valóban, az író nem járt eléggé alaposan utána, hogy mit is tartalmat a szabolcsi zsinat határozat-gyüjteménye! (Felteszem, hogy az általad beidézett szöveg pontos, hiteles fordítás, azt el kell fogadnom.)
E szerint csak arra az általános passzus-részre alapozott, miszerint a régi pogány szertartások (nyílván azok kellékei is) üldözendők, "kigyomlálandók"!
----
A boszorkányüldözéssel kapcsolatos mondatodat megfogalmaznád mégegyszer? ...így ugyanis nem értem. ... miért is jelentené a boszorkányüldözésekről szóló irodalom azt, hogy nem voltak boszorkány-üldözések ??!! (és itt ne csak szorosan véve "boszorkányok"-ról beszéljünk, hanem bűbájosokról, táltosokról, javasokról, bábákról stb!)
Nos, igen, nem sűrün. Ám a nevezett író ősei nemesi, sőt nem is csak köznemesi sorban éltek, hanem a jelentős tisztségeket viselő családok sorában! (Akönyvtár szót pedig -- remélem -- nem mai értelemben veszed: egyszerűen, számos, a család történetével és egyéb jele dolgokkal foglalkozó rovásfa.)
---
Szerinted nem léteztek száraz pincék?...ahol egy-egy fa
ából készült tárgy hosszú-hosszú ideig fennmaradhatott?
---
A boszorkányperek "előfordulhatóságáról" alább írtam.
"(Én nem is írtam arról, hogy a bejövő össz-magyarságnak hány %-a lehetett szavárd-magyar. Lehet olyan mértékű is, amit írsz.) Csak abban Kisharsánnyal értek egyet"
Ha összefog az "értelmiség", évszázados dogmák fognak megdőlni :D
Talán a legmeglepőbb eredményem az, hogy ez a zománckép nem I. Géza magyar királyt ábrázolja. Eredményeim a “Századok” 1996. évi millecentenáriumi számában jelentek meg....." ???
Egy részlet kivételével egyet értünk. (Én nem is írtam arról, hogy a bejövő össz-magyarságnak hány %-a lehetett szavárd-magyar. Lehet olyan mértékű is, amit írsz.)
Csak abban Kisharsánnyal értek egyet, hogy az elméleti tudásnak nem "klellett" elvesznie...legfeljebb a körülmények változása miatt nem volt "termékeny", nem bontakozhatott ki ottan, csak később a végleges új- ősi haza elfoglalása után. Volt már ilyesmire példa a történelemben!
Ez a módszer, évezredeken át így öröklődött: szóban. Másképpen szólva? : beavatás. Olvass utána, rájössz. (Olvass, utána: rájössz) (:Várkonyi Nándor írja a "Sziriat oszlopai"-ban:...Püthagorasz tétele már a püthagorasz előtt is ismert volt, s ezellen Ő sem tiltakozna, hisz Babilonban és Egyiptomban szerzett beavatott tudást mintegy 18 éven keresztül. A beavatottakhoz hasonlóan Ő sem írt le egy sort sem, ami tőle fennmaradt azt tanítányai írták le...:)
Ha érted.
Ez a tudás nem "elvont" tudás, hanem "hozzáadott" :))) ...ha érted...
Eléggé szelektíven gondolkodol. Mai fertőzés - nem tehetsz róla. De azért gondold végig.:
Valóban a Kaukázus déli lejtőiről indultak, ott talán lehetett is szervezett papságuk, azonban a sztyeppén több, mint egy évszázadot töltöttek, és oda menekültek. A teljes újjászerveződésük során a tudásuk döntő többségének el kellett veszni.
Másrészt az évszázadnyi sztyeppei tartózkodás idején a szervezett tudásnak (ha lett volna) valami nyomának kellett volna maradnia
- nem felejtettek el nyilazni, és az összes hozzá szükségest legyártani,
- nem felejtettek el lovagolni, és az teljes "kelléktárat" felnevelni,
- nem felejtettek el ruhát gyártani (Padányi),
- nem felejtettek el számosállatot tartani,
- nem felejtettek el embert, s állatot orvosolni,(kik is végezték?)
- nem felejtették el őseiket (még az Árpádkorban is kapcsolatban maradtak az ottmaradottakkal (forrás van rá)
- nem felejtették el a komplett harcművészetet,
- nem flejtették el, hogyan kell csatornát építeni, ami le-, és visszavezeti a vizet (Megtalálták az árpádkori hansági csatornarendszert)
...és pont a fő ágat felejtették volna el ? Az általános tudás ágát, a hitét, ami évezredek alatt megvolt ?
Valóban, nyomának kellet volna maradni - de ez nem írásos -! Maradt is. Nem gondolkodnál ma így, ha nem maradt volna: a génjeidben is az van.
Erre csak annyi a válaszom, hogy a magyarokról volt szó és nem a fehér hunokról.
Mán' ne haragudj: leesne az aranygyűrű az ujjadról, ha értelmeznéd, meg tovább is olvasnád? Egyrészt rájönnél, hogy a fehér hun utódokról van szó, másrészt megtalálhatnád a turkjaidat(nem türkjeidet) a sorban. (Szomorú, hogy pont Veled kell így értekeznem)
------------
Nem haragszom.
Tovább is olvastam és még nagyobb ökörségeket olvastam/találtam, amelyekre nem óhajtok válaszolni.
bagatur1-nek, Afrikaans-nak, meg mindenkinek üzenem: ha a bejegyzés utolsó tárhelycímét megnyitotta volna, tudná, hogy ez az egész "miskulancia" Kánnai Zoltán úr művéből való, és én soha nem akartam kisajátítani. Minden elismerést és támadást oda kell irányítani. uff.
Érdekes és eléggé mellbevágó ez az összeállítás, ami valahol enkies nézetét támasztja alá a manicheizmussal kapcsolatban.
Egy kitételt azonban vitatok:
"Anosirván perzsa király önéletrajzában írja, hogy Zabargan fejedelem 50 000 főt számláló kangar népe a nesztoriánus keresztyénséget követte. Ez a kangar név - mint láttuk -a besenyőkre vonatkozik,"
A kangar név nem a besenyőkre, pontosabban nem csak a besenyőkre vonatkozik, hanem minden turk törzsre vonatkozhat.
A név jelentése a DAI-ban teljesen egyértelmüen meg van határozva imigyen: egy nép vitéz törzsei. Vagyis a kangar a hős, vitéz törzseket különbözteti meg a nép egyéb törzseitől.
És ami miatt igazán érdekes ez a meghatározás, az Zabergan neve, amit még én is meg tudok fejteni: "szabír kán". És ami ebből következik: a szabír kán 50 000 főt számláló kangarjai.......mellett még kellett lenni nem kangar szabír törzseknek is.
Erre csak annyi a válaszom, hogy a magyarokról volt szó és nem a fehér hunokról.
Mán' ne haragudj: leesne az aranygyűrű az ujjadról, ha értelmeznéd, meg tovább is olvasnád? Egyrészt rájönnél, hogy a fehér hun utódokról van szó, másrészt megtalálhatnád a turkjaidat(nem türkjeidet) a sorban. (Szomorú, hogy pont Veled kell így értekeznem)
"E 10 törzs egyike volt a szavárd-magyarok népe. Ők a tudás (a korona készítéséhez szükséges magasfokú matematikai, csillagászati stb.) letéteményesei. Őket ne keresd a sztyeppéken!
Azt is tudod, hogy nekik menekülni kellett a tüzzel-vassal terjeszkedő agressziv korai iszlám elől. Régi lakterületüket felégették, elpusztították. Mit találhatnál ma ott?!"
Csak a tisztánlátás kedvéért.
Az én álláspontom szerint a vérszerződéssel született a magyar nemzet 860 körül a Dnyeper vidékén (de még a Kubány vidék is hozzájuk tartozott.)
A vérszerződést valóban 10 törzsnyi erő kötötte, azonban három fő tényező hozta össze. Az "ugor" Levéd (Előd) népe az erdős puszta vidékén, a szabírok a nyílt sztyeppéről a kazárokig, és a kazárokból kiváló kavarok. Vagyis a szabírok nem az 1/10-ét, hanem az 1/3-át adták a honfoglalóknak.
A szabírok történetét igen alaposan írta meg Padányi a Dentumagyar-ban.
Valóban a Kaukázus déli lejtőiről indultak, ott talán lehetett is szervezett papságuk, azonban a sztyeppén több, mint egy évszázadot töltöttek, és oda menekültek. A teljes újjászerveződésük során a tudásuk döntő többségének el kellett veszni.
Másrészt az évszázadnyi sztyeppei tartózkodás idején a szervezett tudásnak (ha lett volna) valami nyomának kellett volna maradnia.
" A felső rész a rajta lévő apostolképekkel együtt 1026 és 1042 között készült, a tetőlemezen lévő Jézus-kép későbbi. A felső rész apostolképeinek készítési idejét numizmatikai módszerek segítségével állapítottam meg. Az alsó rész készítési ideje 1071 és 1081 közé esik. Az alsó rész eredeti képsorozatához tartozik a Türkia királyát ábrázoló zománckép. észült korábban, és az alsó részt kifejezetten a felső résznek koronává történő kiegészítése céljából készítették...."Talán a legmeglepőbb eredményem az, hogy ez a zománckép nem I. Géza magyar királyt ábrázolja. Eredményeim a “Századok” 1996. évi millecentenáriumi számában jelentek meg....."
Megdöbbentő a hasonlóság az én elképzelésemmel:
"A felső rész a rajta lévő apostolképekkel együtt 1026 és 1042 között készült, a tetőlemezen lévő Jézus-kép későbbi."
Az én fogalmazásomban: Az apostolképek 1000 +/- 40 év, a felső rész, és a tetőlemezen levő pantokrátor későbbi.
"Az alsó rész készítési ideje 1071 és 1081 közé esik."
Az alsó részt I Géza görög felesége részére készült, mígy I Géza egy Dukasz diadémot kapott.
"Az alsó rész eredeti képsorozatához tartozik a Türkia királyát ábrázoló zománckép."
Turkia királya, Konstantin és Dukasz képei a Dukasz diadémon voltak.
"az alsó részt kifejezetten a felső résznek koronává történő kiegészítése céljából készítették...."
Pont fordítva. A felső részt (keresztpántot és pantokrátort) az alsó részhez készítették.
