Keresés

Részletes keresés

Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.16 0 0 7163
Egy feltételezett Beio családnévből a magyarban /béju/ lenne. Ilyen családnevet Portugáliában nem találtam (http://www.pbi.pai.pt), Brazíliában mindössze húsz előfordulást (www.telelistas.net), mindet São Paulo államban. Mivel se ilyen közszó, se helynév nincsen, legvalószínűbben egy helyi becéző alakból származhat. Ha lenne Beió családnév, akkor annak portugál kiejtését a magyar leginkább /beja/-nak értelmezné. Talán a brazil ejtést hallhatná /bejó/-nak, de ilyen családnév aztán végképp egyik parton sincs. Talán a beijo (kiejtve kb. /béjzsu/) 'csók' szóra gondolhatott, aki ezt felvetette, melyet különben nyolc brazil ember biztosan visel családnévként...
;-)
Előzmény: Kvász Ivor (7162)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.16 0 0 7162
Mellesleg: Nem találom, hogy került ez szóba, de nem tudok elképzelni olyan portugál családnevet, amit magyarul úgy ejtenénk, hogy /bejó/.
Előzmény: LvT (7147)
scasc Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7161
Teljesen egyetértek, mint már írtam, teljesen meggyőző volt érvelésed különös tekintettel a többi névformára, csak gondoltam, megemlítem ezt a hirtelen ötletet.
Előzmény: LvT (7157)
LvT Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7160
Kedves Andreas de Szered!

Dömök: Régi magyar személynévből. Ez utóbbi a Dömötör* személynév Döm- tövéből állt elő -k kicsinyítő képző hozzáadásával (és ö kötőhangóval). Mivel a korai helyesírás nem jelöli konzekvensen az ö hangot, de hasonló név lehet a 1138/1329-ben lejegyzett Dumku.

A Dömötör a Demeter ö-ző nyelvjárási változata, amely pedig a görög Démétriosz ’Déméter istennőé, neki ajánlott, hozzá tartozó’ személynév szláv közvetítésű magyar változata. A név szaloniki Szent Demeter kultusza nyomán terjedt el, aki 304-ben nyert vértanúhalát. És szerepel a magyar koronán is.
Előzmény: Andreas de Szered (7159)
Andreas de Szered Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7159
Kedves LvT!

Egyik barátomat érdekelné a neve eredete... Dömök a vezetékneve.
Előre is köszöni!
LvT Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7158
Kedves IsseCs!

A romániai Ciortan nevek esetén nem tételezhetünk fel olyan könnyen kun eredetet, mert ez a román név megegyezik a ciortan ’ponty’ közszóval: ilyen esetben pedig Occam borotvájénk elve a honi eredet mellett mutat. Hogy még élesebbnek fenjem Occam borotváját, megállapítható, hogy a román név első magánhangzója o, holott az általa hozott kun adatokban e van. A román nyelv nem ismeri a magánhangzó-harmóniát, így a román o-s Ciortan név hangtanilag sem vezethető vissza kun alapra, csak a románra. A kun alak a Certan lenne: ez egyébként adatolható a román telefonkönyvből, ahogy látom, sokkal kisebb arányban az o-snál.

Ha pedig a romániai Ciortan nevekről feltételezzük a román eredetet – értsd ezt úgy, hogy a román ciortan ’ponty’ közszó a jelentés motivációja, függetlenül a szó távolabbi etimológiájától –, akkor ezt figyelembe kell vennünk a magyar Csortán vezetéknév esetén is. Pusztán valószínűségi alapon a román eredetet kell kiemelni, mert a magyar vezetéknévkincsnek nagyobb része bizonyítottan román, mint kun.

Ami adatot találtál az pusztán csak annyira elég, hogy felvethessük a Csortán vezetéknévnek a román eredet mellett lehet közvetlen török (kun) eredete is. Ebben az esetben pedig minden család esetén genealógiailag tisztázni kell azt, hogy az adott családra melyik igaz.

Ebben az esetben ez viszonylag könnyű eset lehet, mert ha olyan ősi a család, hogy egy kun nemzetségnevet őriz évszázadok óta, akkor talán a redempcióban is részt vett, így vannak könnyen vannak ezen a vonalon írásos bizonyítékok. Lehet, hogy tévedek, de úgy vélem, hogy az állítás negáltja is fennáll: ha viszont ezen a vonalon nincsenek adatok, akkor román eredetet kell feltennünk. – De ez már nem itteni szakterület: a genealógus, Családfakutatás nevű „társtopik” visz közelebb: <{{link1]>.

P.S. megnéztem a magyarországi vezetékes telefonkönyvben a Csertán név előfordulását: többszöröse a Csortán névének. Lehet, hogy rosszul értelmezem ezt, de szerintem a ritkaság éppen a távolabbi, ez esetben román eredet mellett szól.

-----

A Csomortán(yi)val azonban kissé más a helyzet: kevesebb romániai adata van, nincs biztos etimológiája. Így ezt adhatjuk közvetlen oszmán előtti török névnek: ha akarjuk akár kunnak, besenyőnek is (de éppen ezen az alapon nem zárhatjuk ki a magyar eredetet sem, mert a honfoglalók magyar nacionálé esetén is szívesen viseltek szteppei török nevet).


>  Az erdekes csak az hogy ö maga " Desti-kipcsak" eredetre utalt. ( nem is tudom ha letzik ilyen mint nyelv ?)

Ez nem nyelv, hanem terület: a Dašt-i Qipčaq kifejezés perzsa nyelvű és annyit tesz: kipcsak puszta (a perzsa dašt szót a törökök e-vel – deşt – vették át). Ez a mai délorosz–kazah szteppe, ahol a magyarok elei is vándoroltak. A Dašt-i Qipčaq megnevezés egyben időben is behatárolja a dolgokat a magyarok utánra, mert azt az időszakot jelzi, amikor azt a kipcsak törzsek uralták. Kipcsakok voltak az úzokon kívül a magyarságot itt követő törzsek: a kunok, a besenyők, a tatárok, de maguk a kazahok és kirgizek is. Európai szinonimái: Kunország, Cumania, Zemlja poloveckaja.
Előzmény: IsseCs (7156)
LvT Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7157
Kedves scasc!

Ad Bejó: talán tényleg gondolnom kellett volna a ’be jó!’ kiszólásra, mint szavajárási elnevezés alapjára. Mert, hogy most felveted, teljességgel kizárni nem lehet.

Azonban, ha gondoltam volna eredetileg rá, akkor is vélhetően a portugál etimológiával együtt különösebb indoklás nélkül jeleztem volna, hogy kizárom.

A szavajárási név ugyanis olyan kategória, amely rendszerint csak akkor merül fel, ha más, „szervültebb” etimológiát nem találunk. Ez következik az általános névgyakoriságból, vagyis a szavajárási név mint típus ritkább voltából.

Ezért én továbbra is a szlovák etimológiát látom valószínűnek: ez a magyarban is, a szlovákban is jól megvilágít több névformát is.
Előzmény: scasc (7154)
IsseCs Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7156

Kedves LvT,

 

Köszönöm valaszodat.

Mindig nagy erdeklödessel  es elismerö csodalattal olvassom hozzaszolasaidat.

Es ugy latom sokan masok is igy vannak vele.

 

A Csortan nevvel kapcsolatosan a wikipedian bukkantam erre:

 

Csertán – 1347, 1367: Chertan, Dimaski listáján a kipcsak Čurtan ('csuka') törzs. A Duna–Tisza közi homokhátságon telepedtek meg, a későbbi Chortyán-szék vagy másképpen Halas-szék területén. / ref: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunok

(lasd alcim Kun nemzetsegek)

 

A Csomortan(y)i nevvel kapcsolatosan

A közelmultban beszelgetem egy kazahsztani szarmazasu ismerössel es az altalad leirtakat a 6723-nal erösti , idezet: "Kirgizül a чымыр (čïmïr, csimir) jelentése ’erős, kemény, tömör, sűrű’." Az erdekes csak az hogy ö maga " Desti-kipcsak" eredetre utalt. ( nem is tudom ha letzik ilyen mint nyelv ?)

Ezert van ez hogy en magamnak elfogadtam hogy letezett valamikor egy o-török    (t)an szemelynevkepzö.

 

A csaladnev "tisztan" mint Csomortan  ( y es i nelkul) letezik Szekely-Udvarhely mellett Bögözön.

Valahol a neten olvastam hogy a mai szekely Bögöz  falu besenyö eredetu volt.

Ami megint nagyon erdekes hogy Bögözön talaltam Csomor csaladnevet is. 

 

A fentiek erösitik gyanumat hogy a Csomortan nev kun-besenyö eredetu.

 

Tisztelettel,

 

IsseCs  

Előzmény: LvT (7150)
IsseCs Creative Commons License 2009.09.15 0 0 7155

Kedves Kvasz Ivor,

 

Köszi a valaszaidat. Azert en meg se vagyok egeszen meggyözödve hogy a Ciortan csaladnev roman eredetu. A Csortan nev Magyarorszagon es Erdelyben is elöfordul es Ciortan mint roman csaladnev Moldvaban gyakoribb ugyanugy mint a Csomortan nev roman valtozata a Ciomartan. En mindket nev o-török (besenyö-kun) eredetet gyanitom.

 

Udv IsseCs 

 

Előzmény: Kvász Ivor (7144)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 7154
Nem is emlékeztem, hogy kommentáltam volna, bár nem túl produktív volt negatív megállapításom, pláne, hogy kifogástalan mostani magyarázatod pont, hogy szláv irányba mutat.

Most azonban valami szöget ütött a fejembe...

Vannak, ugye, nevek, amelyeket az emberek szava járásuk után kapnak... nem származhat-e nevezett Bejó a "Beh jó!", mai "De jó!" szavajárásból?
Előzmény: LvT (7147)
mellberg Creative Commons License 2009.09.14 0 0 7153
Kedves LvT!


Nagyon köszönöm. Nagyon sokat segítettél!
Andreas de Szered Creative Commons License 2009.09.13 0 0 7151
Elnézést, hogy csak most jelentkezek, de nagyon köszönöm a válaszokat!!
Andreas
LvT Creative Commons License 2009.09.13 0 0 7150
Kedves IsseCs!

> mindkettö török eredetu szobol szarmazik es mindkettöben megtalalhato az -an, vagy -tan szovegi kepzö.

Ha egy szó –an-ra végződik, még nem biztos, hogy ez az –an képző. Megjegyzendő, hogy a török eredetű –an végű szavak jó része a törökben perzsa eredetű, így pl. csobán, oszmán, padlizsán. Ez a látszólagosan egyforma végződés pedig a perzsában különböző eredetű lehet. – Bár etimológiát nem találtam rá, de tipológiailag a tör. çortan ’pontyféle’ is idevonhatónak látszik.

A 6723-es hozzászólásomban ugyan hipotetikusan megengedhetőnek tartottam egy török –(t)an személynévképzőt: de ez egyrészt csak hipotézis, hogy esetleg mögöttes alakot találjak. Másrészt – és itt most ez a lényeg – ezt személynévképzőként engedtem meg: vagyis olyan elemként, amely egy nem tulajdonnévi szóhoz járulva személynevet alkot. A tör. çortan esetén nem ez a helyzet: ez önmagában köznév, nem tartalmazhat hát a végén személynévképzőt (még ha a perzsa eredetet nem is vesszük figyelembe).

A Csortán és Csomortán(y)i nevek előzményi közt tehát nincs összefüggés (az utóbbi előállításához az előbbi szóba kellene beszúrni a -mo- szótagot, ilyen képzések – ún. infixumok [belragok, belképzők] – a térség nyelveinél nem ismertek). A maximális összefüggés az, hogy ezen nevek előzményei egyaránt megfordultak török nyelvekben (de koránt sem ugyanabban a török nyelvben!). Ez azonban a név viselőinek eredetére még nem ad támaszt, hiszen a čortan ~ ciortan ~ çortan több nyelvben is köznév volt.
Előzmény: IsseCs (7139)
hive Creative Commons License 2009.09.13 0 0 7149

Kedves LvT!

 

Köszönöm szépen.

Előzmény: LvT (7148)
LvT Creative Commons License 2009.09.13 0 0 7148
Kedves hive!

Ad Laczay: Vö. Kvász Ivor #7145.

Ugyanakkor olyan -i / -y képzős nevek esetén, amelynek alapja egyaránt dokumentálható személynévként és helynévként, nemigen tudunk dönteni abban, hogy apanévről vagy lakosnévről van szól. A Balassi, Ferenczy stb. példák azért lehetnek az apanévi alakulatok típuspéldái, mert történeti (Szent)balá(z)s, (Szent)ferenc településnevek nem adatolhatók.

Az 1950-ben egyesült Lácacséke település Láca résztelepülése nevét Kiss Lajos a Laca személynévből vezeti le (László > Lasz- > Lac- + -a kicsinyítő képző; első írásos adata 1367: Lacha). Az a > á megnyúlás tehát adatolható, sőt vö. romániai Lacfalu (ro. Şişesti) vs. szlovákiai Lácfalva (szlk. Lackovce).

Így egy Laczay csn. lakosnévként értelmezhető úgy, mint (a) másodlagos rövidülés a Láczay alakból; (2) A Láca (vagy más hasonló) hn. korábbi *Laca elsődleges alakjának megtartása.

Ugyanakkor a Láczay csn. is felfogható, mint másodlagos alakulat a Lacai (< Laca szn. + -i apanévképző) apanévből: ez sem feltétlenül a Láca hn.-hez képzett lakosnév. — Vagyis puszta névtani alapon döntetlen a helyzet.

NB. A Makó > Makay minta nyomán Lacó alapnevet is feltehetjük (ez inkább az apanévi eredetet erősítené).
Előzmény: hive (7143)
LvT Creative Commons License 2009.09.13 0 0 7147
Kedves mellberg!

Karpi: Nehéz ügy. Ilyen alakban 13 német telefonkönyvi tétel található a www.verwandt.de-n. Ezért én német eredetűnek gondolom. A németben az –i az alemann nyelvjárási területen kicsinyítő képző, Vesztfáliában pedig a köznémet –ing apanévképző alakváltozata. Ennek megfelelően a bajor kicsinyítőképzős Karpfl alak is adatolható: ez megerősítheti a német eredet vélelmét.

Az alapnév is létezik német családnévként: Karp, Karpf, Karpe. Ez a n. Karpfen ’ponty’ főnévből ered, és halasgazdát (halászt, halkereskedőt) jelöl. A Duden szerint az érintett családnevek p-s formái a n. Polykarp ( < gör. Polükarposz ’bőtermő, tkp. sok gyömölcs’ > m. Polikárp) személynév rövidülései is lehetnek. Ez utóbbi esetén a névvégi –i esetleg a latin birtokosraggal is azonos lehet, amely a németben esetenként apanévképzőként előfordulhat (vö. Arnoldi, Jakobi).

NB. Magyar alapról magától értetődő lenne a Karpi névhez egy ’Karp(a) nevű településre való’, de ilyen helynevet nem találtam, így ezt kizárom. Az –i azonban a magyar –é birtokjel alakváltozata lehet: így azt nem lehet teljesen kizárni, hogy a Karpi magyar képzés a m. Polikárp név rövidüléséből. viszont nem találtam e név múltbeli ilyen magyar elterjedtségének nyomát, így ez sem túl valószínű.

Rebecsák: Kis Ádám a 6552-esben a képző esetén jó nyomon jár, a név tövét tekintve azonban nem. Én találtam rá találatot: pl.
- az ancestry.co.uk-n az 1920-as USA-beli népszámlálásnál személynévként jelentkezik: Rebeczak Beterner [Rebeczak Behrnes].
- mai dalmát adatként a Google hoz Melani Rebečak-ot.
- mai cseh nyelvi szöveg szintén Google-lal : „Rebečák se narodila 10.8. a tvůj?” – érdekessége, hogy az alakilag hímnemű Rebečák nevet nőneműkként egyezteti.
- google-zhatók Rebecak adatok, amelyek vélhetően az ékezetes Rebečák anglofon folytatói; ezek között van vezetéknév, de régi adatokban női név is!

Mindebből az körvonalazódik, hogy anyanévről van szó: a szláv –ák (-ak, -iak) képző a Rebeka női névhez járult. Kniezsa a XVI-XVIII. sz.-i szlovák-ruszin családnevekről írt tanulmányában relatív sok –ák képzős anyanevet sorol fel . A mai szlovákban a rebeka név köznevesedett ’csúnya, rendetlen, házsártos nő’ jelentésben: így nem kizárható, hogy ez a névadási motívum. A fenti 1920-as személynévi adat arra utal, hogy a Rebečák esetenként a Rebeka név férfi párja is lehetett. Női névként a hímnemű –ák talán a hiányzó női nagyító-rosszalló képzőt pótolja (vagy a kicsinyített női Rebečka más nyelvi környezetben való torzulásáról van szó)

Az –ák képző elsősorban a cseh-szlovák-lengyel-ruszin területre lokalizálja a név kialakulását: a dalmát adat miatt azonban a délszlávot sem lehet kizárni. A név ritka ugyan, de egymástól függetlenül több helyen is kialakulhatott (e szempőontból figyelemre méltó a cseh adat).


Mitrik (Mitrík): Szláv eredetű név: a Demeter szláv változatának (D[i|y]mitr[i[j[e]]|o]) Mitr- rövidüléséhez járult az –ik (-ík) kicsinyítő képző. Ez utóbbi a cseh-szlovák-lengyel-ruszin területre jellemző: a név kialakulása ide tehető.


Bejó: Korábban scasc megjegyezte, hogy nem hangzik szlávosnak. Most én tenném hozzá, hogy magyarosnak sem: vegyes hangrendű. (S bár magas hangrendű alapnévhez ritkán – érzelmi kiemelést adva járulhat mély hangrendű képző, de ilyenkor magas hangrendű toldalékot is meg kell tudnunk figyelni: Bejőt pedig nem találtam.). Ugyanakkor németesnek és a románosnak sem hangzik. – A portugál eredetet a magam részéről kizárnám.

De kizárnám a számomra legdirektebbnek tűnő lehetőséget is: a magyarosan ejtett szerb-horvát beo ’szép’ melléknevet mint eredetet (mert a név számomra mégis szlávos), mert ez szerb-horvát névként nem tipikus.

Az utóbbi már jelzi, hogy számomra ez a név mégiscsak szlávos, és ezen a területen kívánok továbbmenni. Ugyan a Bejó név kizárólagosan magyar elterjedtségűnek tűnik, de én e mellé állítanám a következő magyar vezetékneveket is: Belyó, Belló. Így vizsgálva a Belyó tűnik elsődlegesnek, amely j-ző nyelvterületen Bejó, l-ező területen Belló alakú lett.

A Belyó mellé pedig már odatehető a szlovák Beľo, amely a biely ’fehér’ melléknév származéka –o személynevesítő végződéssel. Ez utóbbit* tartom én a név forrásának: a Bejó ennek magyarosodása magyaros, inetimologikus helyesírással.

A lágy tőbeli -ly- (< szlk. -ľ-) és a névvégi –o együttese a szlávon belül a szlovákra (esetleg még a ruszinra is) szűkíti le a név eredetik alakjának forrását.

P.S. Gondolhattunk volt – és gondoltam is – a régi magyar személynév (< m. ’nemzetségfő; gazdag személy’) Bej- tőalakjának származékára, illetve az újabb oszmán bej ’ oszmán főtisztségviselő’ szó származékára, vö. román Beiu. De az –o végződés ebben az esetben is csak a szlávból lenne eredeztethetőbb. Ez esetben pedig tisztább teljesen szláv etimológiát felvetni.
Előzmény: mellberg (7142)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.12 0 0 7146
Asszem mégsem kutatok tovább, mert látom, hogy a szót a szerb is átvette a törökből (čortan) és délszláv családnévi adatokat is találtam doszt. Átnéztem a különböző halneveket a román telefonkönyvben és messze a legtöbb találatot a ciortan-ra találtam. Ez talán összefügg azzal, hogy a szónak létezik 'baromfi combcsontja, cupák' jelentése is. Arra lettem volna még kíváncsi, hogy átvehette-e valamelyik magyar nyelvjárás a románból mint tájszót. Abban biztos vagyok, hogy - ha van is ilyen -, nagyobb területen nem ismert.
Előzmény: Kvász Ivor (7144)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7145
Mivel az -i "apanévképző", igen. Ld.: Balassi.:-)
Előzmény: hive (7143)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7144
Kíváncsi vagyok, LvT tud-e jobb etimológiát adni a Czipár névhez, mint a román ţipar 'csíkhal'. A Ciortan mindenképp a leggyakoribb 'halas' családnév a románban. Erre vonatkozóan van elképzelésem, de holnap megnézek erről néhány szótárat.

N. B. Én nem tudom, hogy a török çortan szóban van-e képző és nem tudom, miből gondolod, hogy igen.
Előzmény: IsseCs (7139)
hive Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7143

Kedves LvT!

 

A minap azon tűnődtem, hogy a Laczay név vajon mi fán terem. A Lacza mint apanév kapott valamiért egy i-t?

De látom a gugliban, hogy van Láczay is (valószínűleg Lácacséke helységnévből). Akkor az módosulhatott inkább valamikor?

mellberg Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7142
mindenkinek aki "képben van"!

Azt ugye jól gondolom, hogy a "Mitrik"szlovák név?
mellberg Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7141
Kedves Lvt!

És majd elfelejtettem a "BEJÓ"családnevet
mellberg Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7140
Kedves LVT!

Van a családomban kettő számomra megfejthetetlen eredetű és jelentésű név:1.Rebecsák 2. Karpi Tudnál ebben segíteni? A családok Felsőtelekesen, Szendrőládon éltek.
Előre is köszönöm.
IsseCs Creative Commons License 2009.09.11 0 0 7139

Kedves Kvasz Ivor,

 

Köszi a hozzaszolast. Van erre több mas pelda is ahol magyar csaladnev egy roman halfajtabol szarmazik ? Mondhatjuk hogy a Csortan nevet viselök roman eredetuek ? 

Ha kapcsolat nincs is a ket nev között annyi legalabb közös hogy mindkettö török eredetu szobol szarmazik es mindkettöben megtalalhato az -an, vagy -tan szovegi kepzö.

 

Udv. IsseCs 

Előzmény: Kvász Ivor (7126)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.08 0 0 7138
Az LvT által pontosan kifejtettekhez hadd tegyem hozzá, hogy román-magyar viszonylatban a helyzet már lényegesen kuszább, mint a szlovák-magyarban. Anélkül, hogy a részletekbe mennék, csak az általad kérdezett nevekről: a Sabău v. Săbău viszonylag gyakori román családnév és biztosan mondható, hogy azért, mert a săbău elterjedt tájszó volt a köznyelvi croitor helyett (amit azért szintén ismertek Erdélyben). Hasonló a helyzet a Covaci-csal: bár ritkább, de az alapjául szolgáló tájszó közvetlenül szintén - legalábbis a szűkebb Erdélyben - a magyarból való. A Naghi vagy Noaghi (a végén gyakran inetimologikus -u-val) családnév esetén nem jön szóba magyar eredetű tájszó. A viselői között talán nagyobb arányban lehetnek, akinek ősei magyar anyanyelvűek voltak, de a név elterjedtségét egy olyan jelenség magyarázza, amely az előző kettő esetében is szerepet játszott. Különösen Bihar, Szatmár megye és a Szilágyság uradalmaiban a román parasztokra, akik nem viseltek családnevet, gyakran az uradalmi személyzet ragasztott magyar családnevet. Jellemzően ilyenek még: Chereji, Cioancă, Hossu, Şanta, Silaghi, Vaida (rendre: Kőrösi, Csonka, Hosszú, Sánta, Szilágyi, Vajda).
Előzmény: LvT (7135)
LvT Creative Commons License 2009.09.08 0 0 7137
Kedves Andreas de Szered!

Battay: ’Batta nevű településra való’ értelmű magyar lakosnév. Batta településen elsősorban a mai romániai (ro. Bata), régen Krassó-Szörény vm.-be tartozó község valószínűsíthető. Százhalombatta kevésbé, mert annak neve csak viszonylag későn 1783-tól adatolható Battaként, korábban Batej. Esetleg a Báta helynevek is feltételezhetők: ebben az esetben a családnévben a hosszú tt későbbi fejlemény.


Gyurcsa: Magyar személynévből, amely a György személynév rövid Gyur- alakjából (vö. mai Gyuri) képződött a -csa kicsinyítő képzőbokorral.


Fokt: A német Vogt vezetéknév magyaros lejegyzése. A n. Vogt (Voigt stb.) az ún. jogállási nevek közé tartozik, és köznévként még a mai német szótárakból is kikereshető: ’ügyvéd, bíró; felügyelő, gondnok; várnagy, helytartó’.


Mikusits: A magyarosan -ics végű nevek, ha ez előtt nincs -ov-, szinte biztosan szerb-horvát, ill. szlovén eredetűek, vö. Mikušić, Mikušič. Ott a szb.hv. -ić, szln. -ič apanévképző , amely előtt a névasó ős személyneve áll: esetünkben a Mikuš. Ennél a m. Miklós szn. szláv megfelelőjének Mik- rövidüléséhez járult a szláv -uš kicsinyítő képző.
Előzmény: Andreas de Szered (7133)
LvT Creative Commons License 2009.09.08 0 0 7136
Kedves Andreas de Szered!

> És ha azt mondom, hogy a Hulo alak csupán elírás és a Hula az eredeti, akkor az mit változtat?

Az előző hozzászólásomban már céloztam arra, hogy kellene a Hulo alak leírásának ideje, illetve a nyelvi környezetből az a megfigyelés, hogy hogyan (azaz ékezettel vagy anélkül) írják a biztos szóvégi hosszú ó-kat (pl. Bíró, Szabó stb.)

A Hulo a mai magyarban nem adatolható, szóvégi hangzója látszólag a magyar nyelv szabályait sértve rövid. Ha ebből indulunk ki, akkor elírásnak való minősítése csökkenti a magyar etimológia bizonytalanságait, így egy kicsit emeli a magyar valószínűséget.

Viszont abból is kiindulhatunk, hogy milyen nyelvi környezet lehet az, ahol szóvégi -o < -a tévesztés lehet? A magyarban nincs szóvégi hosszú , és nincs rövid -o, így valószínűtlen, hogy egy ilyen tévedést magyar ajkú kövessen el. Ez pedig arra mutat, hogy az adott környezet nem magyar volt: ez pedig mintha a szlovák etimológiát illetné.

A két felvetés közötti ellentmondást leginkább az akkori írásszokás tényei oszlathatnák el.

Még egy ez utóbbihoz: A szlovák etimonokban a l elsősorban lágy ľ: a bizonytalanságot nagyban oldaná, ha kiderülne, hogy a korabeli dokumentumokban jelölik-e általában a lágy ľ-t (pl. ly-vel), és a kérdéses név esetén előfordulnak-e ilyen alakok.
Előzmény: Andreas de Szered (7132)
LvT Creative Commons License 2009.09.08 0 0 7135
Kedves Andreas de Szered!

> Tehát mennyi az esélye, hogy magyar származásúak e nevek viselői?

Ez ingoványos talaj. Alapvetően a „magyar származású” aluldefiniált fogalom: aki ma magyar származású, annak felmenői meglehet nem voltak azok. Mindig kérdés az, hogy melyik időpontot vizsgáljuk.

A másik probléma alapvetően a „származás” szóval van: ez szigorú vérségi kapcsolatot, etnicitást sugall. Esetünkben azonban inkább a kulturális aspektus a meghatározóbb.

A névtan tehát választ arra tud adni, hogy az elnevezés időpontjában (pontosabban: a név rögzülésének időpontjában) milyen kulturális környezet tagja volt az illető.

Ennek megfelelően az elképzelhető, hogy egy szlovák betelepül egy teljesen magyar községbe, és ő lesz ott a szabó iparos. Ekkor nem ő fogja magát a újólag saját nyelvén elnevezni Krajčírnak (’szabó’ > m. Krajcsír, Krajcsi), mert az ő neve eddig Srnka (’őz’ > m. Szrnka) volt, és ezzel jól megvan, nem gondolja, hogy változtatni kell rajta. A magyar környezetének azonban ez a név szokatlan, és elnevezi a foglalkozása után Szabónak. Az ilyen ragadványnevek esetén általában mindig a környezet „győz”, így az illetőn és leszármazottain a szlovák etnikai eredet dacára is rajta marad a magyar név. (Más kérdés, hogy egy-két generáció után a család maga is elmagyarosodik, mert izolálva a saját kulturális identitását a család nem tudja fenntartani.)

Adott esetben tehát a Szabó egyértelműen magyar kulturális környezet jelöl, de az adott egyén etnikumára nem ad kizárólagos választ. Ugyanakkor az igaz, hogy mégiscsak az adott időpontban magukat magyarnak tudók kapják rendszerint a Szabó nevet, így statisztikailag vizsgálva, ez magyar eredetet is jelölhet. De csak statisztikailag vizsgálva, az egyes egyénekre nem.


> Gondolok itt például a Nagy, Szabó, Kovács nevekre …

A fenti három név nagyon jól lett kiválasztva. A három név ui. lefedi a kb. 95%-tól kb. 50%-ig terjedő valószínűségi skálát a magyar származás valószínűségét illetően, mégpedig a megadott sorrendben: Nagy > Szabó > Kovács.

Nagy: Ez szinte 100%-ban magyar eredetre (értsd a fentiek szelemében: kulturális környezetre) következtethetünk: Magyarországon legalábbis. Magyarországról kilépve azonban az arány némiképp csökken, mivel a képbe jön a lengyel nagi ’csupasz, meztelen’ melléknév, amelyből lett vezetéknév, és az íródhatik régies lengyel helyesírással i helyett y-nal. Tehát egy olyan helyen, ahol lengyel betelepülés is jellemző, már ezzel a lehetőséggel is számolnunk kell.

Szabó: A valószínűség 100%-nál már jelentősen kisebb, mert a szabó foglalkozásnév sabov formában a környező szláv – elsősorban a szerb-horvátba – nyelvjárásokba is bekerült, vö. <http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/A_magyarsag_es_a_szlavok/pages/010_magyar_szlav.htm>. Ezért az lehet, hogy szláv környezet szláv ember nevez el szláv nyelven az ő foglalkozása után Sabovnak. Ha ezek után az illető (vagy leszármazottja) magyar anyakönyvezés hatálya alá kerül, akkor ebből természetes módon lejegyezve Szabó lesz. – Van tehát egy nem magyar Szabónk, akinek a neve utólagos magyarosodás eredménye. Persze az esetek túlnyomó többsége nem ilyen, hanem magyar Szabó kap magyar környezetben magyar nevet.

Kovács: Ez a Szabó fordított esete: itt a szlovák kováč foglalkozásnevet vette át ugyanilyen értelemben a magyar (a régi verő stb. helyett). A magyar kovács köznévből magyar környezetben természetes módon lesz Kovács foglalkozásnévi családnév, de ugyanilyen természetesen lesz a szlovák kováč köznévből Kováč vezetéknév. Ezek aztán keresztbe is változhatnak (azaz megváltoztathatják a nyelvre jellemző helyesírásukat) a magyar, ill. szláv nyelvű anyakönyvezésnek megfelelően. – E név esetében a valószínűség – csak etimológiai alapon vizsgálva – fele-fele: továbblépni csak a kulturális környezet okirati stb. visszakövetésével lehetséges.
Előzmény: Andreas de Szered (7131)
LvT Creative Commons License 2009.09.08 0 0 7134
Kedves kerub!

A felajánlást köszönöm; egyelőre nem terhelnélek a szkenneléssel. — A latinizmusok mintegy természetesek, mivel a korai időben a gyógyászatnak ez az ágát a kolostorok határozták meg; utóbb pedig a nyelvújítás során a nagy tömegű szógyártás könnyű forrása is a meglévő példák másolása. Ezzel együtt a kiválasztottad példák közül csak egy latin kalk.
Előzmény: kerub (7130)
Andreas de Szered Creative Commons License 2009.09.07 0 0 7133
Kedves LvT!

A következő nevek eredetére lennék kíváncsi:
Battay, Gyurcsa, Fokt, Mikusits.
Előre is köszönöm:
Andreas de Szered

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!