Hol vannak az ELTÉ-n ilyen folyosók? Az alagsorban csak sugárveszélyre figyelmeztető táblákkal volt szerencsém találkozni. Csillagászhallgatóként nem járunk ilyen helyekre, amikor meg még a Puskin utcában volt a Fizikai Intézet, ott is csak sugárveszélyre figyelmeztető táblákat lehetett látni, pedig voltak magmágneses rezonancia spektroszkópia gyakorlataink is......
Nekem sincs. Az idegsejtekben elég gyenge áramimpulzusok hallanak, így furcsa hogy a Föld mágneses terének hatását a madár agya érzékelni tudja. Valaminek szerintem fel kéne erősítenie. Mondjuk egy ferromágneses anyagnak. Csak hogyan tudna az élő szervezet ferromágneses anyagot kiválasztani?
Szerinted lenne rá esély, hogy a madár szerveztében legyen olyan szerv, ami a Hall-effektust ki tudja használni? Esetleg valahol félvezető anyag lenne? Mondjuk a szerves félvezetők elég jók.
"a CERN-ben az LHC alagútban is sugárveszélyre figyelmeztető tábla helyett mágneses tér veszélyére figyelmeztető táblát láthatunk: "DANGER! MAGNETIC FIELD" "
Az Eltén is vannak ilyen folyósok. Azokra veszélyes akiknek ferromágneses implantátumuk van. Például anyukámnak agyvérzése volt, amit agyműtéttel úgy gyógyították meg, hogy fémes tárgyal összecsípeszelték az eret. Neki mondták, hogy nagy mágneses tértől vigyázzon, hogy nehogy elmozduljon az a csípesz az agyában. Például lett volna egy NMR vizsgálata, amit rögtön félbe is szakítottak, mert elkezdett rezegni a csípesz az agyában. Szerencsére nem mozdult el túlságosan.
"Hallottam természetgyógyászoktól mindenféle vérnyomáscsökkentő mágneses karkötőkről és nyakláncokról, de sajnos, nem tudom, milyen mechanizmussal képesek csökkenteni a vérnyomást. Elképzelhető, hogy az erős mágneses tér annyira lecsökkentheti a vérnyomásunkat, hogy akár el is ájulhatunk?"
Szerintem ez olyan, mint a Hold hatása a menstruációra, és a bolygók hatása az emberekre. Szerintem ez csalás, az emberek becsapása. Ez az ezoterika területe.
A gyorsan változó mágneses térnek van hatása az emberre, vagyis az embert alkotó vízmolekulán belüli protonok spinállására. De a sztatikus mágneses térre szerintem teljesen közömbös az emberi szervezet.
"A radioaktív sugárzást szerintem úgy képesek érzékelni, ahogyan a Curie-házaspár is gyönyörködött a sötétben világító uránszurokércben:)) "
Marie Curienek még az újlenyomata is veszélyesen sugárzott. Még terhesen is a rádiumot kereste, mégsem lett torzszülött Irene Curie, hála Istennek.
"Ha pl. a Vörös-erdőben éjszaka világítanának azok a gombák, akkor nem nagyon járkálhatnának ott sem emberek, sem állatok:))"
Ha világítanak akkor is gondolom a lidércfény miatt világítanak. Mint Sherlock Holmes kutyája.:)
Szerintem a természetgyógyászok egyszerűen hülyeséget beszélnek. A mágnesek legkézenfekvőbb veszélye az hogy valaki bevisz valamilyen vasdarabot, szerszámot pl., aztán az mechanikusan sérülést okoz.
Kérdésed jogos, hiszen a mágneses tér érzékeléséhez FÉM, elemi, atomos állapotban lévő vasat kellene tartalmaznia a szervezetüknek, a hemoglobinban azonban ionos formában van jelen a vas. Egyébként nem veszélytelen a mágneses tér: a CERN-ben az LHC alagútban is sugárveszélyre figyelmeztető tábla helyett mágneses tér veszélyére figyelmeztető táblát láthatunk: "DANGER! MAGNETIC FIELD" Hallottam természetgyógyászoktól mindenféle vérnyomáscsökkentő mágneses karkötőkről és nyakláncokról, de sajnos, nem tudom, milyen mechanizmussal képesek csökkenteni a vérnyomást. Elképzelhető, hogy az erős mágneses tér annyira lecsökkentheti a vérnyomásunkat, hogy akár el is ájulhatunk?
A radioaktív sugárzást szerintem úgy képesek érzékelni, ahogyan a Curie-házaspár is gyönyörködött a sötétben világító uránszurokércben:)) De ahhoz, hogy úgy világítson, nagyon nagy mennyiségben kell jelen lennie radioaktív izotópnak. Ha pl. a Vörös-erdőben éjszaka világítanának azok a gombák, akkor nem nagyon járkálhatnának ott sem emberek, sem állatok:))
"Vannak, akik azt állítják, hogy pl. bizonyos madarak képesek valamiképpen érzékelni pl. a gamma-sugárzást is, de erre nincsen semmi tudományosan megalapozott bizonyíték, ennek mechanizmusa sem ismeretes, és az sem ismeretes, hogy ezeknek a madaraknak melyik szervük játszhatja a "detektor" szerepét."
Ez nagyon durva! Eddig csak arról hallottam, hogy a vándormadarak a Föld mágneses tere segítségével tájékozodnak. Ez sincs bizonyítva, mert a mágneses tér érzékeléséhez valamiféle mágneses anyagra lenne szükség. Talán a madarak agyában vastartalmú anyag van? Vagy az idegingerületeket befolyásolja a Föld mágneses tere?
A madarak gamma sugarak érzékelése éppoly rejtélyes, mint a mágneses tér érzékelése. Talán a gamma sugarak által keltett ionizációt érzékeli az idegrendszer.
Az evolúció során nem volt szükségünk arra, hogy szemünk felbontóképessége olyan nagy legyen, hogy képesek legyünk látni az atomokat, illetve a szubatomi részecskéket, és érdekes az is, hogy az elektromágneses sugárzásnak is éppen az a látható tartománya, amelyik. Vannak, akik azt állítják, hogy pl. bizonyos madarak képesek valamiképpen érzékelni pl. a gamma-sugárzást is, de erre nincsen semmi tudományosan megalapozott bizonyíték, ennek mechanizmusa sem ismeretes, és az sem ismeretes, hogy ezeknek a madaraknak melyik szervük játszhatja a "detektor" szerepét. Az, hogy éppen merrefelé vándorolnak, az nem bizonyít semmit, mert a madarak vándorlásában több tényező is szerepet játszik: ha éppen ott van lehetőségük nyugodt körülmények között élni, illetve ott találnak maguknak több táplálékot, ahol radioaktív sugárzás is van, akkor a nyugodt körülmények és a táplálék jelenléte nyom többet a latban.....
"Valójában megmérni és ellenőrizni belső folyamatokat nem tudunk közvetlenül.
Amit viszont közvetett módon MEGPRÓBÁLTAK eddig kikövetkeztetni,az lényegét
tekintve puszta fetevés.VALÓBAN biztosat nagyon kevés dologról tudunk."
A közvetett bizonyíték is elegendő. Gondold el, hogy a Na felületi hőmérséklete is a színképelemzés alapján(Wien törvény) ismerhető. Senki nem tu odamenni, és egy hőmérővel lemérni a hőmérsékletét.
"Pl:Te láttál már elektront? Közvetlen megfigyelésssel,vizuálisan eddig max atomokat
tudtak "látni" de már az sem igazán direkt kép."
Az elektron a Standard Modell szerint pontszerű. Ha van is kiterjedése az még annyira pici, hogy a jelenlegi részecskegyorsítókkal sem lehet felbontani, nemhogy alagútmikroszkoppal. De lehet, hogy egy évtized múlva az LHC modernizákt változatában már felbontanák az elektron méretét, és utána pár száz év múlva már szuper alagút mikroszkóppal magát az elektront is lehetne látni úgy, ahogy manapság az atomokat.
"Az elektront tudjuk mérni,detektálni de a valódi közvetlen valóságáról gőzünk sincs.
Egyetlen mmódja,hogy direkt érzékelhesd,ha benyúlsz a kettőhúszba.. Bár még az is
csak sok sok elektron együttes hatása,egy konkrét példányt meg se éreznél.."
Ennek nincs jelentősége. Gondold el azt, hogy amikor látsz egy szép tájat, akkor az agyad elektromos jelek formában dolgozza fel a valóságot. Vagyis az is közvetett tapasztalat, amit normál esetben közvetlennek hívunk. Egy detektorral való mérés ugyanolyan alapon valóságos képét adja a világnak, mint az agyunk mint detektált jelekből virtuális valóságot adó berendezés. Ha detektorral mérsz akkor ugyanúgy elektromos jelet kapsz, mint amikor a szemeddel látsz. A retina csapjai és pálcikái elektromos jelekké változtatja a külvilág fény- és színviszonyait. Ilyen értelemben, ha az elektronok hatása egy detektorban elektromos jelet produkál, akkor tulajdonképpen az elektront látod. Csak jobban jársz a detektorral, mint a szemeddel, mert a detektor az elektromos jel tulajdonságait(áramerősség, feszültség, frekvencia, amplitúdó) is kiméri, és számadatokat kapunk. A szemmel való látásnál a kontrasztok alalpján lehet mérési értékeket becsülni, de ezek elég pontatlanok lesznek. Vagyis, ha szemünk van és látjuk a világot, akkor kevesebb információhoz jutunk, mintha detektorral tapogatjuk le a környezetünket.
Az elektron tulajdonságait statisztikus elméletből lehet kiolvasni, így mindenképpen sok elektronra van szükség, hogy a statisztika müködjön.
"Épp a hatalmas anyagsűrűség miatt eleve nem tud felgyorsulni a belül tolongó
atomok egyike sem,bár a lendületük meglenne hozzá."
A hatalmas anyagsűrűség nem feltétlenül akadályozza a részecskék mozgási energiáját.
"Másrészt odabent az eleve rugalmasabb plazmaállapotban vannak,így nehezen
lehet következtetést levonni az egyéb helyzetben való ütközésükről."
Nem is fontos az, hogy melyik részecske pontosan hol van, és hol ütközik, mert ugyis statisztikus módszerekkel kell a jelenségeket leírni. Így maga az ütközés ténye a fontos, de nem kell a részecskéket a pályájukon végigkövetni, nem kell tudni, hogy pontosan hol szóródtak.
Dehogynem! Szupernóvarobbanás alkalmával még a fotonok is képesek EGYMÁSSAL is olyan energiával is ütközni, hogy akár párkeltés is előfordulhat!
És NEHOGY Te is öngyilkosságot kövessél el, mint 2008 szeptemberében egy 16 éves indiai lány, aki attól rettegett, hogy "az LHC-ben fekete lyukak fognak keletkezni és jön a világvége", mert az LHC-ben semmilyen körülmények között NEM keletkezhetnek olyan fekete lyukak, amilyenek a csillagokból keletkezhetnek! Ha legalább 11 dimenzió létezik, akkor ugyan már az LHC energiáján is keletkezhetnek olyan PARÁNYI fekete lyukacskák, amelyek a másodperc törtrésze alatt meg is semmisülnek, de ha így lesz, annak örülnünk kell, mert az új fizika kezdetét jeletheti! A Természet már kismillió "LHC-kísérletet" hajtott végre, és mégsem "dőlt össze" a Világegyetem! A fizikusok pontosan tudják, hogy mit csinálnak, és hogy mit keresnek, és ha nem lenne reális esély arra, hogy valóban meg is találják, amit keresnek, akkor nem is öltek volna bele ilyen rengeteg pénzt az LHC megépítésébe!
DE az,h ugyanakkora sebességgel pont szemből is jöjjön egy másik nehézion,csakis úgy teljesülhet,ha egy másik szupernova robbanás is történik... Má' bocs, de szupernovailag a robbanás alatti belső termikus mozgás az smafu?
Ami ledobódik az csak az a része, ami sugárirányú rugást kapott a valagába, és épp semi nem volt az útban. A többi belül újra dobhat a következő ütközéskor. És biz' az ott uralkodó nyomás- és hőmérsékleti viszonyok között igencsak gyorsan pörög az a dobókoca.
De a természetben is előfordulhat ólom-ólom, arany-arany, stb. atommagok ütközése is, mégpedig szupernóvarobbanások alkalmával. Igaz, hogy a szupernóvarobbanások az esetek 99%-ában tőlünk nagy távolságban történnek, de a természet is képes mindazt produkálni, amit az LHC..... De amint atomreaktorból sem válhat semmilyen körülmények között atombomba, úgy az LHC-ből sem válhat sem szupernóva, sem kvarkcsillag, sem fekete lyuk:))
Egyelőre még tényleg nem zárták ki a Higgs létezését, csupán pontosították hogy milyen energiaszinten lesz majd megtalálható szerintük. És ez a pontosítás is csak úgy van kijelentve, hogy 95%-ban biztos az egész.
Szóval a Higgs ügye egyáltalán nincs még veszve. Olyan ez az egész mint amikor keresünk valait a szobánkban és elkezdjük áttúrni és kijelentjük hogy a szoba egyik felében nem találtuk szóval ott nem lesz. Már amennyiben nem néztünk el semmit.
Aztán persze az is lehet hogy tényleg nincs Higgs de erre is már felkészültek egyes emberek és vadabbnál vadabb elméleteket nyomatnak, hogy amúgy se fogják megtalálni mert ez meg az van.
Következtetést abból tudok levonni, hogy az ezzel foglalkozó fizikusok egyelőre nem csodálkoznak, és inkább arra fogadnának hogy meglesz a Higgs.
Az ezzel foglalkozó fizikusok keresik a Higgs-et, mert marha fontos kérdés, hogy van-e, vagy nincs. De azt nem tudom, hogy a fizikusok mire _fogadnának_. Hogy milyen dumával gyűjtik össze az LHC-re valót, az más kérdés :)
Magánvélemény következik, és akár egy éven belül is kiderülhet, hogy hülyeségeket beszélek.
A Standard modell úgy lesz teljes, ha meglesz a Higgs. Ez az utolsó hiányzó darab a kirakósban, hogy (szinte) minden klappoljon. Csak épp egy csomó dolog megértéséhez nem jutunk közelebb.
Látni vélek némi analógiát az előző századfordulón fennálló helyzettel, amikor már szinte minden megvolt, csak egy-két dolog nem volt még tiszta (feketetest-sugárzás, fénysebesség ügye...)
Akkor mindenki azt várta, hogy már csak ezeket az apróságokat kell megérteni, pl. kimutatni az étert, aztán le lehet zárni a fizika elméleti részét, ami marad az szinte csak mérnöki kérdés lesz. Hát nem pont így lett. A majdnem kész kirakós az utolsó néhány darabon bukott el. Feltárult a fizikai törvényszerűségek egy teljesen új világa, ami sokkal nehezebben fogadható be, de bizonyos szempontból egyszerűbb, alapvetőbb, és főleg: általánosabb, mint amit korábban ismertünk. Én inkább valami ilyesmire számítok. Persze nem ilyen éles "paradigmaváltás"-ra, de csak azért nem, mert már felkészültünk rá, hogy rendszeresen túl kell lépnünk egy-egy elméleten valami általánosabb kedvéért. (Tehát max. valami olyan horderejűre, mint a kvantumtérelméletek bevezetése, amit azért a társadalom nem nagyon vett észre). De túl egyszerű lenne, ha az az egy kis darabka kirakós passzolna... és ott lenne a kérdés, hogy mi van a gravitációval, meg egy csomó minden mással.
Én se vagyok a téma kifejezett szakértője, de amit mmormota ír, azt csak megerősíteni tudom.
A nagy ütközési energia megteremti a lehetőséget arra, hogy nehéz részecskék keletkezzenek, de egy-egy nagyenergiás ütközésben sokkal-sokkal valószínűbb, hogy sokkal több kis részecske keletkezik, mint az, hogy néhány nehéz. Durván szólva a nehéz részecskék keletkezésének esélye exponenciálisan csökken a tömeggel.
A Standard modell várakozása szerint a Higgs ráadásul nagyon összetett, több lépcsős folyamatokban jöhet csak létre, amelyek közül minden lépcső nagyon kis valószínűségű - ezért még további nagyságrendekkel kisebb az esélye a dolognak.
(Proton-proton ütközéseknél ráadásul méginkább igaz, hogy sok kisebb végtermék várható, mert a proton már önmagában összetett objektum.)
Fontos látni, hogy a Higgsre vonatkozó korlátok, várakozások elsősorban kísérleti eredetűek. Az elmélet azt mondja meg, hogy ha feltesszük, hogy a Higgs adott tömegű lenne (mondjuk pl. 140 GeV), akkor reakcióban mekkora valószínűséggel keletkezik, és hogy egy bizonyos mérési módszerrel ebből X idő alatt hány darabot kellene látnunk. Statisztikai módszerekkel pedig meg tudjuk mondani, hogy korábbi pl. LEP-es mérésekben Higgs-ből maximum néhány darab keletkezhetett.
Vagyis nem azért nem látunk Higgs-et, mert nagy a tömege, hanem onnan tudjuk, hogy a Higgs tömege nagy kell legyen, hogy nem láttunk eddig tömegével Higgs-eket.
Mivel a Higgs tömegére van alsó és felső korlát is (~100 ill 200 GeV), innen lehet tudni, hogy ha van Higgs, akkor egy adott energián, adott mérési módszerrel minimum és maximum hány Higgs várható. A mostani LHC energián nem biztos, hogy számíthatunk rájuk akkora tömegben, hogy nagyon hamar eldőljön a kérdés, de nem kizárt, hogy hosszú idő alatt gyűjtött adatok alapos, módszeres statisztikai elemzésével meg lehet találni a Higgs-et a mai energiák mellett is (hiszen erre még a Tevatronnál is van esély.). Viszont az biztos, hogy a teljes LHC energián a kérdés egyértelműen el fog dőlni: vagy meglesz a Higgs, vagy biztos, hogy nem létezik.
---
Eddig persze a Standard Modell Higgs-jéről volt szó, amire a jelenlegi alsó korlát azt hiszem, 114 GeV, a felső korlát 200 GeV körül van, illetve van még egy kizárt sáv 160-170GeV körül.
Ha jól tudom, ha MSSM (A Standard Modell minimális szuperszimmetrikus kiterjesztése) van, akkor az ismert mérési adatok szerint valamivel alacsonyabb Higgs tömeg is lehetséges, magasabb viszont nem (Az MSSM korlát talán 95 GeV - 145 GeV).
Szerintem az is örvendetes eredmény, hogy A MÁR ISMERT részecskéket sikerült azonosítani az LHC-vel, mert ez azt jelenti, hogy megfelelően működik.....
