Keresés

Részletes keresés

elemző999 Creative Commons License 2017.04.08 0 0 10229

"Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !"

 

A letölthető bevizsgálási jegyzőkönyvek (sok külföldi van) inkább a statikai vizsgálatokra helyezik a hangsúlyt.

A hővel kapcsolatos vizsgálati eredményeket csak egy olasz kerámia kéménynél találtam.

A többinél nincs vizsgálva a kémény hőátvezetése.

 

Külön érdekesség az új szerelt kéményekben elhelyezett kőzetgyapot szigetelés paraméterei.

Sokan nem tudják (egy forgalmazó is igen elcsodálkozott) hogy sok nem megfelelőt is forgalmaznak erre a célra.

Természetesen a kőzetgyapot sokféle gyártmányként létezik, különböző célra használtak, de a legtöbb nem megfelelő kéményhez.

Két paramétert közölnek, az egyik az átlagos üzemi hőfok (a legtöbb 350 C fokot ír erre , és a maximális hő 650 c fok, esetleg 700 C fok.

De ami nem kéményhez való az csak 300 körül tudja a maradandó alakváltozás nélküli üzemet kibírni.

Fontos megnézni melyik mit tud. Különben beszerelik a kéménytg és a szigetelés összeroskad egy nagyobb befűtés után (vaskályhák kilépő füst hőmérséklete prospektus szerint is 330 C fok.)

Hasonló eset volt amikor a kiállításon bemutatott magyar kazánban üveggyapot szigetelés volt, aminek a gyártója 50 méterre állított ki onnan, és azok mondták hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült.

Ezeknél a szigeteléseknél az ipari célra gyártott 1000 C fok feletti hőt is kibíró (rövid ideig) termékek a megfelelőek, tehát nem lehet úgy kéményt házilag elkészíteni, hogy körbetömjük a saválló csövet valamilyen kőzetgyapottal, amit tetőszigetelésre gyártottak.

A régi kémények a kis keresztmetszet (szögletes, 140 mm) és a kis magasság miatt még új 

szerű állapot esetében sem felelnek meg. Kicsi a huzat Pa értéke. Persze a füst azért kimegy valahogy, de sokszor vissza is jön :) Na puff, a helyi kocsmában ilyenkor kinyitják az ajtót :) .

Előzmény: einohyl (10227)
elemző999 Creative Commons License 2017.04.08 0 0 10228

A 1500000 problémás kémény számot a minisztérium közölte, és erre a felújításra biztosítanak támogatást is.

Vidéken alapvetően vegyestüzelés van, a gáz drágának tartott és mivel adódik a fa tüzelő azzal tüzelnek.

 

Az élet és tűzveszély abból fakad hogy a kémények tömörsége hamar megszűnik a habarcs elhasználódása, kiégése miatt. Kimozdulnaka  téglák is a komolyabb szelek miatt, a hanarcs rögzítő hatásának a megszünése miatt. Átitatottak kátránnyal is, a huzat a lukak miatt fals levegő keletkezése miatt is csökken, ha a padláson éghető anyagok vannak, akkor egy nagyobb befűtés esetében szikra juthat ki és tüzet okoz.

Ha kéménytűz jön létre a vizes fa tüzelés miatt lerakódó korom és kátrány miatt, akkor az elvileg 1000 C fokra kell felkészülni (erre is vizsgálják a kéményeket az EMI, stb cégek) előfordulhat a baj.

Most láttam ilyet, 3 cm volt körben a lerakódás-

Az egy más kérdés hogy nem égnek le tömegesen a házak, a a Co mérgezés igen nagy számban fordul elő évente..

Ha érdekel fotózhatok egy pár ilyet.

Előzmény: einohyl (10226)
einohyl Creative Commons License 2017.04.07 0 0 10227

"A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban." 

Azok a felmérések nem reálisak. Részrehajlóak !

 A többi  :

   "a habarcs kötése 160 C fokot bírt,"  egy sütemény sül ennyi hőfokon, a jó pecsenye  pedig  180 fokon.

 

 Tény hogy a régi kémények falazó habarcsa nem volt anno megfelelő, mert nem tettek bele elég cementet. de a városi házak külső vakolatai hasonló hiányosságban szenvedtek. Azaz abból is kispórolták a cementet.  plusz még a homokkal is problémák voltak.  A fővárosi házak vakolatainál.

 

   a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik..

 ha magas a hőmérséklet semmi baj kimegy a sav egyikrésze a kéményen, a másik eleve nem találkozik vele.

 ezért régen    jó  50 és  75 éve amikor 'kitűnő' kénes szeneket égettek el  a kéményeknek semmi baja nem lett, mert a keletkező  kéndioxid vígan távozott a kéményből, azt békén hagyta.

 viszont az esővel egyesülve vissza hulva a már említett eleve rossz vakolatokat kikezdte.

 A problémák a földgázzal kezdődtek.  Az égéstermékekben volt víz  , volt  széndioxid és alacsony hőmérséklet így szénsav keletkezett és az bizony rombolta a kéményt. De ott is a fagy  vitte primet.  A jelenség neve kémény errózió - fagy és savhatásra az eleve rossz kéményfal / tégla habarcs  /előbb utóbb tönkre ment.  Ahol a kátrány átszivárog ott a tüzelés eleve a rossz  !

 A többi igaz, de azért régen is tudtak kémény méretezni.

 Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !

 a bélés /samott és fém  /kap tanúsítást ugyan így a hőszigetelő anyag  és a burkolat is.

 Az aki  kémény tervezésre adja a fejét csak tudja , hogy milyen hatások érhetik az ott alkalmazott anyagokat.

 Mert ezek a modern kémények  eleve gyártmányok, majd  kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyak.

 és minden tárgy amit eladásra gyártanak bizonyos  kritériumokkal kell, hogy rendelkezzen. Azt meg a szabványok  írják elő.

 kéményekre és  forgalmazott szendvicsekre egyaránt . A több százezer társával együtt.

Előzmény: elemző999 (10225)


einohyl Creative Commons License 2017.04.07 0 0 10226

Nem annyi !

 Most  kb.  4.2 millió lakás van Mo.-on.  Ezek  egy része  központi fűtéses / ház központ vagy  távfűtés  / Itt eleve nincs lakásonkénti kémény.

 Ami marad  ott is  van  egyedi  központ fűtés  egy  db kéménnyel. már  25 éve is rávették a lakosságot, hogy a kívánt kéményt alkalmazza. másképpen pl. eleve nem adtak gázt.

 na most az egyedi kályhafűtéses lakásik száma jelentősen visszaszorult. És ott sem biztos hogy mind eleve cserére szorulna.

 Tény hogy vannak  nem megfelelő kémények, na de  másfél milla ? Van mondjuk   egy vagy  200 ezer.

 Legyen az utóbbi.

 Amik elhanyagoltnak, korszerűtlennek nevezhetőek, de az életveszélytől  még mindig messze vannak.

Előzmény: elemző999 (10223)
elemző999 Creative Commons License 2017.04.07 0 0 10225

A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban. A hagyományos 4 téglás tégla kémény a jellemző, aminek a habarcs kötése 160 C fokot bírt, és ezért a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik. A kátrány átszivárog rajtuk, és a korom lerakódik. Ezért kell tisztítani legalább mechanikusan.

A nagyob gond az elégtelen huzaterő.  Sok kémény nem nyúlik a tetőgerinc fölé legalább egy méterrel, így csökkennek a lehetőségei. Sok kéménynél nem vizsgálták a környezeti hatásokat (bukószél alakul ki). Ma már az előírás a modern kémény, saválló csővel (samott vagy saválló fém), hőszigetelt, és bevizsgált köperny elemmel rendelkezik.

A drágábbak levegő beszívásra alkalmas külön járattal is rendelkeznek. De van egy comó gond ezekkel is. ezért lehet fejleszteni. Pld. a nagyobb kazánok / kályhák nem képesek a táblázatok szerinti huzaterőt létrehozni, mert sokkal nagyobb magasság, és keresztmetszett kellene mint amit építenek.

A tömegkályha alkalmazását ezek érintik, hiszen ha nincs jó kémény akkor jó huzat sincs, így a kályha nem működik jól.

Előzmény: Zöldár (10224)
Zöldár Creative Commons License 2017.04.06 0 0 10224

Nem ismerni a kéményeket !

Előzmény: elemző999 (10223)
elemző999 Creative Commons License 2017.04.05 0 0 10223

Egy használható megoldást kitalálni nagy kihívás.

 

Ötleteim vannak, de még nem volt rá időm megvalósítani. 

 

Most a kémény változtatása érdekelt, az van általában a legrosszabb állapotban, kb. 1500000 kémény cserére szorulna nálunk.

Előzmény: KalásziM (10222)
KalásziM Creative Commons License 2017.04.04 0 0 10222

Ha nehezen is , de  a tűztér változtatható.  

Mindig csak negatív irányban !!

Előzmény: elemző999 (10221)
elemző999 Creative Commons License 2017.03.27 0 0 10221

Igazad van a hagyományosnak mondható ellenáramú tömegkályha szerkezet esetében.

 

Itt elég kritikus a tűztér mérete és a berakott fa mennyiségének az öszhangja kiegészítve a huzat jellemzőivel is.

 

A járatos kályhák célkitűzése az hogy az áramló forró füstgázokból a járatban kinyert hőt hasznosítja. Csak ennek sok ellentmondása van mert az égési ciklus kezdeti és befejező szakaszában már csökken a füstgáz hő és növekszik a lerakódás veszélye, és a kéményben különösen veszélyes ez a  folyamat, korom és kátrány rakódhat le.

 

A betáplált levegő hőfoka jelentősen megváltoztatja a tűztér hőmérsékleti viszonyait.

Ez bárki kipróbálhatja forró levegő betáplálásával (hőlégfúvók) használatával.

 

http://www.lincos.co.hu/holegfuvok-legmelegitok-es-hosugarzok?gclid=CjwKEAjw8OLGBRCklJalqKHzjQ0SJACP4BHr1KQZrvgwyEsDOIypTlO_xrffkW-fmxeAJXJ7MdQsDhoC_Erw_wcB

 

Ha a kémény ezt elektromos áram használata nélkül is tudja, igaz kissebb teljesítménnyel, akkor jelentősen javul a helyzet.

 

Ha a kályha szerkezete nem a hagyományos elvet követi hanem képes a keletkezett hőt hasznosítani sokkal szélesebb határok között, - mint hagyományos esetben -, akkor nem a tűztérhez kell alkalmazkodni, oda berakhatsz 50 kiló fát is nincs jelentős eltérés és veszteség. A tűztér anyag pedig kibírhat 1500 C fokot is, tehtá képetlenség túlterhelni.

 

A lényeg a struktúra megváltoztatása, fejlett hőkiemelő és hőtároló végül hősugárző funkciókat kell megvalósítani.

 

A hőtároló rész tömege pedig növelhető és akár szekciónként is bekapcsolható a termelt hő mennyiségéhez igazodba, mondjuk tonnánként.

 

Tehát alap kályha 2 tonna, de még betehetsz másik három tonnát is, csak nem mindig veszed igénybe, (kézi vagy automata kapcsolással) mert akkor kis energia bevitelnél nem fog hatékonyan fűteni a rendszer.

 

A hagyományos kályhák képtelenek dinamikusan viselkedni, a "méretezés" dolga az adott helyhez igazítani a tűzteret és a hőtárolót stb. , de ezt nem lehet változtatni utólag.

 

Előzmény: gaszton42 (10220)
gaszton42 Creative Commons License 2017.03.23 0 0 10220

A tömeggel egyetértek, az enyém ilyen paraméterek mellett 1,9 tonna. Viszont a tűzifa mennyiségének dinamikus nővelésével nem. Ha melegebb van elég napi egszeru begyújtás, nagyobb hideg esetén 2x esetleg kicsit csökkentve az egyszerre felhasznált fa mennyiségét 3x. A fa mennyiségéhez kellalakítani a tűztér méretét, ha több a fa akkor a nagyobb tűz jobban igénybe veheti a t1ztér állagát és a nagyobb hőmennyiséget nemcsak a tőmeg hanem befolyásolja, tehát változatlan felület mellett a hő kissebb hányada hasznosul és több kerül a kéménybe, romlik a hatásfok. A tervezettnél kisseb famennyiség a hőátadás hatásfokát nem de az égés hatásfokát ronthatja mert kissebb lesz a tűztér hőmérséklete.

Előzmény: elemző999 (10219)
elemző999 Creative Commons License 2017.03.22 0 0 10219

Én két tonnát tartok minimálisan elegendőnek. Akkor van lehetőség dinamikusan növelni a tüzifa mennyiséget nagyobb hideg esetében is. 

 

Új játékszer.

 

Kialakult egy speciális kémény típus építésének a lehetősége, ami a jelenleg piacon lévő kémények kiegészítésével építhető meg, a kémény nem változik meg lényegesen, így a bevizsgálása is érvényben marad (nagyon drága egy teljesen új kéményt gyártóként elismertetni).

Két kéményes céggel is van már kapcsolat, kapunk teszt kémény anyagokat.

 

A lényege az, hogy a kéményhasználata közben jelentkező hőveszteséget a szükséges minimálisra lehet csökkenteni és a viszanyert hőt a kályba betáp levegőjének a hőfok növelésére lehet felhasználni, de másra is, pld légfűtés.

 

Nem egyszerű rejtvény egyébként :) 

 

Előzmény: gaszton42 (10217)
einohyl Creative Commons License 2017.03.18 0 0 10218

Stimmel !

Előzmény: gaszton42 (10217)
gaszton42 Creative Commons License 2017.03.18 0 0 10217

A másik összefüggés a tömeg és teljesítmény vagy az elégetett famennyiség és a kályha tömege között. A különböző tégla anyagok között elég nagy különbség van a hővezetésben, főleg az eltérő sűrűségük miatt, de a hőkapacitás nagyjából azonos, ha nem térfogatra hanem tömegre számoljuk. Mindent összevetve az ajánlott minmális tömeg a hő tárolhatóságának szempontjából kb. 100-120 kg tömeg minden kilogram elégetett száraz fára. A kályhákat általában napi kétszeri tüzelésre méretezik, 3kw-hoz kb 2x 10 kg fa kell, vagyis minimum 1-1,2 tonna tőmeg, de inkább több. Ezt nem lehet bezsúfolni fridzsider méretbe. úgy kell szétosztani a kályhában hogy a hő felvételére és leadására egyaránt elegendő felület legyen.

Előzmény: Beer Monster (10212)
Zöldár Creative Commons License 2017.03.18 0 0 10216

"sűrűbbnek", ehelyett nevezd tömörebbnek.

  Egy téglánál egyébként több fizakai paramétert is előírnak annak minőségi jellemzőjére.

   Így pl. a

 nyomószillárságot,

 térfogastsúlyt,

hőállóságot

 stb.

 

  Korábban  egy  sima kisméretű    égetett agyagtégla olyan 3  - 3, 4 kg volt, a samott pedig  legalább 4kg.

Előzmény: feeder8 (10215)
feeder8 Creative Commons License 2017.03.17 0 0 10215

Sziasztok!

 

Rájöttem, hogy még a téglaválasztás sem olyan egyszerű kérdés a külső köpenyhez..:(

A környékünkön főleg Porotherm kisméretű vagy Baranyai kisméretű téglát lehet kapni.

Egy helyen találtam az általatok tanácsolt kanizsai téglát, de abból meg két típus volt: EUR válogatott 215Ft/db és I.osztályú tömör km 89Ft/db.

 

(a Kanizsai válogatott ránézésre sokkal "sűrűbbnek", homogénebbnek tűnt, szinte klinker tégla minőségű volt, mondjuk ennyi pénzért már klinkert is lehet nézni... )

 

Fotó:

 

- Segítsetek lszi:

Ti melyik típusú téglát használjátok/javasoljátok a fentiek közül külső köpenyhez?

(protoherm km, Baranya km, Kanizsai válogatott vagy  Kanizsai I.O sima km?)

 

Illetve egy kérdésem lenne még:

 

A külső köpenyt szeretném még esztétikai okok miatt 3-4cm-es kőlappal burkolni. Viszont így félek, hogy túl vastag lesz a köpeny és nem fog megfelelően átmelegedni.

 

Melyik "szendvics szerkezetet" találnátok alkalmasabbnak?:

 

A:  samott bélelés (2cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 18,5cm --> (? ez nem sok már?? Át fog ez kellően melegedni?)

 

B:  nincs bélelés (0cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 16,5cm --> (? Ez tetszene, de nem tudom, hogy bélelés nélkül mennyire megbízható? repedések, légtömörség stb..)

 

C:  samott bélelés (3cm) + élére állított pl Kanizsai tégla (6cm) + kőburkolat (4cm) = 13cm --> (? ez meg elég kevésnek tűnik, de a 3cm samott bélelés talán már megvédheti a vékonyabb téglaköpenyt a hőterheléstől...)

 

Köszönöm előre is a segítségeteket.

 

 

sancibácsi Creative Commons License 2017.03.17 0 0 10214

Így van. Egy fridzsider méretű 'tömegkályha' gyakorlatilag, ha lehetne is olyat/akkorát: vicc kategória egy üvegházba/f.sátorba.

A nullához közelít. (Nem Celsius, hanem Kwó :-)

Előzmény: Beer Monster (10212)
gaszton42 Creative Commons License 2017.03.15 0 0 10213

A teljesítmény és a méret között a tömegkályhánál egyértelmű összefüggés van, 3kw az kb 6m2 sugárzó felület, kb ekkora "frizsiderrel" kell számolni hogy legyen mi tarolja es adja le a hot. nekem epites alatt van egy toronyszeru 71x83 cm alapteruletu de 235 cm magas, fal melle epitett, 3 oldal adja le a hot, hasonlo teljesitmennyel.

Előzmény: Beer Monster (10212)
Beer Monster Creative Commons License 2017.03.10 0 0 10212

Tulajdonképpen mehetnék ez alá is, nem annyira létkérdés mindenhol a fagymentesség sem, 3kW-tal is nagyjából elégedett lennék. Inkább ebből a padkából lesz nálam probléma. Ha a térfoglalást nézem, például akkora méretben, mint mondjuk egy közepes fizsider térfogata mit tudnék kivitelezni?

vberko Creative Commons License 2017.03.10 0 0 10211

Amennyiben pontosak a méréseid akkor a szükséges famennyiség valóban nem 15-20 kg ...  inkáb 25-30 kg.

 

Előzmény: Beer Monster (10209)
Fidó mester 02 Creative Commons License 2017.03.09 0 0 10210

Üdv T

 

Ha a gallyat körfűrésszel aprítod a vastagságával egyező hosszban és kevered a különböző válaszékokat -nem torlódik fel.

Persze ehhez a fűtőanyagot tartályban kell elhelyezni ,amúgy mail ment.

Előzmény: Beer Monster (10209)
Beer Monster Creative Commons License 2017.03.08 0 0 10209

Keményfa és puhafa van, van gally is, de többnyire a fából szokott lenni elég.

A hőigényt megmértem úgy, hogy termosztátos olajradiátorral 105 kWh/nap volt a leghidegebb időszakban. Ebből 4,5 kW adódik fűtőteljesítményre.

Előzmény: vberko (10205)
vberko Creative Commons License 2017.03.08 0 0 10208

"És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta"

Ezt a hőigény határozza meg.

 

"amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció"

Elméletben. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott kell lenni, piszkálni igazítani és után tölteni.

 

"És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába."

A jó égéshatásfokot sok tűztér tudja. Nem a rakéta kiváltsága.

 

"Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak"

Összességében még jobb is. Ezt nem kell pakolgatni, de ennek is elég kicsi a tűztere a klasszikus tömegkályhákhoz képest legalábbis.

 

"A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi."

Ez bármely kályhában alkalmazható.

 

 

 

Előzmény: KunBBéla (10206)
KunBBéla Creative Commons License 2017.03.07 0 0 10207

Mai begyújtás, remélem lassan nem fog kelleni már begyújtani, de ameddig 0 fok körül van éjjel, addig biza kell:

https://www.youtube.com/watch?v=c2ocHgYsKdc&feature=youtu.be

 

Előzmény: KunBBéla (10206)
KunBBéla Creative Commons License 2017.03.07 0 0 10206

Az a helyzet, hogy egy tömegkályhához csak az anyag 150000-200000 forint, olcsóbb ha kerül bontott tégla meg samott. És még hol a munkadíj??!!

A rakétakályhának is van tömege, csak nem tégla, ott a hosszú fűtött padka a tömeg ami csupa homok, kő meg agyag, ezért kerül sokkal kevesebbe.

És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta. Meg az önetetést is meg lehet oldani sokféleképpen. A rakétakályha a legjobban szereti a vékony fát, azaz lehet benne égetni hosszú, vékony ágakat, amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció.

És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába. És az egész kályha hatásfokát a fűtött padka hossza szabájozza, mivel az minél hosszabb(ésszerü határokon belül), annál kevesebb meleg megy ki a kéményen.

Nekem ilyen van, de ezt nem fűtni hanem húst, halat sütni használom: https://www.youtube.com/watch?v=omHhuxUbDbU&feature=youtu.be

Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak: https://www.youtube.com/watch?v=Ls_eqNB6d0Y

 

A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi.

Előzmény: vberko (10205)
vberko Creative Commons License 2017.03.07 0 0 10205

Néhány fontos kérdés:

- mid van ? mivel tudsz olcsón fűteni ? (Szalma, keményfa, Gallyfa, stb)

- Mekkora fóliát akarsz milyen hőfokon tartani milyen kinti hőmérséklet mellett ? -> hőigény

 

Amíg ezek nincsenek meg addig csak a levegőbe pufogtatás van.

 

A tömegkályha költségét a tömege adja :)

 

A klasszikus rakéta ellen szól, hogy a szükséges famennyiséget  egy kb 20x20 -as lukban kell elégetni ...

Napi 15-20kg fa esetén azért az nem piskóta.

 

Előzmény: Beer Monster (10202)
a tömeg az tömeg Creative Commons License 2017.03.06 0 0 10204

Inkább kemencében gondolkodjál !

Egyszerűbb !

Előzmény: Beer Monster (10197)
laci nem betyár Creative Commons License 2017.03.06 0 0 10203

Olcsón nem.

Csak olcsóbban, ha nem fizetsz érte.

De nagyságrendileg olcsóbb a rakéta.

Előzmény: Beer Monster (10202)
Beer Monster Creative Commons License 2017.03.06 0 0 10202

Köszönöm az iránymutatást. Azért gondolkodtam a tömegkályhában (amellett, hogy a rakétást nem ismertem :) mert azt szeretném elérni, hogy napjában csak egyszer kelljen begyújtani, legyen annyi hőtartása.
A másik, hogy később a melléképületbe is tervezek tenni egyet, és tapasztalatgyűjtésnek hasznos lenne.


Mi adja ki a tömegkályha nagy költségét? Olcsón, esetleg házilag nem lehet kihozni?

sancibácsi Creative Commons License 2017.03.06 0 0 10201

Jobbnak latom ezt a raketas megoldast en is.

Egy tomegkalyha tul draga lenne egy folia satorba.

 

A raketanal egyebkent (visszaterve a kerdesedre) meg kell inditani az aramlast.

Ezt ovatosan kis faval a tuzter hatso reszeben.

Ha mar megindul akkor nem fustol vissza.

Előzmény: Beer Monster (10200)
Beer Monster Creative Commons License 2017.03.05 0 0 10200

Megnéztem a videot és kerestem képeket meg leírást is a konstrukcióról, mert eddig nem ismertem. Viszont egy valamit nem találtam meg, ami pedig pont a működési lényege lehet. Hogy miért nem fordítva indul meg egy ilyen rendszerben az áramlás. És ez ebben a videóban lévő konctrukciónál a legeklatánsabb, mitől indul meg oldalra a láng és nem inkább felfele gravitációsan az adagolónyílás felé?

Előzmény: KunBBéla (10199)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!