Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Mennyire fontos a kémény lezárása? Van-e valakinek tapasztalata lezárt kéményes és nem zárt kéményes üzemeltetésnél? Dpek! Az utánégető füstnyílásai mért ekkorák? Milyen megfontolásból ilyen a méretük? Végeztél-e kísérleteket esetleges szűkítésükkel?
Ilyen fatüzelésű téglakályhánk van, tavaly nyár végén építették, és azóta használjuk. Naponta egyszer kell begyújtani, és az egész házat egyenletesen melegen tartja. Nagyon kényelmes, gazdaságos, nagyon jó.
Eladó a házzal együtt, Börzsönyligetben, gyönyörű erdős környezetben. Kismaros, Gálhegyi út 57.
Ár: 20m Ft
A ház 2 szintes, 3+2fél szobás, téglaépítésű, nagy 2 autós kocsibeállóval az udvaron, ami garázzsá vagy lakóépületté is alakítható.
Sok hozzászólásodat olvastam és irigykedve tapasztaltam, hogy sokat tudsz a témából. Honnan??? Én már két házikót felépítettem, de ahogy olvasgatok a tömegkályháról egyre inkább félek egyedül belevágni. Tanfolyamra sajna nemigen van időm elmenni, máshonnan meg nem találok adatokat, méreteketTe honnan szedted össze a sok okosságokat?
Az olcsóságot a gázhoz képest úgy értettem, hogy a gázos fűtés kihagyásával nyert mondjuk 2 millió Ft-ot a hőszigetelés javítására és egy elektromos fűtés kiépítésére költöm. És a jobb hőszigetelés miatti kevesebb fűtést hasonlítom az eredeti hőszigetelés + gázos fűtés árához. Így már lehet hogy értelmes a dolog. Az én helyzetem azért ennél bonyolultabb. Egyrészt mert kétszintes az épület. A másik, hogy szeretnék szellőztetőt, szóval kéne a kályhához a külső levegő bevezetés meg a többi extra hogy a lakás felé a lehetőségekhez képest zárt legyen. Az ideális a légmentes lenne, ami nem tudom mennyire kivitelezhető. Ha nem nagyon, akkor elgondolkodom hogy mennyire fontos az a szellőztető, és mennyire fontos a maximális hatékonyságra törekedni. Elvileg ha nem annyira légtömör a ház akkor is szellőztet (ez lenne a fontos), csak az energiát nem tudja olyan hatékonyan visszanyerni. Sziasztok!
Üzemeltetni csak akkor olcsóbb (fával+villannyal fűteni) ha olcsón tudsz fát szerezni. A gáz teljesítményre vetítve 2-2,5-szer olcsóbb a villanynál. Az igazi az lenne ha csak tk-val is tudnál fűteni, áram nélkül. Ennek kiépítése, üzemeltetése is olcsóbb, a gázosnál. "Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha?" Egy átlag tk 1,2-1,5 kw, amit a magyarországi képeken látsz. "El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? " Ehhez alaprajz kellene, ugyanis a lakás közepén lenne jó a kályhát elhelyezni. Ha tetőtér beépítés van, az még bonyolíthatja a képletet. A rekuperátoros szellőztető nem zavar be, ha nem passzívházat építesz, ott ugyanis alapvető követelmény az épület légtömörsége. Ott a magyarországi oldalakon látható kályhák nem megépíthetők, különleges külső levegő bevezetést, kéményt, stb igényelne. Üdv sanci bácsi.
Árakról és hatékonyságról szeretnék érdeklődni. Építkezés előtt állunk, a tervek nagyjából megvannak. Adott egy bruttó 150 négyzetméteres kétszintes ház. Ezt kellene fűteni. A jelenlegi terv 30 cm tégla plusz 12 cm hőszigetelés. Két lehetőségben gondolkodom. Egyrészt van ugye a hagyományos gázos fűtés. Emellé a feleségem mindenképpen szeretne valamiféle kályhát, nosztalgia, dizájn, ilyesmi okokból. Másrészt ötlet szinten felmerült bennem a gázos rendszer költségén a hőszigetelés jelentős megemelése, és akkor fűtést a kályha (ha már úgyis lesz, és az egyenletesség miatt szerintem egy tömegkályha) adná kiegészítve valami olcsón beszerelhető elektromos fűtéssel. Az elektromos fűtést könnyen lehet helyiségenként vezérelni, ami számomra azt jelenti, hogy a gázos fűtéshez képest egyszerűbben és megbízhatóbban lehet egyenletes hőmérsékletet csinálni mindenütt. Talán ez a rendszer egyszerűbben tudna alkalmazkodni a kályha által leadott nem annyira egyenletes hőmennyiséghez. Ezért valószínűleg akkor is megérné egy ilyen kályha+elektromos megoldás ha nem olcsóbb üzemeltetni mint a kályha+gáz párost. Kiépíteni meg mindenképpen olcsóbb. A kérdéseim: - Szerintetek lehet ilyen rendszernek létjogosultsága? Mennyire megvalósítható? Versenyképes tud lenni egy gázos fűtéssel? - Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha? - El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? A kályha a földszinten lenne, mondjuk közvetlenül a lépcső mellett. Gondolom ilyenkor felszáll a meleg, de marad lent is? Egyáltalán jó ha a kályha a lépcső mellett van? Meg lehet ezt jól tervezni? - Szeretnék hővisszanyerő szellőztető rendszert (passzívházas mintára). Nem kavar ez be a kályhának? Vagy inkább segít elosztani a meleget? - Mennyibe kerül egy tömegkályha? Bontott tégla van, pontosabban most még be van építve de nemsokára bontott lesz belőle :-) Előre is köszönöm a segítséget. Sziasztok
Nagyobb tűztérhez nagyobb kémény is kell. A ház hőigényét kell megnézni, és kiszámolni hogy mennyi fa menne el 1 nap. Nem muszály egyből az egészet nagyítani, elég csak 1 sorral megemelni a tűzteret, meg esetleg 1 sorral az ajtót, és/vagy nagyobb ajtót tenni (pl 50x50cm), így már több fát tudsz egyszerre berakni. Én a tűzteret nem módosítgatnám csak úgy találomra. Ezt egyszer már kikisérletezték, ezen már csak rontani lehet mindenféle saját variációval tesztelés nélkül. A nagyobb verziónál is csak a mélysége és a magassága van növelve, a szélessége nem. Jó a felsőpetényi agyag, de nagyon finom, ezért 50%-ban durva homokkal kell keverni.
A nagyításnál arra gondoltam, hogy a mag 2.5x2.5 téglányi. Mi lenne ha 3x3-as lenne (egy csomó tégladarabolást megspórolhatok). Természetesen minden arányosan nagyobb lenne. Erről jut eszembe a mag magassága is elég változatos -már legalábbis a képekről úgy tűnik - gondolkodott rajta valaki az alsó és felső tűztér arányain: magasabb alsó- alacsonyabb felső, egyforma alsó-felső és magasbb felső-alacsonyabb alsó -húúúúú és még alacsony alsó-felső na meg magas alsó-felső . Ennyi.
A habarcsra visszatérve felsőpetényi kályhás habarcs lesz és veszek kerámiaszálas paplant - bár úgy látom, hogy csak tízméteres tekercsben van -ha van valakinek 2 méter maradék szívesen megvásárolnám tőle!
Először vegyes kazán, majd gáz, végül egy másik (kisérleti) tömegkályha. Miért ne lehetne elvenni a tömegkályhából hőt? Az nem a házat fűti? Mind bent hasznosul az a lényeg. A légfűtés vagy a tömegkályha helyiségéből kapja a levegőt, vagy a fűtött helyiségből, és szintén oda nyomja.
Ti mivel fűtitek a fürdőszobát, vagy a többi olyan teret, ahova a tömegkályha nem sugároz? (nincs gázunk) Egy elktromos hősugárzó úgy érzem nem elég, a falak sugározzák a hideget.
Akkor leírom még egyszer a véleményem tapasztalatom. A ház jól szigetelt 90m2-es. Fűtött légtér 240lm3. Nagyon meg vagyok elégedve a kályha nyújtotta komforttal, meleggel, hatásfokkal. Jól működik az első kályhában alkalmazott légfűtéses variáció is. Igénytelen, napi 1-1.5 óra üzemidő, kb. 5-10 perc foglalkozást igényel. Gyorsan fűt, és mindegy mikor gyújtok be. Nincs túlfűtés, de nem is hül ki. Pont úgy fűt ahogy kell. Nagyon élvezetes a fűtött ülőpadka. És külön lenyűgöző a kamrában pörgő láng látványa. Füstje gyakorlatilag szagtalan, és láthatatlan. Mindenkinek ajánlani tudom csak új fűtésként, vagy cserépkályha és kandalló helyett. Hogy írjak konkrét adatokat is, tavaly a leghidegebb időben lett tesztelve, novembertől márciusig, napi 2x10kg- al fűtöttem. Most pár hete kezdtem fűteni napi 1x10-12kg-al. Az első 3 begyújtásnál 3-4-5 napig is meleg volt 1 begyújtással. Mikor kint leesett az átlaghőmérséklet 3-6 fokra, akkor gyújtottam be minden nap 1x10-12kg-al. A benti hőfok 21-23 fok átlagosan. Ez már sokkal jobb hőérzetet ad, mint 24 fokos radiátoros fűtésnél. 1 szezont 20-30mázsával ki lehet fűteni ha megfelelően hőszigetelt a ház. Nekem ez a véleményem. Örülök hogy rátaláltam, megtetszett, és azóta mindenkinek ezt ajánlom lehetőség szerint. Akinek ajánlottam és építettem idáig, egytől egyig nagyon meg vannak elégedve. De még várom a bővebb visszajelzést, mivel csak most kezdünk belemenni a télbe. engem meggyőzött és lenyűgözött. Ezzel szemben közeli ismerősök kandallóval való fűtésre csak panaszkodnak. Fő ok, hogy ha befűt akkor olvad minden körülötte, ha nem rakja kialszik és hideg van. Igényes és szabályozhatatlan. Ha valakinek megtetszik a tömegkályha bátran ajánlom, aki nem hiszi járjon utána. Észrevételem, hogy a dán kályha gyorsabb és nagyobb teljesítményű, így jól szigetelt házba inkább a finn, vagy a dupla falú dán verziót ajánlom. Kiegyenlítettebb, egyenletesebb a hőleadása.
A másik, hogy látszólag egyszerű téglakályha, de szaktudás nélkül házilag belefogni nem ajánlott. Abból születnek a félresikerült kályhák, és a hibás működésből adódó rossz vélemények. A komplett építés szakembert igényel. Szigetelésre dilatációra semmiképp nem ajánlom a papírt. Kizárólag csak az előbb említett kerámiaszálas paplant használom. Illetve hőszigetelésre kőzet vagy üveggyapotot.
külső téglaburkolathoz igen, jó a kályhás agyaghabarcs. A mag és a borítás közé kőzetgyapotot tüzépen tudsz vásárolni. Az a kartonpapíros kép szerintem valamelyik amerikai kályhaépítő dzsemborin készült. Az tulajdonképpen nem igazi kályha, csak próba: építés után feldöntik, elbontják. Itt a kerámiaszálas paplant helyettesítették vele, mert olcsóbb. Ha te tüzelni is akarsz benne akkor a finn kályhához ne papírt használj :-) Lehet arányosan nagyítani, miért ne. De merre ?
Na elkezdtem építeni egy kályhát. Hirtelen a következők nem tiszták:
1: Az ajtók köré kell-e tenni valamilyen tömítőanyagot (üveg-kerámiaszál sodratot vagy jó a hőálló kinyomópaszta)? 2: Ugye a magot c 30 RATH-tal rakom össze, de a külső téglaburkolathoz mit használjak? Jó-e a kályhás agyaghabarcs vagy a sima malter? 3: A mag és a borítás között a kályha első oldalán vékony kőzetgyapotlap van. Hol lehet ilyet szerezni? Láttam képet olyanról is, hogy egyszerű papír vastag kartont raknak ide. Jó ez is? 4: Mekkora az utánégető torok mérete? 5: Az lejött, hogy kicsinyíteni nem érdemes a kályhát - de mi a helyzet az arányos nagyítással?
Ritkán járok erre, ezért előre megköszöm a segítő hozzászólásokat.
Az a baj a rézcsővel, hogy kicsi a hőfelvevő felüllete ami közvetlen érintkezik a kályhával. Hatékonyabb lenne, ha rézlemezre rá lenne keményforrasztva, így sokkal nagyobb lenne a hőátadás a rézcső felé, mint a napkollektoroknál.
Van tekercsben kapható rézcső. Azt lehet hajtogatni is, igaz külön hajlító kell hozzá, de valamirevaló fűtésszerelőnek van. Ezt ki lehet alakítani 90 fokos hajlításokkal emelkedően egy sík (pl beton ) felületen. csak a két kiállás lent és fent áll ki a kályhából, melynek kötése (forrasztása ), már kályhán kívül lesz.
Szerintem se lenne elég hatékony, max. HMV-re lenne elég. A lágyforrasztás meg nem elég hőálló a kályhába. Ott a mag akár 200 fokra is felmelegedhet. A puffer maga a kályha, így nem sok értelme van még egy pár 100 literes vizes puffernak.
Sajnos hanyagolom a blogoma, a télen ígérem bepótolom. Elég hideg kezdett lenni, ezért sietnem kell a vizes munkákkal. A tk hőcserélőjét újra gondoltam, a falhűtés mintájára, csak rézcsőből, vastag osztó alól és gyűjtő felül s közöttük függőlegesen, sűrűn vékony rézcsövek. Így forrasztás is lenne. Vackor szerint ez nem adna eleget, ő ennél sokkal jobbat tud, csak 3-4 szer drágábban. Nekem még odébb van a kályhaépítés, de csövezés, helykialakítás szempontjából jó, hogy kiderült nem kell puffer tartály. Viszont ennek árát rá kell költeni a hőcserélőre.
