A Harsányi-féle Kényszerbetegség könyvben egy egész fejezet szól a különböző idegsebészeti eljárásoktól (műtét, melyagyi stimuláció, stb), de ez még egy igen gyerekcípőben járó terület és pl a műtét a kockázatok miatt csak legesleges-legvégső esetben merül fel.
Értsd már meg, ez a betegség egy kémiai hiány az agyban, az idegsebészeti beavatkozás fizikai dolog. És tessék....ez a litium orotate is egy kémiai vegyület.
Sziasztok! Miért valótlan az idegsebészeti beavatkozás? Az előttem szóló írta ezt. Illetve a "Litium Orotate" -ról szeretnélek Benneteket kérdezni, hogy hallott valaki erről valamit? Előre is köszönöm :-)
Nèha van olyan hogy megszűnik pár òrára,ès minden király. Fuuh gondoljátok el mekkora fain lenne valahogy ezt a szart. Nem szorongni csak menni előre. De sajna csak max 1napra vagyok kèpes utánna ujra jön. Nem èrtem mitől egyèbkènt. De kicsit szkeptikus vagy ettől az egèsztől. Szabò Pèter nèha egyèbkènt teljesen jò hangulatba tud hozni,nèha pár òrára felszabadit. De egy biztos az idegsebèszeti kezelès valòtlan.
Kedves rencsu89, még augusztusban megrendülten olvastam válaszkérésed. Sajnos nem tudtam belépni a felületre, mások pedig egy az egyben Neked nem válaszoltak. Azóta már bizonyára sok helyen utána néztél, és olvashattad, hogy az agresszív és minden egyéb kényszergondolattal csak azt lehet tenni, hogy nem tulajdonítasz neki jelentőséget. Ez így nehéz v. hihetetlen, pedig az én idegen gondolataidra csak ez a megoldás. Ne görcsölj rá a gondolatra, se ne próbáld izomból eltüntetni, csak lazán. Megőrülni pedig biztosan nem fogsz. Zs.
Szia Gombóc63! Több pszichiáter is ír erről. Arról van szó, hogy azt a "kört" ami az agyban kialakult; attól van, hogy egyfolytában egy azon dolgon kattogunk és mindig ismétlődik a "kényszer"; megszakítja a sebészorvos.
Szia! Nem okoskodásnak véltem, hanem ledöbbentett, mert a kényszeresség egy pszichiátriai kórkép és bár nálam nem ez a fő probléma, de elég sokat olvastam róluk, de még soha ne találkoztam azzal, hogy idegsebészeti úton lehetne egy ilyen problémát megoldani. És most sem értem hogyan, hisz ha csak a depressziót vagy a szorongást nézzük akkor is valami kémia hiányzik az agyból, amit nem lehet idegsebészeti úton pótolni. Azért megnézném azt a cikket, ahol ezt leírták.
Szia Gombóc63! Remélem, nem úgy jön le, hogy okoskodnék, de bármilyen internetes cikket, ha elolvasol a kényszerbetegségről és annak kezeléséről, "idegsebészeti beavatkozás" a 3. opció, a gyógyszeres és kognitív terápiás kezelés után, ahogy Kerózó írja, azoknál a betegeknél, akiknél az első kettő nem segítene. Természetesen a "műtét" menetét nem tudom pontosan. Kérlek, írj, hogy Te mire gondolsz!
Együttérzek minden kényszerbeteggel.Először is tisztázzuk,hogy az idegsebészeti beavatkozás az akkor van amikor már nem tudnak semmilyen gyógyszereke segíteni a betegen és a pszihoterápia se,de ez kis százalék.Nem tudom én se,hogy hogyan csinálják,de az interneten csak ennyit írnak,hogy idegsebészeti beavatkozás.Sokszor én is úgy voltam,hogy az kell,de nekem mindig jó volt a rexetin,rivotril párosítás,bár volt mikor emelni kellett mint most a napokba,mert elkezdtem szorongani,mert szociális fóbiám van és totál befordultam,hogy nincs munkám,meg,ha el is megyek melózni akkor tuti elkezdek majd izzadni meg bepánikolni a fóbia miatt.Sokat vagyok a lakásban ez is a baj.Nekem számolási és ellenőrzési kényszereim vannak és vannak időszakok mikor egy nap max 10-15 perc,de van mikor 2-3-4 óra hossza is főleg este lefekvés előtt,de akkor teljesen megpróbálom lenyugtatni magam és nem szabad ellenállni,hogy most nem csinálom mert erősebb vagyok.Az még jobban szorongást okoz.Küzdő én azt mondom,hogy nem szabad elhagyni a gyógyszert.Én ittam évekig napi szinten a rexetinre és el is hagytam magamtól,de pár hónap múlva totál depis lettem és kényszerek is elő jöttek.Most 50 mg rexetint és 1 mg rivót szedek.edzek és pecázok.már csak egy meló kell.A rexetin viszont a szex miatt nagyon nem jó.Hiába kívánom meg a barátnőmet,sokszor el se tudok menni,vagy pedig nincs merevedésem tőle.barátnőm megérti és támogat,meg nem mondja,hogy ne szedjem,mert tudja,hogy akkor jön a depresszió,szorongás,kényszer.Most is van,de sokkal kevesebb mint gyógyszer nélkül.A jó orvos és jó gyógyszer az a mindene szerintem.Sok sikert mindenkinek.
Szia Kerozó! Nekem a fogaim beteges féltése és minden, ami azzal kapcsolatos! Ebből kialakult egy erős vegyszerfóbia is! Szóval, nagyjából az egész napomat kitölti... :-( Sokáig szedtem én is a Paroxat- Rivotril párosítást, ami egészen jó volt, mindaddig, amíg el nem kezdtem abbahagyni, mondván: lehet, hogy már nem is kell gyszert szednem.. Azóta valami nem stimmel velem, pedig visszatértem a Paroxatra (Paretin, Rexetin, Parogen...!) Sőt, már többfélét is kipróbáltam, de sajnos nem hozta azt az áttörő sikert, mint, amikor 15(!) évesen elkezdtem gyógyszert szedni! Most pedig sakkhelyzetben vagyok, mert a párom nem preferálja a gyógyszeres megoldást... Plusz, mint tudjuk az SSRI- oknak gyakori mellákhatása a libidócsökkenés... Ez így elég bonyolúlt, szóval, többek között ezért is gondolkodom az IDEGSEBÉSZETI BEAVATKOZÁSON! A Többieknek írom, hogy ez az orvosi megnevezése. :-)
Küzdő:Megértelek,mert van,hogy én is úgy vagyok,hogy idegsebészeti beavatkozás kell,de hidd el,a pszihiáter amit felír gyógyszert az segít,csak ki kell várni azt a 2-3 hetet mire hat.10 éve szedem és van,hogy 5 percig csinálom,de most napok óta 2-3 órát legalább,de főleg este mielőtt lefekszem.tvzni is alig tudok és koncentrálni is. Szorongás előidézi a kényszert és fordítva.Sokat olvasgatok erről ,mrt érdekel ,hogyan lehet fejbe csillapítani,de nagyon nehéz.Milyen kényszereid vannak? Nekem számolási és ellenőrzési.
Sziasztok, új hozzászólok! Én is nagyon szenvedek a kényszereimtől.. Néha azt érzem, hogy rosszabb már nem is lehet!! Nem eszem gyszert jelenleg, engem az idegsebészeti beavatkozás is érdekel! Mi a véleményetek a műtétről? Úgy érzem, hogy nem tudok a kényszereken uralkodni, mert azt érzem, hogy ezt nem én irányítom, tőlem függetlenül jönnek a fejembe!
Évek óta kényszerbetegséggel kezelnek és most pár hete nagyon felerősödött,főleg esténként.Számolási kényszereim vannak,de borzasztó.Annyira erős,hogy dobog a szívem,izzadok,szorongok miatta.Már az őrület határán sokszor.Régebben is voltak ilyen napjaim,de pár nap után elmúltak.Gyógyszer is szedek,rexetint,rivotrilt.Próbálom azt mondani magamnak,hogy ez hülyeség és,hogy én erősebb vagyok,de a kényszergondolatok ,kényszercselekvést szőnek.Vagyok úgy,hogy azt mondom,hogy valaki üssön le,hogy ne csináljam már.Van esetleg valaki aki átél vagy átélt ehhez hasonlókat?
Sziasztok! Volt egy korábbi hozzászóló a témához, név szerint "strong__00" Nagyon fontos lenne számomra kideríteni, hogy itt van- e még, ugyanis szinte teljesen megegyezik az én kényszerem az Övével! Hogyan lehetne felkeresni Őt?! Segítenétek nekem? Köszönöm! :-)
Nekem igazábòl full negatìv gondolataim vannak de komolyan mondom nem èrtem hogy mièrt. Ha nem csinálom akkor biztos valami rossz fog törtènni. Nektek hasonlò? Van amikor kajak kinevetem magam ès nem csinálom az eleje szar de utánna kajak felszabadulok. Gyògyszer nem kell rendet tenni.
Nekem pszichológus sokat segített, de nem volt elég, áter is kellett, cipralexet szedek 3 hónapja, sokkal jobban vagyok. Ami még rengeteget segített, hogy kb mindent elolvastam, átböngésztem, amit csak találtam és láttam, hogy rengetegen küzdenek ugyanezekkel a gondolatokkal.
Ha gondolod leírom, hogy milyen könyveket, publikációkat, videókat, blogokat találtam, ha beszélsz angolul, akkor sokkal több minden elérhető, mint magyarul. Pl Chrissie Hodges-nak egész videó sorozata van fent és konyvet is irt.
Másfél éve küzdök agresszív kényszergondolatokkal. Egy nagyon stresszes időszak után kezdődött, egyik pillanatról a másikra. A barátnőm ellen irányultak és nagyon megviseltek. Az első pár napban még aludni sem tudtam, teljesen készen voltam, azt hittem meg fogok őrülni. Elkezdtem a neten kutatni a témával kapcsolatban és rájöttem, hogy szerencsére nem vagyok egyedül ezzel a betegséggel és hogy ez egy leküzdhető dolog. Ami nekem sokat segített az egyrészt ez a fórum, másrészt pedig a http://stresszdoki.com/pszichologus-blog/ , itt nagyon jó bejegyzések vannak, melyek segítettek megérteni a betegséget - youtube-on is vannak videói Bakos Adolfnak, ezeket is érdemes megnézni.
A kényszergondolatokkal küzdők általában olyan emberek akik a légynek sem tudnak ártani, valamint olyanok akik nem merik felválalni magukat és tele vannak gátlásokkal, továbbá nem tudnak kiállni magukért. Ezek az elfojtott érzések kerülnek a felszínre az agresszív gondolatok által.
Azt, hogy meg lehet-e gyógyulni belőle nem tudom, de az idő előrehaladtával egyre csökken az intenzitása. Másfél év után azt kell, hogy mondjam sokkal jobban vagyok és úgy érzem már közel a cél. Gyógyszert sohasem szedtem. Ami nekem még segített az a jóga és a meditáció (budhista), valamint a rendszeres testmozgás - elkezdtem gyúrni :-).
Kitartás mindenkinek és higgyetek magatokban, legyen minél nagyobb önbizalmatok, így könnyebben fog menni.
