Keresés

Boldog orvos, akinek lejátszotta zongorán a MESTER!!! (Azért nekem a Nyolcadik a Művek Műve.)

Tannhauser : Nna látod. Brucky-papó   és még akkor panaszkodj. hogy nem szeretünk téged..... nálad jobban már csak sparrowot kedvelem (hogy szaladjon egy évig elöre tölünk. minél távolabb,egyirányba

Igen, megvan a IX. is, de még csak a fináléról szóló előadást hallgattam meg, és valóban, nagyon érdekes volt, ahogyan meg is szólaltatták a fragmentumokat. Az V. próbáját még nem hallgattam meg, de pótolni fogom.

[b]Anton Bruckner[/b] (1824 - 1896) [b][i]VII. szimfónia, E-dúr[/i][/b] [i]A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand[/i] [b]RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1980. I. 18 | Studio[/b] Érdekes ez a mű a többi szimfónia között, mintha Bruckner itt lenne leginkább képességeinek teljes tudatában és ennek megfelelően is alkotott. Az én kedvencem az apokaliptikus szimfónia, de ott azért érződik, hogy rengeteget kínlódott vele a Mester - bár, az is lehet, hogy a számtalan idegenkezűség, és "keresztezés" kelti ezt az érzést, sőt!

Megerősíthetem. A 9. salzburgi felvételén magam is ott voltam. Élőben is frenetikus hatású volt.

Harnoncort Bruckner-felvételei a bécsiekkel mind kiválóak! A 9. felvétele is lenyűgöző! És mind a kettő esetében nagyon érdemes meghallgatni a dumát: az Ötödik próbáját, ill. a 9. fináléjáról szóló előadást. Nagyon élveztem mindkettőt!

[b]Anton Bruckner[/b] (1824 - 1896) [b][i]IV. szimfónia, Esz-dúr[/i][/b] [i]A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELIK[/i] [b]Sony CD | DDD Stereo | Rec.: 1979. XI. | Studio[/b] Hát igen, ilyen az, amikor egy géniusz dirigál.

[b]Anton Bruckner[/b] (1824 - 1896) [b][i]V. szimfónia, B-dúr[/i][/b] [i]Bécsi Filharmonikus Zenekar, Nikolaus Harnoncourt[/i] [b]RCA SACD | DSD Stereo | Rec.: 2004. VI. | Live[/b] Ki gondolta volna, hogy Harnoncourt ekkora meglepetést tud okozni. Óriási élmény volt!

hat ha talált egy hoz haláltb ! de elötte egy jó kis unga-bunga

Nem. Lefehstette, miután megőrőlte.

Azaz farkalta?

Azt nem lehet tudni, de Weber volt, és [i]olyan [/i]Weber.

A bundáját. A kis farkasnak.

Mit jelent az, hogy etyepetyélt? Jól sejtem, azt, hogy kefélgette?

És Mahler is etyepetyélt egy Weber csajszival, aki férjnél volt.

Farkasszakadékzenét, mert a Mozart volfi is volt.

Igen, együtt írták a Kis éji szakadékzenét.

én ugy tudom.WEBER ,Mozart apósa volt !!!!

persze jobb lett vóna ha Dámán hól meg. De rosszabb, ha Freudon.

Vad ász? Dehát Jungon hótt meg!

Mint ahogy Rilke és Le Pen is.

Tudom, aki A bűvvös vaddászt írta. De az nő volt, csak szólok.

Nem, mert van egy Webber is aki Mária.

És az nem keltett önben döbbenetet, hogy a lemezborítóra [i]Maria [/i]van írva, a képen mégis férfi látható?

Rossz böngészőt használol.

Ja  most már értem. Csak a lexikonba egy öregkori képe van ahol kopasz és az feketefehér. És nem is hasonlit arra a fotójára ami be van szkennyelve. Ami ténleg a 253. számú hozzá szólás.

a 252.-ben nincsenek is fotók... Fránya diszkalkulia ugye, Topeczer doktor uram?

De doktor úr! Már sztereo fotózás is volt a XIX. században. Mit gondol, mindent Hollywoodban találtak fel?

Persze hogy volt, csak még kísérleti stádiumban. Titokban is tartották, mert szerették volna hasznát venni a hadászatban.

Én most utána néztem a lexikonban, mikor élt a Bruckner, és nem értem, amit a Stef feltett, az színes fotó, akkor már volt színes fénykép, vagy ez retusáció? Gondolok itt a 252. számon bejegyzett bejegyzésre. Ahol a fotók vannak.