Ez felvet pár kérdést, amire érdemes időt szakítani. Ha ez a csata az előbb felvetettek résztvételével zajlott le(gepida-gót esetleg római,burgund és frank) hunok nagyon kis létszámban vettek részt, akkor van egy kis bökkenő. Ha Attila is részt vett a csatában, és csak pár ezres testőrséggel, körülötte hatalmas germán tengerrel(egyik és másik oldalon is) nagyon de nagyon meg kellett bíznia a maga oldalán álló (nem hun) csapatokban. Mert bármenyire is jó viszonyt ápolt a gepida és gót királyokkal, több ezer mérföldre a szállásaitól idegenekre támaszkodva, idegen ( ellenséges ) területen csatát állni, nagy bátorság. Én ugy gondolom mivel nem lehet azt mondani hogy Attila bolond, hiszékeny ember volt valahol sántít a történet a hunok csekély résztvételére. Mert vagy résztvett, Attila a csatában, és akkor valszeg. saját érdekében nemcsak a testőrségével, vagy valóban csak kis létszámú kontingens harcolt a hunok közül de akkor Attila nem volt ott,vagy ha ott volt akkor nagyon bátor hiszékeny vezér volt, aki már elfeledte a burgundok tettét rokonával Oktárral. Nagy fegyvertény lett volna gót,gepida részről megsemisíteni Attilát ott Galliában.
Akkor a híres catalaneum egy gepida/gót csata volt? Gondolom, ha Attila ott volt, ott lehetett pár ezer fős testőrség is, akik tuti hunok. Avagy a nyílzáport a gepidák zúdították, akik a szarmaták/jazigok harcmodorát vették át?
Igazad lehet, én csak arra a részre emlékeztem, amiben a catalaunumi (értsd: mauriacumi) csatát írja le. Megnéztem, ott szerinte legnagyobbrészt germánok álltak Attila mellett, a hun lovasok akkoriban egy örmény felkelést támogattak volna a perzsák ellenében. Mikor egy nyílzáporról esik szó, Bóna megjegyzést tesz arra, hogy "Attila szerencséjére mégiscsak voltak ott hunok is.."
Egész jól alakulnak a dolgok, de még mindig csak a hunok történelmének egy kis szeletéről beszéltünk. Az i.e. III. kezdetével vannak - krónikát,feljegyzések - a kinaiaknál, különböző neveken nevezve őket. Az i.e. III. és a II. évezred nagy részében hi-un-nu, a vége felé és az I. é.ezred közepéig hien-jun, majd hiung-nu név alatt irnak róluk. Az európai szereplésük ( a Volga átlépése után ) csak hab a tortán, még ha hozzávesszük az onogur-bolgár birodalmat is.
A gótok már korábban ketté szakadtak (tkp hárommá mert a Krímben a XVI századig éltek gótok), a vizigótok ekkor Aquitaniában éltek a Római Birodalomban, majd a vandálok Afrikába távoztával áttelepültek a mai Spanyolországba, a keleti gótok meg hun vazallusok voltak (más germán népekkel együtt mint szkír, herul, gepida, stb).
Tehát a nyelvészek szerint is az altáji nyelvcsaládról beszélni nem alternatív, de a pontos nyelvtörténeti fejlődés a korai időkből nehezen rekonstruktálható szemben a legtöbbi nyelvcsaláddal. A magyar nyelv esetében egy ponton találkoztunk a rokon nyelvekkel mint jövevényszó átadókkal a permiekkel pont a szkíta-szarmata időszakban és ez maximum 1000 évig tartott, az altájiak esetében meg non stop kölcsönhatás van egymással vagy 4000 éven keresztül.
Hogy még pontosabb legyek, azt nem tudják, hogy ezek az al nyelvcsoportok török, mandzsu-tunguz mongol, hogy fejlődött mondjuk az elmúlt 5000 év során. Nem sikerült egy valamilyen kiindulási alapnyelvhez eljutni az altáji nyelvcsaládnál.
Az altajista összehasonlító történeti nyelvészek szerint az altaji nyelvek pontos rokonítása még nem sikerült szemben az afroázsiai (régebben sémi-hámi),urali, indoeurópai, dravida-elámi, auszrotonéz (korábban maláj-polinéz), ausztoázsiai (korábban munda-nicobári, monh kmer (vietnámi)) stb. Valami olyasmit állítanak, hogy a olyan méretű kölcsönhatás van a nyelvek között, többszörös szubsztrátum hatás, nyelvcserék lehetőségei stb, ami a mandzsu-tunguz, török és a mongol nyelvek pontos történeti rokonítását nagyon megnehezíti, természetesen látszik azeknek a nyelveknek valamilyen kölcsönössége.
Ami ŐSI, ennek a kozmo (kozmetiko)polita nyugati úrhatnámságnak MIND PARASZTOS: ezért is utasít el a "modern" nihil mindent, AMI a magyarok ŐSI, nem-európai múltjára utal....
"duplagondol", a felvilágosodás UTÁNI nemzetfogalom ismérveinek EGYENKÉNT és együtt is tere van a hun-ogur(=o'qut), az avar, az Irnák és Dengizik vezette, lassan ONOGURRÁ váló doni-volgai birodalom és a honfoglaló ONOGUR törzsek esetén is.
(A kettős uralkodás megszűnése - 907 - után Árpád törzsének NEVE az NÉPÖSSZESSÉGRE kerül lassan át, aminek az ÖT TÜRK nevű + a göktürk KABAR törzsek aligha örültek. Győrffy György szerint a "MAGYAR" elnevezés CSAK a XII. század végére válik általánossá!)
ezt igy ebben a formában nem értem, mert nyitott kapukat döngetsz... a nevek helyes irása szerintem azon áll vagy bukik ki irja a krónikát.. és mely nyelven.. görög,latin,kinai, vagy latinul de gót kiejtéssel stb... igy a Motun,Modun,Mao-tun,Mete,Modu szerintem mind jó... ki irja, ki olvassa, ki ejti.??? pl.a mongol "nuker" - nálunk nyőgérre deformálódott, mert ugy tudom IV. László tatár testőreit nevezte igy a népnyelv... kissé parasztos de mindenki tudta miről van szó.....
"MONGOL" mint olyan, e néven, NÉPKÉNT CSAK Dzhingis (Temücsin) óta létezik.
Biztosan NEM IGAZ a mongol kisajátítási törekvés. Ugyanis anakronizmus a 14 évszázaddal ELŐBB létezettre az ÚJ nevét ráhúzni...
A TÜRKÖK ugyanígy vannak. De a "Türk" és annak mégősibb "tuuk" formái CSAK 551-től ismeretesek!
A HUNOK viszont "Qin Shi Huang-Ti" (a piramisos, agyagkatonás) kínai Császár idején, már az i. e. III. században erős Ordos? Kansu, Ujguristan területére eső birodalommal bírtak.
A már 12 ezredik kommentnél járó egyéb fórumok áttekintése is nehéz. (Origo F., korábbi Index Forumok.)
"Motun", rögtön egy kis kötözködéssel nyitok:
Az általad használt első, nagy jelentésű xiungnu uralkodó a turáni (altayi) türk nyelvekben - és kiejtésben hozzánk is legközelebb állóan - :
M E T E. Melléknévként, mintegy állandó jelzőként hozzáfűzve a TENGRIQUT szót, amely isteni, szakrális minőségére utal.Az "uralkodő" kínai források szerint "senjün" szó, de a mai mongol, vagyujgur emlékezet is "senjü"-nek mondja. Van azonban a TANHU -keményebb hangzókkal rögzített ugyanaz a szó - "uralkodó", ami FELTŰNŐ HANGZÁSBÉLI hasonlóságokat mutat a METE tanhu előtt Jakutia és Belső-Mongólia területéről cca 800 - 1000 évvel keletre költözött (MAI nevükön) japán Császárok TENNÓ elnevezésével.
METE a kínai forrásokban Mao - Tun néven szerepel.
Ezt a keményebb, nem törökös hangzókkal (mongol, burját, mandzsu)
M O D U néven is használják, egyes török portálok másodlagos kiejtési módként megjelölik.
S vannak források (angolul is) melyek kizárólag a szakrális személy TENGRIQUT the FIRST nevet használják.
A "MOTUN" foma leginkább kínai.
A hun nyelv az altayi, vagy proto-türk, =OGUR, esetleg dél-szibériai ősnyelv volt, DE SEMMIKÉPP nem kínai rokonságú.
Ugyanakkor a mai kínaiak szerint akár 2500 északi barbár = XIUNGNU szó is szerepelhet a HAN nyelvben!
Fene sem érti ezt a catalaunumot. Ha akkora véráldozat volt ott, hogyan tudta elfoglalni majd egész Itáliát utána olyan könnyedén Attila? Ennél kisebb veszteséggel játó csata még a szultánokat is óvatossá tette évtizedekre.. Szerintem egész eccerűen el kell osztani 10-zel az áldozatok számát, és akkor megkapjuk azt a számot ,ami egy hun blietzkrieg alatt inkább valószínűsíthető. Meg télleg, miért a gótokkal szövetkeznek a rómaiak, amikor a legnagyobb ellenségek voltak? Nem lehet, hogy ez a csata csak a gótok és a hunok közt zajlott? Bár a 452-s hadjárat egyértelműen büntető hadjárat...
Fő tételnek nevezni ezt azért szerintem túlzás, mindenesetre az világos, hogy Bóna a hun elitet úgy mutatja be, hogy voltaképpen az idomulni kívánt egyfelől a római elithez, másfelől pedig a túlsúlyban lévő germánokhoz is, felhasználva a keleti hagyományokat, ezen az alapon kialakítva a hun elitet.
