Bayreuthi Ünnepi Játékok 2019 - Richard Wagner: Lohengrin - Festspielhaus 2019.07.26.
Kapcsoljuk a Bayreuthi FestspielhaustRichard Wagner: LohengrinHáromfelvonásos operaSzövegét a zeneszerző írtaVez.: Christian ThielemannKm.: a Bayreuthi Ünnepi Játékok Ének- és Zenekara(Karig.: Eberhard Friedrich)Szereposztás:Madarász Henrik király - Georg Zeppenfeld (basszus),Lohengrin - Klaus Florian Vogt (tenor),Elza - Krassimira Stoyanova (szoprán),Telramund - Tomasz Konieczny (bariton),Ortrud - Elena Pankratova (mezzoszoprán),A király hirdetője - Egils Silins (baszus),Brabanti nemesek - Michael Gniffke (tenor),Tansel Akzeybek (tenor), Raimund Nolte (basszus),Timo Riihonen (basszus).
Die Eröffnungspremiere der Festspiele hält dem Publikum einen heiter-tiefschürfenden Zerrspiegel entgegen. Nur ansatzweise inspiriert zeigt sich Dirigent Valery Gergiev
Katherina Wagner ist schockiert. Soeben wurde die Bayreuth-Chefin telefonisch informiert, dass es skurrile Fremdlinge nicht nur unbemerkt ins Festspielhaus geschafft, sondern sogar bei laufender Aufführung die Bühne gekapert haben. Dann greift die Intendantin selbst zum Hörer und ruft die Polizei, die den Protagonisten, während er noch etwas davon faselt, dass er "nach Rom" möchte, am Ende des zweiten Akts abführt.
Als das Publikum in der Pause vor das Festspielhaus tritt, ist noch jene Leiter zu sehen, über die die seltsamen Eindringlinge den Balkon erklommen hatten. Und es hängt noch das Transparent, das sie dabei anbrachten: "Frei im Wollen, frei im Thun, frei im Genießen. R. W." Das Motto aus Wagners Schrift Die Revolutionbegleitet den gesamten Eröffnungsabend ebenso wie das anarchistische Grüppchen, das diese Worte überall hinterlässt, wo es eben auch hinkommt.
Ein Wachmann im Weg
Zu Beginn ist während der Tannhäuser-Ouvertüre zu sehen, wie ein klappriger alter Citroën von der Wartburg aus durchs Land tuckert. Übermütig feiern die blondierte Revoluzzerin Venus (Elena Zhidkova) und der als kolossaler Clown ausstaffierte Titelheld von Wagners romantischer Oper (Stephen Gould) sich selbst und die Lust am Leben. Sie werden von Oskar (Manni Laudenbach) begleitet, unschwer als gealterter Protagonist aus Günter Grass’ Blechtrommel zu erkennen, und von der ausufernden Drag-Queen-Kunstfigur Le Gateau Chocolat, die virtuos Hüllen und Kopfbedeckungen wechselt und später beim Run durch das Festspielhaus vor der Künstlergalerie en passant dort dargestellte Posen entwaffnend persifliert.
Die Ausgelassenheit wird eingebremst, als sich dem Benzin und Burger stehlenden Anarcho-Quartett ein Wachmann in den Weg stellt und bei der Flucht auch noch niedergefahren wird. So konkret sieht hier der Sündenfall aus – und ebenso konkret vermittelt Tobias Kratzers Regie ständig zwischen Welt und Kunst: Es ist das Bayreuther Festspielhaus, zu dem Katharina Konradi als junger Hirt mit dem Fahrrad unterwegs ist, während der Pilgerchor als elegante Festspielgemeinde gerade zur Aufführung schreitet. Vor dem Festspielhaus trifft der zurückkehrende Tannhäuser auch seine Sängerkollegen rund um Wolfram (Markus Eiche).
Die Zeit der Schlammschlachten und Skandale ist vorbei: Zum Festspiel-Auftakt erinnert man in Bayreuth an Wolfgang Wagner, den Hüter des Hügels. Seine Tochter Katharina geht derweil fröhlich in die Offensive.
a hajdan szemtelenül Katharina felnőtt s most mint egy pompás nöstény patás szétnéz az erdőben
Zum Raum wird hier die Zeit, im Bayreuther Festspielhaus, allein schon deshalb, weil dieser Raum so viel Zeit in sich geborgen hat – Zeit, die Geschichte geworden ist als geschichtete Zeit in einem einfachen, ganz unmetaphysischen Sinn. Diese Schichtung von Zeit wird nämlich erfahrbar daran, wie die verschiedenen Generationen in diesem Raum über Kunst reden. Am 30. August wäre Wolfgang Wagner hundert Jahre alt geworden. Der Enkel des Komponisten Richard Wagner war von 1951 bis 1966 gemeinsam mit seinem Bruder Wieland, danach bis 2008 allein verantwortlich für die Leitung der Bayreuther Festspiele. Einen Tag vor Beginn der diesjährigen Saison gab es nun einen Festakt für Wolfgang Wagner, und Ioan Holender, der langjährige Direktor der Wiener Staatsoper, schlug noch einmal den kunstreligiösen Ton aus dem Jahrhundert der Bildungsbürger an: Wir würden uns hier „in einem heiligen Raum“ befinden; Wolfgang Wagner sei ein „gar nicht blinder Tiresias“, also ein weiser Prophet des Theaters gewesen, „ein fränkischer Sokrates“, wie Walter Jens ihn genannt hatte, der „Hüter des Hügels“, wie Holender nachsetzte
Rhetorisch war das noch einmal der Weiheton des Joachim-Kaiser-Feuilletons, einer sich selbst gewissen Elite, die glaubte: „Wo wir sind, ist oben“ und die diese Position nicht zu rechtfertigen brauchte. Aber auf dieser sprachlich geronnenen Schicht von Zeit bildet sich längst eine andere: bescheidener, praktischer, erprobt durch immer harscher werdende Legitimationskämpfe. Katharina Wagner , Wolfgangs Tochter, seit 2015 alleinige Festspielleiterin, schlug diesen neuen Ton an, indem sie ihren Vater als „großen Realisten“ in Erinnerung rief, der mit begrenzten Etats verantwortungsvoll umgegangen sei; als einen Mann, der großzügig, jovial, beschützend, aber ebenso störrisch, uneinsichtig und verletzend sein konnte. Und mit der Weisheit einer Jugend, die in den Träumen von der Überzeitlichkeit der Kunst keine Zuflucht mehr findet, bemerkte sie nüchtern: „Irgendwann wird das alles vergessen sein und verblasst.“
Bayreuthi Ünnepi Játékok 2019 - Richard Wagner: Tannhauser - Festspielhaus 2019.07.25.
Kapcsoljuk a Bayreuthi FestspielhaustRichard Wagner: TannhäuserHáromfelvonásos operaSzövegét a zeneszerző írtaVez.: Valerij GergijevKm.: a Bayreuthi Ünnepi Játékok Ének- és Zenekara(Karig.: Eberhard Friedrich)Szereposztás:Hermann őrgróf - Stephen Milling (basszus),Tannhäuser - Stephen Gould (tenor),Wolfram von Eschenbach - Markus Eiche (bariton),Walther von der Vogelweide - Daniel Behle (tenor),Biterolf - Kay Stiefermann (basszus),Heinrich der Schreiber - Jorge Rodríguez-Norton (tenor),Reinmar von Zweter - Wilhelm Schwinghammer (basszus),Erzsébet - Lise Davidsen (szoprán),Vénusz - Jekatyerina Gubanova (mezzoszoprán),Pásztorfiú - Katharina Konradi (szoprán).Közben:17:08-17:571. Carl Philipp Emanuel Bach: G-dúr szimfónia Wq. 183., No. 4. (The English Concert, vez.: Andrew Manze) 2. Frederick Delius: Nyári este - szimfonikus költemény (Royal Filharmonikus Zenekar, vez.: Thomas Beecham) 3. Francois Couperin: G-dúr concerto No. 13. (Richard Boothby, Rebeka Rusó - viola da gamba) 4. Robert Schumann: Szimfonikus etűdök Op. 13. - részletek (Anda Géza - zongora)19.15-20.071. Michael Haydn: Szerenád - részletek(Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vez.: Sándor János) 2. Alonso Mudarra: Fantasia que contrahaze la harpa de Ludovico (Arianna Savall - hárfa) 3. Francesco Corbetta - Gaspar Sanz: Folias(Rolf Lislevand - gitár) 4. Ismeretlen szerző: Folias antiguas (Hesperion XXI, műv. vez.: Jordi Savall) 5. Juan Cabanilles: Diferencias de Folias (Michael Behringer - csembaló) 6. John Playford: Faronell's Division (Hesperion XXI, műv. vez.: Jordi Savall)
Parsifal remélte, hogy Zsölény is hallgatja. Tannhauser most felettébb módon túlhangsúlyozza a testi szerelmet
frei in wollen, frei in tun und frei in genißsen
ó a baszás, ó a nyalás, ó a kefélés
parsifal összeráncolta a szemöldökét
BODYMIND BUILDING
hol vagy zsölény?
tannhauser már rég az örök villamoson döcög
újlipóczia meg izgatottan várja a nyugdíjas parsifal fülig szindbád lao pablo jákob borisz hendrixet
Reményi Attila műveiből1. A világ alkonyán (Szakály Ágnes - cimbalom, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Kamaraegyüttese, vez.: Ligeti András), 2. Szólószonáta (Reményi Gyöngyi - hegedű), 3. Rapszódia fuvolára (Oross Veronika), 4. Zene vonósokra - in memoriam Ferenc Erkel (Dodici Kamarazenekar, vez.: Jancsovics Antal), 5. - Ady Endre: Október 6. (Magyar Rádió Gyermekkara, vez.: Nemes László Norbert), 6. Kvartett amandindákra (Győri Ütőegyüttes)Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Svájci Olasz Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye - Lugano 2019.03.28.
A Svájci Olasz Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenyeVez.: Markus PoschnerKm.: Maximilian Hornung (gordonka)1. Dieter Ammann (1962): Csellódarab (Hornung),
ONTOLOGIAI ÉPOSZ
úgy megírni, mint ezt a csellódarabot
hálózatok rendszere
dilthey és husserl
módján
a kémiai feloldódik az elemi részecskékben
a biológiai az antropológiában
a lélektani az agyban és a szociológiában
parsifal freudban, wilhelm reichben
anna ahmatovában, ginsbergben
heisenbergben, wittgensteinben
rich pianában
Ki volt RICH PIANA • Élete & Halála • SZTEROIDOK, Testépítés, Versenyzés •|Hogy halt meg
Bravissimo!Ez történt ezen a héten a világ hangversenytermeiben
Ludwig van (!!!!!!!!!!) Beethoven: Missa solemnis (Teresa Zylis-Gara - szoprán, Marga Höffgen - alt, Robert Tear - tenor, Raffaele Arié - basszus, Új Philharmonia Zenekar és Kórus, vez.: Carlo Maria Giulini - London, Szent Pál katedrális, 1968. július 16.)
a mezőkig gyakran bringával ment ki. késő este-kora éjszaka, vég elláthatatlan sötétség. a bringát lerakta a mező közepén, a ruháit rádobta, meztelenül két órát csavarogás a kutyákkal, és mindig pontosan visszaért a láthatatlan bringához. építette a karrierjét, kovácsolta a kapcsolati tőkéjét.
kb. 4O éves korától 50 évesigjárta a vizes mezőket, napsütésben csillogó, bokáig érő víz alatt a mező, kutyák rohangálnak ő meg meditálva kóborol, fejti a létet, a világon kívül, túl a világon, túl jón és rosszon
LemezbemutatóI. Kurtág György művei Reinbert de Leeuw vezényletével. Km.: Asko / Schönberg Ensemble (IV/4. rész)A csüggedés és keserűség dalai - a) Szomorú is, unalmas is, b) Éjszaka, utca, lámpa, patika, c) Kéklő estén, d) Hová legyek ebben a januárban? e) A megfeszítés, f) Ideje Op. 18. (1980-1994) (ea.: Holland Rádió Énekkara), II. Isang Yun: Gordonkaverseny (1975-76) (Matt Haimovitz, Linzi Bruckner Zenekar, vez.: Dennis Russel Davies) Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Lermontov
Blok
Cvetajeva
Ahmatova
Jeszenyin
Mandelstam
Lermontov huszonhét évesen, Jeszenyin harmincévesen, Blok negyvenegy, Mandelstam negyvenhárom, Cvetajeva negyvenkilenc éves korában. Mandelstam, Ahmatova, Cvetajeva érett éveit-évtizedeit a szovjet harmincas-negyvenes években kényszerű elhallgatás, üldöztetés, száműzetés, letartóztatás, emigráció nyomorította. Lermontovot I. Miklós birodalmában a Puskin halálára írt verse miatt lázítás gyanújával letartóztatták, kegyelmet kapott, és „csak” a Kaukázusba száműzték, a száműzetés többször megismétlődött, s a költő ott, Pjatyigorszkban halt meg, valószínűleg a hatalom által konstruált párbajban, akárcsak Puskin. Mandelstamot csaknem száz évvel később, a Sztálin-érában Sztálin-ellenes pamfletje miatt tartóztatták le először 1934-ben, a Káma vidékére, Cserdinybe száműzték, ahol öngyilkosságot kísérelt meg, azután kegyelemből Voronyezsbe költözhetett, három év múlva visszatért Moszkvába, ahol ellenforradalmi tevékenység vádjával újra letartóztatták, és a vlagyivosztoki tranzitlágerbe szállították 1938 októberében, ott halt meg két hónap múltán. Blok korai halálát az okozta, hogy az új szovjethatalom megakadályozta betegsége gyógyíttatását: a nélkülözésektől skorbutot kapott költő Finnországba akart utazni, s addig halogatták útlevele kiadását, míg 1921 nyarán meghalt. Az „angyalarcú”-nak nevezett Jeszenyin, aki hímzett parasztingében az 1910-es évek petrográdi irodalmi szalonjainak kedvence volt, a forradalom után nem tudta elviselni a számára olyan kedves orosz falu pusztulását, vad mulatozásba, alkoholizmusba menekült, és fiatalon öngyilkos lett. Cvetajeva kínzóan hosszú, tizenhét éves emigráció után a legrosszabbkor, 1939-ben települt vissza a Szovjetunióba, ahol lányát meghurcolták, kötetét nem adták ki, és őt magát a háború kitörésekor egy kis tatár városba, Jelabugába evakuálták, itt vetett véget életének. Ahmatova volt férjét a bolsevikok ellenforradalmi szervezkedés vádjával 1921-ben kivégezték, egyetlen fiát a harmincas években letartóztatták, másfél évig naponta állt sorba a leningrádi börtönöknél sok ezer asszonysorstársával együtt, hírre várva, hogy kivégezték, lágerbe vitték-e fiát, vagy kegyelmet kap. E kálvária sokkoló hatására kezdte el írni Ahmatova Rekviem című ciklusát, melyen 1935-től több mint húsz éven keresztül dolgozott, s amelynek részlete a Kurtág-műben szereplő vers.
A csüggedés és keserűség tehát, ami olyan sokrétűen és kifejezően nyilatkozik meg a hat költeményben, a költők lelkének mélyéről fakadt, s a zeneszerző ihletének mélységét is meghatározta. Kurtág mindent elolvasott és megtudott a hat költőről, amit csak lehetett, és szívesen mesélt-mesél róluk kollégának, barátnak, a művét próbáló kórustagoknak. Elbeszélése időnként olyan hőfokúvá vált, és olyan asszociációs láncot indított el, mintha saját életéről beszélne. Amikor Ahmatova – így szólt az egyik történet – megtudta, hogy fia börtönbe került, úgy érezte, s ezt le is írta, mintha egy nagy kő zuhant volna rá. A Jeszenyin-versre komponált tételben – folytatta Kurtág – ott a nagy kő a férfikar belépésénél, rá kell zuhannia a hallgatóra a „Megállíthatatlanul, viszszahozhatatlanul…” szavaknál.
2006. február 19-én, Kurtág György nyolcvanadik születésnapján mutatták be Magyarországon (a Zeneakadémia nagytermében, a Nemzeti Énekkar és az UMZE Kamaraegyüttese előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével) A csüggedés és keserűség dalai című kórusciklust, amely az utóbbi negyedszázad legnagyobb szabású Kurtág-kompozícióinak egyike. A „nagyszabású” jelző nemcsak a mű szellemi kvalitására vonatkozik, hanem terjedelmére és előadói apparátusára is. A hat orosz vers bőséges szövegi ismétlésekkel dúsított megzenésítését két, egyenként nemritkán tizenhat-tizennyolc szólamra osztott kórus énekli, emberi hangok valóságos tömege, a hozzá társuló hangszeres együttesben négy baján, azaz orosz gombosharmonika, két harmónium, két-két trombita és harsona, kürt, vonósok, két hárfa, zongora, cseleszta és számos ütőhangszer játszik. Előadásának legnagyobb problémája nem a négy gombosharmonikás beszerzése, hanem a kórus betanítása; az énekszólamok nehézségi foka a lehetetlen határát súroló feladatot jelent a legkiválóbb együttesek számára is. A mű már több helyütt megszólalt Európában; a szerző teljes tetszését még egyik előadásnak sem sikerült kivívnia.
A hetvenes évek közepén Kurtág csaknem véletlenszerűen talált rá az orosz nyelvre, amikor azt kívánta, hogy a lemezen megjelenő Bornemisza Péter mondásai szövege orosz fordításban is szerepeljen a borítón. A Bornemisza orosz fordítását ízlelgető zeneszerző azután ötvenéves fejjel elkezdett oroszul tanulni, Dosztojevszkijt eredetiben olvasni, megismerkedett Lermontov, Blok, Ahmatova költészetével és nem utolsósorban Dalos Rimma verseivel. Utóbbiak három és háromnegyed sorozatra ihlették Kurtágot: A boldogult R. V. Truszova üzenetei, a Jelenetek egy regényből és a Rekviem a kedvesért ciklusokra, továbbá az Omaggio a Luigi Nono című, hat orosz nyelvű vegyeskarból álló sorozat négy tételére.
a magyar költészet talán talán cipőpertlijét kötni kötni
az orosznak
kurtágért eddig nem nagyon rajongott
de azért nem utálta úgy mint eszterházyt vagy kertészt vagy ungvárit
de dalai a csüggedésnek keserűségnek bizony nagyon odavágott
dalok és költők
csüggedésssek és keserűségek
halálok
dallos rimma
persze már réges rég ismert
"ismert"
jobbra néz, egy méterre tőle a szekrény ajtaján csengery réges régi fényképe
LemezbemutatóI. Kurtág György művei Reinbert de Leeuw vezényletével. Km.: Asko / Schönberg Ensemble (IV/4. rész)A csüggedés és keserűség dalai - a) Szomorú is, unalmas is, b) Éjszaka, utca, lámpa, patika, c) Kéklő estén, d) Hová legyek ebben a januárban? e) A megfeszítés, f) Ideje Op. 18. (1980-1994) (ea.: Holland Rádió Énekkara), II. Isang Yun: Gordonkaverseny (1975-76) (Matt Haimovitz, Linzi Bruckner Zenekar, vez.: Dennis Russel Davies) Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Lermontov
Blok
Cvetajeva
Ahmatova
Jeszenyin
Mandelstam
Lermontov huszonhét évesen, Jeszenyin harmincévesen, Blok negyvenegy, Mandelstam negyvenhárom, Cvetajeva negyvenkilenc éves korában. Mandelstam, Ahmatova, Cvetajeva érett éveit-évtizedeit a szovjet harmincas-negyvenes években kényszerű elhallgatás, üldöztetés, száműzetés, letartóztatás, emigráció nyomorította. Lermontovot I. Miklós birodalmában a Puskin halálára írt verse miatt lázítás gyanújával letartóztatták, kegyelmet kapott, és „csak” a Kaukázusba száműzték, a száműzetés többször megismétlődött, s a költő ott, Pjatyigorszkban halt meg, valószínűleg a hatalom által konstruált párbajban, akárcsak Puskin. Mandelstamot csaknem száz évvel később, a Sztálin-érában Sztálin-ellenes pamfletje miatt tartóztatták le először 1934-ben, a Káma vidékére, Cserdinybe száműzték, ahol öngyilkosságot kísérelt meg, azután kegyelemből Voronyezsbe költözhetett, három év múlva visszatért Moszkvába, ahol ellenforradalmi tevékenység vádjával újra letartóztatták, és a vlagyivosztoki tranzitlágerbe szállították 1938 októberében, ott halt meg két hónap múltán. Blok korai halálát az okozta, hogy az új szovjethatalom megakadályozta betegsége gyógyíttatását: a nélkülözésektől skorbutot kapott költő Finnországba akart utazni, s addig halogatták útlevele kiadását, míg 1921 nyarán meghalt. Az „angyalarcú”-nak nevezett Jeszenyin, aki hímzett parasztingében az 1910-es évek petrográdi irodalmi szalonjainak kedvence volt, a forradalom után nem tudta elviselni a számára olyan kedves orosz falu pusztulását, vad mulatozásba, alkoholizmusba menekült, és fiatalon öngyilkos lett. Cvetajeva kínzóan hosszú, tizenhét éves emigráció után a legrosszabbkor, 1939-ben települt vissza a Szovjetunióba, ahol lányát meghurcolták, kötetét nem adták ki, és őt magát a háború kitörésekor egy kis tatár városba, Jelabugába evakuálták, itt vetett véget életének. Ahmatova volt férjét a bolsevikok ellenforradalmi szervezkedés vádjával 1921-ben kivégezték, egyetlen fiát a harmincas években letartóztatták, másfél évig naponta állt sorba a leningrádi börtönöknél sok ezer asszonysorstársával együtt, hírre várva, hogy kivégezték, lágerbe vitték-e fiát, vagy kegyelmet kap. E kálvária sokkoló hatására kezdte el írni Ahmatova Rekviem című ciklusát, melyen 1935-től több mint húsz éven keresztül dolgozott, s amelynek részlete a Kurtág-műben szereplő vers.
A csüggedés és keserűség tehát, ami olyan sokrétűen és kifejezően nyilatkozik meg a hat költeményben, a költők lelkének mélyéről fakadt, s a zeneszerző ihletének mélységét is meghatározta. Kurtág mindent elolvasott és megtudott a hat költőről, amit csak lehetett, és szívesen mesélt-mesél róluk kollégának, barátnak, a művét próbáló kórustagoknak. Elbeszélése időnként olyan hőfokúvá vált, és olyan asszociációs láncot indított el, mintha saját életéről beszélne. Amikor Ahmatova – így szólt az egyik történet – megtudta, hogy fia börtönbe került, úgy érezte, s ezt le is írta, mintha egy nagy kő zuhant volna rá. A Jeszenyin-versre komponált tételben – folytatta Kurtág – ott a nagy kő a férfikar belépésénél, rá kell zuhannia a hallgatóra a „Megállíthatatlanul, viszszahozhatatlanul…” szavaknál.
2006. február 19-én, Kurtág György nyolcvanadik születésnapján mutatták be Magyarországon (a Zeneakadémia nagytermében, a Nemzeti Énekkar és az UMZE Kamaraegyüttese előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével) A csüggedés és keserűség dalai című kórusciklust, amely az utóbbi negyedszázad legnagyobb szabású Kurtág-kompozícióinak egyike. A „nagyszabású” jelző nemcsak a mű szellemi kvalitására vonatkozik, hanem terjedelmére és előadói apparátusára is. A hat orosz vers bőséges szövegi ismétlésekkel dúsított megzenésítését két, egyenként nemritkán tizenhat-tizennyolc szólamra osztott kórus énekli, emberi hangok valóságos tömege, a hozzá társuló hangszeres együttesben négy baján, azaz orosz gombosharmonika, két harmónium, két-két trombita és harsona, kürt, vonósok, két hárfa, zongora, cseleszta és számos ütőhangszer játszik. Előadásának legnagyobb problémája nem a négy gombosharmonikás beszerzése, hanem a kórus betanítása; az énekszólamok nehézségi foka a lehetetlen határát súroló feladatot jelent a legkiválóbb együttesek számára is. A mű már több helyütt megszólalt Európában; a szerző teljes tetszését még egyik előadásnak sem sikerült kivívnia.
A hetvenes évek közepén Kurtág csaknem véletlenszerűen talált rá az orosz nyelvre, amikor azt kívánta, hogy a lemezen megjelenő Bornemisza Péter mondásai szövege orosz fordításban is szerepeljen a borítón. A Bornemisza orosz fordítását ízlelgető zeneszerző azután ötvenéves fejjel elkezdett oroszul tanulni, Dosztojevszkijt eredetiben olvasni, megismerkedett Lermontov, Blok, Ahmatova költészetével és nem utolsósorban Dalos Rimma verseivel. Utóbbiak három és háromnegyed sorozatra ihlették Kurtágot: A boldogult R. V. Truszova üzenetei, a Jelenetek egy regényből és a Rekviem a kedvesért ciklusokra, továbbá az Omaggio a LuigiNono című, hat orosz nyelvű vegyeskarból álló sorozat négy tételére. Az Omaggio 1981-es londoni bemutatója után Kurtág azt találta mondani, hogy az orosz szöveg olyanformán vált szentté számára, mint Stravinskynak a latin.A sokat idézett nyilatkozat lényegi tartalmát többen joggal megkérdőjelezték: Stravinsky a latint, ha „szent” nyelvként is, de szövegileg fonetikus anyagként használta, számára a távolságtartás eszköze volt a latin. Kurtágnak viszont az orosz nyelv az életről és halálról való legbensőbb gondolatai elmondására adott lehetőséget, a zeneszerző lelkialkatából és közérzetéből fakadó szorongás közvetítőjévé és egyben kommunikációjának megkönnyítőjévé vált az a több tucat orosz vers, melyeknek minden szava, minden szótagja, minden gesztusa mély és árnyalt zenei kifejezést kapott, ellentétben Stravinsky latin szövegkezelésével. Ám éppen A csüggedés és keserűség dalai felől nézve kerül új megvilágításba az említett nyilatkozat; a kórusokban az orosz nyelv a transzcendencia kifejezőjévé és a szertartás nyelvévé is válik, akárcsak Stravinsky Misé-jében és Rekviem-jében a latin.
magyarul írhatsz époszt, szamosszegi faust vázlatát a mindenségről, németül írhatsz a modern szellem fenomenológiájáról, angolul meg írhatsz például a gén regulációs rendszerről.nos, ha angolul írsz, az senkit nem érdekel, mert angolul naponta 99 999 könyv jelenik meg . németül írsz, akkor senkit sem érdekel, mert a németeket csak a német céhen belüli zagyvaságok érdeklik, ha meg magyarul, akkor senkit sem érdekel, mert a magyarokat csak a bulvár érdekli.
ez őrölte agyát a vasárnap délelőtti gyúrás során. tegnap délelött könyvtár nap volt - de a könyvtár zárva. strandra nem mehetett, mert a telefon végén kellett maradnia, megpróbált hát otthon gyúrni. bő egy óra szenvedés után abbahagyta. az izmok emlékezése. a szombat délelőttök már több mint fél éve könyvtári alkalmak, és az izmai erre állítódtak be: regenerálódásra. És tegnap ezt csapta szét. az izmok haláltusába kerültek. pórul járt.
A mai gyúrás annál jobban ment. és alkotói válsággal. depresszióval.
In einer gemeinsamen Stellungnahme gegen die Begriffs-Initiative "Extended Evolutionary Synthesis, EES" veröffentlichten im Jahre 2014 sieben Biologen folgende Einschätzung zum Begriff Genetische Assimilation:
"Vor über 50 Jahren beschrieb der Entwicklungsbiologe Conrad Waddington einen Prozess, den er genetische Assimilation nannte. Dabei können neue Mutationen eine plastische Eigenschaft in eine andere umwandeln, die sich im Folgenden auch ohne die spezifische Ursache ausbildet. Außerhalb vom Labor gibt es dafür nur wenige Beispiele. Ob dies nun daran liegt, dass dieses Phänomen bisher nicht ernsthaft beachtet wurde, oder ob es sich um eine echte Rarität in der Natur handelt, können wir nur durch weitere Untersuchungen herausfinden."
Bozay Attila műveiből1. I. vonósnégyes Op. 9. (Bartók Vonósnégyes), 2. Trapéz és korlát - Pilinszky János verseire Op. 12. (Szőkefalvi-Nagy Katalin - szoprán, Bándi János - tenor, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György), 3. Improvizációk szóló citerára Op. 22. (szerző - citera), 4. Pezzo sinfonico Op. 13. No. 1. (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Ferencsik János)Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Az első modern magyar zeneszerző, akiről a fiatal parsifal hallott, Bozay volt -kb. 4O évvel ezelőtt, azidőtájt hívta fel a zenészek közül először Kocsis Zoltán Pilinszkyre. Azóta hová jutott parsifal fülig szindbád borisz jákob pablo lao hendrix? Nem messze - de legalább már megszületett.
Tegnap, gyúrás előtt, kezébe jutott egy naplója 1998-ból. Belepistult, beleájult, beleremegett. Akkor is ugyanúgy küzdött a kémiával és az elemri részecskékkel. De egy év múlva már tényleg nekivág az öregedő ember csavargásának, budapestnek, a könyvtáraknak, múzeumoknak, wagner úréknak, müpának, ..............................
husserl, dilthey, gehlen, scheler no és persze heidegger.utak, vállalkozások, wilhelm reich, kurt lewin, freud..............
Cypress Hill - Insane In The Brain (Official Video)
visszavitt két csapnivaló kémia könyvet a könyvtárba. az egyiket egy oxfordi(?) köcsög írta
a birodalmi periódusos rendszerről. a periódusos rendszer az egyik legnagyobb felfedezés-alkotás, de amit ez a vadbaron oxfodi(?) kihozott belőle az hidegrázó. a másik könyv a kémia mítoszatiról, az egy magyar(?) származású svájci illatszer fingó
főbarom -vadbarom alkotása, hát az még borzalmasabb. így ment be a könyvtárba, és.ések. szörnyűek. azért élhet orbán és a hátborzongató, gyomorforgató KDNP magyarországon mint marci hevesen, mert ilyen vadbarom galagonya libafos ellenzéke van. az és legalább olyan csapnivaló mint a 25 fideszes média együttvéve. csapot-papot otthagyva menekült el a könyvtárból.
két doboz fagyit evett meg, mire megnyugodott.
amikor nyomorúságosan, kilátástalanul, de boldogan és naívan (mint Troppauer Hümér) élt és beethovent fügyürészet:
Beethoven: Choral Fantasy / Abbado · Berliner Philharmoniker
Kritikus füllelSolo Cello Portrait - Rohmann Ditta gordonkázikA kiadványról Mácsai János, Belinszky Anna és Ujházy László beszélget.Szerk.: Katona Márta
Kurtág,
Dukai Barnabás a hit mindenhatóságának keresztútja
ha cselló, akkor polgár zsolt, zsolt polgár, zsolt, zsolt, zsolt,
parsifal utolsó barát, barát, barátja
A folyamatos növekedés és erősödés, a fizikai korlátaid túllépése olyan célok, melyekhez a legnehezebb, legkeményebb edzések százait, ezreit kell lenyomni, közben megtanulni értékelni a fájdalmat. Megtanulni, szeretni az izmok feszítő, égő fájdalmát, mert tudjuk, hogy ez a növekedés útja. Amikor az Animal Fury formuláját megalkottuk, ezt a filozófiát követtük. Az Universal Animal Fury tökéletes kombinációja a bizonyított edzés előtti hatóanyagnak, mint a Citrullin-malát, a Béta-alanin, az L-tirozin vagy a koffein. Mindehhez még hozzájön 5 g BCAA, ezáltal a terméket, garantáltan egy igazán ütős pre-workout formulává teszi. A pontosan megadott hatóanyag-mennyiségeknek köszönhetően biztos lehetsz abban, hogy azt tartalmazza a termék, ami valójában a címkén szerepel. "Az Animal Fury egy páratlan edzés előtti szer. 10 perccel az első adag után semmi más nem járt az eszemben, csak a nehéz súlyok. Olyan érzésem volt, hogy szünet nélkül lenyomok két vagy akár három edzést is. A felénél pedig már fürödtem a verejtékben. Elképesztő intenzitást adott az Animal Fury”. Vincenzo MASS Masone
animal furry, animal rage, animal pump és 2 ampulla arginin
mátészalka széli kocsma, záróra előtt.az udvaron iddoláltak még páran. ő is ott ült le. 17-18 éves lehetett. a vén cigány, fogatlan, torzonborz. cincogott valamit, aztán várt valamit. parsifal rágyújtott, kavargó füst a holdvilágban. sör.hogy került oda? hova került tova?
Ein bisschen Untergangsromantik gerne, aber bitte keine blauen Röcke: Die Casa di Goethe in Rom erkundet die italienische Werther-Rezeption.
„Ans Erschießen wird gar nicht gedacht“, so August von Kotzebue nach einer Aufführung von „Werther e Carlotta“ in Rom 1804, einer eher freien Bühnenfassung der „Leiden des jungen Werther“. Bei seinem Erscheinen 1774 hatte das schmale Werk wie eine Bombe eingeschlagen – eine Sprengstoff-Metaphorik, die schon Goethe für notwendig hielt, um das publizistische Erdbeben zu fassen, das er als gerade Fünfundzwanzigjähriger ausgelöst hatte: Wie es „eines geringen Zündkrauts“ bedürfe, „um eine gewaltige Mine zu entschleudern“, so sei „die Explosion, welche sich hierauf im Publikum ereignete“, nur dadurch erklärbar, dass sein „Büchlein genau in die rechte Zeit traf“.
Dem heutigen Leser erschließt sich diese Sprengkraft nicht unmittelbar. Aber die rückhaltlose Hingabe an das Gefühl, die daraus resultierende ménage-à-trois und der daran anschließende Selbstmord waren eben zusammen genommen als literarisches Sujet unerhört. Fehltritte in Liebesdingen gehörten zwar auch im Ancien Régime zum Leben, dem höfischen zumal. Doch gab es Konventionen, damit umzugehen. Der Selbstmord gehörte bestimmt nicht dazu. Spätestens hier begriff das Publikum, dass eine Zeitenwende verkündet und der blasierten höfischen Moral das aufrichtige (bürgerliche) Leben mit seinem Stürmen und Drängen entgegengehalten wurde. Und ausgerechnet auf den wesentlichen Punkt des Selbstmords hatte man im römischen Theater verzichtet?
„Wie Italien den Werther las“ – mit dieser kleinen, an seltenen Erstdrucken und Memorabilien reichen Ausstellung erkundet die römische Casa di Goethe die italienische Werther-Rezeption. Es ist erstaunlich, wie unmittelbar die Unterschiede kultureller Aggregatzustände aus diesen wenigen, präzise gewählten Exponaten hervortreten. So begreift man, dass das weitverbreitete, literarisch emsig beschäftigte Bürgertum, in dem die Handlung spielt, im Italien des späten 18. Jahrhunderts erst im Entstehen war. Tonangebend war stattdessen eine schmale Schicht aristokratischer Literaten wie Ugo Foscolo, der mit seinen „Letzten Briefen des Jacopo Ortis“ von 1802 eine eng angelehnte Version schuf, Selbstmord inbegriffen. Für das literarische Italien war das ein wichtiges Ereignis, ohne jedoch den „Werther-Effekt“ des fast dreißig Jahre zuvor erschienenen Originals zu wiederholen. Die von Maria Gazetti kuratierte Ausstellung zeigt den originalen Brief Foscolos an Goethe, worin er sein Werk mit der Beteuerung anzeigt, kein Plagiat geschaffen zu haben. Goethe antwortete nicht.
Auf der anderen Seite: die Verwertung des Stoffs als derbe Volksbelustigung, wo der Selbstmord schon der christlichen Moral ein absolutes Tabu war. Die päpstlichen Zensurbehörden machten Jagd auf die schüchtern erscheinenden italienischen Übersetzungen, wie man im vorzüglichen Katalog nachlesen kann. Der Germanist Roberto Zapperi vermutet sogar, der römische Goethe habe sein Inkognito gewählt, um nicht als Autor des Werther in Unannehmlichkeiten zu geraten. Doch abgesehen davon wäre der Suizid aus Liebe einem italienischen Publikum nur schwer vermittelbar gewesen. Amor besiegt in klassischen Gefilden zwar alles und jeden, aber sich selbst muss man deswegen noch lange nicht umbringen.
Das Motiv wird komödiantisch verfremdet, um am Ende entweder die Versöhnung herbeizuführen – oder den finalen Showdown, wobei der Liebende im Zweifelsfall den Nebenbuhler beiseiteschafft, nicht aber sich selbst. Als Handlung ist das am Ende ja auch einleuchtender. So blieben im Rückblick auch die übrigen Erzeugnisse deutschsprachiger Kultur, sofern sie die Selbstauslöschung zelebrieren, dem italienischen common sense fremd. Man denke an Schuberts Liederzyklus „Die schöne Müllerin“, worin der unglücklich liebende Müllergeselle sich lieber im Bach ertränkt, als mannhaft gegen den konkurrierenden Jäger anzutreten. Natürlich findet gerade das dunkel Abstruse dieser Untergangsromantik auch in Italien vereinzelte Liebhaber, man begegnet ihnen noch heute auf Bayreuths Grünem Hügel. Eine bürgerliche Massenbewegung mit Werther-inspirierten Selbstmorden ist daraus nie geworden. Auch trug in Italien niemand blaue Röcke mit gelben Westen.
Man muss in der Casa di Goethe, bei Vignetten und Porzellantassen, nicht in Völker-Psychologie verfallen, um melancholisch zu resümieren, dass dieses einst so produktive Andersverstehen des Nordens in populistischen Zeiten wie unseren destruktive Züge angenommen hat, speziell, was die italienisch-deutschen Beziehungen angeht. Bleibt zu hoffen, dass der politische Selbstmord, auf den derzeit vieles hindeutet, doch noch vom Spielplan gestrichen wird.
1. Alberto Alessio: Bembe (Kovács Gergely - zongora), 2. Bella Máté: Visions (Szűcs Péter - klarinét, Móri Beáta Szalai András - cimbalom), Virágh András Gábor: Tetra (Seleljo Erzsébet - altszaxofon, Seleljo Irén - zongora), 4. Solti Árpád: Amit szívedbe rejtesz (Kiss Diána - szoprán, szerző - zongora), 5. Varga Judit: Escapex2 (Nagy Jutid - gordonka, szerző - zongora), 6. Kutrik Bence: Rituálé (Szepesi János - klarinét, Szentpáli Roland - tuba, Razvaljajeva Anasztázia - hárfa, Joó Szabolcs, Weisz Nándor - ütőhangszerek)(Zeneakadémia, Solti-terem, március 9.)Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
s volt hajdan a studio 11 (?), ami maga volt a kommunista szórakoztató zene és jazz
s volt hajdan a zeneakadémia kis terme, ami néha zsúfolásig volt telve parsifal hendrixszel, s ami tulajdonképpen szkárosi endre terem, de a solti maffia levágta kassák halott lovának fejét és befektették a röpölő vasaló kunikundijába és átrepítette a fejünk felett mert onániában így zajlanak a történések
Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye - Miskolc 2019.05.06.
A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyeVez.: Antal MátyásKm.: Kállai Ernő (hegedű), Baranyai Barnabás (gordonka), Palojtay János (zongora)1. Ludwig van Beethoven: C-dúr hármasverseny (Kállai, Baranyai, Palojtay), ráadás: Joseph Haydn: Rondo all'ongarese (Ea.: Kállai, Baranyai, Palojtay), 2. Ludwig van Beethoven: IV. szimfónia (Miskolc, Művészetek Háza, május 6.)
Parsifal Fülig Szindbád Borisz Hendrix délután találkozott régi haverjával, Senki Alfonzzal, aki titokban tartózkodott a Földön, mert minden országból ki volt tiltva, és csak éjszakánként lopódzott ki a szárazföldre. Nem ittak, nem dohányoztak, nem csajoztak. Beszélgettek. Beethovent hallgattak és Miskolcról beszélgettek. Magyarország egyik legnagyobb városa ( az első ugye Budapest, a második London) számtalan kocsmával, számtalan kurvával, számtalan emlékkel. Átinni magunkat tapolcáról lilafüredig. Kiinni magunkat a miskolci jazz kocsmától a lilafüredi szállóig. Ivások. Csavargások. A szocializmus szabadsága.
Amikor a kihalt harkányi állomás szükös várótermében aludtak egy padon, és a rendőr a gumibotjával kacogtatta meg a hátát, hogy "kérem a személyi igazolványokat ellenőrzésre átnyújtani".
A SEMMI-től a SEHOLig és a SENKIig. Azt a rézpálfütyülőjét!
Die klassische ontologische Frage (Wieso ist seiendes und nicht vielmehr Nichts?) geht zurück auf Leibniz, niemanden vorher, niemand sonst. In seinem Metaphysikbuch hat MH es zitiert, unter Verweis auf Leibniz. In diesem Gespräch jedoch wird das gar nicht erörtert.
-persze már a régi görögök is kérdezték, hogy miért létezik valami, miért nem inkább a semmi, de a SEHOL filozófiai ontologikus ontikus problémáját csak parsifal hendrix boncolgatta, csakúgy mint a SENKI irgum-burgumját- bár itt rejtő jenő és terreence hill némi előmunkálatokat már végzett.
Egy év múlva jön a második ifjúkor, a második egyetemista kor?
Ars nova2019.07.08-i adás
Ars nova- a XX-XXI. század zenéjeLemezbemutatóKurtág György művei Reinbert de Leeuw vezényletével. Km.: Asko / Schönberg Ensemble (IV/3. rész)1. Négy capriccio - a) Paris I - Musée de Cluny: La Dame a la Licorne, b) Paris II - Tour Saint Jacques, c) Nyelvlecke, d) Ars poetica Op. 9. (1971) (km.: Natalja Zagorinszkaja - szoprán), 2. ... quasi una fantasia Op. 27. No. 1. (1987-88) (km.: Tamara Stefanovich - zongora), 3. Négy Ahmatova-költemény - a) Puskin, b) Alekszander Bloknál, c) Sírás-siratás, d) Voronyezs (km.: Natalja Zagorinszkaja - szoprán), 4. Brefs Messages - Fanfare, b) Versetto: Tamptavit Deus Abraham - apokrif organum, c) Ligatury Y, d) Bornemisza Péter: Az hit...Op. 47. (2011) 5. Colinda - Balada Op. 46. (2007
Heidegger - Günther Anders und Max Bense über Martin Heidegger, Kritik an Heidegger
- miért nincs a magyar természettudománynak egy rézpálja?
- miért nincs marx györgy utód?
és kroó utód? miért nincs senki?
csak a neve
a szamosba minden évben megfulladt valaki
nyaranta ment, és hallgatta nagyanyját, hogy éppen ki halt meg. egyedül nem is ment bele. (unokatestvéreivel azonban rendszeresen átúszták - mint 2O évvel később a tiszát a gyerekeivel, amikor éppen nem volt arrafelé vízi rendőr. egyszer éppen átértek, amikor utólérte őket egy motorcsónakos fiatal rendőr. rendőr csajjal volt. kérdezgette őket a vízből, ők meg válaszoltak a magas part bokrai közül, kérdezte, hogy miként jöttek át, ő meg mutogatta a túlsó oldalon lévő csónakok egyikét, hogy az hozta át őket a rendőr hitte is meg nem is de a csónakját nem merte elhagyni, kikötni nem tudott, zavarban volt, mert érezte, hogy a rendőr csaj előtt megvezetik,így darabig figyelte őket, aztán lejárt a műszak, eltünt, ő meg visszaúszott a gyerekeivel)
remdszeresen kora reggel eltünt otthonról és csak késő délután ért haza -egyszer azonban nem jött- nagyanyja tűvé tette érte a falut (mezítláb persze annyira szegény volt), kérdezgette, ki látta az unokáját, ki itt látta, ki ott, végül nagyanyja kiért a szamos holt terére, ahol megtalálta: a 1O-12 éves pulya combközépig sáros-agyagos volt, bejárta az iszapos árteret, "fekete lábú indián volt". aztán jött sok minden. piedone. margitsziget, szabadtéri mozi, egyetemistaként. parsifal történeti jelentőségű találka volt. Két év múlva a pécsi esküvőjén a "különben dühbe jövünk" egy rozoga moziban, jó piásan. másik történeti jelentőségű film. aztán a nevem senki.
aztán jött a sein und nichts, aztán 63 éves korában eljutott a SEHOL ontologiai jelentőségű fogalmához. és most újból itt van a SENKI.
Bud scpencert azért utálta meg, mert két- három jó film után gátlástalanul szarta az ostobábnál ostobább, primitív filmeket, és a csürhe meg ezeket imádta. zabáltatta a tömeget.
sZŰCS JENŐ foglalkozott-e az árpádház története kapcsán a SENKI problémájával?
Régi Zenei Napok-Zárókoncert - Vác 2019.07.06. A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig –
RÉGI ZENEI NAPOK - ZÁRÓKONCERT VÁC - SZÉKESEGYHÁZPurcell Kórus és a Capella Savaria hangversenyeMűvészeti vezető: Kalló Zsolt,Km.: Bernhard Forck - hegedűvezényel: Kalló Zsolt és Szokos AugustinVivaldi: d-moll Concerto, op. 3, No. 11, RV 565Bach: d-moll Kettősverseny, BWV 1043Bach: Es erhub sich ein Streit, BWV 19Bach: D-dúr Magnificat, BWV 243
a professzora még járt a régi zenei napokra -akkor még sopronban volt. messze a legjobb tanítványa volt, de a legkonokabb is, amit egy X.tudósnak nem kellett megtennie, azt nem tette meg. amikor élete "főművét" írta, akkor nem csinálta meg a javasolt változtatásokat, így lényegében teljesen hatástalan maradt, de őt ez nem érdekelte. megírta -és kész. ennél többet nem tehetett. és még a vállát sem rántotta meg, úgy lépett tovább. amikor rubin hívta amerikába, de kért bizonyos ajánlásokat, azt a két prof. fogat szívva írta meg, így nem is jött létre amerika- ezen is továbblépett, sőt később inkább hálát adott nekik, mert amerikában az ő mentalitásával és személyiségével, hetek alatt éhen halt volna.
nyugdíjba megy -úgy fog majd élni, mint egyetemista korában. de nem kocsmákba és antikváriumokba fog járni, hanem könyvtárakba és a müpa tetejére, kiállításokra, wagner úrékhoz -no és persze az unokáihoz.
A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti színtéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien andalou(Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.
A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. A szürrealista fotóművészetet Man Ray, André Kertész és Brassaialkotásai képviselik, emellett olyan kevésbé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé.
A kiállítás hét nagyobb szekcióban tekinti át a szürrealizmust, illetve a mozgalom előzményeit. Az első kiállítási egység az 1929-es esztendőre és a párizsi helyszínre fókuszál. Az év a szürrealizmus történetében is fordulatot hozott: ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban, ekkor született meg a szürrealista film, Dalí és Luis Buñuel remekműve, az Andalúziai kutya, s ekkor következett be az első szakadás a szürrealista művészek között. A második szekció a szürrealizmus előzményeit mutatja be. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész, például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. Ebben a szekcióban kapott helyet a metafizikus festő, Giorgio de Chirico is, akit a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintettek. A harmadik kiállítási egység középpontjában két művész áll: Max Ernst és Joan Miró. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik, meghökkentően új látásmódjuk s nem utolsósorban elgondolkoztató, költői és humoros címadásaik révén mindketten meghatározó alkotói a szürrealizmusnak. A negyedik szekció elsősorban Salvador Dalíról szól. Talán ő az egész szürrealizmus legismertebb mestere. A katalán művész 1929 tavaszán tűnt fel Párizsban, novemberben már önálló kiállításon mutatta be képeit. Álomszerűség, költőiség és pszichoanalitikus utalások jellemzik művészetét, s hatása már kortársán, Yves Tanguy-n is érzékelhető. Az ötödik szekció annak a művészcsoportnak a munkásságát mutatja be, amelynek ténykedése 1929-ben komoly válsághoz vezetett a szürrealista körökben. A Grand Jeu (Nagy Játék) csoport egyik különleges mestere a cseh származású Josef Šima volt. A hatodik szekcióban a belga René Magritte művei állnak a középpontban. Az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny Magritte munkássága a szürrealizmus történetének egyik legnépszerűbb s a modern popkultúrában is továbbélő fejezete. A kiállítás hetedik szekciója annak a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóiratnak a művészeit mutatja be, akik egyrészt szemben álltak André Breton erősen kommunista elköteleződésű köreivel, másrészt pedig alkotásaikban nem annyira a tudat alatti, mint inkább a mindennapi valóság élményeit dolgozták föl. A valóság olykor nyers, riasztó, vagy éppen nyíltan erotikus töltetű ábrázolása jellemzi munkáikat.
világra ébredésének egyik legfontosabb mozzata az izmusokra ébredése volt, és az izmusok között a szürrealizmus és a dadaizmus. a XX. század tudományát, a modern fizikát, a pszichológia, a szociológia születését, az antropológia realizálódását,
csak az értheti meg, aki érzi a szürrealizmust, a dadát stb. a szürrealizmus legalább olyan fontos volt, és hasonló világot mutatott fel mint heisenbergék, freudék - vagy mint például a második harmincéves háború.
és innen már csak egy ugrás a XXI.-i biológia, és a szamosszegi faustus, az okostelefonos világ ismeretelmélete, a népvándorlások szociológiája, a tévé sorozatok és a kereskedelmi tv-szarfolyam, az oscar díjas világ "esztétikája és etikája".
