Én meg 3 lityi körüli szívó üzemű Volvo-motorral szerelt házi energiarendszeről hallottam mostanság. A feltaláló átalakított egy benzinmotort földgázüzeműre. A hűtővíz átfolyt a fűtést biztosító hőcserélőn, a főtengely meg meghajtott egy villanymotort amely így már agregátorként áramot is termelt. Állítólag a dolog rendkívül gazdaságos üzeműre sikeredett. Most hajkurászom a csákót mert megnézném a dolgot. Ha összejön fotókat is csinálok meg remélem, hogy konkrétabb adatokkal is tudok szolgálni. Valami ilyesminek képzelem az oly sokat emlegetett magyar szellemi tőkét. :))
No meg tegyük hozzá, hogy a vízoszlop mozgatása sem ingyen van. Szerintem ez az egész üzemeltetésében sokkal drágább és kevésbé is hatékony mint egy klímagép (az eseti javításáról már nem is szólva).
A geotermikus szivattyúról is beigazolódott, hogy csak különleges esetekben (pl.: geotermikus forrás) rentábilis az üzemeltetése.
A lehetséges belső kialakításra egyféle megoldást láttam, attól tartok nincs is több lehetőség. A síkkollektor ( legyen most 1 * 2 méter ) rövid oldalai mentén 1-1, általában 22 mm-es rézcső a hideg, ill. meleg gerinc. Közöttük, kb. 10-15 cm-ként húrként feszülnek és az oldalukban lévő furatokba vannak csatlakoztatva ( keményforrasztás ! ) a 6-8 mm-es vékony rézcsövek. Hasonlít a csőrendszer egy
hárfához. Ennek a csőhálózatnak teljesen mindegy a beállítás iránya, szöge,
fekve is leürül. Az abszorber felületről jobb hatásfokkal gyűjti össze a hőt, mint a csőkígyós kivitelűek.
Láthatóan macerásabb a gyártás, a szükséges cső mennyiség kb. ugyanannyi, csak több forrasztási pont van benne.
A hőcserélőket a veszteségen túl azért érdemes elhagyni, mert mindkét oldalán igényel 1-1 szivattyút. Ha elmarad a hőcserélő, 1 szivattyút, és az ő áramfogyasztását is meg lehet takarítani.
A veszteség nem is a hőcserélőn mutatkozik, hanem a hőlépcső miatt magasabb
hőfokon üzemelő napkollektoron.
Egyéb kritérium nincs, illetve a többemeletes ( szintes) kollektorrendszereknél ki kell
alakítani egy közös legmagasabb pontot a csőrendszeren, itt változik a végig megtartott pici emelkedés bármekkora esésre lefelé a DB tartályhoz .Ezen a ponton lenne a légtelenítő, ha fagyállós volna a felépítés.
Ha a falat, mennyezetet hűtöd akkor a víz hőmérséklete nem lehet alacsonyabb mint 16-18 fok. Ekkor nem kell tartani a páralecsapódástól. Ha kútból vezed a vizet akkor már majdnem jó a hőmérséklete. A kútnál figyelembe kell venni, hogy egy kútból nyert vizet kettőben lehet elnyeletni, viszont az így kialakított rendszer energia igénye minimális a közkedvelt splittek szemben. Padlófűtés alkalmatlan hűtésre.
Szerintem ha jól meg van csinálva az egész rendszer, akkor nem kell félni a páralecsapódástól:
Ha elég nagy a fal hűtő felülete, akkor nem kell túlhűtött vizet keringetni=> nem túl nagy levegő és fal hőmérséklet különbség!
Ha a lakás páratartama nem túl magas, a fal által keltett hideg nem csökkenti a levegő térfogatát annyira, hogy a benne lévő pára kicsapódjon!
Ez pl. JTD24 kérójában tökéletesen meg van oldva, mert a falfűtés megfelelő módon felül van méretezve(főleg a lenti szobában:), tehát nem kell túl hideg víz ugyanahhoz a szobahőmérséklethez, valamint egy hővisszanyerős szellőzőrendszer gondoskodik a lakás légcseréjéről és páratartalmáról!
Tehát ez is csak mint minden "csodaszer" csak a megfelelő körülmények közt (rendszerben) hozza a megfelelő hatásfokot!
... és továbbá szerintetek meddig lehet elmenni egy síkkolektor esetén felmelegítendő hűtőközeg térfogatilag tekintve? Szóval arra vagyok kíváncsi, hogy hány méter csövet tekergessek fel 1 m2-re?
A síkkolektort ezek szerint úgy kellene megkonstruálni, hogy mindenképpen kifollyon belőle a víz (gravitációval). Vagy van valami egyéb kritérium is, amit figyelembe kell venni ehhez a "vízleeresztős" megoldáshoz?
Hogy áll a házad? Nagyon kíváncsi vok a falfűtés,és hővisszanyerő tapasztalatokra!
Neked mi a véleményed erről a leereszthető kollektor megoldásról?Szerinted melyik a jobb ez vagy a "hagyományos" hőcserélős?(gondolom ezt kiépíteni olcsóbb,de utána hatásfok?)
Falhűtésnél ha nem méretezed túl, akkor csak annyi a különbség, hogy pl nem 22 fokot, hanam mondjuk 24-et tudsz tartani?
Ház szinten talán kissé költséges megoldás, de jó elképzelés. És nagyon fontos a jó méretezés. Mint mindig. Vajon azt hogy lehetne megoldani (akár ház szinten is), hogy a fűtés csovekben nyáron, kánikulában hideg vizet keringetve hűteni a lakást. Stockholmban az egyik tengeröböl mélyén hűtik a vizet 6 fokosra és azt keringetve hűtenek. Mivel tengeröböl nincs elérhető közelségben, van-e valami jó tipp hűtésre? Akár napenergia felhasználásával.
Őszinte leszek, nekem sem jutott az eszembe, olvastam valahol.
Általában véve a nyári túltermelési gondokat is megoldja ( nyári szabadság alatti túltermelés pl.).
Kivételt képeznek a koncentrátoros kollektorok(a vákuumcsövesek egyik fajtája), és
Freddy56-é is ilyen lesz, ha elkészül. Ezeknél a kollektoroknál az üresjárati hőmérséklet elérheti a 250-350C fokot is, a gyártók nem vállalnak garanciát az így túlhevült kollektorokra.
Az elv ugyanaz amiben én gondolkodom, csak házszinten:
csinálni pár ezer literes puffert, amit rendesen körbeszigetelni, ozt nyáron abba letárolni hőt, amit az átmeneti időszakban egy darabig lehet használni, meg természetesen a télen keletkezett hőt is abba vezetni...
Az előbbi kérdés azért volt, mert ebben a pufferban olyan 60-70 fokig kellene melegíteni a vizet,nem tovább, és amikor elérte ezt a szintet, akkor kell semlegesíteni a kollektort....
Ezt vagy árnyékolással lehetne megoldani, vagy ezzel a leeresztéses módszerrel ha működik...
Azért nem érted, mert túl egyszerű. Kell egy delta T vezérlő, vagy szolar szabályzó, mindegy hogy hívjuk ( a fagyállós cucchoz is kell, nincs eltérés a vezérlésben!! ).Ehhez tartozik 2 db hőérzékelő ( pl. PT1000 ), az egyik a kollektort méri, a másik a fűtendő valamit (pl. boilert ).
Ha a kollektor néhány fokkal melegebb mint a boiler, akkor a keringető szivattyú bekapcsol, és felnyomja a vizet az addig üres napkollektorba, és cirkulálni fog addig,
amíg a szivattyú be van kapcsolva. Ha jön egy nagy kövér fekete felhő, akkor a szolárvez. lekapcsolja a szivattyút. Ekkor, és MINDEN alkalommal, amikor a szivattyú
megáll, a víz visszaürül a Drain-Back tartályba, attól függetlenül, hogy hideg van-e
vagy meleg. Tehát naponta akár tízszer is leüríti magát a rendszer, ha a szabályzás
bármiért is kikapcsolást parancsol.
Nem csoda, hogy elsőre nem esik le a tantusz, túl egyszerű.
Azt már ne is mondjam, hogy nem kell a kollektorhoz légtelenítő, és visszacsapó
szelepre sincs szükség,hiszen az üres kollektor felé nem tud éjszaka "visszagravitálni" a meleg.
Ha nem stimmel valami, holnap küldök egy skiccrajzot.
Nem régiben láttam egy filmet a Spektrumon, abban muttaták, hogy valahol Németországban az egyik városkában, vagy faluban csináltak olyat, hogy a település határában építettek egy nem emléxem pontosan hány ezer köbméteres víztárolót. Majd földdel takarták le. Így lett egy szép kis domb, amibe nyáron elvezették a kollektorok által felmelegített vizet, majd télen ezzel a meleg vízzel fűtik a lakásokat.
Tetszik ez a vízleeresztős megoldás, őszintét bevallva ez nekem nem jutott volna eszembe!:)
Ugyanezt a technológiát szerinted nyáron is lehet használni, ha túl sok a feles hő?(lásd pufferben letárolom a szükséges hőmennyiséget, ozt utána leeresztem a vizet a rendszerből, tehát csak maga a kollektor melegszik fel, de gondolom ennyi töblethőt bírni kell az anyagnak!?)
Hali ferembá! Bocs, hogy belepofázok. Most mi a lehetőség, amikor arról van szó, hogy a kollektorban megkeményedhet a víz éjszakára?
Kézi állítás van, vagy lehet egy olyan automatikát kapni, amely a külső hőmérséklet csökkenésekor kiadja a parancsot: "Víz, a kollektorból irány vissza a védett helyre!"
Ezt most nagyon komolyan kérdeztem, mert nekem is a gondom, hogy mi van fagyveszély esetén - ezért gondoltam a hőcserélős megoldásra, tudván azt, hogy ez egy rohadt nagy veszteséget jelent a hatásfokban. A megoldás érdekelne, ha ez nem "hadititok"!
Jól értetted. A kollektorban csak a hőtovábbítás ideje alatt kell folyadéknak cirkulálni, ilyenkor nem tényez a fagy, hiszen a megtermelt hőenergia "közlekedik" a vízben.
Ha nincs hőtermelés, ( éjszaka,-15 fok ) nincs szükség folyadékra a kollektorban, minek legyen ott, csak vacogna szegény.
A szivattyú emelőmagasságát kell jól megválasztani, hogy induláskor fel tudja tölteni az üres cső- és kollektorrendszert, valamint biztosítani kell egy kiegyenlítő tartályt, ami valamivel nagyobb űrtartalmú, mint a leüríteni kívánt szabadtéri rendszer. Ennek a tartálynak viszont illik fagymentes helyen tartózkodni.
A víznek minden fizikai és kémiai tulajdonsága sokkal jobb a hőszállítás szempontjából,mint a fagyállónak,soha nem kell frissre cserélni, nem fog megváltozni a kémhatása, és literenként csak 36 fillérbe kerül.
A rendszer kialakítása akkora precizitást igényel, mint a szennyvízcsatornáé, kell valamennyi "esést" adni a csöveknek, és a kollektornak. Annyival pedig biztonságosabb, hogy nem fog eldugulni, ha túl nagy az esés :-)
A rendszer lehet zárt, akár túlnyomás is lehet benne, ha a tartály "okosan" van kialakítva.
A fő előnye szerintem a téli magasabb hozam, mivel a reggeli napfénynek nem kell órák hosszat melengetni a -15 fokos fagyállót, hanem azonnal fűteni kezd a felnyomuló langyos vízzel.
A neten van irodalma, sajnos főként angolul, "Drain- Back system"-re keress rá, ha érdekel.
Viszont egy dologra nagyon oda kell figyelni, nem minden napkollektor alkalmas erre az üzemre.
A vákuumcsöves és a síkkollektorok egyes típusai nem leüríthetők !!
Kazán kéne, kazán kéne. De hát mivel szeretnél fűteni benne?
Rézcsövet. A réz olvadáspontja 1083 fok, ezt pedig csak nem fogja megközelíteni, mivel a benne áramló víz, mint hőelvezető közeg hűti. Az egy másik téma lenne, hogy mi van akkor, ha nem forró víz, hanem gőz feljődik, mert olyan nagy felületet használunk. Ekkor még megoldásra várna a gőz magasabb nyomáson való kezelése, hogy áramtermelő turbina forgatására használhassuk, de mint említettem, ez egy másik téma.
Az aluminium fóliának emlékeim szerint 92-95%-os a fényvisszaverő tulajdonsága, úgyhogy nem lenne rossz választás. Dekor vagy jobb írószerboltban lehet kapni öntapadós fényes fóliákat. Kb mintha öntapadós hátú lenne az alufólia. Vagy kb ilyen jó lehet még a Solflex nevű fólia (vagy hasonló termékek), ezt többnyire tetőhöz használják hőtükörnek. De szerintem ez nem annyira jó fényvisszaverő, mert egy-egy réteg igenvékony műanyag között van, talán PE lehet.
És ha nem titok a gyújtóvonalra mit szándékozol tenni? Mi fogja elnyelni a sugarakat?
Jól gondoltad, parabola alakú, de nem kerek, hanem "vályú", azaz nem egy gyujtópontban, hanem egy gyujtóvonalban szedi össze a meleget. A fémbevonatra az egyik gépész haverom vákumos fémgőzölést javasolt - hasomlóan, mint az autók lámpáiban, de szerintem ez túl bonyolult lenne. Első nekifutásra - a kisérleti időszakban - szerintem megteszi a hagyományos háztartási alufólia is. Pár hónapja egy ismerőstől kaptam egy régebbi Ezermester számot, abban arról számol be egy Mezőtúri barkácsgyerek, hogy egy ilyen parabolavályús grillsütőt készített egy fémlemez meghajlításával, majd a belsejét 2 cm széles tükörlapokkal borította. Azt írta, hogy mínusz 10 foknál is megsült a gyujtóvonalban forgatott husi a nyárson.
Ha belegondolsz, eleve rontja a hatásfokot, ha nem pontosan parabolikus a metszet!, és ennek ellenére a rendszer műxik!
Az állandó lassú keringetésről szóló ötleted nem is rossz!!!! Én csak addig jutottam el, hogy ha bejön a minusz időszak, és több napig nincs nap, akkor a víz sajna belekeményedik a csőbe, az pedig nagy baj, ezért gondoltam a fagyállós-hőcserélős rendszerre.
Azért beszélek kísérleti példányról, mert már a családomban, haveri körben többen jelezték, ha sirerül a rendszer, akkor nekik is kell, tehát később még le kell gyártanom néhány teknőt, mert én biztos vagyok benne, hogy dolgozik a rendszer.
A kivitelezendő kollektor, amihez öntőformát készítesz parabolikus alakzatú, kb. mint az említett hősugárzó?
Milyen fény- és hővisszaverő bevonatot szándékozol az üvegszál testre? Szerintem a krómozás lenne a legjobb megoldás, csak ugyebár az üvegszálra közvetlenül nem hordható fel. Ezt hogy képzeled el?
Ami a téli fagyot illeti, ezen én is törtem a fejem. És arra jutottam, hogy kihagynám a fagyálló folyadékot és a hőcserélőt, inkább a közeg keringtetését oldanám meg kis térfogatáramú szivattyúval. Ha a keringtetett víz befagy, akkor még mindig van lehetőség fagyállóra és leginkább hőcserélőre költeni a pénzt.
Ha jól értem a problémád akkor a fűtésrásegítés a probléma. Ez azért azt feltételezi, hogy van egy olyan fűtési rendszered ami önállóan megáll a saját lábán. Viszont amikor kisüt a nap akkor valamilyen szinten átveszi a fűtés energia előállítás egy részét. A mútl héten (-15) valószinüleg ezzel nem kell számolni. A piactéren olyan cégek találhatók többségében akik megújjuló energiával foglalkoznak. Igazából az ajánlatok nem pótolják a terveket.
Látom, nem csak nálam megy lassan a napenergiahasznosítási program! Ma délután akadtam rátok, végigolvastam a hozzászólásokat, és megnyugodtam. (A topikban felvetett probléma megoldása, és az ötletem megvalósítása közel azonos sebességgel "száguld" a végkifejlet felé).
Sok évvel ezelőtt volt egy kísérletem, egy kb 60 cm átmérőjű hősugárzó "lavór" gyujtópontjába rögzítettem egy poharat, ami vízzel volt töltve. Úgy 10 perc elteltével a víz forrni kezdett, és ebbe raktam az őrölt kv-t, így törökös kávét készítettem a nappal!
Na itt jön a kivitelezés lassúsága. Eltelt pár év, míg 2003-ban elkezdtem a napkollektor kivitelezését. Először az "öntőforma" készítését kell még befejeznem - ezzel még nem vagyok készen, ez egy kiszámított keresztmetszetű, fából gyalult, reszelt alakzat lesz, amelyre, majd az üvegszálas anyag kerül. (ezért neveztem öntőformának). Két ilyen egységből áll össze az 1 négyzetméternyi felület, amit számolnak az épületgépészek fejenként.
A hatásfok szempontjából két módszer lehet: fix, ez a gyengébb. a másik a napkövetős rendszer, amely úgy vízszintesen, mint függőlegesen követi a napot - a szükséges áramot természetesen szintén napelem biztosítaná- , ez egy nagyobb hatásfokú lenne, hiszen mindig merőleges a napra. Erre vonatkozó elképzeléseim is már vannak - mivel az automatizálás a szakmám - , de konkrét számításokat még nem végeztem, kapcsolási rajztervet nem készítettem.
A hatásfokot viszont rontja, hogy - mivel télen mínusz is van, de bőven!, és sokszor "napokig nincs nap" - fagyálló folyadék használata, illetve hőcserélő alkalmazására lenne szükség.
Kinek, mi erről a véleménye? Érdemes belevágni, vagy feljtsem el az egészet,
Köszönöm ferembá, most már nem aggódom, hogy kiveri a biztit egy ilyen hálózati összekapcsolás. Egyébként már régen gondolkodtam nagy energiaellátó rendszerek összekapcsolásának mikéntjéről is és mivel nem vagyok ilyen nagyonerősáramban járatos ezért azt gondoltam lenni kell valamilyen mindenhová eljutó szinkronjelnek amire az erőművek ráállnak és ezután már problémamentesen rákapcsolhatók az országos energiahálózatra
