Sziasztok!
A Hurghada topikban voltam jelen eddig, de mivel sokaknak elkél a segítség és nem keresnek rá megfelelően inkább ide is beírom az élménybeszámolómat:
Egyiptom-Hurghada-Hotel Le Pacha
2009.09.27-10.04. (05-ig :D)
Anubis Travel.
09.27. vasárnap
1. nap:
Délelőtt 10 után kiértünk a reptérre, pontban fél 11-kor (2 órával indulás előtt) megjelent az Anubis eligazítója, megkaptunk tőle a repjegyeket, vouchert, biztosítást, szerződést (én neten intéztem mindent, utalással fizettem, így a papírokat is akkor írtam alá, akkor kaptuk meg a szerződést is mikor kiértünk a reptérre). Flottul ment minden, rögtön mondta a srác melyik ablakoknál lesz a check in, pedig még fél óra múlva sem írták ki a kijelzőre, de mi már sorba állhattunk. Checkolás lassan ment, be is mondták, hogy technikai hiba. Ablak mellé kértük a helyet és mehettünk befelé.
Gyorsan telt a várakozás ideje és kb. fél óra késéssel felszálltunk. mivel egy bőröndpakoló embert elvittek a mentők. A gépen egyiptomi szendvicset, finom sütit, teát, kávét, üdítőt adtak.
Az út simán telt, nyugis repülésünk volt. A hurghadai reptéren a vízumot hamar megkapta mindenki, szó nem volt órákon át tartó sorbanállásról, mint itt többen írták, külön 2 ablaka volt az Anubisnak, gyorsan ragasztottak, pecsételtek, ellenőriztek... szinte wc-re sem volt időnk elmenni, mert papírt kellett tölteni az adatainkkal + útlevélellenőrzés és már mentünk is a buszokhoz. Pedig pénzt ott akartam váltani, de mindegy... a Le Pacha a központban van, tuti akad váltó a közelben.
Az Anubis előtt le a kalappal, nagyon jó volt a szervezés, nem veszett el senki, pedig Hurghadán elég sokat kellett gyalogolni a reptér épületétől a buszokig és ott jó nagy káosz volt, mindenki ordibált körülöttünk, rengeteg ember, jóóóó meleg :)
Velünk még kb. 10 ember jött a Le Pachába, előtte a busszal a Sunrise Holidaysben és a Sea Gullban tettük le az utasokat és mivel az idegenvezető minden hotelben megvárta míg mindenki megkapja a szobáját (nagyon helyesen) így háromnegyed órákat vártunk a klímától fagyos transzferbuszban. Kedves utastársaink nem vártak és a Sea Gullnál már nem vártuk meg az idegenvezetőt, hanem a helyi idegenvezetővel check in a Le Pachába. Na, mi az idegenvezetőt utolsó napig nem is láttuk.
Szerencsére a kinnt járt ismerősöktől kaptunk LE-t apróban még itthon, így gondoltuk, hogy legalább a londínernek tudunk adni, mert van aprónk, de nem volt rá szükség, mivel kaptunk egy Anubis-os borítékot és mondták, hogy az a londíner baksisa, azt adjuk oda (ismételten sokáig éljen az Anubis)
Még megérkezés után küldtünk sms-t Szvitek Mónikának ( http://www.classtravelegypt.com/hu/index-hu.htm ) és este találkoztunk vele a recepción. Megbeszéltünk mindent, nagyon kedves volt, olyan dolgokban is segített, ami nem az ő dolga lett volna.
Pl. aznap este 2 órán keresztül épp egy kórházban volt az egyik későbbi utastársunkkal aki beteg lett. Nekünk is elintézte a breakfast boxot másnap hajnalra, megmondta merre találunk közértet, nekünk is ajánlott megbízható ékszerest, később vettünk is aranyat, ezüstöt nála, jól lehetett alkudni, jókat poénkodtunk, pl. kihívott szkanderezni, ha lenyomom a feléért odaadja :D persze nem sikerült, így alkudtam tovább :D
Azt hozzá kell tenni, hogy eredetileg Bardócz Szilárddal mentünk volna Kairóba és Luxorba is, hetekkel az indulás előtt már leveleztünk vele, minden tökéletesnek tűnt egészen addig, míg a 2 héttel indulás előtti e-mailünkre nem válaszolt... aztán a következő e-mailre sem... indulás előtti pénteken küldtem neki egy sms-t és arra sem válaszolt... ekkor már Mónikával felvettük a kapcsolatot, mert Szilárdban nem hittünk... utólag kiderült, hogy nagyon jól tettük :)
Még első este kimentünk a boltba, vettünk vizeket másnapra, mert sajna a hotelben csak pohárba lehetett tölteni, nem mertünk bunkó módon üveggel odamenni a víz automatához. És akkor még üres üvegünk sem volt :D, megjártuk a kötelező gyógyszertárat is, 2 csomag Antinal. Azt hittem meg lesz az első alkudozásom, de a srác épp focit nézett a tévében így meg se kérdeztem mennyi, adtam a 10 LE-t, bólintott és már ott sem voltunk :D Váltottunk pénzt is egy közeli kis váltóban, a hotelben nem volt pénzváltás, amit ott ajánlottak azt a helyet nem találtuk meg. Gyógyszertár amúgy a központban egyik a másik hátán található.
Este még vacsi, ami nagggyon finom volt elsőre: marhahusi pörköltszerűen, párolt zöldséggel + még rengeteg más, de mi ezt néztük ki magunknak, nem nagyon kísérleteztünk.
Hotel:
nem túl nagy, sztem pont megfelelő méretű szálloda, a medence lehetne kicsit nagyobb. Véleményem szerint nincs olyan szoba, ahonnan látni normálisan a tengert, max. nagyon a parthoz közeli épületekből és a legfelső szintről csak, mert nagyon magasak a pálmák és sok van belőlük. Gyönyörű, nem túl nagy kert, ideális azoknak, akik nem szeretnének 10-15 percet gyalogolni a szoba-étterem, szoba-tengerpart, utca-tengerpart között... 5 perc alatt mindenhol ott voltunk a hotelen belül, akár csak egy teát akartam inni vagy a tengerparti séta után megnézni az esti programot.
Szintén az itteni hozzászólásokkal ellentétben nekem egész héten ízlett a kaja, csak rizsből 5-6 fajtát ettünk legalább az 1 hét alatt: zöldséges, gyümölcsös, barnarizs (!!!), sima fehér, vmilyen magos rizs is volt... ezek amik eszembe jutottak. Főétel is minden nap: hal, marha, csirke, falafel (!!!) és egyáltalán nem egyforma ízű és nem is ízetlen! Sőt, vmelyik nap a csirke annyira fűszeres volt, hogy itthon nem eszem ennyire fűszeresen, sósan, de jó volt az is! Köretek: rizs mindenfajta módon, krumpli is 2-3 féle, zöldségek sülve, párolva, paprikába töltött rizs, naggyon finomak és változatosak! Az édességek pedig! Hát azt leírni nem lehet!!! Rengeteg fajta: kókuszos, fahéjas, túrós, vaníliás, sima, üres, de az üresből is sokfajta, mézes, lekváros, csokis és ezek keveréke! Volt baklava is vmelyik nap és a fánkot kb. a 8 nap alatt 3-4-szer frissen sütötték az orrunk előtt: mézzel, porcukorral, 2 fajta lekvárral, amivel akarod. Szinte 2-szer nem volt ugyanaz. Mire mentem repetázni csak rácsodálkoztam: "huh, ez a 3 fajta az előbb még nem volt itt" :-o :D
Vacsorára ezenkívül volt egy másik étterem rész is, kültéri, ott pizzát sütöttek frissen, én választottam rá mit akarok, mellette pedig kivettem a hűtőből a nyárson husokat és azt sütötték meg ott előttem, azok is nagyon finomak voltak. Átjárás volt a 2 étteremben, volt, hogy a kinnt sütött húshoz benntről szedtem párolt zöldséget stb, szuper volt!
Reggelikre az itt sokszor írt rántotta, amibe én kérek bele szinte bármit: paprika, paradicsom, hagyma, petrezselyem, fűszerek, reszelt sajt. Mindenből amennyit akarsz. Sokfajta nyers zöldség, különböző túrók, főtt tojás, toast, frissensült palacsinta csokiöntettel, (én lekvárral :)). 3 fajta müzli, tej, kb. 10 fajta kenyér, zsömle, kiskifli, nagykifli, fehér kenyér, barna kenyér, magos kenyér, piríthattad is a kenyeredet. Reggelire is volt meleg kaja, sokról nem tudtam megmondani mi, olyan zöldségszerűnek nézett ki, volt krumpli reggelire is. Volt virsli és felvágott, sajt, ezekből csak kóstolásképp ettem, ezek nekem nem ízlettek. Amúgy az elején a fáraó átka félelem miatt alig mertünk enni, de a hét közepén beindultunk és degeszre zabáltuk magunkat minden alkalommal.
Amit nem ettünk/ittunk egyáltalán: nyers zöldséget, túróféleségeket, tejet. Gyümölcsből csak sárgát és görögdinnyét, banánt ettünk, a szőlőt kihagytuk. Halat is, tojást is ettünk. Reggelente 1 Normaflore ampulla a vízbe vagy narancslébe, semmi bajunk nem volt, fáraó átka elkerült mindkettőnket.
Minden hotel bejáratánál kapu van, azon kell átmenni, de senki nem szól semmiért, igazából nem is tudom miért van kapu. Fogmosóvizet simán bevittünk.
Le a kalappal a hotel dolgozói előtt is: az étteremben szinte soha nem kellett várni semmire (kivéve, ha a bunkó orosz elédvágott a kajánál), a pincérek sürögtek-forogtak, szedték le az asztalokat, már rakták is a tiszta evőeszközt, tisztaság volt (kivéve, ha a bunkó orosz kiöntötte 3-szor egymás után a narancslevet, amitől ragadt minden), ha elfogyott a kaja, azonnal hoztak még, számomra hihetetlen volt azok után, amiket itt sokan írtak, hogy negyed órákat kellett keresgélniük üres asztalt vagy evőeszközt, akár napozóágyat (nemtom melyik hotelben), itt mindig volt üres mindenből. Sokszor még én szóltam, hogy ne kelljen annyit mosogatniuk, tudok én 1 pohárból inni 1 étkezésre 3-szor is, nem kell elvinniük rögtön, ha kiürült a pohár, sőt, a tányérommal is visszamentem repetázni, nem koszoltam össze mégegyet! A recepción kedvesek voltak, ha kérdeztem útbaigazítottak, segítettek, a folyosón szaladt utánam a recepciós srác, névről ismertek 1 nap után, adta a kezembe az Anubis papírjait, szinte minden nap kaptunk valamit, mikor lesz fogadóóra, hazajövetel időpontja, kirándulások árai és hogy melyik napokon mi van stb. Az étteremben volt olyan, hogy válogattam a sütispult előtt, odajött a pincér és kérdezte melyiket kérem, szedett helyettem, nagyon kedvesek voltak, mindenki mosolygott :) így nekünk is fülig ért a szánk egész héten! :) A kertben egymást érték a dolgozók: locsoltak, füvet nyírtak, bokrot metszettek, gazoltak, sepregettek. 10 méterenként valaki, minden nap. Néha az az érzésem volt, hogy több a dolgozó, mint a vendég :)
Az arabokról: Tunéziához képest sztem nem annyira rámenősek, kifejezetten kedvesek, ha vmit nem akarsz, akkor ne azt mondd, hogy "no thanks", mert ez egyik fülükön be, másikon ki, hanem, hogy "la sukran", elsőre odábbállnak! ;)
Szoba 1.:
Az első szobánk valami katasztrófális volt. Főépület, 2327-es szoba, 2. emelet, liftet nem találtunk egész héten. Gyönyörű a szoba, hatalmas, 4-5 pár elfért volna táncolni a nappali-hálóban, de: erkély nem volt, 2 ablaka volt, az egyik a folyósóra nyílt, a másikat jobb, ha nem is vesszük észre, mert vmi sötét sikátorra és az ott található szellőzőre nézett, ahonnan bűz és borzasztó hangos zúgás jött 0-24-ig. A zúgástól remegett alattunk a padló és az ágy is, nem kicsit. A klíma este 10-kor magától kikapcsolt, abban a szobában többet nem is bírtuk elindítani... a szoba széfet sikerült bezárnom, az alap kódra nem nyílt, még jó, hogy csak kipróbálás szintjén volt és nem tettem bele semmit. Ezek mellett az épület előtti teraszon egy nő kornyikált minden este hajnali 1-ig, az simán behallattszott, ugyanúgy, mint a taxik dudálása. Éjjel is... hajnalban is... a zuhanykabinban alig lehetett elférni és a zuhanyfüggöny 15 centivel a föld fölött ért véget így tusolás után állt az egész füriben a víz!!!
Persze mentem rögtön, hogy szobacsere, de mondták, hogy majd másnap du. 2-kor... na, gondoltam, akkor 2 éjszakát kell itt kibírni, mert másnap mi Kairóba mentünk. Ami zavart a szobában: a kulcsról nem lehetett leszedni a kártyát, amit az áramhoz kell bedugni, így SEMMI nem működött, ha nem voltunk a szobában, még a klíma sem, ami pedig nem ártott volna, hogy lehűtse a szobát mire megjövünk délután-este.
Kb. fél órát aludtunk 3 részletben... Közben (éjjel!) Szilárd írt egy sms-t, hogy elnézést kér, de egész héten nem lesz Hurghadán, kollégájával, Bain Örssel lehet a kirándulásokra menni. De ekkor már késő volt... ez van...
09.28. hétfő
2. nap:
Arra "ébredtünk", hogy nincs víz. Aztán szerencsére lett 10 perc múlva.
Hajnali 1:40-re jött értünk Mónika és csapata és a többi utas felvétele után egy 15 fős kisbusszal elindultunk Kairóba. 7 turista, Mónika, sofőrrel és a később hozzánk csatlakozó 2 egyiptomi idegenvezetővel. Kicsit szűkös volt a busz, de Mónika mondta, hogy megoldja, esetleg később majd nagyobb busszal visz. A klímát magunknak állítottuk, sztem mindenki jól érezte magát, nem volt se hideg, se meleg. Mindenki aludt reggelig. Egyszer álltunk meg, reggeliztünk, mi jó sok kaját kaptunk a hotelből: gyümölcs, paradicsom, 3 péksüti + 2 zsömle, sajt, margarin, 1 dobozos rostos üdítő fejenként, meg is maradt a fele kb, jó a beduin gyerekeknek ajándékba, a többiek csak húzzák rá a szájukat, akik pénzt akarnak, nekik kaja nem jó. Wc 1 LE, apró legyen nálatok, mert nem tud visszaadni (5 LE-ből még talán, de afölött nem, vagy fizessétek be többen magatokat).
Érdekes volt, mert Mónika szerint rettentő ritka az ilyen: ködben mentünk Kairó felé, nem is keveset! :D Mindenki vészvillogóval, de senki nem lassított, követési távolság 5 méter max, látótávolság 10 méter, előzések ezerrel a totális ködben is! :D Fél 8-kor már bevetettük magunkat a kairói közlekedésbe, ami külön leírást érdemelne, egyszerűen fergeteges! Ahogy mennek összevissza, 3 centire egymástól! Én a hétfői munkanapon 2 db közlekedési lámpát láttam, ami működött! És mégis tudnak haladni! Mintha megéreznék, hogy merre megy a másik autó, egy rövid duda és máris előzünk jobbról a körforgalomban :D az se volt semmi, ahogy a gyalogosok szambáztak a 2x4 sávon át, centikre az 50-70-nel haladó autók között :D mi Hurghadán 3 napig nem mertünk átmenni a főút túloldalára! :D
Reggel 8 után már a piramisoknál tátottunk a szánkat! Ez egy csoda!!! Kheopsz piramis, volt, aki bement megnézni (fél 9 után már elfogy az aznapi 300 jegy, ezért mentünk olyan korán), mi nem mentünk be, inkább előtte fotózkodtunk, aztán a többi piramis, Szfinx, gyönyörű minden, én még maradtam volna pár órát, mert akkor azt hittem ez lesz a legszebb látnivaló egész héten, de tévedtem. Mint egy kis család, olyan volt az egész úton a hangulat, mindenki kedves volt, egymást fényképeztük, így végre nem csak egyedül vagyunk rajta a képeken, hanem ketten is :D
Mónika rengeteget beszélt, szinte állandóan, mindenről, kultúra, látnivalók, történelem, mindent elmondott, ami kifért a száján :D
Innen 10 körül mentünk tovább, irány az egyiptomi múzeum, ide mi nem mentünk be, mert +10 EUR lett volna és mivel tudtuk, hogy Luxor múzeumot látni fogjuk és ott is lesznek múmiák ingyen, így a +100 LE-s múmiák terme sem vonzott. Iszonyat drága a belépő mindenhova, úgy lehet számolni, hogy a kirándulások árának negyede a belépőkből adódik. Megvannak a belépők, aki kérdezi leírom szívesen hova mennyi volt.
Itt 1 órát töltöttünk, amíg a többiek bementek mi addig a múzeum csodálatos kertjében nézelődtünk, sétáltunk, fényképeztünk. Innen mentünk ebédelni egy 5* étterembe, svédasztal, itt is finom kajákkal. Utitársaink nem sokat ettek, szinte mindenkinek volt vmi baja, napszúrás, fáraó átka. A buszban pár szem gyógyszer Mónikától és újjászülettek délutánra :)
Ebéd után mentünk Kairó kopt negyedébe, ahol sokat sétálgattunk, keresztény és zsidó templomokat néztünk, álomszép és érdekes volt ez is.
Utána Citadella, gyönyörű kilátással a városra és a Mohamed Ali mecset, ahol le kellett venni a cipőt és mindent eltakaró leplet adtak a nőkre, úgy mehettünk csak be :) leültünk a szőnyegre a mecset közepén és Mónika mesélt :)
majd a kairói bazárban fejeztük be a napot, rengeteg érdekes dolog, gyerekek cipelik a többtíz kiló kenyeret a fejükön, őrült hangzavar, alkudozás, nagyon helyi feeling! :) Este fél 11-re értünk a hotelbe, még vártak vacsorával, pedig az étterem csak 10-ig van nyitva. Újabb szörnyű éjszaka a régi szobában.
09.29. kedd
3. nap:
Délelőtt napozás, ismerkedés a tengerrel, az első benyomások: aprókavicsos és nagyon köves part, hal nulla, a kavicsok szúrnak... egyáltalán nem tetszett, ekkor azt hittem többet nem jövünk le a partra, de aztán hirtelen megváltozott a véleményem és nagyon jókat lehetett matracozni, már nem is tűnt olyan kövesnek, a vizicipőt egyszer vettem fel próbaképp, de nem kellett egész héten, sehol! A napon nem égtünk le, igaz, 30-as naptejjel kentük magunkat.
Szoba 2.:
Ebéd előtt megpróbálkoztam a szobacserével. Először a 2323-mas kulcsát adta a srác, 10 perc mászkálás után meg se találtam a szobát, de el tudom képzelni... lehet, csak bepróbálkozott, mert utána adtam 10 dolcsit és megkaptuk a 1201-es szobát, ami földszinti, másik épület, de még közel a recepcióhoz, éttermekhez, medencéhez is. Terasszal, ahol lehetett teázni, kávézni, rettentő csendes, kertre néző, nyoma sincs a mini zuhanyfülkének, itt már kád volt, hatalmas mosdó, működő klíma. A másik szobában felejtettünk a hűtőben 2 nagy üveg vizet és egy hűsítő kendőt: természetesen utánunk hozták... valahogy sejtettem :)
Negatívum: a takarítófiúnak hiába hagytam ott 5, 10 LE-ket, semmit nem hajtogatott, csak a paplant hajtotta vissza az ágyon és a pizsamánkat kicsit "meggyűrte". Szerintem nem tudott hajtogatni.
Amúgy rájöttünk, hogy az 1 LE baksisnak nagyon kevés, húzta rá a száját a legtöbb arab! 5 a minimum! 1-ért csak wc-re mehetsz!
A parton a törölközős srácnak 1 dolcsit adtam, onnantól kezdve virágot hozott és a legjobb helyet adta a parton, megágyazott a napágyon stb...
A szobacsere után fellélegeztünk és átsétáltunk a Sea Gull Hotellel szembeni Cleopatra áruházba. Alsó szinten közért, felül 3 szinten fixáras bazár rengeteg cuccal! Itt mindent meg lehet venni! Kb. 3 órán keresztül vásárolgattunk, nagyon jól megoldott kis ketrecek vannak a boltok bejárata előtt, belepakolhatod az addig vásárolt cumókat és lelakatolod, kulcsot beviszed magaddal, nem kell cipekedni amíg nézelődsz :) ez tetszett. Vettünk mindenfélét: 9 LE 4 db egyiptomi mintás toll, 2 LE / db ceruza, 3-ért kulcstartók, 3-6 LE a hűtőmágnesek. Ezekre hülyeség alkudni, nagyon olcsó. Kis piramis, nagyobb piramis, 13-25 LE. Bögre 10 LE-től fölfelé, vannak kimondottan gyönyörűek is. Kávéscsésze aljjal 17 LE / db, iszonyat szép! Törölközők 24-36, 36 LE -ért már akkora fürdőlepedőt kapni, hogy 2 ember elfér rajta! Kis szkarabeuszok 1, 3, de van 13 LE-ért is, az már fél tenyérnyi méretű. Papírusz könyvjelzők 1 LE darabja. A papíruszokat drágának találtuk, ami már szép méretes és érdemes lenne bekereteztetni, az 50-70 LE volt, nem is vettünk. Vizipipát nem néztünk, mert már van, dohány, tömítés, szipka hozzá 1 LE / db. Jó nagy zacskó hibiszkusz tea (nem filteres!) 16 LE.
Közértben: kekszek: 5-10 LE, dobozos filteres teák 4-7 LE, 0,33-as dobozos üdítők 2 LE, 0,6-os víz 1 LE, 1,5 l víz 1,25 LE.
Este program: fakír show, szuper volt, talán ez az egyetlen nézhető egész héten.
Nagyon jót aludtunk az új csendes, hűs szobában.
Negatívum: a "free entry" Caligula disco nemtom mikor volt ingyenes, de szinte minden nap az alap program után próbáltak becsábítani: volt hastánc műsor és másik nap cobra show, persze fizetős... utolsó, szombat este pedig a beach disco is fizetős: 5 EUR. Ezeket kihagytuk.
Amúgy az animátorok műsora kiábrándító, egyik este egy iszonyat duci csaj bugyiban, melltartóban vonaglott, próbálta egy sráccal előadni a különböző hangszereket (a hangszer a csaj volt, a srác játszott rajta) én alig bírtam nézni, elborultak a színpadon stb... szánalmas... másik este pedig a nézők közül választottak 4 párt (3-mat sikerült összeszedniük, mindenki cikinek tartotta kiállni leégetni magát), ők versenyeztek, pl. ruhát kellett cserélni a pár 2 tagjának, 30 másodpercük volt rá, akár sikerült, akár nem: a lepel lehullott. Így az egyik srácnak nem sikerült felvennie a sovány barátnője rövidnadrágját, a következő 3 versenyszámot félig felhúzott női nadrágban kellett végigcsinálnia, nagyon ciki volt sztem :( persze taps döntött a nyertes párról a végén, mondanom se kell, hogy az oroszok nyertek. Ekkor sokalltam be tőlük.
Érdekes, mert Egyiptomban meglepően sok nő mászkál az utcán, többük ijesztően totál feketébe öltözve és csak a szemük látszik ki, néha komolyan a frász jött rám :) a hotelben megszálltak arabok is, a nők pl. a medencében velünk együtt fürödtek tetőtől talpig beöltözve! :-o
Ami hiányzott szinte mindenhonnan: taxiban, buszon, hotelben, az a zene volt, sehol nem szólt arab zene, a hotelben Brian Adams, Roxette, Aerosmith volt a sláger. Meg az Opa, opa :D
A gyerekeknek a már 4 évvel ezelőtt Tunéziában hallott cd ment egy az egyben ugyanaz, minidisco minden este.
09.30. szerda
4. nap:
Újabb pihi nap, akartunk menni Mónikával Giftunra, de sajna nem volt több jelentkező, így más megoldást kellett keresnünk erre a programra. Szintén vele szerettünk volna menni delfineket nézni, de sajna olyan program nincs, hogy velük ússzunk, mert Mónika mondta, hogy ezek vad delfinek, csak nézni lehet őket, esetleg mellettük úszni, aki mer.
Egész nap a medencénél lógattuk a lábunkat: de. 10-től minden nap Le Pacha rádió, fél 11-től streching, utána boccia vagy strandröpi, aqua aerobic, egész jók voltak. Délután vizilabda. Sportból sem volt hiány. A hotel konditerme amúgy fizetős: 5 EUR / alkalom, itt nem jártunk. Van teniszpálya is, azt nem néztük, de tuti az is fizetős és a biliárd is. Matraccal nem lehet bemenni a medencébe, azt csak a tengeren tudtuk használni.
10.01. csütörtök
5. nap:
Reggel 5:30-ra jött értünk Mónika a 15 fős kisbusszal, irány Luxor, ide 6-an mentünk.
Memnon kolosszus, Királynők völgye, itt már jó meleg volt, lementünk 3 sírba, nagyon szépek! Megnéztük kívülről a Hatsepszut templomot, utána Medinet Habu, ez valami álomszép hely! Csak tátottuk a szánkat! Utána hajóval átmentünk a Níluson, ez nekem nagy meglepi volt, mert nem is számítottam rá, hogy ez van a programban és közvetlenül a Nílus túlpartján megebédeltünk, svédasztalos étterem, rengeteg kaja, csirke, hal, itt is, rengeteg édesség, jóllaktunk. A kaiórir és a luxori ebédnél magunknak kellett fizetni az italt, ez 1 dobozos üdítő 13-15 LE körül van, jó drága a kinti árakhoz képest. Ebéd után Luxor templom (ez is álomszép!) és Luxor múzeum a múmiákkal, ahol meg lehetett fagyni úgy ment a klíma, már alig vártam, hogy kijöjjünk a 35-40 fokra :) Hazafelé úgy kipurcant mindenki, hogy délután 4-kor már mindenki aludt a buszon. Jó korán, fél 8 felé hazaértünk a hotelbe.
10.02. péntek
6. nap:
Helyi szervezéssel mentünk Giftunra. A kikötőbe háromnegyed 9 körül értünk, be lettünk mutatva egy srácnak: Adam, ő volt a vezetőnk egész nap.
4 vagy 5 hajó állt egymás mellett, megmondták melyik lesz a mienk, nagyon jól irányított, szervezett volt az egész. Hotel névre és szobaszámra adtak maszkot, pipát, békatalpat, ki miből mennyit akart. Csak fel kellett írni. Utána felszálltunk a hajóra és kb. 1 órát vártunk mire elindultunk. Kb. 25-en voltunk, bőven elfértünk a hajón. A nemzetiségek megoszlása: 60% orosz, 30% német (-ül beszélő) és hárman voltunk, akiknek angolul beszéltek. Így bármit mondtak először oroszul, aztán németül, legvégül néha angolul is hallottuk. Ezt sokszor lefelejtették, de nem volt gáz. Magyarok csak mi voltunk ketten. Ettől rettentően féltem előtte, de ott akkor vhogy annyira tökéletesnek tűnt minden, hogy el is felejtettem, hogy ebből gáz lehet, és hogy mindenki riogatott, hogy nehogy helyi szervezéssel menjünk, hiába olcsóbb, nem lesz jó, baj lesz belőle stb. Adam nagyon rendes volt, induláskor kb. 8-szor elismételtette velünk az ő és a hajó nevét :D olyan szájbarágósan :D összekovácsolta a csapatot, senki nem maradt ki a poénokból, még az oroszokkal is jól elvoltunk (ők mondták a magukét, angolul a jóistennek nem tanulnának meg, minek is, kinnt tud mindenki oroszul), németül beszélt egyik-másik. A hangulat fergeteges volt! Néha a könnyünk csordult a röhögéstől. Giftunra mentünk először, már akkor sokan voltak, de ki lehetett fogni üres pillanatokat fotózásra. A hajóról egy kis csónakba szálltunk, máig nem értem hogy fértünk fel rá 25-en!!! Azzal mentünk a partig. Majdnem másfél óránk volt, Adam percenként elordította magát: Adam's group! Csakhogy tudjuk melyik a mi csoportunk :) fotózkodtunk vele, ő is rendes volt, lefotózott minket, anyukámat a feleségének hívta, állandóan puszilgatta és belekarolt :D nagyon sokat röhögtünk :D már Giftunon lehetett sznorizni, Adam megmutatta hol és mindenki ment. Nagyon szép a part, én rohangáltam a vízben, mint egy gyerek :) és kipróbáltam a sznorizást is, szuper volt a maszk és a pipa is, a maszkba egyszer sem folyt bele a víz, tökéletes volt, percekig tudtam a víz alatt nézelődni anélkül, hogy fel kellett jönnöm! És már Giftunon láttam pár szép nagy halacskát :)
Innen mentünk az első igazi sznoris helyre, ahol én nem voltam ledöbbenve, kb. 3-4 fajta hal, szürke korallok, sokkal szebbre számítottam, de azért emlékezetes volt. Fotóztam a vízalatti fényképezőmmel, Adam vezette a csoportot, nem mehetett mindenki arra, amerre akart. Voltak, akik mellénnyel jöttek be a vízbe, de a fele csoport, főleg idősebbek a hajón maradtak. Volt velünk egy videós srác, ő végig videózott mindent, később meg lehetett venni, de mi nem vettünk. Adam egyszercsak elordította magát: muréna, muréna! Pont mellette lebegtem, kikapta a fényképezőt a kezemből és 2 képet csinált róla jó mélyen a víz alatt, én oda le se tudtam volna menni :) Mikor kijöttünk a vízből (bő fél óra- háromnegyed óra után) már illatozott az ebédünk: mini svédasztal: rizs, paradicsomos tészta (meglepően finom), húsnyárs, sült hal, pita. 2 ital fejenként benne volt az árban, nagyot kajáltunk és már mentünk is a következő sznoris helyre, ami gyönyörű volt! Adam terelgette össze a népet, erre a másik vezető srác megfogta a kezemet és 2 mellényes orosszal elvitt minket nagyon messzire, nagyon szép színes korallokat és halakat láttunk, alattunk beterített mindent a korall, néha be kellett húznom a hasam, nehogy lehorzsoljam, gyönyörű volt! A halak ott úszkáltak karnyújtásnyira! Eltelt szinte 1 óra mire visszaértünk, a többiek már mind csak ránk vártak! :) ÉS mentünk tovább... útközben Adam a törölközőnkből hajtogatott különböző fejdíszeket, derékkötőket, nagyon röhögtünk :D és delfineket is láttunk!!! Már szinte ment lefelé a nap, azt hittük, hogy megyünk haza, mert már miattunk nem fér bele a 4. megállás, de végül megálltunk még egy helyen és ott is úszkáltunk fél órát. A naplementét fél 6-kor a hajóról néztük, 6 körül kötöttünk ki. Szobaszámra mindenki leadta a maszkot, pipát, békatalpat és a helyi szervezésű iránytaxikkal visszavittek minket a hotelhez :) csodálatos nap volt!
10.03. szombat
7. az utolsó teljes napunk:
Korai kelés, napfelkelte fényképezés fél 6-kor. Már reggel 8-kor kinnt voltunk a parton napozni, reggel barnít legjobban a nap! A délelőtti program a szokásos: napozás, matracozás, fürdés, jóga, stretching, aqua aerobic. 1 után ebéd. Fél 2 felé találkoztunk a 2 nagy kiránduláson megismert fiatal párral, akikkel elmentünk taxival Hurghada piacára. Hát ami ott volt: 1. Az a SZAG! 2. A legyeket úgy kellett hajtogatni magunk elől, vágni lehetett őket. 3. Az a kosz! Eldobált marha, kecske farkak a földön, állatok csontjai, szemét-hegyek! Felfüggesztett husok, rengeteg zöldség, gyümölcs, egy egész csarnok, amiben csak halat árultak! Őrületes élmény volt ott járni, belekóstolni az igazi helyi életbe! Este Sineas és Karol fórumtársakkal találkoztunk az új kikötőben. Már mind a négyünk megérkezése izgalmas volt, mivel Sineasék 40 percet töltöttek a taxiban, mert az lerobbant és folyamatosan hitegette a taxis, hogy 5 perc múlva indulnak tovább. Szerencsére mi sem unatkoztunk azalatt az idő alatt, mivel gondoltuk közel van a kikötő a Le Pachához így gyalog megyünk. Hát persze nem találtunk oda, már vagy 1 órája gyalogoltunk, utólag kiderült, hogy rág túlmentünk rajta, aztán inkább fogtunk egy taxit és 10 LE-ért elvitt minket. Nekem nem jött be az új kikötő, akinek nagyon hiányzik az európai feeling annak tökéletes lesz, de nekem túl sznobnak tűnt a kb. siófoki hangulat, tuc-tuc-os bárok, diszkók egymás mellett. Végül sikerült a randi és beültünk egyet iszogatni, dumálni. Hajnali fél 1-re értünk haza, visszafelé már gyalog mentünk :)
10.04. vasárnap
8. nap:
Kényelmesen felkeltünk, összepakoltuk a bőröndöket, megreggeliztünk, még ittam egy teát és 10:15-re jött értünk a transzferbusz.
A reptéren rendben zajlott mindent, a reptéri bazár is fergeteges, jó volt "utoljára" újra bazározni :) itt is egy eltérő vélemény a többiekkel szemben: az utolsó fontjaidat ne ide hagyd meg, max. 1-2-t wc-re! Ugyanis minden USD-ben és EUR-ban van kiírva, ha fontban akarsz fizetni drágábbra jön ki! Még vásároltunk pár dolgot: papírusz naptárat, plüsstevét és mentünk a géphez. Minden rendben ment, már a gépen ültünk és majdnem felszálltunk.
Na, innentől kezdve másfél órán keresztül próbáltunk elindulni, ott álltunk a kifutó közepén, de nem sikerült a felszállás. A pilóta és a stewardess-ek nagyon rendesek voltak, folyamatosan mondták, hogy mi a helyzet: a földi klíma nem működik, egyiptomi jószokás szerint insallah és csak várunk, csak várunk a klímát adó autóra. Ami nem jött. A gép egy szaunára kezdett hasonlítani. Mindenki legyezgette magát, kaptunk vizet, páran elkezdtek hisztizni, hogy legalább az ajtót nyissák ki. Amit másfél óra elteltével meg is tettek, de csak azért, mert ekkor már jött a lépcső és a busz és mentünk vissza a tranzitba. Ahol újabb pár óra várakozás következett. Meglepően jó volt a hangulat! Mindenki nyomott egy sms-t, hogy másnap nem megy dolgozni, röhögcséltünk, fényképeztünk, videóztunk. Jöttek az infok, hogy esetleg este felszállunk, aztán a pontosabb info, hogy másnap reggel 7-kor. Közben naplemente a kifutón, szép volt. Mikor mondták, hogy hotelbe megyünk mindenki megörült! A bőröndöket visszakapva többen kinyitották maradék pia után kutatva. Másfél óra múlva már a Sunrise Garden Beach 5*-os luxushotelben voltunk mind a 178-an, becheckoltunk és megkaptuk a hiperszuper szobánkat, amivel csak az volt a probléma, hogy az ajtónyitó kártya már az első alkalommal nem működött, így gyalogolhattam vissza a recepcióra (5-6 perc, akkora a hotel kertje). Az este és fél a éjszaka vacsorázással, koktélozással, nézelődéssel, sétálgatással telt, voltunk szabadtári színpadon előadást nézni és végül nagyot aludtunk a tökéletes keménységű matracos ágyban!
Anubist csak dícsérni tudom megint! 180 embernek megszervezni a buszokat, a szállást, újra jöttek az idegenvezetők és mindenkit eligazítottak, kitereltek a buszokhoz, segítettek a becheckolásban a hotelben, mindig ott voltak és segítettek! Nagyon jól végezték a munkájukat, legközelebb is tuti velük megyünk nyaralni!
10.05. hétfő
ráadás nap:
Sajna hajnali 3-kor a recepcióról ébresztettek, fél 5-kor pontban kigurultunk a hotel kapuján. Végül a reggel 7-es indulás helyett 9-kor szálltunk fel, de a Malév dolgozók előtt most is le a kalappal, folyamatosan tájékoztattak, hogy mivel nem vagyunk menetrendszerinti járat, így résidőt kell találnunk a felszállással, ráadásul mivel az Unióba repülünk még brüsszeli engedély is kell hozzá! Poénkodtunk, hogy vajon a vasárnapi ebédünket kapjuk meg reggelire :D és hogy miután vasárnap lefertőtlenítettek minket a gépen (szó szerint lefújtak minket, mint egy bogarat :D ), ezt hétfőn miért nem tették meg :D
az is vicces, hogy itthonról úgy indultunk, hogy nekem pl. cipő nélkül kellett átmennem az ellenőrző kapun, azt levetették velem, anyukámat pedig percekig vizsgálták a kézi detektorral. Hurghadáról viszont a kézipoggyászban simán felvittem a szendvicsemet, a vizemet, az almákat, amiket reggelire kaptunk :D végül egyiptomi reggelit kaptunk a Malév gépen hazafelé :D
Az útlevelünkben a vízum nagyon röhejes: beragasztva a vízum, lepecsételve, hogy beléptünk, lepecsételve, hogy kiléptünk, majd ez CANCELLED pecséttel sztornózva, majd újra lepecsételve, hogy kiléptünk :D
Hazafelé úton még sikeresen szétszaggatták a bőröndömet, ami totálkáros lett, úgyhogy a Malév még engem külön is kártérít, vehetek másik bőröndöt. De én még ezt sem bánom, összegezve: minden tökéletes volt, 1 percig nem idegesítettem fel magam, sem a reptéren, sem az arabok, sem az oroszok miatt, pedig lett volna rá alkalmam nem is egyszer, de ebben az országban lehetetlen idegeskedni! :) Felejthetetlen nyaralás volt, egyszerűen életreszóló élmény! :) |
