Köszi szépen az eddigi tanácsokat. Közben beszéltem valakivel, aki kicsit összezavart. Azt állította, hogy alt szaxofonon könnyebb megtanulni, mint tenoron, ráadásul rockzenekarban a hangolása miatt az alt jobban elfér.
Ez igaz?
(Eddig úgy tudtam, hogy pont a tenort könnyebb megszólaltatni.)
Bármelyiket. Látatlanban egyiket sem. Selmer volt nekem, nem szerettem, de hamár, akkor a Reference 54. Ezek gyanúsan egy árban vannak, de szerintem nincsenek együtt boltban Magyarországon. Ki kell őket próbálni, és ki fog derülni, melyik kell neked. Sokminden számít: hang (nyilván), de kényelem, súly, érzés, ilyenek. Meg persze ár is: a Selmer III mindegyiknél kb. 1000 euróval drágább, de nem biztos, hogy jobb.
Én lehet, hogy a Yanagit választanám, olyat már próbáltam, tetszett. De a Mauriatot is megnézném. Ez a Selmer szerintem nem éri meg azt a plusz ezrest. A Yamahát meg nem kedvelem, de ez szubjektív. Ha már ennyit rááldozol, Keilwerth SX kizárva? Borgani?
Hát, attól függ, mi a távolabbi cél. Alapszinten, ha megvan a fújástechnika, valóban lehet játszogatni, de azért a legtöbb embernek nem árt egy módszertanilag megalapozott képzés néhány évig. És úgy, hogy a kottaismeretet alapnak veszem.
(Persze a régi négerek ugye nem tudtak olvasni sem, aztán mégis milyen jól játszottak, de ezt nem vehetjük alapul.)
Ennyi zenei előképzettséggel és kottaismerettel már egy néhány alkalom egy képzett szaxofonostól (levegő fújástechnikas tb.) meghozza az eredményt. Én is hasonló módon hegedű és harmonika előképzettséggel kezdtem a szaxofonozást 1963-ban és 2 hét múlva már 8-10 számmal fellépésem volt zenekarral. Ami még meglepőbb lehet 42 év kihagyás után kezdtem újra. Most 3 zenekarban bariton és tenor szaxofonokon (Big-Band, Koncert fúvószenekar és Rock zenekar) játszok folyamatosan mindössze 64 évesen. Ha Szeged mint helyszín nincs távol a lakhelyedtől szívesen segítek az alapoknál.
A szaxofon jó lehet, attól az apróbb problémától eltekintve, hogy a képen tenor, a szövegben alt van, úgyhogy nem bíznék annyira az ár pontosságában sem.
Egy ideje tervezgetem már, hogy megtanulok szaxofonozni, és mostanra megérett bennem az elhatározás.
Van már némi zenei előképzettségem: 3 évig fagottoztam, előtte pedig 6 évig tanultam furulyát, és persze közben végig szolfézst is. De ennek lassan már 20 éve (most 36 vagyok).
Kérdésem, hogy meg lehet-e tanulni önállóan, vagy érdemes tanárhoz járni? Ha ez utóbbi, akkor tudnátok-e egy jó tanárt ajánlani?
Igen csak a kereskedőn keresztül, mert a baritonon kívül több hangszert is átadtam értékrsítésre (egy új Fontane szopránt és egy 2 éves Schagerl „AcademicaT1GM tenor, goldmessing tenort) mert szintén onnan egy új B-Tenor-Saxophon Selmer SA 80 II SE-T2LOG-ot szeretnék venni.
Szia---- Egy jó fél éve tettem közzé az eladási szándékomat egy CONN baritonröl. Épp a múlt héten vette át értékesítésre a Keszthelyen működő hangszerkereskedő. Ha érdekel összehozlak vele, de megtalálod a Szaxofon lap kereskedői között az elérhetőségét.
Köhler. A hatvanas évekig működő üzem, valamikor a 30-as években alapították Markneukirchenben. Sokszor keverik a Kohlert-el. Guglizz rá, van róla sokminden, angolul is, de inkább németül. Lehet, hogy jó hangszer, anyag van benne, az biztos.
Baritontól nehéz szabadulni. Ha az enyém nem lett volna hamis, még mindig megvolna, de így sikerült megutálnom. Viszont azóta is vágyom egyre, csak valahogy mindig mást kellett venni, mostanában meg már inkább gitározom és harmonikázom fő profilként.
Ha ez az említett zenekar nekilódul, akkor azért valószínűleg beruházok egyre, úgyhogy ha majd netán veszel és eladod, ne felejts el szólni.
Igazság szerint én direkt A nélkülit kerestem, mert inkább szólistaként használnám és azoknak más hangjuk van picit + könnyebb és kisebb valamivel, ami miatt szintén kifejezőbb lehet a kezemben (160 cm vagyok). :)
És ma megnéztem és hát gyönyörűűűűű. Lehet megtartom :D
