KVS értéke az jó kérdés, azt nem láttam még megadva AVTA-nál.
KV értéke (adott szelepállás mellet) 1900 liter/h, (gondolom 1 bar nyomásesés mellett, ez az érték van a katalógusban). Ez milyen szelepállás mellet van.?
Azon kívül más előnyét nem látom, hogy egy termosztatidus szelepet egy helyre beépít és ezen kívül annyi dolga van, hogy kifizettesse a vevővel az árát, a másik megoldás pedig munkásabb telepítéssel jár.
Termosztát+mágnesszelep párosnak van valami hátránya az AVTA-hoz képest, anno nézegettem. Gondolom ezért alkalmazza szinte minden főző gyár (Kovodel is), iparban is AVTA-t alkalmazzák.
Nekem is termosztát+mágnesszeleppel van megoldva a hűtés semmi gondom nincs vele, folyamatosan 20 C-fok alatt van a kifolyó párlat hőmérséklete, nem kell nyitni-zárni a csapot. :)
Az AVTA ahhoz képest is méreg drága, hogy az ON/OFF funkciót tudod csak rábízni, de a vízmennyiség szabályozást nem, nem tud többet egy termosztát+mágnesszelep párosnál, ami talán 10e alatti összegből kijön, egy lényegesen kisebb áteresztésű kellene belőle, az 50-70-100liter/órás vízigényhez, de olyat nem gyártanak.
Deflegmátort nem illik hideg vízzel táplálni, de erre is van példa, az biztos, hogy a meleg betáplálás elvileg jobb, mekkora a gyakorlati jelentősége, már lehet elmélkedni rajta. :)
Segédenergia nélkül működő szelep (kapillárcsöves termosztatikus szelep).
Fordított működésű mint a többi ilyen szelep: - érzékelt hőmérséklet növekedésére nyílik, sajnos más gyártónak nincs, ezért elég drága, talán 70 eFt-nál kezdődik.
100les üstre 4" tri-clamp oszlopot tervezek...hűtéssel kapcsolatba 1 vagy 2 körös megoldás a jobb?
- Első nekifutásra 2 körösre gondoltam: nyomáscsökkentő, 2 szelep, 2 rotaméter egy a deflegmátor, egy a véghűtőhöz /hasonlóra mint a "Koszó" féle gépen van/
- Második megoldás 1 körös lenne: nyomáscsökkentő 1 szelep, 1 rotaméter...a véghűtő kimenője menne a deflegmátor bemenőjébe
Olvasgattam itt a DANFOSS AVTA szelepről is arra is vevő lennék, ha elmagyarázná valaki a működését,bekötését.
"Nemtom olvasta-e valaki, de a porrogi versenyre nem gyenge mennyiségű minta érkezett be. 908... Volt mit csinálnia a bíráknak. Az elmaradt versenyek hatása valszeg."
Szerintem 4 oka van ennek a szép mintaszámnak:
1. Elmaradtak az éveleji megszokott, ismertebb versenyek, a magánfőzők pedig már alig várták, hogy a tavalyi szezon eredményéről véleményt formáljon egy szakmai zsűri.
2. Gyenesei István, mint versenyigazgató azért elég jól csengő név volt szerintem sokaknak, és a szervezőkkel beszélgetve az is kiderült, hogy a bírálók sem kutyaütők társasága volt - ha jól olvastam, hamarosan közzéteszik a névsorukat (egyfajta igazolásként).
3. Kis mintaigény, olcsó nevezési díjjal. Azért sok hobbistának nagyon nem mindegy, hogy 0.5-1 litert kell-e beküldeni, vagy elég tételenként 2 deci, az meg szintén nem mellékes, hogy mintánként 1000-1500 Ft a nevezési díj, nem pedig 2000-3000 Ft, mint sok más versenynél.
4. Általános tendencia. Ha megnézzük a régebb óta futó hazai versenyek mintaszámát, évről évre növekedést láthatunk. Valószínűleg a pálinkakultúra fejlődésének egyik jele ez, a "mindegy, csak üssön" helyett a "legjobb gyümölcsből a legjobb párlatot" filozófia térnyerése bizonyos mértékig.
Jó látni mindezt, igaz biztos nehézségekkel is jár a növekedés, főleg egy kis szervezőcsapat számára. A porrogiak viszont nagyon lelkesek, látszik, hogy szívügyük a dolog (nem is lehetne máshogy már közel 10 éves múltja a versenyüknek). Bónusz érdekesség, hogy az ország egyik jelentős karácsonyfa termővidéke is az a vidék, Csurgó, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Nemespátró és környékének fenyőivel a fél ország találkozik, mikor vágott karácsonyfáért indul decemberben.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nemtom olvasta-e valaki, de a porrogi versenyre nem gyenge mennyiségű minta érkezett be. 908... Volt mit csinálnia a bíráknak. Az elmaradt versenyek hatása valszeg.
Ellaposodott nálam a szekszárdi vonal, fehérborokra mentem rá inkább az utóbbi pár évben.
Kérdeztem valakitől régebben Szekszárdon, hogy miért nem készít fehér kadarkát, az volt a válasz, hogy az csak gyengébb területeken, illetve évjáratok esetén érdekes, mert a mennyiséget megfelezik, amiből vörös készül, ahhoz átteszik a fehér héját. Nem tudom ez igaz-e általánosságban, vagy egyáltalán, de akiket ismerek személyesen, nem kultiválják ezt a vonalat, sok munka van a Kadarkával ahhoz, hogy fehér készüljön belőle talán ez is benne van, ott a vörös inkább elismert.
Levelezésből van: az akác és kőris a tölgy alapárán van, a többi a 176758-as hozzászólás szerinti feláras, nem fix összeggel, hanem %-ban meghatározva.
Rendben, itt a fórumon is fel fogom dobni a témát. Addigra lesz fotó és tapasztalat a különféle fák ízvilágával. Pont most találtam egy német hordós oldalt, ahol legalább kiindulási pontként van némi leírás ezeknek a fáknak az alkalmazási területéről, javasolt párlattípusokról:
Bocs, átsiklottam a hozzászólás fölött. A szezon végére kifogytak, csak 0.5 literesek vannak készleten a nem szokványos fákból. Eperfából van 3 literes, tölgyből pedig 3 és 15 literes. A többit rendelésre készítik.
0.5-ösből tölgy, eperfa, kőris, akác, cseresznye és boróka van készleten. Ezekkel teszek próbát most, hogy megtaláljam a nekem tetsző ízvilágot adó fafajtákat. Ez alapján pedig merek majd beleugrani nagyobb űrtartalmú hordó gyártatásába a kiszemelt fákból.
Igazából azt számolgattam, hogy bár nem olcsó kísérlet ez, de egyrészt szinte az 1 kilós tölgy chips ára az alapár, és ezért különféle fákat is kipróbálhatok, másrészt ha összehasonlítom az oroszhegyi (erdélyi) natúr tölgyfa hordóval, még akkor is olcsóbb, annak ellenére, hogy a zemplénivel azonos tölgy fajtából, 2 cm vastag dongával dolgoznak a szerbek, szemben az 1.3 cm vastag erdélyivel. Szóval nekem meggyőző a műszaki háttér (persze élőben még nem láttam, tehát valamennyi lutri van benne), kicsiben kipróbálom, és ha bejön, akkor nagyobb m3retben is ráállok a többéves érlelésre. Idén úgyis nagy szilva termést várok (mondjuk egy esetleges áprilisi fagy elronthatja még a bulit), meg ugye törköly vonalon is szeretnék szintet lépni (minőségben és mennyiségben is).
A rendelést már leadtam, de csak hétfőn néz rá az ügyintéző, szóval addig még valószínűleg lehet módosítani.
A chips az igen. Ez azêrt annyira nem, sokkal komolyabb kategória. Előfordulhat, hogy van közte olyan gyàrtmàny manapság, ami màr a kókuszt is tudja. Az én készletem jó 2 éves ezekből. Ilyesmire gondolok. Pl. múltkor nézegettem a Kalina kàdàr oldalàt. Rendes tűzön égetett kockàk. Próbàlta esetleg valaki?
Tudom. De a bolti pörkölt tiplik ezt nem tudjàk. Valami tüzifàból meg annyira nem merek saját pörkölést készíteni, mert ugye kinn a fànak több évig kéne àznia,,stb...Jó csersavas lenne egy frissen vàgott fa megpörkölve. Szóval inkàbb a tiplit megveszem, de ezek meg egyikük sem adja a kókuszt.
Fekete, Fritz, Hetényi, Mészáros - eddig tőlük volt szerencsém fehér kadarkához, vadászok rá, ha tudsz még borászt, örömmel fogadom az infót. Mészáros-féle már második éve a karácsonyi menü része nálunk.
A kadarka elég sokoldalú alapanyagnak tűnik nekem törköly vonalon is, mert lehet belőle nem túl harsány párlatot készíteni, ami talán azoknak is jól csúszik, akik ódzkodnak a törkölytől, mint (általában) súlyos, testes, nehéz italtól.
Esetleg a szekszárdi borvidékről erősíted te is a fórumot?
A kókuszt nem tudom, milyen pörkölés és egyéb körülmény adja leginkább, de ha szembejön, szólok! Szép a színe az érlelésednek, ez már tényleg készen van.
Nem minden megy ki a sorok közé, ősszel kaptam borásztól a család számára válogatott kékfrankos törkölyükből, ami csak pár napot ázott, ilyen és hasonló extra alapanyagokat jellemzően kifőzetnek. Arra kíváncsi lennék, hogy a Brill Kadarka milyen alapanyagból főtt, páran készítenek fehér kadarkát, az után biztos masszív törköly marad.
Dunsztosba öntöttem át, így néz most ki. Szép Whisky színű, tükrös.: Jó kísérletezést! Ha esetleg a jövőben kókuszos vanília ízvilággal találkozol, légyszi szólj!
"vagy ki lehet teríteni a szőlőbe komposztnak (Szekszárdon biztos így van, máshol nem tudom)"
Igen, idén ősszel majd megszakadt a szívem, amikor a szekszárdi dombon szemre vagy 3-4 tonna törkölyt "számoltam meg" mindenfelé a szőlősorok végébe öntve egyetlen dűlőn végigautózva. Nem tekintik értéknek, pedig a Brill aranyérmes kadarka törkölypálinkája (hordós érlelés!) mutatja, hogy elég jó potenciál van benne, ha jól sikerül, üzletnek sem utolsó (15000 Ft/0.35 liter).
30 nap= 28 nap, mert ez a negyedik szombat. 3.-ik szombaton ihatatlan volt, meg is ijedtem, de úgy látszik, bátraké a szerencse. Annál bátrabb viszont nem vagyok, hogy még tovább fán hagyjam, mert akkor nem gyors érlelés lenne, érzésem szerint.
Most jó az egész, a szétesés (ami egy totális csípősség) után minden nappal jobb lett, de észrevettem benne egy induló, egyenlőre kisebb, de lassan növekvő csípősséget, ami úgy érzem 1-2 hét alatt simán át alakul még finommá. Ha rajt hagyom, több hónap lenne. Majdnem minden nap kóstoltam, 2 hét után, szándékosan, minden nap más volt az íz, folyamat változott.
Ma vettem le a fáról és szűrtem le, pontosan 30 napos. A reakciót üvegballonban látni is lehet, picike buborékokat látni, mint egy miniatűr pezsgés, olyan, amíg fán van. (akvárium levegőztető 3 napja lekapcsolva, talán 3 órát ment a 30 napban összesen.)
Duplán kellett szűrni, jól iható, 3 decit ma megittam, hígítva, de pár nap, vagy pár hét múlva még jobb lesz, a poharak száraztesztje jó, ilyen illatosnak kéne lennie az egésznek, de az időfüggő.
75 Négyzetcentiméter fafelület/ liter 63%. Szerintem nem grammra megy, a móka, hanem felületre. Egy tipli 7,3 cm2. 225 db amerikai médium+, 20 db francia, 55 db magyar. / 30 liter, amiből 5 liter hordós, 8 hónapos. (ha a számításaim és emlékezetem helyes, kisgyermek széttépi a papírjaimat rendszeresen, sosincs meg semmi.)
Szűrés előtt már iható, de volt benne valami zavaróan nem jó, olyan "sok" érzés. (a fa pora lehetett az)Dupla szűrés után már totál kedves az ízlésemnek. A dupla után a vattakorong is tiszta.
A kókusz ízvilág, az, amit hiányolok, az összes fajta gyári tipliből, ez pl Trust, mégcsak nem is olcsó.. Házi pörkölésű tölgyfás áztatott-érleltből ittam már pedig. Ezek most édes, félszáraz, fűszeres mogyoró-dió, vanília ízzel rendelkeznek+megvan a pirítós-kekszes, ami a hordó íze jellemzően.
Amelyik fában kókusz ízvilág lapul, annak a vaníliája is kedvesebb volna számomra. Azt az ízvilágot keresgélem, de egyenlőre nincs meg. Így is jó, nem mondom, ízletes, megvan az a kis "sziruposság", amit pl, egy hordós érlelés is ad. De a kókuszos vanília íz kéne nekem...Amit még gyanítok,,,hogy miért nincs meg, az az illat, hogy ezek a tiplik nem kapnak lángot, csak forró levegőt, lehet az a titka.
Magyarországon az Európai Uniós direktívának megfelelően a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet szabályozza a borászati melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását. A rendelet szerint huszonöt hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségű bor előállítása esetén a borászatnak gondoskodnia kell a borászati melléktermékek kivonásáról a törvény által meghatározott módon.
"Érlelve, először szétesik a párlat. Ennél a nem egészen reduktív, de nem hordós érlelésemnél ez napra pontosan 3 hetesen történt meg. Ezután eltelik 1 nap, majd 2, ihatatlanul csípős. Aztán jön a harmadik nap, kezd jó irányba menni. 4. nap, egész jó, natúrban iszom."
A tölgy dominós kísérletem eddig pontosan hozza az általad említett folyamatot, hullámzik a folyamat. Illatra csodaszép, dominált a vanília és volt egy kis mogyorós beütése, ízre viszont borzasztóan csípős volt, biztosan kell majd pihentetni, ha végeztem az áztatással. Érdekes, hogy ahogy múlnak a napok, egyre szebb a színe, de egyre jobban küzdi vissza magát a törköly illata is, háttérbe rakva az addig harsány vaníliás vonalat. Jó lesz ez, jól áll a törkölynek ez a körítés. Meglátjuk, a hordóban mit mutat majd ugyanaz a párlat.
3 nap után:
5 nap után:
7 nap után (mások ugyan mindig a fényviszonyok, de azért talán látszik, ahogy mélyül a szín):
Sajnos nem régóta ismertem Green-t, de az a több mint egy év szakmailag rendkívül tartalmas volt. Sokszor beszélgettünk hosszasan és mindig tudott újat mondani. Ő volt a mentorom. Fáradhatatlan kísérletező volt. Nehezen pótolható űrt hagyott maga után. Isten nyugosztaljon kedves barátom! :-(
Nehezen találom a szavakat. Ma délelőtt mentek volna portot cseréltetni. Délutánra volt megbeszélve egy találka. Sajnos már csak fent fogunk találkozni. :(
Isten nyugosztalja. "Munkáját megmunkálta, harcát megharcolta..."...nem sokan vannak akik pótolni tudják az évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatait.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
pálinka hordós érlelése kapcsán milyen információd vannak a tölgyön túl? Mert azt szerintem itthonról szerzi be mindenki, vagy fogja, ahogy spapda is írta.
A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyik alfaja, a hajóépítők is sokra tartották. Érdekes módon Nagyváthy még arról ír, hogy a horvátoknak jó boruk lenne, de sajnos tölgy helyett kőris és mindenféle egyéb hordókat használnak, amik nem alkalmasok bornak.
Én csak annyit tudok, hogy ha horvát oldalakat nézel, akkor ott természetesen a szlavóniai tölgyből készült hordó a legjobb (50000-75000 literes hordókat is ebből csináltak horvát kádárok, amitől nem lesz feltétlenül jó is, de azért elég meggyőző technológiai erődemonatráció), amit egyébként az amerikai és olasz boros források (és kádárok) tényleg magasztalnak. Itthon a zempléni tölgy a király, amit meg a franciák (is) visznek, és a sor folytatható még pár termővidékkel. De igazából nem a tölgy fogott meg a szerbeknél (azt amúgy is magyar kádárnál már megrendeltem), hanem a többi fafaj, ami itthon egyáltalán nincs.
Kerestem azokat a kádárokat itthon, akiknél legalább említés van a tölgy/eperfa duón túl másról, de mindenkiről lepattantam. A szilvafás kádár már nem gyárt szilvából, az akácos nem tart akácot, a harmadik mester már ezer éve nem vett a kezébe kőrist stb. Pedig a hordós érlelést kutató magyar szakember (Csendes Zsolt) pont a változatos fafajtákban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A szerbeknél megtetszett a sok fafaj, a hasított és nem fűrészelt, évekig pihentetett donga alapanyag, valamint a korrekt tájékoztatás.
Persze, hozott belőle egy jó 2 dekást, a fiúkkal együtt, akik segítettek becipelni a főzőt, gyorsan meg is ittuk, kóstolgattuk össze az enyémmel. Ezek a házilag pörkölt tölgyek szerintem többet tudnak, mint mondjuk azok a pörkölt tiplik, amiket én használok, ha mondjuk reduktívan érlelek. Én egy palack hordóst adtam neki, a Trust 56 literesemből.
Szerettem volna, ha véleményezi. Az üveg begurult az autója ülése alá, aztán sokáig nem szedte ki. :)
Sokszor beszélgettem vele telefonon, hobbis dolgokról, tanàcsokat adtunk egymàsnak, Ő hozta le a gőzösömet is, jó emlékeket fogok tőle őrizni.Szegêny ember.. Nyugodjon békében.
boros oldalról megközelítve egy két kiragadott mondat a már említett bizalmon túl:
Ehhez kizárólag magyar tölgyet használnak fel. Ezt a gyakorlatot erősíti meg az is, hogy tudható, régen Franciaországba is szállítottak faanyagot innen, olyan jó minőségűnek tartották azt.
Magukról a tölgyfákról megtudhattuk, hogy 100-150 éves korukra érik el a vágásérett állapotot. Ez alatt az idő alatt naponta átlagosan 400 liter vizet vesznek fel. Ha ez alapján belegondolunk, hogy egész életükben több millió liter víz áramlik át egy tölgyfán, könnyű belátnunk, hogy a vízben lévő anyagok egy része valószínűleg lerakódik a fa sejtjeiben. A kádár tudja azt, hogy ez a mozgás nem egyirányú, hanem visszafelé is lejátszódik, amikor bor kerül a hordóba, és ennek óriási a jelentősége.
Nyugodjon békében, sokat lehetett tanulni a hozzászólásaiból (lett is volna még pár kérdésem hozzá), és szimpatikus volt a jó hangulatú, humort sem nélkülöző stílusa.
Azt írják, hogy minimum 2 évig (a rumos és konyakos hordóhoz pedig jellemzően 3 évet írnak):
"The barrel wood has been naturally air dried for at least 24 months."
Illetve lehet natúr dongának valót is venni, az 18 hónapig pihen:
"The Oak barrels used for the vinification process are manufactured using Oak staves; planks of wood that are obtained from the very heart of the white oak. We are specialise in the manufacture of these staves. We select the best timber from managed Serbian Oak forests and then split and cut it by hand to produce our staves, which are then seasoned in the open air for up to 18 months ready for delivery to cooperages. Also we have green oak staves."
Talán ahogy kiderült, sok szempontból boros behatással közelítek a témához. Az a mondás, hogy a hordó bizalmi ügy, az nem csak egy üres szólam. Ettől még lehet ez a cég korrekt, a termékei kiválóak.
Egy fontos infót nem találtam a tölgy hordóik kapcsán, mennyi ideig pihentetik a rakatokat (ilyenkor éri eső, nap, szél, sok minden kioldódik, ami nem kellemes).
Érlelve, először szétesik a párlat. Ennél a nem egészen reduktív, de nem hordós érlelésemnél ez napra pontosan 3 hetesen történt meg. Ezután eltelik 1 nap, majd 2, ihatatlanul csípős. Aztán jön a harmadik nap, kezd jó irányba menni. 4. nap, egész jó, natúrban iszom. Kioldódás-némi reakció-oxidálás-párolgás, az párolog, ami nem kell bele. Ez megy,, körbe-körbe. Lassan teszi. Minden nap más íze van, én is erről tudok beszámolni.
Van hordóm is, sőt, az egyik megérte nálam a 2,5 éves érlelést. Padláson, nyáron direkt meleg helyen tárolva. (már elfogyott, nagyon finom volt). Utolsó képen az üvegballonos hígítva 40 körülire.
Van egy kis változás a hordós projektben. Felvettem a kapcsolatot egy szerbiai kádár céggel, akik vállalnak szállítást Magyarországra. Az extra a termékpalettájukban az, hogy 8 féle fából készítenek hordót, ebből többféle raktáron is van. 0.5, 1, 2, 3, 5, 8, 10, 15, 20, 25, 30, 40 és 50 literes méretben vállalnak kívül natúr, belül medium pörkölésű (vagy amilyet akarunk, light/heavy) kishordót, árak az alábbi linken:
A tölgy mellett cseresznye (10% felár), kőris, akác, körte, eperfa (20% felár), gesztenye (30% felár) és boróka (50% felár) fából készítenek hordót. Elcsábultam a sokféle fa hallatán, főleg az itthon nem jellemző fajták kapcsán, így arra gondoltam, hogy a különféle tölgyek helyett inkább ezt a változatosságot tesztelgetném. Szóval valószínűleg rendelek tőlük, holnapra várom az aktuális készletlistájukat a 0.5-től 10 literig terjedő méretosztályban (nagyon készséges, korrekt ügyfélszolgálatuk van). A szállítási költség súlytól függ, de egyedül nem olcsó, ezért ha esetleg valakit érdekel a téma és szintén rendelne, akkor írjon rám, a szállítási díj felezve/harmadolva/negyedelve már barátságosabban alakulna.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Ami érdekes, hogy ez a pihenő időszak kivétel után elég mozgalmas, egyik nap úgy érzem, hogy csoda történt a másik nap vissza öntöm inkább, amit kivettem. Kóstoltattam mással is, hogy én vagyok aki változik, esetleg jobb hangulatomban látok bele valami olyat, ami nincs, de akivel kóstoltuk többször is ugyanúgy jelentős eltérést éreztünk pár hetes intervallumokban."
Valamelyik cikkben olvastam, hogy a fából kioldódó anyagok reakciója a párlattal, majd ezen reakciók eredményeinek további reakciói a párlat komponenseivel akár éves nagyságrendben mérhetők (erősen függve az oxidációs lehetőségektől). Szóval ennek a hordós érlelős műfajnak a hordó mellett a jelek szerint a türelem a második legfontosabb eszköze.
Valóban sokat finomodik, amikor a hordóból kiveszem, egy nem túl jól sikerült Beszterceit direkt sokáig hagytam, hogy milyen amikor fás lesz, raktam félre belőle, hogy tudjak hígítani olyannal, ami nem járt hordóban, de nem volt rá szükség. Ami érdekes, hogy ez a pihenő időszak kivétel után elég mozgalmas, egyik nap úgy érzem, hogy csoda történt a másik nap vissza öntöm inkább, amit kivettem. Kóstoltattam mással is, hogy én vagyok aki változik, esetleg jobb hangulatomban látok bele valami olyat, ami nincs, de akivel kóstoltuk többször is ugyanúgy jelentős eltérést éreztünk pár hetes intervallumokban.
Felirat:Kőbányai Polgári Serfőzde. Kár érte....ma már csak dísznek használom, igazi békebeli, 25l-es tölgy. Valamikor(gyártási időt nem látok rajta, csak a címert) jól szolgálhatott....
"For my 3 different test in 3 new 2 liter barrels the over-oaked flavor is only present in the first month or so. After that the flavors mellow out considerably. For the first test I did last year I had some store bought corn whiskey (86prf) in a 2 liter barrel and checked it at 3 weeks, as per the barrel manufacturers recommendation. The color was closer to piss than whiskey, and the flavor was super oaky. To my taste buds it was ruined. Way too much on the tannin side without much vanillin or caramel notes at all. I was really discouraged and just left it to sit in the back of the shed, basically forgetting about it. I finally checked it again after a total of about 3 months and the color was better, but still a bit lighter than I wanted. But the biggest change was that the flavor was much more developed than it had been. The caramel and vanillin levels were starting to show through nicely, and the oak was actually diminishing substantially from the astringent crap I had tasted previously. After 6 months, which according to this chart is the equivalent of 2 years, the color and flavor were quite good. A medium amber hue and a nicely mellowed whiskey that was closer to a bourbon in character, though the ratio of corn and other adjuncts disqualify it from that classification. After a full year in the barrel the whiskey was excellent. In a side by side comparison to store bought $50ish bourbons, my barrel aged held it's ground quite well. Because of that first success I started 2 other barrels that I plan on letting go for several years. Why not, right? One thing I noticed is that the oxygen transfer was not equivalent to a full sized barrel, so the smoothing of a rough edged spirit is not necessarily sped up. But given enough patience you definitely will not end up with windshield wiper fluid, lol;-) It's not nearly as fast as bottle flavoring with oak staves, chips or spirals, but aging in a mini barrel can give you some surprising and worthwhile results that are, in my opinion, significantly different and better."
"Similar experience. I really didn't like what I'd gotten from oak chips, just tasted like caramel & vanilla had been added, but there was no complexity or integration like you get in a 12 YO Scotch.
So when I made about 8 liters of bourbon and bought two 3-liter barrels with a heavy char for it. I left 2 barrels white and gradually added those to replace the angels share and to dilute the oakiness. After a couple of months, I thought it was ruined. Really harsh/sharp oakiness to it. Like you, I just let it sit, not wanting to throw it out. After about a year I had a pretty solid bourbon and two used barrels that I've got some single malt sitting in that is getting very little oak and is also pretty good.
Small barrels are hard, but in my limited experience, they're better than chips."
"Ilyesmire gondoltam, egyébként a szakma is hasonlóan áll a méretekhez. 30-40 literesek szoktak lenni a legkisebb hordók, de ilyenekkel többnyire csak kísérletezni szoktak, forgalomba ritkán kerül belőle. 50 literest már kereskedelmi tételekhez is használnak, de inkább csak utóérlelésre használják. A whisky érlelése lényegében nem áll távol, hagyományosan az is egy párlathangsúlyos ital, a koncepció nem különbözik, legfeljebb a részletek. De azért egy megfelelő szilván vagy törkölyön szerintem bátran ki lehetne próbálni akár különböző whiskyk érlelését is."
Egy érdekességre még felfigyeltem a fórumok és szakcikkek olvasása közben: a pihentetés fontosságára. A kis hordók nagy felület/térfogat aránya miatt ugyan gyors a fából történő kioldódás, viszont - összhangban a napokban linkelt Distiller magazin cikkel - a kioldott anyagok szekunder és tercier kémiai reakcióit érdemben ez nem gyorsítja, tehát a kishordós párlatok legnagyobb baja igazából az érlelés során sokáig fennálló aránytalanság, már ami a kioldott anyagok mennyiségét és azok átalakulását illeti. A kishordós tétel további pihentetésével (neutrális tárolóeszközben, pl. ballonban, vagy már kevésbé "aktív" fahordóban) ez az aránytalanság valószínűleg jelentősen csökkenthető, mivel idővel lefutnak azok a reakciók, melyek a kioldott anyagok és párlat között mennek végbe. Egy whiskeys fórumon két hozzászólást is találtam, ami konkrétan nagyon kicsi (2 és 3 literes) hordós érlelésről számol be, azzal a konklúzióval, hogy rövid idő alatt "tönkrementek" a párlatok, durván faízűek lettek, majd tovább érlelve szépen "utolérte magát" a párlat. Idézem mindkettőt:
Gázlámpával csináltam, mert gondoltam úgy jobban kontrollálható a pörkölés folyamata a light-tól egészen a "krokodilosig". Kb 20x2x2cm, az adagolás Ö-M "eredeti" cognac receptje szerint, ha jól emlékszem harmadik héttől már lehet ízlelgetni(onnantól már tied a pálya).
"És ha lenne grafikonod 100, 225literre pl, az jönne ki, hogy a legjobb a legnagyobb hordó. Sajnos ez van."
Nyilván nem hülye a szakma, hogy most is 200-500 literes hordókban érlel, de én lennék a legboldogabb, ha olyan problémáim lennének, hogy nem fér el a szilva/törköly a 200 literes hordóban, mert egyrészt lenne annyi párlatom, másrészt lenne 200 literes hordóm, harmadrészt lenne hozzá megfelelő pincém is.
"És ha lenne grafikonod 100, 225literre pl, az jönne ki, hogy a legjobb a legnagyobb hordó. Sajnos ez van."
A linkelt cikkben az egyik hivatkozott (igaz régebbi) irodalom ezzel foglalkozik, ott is hasonló következtetésekre jutottak, de az újabb írások azért rendre megemlítik, hogy van létjogosultsága a kis hordóknak, főleg a "kézműves" főzdék és a hobbisták esetén, hiszen kis tételben lehet kísérletezni, és viszonylag hamar látszik, ha esetleg félremenne egy-egy tétel vagy pont ellenkezőleg, megvan a tuti recept.
Lakkosból a legtöbb ember csak rosszakkal találkozik, aztán amiből az ember még csak rosszat ivott, arról igen nehéz elképzelni, hogy jól is meg lehetne csinálni :) (Én pl. régen a sörrel voltam így évekig.)
A Szicseknek több különböző tételét kóstoltam az átlátszó üveges, lakkos kiadásokból (szilvát és kajszit is), ezek egyenletes színvonalat és stílust mutattak, nincs benne semmi véletlen. Lenne mit szépíteni rajtuk, de a párlat nem volt hibás, csak hosszabb vagy bátrabb érlelés kellett volna nekik (bontás után kb. egy évig pihentetve sokkal jobbak lettek).
Ez jó kérdés, a Szicseknél majd talán kiderül, a Jelinek 400éves családi tradícióra hivatkozik, a Zufaneknél tapasztaltam változást, de betudható évjáratosságnak, a lényeget hozza. Azt gondolom, nagy mennyiség erjesztésénél ez máshogy működhet, elkezdi főzni más eredményt kap, mint amikor 2-3hónap múlva befejezi a szilva főzését, annyi idő alatt fokozatosan változik a cefre és minden állapotból lesz párlata, a blendelesnél pedig beállítja az arányokat. A Jelinek 200 hektáron termel szilvát, itt azért óriási a mozgástér szüret időzítésében, fajták arányában, persze a korlátok is jelentősek a feldolgozási kapacitás tekintetében.
Ilyesmire gondoltam, egyébként a szakma is hasonlóan áll a méretekhez. 30-40 literesek szoktak lenni a legkisebb hordók, de ilyenekkel többnyire csak kísérletezni szoktak, forgalomba ritkán kerül belőle. 50 literest már kereskedelmi tételekhez is használnak, de inkább csak utóérlelésre használják. A whisky érlelése lényegében nem áll távol, hagyományosan az is egy párlathangsúlyos ital, a koncepció nem különbözik, legfeljebb a részletek. De azért egy megfelelő szilván vagy törkölyön szerintem bátran ki lehetne próbálni akár különböző whiskyk érlelését is.
Bő 40 évvel ezelőtt jártam ott először, amikor a két nemzet egy zászló alá tartozott, de már akkor sem hatotta meg őket a magyar szó....sőt!....és ezt éreztették is velünk.
így van, viszont vannak kereskedelmi termékek, amik ebből világra szóló kombinációt tudnak összehozni, ilyen pl a Szicsek Ó szilva is, bár nem kifejezetten nevezném lakkosnak, de az is valami előpárlati extrával rendelkezik, ha ez ízléses mértéket ölt, akkor a kombináció söpörni tud, ezt eltalálni valószínűleg problémás feladat lehet, tekintve, hogy a pár tétel, ami elérhető ebben a stílusban, mind több generációs műhelyből kerül ki, legalábbis eltalálni úgy, hogy széles körű sikere legyen, olyan, mint az említetteknek, amiknél ezt az mutatja pl milyen piaci, export potenciál van bennük.
Személy szerint a lakkos jelzőt valahogy nem tudom pozitívan elfogadni, értékelni. Tapasztalatom, hogy jellemzően "túlhordott", fáradt cefréből készült pálinka jellemzője, velejárója, ügyes előpárlat elvétellel lehet vele manipulálni (főleg szilvánál jól megfigyelhető).
Azért én viccesnek találom, hogy ilyen "vevőközpontú" cég a mai világban egyáltalán még működőképes tud maradni úgy, hogy se a telefont nem veszik fel, sem pedig emailre nem válaszolnak. Mindegy, ez van.
Szóval igen, igazad van, az elcseszett Irsai párlat kölcsön főzővel történő újratisztázása során bennem is előjött ez a feeling és nagyon is tetszett, ezért is kezdtem el a saját főző témán rugózni. Viszont mérlegre tettem a dolgokat és az előzőleg felsoroltak a "nem lesz saját főzőm" oldalra billentették. Tudom, DES-sel is sokan főznek aranyérmest, sőt, még olcsóbbal is, de én már csak ilyen hülye vagyok, hogy "vagy Impala, vagy semmi".
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én javasoltam, hogy próbálkozzál többször is, amikor nekem sokadjára sikerült felvennem velük a kapcsolatot, éreztem némi "politikai" kényszeredettséget, indíttatást a dologban, így nem is erőltettem tovább a témát. A másik:értem és megértem a főzővel kapcsolatos dilemmádat, de a saját főzésnek van egy olyan feeling-je amit nem pótol semmi....
Én is abban bízom, hogy ad némi támpontot a bíráló lap az irányról...
Jól emlékszel, agyaltam főzőn, de elengedtem a projektet. 3 oka van.
1. Kovodel azóta sem méltatott válaszra, pedig tanácsolta itt is valaki, hogy próbálkozzak, ha elsőre nincs reakció, na másodszorra se lett, szóval számomra komolytalanok.
2. Koszóékkal beszéltem utána is, a garázsomat olyan mértékben kellett volna átalakítanom ahhoz, hogy elférjen a főző magassága, még a rövidített lábakkal is, hogy az egyéb költségek tekintetében nagyon messzire rúgta volna a pöttyöst.
3. Sikerült kialakítanom jó kapcsolatot a csemői Palotás Pálinka főzőmesterével, aki a Gála alma főzése közbeni eszmecsere után azt mondta, hogy akkor viszem a cefrém főzetni, amikor nekem jó, EP/UP elválasztást úgy kontrollálom, ahogy szeretném (persze a segítségükkel), illetve ha akarok, akkor bármikor kimehetek hozzájuk "tanulni". A legkomolyabb Kothe főzőjük van, amilyen otthon sose lesz...
"Az idő és a térfogat szerintem sem lesz lineárisan felcserélhető, mert akkor sokkal jobban kihasználná ezt szakma, legalábbis az olyan tételeknél, amiket nem a korukkal adnak el (sok ilyen van)."
Bocs, még egy gondolat erejéig rugózok a hordós érlelés analitikai hátterén, aztán abbahagyom, mert már múltkor is nemtetszését fejezte ki valaki a sok "foteltudományt" olvasva.
Szóval találtam egy jó cikket 2016-ból, ami kimondottan a kishordós érlelés eddig tárgyalt aspektusait vizsgálta, a 2-3-5-10 gallonos (kb. 7-12-20-40 literes) tartományban, és a linearitás kérdésén túl volt egy érdekes észrevétele a kiválasztott kongenerek koncentrációjának időbeli alakulására nézve (oké, maga a tanulmány whiskeys, tehát korlátokkal érvényesíthető csak pálinkára is).
Eszerint bizonyos komponensekre nézve van egy erős hullámzás az elején, ami egybecseng azzal a korábbi megállapítással, hogy a hordó falából kioldódó anyagoknak érnie kell a párlattal együtt, ilyenkor rengeteg láncreakció fut még le, mire "megnyugszik" a párlat, és talán ezért is lehet az, hogy az érlelés bizonyos szakaszaiban túlságosan faizű, elnyomott lesz a párlat, ami aztán az idővel még alakulhat jó irányba, csak türelem kell (és bátorság ahhoz, hogy továbbra is a hordóban hagyja az ember):
Eközben a füstösebb, fűszeresebb ízekért felelős fenolok koncentrációja az alábbi módon, időben szintén nem egyenletesen növekszik, minél kisebb a hordó, annál robbanásszerűbben alakul ezek "feldúsulása", és valószínűleg pont ezért nehéz kisebb hordóval arányos, jól reprodukálható érlelést elérni:
A fentiek alapján valahol az 5-10 gallon (durván 20-40 liter) körül kezdődik az a méret, ahol a hordó e téren már "nyugisabban" viselkedik, csak hát ez már itthon kevésbé a hobbista méretosztály, ha abból indulok ki, hogy a legálisan lefőzhető éves mennyiség negyedét-felét kellene az érlelős projektbe szánni.
"Küldtem be két versenyzőt a porrogi megmérettetésre. Életem első versenye, nagyon kíváncsi vagyok mi sül ki belőle."
Helyes, ha jó bírálókat fog ki a párlatod, akkor hasznos dolgokat lehet tanulni/megtudni saját párlatodról. De hogy áll a saját főző projekted? Jól emlékszem, hogy te gondolkodtál Koszó vs. Kovodel főzőn?
Ajándékba kaptam. Mostanában több fórumtársunknak segítettem oszlopos főző (vagy alkatrészei) beszerzésében, az egyikük a StillDragonos rendelését ezzel hálálta meg. Amit kaptam, az konkrétan a StillDragon kínálatából az american oak N°1 névre hallgató fajta, de amerikai és francia tölgyből is van sokféle pörkölésű, 100, 500, 1000 és 5000 grammos kiszerelés, illetve trial pack névre hallgató kis válogatáscsomag is. A termékleírás alapján 5-20 gramm fát javasolnak 1 liter 65%-os alkoholhoz, pörköléstől függően 4 hétnél rövidebb vagy hosszabb ideig. Tehát a legkisebb, 100 grammos csomaggal is kb. 10-20 liter párlat "érlelhető". A gyártó fórumán be is mutatják az egyes típusokat, párlatszínnel, rövid leírással, ez segíthet az érdeklődőknek a választásban. A StillDragon EU egyébként Ausztriából szállít, pár napon belül itt van a cucc, bár nyilván 100 gramm fáért nem éri meg kifizetni a közel duplája szállítási költséget.
Ahogy ígértem, itt a saját kép. Az első képen egy ilyen "dominó" látható (bár távolról akár egy sz@rdarabnak tűnhet), amint összehasonlításként egy natúr, kezeletlen tölgy hajópadló darabon fekszik:
Az alábbi képen már a laboratóriumi körülmények láthatók:
Végül pedig a mai állapot (36 órája ázik):
Az mindenképpen tetszik, hogy nem koszolja össze "forgáccsal" a párlatot, nem úszik benne semmi, tiszta marad az egész, valamint szépen alakul az illata is - naponta 3-4x megszaglászom, valószínűleg az ilyenkor fellépő szellőztetés is jót tesz neki, viszont nem lötykölöm, kíváncsi vagyok, hogy magától mennyi idő alatt mi oldódik ki belőle.
Küldtem be két versenyzőt a porrogi megmérettetésre.
Életem első versenye, nagyon kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.
Az egyik a tisztán Gála álmából készült 45%-os, a másik pedig 50%-os Irsai törköly. Lehet semmi nem lesz belőlük, de érdekelnek a hibák az idei tervezett dolgok előtt a mihez tartás végett.
"most néztem meg a vele készített e-pálinkás videót. Szerinte a chips nem jó, zsákutca, a "stift" a jó hordó helyettesítő."
Elég kreatív az emberiség, mi mindent kitalál a hordó helyettesítéséhez. Én most ilyen pörkölt amerikai tölgy "dominóval" (amerikaiaknál stave és stick néven is fut, ausztráloknál dominó, de mi lehet a rendes neve? Rudacska? Lécecske? A chipsnél nagyobb, a dongánál kisebb, szóval lehet, hogy csak simán fadarab lesz a neve, még nem tudom.) érlelem a hordós érleléshez a "kontrollcsoportot", egyelőre tetszik (a képet a netről szedtem, majd lefotózom valamikor az enyémet is):
3 napja ázik egy ilyen rudacska (kb. 10 centi hosszú, 2 centi széles, 10 gramm a tömege) a befőttesüvegnyi törkölyben, ennyi idő alatt szépen megszínezte, már egy rendes tea vagy világosabb whiskey színét hozza, és mára végre finom illata is lett, vaníliás, kellemesen lágy. Kóstolni még nem akartam. Az biztos, hogy ezek az alternatív módszerek a más levegőzési lehetőség miatt más eredményt adnak, így biztos nem helyettesítik a hordót, de akár értékelhető eredményt is adhatnak. A tegnap linkelt Distiller cikkben van erre nézve egy korrekt megfogalmazás:
"If the attempt, via the use of modern processing technologies, is to produce a tasty product acceptable to the consumer, with many of the required attributes present in a reasonable harmony, then there is nothing wrong with that approach. To say they have reproduced a fully authentic and identical-tasting product to one matured over an extended aging period is a completely different story."
Már várom, hogy meglegyen a hordó is, és össze lehessen hasonlítani az eltérő érlelések eredményét.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A szilvád, amit produkált illatot az sztem világbajnok, az íze valahogy nem követte, arra gondoltam akkor, hogy kint a hidegben talán elszállt a deflegmációd.
erről van szó, az acetonos illat a vége a történetnek, ha az elején elkapod, akkor produkálja a diszkrét "lakkosságot", aztán elmegy technokolba, acetonba :)
Nem hiszem, hogy pont egy málna cefrét hagynának tönkremenni. A másik cég kajszija a rávárás miatt megecetesedett, durván sok előpárlat lett, de ez acetonos illatként jelentkezett, ahogy már sok általam főzött cefrénél is éreztem. A lakkosság ettől sokkal selymesebb, egy más karakter. Az ok. hogy a szilvánál rávársz 2-3-4 hónapot, de egy gyenge málna eltűnne a ködben:).
Hát bármi lehet, még nem tenném az egészet a hosszú erjesztésre feltételek nélkül
A Brillnél az más lehetett, az uralkodó széljárás szerint ez hibának számít, "hibás" cefréből előpárlattal leválasztható, ha irányított erjesztéssel készül, akkor meg sem jelenik, tartogasd a szilva cefrét pár hónapig és némi ecet kíséretében meglesz ez az aroma. :)
Borászok is használják, bár nem tudom abban a formában mit jelent.
Nekem a Brilles málna jut róla eszembe, elősször nagyon furcsa volt annyira töményen szembesülni vele, az első kortynál a "tömény lakk" ugrott be, idő kellett mire letisztult bennem, hogy ne hibának minősítsem, hanem egy extra velejárónak.
Ma már úgy gondolom, nagyon értékes jellemző, ha az összképbe beleillik, ha a többi íz, illat, aroma is szépen kikerekedik mellette.
Nekem még nem sikerült produkálnom. Nem tudom mi a titka, ez még megfejtésre vár.
Nincs információ erről, sztem elvettek az elejéből valamennyi keveset és a többi bele ment. Olyan mértékűre gondolj, hogy a 8liter 72%-os középpárlatból 1liter ep-ot vettem el.
35 évnél tovább tényleg ritkán szoktak bármit is érlelni. Léteznek öregebb párlatok, de amennyire én követem a témát, ez még a nagyon drága whiskyk közt is kisebbség, és nem mindig népszerű. Már a 30-35 éves tételek is folytonos válogatással készülhetnek; nem úgy, hogy eleve 35 évesnek szánják őket.
Eesetleg a drága cognacnál lehet jellemző valamennyire az öregebb (abból talán még 100 évest is palackoznak...), de ott nem feltétlenül telintik hibának, ha a hordó agyonveri a párlatot.
Az idő és a térfogat szerintem sem lesz lineárisan felcserélhető, mert akkor sokkal jobban kihasználná ezt szakma, legalábbis az olyan tételeknél, amiket nem a korukkal adnak el (sok ilyen van). A skót whiskyipar pl. lassan 10 éve túlkereslettel küzd a prémium szegmensben, mégsem próbálta senki sem úgy megoldani a dolgot, hogy bármit megcsinálnak 3 év alatt a megfelelően kicsi hordókban :)
Teljesen más a szemlélet, ugyanezt látom nyugati irányba, ha valami természetesen jól erjed, azt a minőség egy magasabb fokának értelmezik. Az, hogy valami organikus vagy bio ilyen családi nagyságrendben sokkal természetesebb, mint nálunk, az idősek is ebben gondolkoznak, itt kimondod azt a szót, hogy bio egyből bekategorizálnak valami habókosnak és elkezdik kifejteni, hogy ezt "nagyban" nem lehet csinálni, különben is drága, meg minek jó az a 2hetente váltott szerekkel agyon permetezett termény, ami a végén nem fog spontán erjedni rendesen, mert a mikro kultúrája teljesen le van amortizálva, más út nem marad oltani kell és az ipari gyümölcs termesztést, ipari erjesztéssel befejezni. A Zufanek is ezt hangsúlyozza, hogy az organikus termelés és az erjesztés adja A minőséget. Amit itt el van adva kizárólagos "tudománynak" az csak az egész tortának csak egy része.
Végül is logikus, hiszen ha azt mondjuk, hogy a hordó kerekít, selymesebbé tesz, akkor kell valami harsányabb kiindulópont, amin van mit kerekíteni, hogy ne legyen teljesen jellegtelen.
Találtam egy háromrészes cikksorozatot a Distiller magazin oldalán, egy analitikai labor vezetőjének tollából, és olvasmányos, érthető módon ír nagyon részletesen a hordós érlelés hátteréről, valamint az alternatív érlelési módszerekről, meg arról, hogy valójában még most is nagyon keveset tud a tudomány az egészről. A 3. rész a legfontosabb, de az 1. és 2. részt is érdemes elolvasni (előfizetés nélkül naponta csak 1 cikket enged megnyitni, de a böngésző inkognitó módjában mindegyiket meg lehet nyitni azonos napon is). Tényleg eléggé összetett dolog ez is, érdekes - még csak ilyen felszínesen is - szembesülni a téma komplexitásával.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Így van ódzkodunk, de nem véletlenül, jellemzően nem irányított erjesztéssel dolgoznak, hanem natúr, az eredmény esetenként egy nagyon harsány párlat, amit érlelni kell. Green jóvoltából kóstoltam ezt:
Olyan szinten lakkos, hogy az esztétikáját nekem teljesen tönkre vágta, de közben hanyatt is estem, hogy milyen vagány és merész összességében, azóta főztem ilyet, 120napig tartott az egész szemes erjesztés. Én EP-ben leválasztottam, ők bele engedték az egészet. Green-nek is van ilyen "vad" szilvája, az is elbírna 20évet az biztos.
Ezekkel mi a terv? Persze van egy erős sejtésem, de azért kifejthetnéd... :)
Gondolom nem az, hogy mindegyik zacskóból naponta megeszel egyet-egyet. (Fajtaazonos pálinkákba szánod-e, vagy csinálsz vegyesen is, illetve mennyi idő, meg ilyenek...)
Mondjuk a 35 év, meg a 70%-os párlat azért inkább az extrém kategória, de ez az egész hosszú érlelés azért foglalkoztat, mert az összes "plum brandy" nemzet közül egyedül mi ódzkodunk tőle: a témára keresve az északi és déli szlávok mellett az amerikai, ausztrál, de még norvég (ott megterem a szilva?) vonalon, valamint angol nyelvű könyvekben is mindenhol a többéves érlelést veszik alapértelmezésnek. Nyilván nem 30 évet, de azért 2-5 év mindenhol belefér, a kereskedelmi és magán tételeknél is. Én azt szeretném kipróbálni, hogy mennyivel lesz más az egész pálinka ettől, vajon "átlényegülés" vagy "karakteresedés" a végeredmény (esetleg magyar szemmel/torokkal nézve valami ihatatlan szemét)?
Nem biztos, hogy fixen lineárisan skálázódik, de ez sok helyen említett ökölszabály, ami racionálisnak tűnik. Gyakorlatilag a felületen történik az, ami a fával van összefüggésben, mindez pedig a térfogattal fog keveredni, reagálni. Más változó nem nagyon van, a fa és párlat ugyanaz, az idő lehet még kérdéses, de nem a fával való reagálás kapcsán, hanem a térfogaton belüli éréssel összefüggésben. Mondjuk most hirtelen eszembe jutott a hordó belső falára ható nyomás, ami biztos más az eltérő térfogatok esetében, és biztos jelentős hatással van a fával való reakcióra, szóval van ebben a témában még pár diplomamunkára való kutatási téma...
Na mindegy, engem a kertem adta párlatmennyiség limitál, így szükségszerűen a kishordós érleléssel tudok csak próbálkozni. Valamint összehasonlításhoz a chipsszel/rúddal. Tegnap előkészítettem a kísérletsorozathoz a 60%-os törkölyt (a fórumon volt, aki 56-ra, más pedig 62-re esküdött, nekem ez az érték volt szimpatikus, talán nagyon mellé nem lehet lőni vele), a múltkor említett szolid pörkölésű amerikai tölgy rúd már úszik, 1 nap alatt világosabb tea színt adott a párlatnak. Szeretnék elmenni vele a termékleírás szerinti 4 héten túlra, persze közben majd mintavételezem. Ha megjön a barrique hordó, akkor meglátjuk, mennyire ad más karaktert amaz. A natúr hordó pedig talán jó viszonyítási alap lesz majd ahhoz, hogy az érlelt ízből mi az, amit maga a fa ad, és mennyi a pörkölésből adódó extra/eltérő jelleg.
Ez egy durva leegyszerűsítése a történetnek, hogy a térfogat/felület/idő vonatkozásban állítasz fel arányosságot. Persze valamiből ki kell indulni. A korrekt az lenne, ha egy olyan kis méretű hibrid - pl acél/fa - edényben történne az érlelés, ami rendelkezik a megcélzott nagyságú hordó arányaival és az idő tényező nem változna. Van szerb cimborám, egy kis rálátásom általa az ottani helyzetre, én először megkóstolnám azt, amit ők 35évig vagy akármeddig érlelnek. Mások a normák náluk. Lengyelországban is próbálkoztam, egy érlelt szilva párlatot találtam, 70%-os palackozással kerül forgalomba, gyakorlatilag az ihatatlan kategória, elég jól viszonyulok az ilyen strong megoldásokhoz, az minden irányba szúrt keményen.
"Valóban nemcsak a párlat, hanem a kioldott anyagok is érnek, azaz ha X hónap után túl éles vagy erős hordóíze van, az még nem biztos, hogy túlérlelt, hanem esetleg éppen hogy +1 szempontból éretlen."
Olvastam egy cikket, a belgrádi egyetem kutatóinak vizsgálatát szilvapálinka érlelésével kapcsolatban, érzékszervi és laborvizsgálatok alapján. Sok egyéb mellett arra a megállapításra jutottak, hogy 35(!) évnél tovább nem érdemes hordóban érlelni, már nem ad hozzá többet. A szerb kereskedelmi tételek átlagosan 3-15 éves érlelési átlaga belesimul ebbe az "igazságba".
"The obtained results have shown that the benefit of longer maturation on the sensory characteristic is well recognized, but the improvement has limitation. The results suggested that the extended maturation (after 35 years) seemed to have no further affect."
A szerbek az eddigi olvasmányaim alapján jellemzően 200-500 literes tölgyfa hordókat használnak szilvapálinka érlelésre, tehát az ő érlelési idejük összevethető az európai/amerikai 200 liter/53 gallonos méret érlelési idejével. Ez felület/térfogat arány alapján (persze egyéb különbségekkel) lefordítható az itt tárgyalt kishordós "háztáji" érlelés nyelvére is: 20 literes hordónál feleannyi idő, 10 liternél 1/3, 5 liternél közel 1/4. Ha ez alapján nézem a szláv szilvák hordóban töltött idejét, akkor is nagyon korán (idő előtt?) végeznek itthon az érleléssel a hobbisták (és a profik) is.
Persze ez most csak egy, a témában nullkilométeres kezdő okoskodása, szóval majd kiderül, ha már pihent egy darabig a törköly a hordókban. :)
Igen, ezt kb. 1-2 éve jeleztem, rájöttem, hogy felesleges ezzel foglalkozni, Sogi-nak meg teljesen felesleges ilyeneket írni. Részéről a reggelink javítása reggelente a "SPACE" nyomkodásában kimerül, mert csak így tudja nem azonos hozzászolásként feltölteni.
Boroshordót vettem tőle, vállal pálinkást is, méret , fafaj, égetési fok, dongavastagság megbeszélés tárgya. Piacon láttam a termékeit, még nem volt annyi "feláldoznivaló" pálinkám, hogy fahordóba raktam volna, majd egyszer.....
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sokat már nem tudok hozzátenni ahhoz, amiket eddig leírtatok.
Valóban nemcsak a párlat, hanem a kioldott anyagok is érnek, azaz ha X hónap után túl éles vagy erős hordóíze van, az még nem biztos, hogy túlérlelt, hanem esetleg éppen hogy +1 szempontból éretlen.
A brandy nem feltétlenül a legjobb példakép (persze, attól függ, melyik), mert az összes érlelt párlatok közül általában az szokott lenni a leginkább fával agyonverős műfaj, vagyis az érlelési hagyományait többnyire arra hegyezték ki, hogy vagy sok évig érlelik, vagy pár év után boisé-vel fogják kiegészíteni. Hogy egy brandyt pár éves érlelés után natúrban lepalackoznak, az szerintem nem gyakori, bár kisüzemi brandyknél pont esélyes.
A törköly azért is a legjobb ötlet, mert szerintem abból a legkönnyebb érlelésre valót főzni. Ha főztök egy klasszikus "éles", karakteres törkölyt, ami érlelés nélkül sem feltétlenül hibás (max. egy kicsit harapósabb-lakkosabb, mint kéne), az szerintem a hosszabb érlelést is jól bírja anélkül, hogy eltűnne vagy alulmaradna a fajtajellege.
Meghallgattam a Kádár Hungary ügyvezetőjével a múltkori ePálinkás interjút, és bár valóban biztos nagy hangsúly van a fán, de ezt egy konkrét terméknél laikusként úgysem tudom eldönteni, max. hiszek a kádárnak, hogy jó anyagból dolgozik. Már megegyeztem egy kádárral a barrique kishordó kapcsán, most várom, mikor jelentkezik a végeredménnyel. Jót beszélgettünk telefonon, érdekelte, mihez lesz ez, "szemlátomást" (erős képzavar egy telefonhívás kapcsán) tetszett neki, hogy medium+-os hordóval megyek neki a kékszőlős törkölynek, "jó kis ital lesz az" - mondta. Az érlelési idővel kapcsolatban is figyelmeztetett (felület/térfogat arány).
Ha bejön, akkor más fából is tőle rendelek, elvileg eperfát, cseresznyét is vállal, a jelek szerint a pálinkás hordó nem idegen műfaj számára (sem a méret - 3, 5, 10, 15, 20, 30, 50 liter -, sem a fafajták). Majd rákérdezek, esetleg engedélyével körbefotózom a műhelyét, ha kész lesz.
Olyan kádártól szabad hordót vásárolni, aki vagy a profi anyagot vásárol pl a Kádár Hungary-tól vagy az udvarán állnak a szárító rakatok. Az a helyzet, hogy komoly kádár kis hordóval nem foglalkozik többnyire, ez alatt 20-50literest érts, a 3-5literes a díszhordó kategória, tartok tőle nehéz lesz minőségi darabot találnod. Kérdezd meg a tápiószecsőit, én elégedett vagyok vele, össze hasonlítási alapom ugyan nincs, de az ügymenet, a szimpátia maximális volt.
Ha már hordó: kádárok. Nem is olyan könnyű hordót venni/rendelni tőlük. Eleve a kádárok egy jelentős részéről szinte semmi infó a neten, vagy ha van, akkor az kb. egy 20 évvel ezelőtt készült, többnyire elavult honlap. Árak és egyéb információk még ennél is kevesebbnél. Jófogáson és egyéb helyen is hirdet néhány, de ha rájuk írsz, vagy nem válaszolnak, vagy rohadtul nem foglalkoznak az igényeiddel, mert a kishordókban nincs biznisz. A többség ebben a méretosztályban (5 liter környéke) kívülről lakkozott, belül paraffinozott hordót árul, ami a mi érlelési céljainkra nem megfelelő.
Aztán van még egy különös kategória, az "erdélyi pálinkás hordó", amit többen is árulnak készletről, de igazából egyik kereskedő sem tudja, hogy mit árul, hiába kérdezed őket, fogalmuk sincs, hogy pl. belül paraffinozott-e vagy sem, de még a külsejéről sem tudják eldönteni, hogy vannak-e kezelve. Megnézve több ilyet nekem úgy tűnik, hogy valószínűleg ugyanonnét származik a legtöbb, mert az összes részlet (abroncs, csap kialakítása, állvány, dugó stb) ugyanúgy néz ki. Kis keresgéléssel kiderült, hogy ezeket az erdélyi Oroszhegy (színmagyar) községben készíti egy kádárműhely (a falu Európa legmagasabban fekvő településeinek egyike, arrafelé híres a szilvapálinkájuk), amit aztán egy székelyudvarhelyi cég terít nyugaton, így nálunk is. Na most ezek a hordók ugyan jóval (kb. 40%-kal) olcsóbbak a hazai kishordóknál, de azért a minőség sem ugyanaz. Belülről részben paraffinozott (nem tökéletesen van felhordva az anyag, helyenként kilátszik a donga alóla, így van valamennyi kontaktfelület a fa és párlat között), natúr tölgyfa hordókról van szó, eléggé elnagyolt megmunkálással, érzésre vékony anyagból. Előnyük, hogy igazából 1-3-4-5-7-10-12-15 literes méretben kb. mindig és sok helyen kaphatók, így kistételes kísérletezésre jó lehet, ha az ember kiforrázza belőle a paraffint. Hosszútávú érlelésre valószínűleg nem alkalmasak a nem túl precíz kialakítás és a vékony fal miatt. Itt a fórumon is fellelhető panasz az erdélyi hordó tartósságával kapcsolatban.
Van egy másik érdekes kategória, ez pedig az "öreg kádár lánya vagyok és én hirdetem a termékeit" kategória. Ők sem tudnak semmi konkrétumot az apjuk termékéről, ha felteszel egy kérdést, kb. 2-3 nap múlva jön válasz. Ha van még kérdésed, akkor újabb 2-3 nap a következő válaszig. Aztán ha már mindent megtudtál és rendelnél, akkor közlik, hogy a rendelést intézd az apjukkal, ők csak a netre rakták fel a terméket. Kapsz egy telefonszámot az öreg kádárhoz, aki persze soha nem veszi fel a telefont. Árban az erdélyi hordók és a neves kádárműhelyek között félúton vannak, de online rendelni esélytelen tőlük, élőben megtekinteni pedig jellemzően az ország túloldalán lehet, ami a kishordók árkategóriájában már nem rentábilis lépés.
Aztán vannak a várólistás kádárok, ahol akár 2-3 hónapot is kell várni, mire a kishordós méretosztályban vállalnak munkát. Egy részüknél ugyan van készleten 3-5-10-15 literes pálinkás kishordó, de csak natúr paraffinozott belsővel. Adott erősségű pörkölésigény esetén marad a várólista.
Kicsi és picit kihalófélben lévő szakma ez, nekem úgy tűnik, hogy a többségnek megvan a kialakult, stabil ügyfélköre, az erdélyi hordó az áránál fogva és az elérhetősége miatt (vásárok, búcsúk, várjátékok stb) pedig "lerabolja" a pálinkás kishordó piacot, így nem erre a területre fókuszálnak legjobban a hazai kádárok. A tölgy és eperfa mellett sajnos eléggé reménytelen a többi fából hordót találni, pedig pont a témával foglalkozó kutatók szeretik hangsúlyozni, hogy ritka szerencsés ország vagyunk, mert "nem vagyunk tölgybe zárva". A bükk, szilva, gesztenye, kőris, cseresznye, akác állítólag mind jó opció lehetne, de alig találni olyan kádárt, aki vállal munkát ilyen fából.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha megvannak a lefektetett alapelvek, amiket mindenképp szükségesnek tartunk, akkor kell egy matek, kell egy érlelő helység, kell létszám. Aki beszáll nem jár rosszul szerintem, hiszen minimum 20 liter x hordók száma x töltetek száma pálinka egy főre eső tulaja lesz, részt vesz egy korszakos kísérletben:) gazdagítja tudását.
a variáció leszorítás azt jelenti, hogy 3 kádár játszik, 3 pörköléssel, 2 gyümölccsel..minden elkészült tételt értékelni kell, ez a lényeg, nem a verseny
van realitás, a magas mintaszám úgy saccolom 5-10-et feltételez, ez függ attól is hogy milyen bírálati módszer lenne elfogadva, ezen múlik ez egész, ez adja meg a felbontást
Azért ez elég ambíciózus projekt lenne, ha megvalósulna, időben és térben is eléggé nagy szeletet fedne le! Igazad van abban, hogy a kivitelezhetőség érdekében alacsonyan kell tartani a változók számát, a mintaszámot pedig magasan, így lesz értékelhető végkövetkeztetés az adott változó hatására nézve.
Az a vicc, hogy simán van egy ilyen projektnek realitása, a standard kísérleti párlat vehető megoldott kérdésnek, a hordókra kell egy okos gyűjtést kitalálni (arra is gondolva, hogy mi lesz a sorsuk a vizsgálatok után), meghatározni, hogy miket akar a társaság vizsgálni, kijelölni az érlelési körülményeket, aztán a bírálati szempontokat és mindennek az ütemezését. Pár év alatt elég komoly közösségi tapasztalatot ehetne felhalmozni.
De először azt kell kitalálni, hogy mit is akarunk tudni, mit szeretnénk összehasonlítani?
igen, illetve nem kéne összehasonlítani sztem, hanem le kéne szorítani a variáció számot és azon belül sok mintával dolgozni, mondjuk 5 paraméter alapján gyűjteni az adatot, 10 szezon lenne a program sok résztvevővel.
Szerintem kellene hozzá egy jó pince, ahol elfér, ezt kihagytad.
Nálam a jó pince jelentése, tisztaság, mindig egyforma hőmérséklet, közel azonos páratartalom. Ez sem könnyű.
A többivel hirtelen egyet is tudok érteni.
Lehet egy közös megszavazott végkövetkeztetés, lehet versenyek eredményei alapján és lehet mindenkinek egyéni.
Utóbbi alapján felbuzdulva magának olyat készít a jövőben, amilyen következtetésre jutott. Az érdeklődő egyén nyert éveket vagy pénzt vagy időt, a közösség tudást. A versenyeken meg érmeket:)
Különben mi értelme lenne? Tapasztalás, tudás, profin, kontrollált keretek között.
Boros topicban téma volt nemrég kérdésemre pont a páratartalom.
Daeriltől az alábbi választ kaptam, talán passzol ide és érdekes:
A hordók dongáinak hidratálását a bennük tárolt bor biztosítja. Amennyiben nincs bennük bor célszerű citromsavas/törzsoldatos vízzel feltölteni (a la Bakó Ambrus).
Ha nagyon száraz a levegő persze a hordók párolgási vesztesége nő. Vicces (egy ausztrál tanulmányban olvastam) de a párolgás az alkohol és víztartalmat eltérően érinti. Mindkettő alkotó a rá vonatkozó parciális gőznyomást szeretné egyensúlyba hozni. Mivel nem alkoholgőzben tároljuk őket az alkohol kipárolgásának sebességére a páratartalom nincs befolyással csak a légcsere sebessége. A víz párolgására viszont van befolyása a páratartalomnak. Így egy száraz levegőjű pincében a hordók alkohol tartalma tárolás során nőhet, mivel nagyobb sebességgel párolog a víz. Ellenkezőleg egy nagyon párás pincében az alkoholtartalom csökken, mivel a víznek nincs oka elpárologni a párával telített légkörbe.
Lehet, hogy sok más dolog hasonlóan itt is egy testvérpárlatnál (pl. brandy) már bevált eljárást célszerű először alapul venni, aztán a tapasztalatok függvényében a párlatunk sajátosságaihoz igazítani. Csendes Zsoltot kéne megkeresni, mint a téma egyik nagy ismerőjét, ha jól tudom az egyetemen is van érlelős kurzusa.
De először azt kell kitalálni, hogy mit is akarunk tudni, mit szeretnénk összehasonlítani? Én például a magam natúr-barrique-chips hármasával a különböző (módon előkészített) fák hatását szeretném kipróbálni, megfejelve mindezt az időtényező (érlelési idő) hatásának monitorozásával. A kísérlet alapjául szolgáló párlat fix, az érlelési körülmények szintén fixek, így a fenti paraméterek hatását tudom értékelni. Nyilván az eredmények az én hordóim, nálam tapasztalható érlelési körülmények között tapasztalható viselkedéséről fognak árulkodni, de hobbista szinten már ez is értékes tapasztalatnak nevezhető.
Ok, de mi lenne a teszt menete? Vennénk 4x20l új hordót mondjuk 4 fajta pörköléssel, beavatnánk az egyeztetett protokoll szerint, felhasználnánk a 80liter/65% teszt párlatot, amit előre egyeztetett helyen főzetünk/főzünk le a megbeszélt módon készülő cefréből. Mi lesz a tanulság? Melyik lesz a legjobb? Mindenkinek más fog ízleni. A "szakértő" véleményét elfogadjuk akkor is, ha valamiken másik ízlett? :)
Nyílván alapanyag függő következtetések lesznek, ahogyan pár gyártó is erre jutott, de ez végtelen számú eshetőség.
Kezdve az adott pálinkához passzoló hordó (fafajta, pörkölés, űrtartalom) és érlelő helység tulajdonságai.
Ha tematikusan megyünk úgy talán levonható következtetés szerintem, ha egyszerre sokra lövünk de nem alaposan, az rulett.
Talán ezért könnyű kezdésnek a törköly, nem csak mert olcsó (vagy ingyen beszerezhető) hanem mert erősen sejtjük, hogy passzol hozzá a borászoknál sokszor preferált zempléni tölgy.
Sok ismeretlent kivettünk kezdésnek. Persze az űrtartalom, pörkölés, érlelő helységgel számít, és szerintem észrevehető eltérések lennének.
Következő tesztalany lehetne a szilva, de az drágább lesz, több féle fafajta kell a hordó teszthez, tehát törköly variációk hatványozva hordó alapanyag fafajta számával, esetleg kétféle erjesztéssel bonyolítva. Ez már komoly csapatot kíván, de a törköly sikerein felbuzdulva talán lenne lendület.
A versenyeken gyors bírálat zajlik nagy szórással, komolyabb versenyeket, ahol a bírákat elő minősítik kisebb hibával. Ettől függetlenedni érdemes valahogy, mindenképpen van ebben ráció, hogy valahogy összegezzük ezt a tapasztalatot, ez lehetne egy új küldetése is ennek a fórumnak
Klub szerűen működni, egy teszt csak egy adott kombinációra ad információt, az nem elég, ezt sok taggal, sok tétellel, éveken keresztül kell elvégezni, a hordó változását lekövetni hogy merül ki, egy szempont rendszer szerint gyűjteni a mintákat és zsűrizni.
Talán még egy hordó esetén sem fix az eredmény, mert ízléstől függően lehet, hogy ami nekem kellemesen füstös, az neked ázott gyújtós ízű csak. De azért pár versenyen megfuttatva, meg persze (ami talán mégfontosabb) családban, barátok között tesztelve kirajzolódhat, hogy melyik technológia, mennyi idő alatt hoz jobb/rosszabb eredményt. Univerzális igazság nem lesz, mert minden paraméter kvázi változó és egyedi, beleértve a párlatot, a hordó anyagát, pörkölését és az érlelési körülményeket, talán nem véletlen, hogy a neves brandy gyártóknál annyira részletesen szabályozott és komplex érlelési protokoll van.
Mindezek ellenére hasznos dolognak tartanék egy jól kitalált szisztémára épülő "közösségi" tesztet, mert ha más előnye nem lenne, minthogy a hordós érlelés nagyobb figyelmet és elfogadottságot kapjon a hazai pálinkás világban, már megérte. Annyi irányban tapogatózik a pálinka a jövőt, fejlődést, kiteljesedést kutatva, igazából ez is lehet egy ilyen út, azzal a plusz pikantériával, hogy a minőségi hordós érlelés egyszerre lenne igazodás a modern trendekhez, valamint végtelenül hagyománytisztelő eljárás. Számomra pont ez a kettősség teszi vonzóvá a témát.
ki kell találni, hogy ezt a kérdést milyen szempont rendszer alapján lehetne feldolgozni, hogy kiértékelhető legyen, nekem fogalmam sincs, de sztem együtt sem tudjuk most éppen :)
Ezen gondolkoztam én is, semmi, csak az érlelő helység:D
Akkor szét kell osztani a hordókat.
Mert igazából egy valaki is végig tudja vinni az egészet az érlelésig, ilyen erővel csak a kóstoló bizottság negyedéves ülésére kell eljuttatni a mintákat:D
Szerintem vannak itt páran rajtam kívül, akik ismernek borászokat.
De csak magam nevében beszélve, kimerem jelenteni, hogy erre a tesztre ingyen szerzek szinte korlátlan:D, azaz nagy mennyiségű homogén törkölyt. Kell egy stabil hely, ideálisan egyben kierjeszteni, majd elvisszük snapszmesterhez, kifizetjük, szétosztjuk, megvan a közös, megegyező alapanyag. És szerintem nem rossz választás hordós érlelés tesztre a törköly.
Szintén lehetne közös kádár, aki profin garantáltan legyárt ugyanazt sokszor. Itt az a bökkenő, hogy az igazán gépiesített, sablonra ráállt kádár nem fog kis hordót készíteni. De tegyük fel találunk és mindenkinek megfelel, máris 2/2 egyező.
igen, de nem pár hónapos adatsorra mennénk rá, illetve lehet azt is, hogy összeállunk egy teszt sorra, de tartok tőle még a kiindulás sincs meg, én legalábbis amit eddig próbálkoztam zéró, ezt kár lenne sokszorozni :)
ez nem teszt lenne, hanem közösség építés hosszú távra, meg kell oldani, hogy tapasztalatokat tudjuk katalogizálni, végtelen sok fajta hordóval nem megy, ezért kéne össze állni
akkor tudnák előre lépni ebben, mint közösség, ha kitalálnánk pl 3 kádárt, akinek a hordóját használjuk és létre hoznánk egy nyílt dokumentumot, amiben egy szempont rendszer szerint gyűjtenénk a tapasztalatokat, az nagy dobás lenne
Én szeretnék a natúr hordónak is esélyt adni, mert nem vagyok benne biztos, hogy a barrique nem lesz-e túl harsány, tolakodó, pontosabban mennyire nyomja el a párlat alapkarakterét a pörkölésből adódó csokis, vaníliás, mogyorós íz. Ráadásul a külföldi, főleg szláv leírások alapján a szilva/törköly vonalon igen jó eredményekről olvasni a natúr hordókkal.
Van egy elméletem, amit kipróbálok vagy éppen pont cáfolok (még nem tudom, melyik lesz belőle), miszerint a hazai fórumokon sokszor előforduló "túlérlelés" legfőbb oka az, hogy egyrészt a legtöbben új kishordóval futnak neki, ami az elején nagyon harsány, nincs eléggé kiáztatva, pár nap dagasztás után, mikor már nem csöpög, már töltik is bele a pálinkát, az alkohol pedig elég masszív kioldást végez. Talán hosszabb beavatással, esetleg alkoholos áztatással (pl. vodka) kezesebbé tehető az új hordó is.
A másik ok pedig az, hogy az eddigi olvasmányaim alapján van egyfajta hullámzása a hordós érlelés folyamatának, és sokan az elején megijednek, amikor a szesz egy masszívat "karmol" a fába, és veszik is ki a hordóból. A leírások alapján a szlávok tőlünk északra és délre is ilyenkor várnak még, mert jön az érlelésnek egy olyan fázisa, amikor az előbb említett "karmolás" szépen kerekedni kezd, az intenzív faíz mögül újból előbújik az eredeti gyümölcs, csak mélyebb, érettebb formában.
Olvastam angolszász fórumozók tapasztalatát, miszerint pl. a szlovákoknál az igen hosszú hordós érlelésű tételeket találták a legfinomabbnak, pedig nem 200, hanem jellemzően csak 20-50 literes hordókról volt szó. Na most ez lehet a whiskes/brandy ízvilághoz szokott ízlelőbimbóik miatt, de akár az is lehet, hogy cloaked fórumtársunknak volt igaza, amikor egy viszonylag nagy vitát kavaró hozzászólásában arról értekezett, hogy igen is nagyobb létjogosultságot érdemelne az ópálinka, csak picit nyitottabbnak kellene lenni rá. A múltkor felrakott kishordó/nagyhordó arányszámok figyelembe vételével szeretnék erre a kérdésre is választ kapni.
Régebben feltett valaki képet egy "pörkölt" hordóról, olyan volt, mint egy szénszűrő, erősen krokodilos, el tudom képzelni, hogy ez valakinek nem jön be. Elég nehéz lesz ebben a témában is tapasztalatokat halmozni, mindegyik csak az adott hordóra fog vonatkozni, még a natúr is. :)
Az a tapasztalatom, hogy az első 2 - 3 tétel a hordóban ugyan olyan gyorsan veszi fel a színt és az ízt. 5L - es kis hordó esetében 10 - 14 nap, max 3 hét. Persze ez ízlés kérdése, ki milyet szeretne. Ami a natúr vagy a pörkölt változatot illeti, nekem a natúr jobban ízlik, selymesebb. Ez a szubjektív véleményem.
Azt már eldöntöttem, hogy ebből is összehasonlító teszt lesz, mert két kis hordót fogok kipróbálni, valamint a múltkor említett, ajándékba kapott pörkölt amerikai chipset (rudacskákakat). Ugyanabból a törkölyből érlelek mindhárom esetben, így össze tudom majd mérni a különbségeket. Az egyik hordócska natúr tölgy, a másik medium+-os pörkölésű, a chips pedig a leírás alapján hosszabb érlelésre (4+ hét) való, tehát enyhébb pörkölésűnek gondolnám.
Próbáltam elolvasni mindent, ami a fórumon a témában született, és azt szűrtem le, hogy a leggyakoribb hiba a hordós érlelésnél, hogy a kisméretű hordóban (főleg ha még új) túl sokáig hagyják bent a párlatot, és ezért túlságosan faízű lesz. Valamint az új hordó amúgy is jellemzően csersavasabb ízt ad, ami a következő töltetekkel folyamatosan csökken, ezért az első töltetet csak rövid ideig szabad a hordóban hagyni.
Na most a kérdés a következő: a hordó előírt beavatása, dagasztása után szerintetek van értelme egy kis ideig valami neutrális alkoholt (pl. vodkát) tárolni benne, hogy a kezdeti csersavasabb, harsány ízt az vegy fel, ne a pálinka, és így lassabb, harmonikusabb érlelést lehessen vele végezni a plusz alkoholos beavatás után?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Grat a páleszhez, csak az ágyazás dologhoz szeretnék hozzászólni a saját tapasztalatommal, csak hogy ne kelljen 6 hónapig várnod a végeredményre... :)
Szóval 3 fajta ágyas pálinkát csináltam idén, szilvából, meggyből, meg almából. A meggyet ágyaztam aszalt gyümölccsel, a másik kettőt frissel, pincében tároltam/lom kb. 10-15 fokos hőmérsékleten, 2-3 naponta "meglögyböltem" az üvegeket, amíg a gyümölcs bennük volt.
Az 1 és 2 hónapos érlelési idő között még van némi különbség ízben az aszalt meggynél, viszont a 2 és 3 hónapos között már nincs. Friss gyümölcsön ágyazva már az 1 és 2 hónapos között sincs sok, sőt az almánál a 2 hónapos verziót illetően már előjött némi kesernyés íz is, ami nem feltétlen baj, volt olyan tesztalany, akinek az ízlett jobban, nekem inkább az 1 hónapos jött be.
Szóval a helyedben 1 hónap után elkezdeném tesztelgetni. Persze ha elégedett vagy a végeredménnyel, akkor szűrés után még elteheted, nyilván érni fog utána is gyümölcs nélkül, de szerintem felesleges 6 hónapra rajta hagyni, mert lehet, hogy egy idő után már inkább ront az ízen, mint javít.
Kb. 30-40 kg fügét cefréztem be tesztnek. Egészen meglepően jó lett!
Használtam kozmaolajfogót, ennek ellenére 40%-on már opálosodik. Visszahűtve kellett újra szűrni. Fene sem érti, pedig egy csomó kozmaolajat leszedtem...
Egy extra kísérletet is csináltam. 45%-ra hígítva 2 litert aszalt füge ágyra tettem novemberben. Saját fügetermésemből aszaltam még az ősszel, az az alap.
Egészen döbbenetesen finom lett az eredménye! Kénytelen voltam a többi fügepálinkát is felhasználni ágyas pálinkának. Az sem volt rossz, de az aszalt gyümölcs egyszerűen megkoronázta!
A füge gyönyörű bordóra színezte a párlatot. A sok kioldott cukor miatt szinte sziruposan édes, kellemesen visszaköszön benne a füge íz és kicsit még kesernyés is. Emlékeztet az Unicumra, de általános vélemény szerint annál sokkal jobb.
Szóval most védelem alá kellett helyezni, mert 6 hónapig szeretném a fügeágyon érlelni, de ha így rájár a család, ez elég problémás lesz.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egy kedves fórumtárs hívta fel a figyelmemet levelezésünk során arra, hogy a jelek szerint megvan az év első hazai versenye: 9. Porrogi Pálinkaverseny, versenyigazgató: Gyenesei István (pálinkamester szakmérnök, nemzetközi pálinkabíráló). Nevezési határidő: február 10. Ágyas és hordós érlelésű pálinkával is lehet nevezni, 0.2l az elvárt mennyiség tételenként.
Ahogy olvasom, a gyermelyi versenyt is elkezdték szervezni, igaz konkrétumok még nincsenek, de kezd beindulni a versenyszezon a járványhelyzet ellenére is.
Felkerültek a szervező FB oldalára a VII. bácskossuthfalvai (vajdasági) kisüsti verseny eredményei. Kíváncsi voltam, hogy a hagyományos kisüstik világábanmilyen fogadtatásban részesülnek az oszlopos párlataim, de 2 ezüst és 2 bronz ezekért is járt, szóval a jelek szerint lehet oszlopos főzővel is olyan pálinkát csinálni, amit vállalhatónak ítélnek a kisüstihez szokott ízlelőbimbók. :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Opál lehet a hordótól is talán mert nem szűri, viszont ha nem upos, az első tányéron 55-56% lenne, ha így le tudja engedni, akkor valahol 1/2 egy menet. Blendelést tudnám még én is elképzelni, egy főzésen belül, de ezt leírtad, alapon indul, és elkezd erősíteni.
Azért kérdeztem ezt, mert én is egy vaskosabb tételt képzelnék el a hordóban, ahol a szélesebb ízvilág homályos részei egy egészet alkotnak a hordóval, viszont a virág és a gyümölcs megmarad.
Egy vékonyabb főzetnek max karaktert adhat a hordó, nem gondolnám hogy élő tudna valami extrémet hívni.
Köszönöm az infót! És a legutóbbi Ország Legjobb Pálinkája díjat (meg korábbi években szintén pár elsőséget) bezsebelő Brill kadarka törkölypálinkát (18 hónapos hordós érlelés) kóstolta már valaki? Mondjuk nem olcsó, a korábbi évjárathoz képest pedig közel kétszer annyiba kerül, de az ötlet, hogy kadarkából indultak ki, mindenképpen érdekes koncepció, felkelti az ember érdeklődését.
főztem 55%-ost egy időben 25%-os alszeszből, de nem ízlik, nem tudom hogy lehet, az nem utópárlatos semennyire, viszont opálosodik kb 10-12 fok alatt, azt próbálnám meg, hogy minden kikapcsol és fokozatosan emelni
Azon gondolkodtál már, hogy főzi oszlopon 55-re? Alapból két verziót képzelek, vagy totál leengedi, vagy kikapcsol szinteket. Ha az első, az ad némi támpontot, ha a második, minek az oszlop? Mást is tudjon főzni?
igen, illetve nem lehet tudni, én úgy szereztem tudomást róla, hogy az http://abszint.com/ on olvastam az értékelését, felkeltette az érdeklődésem, megrendeltem, leültem tőle, vettem megint egyet, padló újra, kijött új címkével, ez sem rossz, de "azt" nem hozza, nem évjáratos, gondolom a címke jelenti a váltást, azt várom mi lesz a következő epizódban.
"Nem tudom kóstoltál-e valamit ezek közül, de elég óvatosnak érdemes lenni, nekem a Zufanek érlelt szilván kívül más nem vált be, azt viszont érdemes megkóstolni"
Ez a Zufanek már többször előkerült itt a fórumon, mint pozitív példa, de a pontosítás kedvéért szeretném kérdezni, hogy konkrétan erről a termékről van szó?
A többi hordós tétel amit kóstoltál, miért nem jött be? Mi volt a fő oka a csalódásnak? Ár-érték arányban nem stimmeltek, vagy nem volt elég karakteres, testes, esetleg a gyümölcs íze veszett el benne? Melyik tételek voltak ezek (az Agárdi Szivar mellett)?
Kádártól kaptam hordó maradékot, szabadban szárított, kocsánytalan zempléni tölgy, a Kádár Hungary-tól származik, a legjobb magyar alapanyag, abból készített kis hordóhoz viszont nem jutottam hozzá (még).
Miből csináltad a chipseket? Ha jól emlékszem, Green Corner írta, hogy neki a sütőben készített chips nem hozta azt a minőséget, amit a lángon pörkölt fa, de arra nem emlékszem, hogy amúgy azzal mennyire volt megelégedve. Csak azért kérdem, mert nemrég kaptam egy kis csomag "gyári" chipset ajándékba (pontosabban csíkot, nem tudom, hogy ez még chipsnek minősül-e), és elgondolkodtam rajta, hogy ilyet azért házilag is elő lehet állítani, a pörköléssel meg az általad is mutatott skálán lehet próbálkozni. De mivel a hordós projektet már lassan 1 éve dédelgetem és most lassan realizálódik is, ezért a chipses kísérletezésbe bele sem fogtam, csak ez az ajándék chips-csomag felpiszkálta a fantáziámat, csak be fogom áztatni egy üveg valamibe.
amit próbáltam nem lett jó, nem volt türelmem hozzá foglalkozni vele, illetve ezek a pörkölt fadarabok nem tudom mennyire hozzák egy "gyári" chips teljesítményét, nem zártam még le az aktát :)
És hogy állsz a chips kísérletekkel? Azokkal sem sikerült még számodra tetsző érlelést megvalósítani? Emlékeztem a képeidre, mert megmaradt a "krokodil" kifejezés, de nem emlékszem, hogy a végeredményről is szó lett volna. Pedig a jelek szerint a chipses érlelés is már tudományos kutatások tárgya, nemrég olvastam egy lengyelek által összerakott tanulmányt, ami a különféle chipses módszerek és mennyiségek laborelemzését taglalta szilvapálinkára nézve, érdekes anyag.
A leírások alapján az ottaniak jellemzően kisüsti, masszív szilvából indulnak ki
Nem tudom kóstoltál-e valamit ezek közül, de elég óvatosnak érdemes lenni, nekem a Zufanek érlelt szilván kívül más nem vált be, azt viszont érdemes megkóstolni, oszlopon készül az 55%-os középpárlat, de nem ez vagy a kisüst, nem is a hordó, ami meghatározza a rendkívül vaskos beltartalmát, hanem a több fajta szilva és a természetes erjesztés, ezzel tudnak egyediséget adni a terméknek, ami egy szint felett elvárás kellene, hogy legyen.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Illetve az érlelés időszükségletén lehet növelni az endrepp által is említett részleges paraffinozással, amivel azért érdemben csökkenthető a kontaktfelület.
"ha jól emlékszem rendkívül kis hordókat tervezel, 5 liter. Ez fajlagosan nagyon sokat kap hirtelen fából, levegőből. Hosszan érlelni szerintem nagyobb űrtartalom a bevett gyakorlat."
Érlelnék én 80 literesben, de a kertből inkább csak 4-5 literes hordóra elég párlat jön össze gyümölcsönként, talán pont a szilva az egyetlen kivétel, jó évben 15-20 liter körül. Nyilván az 5 literes hordóban ennek megfelelően inkább csak pár hónapos érlelésben gondolkodnék, de ha nagyon elgurul a gyógyszer, akkor akár évjáratok közti blendelés is szóba jöhet, és azt már lehetne nagyobb hordóban, sokáig érlelni. Csak hát ez már elég költséges hobbi lenne így, és már így is helyhiánnyal küzdök minden téren, szóval első körben marad a kishordós, rövidebb próbálkozás, aztán az eredmények függvényében meglátjuk, hogyan tovább.
Mondjuk a hordós érlelés technológiájának, fogásainak netes bugyraiban elmerülve már most látom, hogy végtelenségig lehet bonyolítani, itt van például ez a cikk a Hardy cognac érlelésének összetettségéről, érdekes például a fokozatos hígítás módszere is. A háztáji kis mennyiségek mellett persze kisebb hordókról lehet szó, ami pedig - némileg ellentmondva az előző magasztos eszméket taglaló gondolataimnak - gyorsítja az érlelést, tehát előbb eredményre lehet jutni a kísérletezéssel. Az egyik hordógyártó oldalán találtam egy praktikus táblázatot, amivel a kishordós érlelés időigényét lehet kalkulálni a nagyobbaknál elterjedt ~200 litereshez képest:
"én, amit eddig kóstoltam hordóban érlelt pálinkát kereskedelmiből kb kiábrándító volt, az Agárdi Szivar illatban nagyot szól, de az íze.. árát nem éri meg összességében. Ilyen vékonyra főzött dolgokból a hordó elvesz és az egész élvezeti értéke nem emelkedik annyit. Én egy olajos, komplex, sokrétű, vastag italra számítok a hordóból, na ennek a közelében sem vagyok. Talán most szilvából sikerült egyet készíteni, ami ilyen brutál vastag, ahogy elképzelem mi lenne ideális és még esztétikus is, hogy érdemes lenne próbálkozni vele, de ebből pedig kevés van. Nem tudom van-e tapasztalatod, kóstolj meg valahol egy XO Calvadost, akkor lesz viszonyítási alap, hogy milyen lehetőségek vannak ebben.
de nem akarlak lebeszélni, érdemes kísérletezni, van olyan gyenge törkölyöm, ami így talán jobban tetszik, én ha ilyen kis hordót vennék, biztos barrique égetéssel kérném, az jó szilvához, törkölyhöz, sok időt nem fogod tudni bent tartani, mert fás lesz, kicsi a térfogat-felület arány, én parafonoztattam a fenekeket, így a 25literes, 45-nek felel meg az thiszem."
Még nem tudom, mit akarok, de azt nagyon. Leginkább két dolog piszkálja a fantáziámat: Balázs Géza néprajzkutató, nyelvész és pálinkabarát kiváló pálinkatörténeti írásait, valamint az itteni borvidék helytörténeti dokumentumait olvasva egyre jobban kitárul előttem a hazai égetett szeszes kultúra sokszínűsége (a rozsólistől a törkölykultúrán át a mai egymenetes világig), és azt gondolom, hogy az elmúlt évek általános pálinkatrendje bár jó, mégsem szabad egyedül helyes útnak tartani. Gondolok itt a tökéletes tisztaságú, könnyed, légies, illatbomba, puha párlatokra. És mondom mindezt egylépcsősként. Kicsit hasonló ez, mint a borok esetén az elmúlt 2 évtized, ahol szintén a könnyed, gyümölcsösebb irányba ment el a legtöbb borász, mert erre nőtt meg a kereslet, de azért amikor előkerül egy-egy nem 1-2 év után palackozott, végig hordóban érlelt nehéz, testes tétel valamelyik kínálatában, hát jól esik elmerülni benne. Szóval azt gondolom, hogy a pálinka kellően univerzális szesz, belefér a kristálytiszta gyümölcsösség, de akár a nehéz, érett, hordós karakter is. Kicsit úgy látom, hogy félünk a pálinkát hordóval bepiszkítani, miközben körülöttünk mindenki más bátran megteszi. Ha felmész egy direkt szláv égetett szeszes webshopra, a tételek egy jelentős része hordóban érlelt, nem is akármeddig:
2 évig érlelt:
Szintén 2 évig érlelt:
3 évig érlelt:
5 évig érlelt:
8 évig érlelt:
12 évig érlelt:
15 évig érlelt:
3 évig, de új hordókban érlelt apátsági szilva:
Szóval amikor ilyeneket láttam saját szememmel is tömegével a Balkán bármelyik országában, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy miért ne lehetne ezzel itthon is próbálkozni? A leírások alapján az ottaniak jellemzően kisüsti, masszív szilvából indulnak ki, szóval nyilván nem egy légies, egylépcsős irsaival kell nekifutni ennek a projektnek, de egy testesebb szilvában vagy törkölyben látok érlelési potenciált. A bevezetőben említett második szempontom pedig pont az érlelési idő. Valahol mindig nemesnek tartottam, ha valaki a célja elérése érdekében hajlandó volt türelmesen várni, még akkor is, ha sok értelme nincs. Na most ha elrakok érlelni akár évekre pálinkát, akkor azzal két legyet üthetek egy csapásra: egyrészt a türelem szakralitását csempészhetem a dologba (ami tehát pozitív értéket jelent a szememben, függetlenül a végeredménytől), másrészt garantáltan nem fogy el a következő gyümölcsszüretre a pálinkám, tehát nem esek abba a hibába, hogy mire akár csak beérne a palackban a nedű, már el is fogyott. Igaz ez utóbbit egyéb módszerekkel is lehet garantálni, családban idős bácsinak például a pincéjében leszakadt egy polc, a rajta lévő és elguruló pálinkás üveg pedig kb. 30 év múlva került elő, egyből meg is ünnepelték a cimborákkal!
Amit én tudtam volna ajánlani ,az neked nemigen használható.Nekem parabolamozgató nyit és zár egy ajtót, amit alkonykapcsoló vezérel.Egyébként ezekből láttam olyat is aminek egész rövid az útja....gondolatébresztőnek:)
Igen. De lehet, hogy akkor barkácsolok valami olyat kicsiben, ami a szagelszívók fölé kerül. Ami ha megy a ventillátor, elfordul, engedi a levegőt, ha leáll elzár. Mindenesetre köszi!
Elzárni nem tudom hogy lehetne hálózati árammal egyszerűen, esetleg egy mágnes szeleppel, viszont ha lassítod a ventilátor fordulatszámát, akkor nem fűti túl annyira és ritkábban fog kikacsolni, esetleg fojtani a nyíláson.
BBQ hőntartásra ( ezért írtam, hogy off- on, mert nem pálinkafőzés), az erre árult kis 5V-os ventillátor nem zár le légmentesen, ha áll is megy kus huzat.
Létezik ennek olyan verziója is ami elfér a konyhapult alatt. Vízaknás verziót sosem láttam. Olyan van még, hogy minden csaphoz teszel egy gyanta töltetet és azt csereled. De ezek a megoldások nem az életszerű használhathoz vannak, inkább csak alkalmi.
Nekem egy kicsi szakaszos üzemű központi vízlágyítóm van 25L-es gyanta tartállyal. Nálunk 25nk körül van a víz keménysége. 4köbméter víz után regenerál kb 4.5kg sóoldattal és kb 150L vízzel. Ennek üzemeltetése esetünkben havi kb 3000-3500Ft összköltség vízzel, sótablettával. Amint írták megváltozik a víz íze, kicsit édeskésebb lesz. Előtte sem ittunk belőle, mert nem valami tiszta a vízhálózat. (csatolt szűrőt pont tegnap cseréltem 2hónap után kidobom.) Viszont azóta nem veszünk vízlágyítót a mosógépbe (2-3naponta megy a kisgyerek miatt), a kávéfőzőhöz, vízforralóba, vasaló és a csaptelepek nem vízkövesednek egy kicsit sem, zuhanykabint nem kell lehúzni használat után, HMV tároló szintén vízkő mentes, kocsimosás nem szívás,... Csak előnyét tapasztaltam, és jóval többet költöttünk ezekre a vegyszerekre)
Ha az egész házat üzemeltetni szeretnéd róla, akkor nem nagyon oldható meg áram nélkül, mert 25L gyanta 10nk keménységű víznél kb 8-9köbméter vízhez elég azután vagy regenerálod, vagy cseréled. Utóbbi nem lenne olcsó megoldás.
Ha nincs áramod, akkor egyszerű a helyzet, mert olyan darab, ami elektromos felügyeletet is tartalmaz szóba sem kerül, ki kell találnod mennyi vizet szeretnél kivenni, bemenni egy vízszűrős boltba és venni egy akkorát, ami kiszolgálja az igényedet.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Létezik olyan valami, ami pl. 230V - al on/off működtetve egy nyílás nagyságát szabályozza? Kb. 0 - 5-6 cm2? Levegő beáramlás szabályozására? Mert az ócsó kis ventillátorok ha leállnak is átmegy rejtuk a levegő (bbq-hoz)
Ezek gyárilag úgy van kitalálva, hogy a 180 fokos visszahajtások éppen beférnek a menetes karmantyún.
Amikor véletlen tönkremegy, pl.: leég, akkor megdagadnak a fűtőszálak, szétrepednek, szétnyílnak az ívek nagyobb hajlítási sugarakat vesznek fel, deformálódnak. Ennél konstrukciónál még vége be is fog akadni (nagyobb lesz a visszahajlítási sugara) mikor kiakarod venni.
Furcsállom, hogy a tied ilyen hamar tönkre ment, milyen funkcióra tervezték a betétet nem mindegy, ha vizet forral jóval magasabb az üzemi hőmérséklete, mint egy vízmelegítőben. Itt azt írják, hogy a felhasznált anyagok is eltérőek lehetnek. Az sem szerencsés, hogy egy kötegben van 3db. Ennek sokkal többet kellene bírnia.
de nem akarlak lebeszélni, érdemes kísérletezni, van olyan gyenge törkölyöm, ami így talán jobban tetszik, én ha ilyen kis hordót vennék, biztos barrique égetéssel kérném, az jó szilvához, törkölyhöz, sok időt nem fogod tudni bent tartani, mert fás lesz, kicsi a térfogat-felület arány, én parafonoztattam a fenekeket, így a 25literes, 45-nek felel meg az thiszem.
Így néz ki a Tatramat mikor nincs hőmérséklet korlátozó, és valami rendellenes dolog történik:
Kinyílik a vége mint a tulipán. Ez egy 3x1 kW-os az volt szerencsém, hogy csak az egyik szál "nyílt" ki. Mikor tönkremegy nagyobb lesz a "U" fűtőszál átmérője, mint a fűtőszál menetvége. Ezért ezt kiszedni kb.: 2 órába telt, mikorra nagy nehezen kihúztam a lyukon. Én voltam a hibás mert víz nélkül próbálgattam, a gőztérben hőmérséklet érzékelő semmit nem csinált, ez nem ment volna tönkre, ha van rajta egy hőmérséklet korlátozó.
Gyárilag valószínűleg azért nincs rajta, mert HMV bojlerbe van beépítve, ott mindig tele van vízzel a tartály. A mi esetünkben elégé kicentizzük a vízszintet ezért ajánlott a korlátozó alkalmazása.
én, amit eddig kóstoltam hordóban érlelt pálinkát kereskedelmiből kb kiábrándító volt, az Agárdi Szivar illatban nagyot szól, de az íze.. árát nem éri meg összességében. Ilyen vékonyra főzött dolgokból a hordó elvesz és az egész élvezeti értéke nem emelkedik annyit. Én egy olajos, komplex, sokrétű, vastag italra számítok a hordóból, na ennek a közelében sem vagyok. Talán most szilvából sikerült egyet készíteni, ami ilyen brutál vastag, ahogy elképzelem mi lenne ideális és még esztétikus is, hogy érdemes lenne próbálkozni vele, de ebből pedig kevés van. Nem tudom van-e tapasztalatod, kóstolj meg valahol egy XO Calvadost, akkor lesz viszonyítási alap, hogy milyen lehetőségek vannak ebben.
A lyukba dugható fűtőelemeken többnyire nincs ilyen (legalább is én még nem láttam).
Ha Krumpli mindenképpen akar ilyen vészmegoldást, a legprimitívebb PLC-t is fel lehet erre okosítani... az más kérdés, hogy szerintem is túlbiztosítás.
Ha lyukba dughatóra akarod ráapplikálni, nagyobb bemeneti nyílás kell, mint a "gyári" fűtőbetété és kell hozzá készíteni dugót, arra rögzíteni az érzékelőt.
Ha külön lyukon vezeted be, akkor nem tudod a fűtőbetét felszínére rögzíteni.
Szerintem ez túlbonyolítása a dolognak, a vízszint érzékelőkkel (no meg a nyomásmérő figyelésével) én meg lennék elégedve.
Kis hordókban gondolkodom, 3-5 liter között, mert különféle tételeket szeretnék érlelni (elsősorban törköly, szilva, esetleg körte, alma, később akár borpárlat) és jó lenne kísérletezni. Hosszabb pl. fél éves vagy akár többéves érleléssel nem próbálkoztál, pl. fél év, több év? Ez pálinkás vonalon miért nem annyira népszerű?
idő után nem kezd emelkedni.. az bonyolult, kell hozzá valami logika, ha az érzékelőt ráteszed a felületre, azonnal letilt ha nincs víz, kapilláris alapon működni tud egy szimpla termosztáttal
mekkora hordóban gondolkozol? 4-6 hét kis hordóban, 22-24 fokos helységben, 65%-os alkohollal semmi bántót nem produkál a tölgy hordó nekem, de ezt éreztem egyenlőre határnak a hordó mostani állapotával. Illetve az a helyzet, hogy a jó pálinka tényleg nem lesz jobb a hordózástól, ízben visszalép inkább, szóval olyat kellene produkálni, pl egész szemesben, amiben van miből veszíteni, pl az EP-e lakkosságot bátrabban lehet bele engedni, mert azt biztos kivezeti, kb erre jutottam, idén ilyet készülök hordózni, ha összejön. Ami fontosnak találtam kis hordónál a markánsabb pörkölés, 65%-osan kiveszem van egy jó színe, ami higítás után kevés lesz és ez csak fakulni fog idővel, mivel merül a hordó
A hordós érlelés kapcsán maradt még egy megválaszolatlan kérdésem, ez pedig az alkoholfok. Ahány helyen olvasom, annyi megoldást javasolnak: van, ahol 45-55%-ot írnak, máshol szigorúan 60%-ot, de akad 65%-os előírás is. Mindenhol kiemelik, hogy a tervezett fogyasztási alkoholfoknál magasabbra kell belőni a várható néhány %-os alkoholveszteség miatt, valamint azt, hogy ha túl gyenge a párlat, akkor kevésbé kellemes "zöldebb" ízt von ki a hordóból. Na de mi számít gyengének? Az egyik leírás szerint már az 50% is... Szóval aki próbálta már, hány %-os formában töltötte hordóba érlelni a pálinkát?
főzőüstökbe gyárilag rá van rakva, nekik mást súgott az érzékük, a fűtőszálak ha szárazon maradnak ez védi meg a túlmelegedéstől, ha itt olvasgatsz le van írva hogy kell az érzékelőt elhelyezni, van hozzávaló biztonsági szerelvény is http://www.futoszal.hu/
Ma ezt megveszed EUR25-ért, halleluja, kiszerkeszted, megépíted a duplikációt (fixre forrasztva az alját az oldalához? a teljes alját szigeteléssel felfogatva? egyik jobb, mint a másik...) beépíted.
Kiég öt év múlva az egyik ág, ilyet égen-földön nem találsz, vághatod le a duplikáció teljes alját (ha forrasztottad), vagy beraksz vakdugót alulra és begyógyítasz a duplikációba utólag 3-4 egyenes fűtőbetétet (fúrás, tömszelence 100 fokra stb.).
A másik estben a kiégett 1-2kW-os betétet cseréled: kicsavar-becsavar.
Hőmérséklet korlátozót, hogy rakod rá ha csak lyukon keresztül csavarod be a fűtőszálat?
Tatramat-al is az a baj, hogy be lehet csavarni és ... félmegoldás. Most azon gondolkozok, hogy a annál az egyik fűtőszál kiáll kb 4 cm-t, és arra gondolnám rátenni az érzékelőt, ha találok olyat.
Általában a készülékeknél az elektromos patron szerelőlapra van téve.
Ha kiszerkesztesz egy adott konstrukciót, akkor kiderül, hogy melyik praktikusabb, ha átépítésről van szó, akkor a betétet valószínűleg nem lesz hova bedugni, mert nincs hely neki, 3db-ot meg főleg, EUR25, lehet nyugodtan egyben cserélni. Nem tudom mi folyik oda le adott esetben a hőszigetelés alá, akár hol van tömített kupak kell rá.
Hátránya, hogy meg kell bontanod a duplikációt a cseréhez, ami bármely fűtőszál rész halála esetén bekövetkezik (csak az egész cserélhető).
Karbantartás szempontjából nem lehet egy napon említeni a zárdugókon keresztül a gőztérbe berakott egyedi fűtőszálakkal, arról nem is beszélve, hogy az elektromos csatlakozás pont ott van (lent, középen), ahova minden lecsapódó pára, kifolyó trutyi szeret folyni.
(5) * A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(6) * Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(7) * Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én azt tapasztaltam, hogy a zöld dió a legvadabb törkölyt is semelegesíti.... szerintem teljesen mindegy, hogy milyen pálinkára rakjuk, a végeredmény mindig patent volt nálam. Természetesen a hibás pálinka kizárva, csupán arra próbálom felhívni a figyelmet, hogy nem fontos "semleges" pálinkát választani alapnak. Nem szoktam túlzásba vinni a fűszerezést.. egy kis szegfűszeg, vaníllia rúd, és a végén akácmézzel lövöm be...
Úgy látom kezd más irányba terelődni a dolog. Onnan indultunk ki, hogy kóstoltam a párlatot, és csak találgatjuk, hogy milyen módon állították elő zöld dióból!?
A lágy magban lehetséges, végtére is valaminek át kéne alakulnia terméssé.
Az erjesztés szerintem is elég érdekes lenne, tekintettel a brutális csersav (?) tartalomra (nem hiszem, hogy annak annyira örülnének az élesztőgombák).
Aki egyszer is kóstolta, az tudja miről beszélek. :-p
Nem is láttam még zöld diót lehullva megerjedni. :-)
Mondjuk az érett dióban (100g) már csak nyomokban van (0.06).... de cukor se sok (2.61).
A likőrt én is rendszeresen megcsinálom, évente egy bizonyos mennyiséget(ált almapálinkát használok alapanyagnak), itt most zöld dióból készült pálinkáról írtam, szerintem ritkaságnak számít, az aromája igen különleges(ez talán jellemzőbb, mint kellemes).
Évek óta csinálok "likőrt" geist-elve (zöld dióból és semleges pálinkából, 2 hónap hét áztatás után leszűrve és fűszerekkel áztatva még legalább 2 hónapig, utána szűrés, kevés méz), de túl jó ahhoz, hogy lepároljam pálinkának.
Pár napja sütőtök pálinkát ízlelgettem, Mátrából valót. Csalódást okozott jó értelemben, teljesen "iható" volt, pedig felkészültem, hogy a második kóstolót kihagyom, nem tettem. A zöld dió pálinkával hasonló volt a helyzet(kóstolásra kaptam), mindig halasztgattam, mert az illata nem sokat ígért, de kóstolva sokkal többet mutatott a vártnál....
Én a kormos dugóra gondoltam:), de itt egy érdekes eset: a helyi KTSZ egyik brigádja ún brigád pálinkát főzetett. Hogy ne legyen semmi trükk, mert az italt ugye egy sem szerette:), a telephely közepén álló lemezbódé asztalán elhelyezték a tölgyfa hordót lepecsételve, az megfelelő alkalmat várva, hogy azt közösen elfogyasztják. Igen ám, de a heti ellenőrzéseknél egyre könnyebb lett a hordó, már jelentős mennyiség hiányzott, viszont a hordó érintetlen maradt, hiába vizsgálták, a bódé zárját sem nyitották ki.
Az egyik szemfüles dolgozót nem hagyta nyugodni a dolog, kifigyelte, hogy a festő kolléga a lemez mellől elhúzza a követ, bebújik, majd a hordó dongáját hátra peckelve, az általa fúrt pici lyukból kipiszkálja a dugót, és lassan ereszti a nedűt az üvegébe:)...hát együtt jól elnáspángolták, a pálinkát megítták, és többet nem főzettek közösen.
Még mielőtt ettől is jobban felkavarodna a presszió állóvize , jelzem ennek egyik oka hogy nincs mit főzni:) a hordó belseje olyan lesz amilyet rendelsz. Azok a kádárok akik lakkozzák kívül, azért teszik mert esztétikusabb.Ennélfogva eladhatóbb.Derecskén ha azt kéred a mestertől hogy csak annyi pörkölés legyen benne ami a hajlításhoz feltétlenül szükséges, akkor olyat csinál. De megpörkölheti jobban is.Aki igényli a parafinozást, az azért teszi hogy a hordó kevesebb pálinkát "lopjon el tőle".
lakkot azt nagyon idegennek tartom a témától, mint esztétikailag, mint levegővel való érintkezés szempontból, ami lényeges még az a páratartalom, hiába volt anyag benne, megnyíltak a dongák, keresnem kellett olyan helyet, ahol párásabb a levegő, több hét telt el, mire összezáródtak
Köszönöm mindenkinek a hordó dagasztással kapcsolatos válaszokat, hasznos volt ennyi infót olvasni. Lenne még két kérdésem a hordós érlelés kapcsán:
1. Lehet kapni belül pörkölt (de nem paraffinozott) hordóból kívül lakkozottat és kívül lakkozatlant is. Pálinka érlelése szempontjából van érdemi különbség a kettő között? Mármint több helyen olvastam negatív véleményt a kívülről lakkozott hordókról, máshol viszont teljesen helyénvalónak tartják, illetve több öregebb kádár is így gyártja, kívülről lakkozva a kishordóit. Mi az igazság/tapasztalat ezen a téren?
2. Hány %-os formában ajánlott a pálinkát hordóban érlelni? Olvastam 45-55%-ot de 60% fölötti értéket is, ahol azzal érveltek a magasabb szeszfok mellett, hogy a gyengébb pálinka zöldebb ízt von ki a hordóból. Valahol 80%-os pálinka érlelésről is olvastam. Itt kinek mi a tapasztalata?
Ezt a "félműveltséget" hívják alkalmazott nyelvnek (és nem azt, amikor jellemzően öreg, a II. Vh előtt iskolába járó emberek valamennyi tankönyvi szókinccsel és alapszintű szemantikai ismerettel Cicerónak érezték magukat).
Szerintem nem jó az érvelés, nem ellentétes előtagokról van szó, hanem valamilyen időben felhalmozódott jelenség levezetéséről, csökkentéséről, felszámolásáról. Lásd decommission (leszerelés pl. fegyver vagy atomerőmű esetén), decompression (búvároknál a nyomáskiegyenlítés mély merülés utáni felemelkedéskor), decontamination (vegyi vagy sugárzó anyaggal szennyezett felület mentesítése), decomposition (pl. elhalt sejtek lebomlása), deconsecration (szakrális tartalom/jelleg elvesztése, pl. templomból múzeum).
Amit biztosan kimerek jelenteni, az új tölgyfahordó (Ha nem pihent a fa alapanyag 3 inkább 4 éven keresztül a szokásos eljárással, ahol kioldódnak a nem kívánatos dolgok, és a jellemző inkább a 2 év) forrázása boroknál nem hogy marhaság, hanem kívánatos.
én is végig olvastam mindent ezzel kapcsolatban és találtam egy véleményt, ami szerint a forrázás egy marhaság, most nem találom, lehet elnyelte a depresszió :)
a gonoszkodás nem neked szólt az én értelmezésemben, hanem annak, aki ezt a kifejezést X évvel ezelőtt útjára indította, használatban van széles körben, ez nem kérdéses, beépült a nyelvbe :)
-depresszió (nyomásveszteség) tejesen elfogadott és helyes is. Anno még engem is ezzel a kifejezéssel ismertették a belső égésű motorok működési elvét(de én tanultam latint is). Főleg az autóiparban használatos, íme egy példa:"a növekvő hengertérbe szívó motoroknál a depresszió hatására benzin-levegő megfelelő arányú keveréke áramlik be...."
Én is így tudtam, de már nem vagyok biztos semmiben:) pl biztosan rosszul ragoztam. Meg a tapasztalatom is ez volt, azért írtam a végére a jelenséget spada-nak, de az is tuti sántít, lehet hogy meg sem történt ?!
Mondjuk hordót forrázni is csak azok tudnak szakszerűen, akik még tudnak tisztességesen latinul, ó-görögül:D
Apám mindig mondta, hogy ez a fiatalság már nem tanult latinul, nem is értik, mit beszélnek. Aztán egyetemen volt egy idős matematika professzorunk (Rózsa Pál), aki amikor elérkezett az ún. antiszimmetrikus mátrixokhoz, megfordult, ránk nézett, és megkérdezte: "Mondják, maguk tanultak görögül? mert, ugye, az anti- és a szimm- előtagok nem férnek meg egymás mellett. A helyes kifejezés a ferdén szimmetrikus mátrix."
Ha nyelvészkedünk, akkor presszió - nyomás, kom - össze, kompresszió - összenyomás, de - szét, depresszió -szétnyomás, dekompresszió - szétösszenyomás. Olyan, mint ha kijózanodás helyett azt mondanánk, hogy kiberugás. :) Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, hogy a félműveltség eredménye, hogy hasonló szavak itt-ott meghonosodtak.
Jól használtad, a kompresszió/de-kompresszió vagy depresszió, valamihez viszonyított túlnyomás vagy vákuum. A hordóban, ha légtömör, akkor a forró víz kihűlése után depresszió alakul ki, az abszolút légköri nyomáshoz képest.
Hogy nem szakszerűen használtam a kifejezést, az tény:)
Hogy ettől még létezik, max nem ismered, az egy dolog:)
"Vákuum, depresszió Vákuum: légköri nyomásnál kisebb abszolút nyomás. (Nagy vákuum - kis nyomásérték.) Depresszió: két nyomás (pl. a légköri nyomás és a vákuum) közötti különbség. (Nagy depresszió - nagy nyomásérték.)"
Hogy nem ez a lényeg a leírásban, az nézőpont kérdése:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Forrázás. A hordóba - űrtartalma szerint - 5-20 l vagy több forró vizet öntünk és erősen bedugjuk. 10-15 percig hengergetjük, himbáljuk. Közben hol az egyik, hol a másik fenekére állítjuk, hogy a forró víz mindenütt behatolhasson a dongák pórusaiba. Ezután a dugót óvatosan egy pillanatra kiütjük és a gőzt kiengedjük, majd ismét hirtelen bedugaszoljuk a hordót. Ekkor meghengergetjük, majd fenékre állítjuk, és megvárjuk, amíg a víz hűlni kezd benne, akkor kiöntjük. A forrázást egyszer-kétszer megismételjük."
Amúgy ha jól sikerült, amikor a végén kiveszed a dugót, érzed, hogy rántja vissza a nevezzük vákuumnak vagy depressziónak.
"A következő nap zubogó forró vízzel teletöltjük. Ledugózzuk. A kirepülő dugóra vigyázzunk, szemünktől fordítsuk el!"
Ezt úgy szokták, hogy miután forró víz bement, rendesen ledugózod, hogy ne véletlenszerűen nyomja ki, átmozgatod rendesen, ahogy szokás mosni. Na ekkor leszel óvatos, megpróbálod úgy lazítani a dugót kalapáccsal, hogy ne repüljön el a szomszéd faluig.
Akárhogy is:))) de visszateszed gyorsan, és a lehűlő gőz-víz kirántja a fából (azt mondják) a nyers, csersavas íz egy részét.
ez attól is függ honnan származik a hordó alapanyaga, a kádárt kell megkérdezni akitől vásárolsz, egy mezei tölgy csersav tartalma más, mint egy zempléni kocsánymentesé, én áztattam kb 1 hétig párszor cserélve a vizet, lehet érezni az illatán, hogy lágyul el, elsőnek olyat érdemes beletenni, amitől nem vársz semmit 1-2 hétre, medium+ pörkölés, nekem a közepes kevésnek tűnik
Hordós pálinkaérlelésben kérném a tanácsotokat. A hordó első használat előtti előkészítése kapcsán eddig ahány kádár/forgalmazó leírását olvastam, annyi egymástól picit/nagyon eltérő metódust láttam a dagasztásra, felavatásra. Idézek néhányat:
""Hideg vízzel megtölteni és naponta lecserélni a vizet. Ezt tegye meg minimum ötször!"
"Hideg vízzel bedagasztjuk. 1 napig a vizet benne hagyjuk. Másnap a vizet kiöntve, hideg trisós vízzel újra feltöltjük. (Két púpozott evőkanál trisóval.) Egy napig állni hagyjuk. A következő nap zubogó forró vízzel teletöltjük. Ledugózzuk. A kirepülő dugóra vigyázzunk, szemünktől fordítsuk el! Befejezésül hideg vízzel addig öblögetjük, míg kristálytiszta víz nem jön a hordóból. Ez után tölthetünk bele pálinkát. Az első pálinkát kb. 1-2, a második töltést pedig 3-4 hónap után öntsük ki belőle. A következő adag pálinkát már tarthatjuk benne huzamosabb ideig."
"Legelősször be kell áztatni (teli kell tölteni hideg vízzel és naponta pótolni az elszivárgó vizet ) majd megvárni amíg a hordó bedagad és nem szivárog sehol és jópárszor átöblíteni, hogy a kiázó csersavak ne tegyék tönkre a pálinkát. Ha 1-2 nap alatt bedagad a hordó,akkor is javasolt az 1-2 hét áztatás. Az első pár töltéskor javaslom hetente ellenőrizni a hordóba töltött pálinka minőségét. Néhány töltés után már lehet hónapokig majd évekig is tárolni a hordóban a pálinkát."
"Mivel a fahordók dongáinak pórusaiban sok az olyan anyag, ami rendkívül kellemetlen faízt adhat a pálinkának, ezért rendkívül fontos a hordó megfelelő előkészítése. Nézzük akkor azt az öt lépést, amit mindenképp célszerű elvégezned mielőtt használatba veszed a hordót: Áztatás: Először a hordót töltsd tele hideg vízzel és tartsd benne 2-3 napig. Célszerű, ha ezt a műveletet kétszer-háromszor megismétled. Forrázás: Ezt követően önts a hordóba űrtartalma szerinti literenként legalább 1 dl (vagy több) forró vizet, majd 10-15 percig himbáld, közben hol az egyik, hol a másik fenekére állítsd. Itt a cél az, hogy a forró víz mindenütt behatoljon a dongák pórusaiba. Ha ez megvan, a dugót egy pillanatra üsd ki (vedd ki), hogy a forró gőz kijöjjön a hordóból, majd ismét dugaszold be, néhányszor himbáld meg ismét és állítsd fel a hordót. Várd meg amíg a víz hűlni kezd és öntsd ki belőle a vizet. Ezt a műveletet (vagyis a forrázást) még kétszer ismételd meg. Forró szódás kezelés: A kiforrázott, de még langyos hordóba önts 3%-os forró szódás (trisó, de a gazdaboltokban is kapható mosószóda is megfelelő) oldatot és ugyanúgy forrázd le, ahogy az előbb leírtuk. Újra forrázás: Ha ez megvan, akkor a szódás részek eltávolítása végett a hordókat ismételten tiszta forró vízzel forrázd le. Az újra forrázást követően pedig a hordót 2-3 naponként váltott hideg vízzel újra áztasd ki, amit ismételj meg két vagy három alkalommal."
"A hordót kiöblítjük langyos tiszta vízzel (hogy az esetlegesen belehullott por vagy szennyezõdés kijöjjön belõle.) Lehet megtölteni a hordót borral, vagy pálinkával. A hordót tölthetõ formában hozzuk forgalomba. A hordót nem szükséges és nem is szabad semmilyen különös mosási vagy áztatási módszerrel beavatni!"
Na most akkor:
- Hideg vagy forró vízzel?
- 5 napig vagy 2 hétig?
- Trisó vagy nem trisó?
- Hetekig egy vízzel vagy naponta cserélve?
Aki csinált már ilyet, hogyan vette használatba első alkalommal a szűz hordóját?
Az én hűtőmről állandóan folyik üzem közben amúgy is. De elfogadom, hogy nehezebb beállítani.
Jó ezen "agyalni," mert kitaláltam közben magamnak a tutit. Kicsi pénzből kicsi munkával. Egyszerű és nagyszerű! Nem viz, hanem léghűtés. Nincs hibalehetőség.
Nem jól gondolod. Legyen a páracső 1.5 méteren és a spirálhűtő vízszint 1.2 méteren. A páracsőtől lefutó slag megemeli azt a 30 cm-t. Pont úgy, mint amikor egy hordóból kifolyik a bor amikor megszívjuk a slagot.
Értem! Ez azt jelenti, hogy a hideg víz nem jó. De, megoldható a hűtő meleg vize is szabad folyással. 2 műanyag cső az egész. Az egyik a hűtővíz tetejére lógatva, a másik meg a lefolyóba le szabadeséssel. (még szabályozható is a hőmérséklete, hogy mennyire engedjük le.) Esetleg egy kis szelep rá, hogy lehessen szabályozni. Az biztos, hogy a léghűtés az stabilabb megoldásnak látszik.
az nehéz ügy, kicsi a víztér és olyan mértékben kell leszabályozni a hálózati nyomást kis térfogatáramra, amit már nem lehet normál épületgépészeti szerelvényekkel megoldani, ennek a kettőnek az eredménye, hogy instabil lesz az egész, egyszer nem történik semmi, tekersz rajta és megáll a folyamat mert lekondenzál minden, ~60fokos vízzel már könnyebb lenne
Valóban, Liebig-hűtőt is lehet deflegmátorként használni. Ilyenkor sorba kell kötni a hűtőt és a deflegmátort, mérni a hűtőből kilépő és a deflegmátorba belépő hűtővíz hőmérsékletét, ezzel lehet a deflegmáció/fűtés arányt kézben tartani. Sajnos, nem egy stabil munkapont, kell rá egy szabályzókört építeni, ami a hűtővíz sebességét szabályozva tartja stabilan ezt a kérdéses hőmérsékletet.
Még azon gondolkodtam, hogy a páracsőre csinálnék egy X hosszúságú köpenyt, amibe menne be a hideg víz, majd a hűtővízbe folyna. (az amúgy is táplálva van.) Szerinted a 22-es csőre milyen hossz kéne egy 35-ös átmérőjű köpenynek? (Ezt könnyebben meg tudnám csinálni)
Az a hűtőspirál nem olyan súlyos. Az biztos, hogy lehetne jobban fixálni, de egy hosszú erőkar tud rajta nagyot feszíteni. A hűtővíz egy műanyag edény, ami eléggé vékony falú. Majd, ha találok jobbat, akkor csere és fixebb lesz. Ez csak esetleg évi 3 X van megtöltve, úgyhogy nem nagyon "fejlesztem" a cuccot.
nem konkrét sűrűségre gondol ez az archaikus nyelvezetű megfogalmazás, amit azt hiszem a Pallas Lexikonból származik, de igazad van, megtévesztő lehet, maradjunk a "kevésbé illékonynál" :)
"Ekkor a gőzből minden nehezebb összetevő távozik a kondenzálódás előtt"
"A nehezebb (kevésbé illékony) anyagok visszafolynak az üstbe, csak a könnyű gőzöket "
Csak a pontosság kedvéért: A víz molekulatömege 18, az etilalkoholé 46, az etilacetáté 88. Mégis az etilacetát a leillékonyabb, a víz a legkevésbé illékony közülük. Az illékonyság egyáltalán nem a molekulatömegtől függ. :)
Köszönöm szépen! Ezt a fordított kúpot kell úgy csinálnom, hogy ne emelje nagyon a magasságát
az üstnek, mert akkor a hűtőt is emelnem kéne. Vagy a függőleges csövet a páracsőtől lefelé. Ez meg a stabilitás rovására menne. Ezért gondoltam, hogy 35- 45 fokban csinálom a kúpos részt, mert az még talán kezelhető nekem.
a deflegmátor hőt von el a gőzből, így a nehezebb részek kicsapódnak, ez a flegma/reflux, ennek van olyan íze, amit elcsíptél, én azt vettem észre egy függőleges felület több hőt ad le, mint egy vízszintes, nem érdemes a formába semmit bele képzelni, a döntő tényező a felület nagysága
Bocsánat, ha nem jól fogalmaztam. A Gömbhöz hasonló az egy vázából lett volna, de az kicsi ezek szerint. A kéményszerűt azt csinálnom kell, viszont azt meg tudom csinálni ellentétben a gömbbel. Áramlástanilag csak annyi, hogy olyan szögűre csinálnám, ami a legjobb. A lényeg, hogy valami legyen, mert a visszacsepegő keserű cucc nem valami bizalomgerjesztő. Bár, a kész pálinkában nem érződik ez. Nem tudom, hogy ez a visszacsapódó anyag nagyságrendileg mennyi 40 L cefrénél?
Az alak elsősorban hagyomány és esztétikum, kisebb részben áramlástani okok. Ember nincs, aki a terméket kóstolva arra jut, hogy inkább hagyma alakú deflegmátort kellett volna használni, ehhez a gömb nem annyira jó...
Köszönöm szépen a hozzászólásaitokat! Én azért gondolom, hogy használhat, mert a páracsövem egyszer lelazult a kupolánál, és könnyezett vissza valami folyadék. ( a cső deflegmációs hatás miatt gondolom) Ezt megnyaltam, hogy mi. Hát egy kesernyés nagyon rossz víz ízt éreztem. Ezt teljesen ki szeretném szűrni, ami csak hasznos lehet én úgy gondolom. De, a tanácsotok alapján ezzel a kicsi
kialakítással nem foglalkozom. 40 L-es üsthöz ez a 1,5 L ez akkor nagyon kicsi.
Egy dolog biztos: rosszabb nem lesz tőle(a méret lehet akár nagyobb is)! Egyrészt növeled a deflegmációt, másodsorban részben vagy teljesen megakadályozod az áthabzást (bizonyos esetekben), harmadrészt akár esztétikai szempontból is előnyös lehet....
Ha változtatsz, akkor érdemes markánsan bele nyúlni és 10-20%ban gondolkozni üst térfogathoz képest, egy 6literes réz bogrács pl érezhető változást tud produkálni, 1.5liter miatt nem érdemes átalakításba kezdeni.
"Azért, mert itt olvasom, hogy deflegmátor nélkül nincs "komoly" főzőberendezés."
Ez félreértés, a fenti kijelentés csak az oszlopos, egylépcsős főzőkre igaz, ott ráadásul aktív, htűővízzel szabályozott deflegmátorról van szó, a működési elv következménye. A kisüstinél ez nem követelmény.
Azért, mert itt olvasom, hogy deflegmátor nélkül nincs "komoly" főzőberendezés. Ezt megtudnám magam oldani. Nézem az amerikai "holdfény" főzők berendezéseit, ott a kupola kialakítása nagy deflegmációt tesz lehetővé. Ott egy fordított csonka kúp alak van betéve + a kupolába. Ez az enyémről nem mondható. De, gondolkodtam azon, hogy ha a páracsövet meghosszabbítanám egy méterrel az is tudna kb. ennyit. Az egyszerűbb lenne. Amit az esztétikumgól írsz, hát azon nem dobna az én megoldásom. :)
Üdv mindenkinek! Újabban ritkán szólok hozzá, most ezt a hsz-t látva mégis megkérdezem,azért szeretnél rátenni mert úgy esztétikusabbnak találod, vagy nem elegendő a deflegmációd?
Üdvözlök mindenkit! Egy technikai kérdésem lenne. Adott egy 40 l-es üst. 22 mm-es páracső megy a kupolától a hűtőre. Tennék rá egy gömb alakú deflmeglátort, ami 1,5 literes űrtartalmú. (durván 140 mm átmérő) Ez érne valamennyit? Vagy mi az optimális méret? Persze ez tudom, hogy kezdetleges megoldás az itteni profi megoldásokhoz.
Nem erről szól a dolog. Nem is szeretnék senkit meggyőzni semmiről, sem bizonygatni olyan tényeket melyek már százszor leíródtak, pro és kontra. Hadd járja mindenki a maga útját. Tudod, mindig vágyakoztam egy nagyon jó főzőre, ami minden igényt kielégít, most megtehetném, hogy hazaviszem beállítom a sarokba és holnap már főzök vele. És ez nekem most elég, elég a tudat, hogy megtehetném. Nem tudom, hogy megértettél-e(nincs jelentősége)de ez így jó nekem, nem vágyom többre egyelőre......
Nem semmi, biztos kicsiben is meg lehetne csinálni, de az évi max 86 literhez amit mi főzünk, és az sem csak törköly, nem sok értelme lenne. De kellő őrültség, és vastag pénztárca esetén lehetséges .
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
..."Olyan leeresztő amin a törköly is kimegy? Hááát olyan csak a mesében"...
Pedig van olyan, sőt még spéci "törkölykeverő" is volt benne... a "Márton és Lányainál" voltunk 4-éve és ott volt egy Kothe gép, amit direkt törkölyhöz készített a cég...kb 30-centis "búvónyílás", hátul tolózárral...vízszintes tengelyű, kétoldalt csapágyazott, kétrészes hajlított keverő...
Mindenképpen ragaszkodsz a duplikációhoz? Én a duplafalút váltottam le szimplára, tudom, hogy technikailag visszalépés, de hátrányát nem tapasztaltam(sőt), kisebb menyiségek, mint cefre, mint alszesz esetében előnyösebb, ez volt az egyik szempont. Sosem égett le semmi, a végtermék minőségét pedig nem befolyásolja.
A törkölyt nem lefelé szedik ki, ha haladni kell, hanem felfelé, egy perforált lemezt tesznek alá, amin vagy egy kengyel, ezzel ki lehet emelni, mint egy pogácsát elektromos csörlővel.
Ha időm lenne rá, mondjuk nyugdíjas lennék, akkor elgondolkodnék rajta, nem is a pénz miatt, hanem mert jó érzés segíteni másoknak is abban, hogy becsatlakozzanak a pálinkafőzés világába. Ezért segítek a kollégáknak is e-mailben, akik eddig hozzám fordultak kicci-occó oszlopos témában. Külföldi fórumon több helyen is találkoztam hasonló önszerveződő beszerzésekkel, közösségi webshopokkal, amivel mindenki nyer: a beszállítónak van egy kvázi állandó és ingyen reklámja a pozitív visszajelzésnek és közösségi ajánlásnak köszönhetően, a közösség pedig a mennyiségi kedvezmény és az elérhető készlet miatt olcsóbban és hamarabb jut a szükséges alkatrészekhez, amit ráadásul előtte mások már leteszteltek, kitapasztaltak, tehát nincs zsákbamacska.
De amíg itthon még egy szakfórumon is elhangzik az, hogy az oszlopos főző sz@r, meg csak vodkára való, a hazai gyártók egy része pedig a sima töltetes oszlopot is el tudja adni aranyáron, addig nem sok esélye lenne a dolognak...
"Én munkában, képzettségben, tudásban, felszereltségben nem látok különbséget nyitott olajos és 1 bar próbanyomásos üst kivitelezése között. Mondom úgy, hogy már egyet nulláról megépítettem, kettőt javítottam, mindben állt a 1,6-2 bar nyomás, és a végzettségem nem hegesztő. Anno vettem egy AWI-t internetről tanultam meg hegeszteni."
Én csak abból indulok ki, mint hegeszteni nem tudó mezei halandó, hogy a piacon nem találtam 200e Ft körül 80-100 literes duplafalú, zárt vizes üstöt, nyitott olajosat viszont legalább 4-5 kisiparosnál (többnél ráadásul 200e alatt is). Ebből azt szűrtem le, hogy a nyomásálló konstrukció "be van árazva".
A szabályozható reflux annyira alapvető egy egylépcsős főzőben, hogy nem is értem, hogy lehet anélkül árulni. Főleg, hogy még helye sincs, ahová utólag lehetne beépíteni.
Az a helyzet, hogy nem fejtettem ki a kívánság minden részletét:)
100l, vizes dupla, elektromos fűtés, leeresztő amin a törköly sem probléma, üst felett réz gömb, melléépítve oszlop... így megkönnyíti a dolgot, mert kevés van:D
Én munkában, képzettségben, tudásban, felszereltségben nem látok különbséget nyitott olajos és 1 bar próbanyomásos üst kivitelezése között. Mondom úgy, hogy már egyet nulláról megépítettem, kettőt javítottam, mindben állt a 1,6-2 bar nyomás, és a végzettségem nem hegesztő. Anno vettem egy AWI-t internetről tanultam meg hegeszteni.
Csak az elmúlt másfél hónapban annyian kerestek e-mailben az oszlopom miatt, hogy megérné csinálni rá egy kis webshopot, leboltolni a kínaiakkal egy kis mennyiségi kedvezményt, és örülni, hogy pörög az üzlet.
De az, hogy még a réztölteten is spórol a hazai gyártó, ami egyrészt a rendszer lelke, másrészt tényleg filléres tétel, nos ez már alja dolog.
"ez így rendben is van, egy kompromisszumos megoldás ha nem olcsóbb, akkor fel sem merül, mint megoldás"
Hiába na, a topik felhajtotta a gőzös nagykonyhai üstök árát, így az már nem alternatíva! :)
így is durva, hogy már télen le kell adni a rendelést egy sima olajos üstre is, ha még az idei gyümölcsökből főzni is akar az ember, annyira be vannak táblázva a hazai kisiparosok.
"Ha megnézed, a fénykép a honlapon elég tré, láthatóan le van vágva a teteje. Lehet, hogy valójában van ott még rajta egy vizes deflegmátor?"
Ismerem személyesen, nincs semmi az "oszlop" tetején. A cső vége le van zárva ((hegesztett zárólap), és a csőtető alatt picivel van egy derékszögű csatlakozás egy kisebb átmérőjű csőhöz, amin keresztül jut át a pára a Liebig-hűtő belső csövébe.
Ez a legegyszerűbb északi szláv zugfőző berendezések receptje, igaz már ott is alap a vizes deflegmátor, az alábbi cucc például 50e Ft-ba kerül az oroszoknál és lengyeleknél is (pálinkához annyi kell, hogy az acélszivacsot rézhálóra kell cserélni, kb. 2-3e Ft-ból megvan):
Ezzel csak arra akarok utalni, hogy egy deflegmátor nélküli, hiányos töltetű oszlopért kb. 100e Ft-ot elkérni nem túl korrekt dolog, amikor egy hasonló méretű, alapszintű, fejhűtővel ellátott töltetes oszlopot kb. feléből ki lehet hozni.
Nekem is van egy kis szimplafalú -keverő nélkül- tisztázónak (ha már nem tudok kint főzni a naggyal), de én nem vagyok olyan bátor, hogy cefrét rakjak fel benne. :-p
Még a kézihajtány is jobb, mint a semmi (a "leégésgátló", "dupla aljú" és egyéb izéket felejtsük el).
Nyilván az anyagköltség nem indokolna jelentős különbséget, de gondolom aki tud és ki mer adni a keze közül 1 bar nyomásállóságú üstöt, az szereti megkérni ennek a képességnek az árát. Pl. a lent linkelt 50 literes zárt vizes duplafalú üst fedő nélkül 250e Ft. Ehhez képest egy 100 literes olajos duplafalú üst, fedővel 200e Ft körül megvan.
Ez igaz, de egyrészt sokan főznek keverő nélkül szimplafalúban (főleg a kisebb méretekhez nem jellemző a keverő), másrészt keverőt lehet használni olajos duplafalú esetén is, ezért nem értem, miért az olajos duplafalú a fekete bárány, miközben a duplikáció már önmagában nagy áldás, ha meg keverő is van, akkor meg pláne előnyös konstrukció.
Gyártatni kell sajátot. Mondjuk ez sem egyszerű ügy, mert nehéz jó mestert találni. Én megkerestem több szakit is e-mailben, részletes leírást adva az "extrákról", amit az alapmodelljéhez kérnék, szóval láthatták, hogy komoly a szándékom, nem csak piaci bámészkodó vagyok. Az egyik csak annyit írt vissza, hogy hívjam fel - kösz nem, továbbra sem gondolom, hogy az valami hatalmas adomány, hogy hajlandó meghallgatni egy kisiparos a megrendelőjét. A másik annyit írt vissza, hogy az általam vázolt átalakítások nagyon drágává tennék a terméket, sok idő lenne megtervezni, így nem ajánlja. A harmadik pedig mindenre nyitott, mindent el is vállalt, és alig kerül valamivel többe az alapmodellnél.
És igen, nyitott olajos lesz, amire a zárt vizest cserélem. Visszaolvasva a fórumot nagy az ódzkodás az olajostól, mert elhangzott, hogy "lomhán reagál", "odaég a cefre, lebomlanak bizonyos aromák" meg hasonlók, de mivel a zárt vizesnél is eltelik 1 perc, mire a gázcsap tekerése megjelenik a fejhőmérőn, így szerintem teljesen mindegy, hogy mennyire lomha, másrészt úgyis a deflegmátor vízszelepével történik az érdemi szabályozás (én legalábbis így csinálom), amivel 1-2 másodpercen belül látszik is az eredmény, így ez nem kardinális kérdés. A leégést meg "káros elváltozást" pedig azért nem értem, mert a szimplafalú kisüsti esetében biztos nagyobb hősokknak van kitéve a cefre, mégsincs rá panasz.
Árban viszont a nyitott olajos duplafalú tűnik a legversenyképesebbnek, ráadásul elég sok kisiparos közül lehet választani a megvalósításhoz. Az enyém március környékén lesz készen, majd rakok fel beszámolót a végeredményről.
Az üst része nem rossz, de az "oszlop" nagyon tré, nincs vizes deflegmátora (gyakorlatilag az oszlop saját léghűtése adja a refluxot), a forgalmazó pedig tovább súlyosbítva a helyzetet egyetlen marék nagy átmérőjű réztöltetet ad hozzá, szóval totál hatástalan.
Az üst zárt vizes, igényesen megcsinálva, de van pár gyenge pontja: a 35 literesnek nincs leeresztőcsapja, a betöltőnyílás pedig viszonylag kicsi, így könnyű összekoszolni az üstöt, amikor kimeri az ember a moslékot belőle (a kőműves serpenyő éppen csak befér a nyíláson). A másik hiba az üst aljával van: a duplikáció külső fala egyben a szoknya és földig érő láb, de sajnos a föld és a duplikáció feneke között nincs elég hely a standard öntvény gázzsámolynak, le kell róla szerelni a lábakat - így viszont nem ér le eléggé a szoknya, és kicsap a láng a szoknya alatt. Hogy az 50 literesnél ez hogy van, nem tudom. De ezek az üstök külön is kaphatók, emlékeim szerint 250e Ft az 50-es.
Ez így igaz. Nem is megkérdőjeleztem az állításod, csak kontextusba helyeztem azoknak, akik még nem csináltak ilyet, jelezve, hogy bár bonyolultan hangzik, a vásárló szemszögéből nézve valójában magával az online vásárlással összevethető bonyolultságú feladat csupán.
Én is vámkezeltettem már több küldeményt. Tudom, hogy lehet e-mail-ben is intézni. Ettől függetlenül a vámon megfogják a csomagot és az eljárás végéig ott is marad. (Amikor kihozzák házhoz és ott fizetsz, az a vámoltatást végző vámbiztosítékának terhére megy.)
"Vámkezelésre. Ha nincs szerencséd, akkor a postás az áru helyett csak egy értesítést hoz, hogy megfogták a csomagodat a vámon. Addig nem is adják ki, amíg nem adsz vámkezelési megbízást és nem fizetsz."
Ami egy e-mailben is visszaküldhető A4-es formanyomtatvány. A vámügyintézés költsége és maga a vám+áfa kifizetése történhet a kézbesítéskor is, így gyakorlatilag a teljes vámügyintézés a vásárló részéről bruttó 10 percet vesz igénybe, és fotelből intézhető. Ezért cserébe olyan termékhez juthat, ami itthon ebben a formában/specifikációval nem elérhető, vagy a hazai ára bőven felette van a külföldi ár+vám+áfa összegnek. Oszlopos ügyekben ez hatványozottan igaz. Itt egy példa a kínaiaktól szállító cég formanyomtatványára:
Vámkezelésre. Ha nincs szerencséd, akkor a postás az áru helyett csak egy értesítést hoz, hogy megfogták a csomagodat a vámon. Addig nem is adják ki, amíg nem adsz vámkezelési megbízást és nem fizetsz.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Kiküldik a vevőnek (Neked) a vámáru nyilatkozatot, kitöltöd, mellékeled a Paypal fizetésről a bizonylatot, visszaküldöd.
Ha meghaladja a jelenlegi (még július 1.-ig létező) "alacsony érték"-et (22 EUR), de nem éri el a 150 EUR-t, vámot nem, de ÁFA-t (27%) fizetsz ... nemcsak a termék árára, de a szállítási díjra is.
"A 2013-ban hatályba lépett EU Vámkódex alapján az Európai Unió most további rendeleteket fogadott el, amelyek hatással vannak az EU és harmadik országok közötti határokon átnyúló árukereskedelemre.
Az összes szállítmány teljesen elektronikus vámáru-nyilatkozatára (2021.7.1-től) és a harmadik országokból érkező összes áruszállítmány korszerű szállítási értesítésére vonatkozó döntések a szállítás előtt (az ICS2 fokozatos megközelítése 2021.3.15-től kezdődően, további részletekért lásd: legfrissebb híreink), az Európai Bizottság új szabályozások mellett döntött, amelyek utalnak a kis értékű szállítmányok behozatali áfa-mentességi határértékére.
Az EU úgy döntött, hogy 2021.júl.1-től megszünteti az alacsony értékű termékek behozatali ÁFA-mentességi korlátját (de minimis). Ez a 10/22 eurónál alacsonyabb árucikkeknél az ÁFA de-minimis megszüntetésére vonatkozik.
Míg jelenleg a ≤ 10/22 euró értékű áruk mentesek az ÁFA alól, az import ÁFA-t 2021. júl. 1.-től alkalmazni kell.
Az alacsony értékű áruk azonban 2021 július elejétől továbbra is mentesülnek a vámok alól.
Ezzel szemben az import ÁFA és a > 10/22 euró és ≤ 150 euró értékű áruk vámja ugyanaz marad 2021. 7.1 után.
Ez azt jelenti, hogy az import ÁFA-t minden importált termékre alkalmazni kell, amelynek értéke 150 euró alatt van."
Nézegettem már ezeket is,de ugy tudom,hogy egy bizonyos összeg felett megállithatják a vámon vagy nem engedik tovább,vagy lehet,hogy nem van nem tudom.
"A szigetelés lerövidíti a fűtési időt, energiát takarít meg és hűvösnek tűnik. A fekete szintetikus kaucsuk nagyon hatékony, és forrázásgátlóval rendelkezik."
Lassan írom, hogy te is megértsd. Ha lehet csatlakozni a sörös hordó gyári csonkjára az oszloppal( a képek alapján igen), nyilvánvalóan meg is teszik. Innentől kezdve érvényes amit néne hsz. -re reagáltam. Tegnapig még szimplafalú egylépcsősről sem hallottál ....remélem nem szándékozol kioktatni....
Jó kísérletezést! Ha esetleg a jövőben kókuszos vanília ízvilággal találkozol, légyszi szólj! 
Én magamnak csináltam, 3db "jár" 5l párlathoz, de sok időm nem volt kísérletezgetni. 
kb 30-centis "búvónyílás", hátul tolózárral...vízszintes tengelyű, kétoldalt csapágyazott, kétrészes hajlított keverő...
