Régebben írtam, és olyan problémám volt hogy elkanászodott a goldim, nem volt kutyák társaságában, és mindig átment a szomszádba a kutyához, sétáltatási gondok is voltak, tehát ő uralkodott. Jelentem hogy a kitartó munka meghozta a gyümölcsét! :) :) Minden nap nem tudtam foglalkozni vele, mert megoldhatatlan lett volna, de a sok kicsiből is elértük célunkat. :) Sétálnál semmi gond, engedelmes, nem húz, rángat, szépen sétál. A munka szerepe, inább már szórakozásba ment át, örömmel csinálunk mindent. :) Ha kutyákkal találkozunk séta közben, akkor sem úgy viselkedik mint régen, szinta tudomást sem vesz róla néha, úgyhogy nagyon sokat javult, már majdnem tökéletes. Nagyon örülök neki hogy elfogadott vezérnek, és annak is hogy ha mással megy, velük is ugyanúgy videlkedik, nincs az hogy nekem szótfogad, másnak pedig nem. :) Köszönöm a tanácsokat! :) Akinek hasonló gondja vagy csak egyet tzdok mondani: kitartás, és nyugalom.... :)
A BARF (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) vagy Raw Diet étrend elterjedése egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult Ausztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonosnak kellett ugyanis szembesülnie kedvencének emésztési problémáival, gyulladásos bélbetegségével, állandósult hasmenésével, fogkövességével, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.
A BARF, vagyis nyers koszt lényege, a különféle nyers csontos hús – lehetőleg egészben, vagy nagyobb darabokban történő etetése zöldséggel, gyümölccsel kiegészítve. A BARF étrendben nem szerepel gabona, vagy semmilyen ebből készült étel (tehát tészta sem). A hús legtöbbször csirke, de tetszés szerint lehet bárány, marha, vadhús, kacsa, nyúl, sertés, hal.
A mozgalommá terebélyesedett étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált e témában először.
A BARF egyik alaptétele, hogy a kutyák emésztőrendszere nehezen küzd meg a gabonafélék emésztésével; míg a farkasok, vagy a vadkutyák természetes étrendjében a hús mellett szerepel némi zöld, vagy gyümölcs, a gabonaféléket nem keresik. A kutyák emésztőrendszere az ehhez szükséges enzimek hiányában nem is képes megemészteni a gabonákat. A száraztápok emellett a fogra ragadva ideális körülményeket teremtenek a fogkövességet, ínygyulladást okozó baktériumok megtelepedésének és szaporodásának.
Egy tipikus BARF étrend 60-80%-os nyers csontos húsosból (melynek mintegy 50% hús, pl. csirke nyak-, hát és a szárnyak) és 20-40% gyümölcsből, zöldségből, belsőségekből, tojásból, tejtermékekből áll. Ehhez adható csukamájolaj, vagy valamilyen halolaj, az Omega-3 zsírsav pótlására.
A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat. A legjellemzőbb változások között említették:
A kutyának nincs „kutyaszaga”.
A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
Kevesebb, szilárdabb széklet.
Csökkenő állatorvosi költségek.
A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.
Megszűnnek az allergiás tünetek.
Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
A kutya jól tartja a normál súlyát.
Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.
Hosszabb életűek lesznek.
A szukák jobban viselik a vemhességet.
Ellenzői szerint a nyers húsban lévő baktériumok megbetegítik a kutyát, ám a hívek szerint ez nem reális veszély, hisz baktériumok mindenütt vannak. A kutya erős immunrendszerrel rendelkezik, és mindenfajta baktérium elpusztítására képes, ezért az egészséges nyers hús a kutyának nem árt. Salmonella, E-coli, stb. valóban előfordulhat a nyers húsban, de ugyan úgy megtalálhatók a hűtőszekrényben, a mosogatóban, padlón, a kertben, az autón, vagy a parkban.
Ellenérvként szerepel a csontok okozta fogtörés, bélelzáródás, bélperforáció, gasztroenteritis, a hívek szerint ezek azonban ritkábban jelentkeznek, mint a fogkövesedés és annak következményei, és az éles, szilánkos törés inkább a főtt csontokra jellemző.
Azért a féregtelenítő tablettákról se feledkezz meg !
Lehet ,hogy nem mondta neked még senki sem de a setést csak főzve vagy sütve adhatod mert ugyan azokat a bélférgeket hordozza mint a kutya . A kutyádat most nem csak csonttal hanem féregpetével is eteted.
vegre vki csontot is ad kutyanak!! ( lassan ott tartunk, h ez sok helyen mar allatkinzasnak szamit es csak a meregdraga mücsont az "igazi". a joedes........, de ertem en, mindenki megprobal elni vmiböl)
mi borjú szegycsontot adunk a kutyusnak, az állatorvos ajánlotta, azt mondja ezt a fajta csontot teljes egészében fel tudja dolgozni, tehát a csontjainka is jó! És negyon szeret rajta rágódni!
szerintem akkor sem lesz semmi baja,ha leragcsal belole...Labszarcsontot en siman adnek neki,hadd ragodjon...Inkabb ,mint a cipoiteken,picike meg,rengeteget fog ragni
Apport 7.hetesen
Úszásban is jó .
Anya
Apa