Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Van itt olyan, aki kályhás képzettség nélkül épített magának téglakályhát?
Érdemes megpróbálkozni vele, vagy szakképesítés nélkül esélytelen? Találok erről könyvet, egy alap tervrajzot egy teljesen egyszerű, hatékony, könnyen építhető fajtához?
Ha valaki épített már és lenne kedve segíteni néhány hasznos tanáccsal, nagyon jól jönne :)
Tisztelt kályha-tömegkályha építők, építés-építtetés előtt állók, és egyéb érdeklődők!
A hamarosan Debrecenben beutató építés lesz. Felmerült az igény/gondolat egy szombati eméleti ismeret terjesztő programnak. Ezen a konkrét tipusok épitési részleteinek, sajátosságainak, előnyeinek-hátrányainak ismertetése lenne porondon. Továbbá a különböző tűzterek, építési, hasnálati tapasztalataim ismertetném. És szó lehetne méretezésről, mérésekről stb... A talalkozónak csak bizonyos létszám-érdeklődés melett látom értelmét. 😀 Helyszin: Debrecen. Belépődij csak valami jelképes lenne, hogy a terembérletet ki tudjuk fizetni. MACSOI tagoknak, továbbá akik ezt megelőzően voltatok bemutató építésen: számotokra ingyenes. Időpont: Április 27 de. 10 órától. Jelentkezni a sandor.zagonyi@gmail.com címen kellene.
Van benne valami , hogy a mérete óriási, de hogy drágább lenne az kizárt.
A cserépkályha egy jól kiforrott konstrukció, igaz az ideje már lejárt.
A tömegkályha pedig nem elterjedt és ha eddig nem terjedt el kizárt hogy valaha is elterjedjen.
Hát ezekkel vitatkoznék :-)
Az, hogy az ekkora méretű cserépkályhára drágább árat kap-e, vagy olcsóbbat: azt majd meglátja.
Ezzel nyílván nem lehet vitázni. (Bár tény, hogy egy ekkora méretű kályha csempéje az nem jön ki, nemhogy 400-ból, de még lehet az 500-al is keveset mondok. És ugye elmehet akár 2-3 milláig csak a csemmpe, ha valami egyedi tervezés, speckó csempe.
Tény, hogy samott kevesebb megy bele; főleg ha nem teszik bele, hanem kispórolják (mondjuk így finoman).
De ugye arról beszélek, hogy minimum az átrakás munkadíját mégegyszer adjuk hozzá. Hogy korrektebb összehasonlítás legyen. (Azalatt az idő alatt 1* át kell rakni).
Tehát ez majd kijön neki valamennyi összegre aztán dönt.
Ezzel így már nincs is értelme vitázni.
De az, hogy a cserépkályha jól kiforrott konstrukció lenne, a tömegkályha meg nem: ez így biztos nem igaz.
Bizony, hogy a tömegkályha is nagyon jól kiforrott konstrukció.
Hogy a cserépkályha ideje lejárt?
Szerintem ez sem igaz.
Ausztriában, Német o.ban igen elterjedtek a kéthéjú csempekályhák.
Tény, hogy ott a csempe köpenyen belül nemhogy a tűztér, de a füstjárat is végig samott.
A tűztere pedig valami modern UMWELT, öko, bio- tűztér.
Megépítik itthon is. De csak a tűztér gyártótól függő 200-400 ezer is lehet. + az összes többi. Tehát egy ilyen 2 héjú cserépkályhát NAGYSÁGRENDILEG!!! 1,6-2 millió, +ÁFA-tól felfelé saccolnám.
Az amiről te beszélsz, az a csempeköpeny cseréppel bélelve; első járat esetleg samott (vagy dupla forsíb). A tűztér élben samott jó estben végig. (Rosszabb eset 3 sor). A levegő adagolása pedig rostélyon, vagy (samott fatüzelésű tűztalaj), és az ajtón át. (Jelenleg az én becslésem szerint a cserépkályhák (új építések, az átrakások, és még üzemelő régiek) ezek az összes cserépkályha több mint 90 %-a. Tehát nincs 10 % az összes csempekályhából, ami bio, vagy öko tűzteres, és pláne ha kéthéjú). Na ez valóban elavult: ez az 1960-as évek műszaki szinvonala tüzeléstechnikában. :-(
A tömegkályha pedig elterjedt már. Nem tudom te miről beszélsz. Vannak országok, ahol alig építenek mást (csempekályhát), csak tömegk...t.
És nálunk? Ne aggódjál terjed, egyre ismertebb, kedveltebb :-)
Ez csak sztereotípia, és egyesek vágyálma, hogy ne terjedjen, (nem rád gondolok), hogy ne szerezzen nagyobb piacot a tömegkályha.
Mert azért sok ember rájön gondolkodás közben, hogy lehetne azt a 350-450-550-...?? ezer forintos csempét váltani jóval olcsóbb tégla köpenyre.
És ezt a tégla köpenyt belül lehet tömegkályha (ellenáramú, vagy harang- rendszerű füstjárattal építeni). És mindjárt ott vagyunk a tömegkályhánál. Ez bizony tüzeléstechnikában mondhatjuk (jó esetben) 2010-es, akár 2020-as évek színvonalának. Kevésbé szerencsés esetben is még 1990-2000-es évek színvonala.
Tudnátoksegíteni? Egy könnyűszerkezetű ház épülne Pest megyében , aminek a fűtésésséről villany radiátorok gondoskoddnának ( tervek szerint napelemekkel lenne szerelve a ház ). Ezen kívűl szóbajött sok más alternatív kiegészítő fűtés is. Így jutottam el most ide is.A kérdésem most az lenne hogy egy nagyából 190 magas 130-140 széles és 120 mély tömeg kálya mennyibe kerülne? Ugyanis nem igazán találtam róla árat, így mérlegelni se tudok.Válaszokat előre is köszönöm.
Örömmel értesítem az érdeklődőket, hogy a bemutató meg lesz tartva. Időpont: Április 23-26; keddtől-péntekig. Helye: Debrecen. Keddtől péntekig a kályha építés. És az érdeklődés miatt lesz egy + nap: a 27.e szombat. Ezt már monitor/projektor előtt tartanánk. A különböző típusokról, méretezésről, egyéb elméleti dolgokkal foglalkoznánk. Jelentkezni még lehet (az építésre csak korlátozottan már). Szeretettel várok mindenkit. 😁
Nem tudom mennyiben állna meg végül. Meg sem kérdeztem, nem is fogom.
8-)
Mert előbb azt tartottam volna fontosnak, hogy megtudjam: jó-e? Érdemes-e vele foglalkozni?
Azért nem fogok egy sz..t építtetni csak, mert olcsó.
Ha jól értem: hozzá adok még egy + átrakást, annak anyag, meg munka díjával (hogy olyan tartós legyen mint egy normális tömegkályha. Ami nem tömegkályha, téglakályha). És akkor mindjárt az olcsóból (nem tudom még ezt sem. Mert lehet eleve dága 8-) jó drága lett.
Tehát a lényeg; vagyis lényegesnek tartanám megjegyezni:
Szerintem megfelelő tüzelővel, és kéménnyel, és ha végig, következetesen jól van megépítve:
Szerintem még akár 'jó' égés is kialakulhat. Biztosan jó huzatja IS LEHET. Lehetséges. (Benne van, persze ehez sok mindennek kellene még rendben lenni. De nem látszanak a képeken).
De nem ajánlanám amiatt, mivel a tűztér elhasználódása miatt 'átrakás szükségeltetik' majd pont úgy, mint ha cserépkályha lenne.
Magyarán a tűztérben a samott elég, elhasználódik. A köpeny bírná, de a tűztér miatt át kell rakni.
De ezt kopp le kell bontani emiatt. Kívül-belül.
Pedig ha 'normálisan meg lenne építve' akkor bírná még.
Sajnálatos szerintem. Ilyen fél téglás, nehéz köpenyes kályhát nem szabad ilyen tűztérrel építeni.
Kivéve persze, ha kell a munka. És 8-? évenként jól jön, hogy el kell bontani. És újra rakni. :-(
Ha azt kérdezed, hogy ez orosz-e, illtve tömegkályha-e?
Akkor erre azt kell mondanom, hogy: nem.
A köpenye az legalább nem élbe állított (6,5 cm), hanem fél (12 cm) tégla. Ez rendben van.
A tűzter viszont élére fordított 6,4 cm-es samott. Nem 12 cm, mint a dánnál, vagy akár, ahogyan az oroszok; Igor Kuznetsova féle iskola tartja.
De orosznak semmiképp nem orosz.
Sem a füstjárat; ami nem harang rendszerű. Hanem a nálunk ismert cserépkályha füstjárat.
De a tűztér már valamelyest hasonlít. :-)
Cserébe viszont legalább hátul van másodlagos (előmelegített) levegő bevezetés.
Sőt a sütő is (100 %-ra mondanám, pedig nem látszik a fotón belül) a cserépkályháknál kedvelt-megszokott fehér sütő; sütődobozzal. (Nem másodagos égéskamra- fekete sütő).
Üzenem az úrnak; illetve minden másolónak:
A hátsó másodlagos levegő bevezetés kialakítására van jobb módszer.
A Kuznetsov féle kialakításnál a tűztér alját képező samottokat utólag bármikor vissza lehet szedni, és kicserélni. az ajtón keresztül.
"User-barát" variációjú kályha, a nyolc tisztítónyílásnak hála a tulajdonos hamuporszívóval maga is elvégezheti a kályha évente esedékes koromtalanítását.
... mondja a hírdető
nekem 7 év alatt nem hogy korom, de említésre méltó fehér hamupor sem könyörög hogy szippantsam ki. - igaz nem orosz, hanem dán, de azt hiszem az a lényegen nem változtat.
... ha meg a kályhában korom van, az már alapvetően hiba.
Ilyen portékát mivel nem mozdítható, egy bemutató teremben mutogatnak, kínálnak és meghatározott feltételekkel a kért helyszínen megépítenek.
Kell ehhez :
egy korrekt rajz,
egy mester mester levéllel,
egy vagy két segéddel.
Aztán : az anyagár 350 eft az építési ár is lehet 350 eft , előleg az anyagköltség fele, ha leszálítja az összes anyagot, akkor sem a 100 - %. hanem úgy 80 %-a .
Tehát fizet a megrendelő 250 -et előlegnek, amikor felvonul a mester 300 -at, amikor kész és kipróbálják , 650-re kiegészíti , ha jól szuperál kifizeti az összes vállalási árat.
Hogy mennyi anyagot használ, az indiferens.
A kiszállított anyag az lényegesen több mint a kályhába épített anyag.
Van az un. vágási /építési hulladék. Jó mesternél kevés. Rosszmesternél sok.
Ja egy 700 vagy annál többezres munkánál az anyagok minőségét és mennyiségét csak igazolják számlával.
Mit hirdetnek az se nem tömegkályha se nem téglakályha.
Ez :
"A kályha méretei: 228cm magas, 225cm széles, 77cm mély, 3,2 tonna. A meghirdetett ÁR A KÁlyha Teljes AnyagÁrÁt foglalja magába: ajtók (hamu, sütő és tűztérajtó) és tisztítónyílások (8 db), teljes samottanyag (samott téglák, takarólapok), hidraulikus tűzálló habarcsok, tűzálló ragasztók, szilikátlapok, kerámiapaplanok, kb 700 db tégla, agyag, homok, stb.."
Ez egy rakás anyag.
Minimum lehetne ehhez egy vázlatos szerkezeti rajz és egy építési ár.
Így nem korrekt, sőt akár szélhámoságnak is lehet minősíteni.
