hogy milyen "ezo" marketinget tudnak hozzátenni, mert a Camino sikere abban IS rejlik, hogy a legendáriánum szerint pont a Tejút alatt halad, emiatt ott megnyílik mindenkinek a huszonöt belső és külső szeme és éteri álmokat lát, plusz a mellékágnál meg ott a történelmi magyarázat, hogy arra vitték Szent Jakab holttestét.
Tehát a kérdés az, mi az a "misztikum" amit a hazai zarándokutakra rá lehet építeni. Ez most szerintem teljes mértékben hiányzik. És a cikkben sem láttam nyomát.
Igazatok van, nem értem a végére így lemaradtam a lényegről. Most ott kezdtem. A becsült forgalom kicsit nagyon túl becsültnek tűnik, és hát az a 'turista' akiről ott beszélnek nem igazán mi vagyunk. Néha olyan érzésem volt, hogy a Zarándokút lényegét sem igazán érezte meg aki ezt írta.
Én az elmúlt hétvégén teljesítettem ezt a szakaszt, Rakacaszendtől, Boldogkőváraljáig. A Bódvaszilas, Rakacaszend szakaszt pedig az azt megelőző hétvégén jártuk be a barátnőmmel.
Nagyon szép szakasz, és nekem semmi negatív élményem nem volt. Viz szinte majdnem minden településen van, működnek a közkutak. Sőt, Tornabarakonyban csak az van.
De azért vigyél magaddal. Egyetlen egy kellemetlenségre hívnám fel a figyelmed. Nyésta, és Abaújszolnok közt a Szőlő hegy oldalában van egy nagyon kellemetlen tüskés, bozótos csalános
kb 50-80 méteres sáv. Na én erre nem gondoltam, és mindketten rövidnaciban voltunk :) Igen még most is látni a lábaimon a nyomait. Ott azért elkel egy hosszúnadrág.
Ettől eltekintve, nagyon tetszett a túra útvonal, pláne amikor már látod majd magad előtt a Zempléni hegységet, na és Hernádcécét elhagyva a meglátod majd a Boldog kő várát!!! Hát mit mondjak,
el lehet bambulni egész sokáig. Jó túrát kívánok Neked!
Én majd szombat délután meló után utazom vissza Sárvárra, és szeretnék egészen Keszthelyig eljönni. Persze ez csak terv, ekkora távot egyhuzamban még nem túráztam, de az uccsó szabiaimat
vettem ki a jövő hétre, és szeretném tartalmasan eltölteni. Ez a terv, aztán majd meglátjuk mit bir a lábam :)
Nógrád megyei szövetség már nem létezik, csak Zúte van, amelynek Miheller Tibor az egyik legkarizmatikusabb képviselője, őt érdemes keresni.
A linkelt mozgalom egyébként nem a Zútéhez tartozik, sőt abban sem vagyok biztos hogy a Nógrádi Vártúrák, és a Karancs-Medves csúcsai mozgalom él-e még.
(Nekem még van ugyan pár füzetem,meg ilyen kitűzőim, de ez csak véletlen)
Soraid közt azt vélem kiolvasni hogy a régi út (a 2001-es atlasz szerinti) mellett vagy te is, ennek örülök ha így van.
Szanticskára a piros bemegy Abaújszolnokról, az egy nagyon szép, a Csereháton ritkaságszámba menő öreg erdőben vezet, ódon jelzésekkel. A Szanticskára való letérés a kékről itt tehát adott.
Ugyanakkor nekünk tavaly Nyéstáról a Nyéstai-völgy is nagyon alkalmasnak tűnt egy Szanticska felé menő útnak, sőt szélsőséges esetben Abaújszolnokról akár errefelé el is lehetne terelni a kéket is, bár igaz az nagy kerülő lenne.
Nohát, nagy érdeklődéssel olvasom az értekezéseket, mert csütörtökön indulok a Bódvaszilas-Boldogkőváralja szakaszra. Kíváncsi vagyok, milyen lesz? Tudom, hogy harminc sok fok lesz, de van, akinek kell a nyomás.... :o)
No meg a szabadság kiadása is belejátszott.
Szombat este jövök vissza, ha van rá igény, akkor majd elmondom a legfrissebb tapasztalatokat a Felsővadász-Nyésta szakaszró...
Most volt alkalmam átolvasni a csereháti Felsővadász-Nyésta túraút kérdése kapcsán a leírtakat. A nélkül, hogy egyenként válaszolnék, itt köszönöm mindenkinek, aki véleményt mondott. A válaszok, vélemények, természetesen nem egységesek, de vannak közös irányok.
Egy út esetében a járhatóság előbbre valónak tűnik, mint az élmény. Egy néhány hetes repcevirágzás és az időjárás adta sártenger nem kompenzálja egymást. Azt nem is lehet szabályozni, hol mit vessenek és azt se, hogy milyen időjárás legyen a túra során. A turizmus velejárója mindkét helyzet.
Vannak közös érdekek is. Ilyen a túrázó részéről a jó jelzettség, a fás, árnyékosabb környezet. Ez a fenntartó részéről is igény, hisz van mire, megfelelő tartóssággal, láthatósággal és küllemmel jelzést elhelyezni. Szerencsés eset, ha a kellemesebb, látványosabb környezet és az út járhatósága, jelzettsége is egybe esik. Az adott útszakasz hossza talán kevésbé lehet indok, mert annak kiválasztását sokszor épp a fentiek befolyásolják. De máskor meg lehet igény egy- egy célpont közvetlen elérése is.
Ennek az útszakasznak a történelmét már többször megbeszéltük itt. A kisebb-nagyobb útmódosítások mind, akkor felmerült korlátok miatt történtek. Talán a legutóbbi esetben, a mai kék kerülő kialakítása volt kivétel, amikor a megye a Kéktúra Bizottságtól a jelenlegi útra történő módosításra célirányos felkérést kapott. Nem az a cél, hogy minden helyzetben állandóan módosítsuk az utat, inkább keressük meg a leginkább elfogadhatót és azt véglegesítsük. Természetesen, ahogy az itteni vélemények is eltérőek, a végső megoldás sem lehet mindenki kedvére. A terület közeljövőben történő rendezése kapcsán merült fel a kérdés és itt a lehetőség, hogy próbáljuk megtalálni a közös nevezőt. Ezért, ha van további eltérő vélemény, azt pár napig még várom.
Ugyanakkor felvetek további kérdéseket, közösségi véleményezésre. Van e igény, a Kecske-pad túraúttal való bekötésére az OKT mostani DNY-i pihenőjétől ide? Van e igény Abaújszolnokról túrautat fenntartani Szanticskára? Van e igény további, más célpont túraúttal való bekötésére az OKT felől? Ezekre szeretnék válaszokat, véleményeket kérni, amelyek megvizsgálására alig pár napunk áll rendelkezésre. Köszönettel.
A tanulmány érezhetően elsősorban interjúk alapján készült, más forrásokból, neadjisten tapasztalatból nemigen látok merítést.
(habár lenyűgöző a bibliográfia, kíváncsi lennék a "BAUMAN, Z. (2005): A munkaetikától a fogyasztás esztétikájáig. Replika. 51-52. pp. 221-237" forrásra pl. miért volt szükség a tanulmányhoz...... )
Számunkra érdekes lehet, hogy ezek szerint maguk a zarándokutak "szervezői" sem említik sehol (jó, némi szálláshely-infrastruktúra kivételével) a nem vallási, gyalogos-turizmussal meglevő kapcsolódási pontokat - ennyire nem tartják ezeket fontosnak, miközben az útvonalak jelentős része nyilvánvalóan nem vallási értelemben vett (gyalogos) turistaút.
Ez különösen a fenntartási, üzemeltetési ill. (elsősorban szálláshely-)szolgáltatási feladatokban meglevő nyilvánvaló szinergia-lehetőségek mellett elképesztő.
Azt is érdekes látni, hogy miközben az MTSZ-ben nagy számban dolgoznak fizetett alkalmazottak, emez utak fenntartóinál lényegében a "saját iroda egy saját alkalmazottal" már/még vágyálom kategória. //Bár nyilvánvaló hogy a háttérben meglevő egyházi "rejtett finanszírozás" tompítja a különbséget//.
Nem tanulmányoztad át alaposabban. Ez egy szakmai folyóirat, melyben megfér többféle témájú cikk, és nekünk az utolsó az érdekes, abban ilyesmi nincsen.
Aki zarándokutat végiggyalogol, az ugyanúgy erdőt, természetet jár közben mint én, ergó természetjáró (is), egy asztalnál ülünk - mondom én. A cikknek a felütése viszont más, a végkövetkeztetésekben sem szerepel sajnos az, hogy miként közelíthető a döntéshozók szintjén (!) a hazai bakancsos és zarándok-turizmust.
Eleve a fogalmi téren az első alapkérdésként a "turista v. utazó v. zarándok" kerül elő. Mert tetszik vagy sem, a turista szó mást jelent erdőjáró körökben, és a köznyelvben (ugye ti is használjátok bizonyos esetekben ezt pejoratív értelemben?), a cikk pedig utóbbi értelmezésében tárgyalja, így innentől kezdve tényleg olyan mintha ez nem rólunk szólna. Pedig, ha végigolvassuk, a zarándok-turista kategóriában kb. magunkra ismerhetünk legtöbben...
Ha már az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal is egyeztetni kell bizonyos turisztikai attrakciók esetében akkor az - szerintem - nem a mi turizmusunk.
Ez a tanulmány nyilván megrendelésre készült és annak kellett megfelelni aki finanszírozta.
