"A nyilt fütési rendszerben , ahol a friss oxigén utánpótlásnak nincs gát szabva , ugyan úgy viselkedik , mint egy HMV rendszer"
-Hát ez nagyon nem így van ám:-)
"Mindkettöben az oxigén utánpótlás adott , így a rendszerekben a korrózió lehetösége is . :-)"
Csak nem egyforma mértékben!!!! Mert ha megnézed a nyílt fűtési rendszerekben mi volt annó: vas cső, vas radiátor,vas tágulási tartály,vas kazán --minden vasból összehegesztve,tökéletes homogén rendszer...elektro potenciál különbség :0 Csak a nyilt tágulásin tudott bejutni minimális friss oxigén a korrózióhoz...de mégis 30-40 éves ,jelenleg is működő ilyen rendszert tudnék neked mutatni,akár hármat is amiben semmi nem lett cserélve ,még a radiátorok sem.
Ellentétben egy HMV rendszerben lévő friss víznek maximálisan magas az oxigén tartalma ami nyilván korróziós szempontból a lehető legrosszabb---De pont ezért vannak a HMV csövek nem sima vasból:-) -hanem hga csövek,vagy rézcsövek ,vagy műanyag csövek,vagy rozsdamentes acélcsövek,vagy a zománcozott hmv tárolók Mg anóddal. Ezek kiküszöbölik a HMV korrózió lehetőségét .Tehát pont ezért nem is értem milyen korróziós lehetőségről beszélsz HMV esetén
"Nemrég szét kellett szednem, de én nem láttam benne olyan korróziót, ami nagyon szembetűnő lett volna." --és hogy néztél bele a csőkígyó belsejébe? Hogy ezt lásd???
"Raktam bele víz kezelő anyagot."---A fagyálló helyett????? Nem igazán értem
Nem a fogalom megléte , vagy hiánya a fontos , hanem a lejátszódó oxidációs folyamat . A nyilt fütési rendszerben , ahol a friss oxigén utánpótlásnak nincs gát szabva , ugyan úgy viselkedik , mint egy HMV rendszer . Mindkettöben az oxigén utánpótlás adott , így a rendszerekben a korrózió lehetösége is . :-)
Köszi, elolvastam az irományt, szuper, a napkollektor rézből van, a bojler hőcserélője meg vas, és horganyzott idomokkal van összekötve! Mondjuk ott legalább 5 rétegű csővel van összekötve a két egység.
Nemrég szét kellett szednem, de én nem láttam benne olyan korróziót, ami nagyon szembetűnő lett volna.
Ott megy 80°C-os víz, de ezek szerint ha lelégtelenedett, akkor már nem megy olyan vészes a korrózió.
Megpróbálom a legegyszerűbb hétköznapi nyelven hátha így a legérthetőbb:
A cink a vashoz képest anódként viselkedik 60 ºC alatt azaz a cink megy tönkre előbb, de e feletti ºC-on lassan megfordul a helyzet és a vas lesz az anód a cinkhez képest ,azaz a vas megy előbb tönkre minél inkább növelik a cink körűli víz hőmérsékletét annál inkább felerősődik azaz gyorsabb lefolyású lesz a vas korróziója.
"Kapocska kolléga lentebb írta, hogy az első felfűtés alkalmával mi a módja az oldott oxigén eltávolításának, ha ez megtörtént, és nincs további betöltögetés, nem nyitott a rendszer, és a maradék oxigén a vízben elvégezte oxidáló hatását, akkor milyen reakció tud még végbemenni?"
-Hiába csinálod ezt meg,a fentebb említett hőfok felett hidrogén termelődik cink -oxid kiséretében
Mellékelek egy jól ősszefoglalt írást a témában...itt szinte mindent megtalálsz:-)
Miért raktak régen a fűtési rendszer vizébe trisót?
Én eddig abban a tévhitben éltem, hogy savanyítani akarják vele a vizet, mert ahol láttam, ott adtak neki rendesen, de nem mértek PH-t.
De ezek szerint amit Kapocska is mondott, 8 alatt kell tartani, de 7 felett, ez lesz az optimális érték, a semlegeset az öntöttvas kazán szereti, a vas csövek meg enyhén lúgosat.
Az eső meg 5, 6, akkor azzal magában pont rosszat tennék a rendszernek!
Ezt még itt tanácsolta valaki, de ezek szerint ez is csak akkor igaz, ha alumíniumot akarunk védeni, oda jó az enyhén savas!
Csak a villanybojlerekről.... más néven az elektromos forróvíz tárolókról.
Nagyjából 60 -65 éve jelent meg nálunk.
A Hajdúsági Iparművekben gyártották. Kezdeteben csak horgany bevonatú acél lemez tartályokkal. Ezek a tartályok 5 -8 évet bírtak. Aztán az Európa szerte elterjedt zománcos tartályok jöttek, amit később aktív anóddal is védtek a korróziótól. Ezek élettartalma nagyjából a duplája , néha a triplája.
Ezenkívül gyártanak még vörösrézből és műagyagból is bojler tartályokat.
Jellemzőjük a majd örök élet.
De ezek a bojlerek nem nyomás alattiak, hanem un. szabad kifolyásúak.
Az is egy téves elképzelés hogy a lúgos közeg korródálja a vasat, az acélt.
Pont fordítva a savas közeg az ami elektrokémiai korroziót okoz.
Én abból indultam ki, a saját logikám szerint, hogy a villanybojlerben régebben a horgany bevonatot alkalmazták, és azokban a bojlerekben nem 60°C, hanem 90°C volt a hőmérséklet, kemény átáramló oxigéndús vízzel! És 20 éveket lógtak a falon, a mai zománcozott szarokkal szemben, aminek 2 év után már rozsdafoltok vannak a belsejében.
Ezt a HMV, meg Fűtési , zárt, meg nyitott rendszert szerintem lépjük át, mert nem ez a lényeg szerintem, ezzel valószínűleg képben vagyunk.
Nekem nem az a lényeg, hogy HMV, vagy zárt fűtési rendszer, hanem az, hogy melyiknek mi a kémiai reakcióképessége.
A HMV oxigéndús, lúgos kémhatású, szerintem ez az ami miatt korrodálja a vezetékeket, vasat, cinket, sárgarezet.
A fűtési víz lágy víz, minimális reakció képes oxigénnel, ami ugye szükséges a korrózióhoz.
Oldott ásványi sók nincsenek a vízben ha esővíz van betöltve.
Én ebből kiindulva nem értem a te érvelésedet, hogy a meleg hatására mi fog oxidálni és mit?
Kapocska kolléga lentebb írta, hogy az első felfűtés alkalmával mi a módja az oldott oxigén eltávolításának, ha ez megtörtént, és nincs további betöltögetés, nem nyitott a rendszer, és a maradék oxigén a vízben elvégezte oxidáló hatását, akkor milyen reakció tud még végbemenni?
Erre keresném a választ, és nem kötekedni szeretnék, csak nem tudom, hogy ki mivel foglalkozik itt és milyen végzettséggel, más egy szakember, egy mérnök egy kémikus, meg egy minőségügyi szakember szempontja!
Szerintem nem olvastál figyelmesen ! :-) Én ezt írtam :
" Egy HMV tárolóban azért van az anód , hogy az kösse le a szabad oxigént a vízben . Mivel ott van állandó fogyasztás , így frissvíz utánpótlás , amiben van oxigén . "
Te meg ezt írtad : " HMV eseten nincs olyan hogy nyitott meg zárt rendszer!!!! "
Ahol állandó a frissvíz utánpótlás , az olyan mint egy nyitott rendszer , ami az oxigén utánpótlást illeti . Úgy tudom ,hogy azért teszik az anódot a HMV tartályba , hogy azt oxidálja a friss vízben található oxigén és ne a rendszer fém elemeit . Nyitott rendszernél a szakiktól azt olvastam , hogy olajréteget hoznak létre a nyitott rendszer kiegyenlítötartályában lévö víz felületén . Állítólag az is meggátolja az oxigén bejutását a vízbe . Csak úgy mellékesen , a hajók oldalán is láthatsz cinkböl készült téglatesteket felerösítve , ami a hajókat védi a gyors rozsdásodás ellen .
A wellnes cikkben szerintem a keringtetett medencevízről volt szó, a mit valószínű melegítenek is és kemény víz.
Nem számoltam pontosan ki az árakat, én nem nagykerből tudok vásárolni, attól meg jóval drágább.
Egy hollander 1" 1500-2000Fr, ívek is kb 1200Ft, de vannak speckó idomok is a kazánnál, a 2" kereszt idom a kimenet, bemenet, azok még drágábbak, lehet csak 30000Ft a teljes összeg.
Teljesen összekeveritek a dolgokat....nem összekeverendő a HMV (használati meleg víz) és a fűtés .Két külön történet....Az emlitett szállodádban ott a HMV csövek voltak horganyzott csövekből (NEM a fűtési csövek) .HMV eseten nincs olyan hogy nyitott meg zárt rendszer!!!!
Azt irtad hogy : kicsi szakaszt érint részedről ez a horganyzott átkötés (3-4) méter+ pár db idom : ez még a vas 150% os áremelkedését követően sincs 40 ezer Ft ,,,amit írtál...sőt még a fele sem...vagy akkor most hány db horganyzott idomról beszélünk,mert a csövet már tudjuk 3-4 méter...de ha nálad valóban 40 ezer ft-nyi (ez kb 100 db horg idom ) horganyzott idom van akkor gondolkodás nélkül csere minden....sima vasra.
Ha 60 fok alatt tudod tartani a fűtővized---akkor sem túl jó---de akkor talán maradhat ....
Bocs, de néha nem értem amiről írsz, mert nem vagyok képben a csővezetékekkel kapcsolatos neked alapvető dolgokkal. Összefűzöl dolgokat, meg a zárójelbe tett részek, nem világosak az összefüggések, meg a problémák.
Az esővíz elég lágy víz, de ha teszel hozzá adalékot (80-120 ppm legyen)+ a pH-t 8 körül tartod és az
inhibitor szabad oxigén lekötő (jó ha plusz szén-dioxidot is)akkor az segít.
(A ppm milliomod részt jelent, vagy nem? Minek a milliomod része?)
(Mivel kell beállítanom a ph-t?)
(jó ha plusz szén-dioxidot is)
Ezt nem tudom ott a helyén értelmezni, mi a jó a plusz széndioxiddal? Le kellene azt is kötni, karbonátot képezve?
A magnézium- és kalcium -kation mint „adalék”(anód +kalcium) hasznos, mert reagál a horganyozással, és védőréteget képez a cső belső felületén, védi a cinket és a vasat.
(Ez van a vízkezelő szerekben, magnézium, meg kalcium?)
Nem akarok szórakozni, meg félreérteni sem a dolgokat!
Az esővíz elég lágy víz, de ha teszel hozzá adalékot (80-120 ppm legyen)+ a pH-t 8 körül tartod és az
inhibitor szabad oxigén lekötő (jó ha plusz szén-dioxidot is)akkor az segít.
A magnézium- és kalcium -kation mint „adalék”(anód +kalcium) hasznos, mert reagál a horganyozással, és védőréteget képez a cső belső felületén, védi a cinket és a vasat.
A vörösréznek nincs helye a rendszerben ( hacsak nem elkerülhetetlen) és a fagyálló sem
Olvasgattam még régen a témában, és voltak panaszok a horganyzott rendszerekre, főleg wellnes szállók keringetett rendszereivel kapcsolatban jeleztek panaszokat, hogy lyukadnak a horganyzott csövek.
Szintén laikusként én gondoltam, hogy ezek nyitott rendszerek lehetnek, amikről beszélnek, különben nem csak a wellnes lenne különösen érintett!
A hiba okának a nyitott rendszert, a hőmérsékletet tették kezdetben felelősség.
Aztán vizsgálták a csövek gyártóit, akik nagyrészt kínából szállították a termékeket és kiderült, hogy az EU szabványhoz képest fele sem volt a horgany vastagsága, talán 50u mm volt az előírás, ezek a csövek pedig 20u mm körül voltak.
Ezen kívül a nyitott rendszert a szakértők és a kivitelezők is problémásnak látták, a hőmérsékletről már megoszló volt a vélemény.
Kicsit felverte a pulzusomat Unicalfan kolléga elmondása a dologról, mert ha az derül ki, hogy mindenben neki lesz helytálló az elképzelése, akkor jó nagy szar van.
Be kéne még idén üzemelnem, és nem haladok jól vele, mert ezer más megoldandó dolog is van, meg csak körülményes is vagyok ezek miatt. Arról nem beszélve, hogy jó sok pénzt kibattam az ablakon.
Kíváncsian várom a probléma feloldását, hogy mi legyen!?
Ha most azt beszéljük, hogy a horganyzott idomok húsz év múlva kilyukadnak, akkor pont nem érdekel a dolog, mert szerintem ennyi idő alatt valószínű lesz más probléma is a rendszerrel, ami miatt hozzá kell nyúlni. és ez a rész igazából kicsi szakaszt érint, nagyjából a kazán és a puffer összekötését, ami az elkészült szivattyú átkötés, meg kb összesen még 3-4m csőszakasz.
Laikusként az a véleményem , amennyiben zárt rendszer van , ahol csak az a mennyiségü víz van a fütésrendszerben amit beletöltöttél , akkor a cink csak addig tud oxidálódni , ameddig van szabad oxigén a vízben . Nyitott rendszerben valós a folyamat , az oxidáció . Egy HMV tárolóban azért van az anód , hogy az kösse le a szabad oxigént a vízben . Mivel ott van állandó fogyasztás , így frissvíz utánpótlás , amiben van oxigén .
Lehet , hogy nem jól tudom , akkor elnézést kérek !
Én megértettem, amit mondtál, és elfogadom, nem vettem kötekedésnek, érdekel a szakmai véleményed.
Azt szeretném megtudni, hogy ezt már kész van, összeraktam, innen még elmegy a pufferbe, kb még két három méter cső összesen. A többi része a fűtésnek műanyag cső falfűtés meg padló. Van két osztó-gyűjtő.
Az idomokat megvettem hozzá, meg a csövet is.
Szedjem szét, és kezdjem előröl, akkora a probléma, vagy ha már ez így van, akkor hagyjam így, és ha kilyukadt, akkor foglalkozzak majd vele?
Sajnos nem tudtam, amit leírtál, ha most kezdeném, akkor megfogadnám a tanácsodat.
Amikor elkezdtem gondolkodni rajta, hogy megcsinálom, még nem volt co gépem, még tervben sem.
Tehát az a kérdés, hogy ha ez ilyen állapotban van, akkor is érdemesebb előröl kezdeni, vagy így már inkább maradjon így?
Szerintem van vagy 40e Ft-nyi idom, amiket most át kellene gondolnom, hogy mi legyen velük!?
"Ha most azt vesszük alapul, hogy a cink reakcióba lép a vassal, akkor az aktív anódos védelemhez hasonlóan eloxidálódik és közben a vas nem korrodál," -nagyon tévhitben vagy, de igenis korrodálodni fog a vas a rendszeredben ,méghozzá fokozott sebességgel . Cink-oxid= a cink oxigénnel alkotott vegyülete.A folyamatos oxigén utánpótlás hatására mindig oxigéndús fűtővized lesz ami rohadtúl nem tesz jót a "vasnak"
Ha azt látod megoldásnak,hogy majd te légtelenítesz gyakran,vagy autómata légtelenítőt nyitva hagysz----(egy újabb oriási tévhit ,hogy a nyitva hagyása jó=legrosszabb mert azon keresztűl is folyamatos az oxigén utánpótlás-de ebbe ne menjünk bele ) ---csak azon eseti problémát hárítod el,hogy helyreálljon a megfelelő keringés a rendszerben,de ettől még az oxigéndús fűtővíz jelen van-ami hidd el nem jó!
"Ha elfogyott a cink a cső belsejéből, akkor ott tartunk, mint ha sima vascsőből csináltam volna" ---Hát addigra már vascsöved sem lesz kb
Szóval nem értem,ha már magadnak csinálod ,és rendelkezel Co hegesztővel,és gondolom akkor hegeszteni is tudsz akkor miért nem csinálod meg magadnak JÓL,ami fűtéstechnológiai szemmel is "átmegy" a vizsgán....lehet kapni mindent:hegeszthető menetvégeket, iveket, hollandereket...minden van ami kell.És még a menetvágással se kéne bajlódj ami sose lesz olyan mint egy gyári menetvég...Amennyi ideig kinlódtál a menetvágással,satuval stb...már rég összehegesztetted volna,és az egytengelyűsg is jobban (könnyebben ) kijött volna mert a gyári hegeszthető 90 fokos ívek kb harmad akkorák mint a horganyzott iveid.
És azt az ESBE szelepet,na azt végképp hollanderrel kéne bekötni....ha felkócolod,vagy loctite zsinórozod,a megfogásnál deformálódhat az erők hatására..és akár észre sem veszed és ovalitása lesz...és akár szorulni fog a belseje..
Hidd el nem kötekedés ,csak segíteni szeretnék,ha már csinálod magadnak akkor csináld jól!
Lágy vízzel töltöm fel a rendszert, inhibitorral, megpróbáltam annyira lecsökkenteni a sárgaréz alkatrészek mennyiségét, amennyire csak lehet, vörös réz sem sok van, talán egy csonk a kazánban.
Ha most azt vesszük alapul, hogy a cink reakcióba lép a vassal, akkor az aktív anódos védelemhez hasonlóan eloxidálódik és közben a vas nem korrodál, a csapadék meg leülepszik a puffertartály aljában, amit fűtési szezononként kiengedek.
Időnként légtelenítem a rendszert, vagy automata légtelenítőt nyitva hagyom.
Ha elfogyott a cink a cső belsejéből, akkor ott tartunk, mint ha sima vascsőből csináltam volna.
De a csonkok mérete 3/4-es. Ez okozza a fő gondot ---Ilyen esetben keress egy használt wilót 5-10e ft ért pl a jófogáson , hasonló paraméterekkel ,tök mindegy mekkora a sziv.ház lehet 180-as 130-as és mindegy mekkora a csatlakozása.(1' ,5/4,6/4) mert arra a részére nem lesz szűkséged....szereld át csak a motor egységet a kazánodba
1.elektrokémiai korrózió:. Eltérő elekrtódpotenciálú fémekből épített fűtési rendszerek nemkívánatos galvánelem kialakulásához vezetnek. A pozitívabb potenciálú fém az elektroliton keresztül, (ami jelen esetben a fűtővíz), korrodálja a negatívabb potenciálú fémet . A korrózió akkor gyorsabb, ha a két csőszakasz közvetlen fémes kapcsolatban van, de akkor is létrejön, ha csak az elektroliton keresztül van köztük kapcsolat.De jelen esetedben ez okozza a kisebb gondot mert kicsi a különbség -0.44 V és -0.94 V és akár 10 évekről beszélhetünk.mire kilyukad.
2.Ha horganyzott cuccokat építesz be egy fűtési rendszerbe ,akkor ott a fűtővíz alacsonyabb hőmérsékleten alig hat rá, de magasabb pl 60 fok feletti hőmérsékleten már hidrogént fejleszt, miközben cink-oxid keletkezik. Egyik sem kívánatos egy fűtési rendszeren belűl.Ezért írtam a folyamatos "gázképződést"-azaz megállás nélkül ,folyamatosan "levegős-igazándiból gázos") lesz a rendszered.Azaz hiába légtelenítesz (gáztalanítasz) újra és újra ott lesz a probléma.
Fűtésszezon vége felé egyik napról a másikra lecsökkent a fűtés teljesítménye. A láng magasság szemmel láthatóan alacsonyabb volt a megszokottnál. A vizet hosszas órák után kb. 40 fokra melegíti.
A láng magasságot növelni nem tudom, de csökkenteni igen. Tehát minimálisra le tudom venni a láng magasságot, de amikor fullra rátekerem, akkor csak a mostani, nem elégséges lángmagasságig jön a gáz.
Amit linkeltem típust, azon passzol, de nem, szerintem nem kell stimmelnie. A szivattyú kimenet ezeken még biztosan relés. Kapcsolja a 230V-ot, vagy nem. Slussz. A többit a szivattyú intézi.
Egy kérdést megér. A csatlakozó csonkok mérete és távolsága alapján szerintem lehet találni kiváltó típust. Esélyes, hogy a kiváltó esetleg teljesítményben ennek feléből megáll.
A hagyományos fűtési szivattyúk talán 180 mm hosszúak, a gázkazánban pedig általában 130 mm, de javítsatok ki, ha tévedek.
Ha minden igaz, típus alapján ez is 130 mm hosszú.
Legrosszabb esetben is egy Wilo vagy egy Grundfos a teljes hossz, csonkméret és emelési magasság alapján tud kiváltót javasolni. Ez még békebeli, nem egy űrhajó alkatrész.
Ugyanúgy csinálhatod ahogy most csak ne horganyzott cuccokból,,hanem sima vasból.
A horganyzott vascsöveket idomokat használati hideg/meleg (oxigéndús) vízre találták ki.
Fűtési rendszerekben nincs helye a horganyzott idomoknak csöveknek, folyamatos gázképződés alapja egy fűtési rendszeren belűl..főleg 60 fok feletti fűtővíz esetén tud csodákat tenni:-)
2000 literes puffertartaly csatlakozo csonkjai 1 collosak. Az elosztoig 1 coollal van elvive. Onnan ha leszukitem a fürdő és a konyhait 3/4 collra az rendben lesz?
Meg annyit, hogy saját vízművunk van, 200 literes nyomotartallyal.
Új cucc, esővíz gyűjtés folyamatban, és mindenképpen lesz adalékolva a víz. Cink anódnak nem lenne értelme?
Hőcserélő benne van, ezzel nem tudok mit csinálni!
Nem ilyet akartam, de az első rendelést visszadobták, hogy majd valamikor, alsó hőcserélős van jelenleg. Aludtam rá egyet, az sem volt már! Így lett két hőcserélős.
Kivegyem belőle a hőcserélőt, vagy ha benne van már, kössem rá az alsó szintet?
Azért is kérdezem, mert a felső szint az nagyon távoli jövő, és nem tudom, hogy mit akarnak majd a gyerekek!
Egyelőre lentre szeretném megvenni a szelepet, és ha esetleg fentre is lesz valami csinálva, akkor veszek még egyet, és külön lehet üzemeltetni a szinteket. Ott még majd lesz egy olyan kérdés, hogy az egyik szintet a puffer felső hőcserélőjére kössem, a másikat meg közvetlenül a pufferbe, vagy elmegy a két szint a hőcserélőről is? Szerintem nem, 1nm a hőátadó felülete a felső hőcserélőnek.
Azt én nem érzem problémának, hogy az 500l-es puffer hamar leürül, most puffer sincsen, és nem érzem igazán hiányát, az inkább a kazán hatásfokának a növelésére kell, hogy ne legyen nagy huzatszabályozás.
Ha estére melegek a falak, plusz van még 500l meleg víz, az reggelig kitart, napközben meg nem kell fűtés, amikor dolgozunk.
Ilyen házvízmü van a fiaméknál is és volt szerencsém gyerekkoromban a keresztszüleimnél is hozzá . Jogos volt a megállapítás , hogy nem kell kizárni a tartályt öntözéskor .:-) Túlbonyolítottam a dolgot .:-(
Mint írtam én azért gondoltam , hogy ki-be kapcsolgat a szivattyú , mert mint már idéztem a topiktárstól : " mert locsoláskor érezni hogy hamar elmegy a nyomás. " . Itt arra gondoltam , hogy a locsolásnál ingadozik a nyomás , a nyomáskapcsoló ki-be kapcsol ahogyan a tartályban változik a víz nyomása ( feltöltés - ürítés ) .
Mint Te is írtad : " Az természetes v. azzá kell tenni,hogy a sziv. kapacitása (akár beszabályozás után) egyensúlyban legyen a fogyasztással öntözés esetén. "
Azért érdekelne , hogy akkor ez mit jelent , hogyan kell érteni !
" mert locsoláskor érezni hogy hamar elmegy a nyomás. "
Nekem ez azt sugalja , hogy több vizet tud a szivattyú a rendszerbe pumpálni , mint amennyit öntözéskor vételeznek . Ezért ki-be kapcsolgat a nyomáskapcsoló .
Egy oldalon azt tanácsolták ha nincs elég levegő a hidroforban elég ha kinyitunk 2 csapot miközben a szivattyú ki van kapcsolva, és így eljut oda is a levegő.
Ennyi tényleg elég nem kell leengedni az összes vizet belőle?
Tudom , mindjárt megkapom , hogy nekotyogjak bele ! :-)
Ha csak az a gondod , hogy öntözéskor állandóan változó a nyomás , akkor oda a tartály elé szerelj be egy motoros szelepet , aminek a kapcsolóját az összetekert slág közelébe felszereled. Amikor mész öntözni , akkor bekapcsolod . Így a tartályt kizárod a körböl , a nyomás egyenletes lesz .Természetesen az öntözésnek olyan intenzívnek kell lennie , hogy a nyomáskapcsoló ne aktíválódjon , tehát ne kapcsolgassa a szivattyút ! Mielött befejezed az öntözést , lekapcsolod a motoros szelepet , az kinyit és így normális üzemben fog leállni a szivattyú . Minden úgy müködik , ahogyan kell .
OK de szerintem eltévesztetted a címzettet,ami nem én lennék:-)))) ha visszaolvasod a fórumot......amúgy a VIEGA MEGAPRESST tartják raktáron akár vízhez akár gázhoz ,több száz db van raktáron minden idomból itt Budapesten pl a Benedek és tsa. szerelvénynél...
Hidd el,Ausztriában megfelelő szerszámmal és idomokkal a sima fekete,horganyzott acélcső és PE cső is presszelhető.Persze Magyarországon is,ha előre leadod az anyagrendelést ami akár pár hónapon belül is megérkezhet... Úgy megy mint a karikacsapás!:)
Van egy elég régi házi vízmű rendszer, amit még a tél előtt gondoltam nem ártana felújítani de nem tudom mit kellene rajta kicserélni.
Volt egy piros kis hidrofor tartály az le lett pár éve kötve mert kilyukadt, most csak a nagy kék van. Gond nincs vele működik rendesen, de azt például nem tudom hogy mi adja a víznyomást mert a kék tartályon nincs szelep vagy nyomásmérő.
Balra menő vezeték a kerti csap, jobbra ívelő megy a házba.
Ha nem akarod a horganyréteget leszedni , akkor próbáld meg egy smirgli segítségével . Vászonalapú finomszemcsés smirglivel körbetekered a csövet két rétegben . A vászon legyen a pofa felé , a finomszemcsék meg a csö felé . Jól megszorítod a csövet , vágod a menetet és kész is . :-)
Azt kell mérlegelni, hogy ha a két helységben egyszerre vannak használva a vízelvételi helyek, akkor lehet e probléma abból, hogy az egyik kinyitásakor a másik helyen leesik a nyomás, zuhanyzó, mosógép amit én tapasztalok, hogy macerás ilyen szempontból.
A keresztmetszet állandóságát érdemes alapul venni, hogy az osztásnál a két cső keresztmetszet összege ne legyen nagyobb, mint a gerinc vezeték.
Én fa struktúrába csinálnám meg, felesleges mindenhová elvinni a vastag vezetékeket, amikor a végén meg egy 8-10mm-es furat van a csapokban, de a nyomás csökkentőben is, sarokszelepekben, stb.
Sok felesleges többlet munka, nehezebb dolgozni vele, alapanyag pazarlás.
Nem szeretném a horganyt sem lebaszni a csövekről, és hiába húzom meg, csak megforog, de tegnap el is tört a szem rajta, ami a csapnál volt. Megpróbálom meghegeszteni, de ez is valami öntvény, nem fűzök sok reményt hozzá!
Valószínű vásárlás lesz!
Ezekből melyiket érdemes, van tapasztalat esetleg?
Közben voltam szakboltban venni idomokat meg 5rétegűt.
Mondtam, hogy panel fszt, 5/4-es strang, 22-es átkötő, amit le akarok cserélni kisebbre, de még a 18-ast is sokalták. Azt mondták 15-öst tegyek átkötőnek, mert eleve 3/8-dal szokták.
Azt nem tudom, hogy mi ment tönkre benne, nem szedtük szét. A panelnál örültem, hogy kibírta a metszést, és tudtam csapokat tenni a csőre, még a feltöltés előtt. Érzésre is gyenge a racsnis rész a nagy metszőkhöz, szerintem a félcoloshoz való inkább. Legtöbbet azt vágtam vele. Majd meglátod, hogyha megveszed, annyit a metszők is megérnek, amennyi az ára. Amennyiben nem beépített csőre vágnál menetet, pl: egy kinti csősatus vágás esetén, akkor jó lenne egy fix (nem racsnis) hajtókar is. Az jobban bírná a gyűrődést.
Átverlek a sakkozással, hogy a képen nem teljesen az szerepel, mint amit leírok! :) Bocs!
A két fekete csövet felejtsd el, az nem fog beépülni, a szerepe csak annyi, hogy szemléltesse a két cső pozíció eltérését, hogy nem futnak egy tengelyen!
Az esbe szelep és a két ív mérete fix, ezt kell alul is kiraknom. Ott hiányzik 55mm, amihez a két közcsavar a karmantyúval hosszú lenne már, de mint demonstrációként odaraktam ezen a képen a hollandert, már az sem férne be, de kellene még egy közcsavar is hozzá.
Ide kell legyártanom a közcsavart méretre kb menetekkel 95mm hosszúnak kell lennie, ez lesz a kérdéses a metsző szempontjából, hogy ha kész az első menet, le van vágva a teljes hossz, a másik menet vágásához bedugom a metsző vezető részébe, akkor lesz e még annyi hely a kész menet mellet, hogy be tudjam fogni a csősatuba, legalább a bekezdés erejéig, aztán metsző kések kifordít, és a másik irányból, ahol nincs vezetőrész, befejezem a metszést. Ez a terv, amiben nincs hegesztgetés.
A piros körben lévő csőhiányról beszélünk:
Viszont jó, hogy mondtad az elképzelésedet, mert a két fekete cső helyére én egy darab méretes cső közdarabot akartam eredetileg rakni, de beteszem lentre azt a KB-s hollandert, és akkor a szerelésnél sokkal egyszerűbb dolgom lesz a kazán mögött!
Ebben nincs vita köztünk. Én is így csinálom. Van egy kis "olajos kannám", azzal szoktam mindig olajozni a metszést. Néha már tócsa van a metszések alatt.
Unokatesómnál szerettünk volna 2 db. colos csőmetszést csinálni a fűtésre. A másodikat már nem bírta a racsnis szerszám, az enyémmel fejeztük be a metszést. Két egyforma készletünk van. A menetmetsző fejek azok nagyon jók, szerintem a racsnis része a legnagyobb metszőkhöz alul van méretezve. Mivel én is otthoni hobbi szerelésre használom, ezért legtöbbször a félcolos metszővel használom, esetleg a háromnegyedessel. Kellene hozzá venni, valami jófajta racsnis részt. Akkor nem lenne vele probléma. Én még az enyémmel egy panelba csináltam 6 db colos metszést vele, azt még bírta.
Igen, de mivel a javaslataidat megfogadva kivettem a nyelves visszacsapót, meg beraktam a két ívet a könyök helyett, így a kiadódó távolság nem rakható ki két közcsavar és egy karmantyú segítségével.
A két fekete cső közti távolságot kellene még összehoznom, de nincs már ötletem rá, hogy fittingekből azt hogyan tudnám kirakni!?
Még a hollandert majd odapróbálom, de szerintem az sem fog összejönni a plusz közcsavarral az is hosszú lenne.
Van valami ötlet az egyedi közcsavart leszámítva?
A menetmetszőt így is, úgy is meg kell vennem, mert horganyzott szál anyagból dolgozom, a közcsavarhoz meg, van elképzelésem, hogy tudom megoldani majd, de kiderül, hogy mégsem úgy van az!
Közben még azon jár az agyam, hogy iszap leszedőt, meg azt a mikrobuborék kiszedőt csak berakjam e, nem akarom utólag basztatni már többet, ha lehet, és nem tudom, hogy eljön e az a pillanat, hogy azt mondom majd, hogy bassza meg, csak be kellett volna raknom!? A sárga téglalapba, talán beférne a buborék leszedő is.
Hely már nem nagyon van, a 2" szűkítő a kazánnál van, a másik végén az 1"-os ív meg már a faltól 30-50mm-re.
Ennél nem tudsz rövid közcsavart készíteni, csak akkorát amelyik a csősatu+2 menet+menetmetsző hossz. Nekem is ilyen készletem van, nem rossz, de mondom, hogy a colos metszések már nagyon megterhelik a racsnis fejet. Inkább csak félcolos, háromnegyedes metszésekre való. Az a baj, hogy a racsnis fej külön nagyon drága, vagy nem kapható.
Nem használtam még ilyet, és a lehetőségek miatt kérdeztem, mert kell majd csinálnom közcsavart is, annál meg majd kell ügyeskedni a második menet rávágásánál, mert nem lesz mit megfogni a rövid darabból, ha bedugom a megvezető részbe.
Vagy meg kell rápöttyölni valami csődarabot a megfogáshoz, vagy meg kell fordítanom a késeket, hogy a másik oldalról tudjam vágni, ebben az esetben meg kell valami vállas dugó, ami megvezeti az indulásnál.
Amibe kést kerestem, ott úgy működik, hogy fellazítom a csavarokat, és átmenet nélkül lehet állítani 1/2 és 3/4 között ezekkel a késekkel. Természetesen nekem 1"-s kellett volna, de az meg nincs meg a gazdájának!
Ennél a készletnél a leggyengébb láncszem a racsnis szerszám. 1/2, 3/4-es metszéseket még elég jól bírja, de egypár darab colos metszésnél már megszakadt unokatesóm készletébe. A menetmetsző fejekkel nincs gond, kúpos metszést készít. Azokat miért szeretnéd állítani? Teljesen jól be vannak állítva.
Ezeknél a metszőknél a pontos méretet lehet finomhangolni, vagy be vannak fixen rakva a kések és akkorát visz és kész? Nincs bennük ferdepályás állítási lehetőség?
Írtam, hogy nem ezt a szivattyút teszem oda, inverter van.
Úgy gondoltam én is, hogy a gravitációs keringés az az akku kimerülése és a huzatszabályozó lezáródása utáni biztonsági lépcső a visszahűtő és a biztonsági szelep előtt.
A mikrobuborék leválasztót azért kérdeztem, mert elég húzós az ára, és nem tudom, hogy egy amúgy jól légtelenedő rendszerben, ahol lágy víz van korrózió gátlóval, ott kifizetődik e a beépítése?
A visszacsapó szelepet meg egyszerűen szeretném értelmezni, hogy miben van a különbség a lezárása és ezáltal a rendszerben a működéseik különbségei miből adódnak?
Nyilván neked van tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy a 1"-os csőben, ha nincs szigetelés rajta, akkor megindulhat a keringés, és a csőszakasz hűti a puffert, viszont azt még nem sikerült összeraknom , hogy ha az esbe szelep mellet van, akkor mitől lesz kevésbé hatékony, mint a rugós?
A rugós esetén is meg fog fordulni a kazánig a víz ezzel a logikával az 1"-os csőben, vagy nem?
OFF: A főzőt úgy tessék a tűzhelyre rakni, hogy a szelep "befelé", azaz ne a véletlenül vagy szándékosan :) ott tartózkodó(k) felé nézzen. Mondjuk ha már ott jön ki a tartályból bármi is, akkor mindegy - ha van lélekjelenlét, akkor be a mosogatóba a hideg víz alá.
Meddig szabad a mokkás, gázra rakható kávéfőzőt vízzel tölteni? Ugye a "jelig". De most kazánszemmel nézve, a jel miért ott van ahol van? Tételezzük fel, hogy jó nagy a kifolyótartály, tehát nem ahhoz kell nézni.
Az lenne a lényeg, hogy amikor a kávét tartó szűrős-csöves bilit belesüllyesztjük, akkor a cső belesüllyesztésével megemelődő vízszint se érje el a biztonsági szelep nyílását? Tehát a szelepnek mindenképpen levegőben kell lennie, hogy ha úgy adódik akkor gőzt lőjön ki az oldalán, ne vizet?
Miért teszik a bekötési sémában a szivattyú után a rugós visszacsapót, ráadásul ott 5/4-es cső van, ha nálam megfordul a 1" csőben, akkor ott még jobban igaz ez, nem.
Lehet, a második bekötés félreérthetően volt megadva, így nézne ki azzal a megoldással. Így már a felső ágban van a visszacsapó, és ott lenne lehetőségem egyszerűen beépíteni. Így is meg tud fordulni ??
Másik kérdésem, hogy akkor ez szerinted meg fog fordulni gravitációsan, ha áramszünet miatt áll a szivattyú?
Melyik gravitációs áramlásnak kisebb az esélye, ha közel van a pufferhez? Annak, amit szeretnék elérni, hogy áram szünet alkalmával forogjon a víz, vagy annak, hogy a kazán lehűlése után visszaáramoljon a melegvíz a kazánba!?
A képen amit csináltam, balra fent van egy könyök, onnan szeretném fokban felvinni a puffer felső betápcsonkjához a csövet, így kicsit jobb lehetne a gravitációs áramlás esélye, ezért oda nem tudom már betenni a szelepet.
Ez az elrendezés lenne, a zöld nyílhoz kellene raknom a visszacsapó szelepet?
Jelöltem az irányokat, hogy egyértelmű legyen, mi hová megy.
Ez így jó lesz, nincs elvi hiba benne?
Nem tudom, hogy a szivattyú ágban lévőt nyelvessel, vagy rugóssal oldjam meg?
Ezt a lentit szeretném kivitelezni, csak nálam ez a hosszú megoldás nem fér el, és a szivattyú ágban lévő szelep a szivattyú utánról nálam a szivattyú elé kerülne, gondolom ez nem okoz problémát a működés szempontjából!? Meg a rugós visszacsapót lecserélném nyelvesre, hogy ne terhelje a szivattyút.
De van aki szerint az meg nem fog jó lezárni gravitációsan!
Mint tudod én is csak laikus vagyok , ezért az én véleményem is csak egy a sok közül !
Ha nem lesz látható az a nagy ív , akkor szerintem jó . Ahhoz a nagy ívhez nem is kell rugó . Csöhéjat azért tegyél a csöre , ha elfér a falban . Szerintem néha majd elöfordulhat olyan esetben , ha több helyen lesz a hidegvíz vételezve egyidöben , hogy esetleg zuhanyozáskor , vagy mosdáskor , mosogatáskor a víz hömérséklete ingadozni fog a két csöben lévö nyomáskülönbség végett ( az idomok szük keresztmetszetére gondolok , mint okot elöidézö ).
Tanácsot kérnék egy családi ház vízhálózatának tervezéséhez, felújításához.
25-ös kpe csővel jön be a hidegvíz, főelzáró, vízszűrő, osztó, 20-as ötrétegű csővel tovább a szükséges helyekre.
Kondezációs kazán szolgáltatja a melegvizet, szintén osztóval.
Az osztó helységenként lesz különszedve, utána T-idom, pl tusoló, mellette kézmosó.
A kérdésem az lenne, hogy kell-e a rendszerbe beépíteni egy zárt tágulási tartály a hirtelen nyomásingadozás mérséklésére, pl egy hirtelen elzárt csap..
Esetleg a hideg szakaszra egy nyomáscsökkentős vízszűrő, vagy biztonsági szelep? Szükségesek ezek a rendszerbe?
Amennyiben a bal oldal ( hollander meg a könyök a darabka csövel ) a vegyes - puffer elöremenö oldal plusz a radiátor visszatérö , akkor a visszacsapószelepet a szivattyú után tenném . A gázkazán oldalon nem tudom minek az az alsó T idom ? Az a gyüjtö - visszatérö oldala felöl a vegyes és a gázkazán közé kell mint elágazás .
A ház régi, 130 nm-es, négy szobás (+ folyosó, fürdőszoba konyha).
A ház nagy része régi tömör téglából van, aminek a hőszigetelése kb. 0, de vagy 10 éve leszigeteltük 10 cm vastag nikecellel, és rá nemesvakolat került, + műanyag ajtók ablakok, + a födém le van szigetelve nagyon alaposan. (2 db helyiség ytongból van, mert az utólagos hozzáépítés).
Az aljzat viszont nem szigetelt, csak a 2 utólag hozzáépített kisebb helyiségben. (Amikor ezeket a szigeteléseket megcsináltuk, kb. 35%-al csökkent a fűtésszámla.)
5 régi 20-30 éves konvektor adja a fűtést (már amúgy is cserélni kellene őket), és egy átfolyós gázos vízmelegítő a melegvizet.
Az 1 m3/nap kb megállja a helyét őrláng fogyasztásban, mert kimértem (1 konvektornak 3 ágú kb. 2-2,5 cm magas őrlángja van, ami nem szabályozható lángmagasságú, mert furatos (fúvókás) beállítása van.
Az átfolyós vízmelegítővel nem is számoltam, pedig annak az őrlángfogyasztása (szintén kb. 3000 ft/hó) már kiadná egy villanybojler áramfogyasztása árának a felét....
Hajjaj..
A padlófűtés nem megvalósítható, mert arra már tényleg nincs elég pénzem, valamint mivel itt lakunk, nem is tudnánk megcsinálni, csak nagy bontások, és hosszú építési munkák, valamint nagy összezártságok árán, de -főleg a pénz hiánya miatt- ez inkább nem opció.
És az egyik szoba alatt pince is van, annak a födémét újabb betonrétegekkel nem is terhelném inkább.
2 szobában volt kémény, az egyikban még van is, de nem használjuk, a másikban a födémig vissza lettbontva.
Nem vagyunktúl tehetősek, bár átlag jövedelem alján keresünk, de főleg a nagy család és más kiadások elviszik a pénzt...
Lenne egy elég kezdő kérdésem, lehet-e a termosztatikus radiátor szelepet lefelé fordítva használni? Sehol se találok róla infót. Lehet-e, miért/miért nem? Befolyásolja-e a működést, miért és hogyan?
Egy lapos lemezradiátor mellett nagyon útban van oldalra kiállva a termofej, ezért gondoltam lefelé elfordítanám. Olyat már láttam hogy felfelé állították.
Nekem azért volt szimpatikusabb a hajligatás , mert a rugókkal kényelmesen olyanra formáztam a csövet , amilyenre akartam . Valamint falban nem akartam kötést , hogy a jövöben ne legyen gond . Azt figyelembe kell venned , hogy a melegvizes ág azért tágul és összehúzódik a hömérséklettöl függöen . Igaz ez akkor nem nagyon zavar , ha csak 1-2 méter hosszúak a csövek . Viszont én mindegyik csöre 6mm-es csöhéjat tettem , ezzel a gyors lehülést is kivéded és az esetleges " mozgását " a csöveknek . A falba miért vésni akarsz ? Falhoronymarógéppel gyorsabb , pontosabb és kényelmesebb . Igaz kell hozzá porszívó is . Kölcsönzöböl pár órára is kilehet kölcsönözni . Én elöre mindent felrajzoltam a falra , utánna már nagyon gyorsan megy a munka , a mélységet állítsd be optimálisra , hogy utólag ne kelljen még vésni .
20-as csövel indulok. Nekem is szimpatikusabb a könyökmentes megoldás, viszont valamiért a barátom (aki vizes) könyökökkel akarja megoldani, csak most nem érem el telefonon, hogy miért is gondolta igy.
A másik kérdés, hogy az ötrétegűt ugye be lehet rakni szigetelés nélkül ? Vékony a fal, próbálom minél kevésbé szétvésni. Annak nincs jelentősége, hogy felmelegszik a hideg stb. mert a 40 fokos strangban jön fel a horganyzott acélcső 10 cm-re a melegviztől :D .
Ha lehet , akkor minden kanyart , könyököt inkább külsö - belsö rúgó segítségével alakítsd ki . Idomokat csak azon a helyen használd , ahol muszály. Az órától milyen vastag csövel indulsz ? Hány elvételi helyet kell kiszolgálni ?
Cseréld le új típusú konvektorra a régieket és a HMV-t meg old meg villanybojlerral ! Az örláng fogyasztásáról csak annyit , hogy a fiam kazánja is még örlánggal van . Annak a fogyasztása napi 0,6 m3 gáz . Ha ebböl indulok ki , akkor nálad 5x0,6m3= 3m3 naponta . A fütésszezon hossza egyeseknél 180 nap , de inkább számolj 200 nappal , mert átmeneti idöben is néha jól jön egy kis meleg és ilyenkor az ember már lusta kikapcsolni az örlángot . Tehát 200x3=600m3 gáz . Ezt szorozd be a gáz árával . Valamint ha mindenki külön helyiségben tartózkodik-alszik , akkor így a legegyszerübb mindenhol a megfelelö hömérsékletet beállítani . :-)
Sziasztok, ötrétegű csővel vinnék hideg-meleg vizet, van arra valami szabály, hogy hol kell rakni idomot és hol pedig a csövet hajlitom ? Elindulok a vízórától, hollander-inditó-könyök-könyök-könyök vagy egyszerűen hagyjam ki a könyököket és hajtsam meg a csövet ? Az első könyök látszik, azt szépen meg tudom hajtani , van rugóm.
5 db hagyományos konvektorom van. Itt olvastam, hogy konvektoronként az őrláng napi 1 m3 a régi fajtáknál.
(Ez ha így van akkor kb. 3000 ft/hó/ konvektor, tehát 5*3= 15000 ft/hó/házűtés nálam.)
Lehet ez? Hogy az évi 300E ft gázszámlámból csak 200E a fűtés, és 100E az őrláng?
Tehát lehet évi 200E-ből is ki tudnám fűteni a házat?
Cserélni kellene őket, de..
Újfajta A+ (őrláng nélküli) konvektor vs. kondenzációs kazán.
Ár: 5 db A+-os őrláng nélküli konvektor 5*200= kb. 1M ft.
Ár: kondenzációs kazán kb. 5-600E, + radiátorok 5*75E=375E, csövek, telepítés, kéménykiépítés stb még kb 4-500E ft Összesen kb=1450E ft.
Melyiket válasszam? (Érvek-ellenérvek)
1. Nálam padlófűtés kiépítésére nincs mód, régi a ház, így lehet nagy lapradiátorok kellenek, különben nem 35-40 fokos víz kell, hanem 60-70, aminél a kondenzációs hő már nem hasznosul. (A+-os konvektor javára 1 pont)
2.A kondenzációs kazánnal a melegvíz ellátást is megoldhatnánk (kondenzációs kazán javára 1 pont)
3.A kondenzációs kazán hasznosítja a kondenzációs hőt is, //bár ennek egy kis része elveszik, a kazán/fűtővíz, fűtővíz/ lapradiátor hőátadásoknál
(Kondenzációs kazán javára 1 pont)
4. A kondenzációs kazánhoz áram, ventillátor és lehet vízszivattyú is kell (A+-os konvektor javára 1 pont)
5. A kondenzációs kazán bonyolult felépítésű, karbantartása éves költséget jelent, szerelő kell hozzá. Munkatársam 7 napot várt 1 szerelőre, addig fűtés nélkül volt a ház. A konvektorok egyszerűek, átlag gázszerelő is tudja javítani, és ha egy el is romlik, a ház többi része még fűtve van.
(A+-os konvektor javára 1 pont)
6. A kondenzációs kazán és fűtésrendszere drágább kiépítésű, és szét is kell vésni hozzá a házat, míg a konvektorok cserélhetőek átalakítás nélkül .(A+-os konvektor +1pont)
Olvastam még: kondenzációssal megtakarítás még + 10-15%.
De: régi házaknál, ahol rosszul lettek méretezve (alá lettek méretezve) a lapradiátorok, és padlófűtés sincs, volt (nem is kevés helyen) ahol még fogyasztás növekedést is mértek. Meg a szobákat sem nagyon lehet különböző hőmérsékleten tartani, pedig nálunk 5 ember lakik, mind külön szobában külön hőérzettel és hőigénnyel.
Szóval... mit javasoltok? Aki elolvasta eddig, írjon is már pár sort. Köszönöm!!!
Ha szabályosan ki lett építve a gázvezeték -és nem oda húzva- akkor már csak az égéstermék elvezetését kell megoldani. Van-e ott erre a célra alkalmas kémény, vagy a falon át lesz kivezetve, azaz parapetest gondolsz oda tenni?
A kondenzációs kazánnak nem alternatívája a nyílt égésterű, nem tudom ezt miért írtad...
Ha nem tudsz kondenzációsat felszerelni, akkor egy hagyományos, zárt égésterűt szereltess fel.
Keress valakit aki megbízható, érti a dolgát és felszereli neked. Talán még a meo-t is elintézi...
Ne csinálj bolhából elefántot. Ha korábban készült terv, akkor csak meg kell valósítani.
Az a nyomáscsökkentö milyen nyomásra van állítva ? Gondolom 3bárra van állítva , mert a tágulásit is annyira fújtad fel . Az elsö alkalommal amikor a szeleptüt cserélted , akkor az elöfeszítéshez 3bárra a vízvezetékben a nyomást megszüntetted ? Utánna minden alkalommal amikor elöfeszítetted a tágulásit levegövel a vízvezetékben nem volt nyomás ? Ha nyomás alatt volt a vízvezeték , akkor csak ez a gond . Amennyiben nem volt nyomás alatt és úgy csináltad az elöfeszítést , akkor ahogyan márt írtuk , vagy a szelep , vagy a membrán . Megcsinálod a próbát a szelepen , amiröl írtunk és meglátod , hogy melyik hibalehetöség marad . Ha még garis , akkor megreklamálod , ha nem , akkor sajnos csere egy újra .
Ha a szelepnél semmi mozgás , akkor valóban már csak a membrán van hátra . Nekem a gázkazánban , a szoláron és a fütéskörön van tágulási . Egyikkel sincs gond , pedig 23 , 15 , 15 év van bennük . Megkérdezhetem , hogy mekkora a vízvezetékben a nyomás ? Mert a boyleron lévö biztonságicsap ha jól tudom 6 bár fölött nyit .
Nem konkrétan arra gondoltam, hogy habot ver benne, hanem arra, hogy ha a ráhúzok egy uborékot a végére, akkor ott növekszik majd egy kicsit, de meg sem mozdul.
nagyon minimális mennyiséget is észre lehet így venni, és azért 3bar-ra felfújva egy 18l-es tartályban elég sok levegő van.
Lehet, hogy nem tart ki valóban két hónapig, de már raktam rá fém zárt gumitömítéses szelepsapkát, úgy is elszökik.
Az érdekelt volna igazából, hogy ha a membránt vesszük alapul, akkor ott járhat e át magán az anyagon diffuziósan levegő? Gondolnám, hogy nem vagy csak nagyon minimálisan és évekig kéne jól tartaniuk a nyomást, de ki tudja, sok érdekes dolgot hallottam már, amire nem gondoltam!
Ja és van egy a padlófűtés körben is, az hagyományos piros, annál is ez van, ott a szelep fújta a buborékot, mert a tömítés valami rossz műanyagból van már ezeken a kínai csodákon. Benne maradt a fészekben a kiszedés után, csak a szeleptest jött ki.
A szerelői munkalapon volt egy olyan szöveg, hogy a " Hálózati nyomás 30 mbar, javasoljuk a nyomáscsökkentő beépítését "
A mérő előtt van egy szerkentyű / szerelvény, most az nyomás csökkentő vagy nyomás szabályozó ?
Annyira gyorsak voltak, hogy erre rákérdezni sem lehetett. Amúgy a mérő egy másik helyiségben van.
A munkalapon volt 5 kitétel ami mind úgy kezdődik, hogy Hozzájárulok....
pl. a 3. :
"Hozzájárulok, hogy a BMW I Mennyei csoport kft személyes adataim felhasználásával e- mailben marketting tartalmú hírlevelet küldjön........ aktuális promocióról "
Amúgy felhívták a figyelmemet az 5 évenként felülvizsgálatra.
Ez is ok.
Na de a többi szerelő. Úgy átlag 2 évente találkozok ilyen olyan ügyben.
Ariston one system 18 kw kazán esetén, ha teszek fel rádiós termosztátot , akkor a termosztátot a legnagyobb szobába kell elhelyezni és ebben szobában a radiátoron nincs termosztatikus fej csak egy szelep. A többi szobában viszont minden radiátoron van termosztatikus fej. Jó az elgondolás?
A szerelő azt mondja, hogy minden szobába kell termosztatikus fej, akkor mi az igazság? Én azt gondolom, ha a legnagyobb szobában, ha eléri a hőmérséklet a beállított értéket, akkor kazán kikapcsol vagy ezek a legújabb kazánok már nem így működnek????
Nézd meg mekkora radiátort tett fel. Oké, ez nem 33K-s, hanem csak 22K-s valszeg, de ez is olyan 1400-s lehet. Plusz beépített erkély, és őt alulról is fűtik. Oké, felette ohne lakás.
ez egy 3. emeleti új nyílászárókkal. itt nincs költségosztó.
Két könyök egymásba téve pont annyit csal a kötéstávolságon, amekkora a különbség a 600 magas lemez, meg a 600-as kötéstávolságú radal között???
Amúgy a radiátorhoz és az átkötőhöz menő, 5/4"-es vagy a 3/4-es vízszintes csövet meg lehet/szabad hajlítani? Mármint egy kis emelkedést/lejtést tenni bele?
A február közepi nagy hidegben olyan 22,5C volt úgy, hogy nyitott szelepnél ventivel fújtam le a meleget a radiátorrol (nem, nem azért volt hideg, még mielőtt...). kb 1 m magasan, belső fal mellett mérve. Venti kikapcsolása után esik is 0,6-0,8 fokot.
Valszeg a ház/lakás adottságaiból is, de itt a 22,5C sokkal hidegebbnek érzem, mint a másik lakásunkban (szintén panel, szintén földszint, 15 évvel később épült, ohne oldalfal, szigetelt pince), mert van egy 11m2-es szigeteletlen oldalfalam + a fasza tessaueres erkélyfal + a szigeteletlen pince alattam. A lakóközösségnek hála szigetelés soha nem lesz, pedig itt-ott málik a beton a panelekből, több helyen van utólagos javítás, elemek sarka letörve pár helyen. A sok proli csak azt látja, hogy jajj, drága, és engem nem érdekel, mert én középen lakok, alacsony a számlám. azt nem tudja, de valszeg le is szarja, hogy a szélen, a felső szinten és a földszinten lakók fizetik ki a fűtése egy részét. Az, hogy a szigeteléssel a ház és így a lakása élettartama is meghosszabbodik, az már magas neki.
Olvastam másik fórumban, hogy csávókám a hetediken leszerelte a radiátort a szobában, mert így is fasza. Mindenhol a 70-30-as aránnyal hülyítették be a lakókat anno erre a költségosztós rablásra, így fizet a 30%-ból a ráeső részt, oszt jónapot. De ez nem ide tartozik :)
Azért ha csak két hónap alatt szökik el a levegö , akkor nem akarhatod , hogy a szelep vízalá helyezésekor buborékokat láss , mert akkor nem tartana két hónapig , maximum 1-2 napig .
Amikor elereszti a levegöt és benyomod a szeleptüskét víz folyik ki ? Ha igen , akkor lyukas a membrán . Ha nem folyik víz , akkor csak a szelep rossz . Mint laikus azt csinálnám , hogy felfújnám a tágulásit a meghatározott nyomásra , majd egy müanyag zacsit felragasztanák a szelep köré légmentesen és kisajtolva belöle a levegöt . Ha pár napon belül felfújódna a zacsi , akkor a szeleptest van rosszul beszerelve , vagy a szeleptüske nem jól zár .
A tíz emeleten , ha minden szinten egyenlö 2 kW-os teljesítménnyel, akarok füteni , akkor kell bizonyos mennyiségü víz percenként , bizonyos hömérséklettel .
90°C az elöremenö és 7,6 liter / perc , valamint delta 20°C-al számolunk radiátoronként .
10-ik emeleten kezdve 90°C az elöremenö , minden átkötésen 6,1l/perc , a gerincen 7,6 l/perc a tömegáram és a radiátoron minden szinten 1,5 l/perc .
9-ik emeleten 86°C az elöremenö
8-ik emeleten 82°C az elöremenö
7-ik emeleten 78°C az elöremenö
6-ik emeleten 74°C az elöremenö
-
-
-
elsö emeleten 54°C a radiátorból visszatérö és a gerincböl keveredö víz hömérséklete , ami a Távhö felé veszi útját . Itt elméletben a gerincen fellépö veszteséget nem vesszük figyelembe , mert minden helyiségben durván egyforma mennyiségü höt ad le .
Tehát soros-párhuzamos a gerinc és radiátor kötési módja . Átkötésen 6,1 liter az átfolyás percenként , míg a radiátoron 1,5 liter .
Amilyen arányban csökken a hömérséklet , olyan arányban kell a radiátorok felületét növelni .
Nem értem, mit kérdezel? A levegőt ereszti valahol el, ezért a víz oldal telenyomja, a ballont és amikor a bojler felfűt, akkor nincs hová tágulnia már a víznek, és elkezd a biztonsági szelep csöpögni.
"Optimálisan szerelt és megválasztott radiátornál egyenletes lenne a radiátor felületén a lehülés fentröl lefelé haladva"
MINDEN radiátornál nagyjából egyenletes a felület hűlése felülről lefelé.
Csak a laikus gazdi kérges tenyere hiszi azt, hogy felülről a 15 centinél 50 fokos, de 16. centinél már csak 25 fokos, ezt a fizika törvényei nem teszik lehetővé.
A legtöbb radiátor (leegyszerűsítve) egy rakás függőleges vékony cső,
- mindegyik kis csőben a víz egyenletes sebességgel ereszkedik lefelé (nem is tud máshogyan, ha egy bedugult autópályán mindenki 90-nel megy, akkor senki sem tud 100-zal menni (sőt 80-nal sem ;)
- és ez a víz a cső minden centiméterén kb pont ugyanannyi hőt ad át a lakásnak, mint az előző centiméteren (hiszen a radiátor 15. és 16. centije között nincs különbség)
Tehát olyan nem létezik, hogy az egyenletes sebességgel áramló fűtővíz egyszer csak gondol egyet és, NEM egyenletes sebességgel kezd el hűlni, hanem egyik centin alig hűl, a a következő centin meg kétszer annyit :)
"mindíg " csak " a kinti hömérsékletnek megfelelö hömérsékletü vizet készítenék , akkor nem kellenének a termofejek "
A termofej úgy működik, mint egy szobatermosztát: a rajta átáramló szobalevegő hőmérsékletétől függően zárja/nyitja a radiátor csapot. Aki szeret hűvösebben lenni (mert pl Grönlandon született), az lejjebb tekeri. Vagy aki inkább vastagabb pulcsit visel, hogy cserébe kisebb legyen a fűtésköltsége.
A műszer nem a radiátor tetejénél van, hanem egy harmaddal lejjebb, ahová elérve már hűlt a víz egy kicsit. Ezért ha tömegáramot megemeli (pl egy keringető szivattyúval), akkor meg fog emelkedni a radiátor hőmérséklet a műszer magasságában (is), ezért a műszer számlálója is jobban fog pörögni. Persze valószínűleg nem aránytalanul többet, csak annyival többet, amennyivel tényleg több hőt kap a lakás. Persze mivel így már 26 fok lesz a hőmérséklet, ami már túl sok, ezért lejjebb fogja venni a radiátor csapját, hogy újra csak 23 fok legyen. Ezzel sikerül előállítani UGYANAZT a fűtési állapotot, amit ma van, csak közben sikerült ráköltenie 200 ezer forintot :) mert amit ma a teljesen kinyitott radiátor csap csinál, UGYANAZT a végeredményt az átalakítás utána a félig lezárt csap PLUSZ egy keringető szivattyú csinálja majd ;)
És még az is kérdés, hogy mit fog majd szólni a távhő embere az ellenőrzéskor a radiátor köré barkácsolt atomreaktor láttán...
"Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom,"
Lehet, hogy pl a 6. emeleti radiátor aljától a cső nem lefelé megy, hanem pl kimegy a lécsőházba,
az 5. emeleten meg nem a felső lakásból jön le, hanem a lépcsőházból jön be egy (másik) cső.
"Nem is úgy gondolok rá , hanem úgy mint soros -párhuzamos kötésre . Soros a gerinc és párhuzamosak a radiátorok .:-) "
Ez csak részben jó hasonlat, mert elektromos ellenállások esetén a nulla ohm az alsó határ, fűtővíz esetén viszont NEM a nulla fokos, hanem a szobahőmérsékletű fűtővíz az, ami már "nem csinál semmit".
Tehát ha a számításaid előtt minden vízhőmérsékletből levonsz pl 23 fokot, akkor az elektromos számítási módszerrel is jó eredmények jöhetnek ki.
Viszont , ha mindíg " csak " a kinti hömérsékletnek megfelelö hömérsékletü vizet készítenék , akkor nem kellenének a termofejek ( ha a höleadó felületek is optimálisan megválasztott teljesítményüek lennének ). :-) A fütövíz hömérséklete ha változik is , a tömegárama talán nem . Optimálisan szerelt és megválasztott radiátornál egyenletes lenne a radiátor felületén a lehülés fentröl lefelé haladva .
Elöírás az elfogadott kinti - benti hömérsékletet adja meg , amit a számításoknál kell figyelembe venni . Ezért írtam , hogy ritkán van huzamosan -15°C kint . Ezért a fütésszezon nagy részében röhögve magasabb hömérséklet érhetö el a helyiségben , ha a fütövíz hömérséklete , tömegárama és a radiátor teljesítménye megfelelö . -15°C esetében nem csak a topiktársunk lakásában lenne alacsonyabb a hömérséklet , mert minden lakásnál , ha az elöírásnak megfelelöen számoltak és az szerint tervezték meg a höleadófelületek teljesítményét , akkor ez normális eset . A fütésszezon átlaghömérséklete 4-5°C között mozog M. o.-on . Ezért kell a termofej a radiátorhoz , hogy ne fütse fel a helyiséget akár 26°C-ra is , mert a radiátor képes lenne .
Amikor tartósan -5°C van kint , akkor a radiátorod képes a helyiséget kifüteni magasabb hömérsékletre , ha a többi követelmény teljesítve van . Egy példa : -15°C-nál a tervezett teljesítmény 2100Watt , benti 20°C nál bent , ilyenkor a termofej teljesen nyitva marad , maximális nyitásnál . Kinti -5°C-nál már +580Watt van arra , hogy emelje a helyiség hömérsékletét .
A 23°C-t tudnia kell a radiátornak a fütésszezon döntö részében .
Jelenleg a felső bekötés nem vízszintes, tehát a radiátor emelhető (alsó cső emelkedik a rad. felé)
Igen, mert ugye a kötéstáv különbözik a radalnál és a lemeznél, és átmenetileg így lett megoldva. szerencsésebb lenne, ha a felső bekötő lenne vízszintes,nem?
"Az átkötés, ha átkerül akkor, a radiátor közelebb kerülhet az 5/4-es csőhöz"
ezt még mindig nem tudom elképzelni, hogy az átkötő a radiátor másik oldalára kerüljön. a cső menjen el a radiátor felett, vagy hogy kell ezt elképzelni? átkötést csak a radiátor előtt tartom elképzelhetőnek, legfeljebb lerövídítem a bekötést amennyire csak lehet.
kb 3-4 cm volt a szelep előtt és 2-3cm a szelep után. (ez a konyhai, de a szobai is ilyen csak 5/4"-es strangon és 22-es átkötővel)
Pont a kötéstáv változás miatt kellett nagyobb helyet hagyni a T idom és a szelep között, hogy legyen hely az 5 rétegűvel elcsalni a különbséget (akkor ez volt a leggyorsabb megoldás)
Vagy esetleg alulra dupla könyökkel korrigálhatnám a kötéstáv-különbséget, csak nem tudom mennyit hoz egy 3/4" BB+KK-s könyök-kombó, lehet, hogy az már túl sok.
"a radiátor közelebb kerül az 5/4-eshez 26-os csővel(nem a cső a lényeg, hanem az idomainak az átmérőnövekedése a 20-hoz képest, írtam)."
a probléma az, hogy az idomok adottak. 5/4 csak maga a cső, a vége le van szűkítve 1"-ra (hegesztett), és arra vannak rátéve az 1"-os MOFÉM átkötő szett T idomai, aminek a bekötő felé eső szárai 3/4" KM, így 3/4"-20-as idomokkal van rátéve. 3/4"-ből 26-os még lenne ugyebár.
a radiátorcserével nem csak a kötéstáv változott, hanem a bekötés faltól mért távolsága is, ezért lett 5rétegűvel szerelve anno - időhiány, egyszerűség. nyilván a legjobb az lenne, ha magát az 5/4-es csövet lehetne levágni, és olyan ívben/magasságban újat hegeszteni, ami pont jó lenne.
már látom, hiába drágább, a legjobb megoldás egy kompatibilis alu radiátor lett volna a legjobb, csak 1 sem volt olyan, ami névleges teljesítményben ugyanazt tudja, amit a 24 tagú radal, de lehet nem is kellett volna, mert már nem sorba kötött rendszer van, mint amikor építették a házat, hanem átkötős.
A strang és a radiátor párhuzamos kötésben van , mivel van átkötöcsö .Gondolj bele , ha a termofej nála lezár , akkor nem lenne senkinél fütés , ha nem lenne az átkötöcsö . Viszont ahhoz , hogy optimális legyen a tömegáram , úgy kell megválasztani az átkötöcsö méretét és a radiátor bekötéséhez alkalmazott alkatrészeket , hogy az elvárt kinti -15°C és a benti +20°C létrejöhessen . Természetesen a megfelelö hömérsékletü fütövíz és a strangbana megfelelö tömegáram a 10 radiátor részére is szükséges .
"Esztétika szempontból azért hagy némi kritikát a szerelés.
Muszáj egy háziasszonynak azt a ronda sárga csövet nézegetni ??"
Nem, nem muszáj. Acél cső a csap után maradhatott volna, ami a pult alá ér. Onnantól mehet a sárga flexi bekötő.
A csapot mindenképpen cserélni kellett! Ha máshol is ilyen van akkor azokat is cserélni kell!
"Tiszteletteljes kérésem : mikortól vált szét a MOFÉM gömbcsapjainak a típusa vizre és gázra ?
Vannak berendezéseim ahol még a kékjelű de már gázra való gömbcsapok vannak."
Kb 2000 -ben. Azok a csapok sose voltak gázra valók, csak lehetett használni gázra anno. Volt ilyen átmeneti időszak hogy pentán álló tömítés volt bennük/cseréltek bennük, de utána kizárólag a nikkelezett sárga csapok voltak, ami még csavaros volt, csak a csavar slicce ki volt marva, hogy kifele ne tudd tekerni. Majd jöttek a teljesen zárt házas gázcsapok, de azok is már min 12éve forgalomban vannak.
a középső szinten a "lefelé" irány szépen visszafordul az "előremenő" mellé, illetve az előremenőről egy másik kör indul ugyanezen a szinten az onnan lefelé lévő radiátorok megtáplálására.
A szállító- eladó a Media Mark volt Megrendeléstől az üzembe helyezésig 6 nap/ nem munkanap, hanem tényleges nap / telt el.
A beüzemelés konkrét díja 14 999- ft volt --- áfával. Mindenről előzetesen értesítettek... nagyjából 2 órás intervallumban.
Szépséghibája azért akadt.
Korábban az 1,6 m magasan lévő golyóscsaptól a tűhelyig a következő szerelvények voltak :
golyóscsap -gázra, de kék (valószinű MOFÉM ) ehhez egy un. leszálló cső - acél gázcső csatlakozott egy hollandival - ( kb. 80 cm a vége enyhén hajlítva )
a leszálló cső alsó végéhez a flexi cső. Ez korábban úgy 60 -70 cm volt.
Az ürge, ok. a szakember ellentmondást nem tűrően közölte hogy az nem jó. Feltett egy sárga gázcsapoz és onnan jött le egy kb. 1,2 1,4 m hosszú sárga csővel. Azt még nyújtogatták.
Az ára az anyagnak 9800,- ft volt.
Esztétika szempontból azért hagy némi kritikát a szerelés.
Muszáj egy háziasszonynak azt a ronda sárga csövet nézegetni ??
A szerelést egy betűneves kft szakemberei végezték.
Tiszteletteljes kérésem : mikortól vált szét a MOFÉM gömbcsapjainak a típusa vizre és gázra ?
Vannak berendezéseim ahol még a kékjelű de már gázra való gömbcsapok vannak.
Tűzhely másutt - konvektorok.
ja a tűzhely 5 -6 másodperc alatt begyújtható. A korábbiaknál volt úhy hogy már fél - 3/4 perc kellett.
De ez nem a szerelők érdeme, ez a gyártóé.
Más szállítók ,
Hát ment a mellébeszélés. Volt aki 3 hétre szállította volna a hires mórát. A beüzemelés ? Arra azt mondta nem tudja !
Pontosan azért van a 12 tagú a 10-en , mert a számolt teljesítmény ( 2100 Watt ) 90/70/20 -ra van . Nála a legmelegebb a víz , tehát elméletileg 90°C . Mire hozzád leér , lehet , hogy már csak 50/30/20 °C , ezért van 24 tagú . Nálad nagyobb tömegáramot kell elérni , vastagabb átméröjü bekötéssel .
"Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom, ami nem csatlakozik az én léakásomban sehova. Rosszul gondolom?"
Van egy cső a hőközponttól (jellemzően pince) a legfelső szintig, és onnan indul el lefelé a víz ténylegesen fűteni abban, illetve azokban a csőben/csövekben, amit a lakásban lát. Ezt lehet "egyben" is csinálni, tehát az összes szint egymás fölötti radiátorai lehetnek felfűzve egymás után, meg lehet úgy is, hogy a középső szinten a "lefelé" irány szépen visszafordul az "előremenő" mellé, illetve az előremenőről egy másik kör indul ugyanezen a szinten az onnan lefelé lévő radiátorok megtáplálására.
peterch: az csak egy szimuláció, nem az itteni helyzet, de azt azért látni belőle, hogy sehol nem lehet 20C a radiátorból elfolyó víz hőmérséklete.
nálam eredetileg egy 24 tagú radal (4200W 90/70/20-ra) volt beépítve, míg a 7.-en ugyanitt már csak 16 tagú, a legfelső szinten (9.-en) meg 12 tagú. szóval soha nem volt tervbe véve, hogy ez valósan 4200W-ot adjon le. valszeg az átalakításnak úgy lett volna értelme, ha strangot és/vagy legalább radiátorokat is cserélnek. a 12 vs 24 tag pont a sorba kötés miatt erősen lehűlt fűtőközeg miatt volt. de átkötősnél nincs ilyen mértékű lehűlés.
vég
kapocska:
"Szövegkörnyezetből kiragadott képek, „önkényesen” megválasztott értékekkel,". Nem, ezek mind a MOFÉM átkötőszettjeinek BME általi beméréséből vannak. Ez alapján állították össze ezeket a csomagokat, amiket 2009 tájékán elég sok helyen felszereltek,
"-az átkötő szakaszt áttenni a rad. másik oldalára "
ezt nem értem. nem tudom, hogy lenne kivitelezhető. másik oldalán az erkélyajtó van.
"(a radiátort megemelve, hogy lejtése legyen, meleg víz és a gravitáció mindig ott van (alulról fűt))"
szerintem ezek felső elosztású rendszerek, a felső szintről jön lefelé a fűtővíz. a radal radiátorok gyárilag mind lejtősen voltak építve, mert nem volt rajtuk légtelenítő.
most ez van:
5/4"-es strang csővégen van leszűkítve 1" KM-re
speciális T idom 1" BM-ről 1" KM az átkötő felé, és 3/4" KM a radiátor felé
DN20-as szelep mindkét végén 1"KM-mel, 1"->1/2" szűkítővel radiátorba szerelve, illetve 1"->3/4" szűkítővel + 20-as 5rétegűvel T idomra
lent DN 20-as Flexum gömbcsap ugyanígy, de annak csak a radiátor felöli oldala 1"KM, másik fele elve 3/4" KM
22x1-es átkötő cső 22-es (1")szorítógyűrűs hollandival a 2 T idom közé.
Amit lehet/tudok
22x1-es átkötő cső helyett 18-as (ehhez vagy másik T idom kell, de ilyen speciális nem nagyon lesz, vagy kell 2db 1"->3/4" szűkítő, és olyan lesz az átkötő, mint egy lego-készlet.
bekötés szelepekig 22x1-es vagy 26-os 5 rétegű
új Heimeier vagy Danfoss szelepek magasabb KVs értékkel
esetleg keresztkötés
_ZE
Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom, ami nem csatlakozik az én léakásomban sehova. Rosszul gondolom?
Ez eredeti de esztétikai hibás, vagy kínai grundfos gyártósoron készült műszak után, vagy "C"
Nekem a minősége, a műanyagon sorja, a festés, meg stb közel sem a 10 évvel ezelőtti grundfost idézi.
Aki látott mostanában eredetit, az meg tudja mondani, hogy a sárgaréz csavar az elején az eredeti grundfos, lement a minőség, vagy csak eladták a leselejtezett szerszámokat és valaki még gyárt vele??
Nekem is ezt a válast adtad , csak ugye a topiktársnál a hivatalos adatoknál szerepel a 10 darab radiátor , konkrétan emeletenkénti méréssel . Egyik dolog az elmélet , hogy hogyan kellene és másik a valóság , amit létrehoztak a szerelök . :-(
"még a 10 emeletesben is teljesen általános az egy körös fűtés." - Az egy csöves igen, de jellemzően két részre (5+6 szint) bontva, ha jól emlékszem a Menyhárt féle könyvre...
még a 10 emeletesben is teljesen általános az egy körös fűtés.
"AMÍG EZ A FELTÉTEL TELJESÜL"
nem, nem teljesül. ez a probléma.
"Én sejtem, hogy mit szeretnél elérni: a te fűtés számlálód kevesebbet számoljon a szomszédokénál ugyanakkor, amikor te pont ugyanannyi hőt használsz fel, mint a szomszédok. Magyarul a te fűtésköltségeid egy részét fizessee a többi lakó ;)"
látom, költségosztókkal kapcsolatos anomáliákról sincs fogalmad - de ez nem is tartozik szorosan ehhez a problémához. pont az a lényeg, hogy ne én fizessek a szomszédok helyett is.
vannak olyan házak, ahol pl szigetelés után 6-7.-en lakók leszereltek radiátorokat, mert faszán körbefűtik őket a szomszédok. azt is utólag vezették be, hogy az átlag fogyasztás max 2.5X-ét lehet kiszámlázni valakinek, miután jó néhány helyen az történt, hogy valakik jóváírást kaptak, míg valakinek kijött egy 5-600.000-es elszámoló számla. Amikor nálam a légköbméter arány (0,46%) helyett 1,1%-nyi elfogyasztott hőmennyiséget számláznak ki (80 garzon, 80 3 szobás lakás) 2 lakóval, és még mindig hideg van, ott valami nincs rendben. Ezért lett radiátorcsere + ablak szigetelés, de még így is hideg van.
nem lenne baj a költségosztóval, pontosan ugyanennyit mérne akkor is, ha a radiátoron max 20C lenne a hőmérsékletesés, mert az a pontja, ahol a mérő van, az forró.
"a radiátor nem pont úgy viselkeik, ahogy azt te azt eddig elképzelted a hiányos fizikai ismereteiddel"
a radiátornak az nem üzemszerű működése, hogy 40-50C rajta a hőmérsékletesés. na told el a biciklit máshova trollkodni, női szabónak hátha jó vagy.
" Egy ilyen rendszert ne sorba kötött radiátorokként képzelj el, "
Nem is úgy gondolok rá , hanem úgy mint soros -párhuzamos kötésre . Soros a gerinc és párhuzamosak a radiátorok .:-)
Krampli topiktárs által betett információk : " Méretezés , kiindulási adatok : Fütötestek száma 10 , kiindulási hömérséklet 90°C , tervezett összes lehülés 16,5°C , összekötövezeték tömegárama 0,275kg/sec . " Nekem ebböl az jön le , hogy durván a 10 radiátorra van 18kW teljesítmény tervezve a megadott értékek alapján . Tehát 1 radiátorra terveztek durván 1,8 kW-al . Amit múltkor írtam , hogy más méretü radiátor kell a jelenlegi helyett és nagyobbra kell cserélni a bekötö csövek átméröjét , hogy az egész felület meleg legyen és valóban annyi víz kerüljön a radiátorba , amennyivel az elméleti számításban van .
Most már konkrét számokkal rendelkezel . Leírhatod , hogy akkor miért is nem meleg az egész radiátor , szerinted .
"de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön."
Tételezzük fel, hogy a távfűtő cég a lakásodban 150 centi magasságban 23 fokot vállalt, feltéve, hogy a radiátorod csapja maximunra ki van nyitva.
AMÍG EZ A FELTÉTEL TELJESÜL, addig mit érdekel téged, hogy ők ezt hogyan oldják meg, nálad hideg radiátorral, a szomszédban meleg radiátorral, vagy akár el is vihetik az összes radiátorot a vastelepre és onnantól UFO hősugárzrással fűtik a lakásokat az űrből. Amíg jó meleg van a lakásban, addig mit érdekel téged, hogy a radiátor nem pont úgy viselkeik, ahogy azt te azt eddig elképzelted a hiányos fizikai ismereteiddel.
Én sejtem, hogy mit szeretnél elérni: a te fűtés számlálód kevesebbet számoljon a szomszédokénál ugyanakkor, amikor te pont ugyanannyi hőt használsz fel, mint a szomszédok. Magyarul a te fűtésköltségeid egy részét fizessee a többi lakó ;)
"Nem a csö hossza a lényeg és a rajta keletkezö höveszteség , hanem a radiátorok által leadott hömennyiség , ami biztosan lehüti az elöremenöt jó pár fokkal ."
Egy ilyen rendszert ne sorba kötött radiátorokként képzelj el,
hanem valahogy így:
- egy függőleges csőben mondjuk 40 fokos meleg víz áramlik lefelé
- eree a csőre oldalról radiátorok csatlakoznak,
- a radiátor kivesz magának a vízáramból pl 10%-nyi vizet, ezt a vizet lehűti 35 fokosra (a hőt átadja a szobának), majd ezt a 35 fokos vizet visszateszi a csőbe, ahol újra összekeveredik a 90%-nyi 40 fokos vízzel. Hány fokos lesz a 40 fokos víz, ha mindössze 10 százalékát hűtöttük 35 fokosra? Beláthatod, hogy egy radiátortól valójában csak egy icipicit lesz hidegebb a fő-csőben áramló 90% víz.
Úgy tudom, hogy egy-egy ilyen körre nem szokás 5-nél több radiátort felfűzni (tehát pl egy 10 emeletes ház két független radiátor-kör), magyarul a leghidegebb vizet kapó radiátor vize valójában alig hidegebb a legmelegebbnél.
"de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön"
Lehet, hogy ezt a tudásodat olyanoktól szerezed be, akik a szamát1970-ben tanulták és azóta nem is próbálták követni a fejlődést.
"Másik lakásban a radiátor alja is érezhetően meleg,"
- Mindkét radiátor csapja koppanásig ki van nyitva legalább 24 órája
- Mindkét radiátorban azonos a víz tömegárama (azonos idő alatt ugyananyi víz folyik át).
- Mindkét radiátor hőleadó felülete is azonos és nincs korlátozva a levegő áramlása
- Mindkét radiátorba azonos hőmérsékletű víz lép be felül.
Tehát ha minden azonos, enek ellenére a szomszéd radiátorának alja mégis jelentősen melegebb, annak csak két fizikai magyarázata lehet:
- a fenti négy pontból valamelyik mégsem igaz
- ugyanannyi, ugyanolyan fűtővízből ugyanakkora radiátorban tenálad SOKKAL több/gyorsabb a hőelvétel, pl nálad nyitva van az ablak, a szomszédnál meg nincs :)
Azért a 2. képen látható, hogy a terv szerint nem hidegnek kéne lennie a radiátor aljának, hanem dT=15-20C.
A beömlési tényezőt még értem, de az ellenállási tényező, meg nyomásesés stb nekem már magas :)
Hát még az előbeállítás a szelepnél (kv2).
Az is felmerült bennem, hogy bár a két szelep szemre ugyanúgy néz ki (még a belseje is), de a leírások szerint a 3/4"os stranghoz FVXE 20-t, az 1"-oshoz(ami nálam 5/4) FVX 20-at adtak. A radiátor cserénél simán lehet, hogy összecseréltem a kettőt, és bár kvs kb ugyanannyi, a kv2 érték 0,8 vs 1,4. És azt se tudom, hogy van-e bármilyen előbeállítás ezeken.
Ilyen MMG AM termosztátfeje, mint ebben a korábbi hozzászólásban ami van, esetleg van valakinek? (Amiről nincsenek a műanyag lábak letörve.)
Másik kérdés:
Ez szerintem egy új szelep lehet, viszont a tömszelencében nincs semmi tömítőanyag... Ebbe volt valami speciális betét, vagy megfelelő egy kis Chetralon teflonzsinórt tenni bele és úgy összecsavarva az jó lehet?
A távhő szolgáltató nem csak fűt, de fürdővizet is melegít, ami nem lehet kevesebb kb 45 foknál, tehát (a hőcserélők hőlépcsője miatt) 50 fok alá nem mehet a szolgáltatásával.
Egy távfűtő erőmű valakije mondta egyszer nekem, hogy a legtávolabbi ház közel 5 kilométerre van az erőműtől és az erőműtől odáig mindössze 8 fok a hőmérséklet esés.
Igen, lehetséges, csak azt nem mondta, hogy ezt hogy érik el.
" Szóval egy 10 emeletes ház 40 méternyi függőleges csövén sem valószínű túl nagy hőmérséklet-esés "
Nem a csö hossza a lényeg és a rajta keletkezö höveszteség , hanem a radiátorok által leadott hömennyiség , ami biztosan lehüti az elöremenöt jó pár fokkal .
A fal és padló fűtésre egy vta 572 mire lesz elég? Van jelenleg 9 kör, falban 10-es csövek, 3db körönként, kb 30m minden kör 6kör, 3 padló 18-as cső kb 40nm-en. Kvs4.5 ezt meg tudja oldani?
Majd lesz egyszer emelet is, az valamivel kevesebb lesz, gondolom, oda már kell egy másik is!?
"Azt nem tudom, hogy ki ajánlotta számította ki neked, hogy a Radal helyett DKEK kell neked"
Nixon kolléga tavaly júliusban. 24 tagú radal teljesítménye 90/70/20-ra kb 4200W, és az 1400-es 33K-s szintén ekörül van.
"és azt a kötségosztón beállították e nálad a radiátor változást?"
tavaly volt költségosztó csere, tehát be. a másik problémám pont az, hogy a költségosztó cég egy rossz teljesítménytábla alapján dolgozik, amelyik szerint a radal teljesítménye a tagszámmal nem egyenesen arányosan nő, hanem a 24 tagú csak vmi 3600W.
-10C kinti hőmérséklet esetén, tűzforró csőnél is hideg a radiátor alja és a visszatérő ág. Érzésre hidegebb, mint pl most nyáron 25C-os szobahőmérsékletnél, de valóban nem mértem pontosan, de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön.
Másik lakásban a radiátor alja is érezhetően meleg, másik 3/4"-es strangon lévő konyhai radiátornál is meleg az alja (ugyanígy van kötve, de ott kisebb az átkötő is), olyan nincs, hogy alul kézzel tapogatva érezhetően hideg. Nem, nem langyos. A radiátor közepén langyos, mert ott sincs már 40C.
Nem mondtam, hogy a költségosztó ne legyen a felső harmadban, de az nem hőmennyiséget mér, hanem egy arányszámot állít elő, amit a szoba levegőjének, és a radiátornak az adott pontján mért hőmérsékletnek a különbségéből számol. Ha a radiátor felé nem megy elég víz és kevesebb hőt ad le, de azon a ponton még forró a radiátor, akkor ugyanúgy számol, mintha több víz jutna oda, és alul is melegebb lenne. Ehhez analóg, ha mondjuk levegős a radiátor és a távolabbi fele nem melegszik rendesen, de középen még fasza - a költségosztó ezt az anomáliát nem tudja kezelni. Magyarul kevesebb hőmennyiség felhasználásánál is képes ugyanannyit mérni.
Azzal is tisztában vagyok, hogy amikor télen 10-15C van kint, akkor nem akkora az előremenő víz hőmérséklete, mint a -10C-ban, de másik lakásban, vagy ugyanebben a lakásban, de a másik strangon lévő radiátornál nincs ilyen probléma. Ha kint +15 van, és alacsonyabb hőmérsékletű víz jön a főtávtól, azoknak a radiátoroknak az alja akkor is legalább kézmeleg. Melegebb, mint ennek amikor -10C van, és forró a cső.
Tehát nem, nem ez az üzemszerű működés, valami baj van, mert nem jut elég víz a radiátoromba. Ami nem csoda, ha ez az átkötő szett anno 8%-os beömlési tényezővel számolt 1"-os strangra és radalra, itt meg eleve 5/4"-os strang an, és 1/2-os csatlakozású lemez.
"a magasabb hőmérséklet miatt magasabb lenne a ház fűtésrendszerének hővesztesége, tehát magasabb lenne a ház gázszámlája, tehát (az arányos elosztás után) mindenkinek több lenne az éves fűtésköltsége."
Magyarul igazságosabb költségelosztás mellett lenne meg nekem is ugyanaz a komfortérzetem, mint a felettem lévő 9 lakónak. (a ház 9 emeletes, 10 szintes, egy körös fűtés, utólag beépített átkötőkkel.)
De a lényeg nem ez, hanem az, hogy a beömlési tényező ne 6-8% legyen, hanem mondjuk 10-12%, és a radiátoron max 20C legyen a hőmérsékletesés.
"Nem írta, hogy fázik, ha teljesen kinyitja a csapot, tehát a vízhőmérséklet megfelelő, tehát a panasza nem jogos."
De. A probléma onnan ered, hogy fázom. Ha kint -10C van, akkor teljesen nyitott szelepnél sem lesz soha a büdös életben 22C a lakásban. 10-15C-os enyhe időben talán felmegy 22,8-23C-ra.
Zárásként itt a BME által írt következtetés
" MOFÉM átkötőszakaszos szett vizsgálatánál a beömlési tényező a vártnál alacsonyabb volt, ezért kibővítettük a vizsgálatokat az FVX 20 nagykapacitású szelepekre is. Ez a szelep már jó hőtechnikai eredményeket adott a laboratóriumi méréseknél és a szimulációs számításoknál is. Ugyanakkor a nyomásveszteség az 1”-os kötéseknél túl nagynak bizonyult. Ezért az 1”-os szettek alkalmazhatóságát korlátozottnak tekinthetjük.A ritkán előforduló 1”-os strangoknál szivattyúcsere és esetleges zajproblémák jelentkezhetnek. Ezeket a vizsgálatokat a szóba jöhető legkedvezőtlenebb fűtőtest típussal végeztük. A gyakorlatban lapradiátorok előfordulása nem várható, ill. cseréje nem javasolandó. Az 1”-os strangokhoz a Csőszer féle hegesztett csomópontnál a fűtőtest bekötés is 1”-os. "
Tehát tudták, hogy szar, mégis mindenhova felszerelték. Még 5/4"-es strangra is. Lapradiátorok előfordulása nem várható? :) Ezek hol éltek 2009-ben? Gondolták, hogy mindenki a hányadék radallal akarja leélni az életetét? Nyilván, a megoldás az egész strang cseréje lenne kisebb keresztmetszetűre, mert már nem átkötés nélküli rendszer van, de szerinted ezt megszavazná a lakóközösség? Amikor a szigetelést sem szavazták meg még a régi U értékekre, amikor olcsóbb lett volna.
" tehát a panasza nem jogos."
Köszönjük elvtárs :D A tanács utalja ki a lakásomat egy 5 tagú gyári munkáscsaládnak, akik nem ilyen kényesek, és 19-20C-al is beérik arra a pár órára, amit nem a terv 200%-os túlteljesítésére fordítanak.
"Laktam 15 évet panelban . Langyosvizet nem forgattak ."
Csak a legutóbbi években váltak megfizethetővé ezek az okos rendszerek: a számítástechnika filléres tétel lett, az energia meg ezzel egyidőben szépen megdrágult.
Régebben az energia fillérekbe került és egy olyan számítástechnikai teljesítményt, amit ma bármelyik okostelefon tud, csak a Pentagon tudott megfizetni.
Az volt a legolcsóbb megoldás, hogy a fűtővizet beállították 80 fokosra, hogy -20 fokban se legyen panasz, oszt akinek melege volt, az kinyitotta az az ablakot :)
"Kérdezd meg egy Távhöszolgáltatótól , hogy mikor keringetnek 33°C-os vizet a rendszerben"
A távhő szolgáltató nem csak fűt, de fürdővizet is melegít, ami nem lehet kevesebb kb 45 foknál, tehát (a hőcserélők hőlépcsője miatt) 50 fok alá nem mehet a szolgáltatásával. Persze a házakban helyben ebből lehet akár 33 fokos fűtővizet is keverni.
"A topiktárs felett még 9 lakás van"
Természetesen mindig a leghidegebb pont a számítás/méretezés alapja. De a víz a világ egyik legjobb hőtároló/hőszállító anyaga, hatékonysága döbbenetes. Egy távfűtő erőmű valakije mondta egyszer nekem, hogy a legtávolabbi ház közel 5 kilométerre van az erőműtől és az erőműtől odáig mindössze 8 fok a hőmérséklet esés. Szóval egy 10 emeletes ház 40 méternyi függőleges csövén sem valószínű túl nagy hőmérséklet-esés, de ha van is, azt valószínűleg kompenzálni tudják az áramlások elosztásával, vagy eltérő radiátor méretekkel.
Kérdezd meg egy Távhöszolgáltatótól , hogy mikor keringetnek 33°C-os vizet a rendszerben . A topiktárs felett még 9 lakás van . Gondolom , a Távhö sem a pincében a ház alatt állítja elö a fütövizet .
Olyan ez, amikor valaki azon csodálkozik, hogy hogyan lehet "hideg" padófűtéssel meleget csinálni egy házban. Hát úgy, hogy egy pl 27 fokos padló a 30 fokos talpadnak valóban hideg, de a 23 fokos szobahőmérsékletet könnyedén tudja tartani egy marhajól hőszigetelt házban. A jelenség ma még azért furcvsa sokakmak, mert a legtöbb ember még soha életében nem volt marhajól hőszigetelt családi házban (vagy volt, de nem vette észre :)
"Ha folyna , akkor a radiátor fentröl lefelé haladva lenne a forrótól egészen a melegig"
Ha radiátorba csak 33 fokos víz megy be, akkor ne várj sehol forró felületet.
És már egyszer írtam: ha a lakások kifűtéséhez jelen pillanatban elég a 33 fokos víz, akkor hülye (=pazarló) lenne az a kazán, aki ennél melegebb fűtővizet készít.
"feltételezve , hogy az elöremenö legalább 70-80°C-os"
Lásd az előző mondatomat: hülye az a kazán, aki 70-80 fokos fűtővizet készít olyan időben, amikor a ház fűtéséhez SOKKAL alacsonyabb hőmérsékletű víz is elég.
"Mert ugye illene a radiátornak tudnia felfüteni és höntartania a helyiséget még kinti -15°C-ban is , ha jól van méretezve"
Ez pontosan így van. És amikor odakinn recsegnek a mínuszok, akkor a fűtővíz hőmérséklete is sokkal magasabb lesz, ezért olyankor a radiátor alja is melegebb lesz. De ezt is írtam már.
Régen a fűtőberendezések csak egyféle hőmérsékletű fűtővizet tudtak előállítani, amit természetesen a tél leghidegebb óráira kellett beállítani.
Régen a lakások hőmérséklet szabályozása időalapú volt: amikor enyhe volt a tél, akkor a szobatermosztát naponta csak 2 órán át engedte a 60 fokos vizet a radiátorokra, amikor meg mínusz marhasok volt odakinn, akkor napi 20 órán át ment a 60 fokos fűtés.
De ez a rendszer (mindig 60 fokosra felfűteni a vizet) rettentő energiapazarló, ezért ma már pontosan ki tudják számolni, hogy pl
- ha a lakásban 23 fokot akarsz,
- ÉS odakinn mondjuk éppen nulla fok van
- ahhoz neked napi 24 órában éppen pont 35 fokos radiátorok kellenek
ezért a kazán PONTOSAN 35 fokos vizet fog neked gyártani.
És aki egy így működő fűtésrendszernél hiányolja a rendszeresen 60 fokosra felforrósodott (emiatt alul is jó meleg) radiátort, az olyan, mint aki azon csodálkozik, hogy a villamos mitől megy, amikor nincsenek lovak elé befogva :)
Eztet írtad: "ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, de akkor pörög a költségosztó"
Ezek a költségelosztók úgy működnek, hogy folyamatosan mérik a szobalevegő és a radiátor közötti hőmérséklet különbséget és azt is, hogy ez a különbség mennyi ideig állt fenn. Tehát: a szobalevegőnél hány fokkal melegebb radiátorral fűtöttél és azt mennyi ideig.
Tehát ha a radiátorod pl 10 fokkal melegebb a levegőnél (mondjuk33 fokos) és ez az állapot 24 órán át állt fenn, az a számlálón pont ugyanannyi egységet pörget, mintha 10 helyett 30 fokkal lenne forróbb lenne a víz (mondjuk 53 fokos), de naponta 24 helyett csak 8 órán át menne (háromszor akkora hőmérséklet különbség harmad annyi ideig = ugyanannyi hő ment be a lakásba, tehát ugyanannyi lesz a a szobahőmérséklet).
A 33 fokos helyett 53 fokos fűtővíznek két eredménye lenne:
1: te megnyugodnál, mert a radiátor alja is jó meleg lenne (abban a napi 8 órában, amikor éppen engeded fűteni)
2: a magasabb hőmérséklet miatt magasabb lenne a ház fűtésrendszerének hővesztesége, tehát magasabb lenne a ház gázszámlája, tehát (az arányos elosztás után) mindenkinek több lenne az éves fűtésköltsége.
" Teljesen nyitva (9-es állás) és leszedett termofejjel is csak a felső 1/3 meleg. " Miért is ? Mert nem folyik kellö mennyiségü víz át a radiátoron . Ha folyna , akkor a radiátor fentröl lefelé haladva lenne a forrótól egészen a melegig . Azt , hogy éppen mennyi víz jusson a radiátorba a kinti hömérséklet és az elvárt benti hömérséklet esetében , arra hivatott a termofej . Idézem a gyártó leírását , hogy milyen hömérséklettartományban szabályoz : "Folyadéktöltetű érzékelővel, beállítási tartomány 6-28 °C , automatikus fagyvédelem kb. 6 °C-nál. "
Topiktársunk ezt írja : " ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, "
Ha ez igaz , akkor ez is csak azt bizonyítja , hogy nem elegendö a radiátoron átfolyó víz mennyisége , feltételezve , hogy az elöremenö legalább 70-80°C-os . Mert ugye illene a radiátornak tudnia felfüteni és höntartania a helyiséget még kinti -15°C-ban is , ha jól van méretezve .
"Ha meglenne a radiátor elöírt hömérséklete az aljánál"
Nincs olyan, hogy "előírt hőmérséklet". A gyári értékek csak a számítást, méretezést segítik (komolyabb termékeknél akár több hőmérséklet/watt párost is megad a gyártó).
"Optimális" vízhőmérséklet van: ez az a legalacsonyabb hőmérséklet, ami éppen biztosítani tudja az elvárt szobahőmérsékletet. Ez felet minden plusz fok energiapazarlás mert a csőrendszer+fűtőberendezés felületi veszteséghőjét növeli.
Ha egyetlen fokkal is melegebb a szobahőmérsékletnél, askor az alja is fűt. De van egy olyan gyanúm, hogy nem csak egy fokkal melegebb még alul sem. Knkrét hőmérséklet értékek nélkül, a "hideg" szó semmit nem jelent.
"A gyártó meg ugye 80/60°C-ra adja meg a teljesítményt"
Ha alacsonyabb a vízhőmérséklet, akkor a radiátor természetesen kevesebb wattal fűt. De mivel nincs hideg a lakásban, ez azt jelenti, hogy a kevesebb watt is elég, tehát ennél több watt a kazán részéről energiapazarlás lenne. Amikor hideg az idő odakinn, akkor a kazán automatikusan megemeli a vízhőmérsékletet (tehát emeli a radiátor-wattokat), lehet, hogy -15 fokos időben megvan a 80/60 fok is.
"Tehát kevés víz jut a radiátorba"
Nem írta, hogy fázik, ha teljesen kinyitja a csapot, tehát a vízhőmérséklet megfelelő, tehát a panasza nem jogos.
Ha meglenne a radiátor elöírt hömérséklete az aljánál , akkor azt még Te sem tapogatnád meg huzamosabb ideig . Ha jól emlékszem az iskolában azt tanították , hogy az elsöfokú égéshez legalább 65°C-os felület és legalább 5 másodperces kontaktus a börfelülettel szükséges .
Az ember tenyere kb 30 fokos, ezért 30 foknál melegebb felületek megérintése "jó meleg", 30 fokosnál alacsonyabb hőmérsékletű felülete megérintése "kellemetlenül hűvös". DE egy 22 fokos szobalevegőt egy 27 fokos radiátor AKKOR IS fűt, ha azt a radiátort a tenyered hidegnek érzi.
Egy radiátor akkor "hideg" valóban, ha felületi hőmérséklete semmivel sem magasabb a szobalevegőnél, aki ezt a tenyerével akarja megállapítani, az már az óvodában megbukott fizikából :)
Felületi hőmérsékletek mérésre jó és gyors pl az infra hőmérő:
Viszont a 15mm-es lyuk az csak 5/8 col . Tudom Kapocska leírta , hogy Ti szakik ezt hogyan értitek . :-) Viszont nekem mint laikusnak kicsinek tünik a 15mm-es lyuk .:-(
Csak egy baj van , hogy a radiátor alja hideg . A gyártó meg ugye 80/60°C-ra adja meg a teljesítményt . Tehát kevés víz jut a radiátorba . Ezért szerintem jogos a topiktárs panasza !
Ha azt szeretnéd, hogy a radiátor alja is forró legyen (sőt a műszer se mérjen fogyasztást), arra van egy szuper megoldás: a radiátort burkold körbe valami jóvastag hőszigetelő anyaggal.
Ezután nem lesz hőelvétel a vízből, ezért a radiátor aljára érve a víz ugyanolyan meleg lesz mint a tetején. Persze a fizikai törvényeket nem lehet megkeülni, ezért hőszigetelt radiátor esetén rohadt hideg lesz a szobában :)
"Ezért lenne fontos, hogy a radiátor az egész felületén adjon le hőt"
A radiátorodba felül bemegy a meleg víz, bene lefelé ereszkedés közben FOLYAMATOSAN hőt ad le, hiszen még a radiátor alja is melegebb, mint OTT MELLETTE (abban a magasságban) a szoba levegője. Tehát a radiátorod az egész felületén ad le hőt.
Mivel a radiátor belsejében lefelé ereszkedő fűtővíz folyamatosan hőt ad le, ezért a víz hőmérséklete ereszkedés közben folyamatosan csökken. Az lenne a csoda,ha a víz hőt adna le a levegőnek és közben végig ugyanolyan meleg maradna :)
Szerezz be egy infra hőmérőt, amivel tudod mérni a radiátor felszínének hőmérsékletét KÜLÖNBÖZŐ MAGASSÁGOKBAN és egy levegő hőmérőt, amivel tudod mérni a levegőket UGYANAZOKBAN A MAGASSÁGOKBAN. És azt fogod észrevenni, hogy a radiátor bármelyik pontján melegebb, mint a levegő UGYANOTT, tehát a radiátorod az egész felületen fűt.
"úgy tervezték, hogy 1" strangnál, ezzel a szeleppel a víz 8%-a jut a radiátorba, 92% megy az átkötőn (beömlési tényező 0,08). De a strang eleve 5/4" és a radiátor már nem radal, hanem 1/2"-os csatlakozású lemez."
Ha minden lakásban egyformák a cső-keresztmetszetek, a hő akkor is egyenlő arányban fog eloszlani.
Miért nem fogalmazol egyértelműen: "kedves szakemberek, azt kellene valahogy megoldani nálam, hogy az én radiátoromba a számomra kijelöltnél több hő jusson, tehát a többi lakás radiátoraiba kevesebb hő jusson"?
"örög a költségosztó, mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor"
Hova kellene tenni szerinted, ha a műszer arra kíváncsi, hogy mennyi hő lett elfogyasztva (vagy elpazarolva) nálad?
Tehát lényegében kifüti a helyiséget , csak neked ez a gondod : "Az 1400-es 33K-s radiátornak csak a felső 1/3 meleg, középen már langyos, alul teljesen hideg. "
" mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor, és az elszámolásnál kijön, hogy a rám eső légköbméter arány több, mint dupláját én fogyasztottam el.... "
Megoldás az lenne , ha lecserélnéd a radiátort 22K-ra olyan mérettel , ami a jelenlegi radiátorod valóban höleadó részének a térfogata vízmennyiségre értve . Feltételezzük , hogy valóban az egyharmada forró és a másik egyharmada meg langyos . Akkor az az egyharmad ami csak van ( hideg ) , azt kell kihagyni . Így a 22K 600x1400 egész felületén melegítene ( Ugyanannyi víz folyna át rajta mint a 33K-n, csak kisebb felületen , ezért lassabban hülne a fütövíz , így az egész felület meleg lenne ) . Viszont elszámoláskor kisebb lenne az összeg teljes 9-es nyitottságnál is , mert kisebb a radiátor teljesítménye ( szorzó ), amivel számolnak .
Hivatalosan un. kapcsolt szerelő. Az ár elfogadható, de pl. igaz csak telefonba ajánlották, hogy cserélnék az elzárót és a flexi csövet.
Aminek az ára boltban 2400 -2600 ft azt ők 6200 ft ért adnák.
Ok. ez lesz a borravaló.
Az egész móka ha a végére érek nem lesz egy hét.
Korábban a neten egy cs.tag megrendelt egy másik márkát... nem titok, móra. Csak a szállítás lett volna 2 hét.. a szerelés még sehol. Megérdeklődtem a szerelési árat.. 30 % kal több mint ennek a márkának.
De a kérdésedre, hogy mennyi lesz a válasz a következő :
Készítesz - készíttetsz egy költségvetést és beáraztatod azzal aki szimpatikus neked.
A főbb tételek :
1 tervezés... megáll úgy 50 -60 eft nál,
2. a szerelési díj
ok. de mit kell szerelni ?
"A gázvezeték a földben megy 4 métert majd a falakon 25 métert." és mi van a végén ? Csap vagy több pl. egy gázmérő ? Érthetőbben : működő gázvezeték fogyasztóval méréssel vagy egy félbehagyott valami.
Tovább.
A kazán ma már csak kondis lehet. Az ok. hogy fűtő kazán.
De ennek és más kazánnak is kell égéslevegő hozzávezetés és égéstermék elvezetés. Ami első ránézésre lehet az az 1 m -es cső oldalra kivezetve. De nem az.
Hogy milyen azt a szakember állapítja meg.... elsőre egy tervező.
Árajánlat is lehet sokféle. Kérdés mi van benne.
Járulékos költség az elektromos munka. EPH, fi relés áramkör stb
De hogy a kérdésedre s legyen válsz : szánj rá egy milliót... jut is marad is.
Árajánlat : írásban vagy szóban.. teljesen más.
Tehát terv , részletes költségvetés és akkor azt felrakod ide. Kiderül melyik az irreálisan magas tétel.
most kezdek elveszni :) de nem azt kéne, hogy az átkötő kisebb keresztmetszetű legyen, hogy a radiátor felé több víz menjen? MMúltkor te írtad, hogy "Az átkötő méretének csökkentésével tudsz vizet kényszeríteni a radiátor felé."
Ha megcsinálom 22-es szénacéllal és egy 3/4-es új szeleppel a bekötést, és az átkötőt kicserélem 18-asra, azzal több víz fog jutni a radiátoromba, igaz? Tudok azzal galibát okozni a felettem lévő 9 lakásban?
"Magamnak úgy csinálnám, hogy a"
És vállalnád esetleg? 10-én töltik fel a rendszert :)
kapocska & peterch
ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, de akkor pörög a költségosztó, mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor, és az elszámolásnál kijön, hogy a rám eső légköbméter arány több, mint dupláját én fogyasztottam el....
Ezért lenne fontos, hogy a radiátor az egész felületén adjon le hőt. Ha nem lenne költségosztó, akkor nem érdekelne. 6-os állásban 20C körül van, nekem az hideg, főleg ha a hőérzetet rontja az, hogy van egy fűtetlen oldalfalam, és egy nem szigetelt pince alattam (földszinti lakás).
Abban igazad van, hogy a stranghoz miattam nem fognak nyúlni.
A BME mérése szerint ezt a MOFÉM átkötőt úgy tervezték, hogy 1" strangnál, ezzel a szeleppel a víz 8%-a jut a radiátorba, 92% megy az átkötőn (beömlési tényező 0,08). De a strang eleve 5/4" és a radiátor már nem radal, hanem 1/2"-os csatlakozású lemez.
hobby 66:
Hol láttál te itt parancsolgatást? :facepalm Máskor ne felületes tájékozódás és egy fél mondat alapján szólj hozzá valamihez, ha már segíteni akarsz. Így nem írsz le olyat, hogy a kis ellenállású szelep helyett kis ellenállású szelep kell.
Bár látszólag a csövekben nincs levegő, a legmagasabb csőponton van oda-vissza ágon is automata légtelenítő, de ennek ellenére a 2 álló radiátorban állandóan csobog a víz.
Mindezt úgy, hogy nem érezni hidegnek a radiátor felületet sehol. Valahol közvetlenül a bemenő csőnél/csatlakozásnál lehet a levegő, ahogy bebukik a víz a radiátorba.
Melegítés hatására víz kb 50-65fok már elhalkul, 60 fok körül már egészen halk.
Víz nyomás: ~20 fok -> 0,7-0,8bar 63-65fok -> 1,9-2.0bar 2.1-nél már le-letilt.
Az álló radiátor végén van légtelenítő (a gyári) hiába nyitom, csak víz jön, nagyritkán egy kicsi kijön prüszkölés formájában, de vagy 1 liter víz is lejön mellé.
(ez kissé problémás mert megy ki vele a fernox oldat is..ami meg nem olcsó literje..hígul a vízfeltöltéstől)
A radiátor kialakítása a csövek rövidsége miatt nem mozgatható. (nem billenthető, de kb tök vízszintben van, még azt se lehet mondani hogy lejtene)
Szóval arra gondoltam, hogy a radiátor végére sarok automata légtelenítőt tennék, hogy ha összegyűlik valamennyi az ott tudna távozni.
Mennyire lehet hatásos így?
És melyiket ajánljátok?
A legjobb talán a fehér színű Flamco Flexvent H lenne az esztétika miatt.
A strang 5/4 col, amin 2893 liter fütövíz képes 1 óra alatt 1m/sec. sebességnél átfolyni . Ha 15 mm-es lyuk lesz , annál viszont csak 637 liter folyna át elméletileg , a 19 mm-esnél 1019 liter . Természetesen azon a szakaszon felgyorsul az áramlás , ami növeli a hidraulikus ellenállást , esetleg zajkeltést is elöidézhet . Ilyen átkötöböl van minden radiátornál .
Adott egy családi ház a csonk a telken belül van a háztól 4m-re.
A gázvezeték a földben megy 4 métert majd a falakon 25 métert.
Egy 18 kw-os fűtőkazán lesz beépítve és a fűtés egy hőcserélő primer körére lesz rákötve. 1 méteres füstcsővel lesz vízszintesen kivezetve az égéstermék.
Szerintetek ennek mennyi a reális szerelési díja? (vidéken)
Ehhez, hozzá jön még a tervezés + a kazán beüzemelés stb....
Azért kérdezem, ha adnak árajánlatot, tudjak mihez tartani.
Természetesen az , hogy a radiátorba is jusson elegendö vízmennyiség teljesen nyitott állapotban . Ezért is írtam amit írtam . Én mint laikus , ha nem is veszem figyelembe esetleg a különbséget ( ami nem elhanyagolható ) , de egy szaki az gondolom más téma , nála azért a méret legyen pontos a col és mm-es átváltásban . :-)
Magamnak úgy csinálnám, hogy az 5/4"-ost elvágnám a vízszintes részben, 1"al elmennék a radiátorig, oda egy rövid 3/4"-ost menetes vég és arra az elzáró.
Az átkötőnek kifúrnám 15-ös fúróval és 3/4"-os lenne.
Köszönöm. Igen, akarok egy új szelepet, mert pl egy Hertz kis ellenállású kvs értéke (3m3/h feletti) azért jóval nagyobb, mint ennek a most beépítettnek. A kv2 is számít? És ha igen, mit? Mert a tervek szerint majd egy digitálisan vezérelhető thermofejet akarok.
Akkor az átkötőt ne szűkítsem? A T idom 1"BM-ről megy 1" KM-re(átkötő) és 3/4" KM-re (bekötés). Arra gondoltam, hogy a 22x1-es átkötőt lecserélném 18x1.5-es szénacélcsőre, hogy nagyobb legyen a beömlési tényező, de akkor kéne új T idom, mert az átkötő most egy 22-es szorítógyűrűs hollandival megy a T idom 1" KM-es szárára. Amúgy olyan T idomot lehet kapni valahol, aminél a T egyik fele 1"BM , a másik fele és a szára 3/4 KM? Vagy ez is speciálisan erre lett gyártva, mert én még ilyet sem látok sehol, csak olyat, ahol egyforma méret és menet minden szár, max az alsó szár különböző. Ilyen olyan fittingekkel meg lehetne oldani persze, de azért jó volna ha nem nézne ki úgy, mint egy legókészlet.
"A stangszabályzót nem véletlenül kérdeztem, lehet nem jut erre a strangra elég vízmennyiség és otthagyja a radiátorodat."
Erről fogalmam nincs. Ez egy 5/4"-es strang csak ezen a soron lévő, kb 18nm-es (ahol beépítették az erkélyt, ott 22nm-es) szobákban lévő radiátorok vannak rajta, 9 emelet+fsz(itt vagyok én) és olyan sebességgel áramlik a víz, hogy szó szerint hallani. (Amit másik hozzászóló írt, hogy szelepet kéne az átkötőre tenni, és megtalálni azt a pontot, ahol átmelegszik az egész radiátor, az gyakorlatban jó lenne, de elvileg szabálytalan.)
Van még egy 3/4-es strang, ami a konyhába megy, ott nincs ilyen probléma (ott eredetileg 10es radal volt, ott eleve 18x1-es átkötő lett beépítve), és egy szabályozatlan, méretlen, nem átkötős 3/4-es a vizes blokkban)
Te hogy csinálnád meg az egészet, ha a tiéd lenne? :)
hobby 66: szívesen fogadok minden segítséget, csak aki segíteni akar, ne kizárólag az utolsó hsz alapján tegye, mert az azt megelőző hsz-emben leírtam miből áll a rendszer, tehát, hogy nincs torló, és kis ellenállású szelep van eleve a rendszerben.
Csináld meg a bekötést 22-es szénacél presszessel, azon nincs szűkület a csatlakozón, mint az ötrétegűnél.
A radiátornál 3/4"-os kis ellenállású szelepet tegyél, a visszatérőbe 3/4"-os golyóscsapot; a radiátorba tedd közvetlen a 1/2"-3/4" szűkítőt, használj cafnisat mindkettőből, hogy oldható legyen.
A stangszabályzót nem véletlenül kérdeztem, lehet nem jut erre a strangra elég vízmennyiség és otthagyja a radiátorodat.
Nem szeretném minedn hozzászólónál előről kezdeni a sztorit, így ha visszaolvasnál, a legelső hozzászólásban pontosan le volt írva miből áll a rendszer:
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Megbízó: MOFÉM Zrt. 2009.március 2. Témavezető: dr. Csoknyai István 5. Összefoglalás és javaslatok: ...Az FVXR 20-as szelep 1”-os kötésben már korlátozottan alkalmazható...A MOFÉM átkötőszakaszos szett vizsgálatánál a beömlési tényező a vártnál alacsonyabb volt, ezért kibővítettük a vizsgálatokat az FVX 20 nagykapacitású szelepekre is. Ez a szelep már jó hőtechnikai eredményeket adott a laboratóriumi méréseknél és a szimulációs számításoknál is. Ugyanakkor a nyomásveszteség az 1”-os kötéseknél túl nagynak bizonyult. Ezért az 1”-os szettek alkalmazhatóságát korlátozottnak tekinthetjük. A ritkán előforduló 1”-os strangoknál szivattyúcsere és esetleges zajproblémák jelentkezhetnek. Ezeket a vizsgálatokat a szóba jöhető legkedvezőtlenebb fűtőtest típussal végeztük. A gyakorlatban lapradiátorok előfordulása nem várható, ill. cseréje nem javasolandó. Az 1”-os strangokhoz a Csőszer féle hegesztett csomópontnál a fűtőtest bekötés is 1”-os. Javasoljuk a kutatás-fejlesztés folytatását az 1”-os átkötő szett optimális átkötő szakasz átmérőjének és bekötés méretének megállapítására. Javasoljuk továbbá olyan méretezési módszer kidolgozását, mely figyelembe veszi a MOFÉM termékek jellemzőit, különösen 1”-os strangoknál, összekötő vezetékeknél.
Amit még nem értek: ez az FVX és az FVXR az MMA (most már Purmoé a cég) szelepeinek volt a típusa, ilyen típusú MOFÉM szelepet nem kapni, és az internet szerint külön soha nem is volt, pedig az öntvényben benne van, hogy MOFÉM.
Radiátoron alul flexum golyóscsap van teljesen nyitott állapotban. Az összes MOFÉM átkötő szettbe azt tettek. DN20-as, egyik oldalán 3/4-es, másikon 1"os KM.
Értem én, hogy jó volna, de átkötőbe nem tehetek szelepet, mert megb. .sz a FŐTÁV.
Igen, egy csöves, utólag beépítitett átkötős rendszer van sajna. De az eredeti/ múlt heti hozzászólásban idéztem a BME méréséből, hogy 1"-os strangon is necces a dolog, mégis felrakták ezeket az 5/4-es strangokra is anno.
UI: Az lesz a vége, hogy a fürdőszobában lévő,méretlen, szabályozatlan, átkötő nélküli strangról leágaztatok egy vékonycsöves padlófűtést :D
Szerintem az átkötö részbe kell egy torlótbeszerelni . Amikor müködik a fütés , akkor a torlót maximális nyitott állapotból kis lépésekkel zárni . Minden szakasz után várni egy kicsit , hogy meddig melegedik át a radiátor . Addíg ismételjük meg a lépéseket , ameddíg nem érjük el azt az állapotot , ami nekünk megfelel . Ha 50°C-os az elöremenö , akkor addíg ismételni a lépéseket , amíg az alsó része a radiátornak nem éri el a 30°C-t , vagy a felett egy picivel . Ha 80°C az elöremenö , akkor 60°C-ig az alsó részben kell elérni a visszatérö hömérsékletét .
Nem, egy egyszerű radiátorcsere panelben - radal -> lemez - de írtad, hogy szerinted el fogja kerülni a víz a radiátort. A probléma az, amit leírtam. Az 1400-es 33K-s radiátornak csak a felső 1/3 meleg, középen már langyos, alul teljesen hideg.
5/4-es strang, ami csővégen leszűkül 1" KM-re. Erre volt rátéve ez az előregyártott MOFÉM átkötőszakasz, amit a BME mérései alapján terveztek a panelprogramhoz 12-13 éve. Eredeti beszélgetés: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155480251&t=9054448
Átkötő szett 1'' acélcsőhöz:
- csatlakozás a fűtési rendszerhez: 1'' BM
- termosztatikus radiátorszelep típusa FVX-20
- DN 20 Flexum gömbcsap
- átkötő cső 22x1-600 mm vékonyfalú acélcső
Beömlési tényező a radallal 8%, azaz csak a víz 8%-a ment a radiátor felé eleve a tervek szerint, ha 1" a strang. De itt 5/4, és már a radallal is volt hasonló gond, amit szerintem tovább rontott, hogy a lemezradiátor csatlakozása csak 1/2".
Ilyen volt eredetileg: (ez a konyhai, de a szobában is ugyanilyen volt, csak 1"+ 22-es átkötő, nem 3/4" és 18-as. A konyhaival nincs is baj, de az a strang eleve csak 3/4)
Ilyen lett (+kb 20 centi 20-as 5rétegűvel átmenetileg):
A T idomok és a 22-es átkötő maradtak. Mi a megoldás?
Szűkítsem az átkötőt is 18-asra? Az 5 rétegű tavaly csak az időhiány miatt volt, azt eleve ki akarom cserélni szénacélra.
Az megoldaná a problémám, ha az 5/4-es stranghoz lenne egy 18-as átkötő a 22 helyett, és a radiátorba vagy 1/2"-os kis ellenállású szelep közvetlen, vagy egy 3/4"-es szelep szűkítővel,ami szintén legalább 18-as csővel csatlakozna a T idomokra (vagy vastagabbal).
" Én simán használnám ha egyszer valamikor értenék a kond. kazán fűtés szereléshez ! "
Régebben élt egy alacsony , de egyesek szemében nagy ember , aki azt mondta : " Tanulni , tanulni , tanulni ! " Ez a mai napig érvényes .:-) Csak rajtad múlik !
Teljesen természetes növényi kenderből előállított nem szintetikus anyag régebben még városi gázhoz is használták mert nagyobb volt a víztartama ! Én simán használnám ha egyszer valamikor értenék a kond. kazán fűtés szereléshez !
Un. inhibritátor szerrel töltik fel a fűtési rendszert amely megakadályozza a fűtési rendszerben keringő vízben az elektrokémiai folyamatot=rozsdásodást ami a végén a kazán valamelyik fémes részénél kilyukad ez a szer gondolom én nemesebb fém oldatot tartalmaz így csak 2-3 évente kell a fűtési rendszerben cserélni és ezt fogja megtámadni és nem másik fém alkatrészt !
Csak saját termosztáttal modulál normálisan, egyébként csak akkor, ha elkezdi elérni a beállított max előremenő hőmérsékletet. Sokan itt rontják el, vesznek egy kondenzációs kazánt, ami nem kondenzál, mert full gázon megy, hála az olcsó termosztátnak.
"
Ez valóban így van? Csak mert a Q7 megvan 10e ft-bol, egy vezeték nélküli bosch pedig 80ezer. Már ha egyáltalán működik az adott kazannal. Ha meg marad a vezetékes opció,az is 40e
Mint laikusnak az a célom , hogy elsöre tökéletes legyen . Ezért azt a 10-20cm-ert nem sajnálom , amit szerinted kinyom a betekerés folyamán a két fém alkatrész . Lényeg a tökéletes végeredmény . Azt a kitolt anyagot meg nem gond eltávolítani egy éles késsel . Mindenki másképpen csinálja , de a cél ugyan az .:-)
Mindig annyi kendert szálas tömítőanyagot tekerünk a menetre amennyi éppen csak magasabb a menetnél és az elején hagyjál egy kis menetet szabadon, hogy be tud tekerni a helyére !
Szerintem le kéne dugózni hogy ne érintkezzen a környezet oxigénjével mivel hamarabb rozsdásodik a radiátor belseje ezáltal gondolom én ! ha nagyon sokáig állna dugó nélkül tíszta rozsda volna belülről
Hogy mi tud megmekkenni? Pl. beáll a csap, mint a szög... 15-18E Ft/db a cserealkatrész... és nagyjából ugyanennyi, hogy kicserélik... Ha a sütő csapja csinálja, akkor az "picit" drágább...
Egy majd szomszéd amúgy kazános említette, hogy beköti, ad róla papírt.
Ha véletlen elromlik ( a valószínűsége csekély ), akkor hívom a garanciális szerelőket. Ha megcsinálják ingyen ok. ha nem köszönöm nem kérem a szolgáltatást !
Eddigi tűzhelyeim : egy garzon még pb.-s a márkát elfelejtettem.
Karancs ... szabályos bekötés, először pb. re majd át földgázra.
Jól szuperált , idővel az égésbiztosítói egyre lassúbbak lettek. A szokásos 20 sec helyett 30 -40 50, meguntam. A sütő javítható, de az égőrózsák nem... egy szerelő szerint nem éri meg szétszedni. Ok. így van,majd jött egy elektrolux. elektromos szikra gyújtás- egy kezes - beépített grill , sűtő világítás stb.
12 éve hiba mentes.
Ez a zanussi egy szerényebb helyre lesz. Kérdés megéri e ennyit költeni rá ??
Ja a vaterán - jófogáson stb dögivel kínálnak használt tűzhelyeket. A legutóbbi 18 eft volt. Egy a bibi , a tűzhelyt csak nyomás alatt lehet kipróbálni, így megtarthatják maguknak.
Ja gorenjét ne vegyen senki. Vettem anno egy kétkezest ( gyújtásra ). hát nem 6 hónap után a csoda gyújtószerkezett szét esett !!
Elvileg azért nem a menetirányba kellene feltekerni, hanem a meneteket keresztezve, hogy ne tudjon az összetekerésnél a külső menettel együtt megforogni, és kinyomulni a végére.
Ez sem túl olcsó, és két réteg elég pazarló, szerintem a videóban lévő mennyiség 1.5-ese már elég , nekem ott már nem szokott semmit átengedni.
"Mivel én is laikus vagyok , így csak a saját logikám alapján tekertem menetirányba az elsö réteget , majd a végére érve még egy réteget a kiindulási ponthoz ( nem kerestem videókat :-)) ) ."
Szintén zenész, egy kötésem sem folyt még. Sem az első, sem a hetedik-nyolcadik. Többet nem is csináltam még életemben.
Mivel én is laikus vagyok , így csak a saját logikám alapján tekertem menetirányba az elsö réteget , majd a végére érve még egy réteget a kiindulási ponthoz ( nem kerestem videókat :-)) ) . A fiamék egész házfelújításánál a fütésrendszertöl kezdve a hideg-melegvíz rendszert is beleértve , egy kötésnél sem csepegett . A 100 méteres orsóról talán a kétharmada fogyott el . Röhelyes befektetés ! Ha jól emlékszem , akkor 8 euró körüli ára volt . Idöt spóroltam és felesleges idegeskedéstöl óvtam meg magamat .:-)
Igen, ez is jó megoldás lehet, hogy több anyagot kell rátekerni. Az igazat megvallva, amikor láttam, hogy a gyári előírás gagyi, utána megbontottam a szivárgó kötést, és több Locite zsinórt tekertem a menetre és pluszban rátekertem a gázra való tömítószalagot, mert az a kb 10mm szélességé révén valamennyire a menetárokban tartja a Loctite zsinórt. De ha lehet egyszerűsíteni, akkor nem bonyolítanám így. Bár nem annyira bonyolult :)
Még gondolkoztam azon, hogy vékony csíkokat vágok mezőgazdasági PE fóliából, az 0,12-0,15mm vastag és talán kellően lágy, hogy kitöltse a menetárkokat ha rácsavarom az ellendarabot. Vagy akár élelmiszerhez való zacskóval, vagy akár boltok zöldséges/gyümölcsös pultjanál lévő zacskóval, ezek vékonyabban a mezőgazdasági fóliánál, de élelmiszerhez (vízhez) biztos jó. Majd kipróbálom.
Így 1 év elteltével írok, mert ismét le van engedve a rendszer.
Tapasztalat: a 24 tagú radal helyett felrakott 1400 hosszú 33K-s radiátornak csak a felső 1/3-a meleg, középen már langyos, alul meg a visszatérőnél pedig hideg.
Télen maxra nyitott szeleppel 21-22C volt a lakásban, reggelre inkább 20.5C. Nekem az hideg, főleg hogy földszint és van egy falam, ami oldalról nincs fűtve, és dől a hideg arról.
Ez amiatt lenne, amit írtál tavaly, hogy nem megy elég víz a radiátor felé?
Mi a megoldás? A strang ugye 5/4-es, eredetileg 1 csöves radalos rendszer volt, majd 2008 táján feltették ezt a MOFÉM és a Főtáv által összedobott átkötő szettet, ami így néz ki:
5/4 strang csővégen leszűkül 1"-ra, T idom, 22x1-es acélcső az átkötő, 18-as acélcső és 3/4-es hollandik csatlakoznak a DN20-as szelephez.
A leírás és a BME mérései szerint az 1"-os szett ellenállási tényezője 52, a beömlési tényezője 0,08, azaz terv szerint csak a víz 8%-a megy eleve a radiátor felé. Mivel ez 5/4" és nem 1", ez már a radallal is kisebb lehetett ennél. Erre rájött, hogy a 3/4-es radal helyett a mostani radiátor 1/2"-os, a T idomtól a szelepig pedig 20-as 5 rétegű megy 3/4-1" szűkítővel, és 1"-1/2" szűkítővel megy a szelep közvetlen a radiátorba.
Ezt találtam a neten:
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Megbízó: MOFÉM Zrt. 2009.március 2. Témavezető: dr. Csoknyai István 5. Összefoglalás és javaslatok: ...Az FVXR 20-as szelep 1”-os kötésben már korlátozottan alkalmazható...A MOFÉM átkötőszakaszos szett vizsgálatánál a beömlési tényező a vártnál alacsonyabb volt, ezért kibővítettük a vizsgálatokat az FVX 20 nagykapacitású szelepekre is. Ez a szelep már jó hőtechnikai eredményeket adott a laboratóriumi méréseknél és a szimulációs számításoknál is. Ugyanakkor a nyomásveszteség az 1”-os kötéseknél túl nagynak bizonyult. Ezért az 1”-os szettek alkalmazhatóságát korlátozottnak tekinthetjük. A ritkán előforduló 1”-os strangoknál szivattyúcsere és esetleges zajproblémák jelentkezhetnek. Ezeket a vizsgálatokat a szóba jöhető legkedvezőtlenebb fűtőtest típussal végeztük. A gyakorlatban lapradiátorok előfordulása nem várható, ill. cseréje nem javasolandó. Az 1”-os strangokhoz a Csőszer féle hegesztett csomópontnál a fűtőtest bekötés is 1”-os. Javasoljuk a kutatás-fejlesztés folytatását az 1”-os átkötő szett optimális átkötő szakasz átmérőjének és bekötés méretének megállapítására. Javasoljuk továbbá olyan méretezési módszer kidolgozását, mely figyelembe veszi a MOFÉM termékek jellemzőit, különösen 1”-os strangoknál, összekötő vezetékeknél.
Ebből nem az következne, hogy nemhogy 5/4-es strangra, de már 1"-ra sem ajánlották a korszerűsítést? És, hogy radiátorcsere nem javasolandó, tehát éld le az életed a radallal?
Vajon ott mire gondolt, hogy a csőszer féle hegesztett csomópontnál a fűtőtest bekötés is 1"-os? nincs is olyan radiátor aminek a csatlakozása 1".
Mindegy - jól gondolom, hogy csak egy megoldás van arra, hogy a fűtőtesten ne legyen ekkora a hőmérséklet esés és egész felületén meleg legyen, ha növelem az abba jutó víz mennyiségét, ez pedig csak az átkötő keresztmetszetének csökkentésével oldható meg. Lévén a radiátor csatlakozása csak 1/2"-os, azaz hiába is vinném a T idomtól a szelepig nagyobb átmérővel a vizet, a szelep és a radiátor csatlakozása jelenti a nagy ellenállást.
Amúgy a konyhában jól megy, ott 3/4-es strang van 18x1-es vékonyfalú acélcső átkötővel, a szelep és a 700-as 33K bekötése ugyanaz sztem, bár elvileg a 3/4-es szetthez az FVXR 20-at adták, ami a fenti leírás szerint nem volt elég jó az 1"-hoz. Lehet külsőre ugyanúgy néznek ki, és összecseréltem az FVX-et és az FVXR-t?
Amit még nem értek: ez az FVX és az FVXR az MMA (most már Purmoé a cég) szelepeinek volt a neve, ilyen típusú MOFÉM szelepet nem kapni, és az internet szerint külön soha nem is volt, pedig az öntvényben benne van, hogy MOFÉM.
Átkötő cseréje 18x1-es acélcsőre (bár nem tudom hol szerzek ilyen nikkelezett vékonyfalú acélcsövet, mert a 18-as szénacél is 18x1.5-es, nem?) és egy kisebb ellenállású szelep segítene a gondomon? Vagy ha nem, akkor mi? :)
UI: pluszba keresztbe kötés esetleg? vagy az nem számít?
Természetesen a gyártók mindig a megfelelő mennyiséget adják meg, egy csepp mosogatószer, 1000 tányérra! :)
Nem azt mondtam, hogy nem jó az anyag, de a videó alapján megtekerve azzal a mennyiséggel nálam volt minimális szivárgás a 1/2"-os menetnél.
A levegő más téma, ott nem fogod észrevenni, mert nem fog átnedvesedni, és oxidálódni a réz idom.
Nem lehet tudni azt sem, hogy melyik idom milyen gyártási szórással készül, és ha AHM és FHM együttállás van, akkor már lehet, hogy kevés a videóban használt mennyiség.
Nem akarok ezen vitázni, csináld úgy ahogyan jónak gondolod.
LOXEAL a folyékony tömítő anyag neve, a szóróanyagból nem derül ki, hogy alkalmas e ivóvízre, utána kell nézni, én a fűtést valószínű ezzel próbálom meg, vagy a tömítő zsinórral.
Igen működnek. Viszont a csempe - és sarokszelepek valóban beállnak.
Kb. 15 év és teljesen elvízkövesednek.
Csempeszelep nálam kád csap előtt, mosógép töltő eőtt konyhai fali - mosogatócsap előtt, sarok szelepek mosdó, villany bojler és WC tartálytöltő előtt.
Elkerülni nem lehet, de lassítani igen , 3 -4 havonta egyet tekerni rajta ki -be.
Teflon szerintem azért nem az igazi, mert ha betekerted, és állítani kell visszafelé, már ereszteni fog.
A loctite zsinórnál én azt láttam, hogy idővel bezöldül a réz idom, de nem folyik, viszont magában nem zár le teljesen tökéletesre, pedig dupláját, vagy többet tekerek rá, mint a videóban.
Én vagy zsinór+ gumiám paszta, vagy zsinór+faggyú.
Van valami kenhető menet tömítő, ami fűtéshez biztosan jó, de majd megnézem a leírását. Abba nem kell töltő anyag.
A zsinórt én a menet irányában ( csö vége felé , vagy menet vége felé , ha idomról beszélünk ) rátekertem az egész menetes részre minden menetbe , majd visszafelé haladva újra az egész menetes részre , természetesen a tekerés iránya nem változott . Szivárgás nincs . :-)
Menetes idomoknál van az a Loctite tömítőzsinór, nem tudom fejből a típusszámát. Szóval ehhez az van írva, hogy 5-6 menetnyit tekerjünk rá a menetre. Na ez gyakorlatilag nem tömít. Frankón szvárog a víz mellette.
Próbáltam a teflonos(?) szalaggal (kb 8-10mm széles), de az gázhoz van, nagyon vékony. Meg kombinálva a zsínórral is.
Nincs valami tömítőpaszta ivóvízhez alkalmasnak kell lennie, amivel biztosra lehet menni? Tehát pl Loctite zsinór + tömítőpaszta, amit használnék, de más jó megoldásra is vevő vagyok. A hagyományos Kóc+zsír-t nem szeretnék alkalmazni.
Sziasztok! Szeretnék érdeklődni, ha lakás felújítás miatt le lettek véve a fél éve felrakott radiátorok. Azokat nem kell "ledugózni" A mester ahogy levette úgy ki is vitte a garázsba. És most csak úgy ott vannak és várhatóan (mivel a festő szakember faljavító munkájával nem vagyok megelégedve) decemberben lehet őket visszatenni, akkorra vállalta másik szakember. A jelenlegit semmiképpen nem akartam tovább látni a lakásban.
Ebben az elrendezésben az ESBE szelepet és a keringető szivattyút fel lehet cserélni, vagy az úgy nem fog működni megfelelően?
A hely hiány miatt jobb lenne egy olyan elrendezés, ahol a jobb felfutó ágban van a szivattyú, a tetején vízszintesen a kazánvédő, a lefutó ágban pedig a rugós visszacsapó.
Így is jó lehetne, vagy a szivattyúnak mindenképp az ESBE szelep és a kazán közt kell lennie?
Nálunk, amelyik szivattyú 30 éve működik, annál ugyanígy van, az előremenőbe van beépítve. Hely miatt csak így lehetett megoldani. Padlásfeljáró helyiségbe van beépítve a kazán, kicsi a hely. Nyilván az előremenőnél nagyobb hőmérséklet van, de annak a szivattyúnak azt bírnia kell. A másik kazánnál a visszatérőbe van beépítve a szivattyú.
Nálam a kazán kilépő ágban van a szivattyú, kb 1 méterrel a kilépő csonk felett. Ez igy nem jó? A visszatérő ágba szokták rakni? Igy lehet valami baja?
Azt szeretném megkérdezni, hogy miben jobb egy ladomat egység az elemekből összerakott megoldástól?
Kazán és a puffer közé már megvettem az idomokat, a szivattyú kivételével, de most hogy újra olvasgattam, meg nézegettem videókat, úgy értelmeztem, hogy a ladomat egység ha elérte a megfelelő hőfokot, akkor automatikusan átvált gravitációs keringtetésre, és kikapcsolja a szivattyút!?
Gondolom, van ezeknek is valami ajánlott típus, ami egy családi ház 25kw-os kazánjához ajánlott, mire kell odafigyelni ebben az esetben?
Szeretném megkérdezni Tőled, mint szakembertől, hogy van jogosultsága egy ilyen csőtermosztátnak vastag-csöves fűtés esetén, ahol a kazánban 10-15 liter víz van, a rendszerben meg 500 liter.
Szerintem nem sok víz van a kazánban, ha bekapcsol a keringetés úgy is azonnal visszahűl a víz. A kazánban lévő vízmennyiség szerintem elenyésző a rendszerben lévőhöz képest. Én nem variálnám túl. Az megint egy plusz hibaforrás. Szerintem az úgy teljesen jó, ahogy most ki van építve.
Nálam is igy van bekötve. Kazán mellett dupla konektor, egyik a kazán másik a szivattyú, és a konektorokban csak akkor van áram, ha a termosztát bekapcsol. A csőtermosztátot meg a szivattyú elé rakom, hogy csak akkor kapcsoljon be, ha elérte a 40 fokot, a hideg vizet ne keringtesse. Ez igy nem jó?
Gondolom, hogy most a Computerm Q7 vezérli a kazánt, akkor semmi mást nem csinálnék, csak ahova most a kazán van kötve, oda kötném be egy elosztóval a keringető szivattyút is. Amikor a kazán fűt, csak akkor menne a keringető szivattyú is. Nálunk is így van bekötve mind a két helyen. Azt a csőtermosztátot meg elfelejteném. Egyre kell még odafigyelned, hogy a kazán termosztátját magasabb hőmérsékletre kell állítani, mint a kazán üzemi hőfoka, hogy a kazán termosztátja ne kapcsolgasson. Tekerd ilyen 70-75 C° közelébe.
Szivattyúra visszatérve: arra a szivattyúra is van 2 év garanciád. Majd kitapasztalod, hogy milyen lesz a rendszer keringető szivattyúval, ha meghibásodik, még mindig vissza tudsz állni gravitációs fűtésre. Azonban hídd el a szivattyúval komfortosabb lesz a fűtésed.
Termosztát már van, Computherm Q7. Nem sokkal drágább mint a Q3 de programozható. Ha elmegyek egy hétre akkor be tudom állítani hogy ne fűtsön feleslegesen egész héten, de mire hazaérek meleg legyen. A szivattyú amit ajánlasz, német oldalon van 236 euro + posta, annyit tuti nem adok érte. A jofogason lévők 11-12zerért meg nem eredetiek a termékszám alapján. Szóval olyan szivattyúm biztos nem lesz.
Nálam is sokáig garavitációsan működött az Éti 25-ös kazán. Megcsináltattam a keringető szivattyú beépítést. Gyorsabban, és egyenletesebben van meleg mindenhol. Én a helyedben régi Grundfos keringető szivattyút vettem volna. Ezek a régi szivattyúk tesónál 30, nálam 15 éve működnek hibátlanul. Lakáson belülre meg egy egyszerű, olcsó szobatermosztátot vettem volna.
A termosztát vezérelne egy kettes dugaljat, amibe a kazánt, és a keringető szivattyút kötöttem volna. Annak idején nekünk is volt ilyen noném szivattyú, talán 1 évet, ha kibírt.
Ilyen szivattyú lenne jó, aminek a gyártását a nagyobb energia felhasználása miatt megszüntették:
Én ilyen ibo szivattyút vettem, ilyen computherm csőtermosztáttal. Nem akartam sokat költeni amíg nem tudom hogy megéri e a befektetés, mivel szivattyú nélkül is működik. Jövő ilyenkor már többet tudok mondani :)
Amennyiben elromlik a szivattyúd, akkor ugyanúgy kell visszaállítanod, ahogy most van a képen. Akkor működik a kazánod gravitációsan. Akkor nagy csap nyitva, kisebb csapok zárva.
Régi fajta keringető szivattyút vegyél, ha még kapsz valahol (grundfos, Wilo), azok még bírják ezt a régi "koszos" fűtést. A mostaniak mágnesesek, és hamar összeszedik a trutymót, hamar behalnak ezen a vastagcsöves fűtésen. Majd a szakik segítenek benne, hogy milyet vegyél.
Hát nálam nincs fekete henger sem, de igazából akármi van, kell még tágulási tartály a rendszerbe. Majd beszerelek én is egy 5 literest, számítás alapján bőven elég lesz egyedül is.
Aklkor szivattyús üzemhez a nagy csap zárva, kis csapok nyitva. Még annyi érdekelne, hogy ha esetleg elromlik a szivattyú és a nagy csap továbbra is zárva marad, akkor fűtés még lesz csak gyengébb, vagy fűtés sem lesz? Úgy értem, hogy a víz fel tud menni a nem működő szivattyún keresztül, vagy blokkolja a víz útját?
Egy áramlásmérős termosztatikus (a termofejeket nem szereljük fel) osztó-gyűjtőt lehet fejjel lefelé is beüzemelni, vagy az csak úgy működik, ha a "hagyományos" irányban van felszerelve? Pincében van a kazán, lakótérben nem igazán tudtuk megoldani a gyűjtő elhelyezését. Radiátorokat hajtana meg, nem padlót, 16-os ötrétegű, leghoszabb ág 13m.
A gázkazánod nem fog felrobbanni. Abban is van egy termosztát, ha nem tud keringeni a víz valamilyen oknál fogva, akkor a kazán saját magát fűti a beállított hőfokon.
Most a kép szerint gravitációs üzemre vannak állítva a csapok. Nagy csap kinyitva, két 1 colos csap, ami a szivattyú előtt, és után van, az elzárva.
Amennyiben a keringető szivattyút szeretnéd használni, akkor a nagy csapot zárni kell, és a két 1 colos csapot nyitni.
Legegyszerűbb megoldás, ha a benti szobatermosztáttal vezéreled a kazánt, és a szivattyút egyszerre. Amikor bekapcsolja a kazánt a szobatermosztát, akkor a szivattyú is működésbe lép.
A kazán termosztátját meg feltekered 70-75 fokra, hogy az ne kapcsolgasson.
Van egy régi hőterm 35es gázkazánom, ami a kép szerint van bekötve a pincében. Valaki azt mondta, hogy azt a nagy karos csapot a vastag csövön soha ne zárjam el, mert különben felrobban a gázkazán, és én így is tettem. Majd később egy villanyszerelő azt mondta, hogy ha keringető szivattyút használok, akkor azt a nagy karos csapot el kell zárni, mert különben a szivattyú nem nyomja fel a vizet hanem saját magába keringeti vissza. Eddig nem foglalkoztatott a dolog, mert a régi szivattyú már rég elromlott és anélkül is jó volt a fűtés, de most vettem egy új szivattyút csőtermosztárttal, és mostmár érdekelne hogy annak a nagy karos csapnak nyitva vagy zárva kell lenni, avagy mindegy?
Technorgáz Mika 6E, könyv szerint az égőtér fölött kéne lennie, de ott nincs. Fal felé a kémény miatt nem is lehet, jobboldalon a kapcsolótábla mögött sincs, máshol már nem nagyon lehet. Eleve azért kezdtem keresni, mert képtelenség volt úgy feltölteni, hogy hidegen és melegen is normális tartományban maradjon a nyomás. A csövek vezetése igazából csak azért érdekelt, hogy függőlegesen mekkora csőhosszal becsüljek a vízmennyiség számolásakor.
Kétszobás lakás központi fűtésébe (parapetes gázkazán öt radiátorral) szeretnék tágulási tartályt szerelni (mert valamiért egyáltalán nincs), ehhez a radiátorok víztérfogatát kinézegettem katalógusból, a csöveet viszont csőterv hiányában csak becsülni tudom. Előfordulhat, hogy a fűtéscsöveket a padló alatt vezették, vagy biztosan felülről "kerüli" az ajtónyílásokat? A bejárati ajtónál ez 3,3 méter azaz ott lenne a fűtéskör legmagasabb pontja. Előre is köszi!
De az egyszeresen atszelloztetett tetőt is nekem kellett megcsinálni az olyan szakik után, akik "40 éve így csinálom, tudom mi a jó" hozzáállással barkácsoltak.
Szoval tenyleg mukodni latszik a dolog, de akkor miert szivatjak az emberek magukat a magas es draga kemenyekkel?
Annyira emlekezett meg, hogy 10 meternel nem lehet kozelebb fal a kiallassal szemben. Ez nalunk is teljesitheto lenne, es igen, a vegso szot ugy is a tervezo mondja ki, csak nem art ha legalabb nagyjabol kepben vagyok az opciokkal.
majd 20 éve Junkers Eurostarunk van, rendszeresen karbantartva, de elkezdett hibajeleket dobni, a karbantartója is cserét javasolt.
A jelenlegi kéményünkbe behúzzák a füstelvezető rendszert, a cég hatósági átvételt is intéz. A régi kazán helyére megy a Bosch 3000 W ZWB 28-3 vagy az Ariston Clas One 24 kazán. Nem tudunk dönteni, árban 28 ezer az Ariston javára. Melyiket javasoljátok?
Kérdés még: készülékcserénél van-e valamilyen hivatalos intéznivaló a füstelvezető rendszeren túl?
Anyósnak mostantol egyedul kell megoldania a ketgeneracios, 2 szintes haz futeset, ami eddig egy fatuzelesu kazan eteteset jelentette. Most viszont muszaj lesz gazra valtani.
Mivel az sem biztos, hogy par evnel tovabb marad ott, kerdes, hogy mi a leginkabb koltseghatekony megoldas. A gazcsonk bent van a hazban.
Szigeteles nincs, nyilvan a csovek a magas hofoku kazanra vannak meretezve.
Milyen kazant erdemes ilyenkor venni? Vagy gazegot a regi kazanba? Vagy...
Nem tudok, egyrészt még nincs a tetőben a végleges szigetelés, a födém van letakarva csak paplanokkal.
Meg nem foglalkoztam ilyen számításokkal. Ha van valami jó célirányos szakirodalom, akkor megpróbálnék esetleg az alapján pontosítani, de erre nem fogok szakértőt keresgélni jelen állapot mellett.
Reálisan 75 fok körülire lehet kínlódás nélkül felfűteni egy puffert, egyszerű vegyes kazánnal. Ha egészen 25 fokig kitudod venni belőle a hőt, akkor 500liter x 50fok = 25kWh.
Jelenleg egy 7kW-os kandallóval fűtök, amibe csináltam egy hőcserélőt a fűtési körökhöz, nem mondom, hogy szaunázunk télen, de már megszoktuk.
Ha este kialszik a kandalló, akkor reggelre már nagy hidegbe eléggé leesik reggelre.
A kandalló kevés, hogy felfűtse, normálisan a házat, meg a hatásfoka is rossz lehet, de szerintem a duplájával jobb hatásfokkal már meglennénk, és reggelig a puffer szerintem kitart.
Falfűtés, meg padlófűtés van, nem radiátor, szóval viszonylag nagy a hőtároló képessége.
Tudom, hogy 1000l lenne az ajánlott, de túl nagy, nem fér el, és csak arra szeretném használni, hogy a kazán ne szabályozza le a huzatot, amíg leég.
A fűtési körök, meg ez a puffer talán meg tudja ezt oldani.
A 750-es-en még vacillálok! Vagy ha kiderül, hogy kevés, akkor még egy 500-as párhuzamosan.
Puffer tartállyal kapcsolatban mik a tapasztalatok?
Néztem
Hajdú AQ PT 500-at 69kg
Hajdú AQ PT 500 ERP 66kg
Kicsit félek, hogy összetörik, mire kiszállítják! Miből vannak ezek? Létezik, hogy ennyire vékony anyagból lennének. Vagy felfújható?
Néztem suntech tartályt 500l 90kg.
Concept 500 szintén 90kg 3mm-es lemez.
Van ajánlott, meg nem ajánlott?
PU hab vagy poliészter szálas szigetelés?
Felső, vagy oldalsó kimenő meleg csonk?
Ezen nem akarok spórolni, mert nem akarok pár év múlva azon tanakodni, hogy mit vegyek a lyukas tartály helyére, meg hogyan csövezzem át a másik csonkkiosztására!?
A a 6 centis EPS100 négyzetméterenként 10 tonnától lapulna 10 százalékot, tehát 6 millimétert.
De ha minden elfér egy négyzetméteren, akkor is csak 0,8 tonna fog ránehezedni, ezért csak kb 0,5 milliméternyi átlagos összenyomódásra számítanék. Mivel ez vasalt beton, ezért a terhelés határvonalán nyíró irányú törésre nem számítanék.
A legvalószínűbb, hogy a beton (mivel rugalmas) egyszerűen meg fog hajolni (lefelé görbülni) a sarok irányába (a beton sarka lejjebb lesz kb 0,7 mm-el). Ha jó minőségű a beton, akkor a terhelés határán még hajszál repedére sem számítanék, de ha mégis, ezt a max 0,1 mm-nyi elmozdulást a műanyag fűtéscsövek valószínűleg akkor is túlélik egészségesen.
De mindez csak egy hülyegyerek saccolgatása, komoly értékekért tessék statikushoz fordulni.
Vaslemezt néztem már, nem tudom, honnan lehetne beszerezni 1mx1m-es darabot, legalább 6mm vastag kellene, de azzal sem érzem sokkal előrébb a dolgot statikailag, nem abban látom a problémát, hogy a felületi nyomás van túl kis helyen, hanem az a probléma, hogy a beton széle lefelé hajlásra van igénybe véve.
Ezen már agyaltam sokat, és jobb megoldás, ha csinálok egy olyan keretet T-idomból, meg szögvasból, ami elosztja a terhelést, a beton padlón, a fal felőli oldalát meg betondűbellel odafogatom a falhoz, és akkor nem terheli lefelé a beton szélét. De nem is ez lenne a lényeg, hanem a kémény átvezetés, hogy mennyire lenne szívás, az a két megoldás, ahol a belső sarokban van a tartály, és a füstcsövet viszonylag kanyargósan kell odavezetni, és lenne vízszintes rész is benne!?
Miért nem teszel az egész alá egy teherelosztó lapot . Laikusként arra gondoltam , hogy akár egy vastagabb fém lemezt , vagy QSB lapot ,ami : " Teherbíró építőelem beltéri, nedves környezetben "
Valóban elírtam! Expandált, EPS100, 60mm. A betonban 4mm-es háló van a fűtéscsövek alatt.
Nem is attól tartok, hogy a Hőszigetelés összenyomódik, hanem az a problémám, hogy nem a tábla közepén lenne a tartály, hanem a szélén, és úgy érzem, hogy ott esetleg valamilyen csavarást ébreszthet a betonlapban és ez elpattintja beljebb a betont, mert ha a beton tábla közepén van akkor be akar hajlani, és a vasalást húzó igénybevételnek tenné ki, de így, hogy a szélén van, így pont a másik irányba terhelné a vasalatot.
Nem jó oldalon van így a terhelés szempontjából a vasalás.
De lehet, hogy teljesen indokolatlanul aggódom ezen!
Más jelentős terhelés nincs a padlón, amivel számolni kellene, könnyű fém polcok vannak a falak mentén, de azok max 100kg terhelést adnak darabonként.,
Szeretnék vegyes tüzelésű kazánt, meg egy 500l-es puffert berakni a pincébe, de eléggé meg vagyok lőve a hely kialakításával, mindenhogyan van valami problémám.
Egyrészt aggódom, hogy kb 60mm beton van csak a padlón az xps100-sa hungarocell lapokon, és van benne padlófűtés is. Félek, hogy meg fog repedni, főleg a saroknál, kazán kb 200kg, puffer feltöltve ~600kg.
Ha a puffert be tudom rakni a sarokba, a kéményhez, akkor ott van a kémény alatt 1nm- ami alatt nincs szigetelés, így ott stabil alátámasztása lenne legalább az egyik oldalon, és gondolkozom egy kereten, amivel el tudom osztani a súlyt a padlón a tartály alatt.
Viszont ebben az elrendezésben a füstcső kivezetése a kéménybe szerintem nem lesz optimális, mert a tartály fölött vízszintesen kell mennie kb 1m hosszan.
A kazán elhelyezésétől függően az egyik esetben vissza felé kéne a kazán fölé kanyarodni.
Mi a véleményetek ezek alapján, melyik elrendezés lenne a legoptimálisabb?
Esetleg csinálj 180 fokos falikorongot :) Ha jól sejtem ez azt jelenti, hogy a túloldalról átdugod és a csövek felől van egy bazi nagy alátét ráheggesztve a vascsőre amit feltiplizel 2-3 helyen, hogy ott is maradjon. A csempés oldalon meg csak a 2 db kopasz cső jön ki, megmenetezve. Kicsit ruszki megoldás, de atombiztos és a csempét se kell szétbarmolni, ha a csempe felől fúrsz át pontos helyen és távolságban. A csövek felől lerobbanhat a fal.
Adott egy 10cm-es beton fal, szerelés 16-os ötrétegű csővel az egyik oldalon, szerelvények (kézmosó, mosógéptöltő, tusoló) a másikon. Nem szeretnék túl sokat vésni, ezért célszerű lenne, ha kiállásokhoz csak át kellene fúrni a falat. Két lehetőségre gondoltam:
Szerelt falikorong a szerelés felőli oldalon, csaphosszabbító a falban. Hátránya, ha kitekerem a szerelvényt, a csaphosszabbító is kitekeredhet.
90°-os press idom a szerelés felőli oldalon, ötrétegű csővel a falon át, a szerelvények felőli oldalon belső menetes press csatlakozó. Hátránya, hogy a BM csatlakozónak a falon kívül kell lennie, annak érdekében, hogy elfordulás ellen kulccsal megfogható legyen.
Az igazi 180°-os falikorong lenne, olyant nem találtam. Szerintetek van más megoldás? Vagy a fentiek közül melyik lenne jó. Esetleg véssek... :-(
"Ez azt jelentette, hogy bármelyik vizes boltban kapsz."
Nem valószínű, hogy kisebb boltok 50 mm-es csőre ráhúzható méreteben is tartanának ilyesmit (szerintem még nem is láttak ekkorát), de legyen neked igazad, meg fogom nézni :)
Attól tartok, hogy ezek a kétkomponenes csoda-trrutymók kizárólag tiszta fémhez ragadnak, a rozsdához nem. És ha nekiállok fémig letisztítani ez részt, akkor az fog kiderülni, hogy tiszta fém azon a környéken csak nyomokban található :)
De azért rászánok pár percet, hátha van remény az egyszerűbb+olcsóbb megoldásra.
- egyrészt attól tartok, hogy a csőfal anyaga már 99% rozsda és 1% fém, (vagy még rosszabb :), ezért a lemezcsavar betekerése közben keletkező lyuk-szétfeszítő erő olyan repesztéseket csinálhat, ami miatt a probléma csak percekig lenne megoldva
- másrészt a képenis látható, hogy a csövön azon a környéken bármelyik pillanatban újabb lyukak jelenhetnek meg, amitől a fűtési szezon közepére olyan lesz az a csőfelület, mintha a zuhanyrózsát használat közben a sarokba ejtették volna :)
Tehát mindenképpen vagy nagyobb felületű (pl kenhető) megoldásban gondolkodom,vagy az egész csőszakasz kiváltásában.
Úgy néz ki, hogy léteznek 50 mm-es csőre ráhúzható KPE tömszelencék, úgyhogy ha az öreg lemond a gravitációs fűtésről, akkor a lyukas csőszakaszt ki tudom váltan KPE tömszelencék között egy új cső létesítésével.
Jobban örültem volna pl egy rozsdás csőre is kiválóan rátapadó, 0,5 bar nyomást vidáman kibíró kenhető műgyantának, de ha ezt még nem találták fel, akkor nincs mit tenni :)
Na ez már tetszik, csak a 2x10 ezer ft-os ár nagyon durva két olyan tömszelencéért, aminek csupán 0,5 bar nyomást kell kibírnia. Mingyá megnézem, hogy a műanyag KPE idomok között nem-e van-e ennyire vastag tömszelence.
"Mi a lószar kerülne ezen 100eFt-ba ötrétegű csővel?"
A vastag vas csöveket nyomás alá hegeszteni tudó szakemberek igen drágán dolgoznak (kiszállás + 5-6 körbehegesztés fal közelében + legalább egy faláttörés, stb), a felhasznált anyag ára szinte nem is számít a munkadíj mellett.
Időközben lemondtam az eredeti csővastagságról (5 centis ötrétegű cső nem létezik), legfeljebb nem fog tudni működni gravitációsan a fűtés teljes erővel (ez a cső a ház 1/3-ának fűtési visszatérő ága). A rendszert húsz éve keringető szivattyús gázkazán fűti (a keringető számára nem lenne gond a vékonyabb cső), de az öreg azt szeretné, hogy a régi fatüzelésű kzánt bármikor használatba lehessen venni.
Ha lesz olcsó házibarkács megoldásom, akkor majd megkérdezem tőle, hogy melyik váltoozat érdekli:
- maradjon használható a húsz éve szükségtelen vegyes kazán is, de akkor a javítás száz ezerbe lesz (új 50 mm-es csőszakasz, hegesztve),
- vagy megbarkácsolom neki mondjuk 15 ezer ft értékű anyagból, de azután a vegyeskazán csak csökkentett hangerővel fog tudni muzsikálni :)
Ezek a nyomásálló ragasztó szalagok felrakás közben a cső körül keringenek, amihez sok hely kell, jelen esetben igen csúnya padló szétverés lenne szükséges.
Idős kisnyugdíjasnak feltűnt, hogy a fűtésrendszer egy pontján vízcsepp van. Nekiállt feltárni a hibát (kezdte lefeszegetni a rozsdát) és a helyzet egyre rosszabb lett :) egyre gyorsabb lett a csepegés. Ismerősként engem kért meg, hogy szakértsem a dolgot, de én nem értek az ilyesmihez. Annyit tudtam tenni, hogy a fűtésrendszert víztelenítettem (megállt a csepegés) és lefényképeztem a lyukat.
A lyuk helyén a cső nem hegeszthető, mivel egyrészt a helyiség (fürdőszoba) padlója alulról koppanásig neki van tolva, másrészt a lyuktól pár centire a cső eltűnik a zuhanytálca falazott lábazatában.
Mivel ne szeretnék szétverni a nemrég felújított fürdőszobát, akkor a következő két megoldásra gondoltam:
1: a rozsdás csőszakaszt vízszerelő kiváltja egy magasabban elvezetett új csővel, ami a legközelebbi hegesztési hozzáférési pontok miatt összesen kb 5 méternyi cső lenne egy faláttöréssel és 3 db 90 fokos kanyarral De mindez szerintem akár száz ezer forintba is kerülhet, amire jelenleg nincs keret.
2: a csövön a lyukat befoltozni valami kenhető anyaggal, ami elviseli az ott uralkodó kb 4 éternyi vízoszlop nyomását (nyitott rendszerű a fűtés) Persze tökéletes tömítésre nem számítanék, de egy pici szivárgás nem számít és ez gyors és olcsó megoldás lenne átvészelni még egy fűtési szezont, addig össze tudná spórolni a pénzt az első pontban leírt nagyobb javításra
Tehát a kérdésem: hogyan (milyen kencével/trutymóval) lehetne pirinyó szivárgássá lefékezni egy kb egy milliméteres lyukat egy rozsdás csövön, 0,4 bar nyomás esetén? Arra gondoltam, hogy ha valami komolyabb műgyantás vízzáró habarccsal jó vastagon körbetapasztom a csövet azon a szakaszon, akkor remélhetőleg kibír a cső még egy fűtési szezont.
En ugy gondolnam, olyan mint egy beepitett kicsi gazbojler. Nyitasra rogton ott a 60 fokos viz. Osszesen 6 csap (1 konyha 5 mosdo) 2 zuhanyzo 1 kad lesz - ennyi melegviz hely.
Igazabol nem is az hogy megeri (nalunk 2 emeletre kell felvinnia melegvizet, tehat mire a gaz felmelegiti, es odaer, kimegy par liter), szoval ilyen ertelemben igen (kenyelem), hanem az, hogy mennyire megbizhato, mennyire plusz szervizigenyes a "sima"-hoz kepest, egyeb problemak?
Ahogy neztem, kb +200e ft, de kemeny beles, stb, akkor 1.3 vs 1.5 - nem ezen fog mulni.
Igen , az apósom kertjében régen így volt megoldva , ahogyan írod . A mostaninál a levert csö lesz elvágva a föld felett és abba lesz a KPE csö leengedve . Teszünk lábszelepet majd olyan méretüt ami belefér a csöbe .
Az előző kérdésedre azt tudom mondani: Nálunk 4 éve fúrtak 50-es csővel, az alján 2db 1 méteres szűrő, 25 méter és nem volt lábszelep, csak a kézi pumpában. Amikor a kézipumpát felöntödted, felszívta a vizet, és onnan y elágazással ment a szivattyú.
Szombaton volt szó a kútról , ma meg ünnepnap van nálunk , így holnap elugrok a haverhoz az üzletbe , megkérdezem . Szomszéddal a közös kutunkat már régebben csináltuk ( 2000 környéke ) és ott nem gond a vastagság , 200-as csö van leiszapolva 17 méterig .
:
Másik kérdésem, hogy akkor ez szerinted meg fog fordulni gravitációsan, ha áramszünet miatt áll a szivattyú?
