Nemrégiben belebotlottam egy ma már nem látható vár szájhagyomány útján terjedő emlékébe - Szlovákiában, a valamikori Ungvármegye tereületén volt, Mokcsa-Mogyorós mellett. (később valamilyen forrásokban is találtam rá utalást)
Tündérvárként maradt fenn az emléke. Láttam, hogy Galgadio is használta ezt a kifejezést, ezért szeretném megkérdezni, hogy ez a tündérvár valójában mit jelent? Miért használják ezt egyes várakra?
igaz ma már csak romjai maradtak, de érdemes felkeresni, már csak a táj szépsége miatt is (Cserhát, Budapesttől kb 90 km autóval..)
BUJÁK
A VÁR RÖVID TÖRTÉNETE:
Legkorábbi része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett. 1303 : elsõ okleveles említése. 1317 : Ibur fia István ostromolta sikertelenül a Csák nembeli I. Péter fia III. Máté fõlovászmester. nádor parancsára. A felmentõ sereget Dénes fia Pál mester vezette. 1386. február 21 : Garai Miklós nádor Mária királynétól adományként megkapja Bujákot. 1393 : az adományozást Zsigmond király megerõsíti. Ezután rövid ideig a Pásztohi családé. 1424. május 20. : Zsigmond király feleségének, királynénak adományozza a várat. 1438. június 9. : Albert király elveszi Borbálától és Báthori János fia István országbírónak adja. 1528 : Szapolyai János király Werbõczy Istvánnak adja. 1551 : Báthori András birtoka, aki megerõsíti és kijavítja a vár falait. Az északi rondella is ekkor épülhetett. 1552. július 19. : Ali budai pasa ötnapos ostrom után elfoglalta. Az 1556-1557. évi török zsoldlajstrom szerint õrsége 28 fõ, 1568-1569-ben 30 fõ. 1593 : Tiefenbach Kristóf kassai kapitány és Báthori István országbíró visszafoglalja. Ezután Báthori birtoka. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem csapatai megszállták. 1606 : a bécsi béke alapján visszakerült a király kezébe. A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1655 : az országgyûlés 150 lovas és 50 gyalogos katonát rendel védelmére. 1663 : a török újra elfoglalja és 50 fõnyi õrséget helyez el a várban. Rövid idõvel késõbb Balassi Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták el a várat, azzal a feltétellel, hogy a török õrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat és legnagyobb részüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga , hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével. Most a törökök támadták meg az elvonulókat és legtöbbjüket megölték. Ezután a várat még kijavították. Valószínûleg 1666-ban a törökök felrobbantották. Az 1683. évi hadjáratokban már jelentõsége nem volt.
Kösz, megnéztem azóta. Sőt, jártam is átutazóban Edelényben, felmentem fotózni, de iszonyatos fényviszonyokat fogtam ki, szóval velem is kibabrált. Deb erről jut eszembe, akinek van kedve, s van mit, az ide is tehet be várfotókat.
Pünkösdkor jártam Sárospatakon, a lehetőségekhez képest szépen rendben van a vár, de a fal szigetelésével gond lehet, mert a palotaszárny részben ledobta a vakolatot, pont a fő oldalon, a bejárat közelében... Emlékeim szerint a Bodrogpart tégen nem volt így kibontva, a külső falak láthatóvá válásával sokkal erőteljesebb a vár sziluettje a folyó felől.
2006-ban kétszer, és idén egyszer jártam Edelényben. A kiadó kérésére igyekeztem alátványosabb várakat első lépésként beletenni. Ha irsz privátban elküldöm a Borsodi képeslapot amit kiadtam. Van vagy 30 féle már
Tudom, hogy a légifotók nagymestere vagy. Lehet, most a földre kellett volna szállnod hozzá:) Persze attól is függ mikor jártál Edelényben, mert a millecentenáriumra pofozták ki. A könyv nem gumiból van, meg vannak szerkesztési elvek is, de a névadót azért én betettem volna, még, ha nem is a leglátványosabb. Bár kilátóként jól funkcionál, tiszta időben belátni az egész vidéket.
Ez is hiányos, de nem is tudom, létezik-e egyáltalán olyan magyar várkönyv, amely ne lenne az... kapásból párat említek, ami kimaradt a felsorolásból, Borsod vára - a megye névadója, Anonymus is említi, a földvár ma is megtekinthető, Edelény szélén áll egy magányos domb tetején. Kihagyása szakmai hiba. A másik pedig vagy 10 km-el arrább állt, Szendrő vára. Az utóbbi néhány évben több régészeti feltárása is volt. Szarvaskőt is illett volna belevenni, ráadásul egy igazi romantikus vár Heves megyéből. Aztán olyan is volt egykoron, mint Dédesi vár, Abaújvár... Aranygombos Telkibányán a dombtetőn álló erődtemplom (mára csak a templom maradt, de elég jól dokumentált erősség volt). irtad
Köszönöm a kritikus szavakat. Azért válaszolok mert én készitettem a könyvet:
sajnos 96 oldalas a könyv ez adott, igy nem fért bele több.
Bevallom minden általad felsorolt helyszinen jártam és fotóztam söt légifotóim is vannak róla de nekem sajnos nem sikerült a Borsod váráról és Szendrő váráról olyan képeket késziteni ami egy fotóalbumba belekerülhetne.
A klasszikus felosztás szerint Borsod, Heves és Nógrád alkot egy régiót. A kastélyokat azért nem említettem, mert akkor óriási a hiány, hiszen csak B-A-Z. megyéből be kellett volna venni egy tucatnyit, meg a könyv címében is csak a várak szerepelnek. Egyébként van sok szép kastély a térségben Kőkaputól Füzérradványon át Pusztaradványig. De az más kategória.
Én szeretném megvenni a könyvet, de mifelénk nem kapható. Na mindegy, majd csak megjön...
Mindenesetre az Északi-várak közé nem illenek a szabolcsi várak, kastélyok. Szerencsésebb lett volna a szerkesztő részéről, ha valóban az Északi részre koncentrál és akkor bekerülhetett volna Szádvár, az Edelényi L'Huillier-Coburg kastély, vagy a Fáji Fáy kastély.
Szádvár sincs benne, de ez a könyvsorozat nem is a teljesség igényével készült. Egy váras album, kiemelve a térségek várait a szerzők szubjektív meglátása szerint.
Erre föl építették ki az '52-es ostrom után a vár alatt húzódó alagutakat. Gárdonyi blőd leírásával szemben azok csak a várfal nyomvonalát követték, némi írói vénával viszont össze lehetett őket mosni a város alatti, valóban kiterjedt pincerendszerrel...
Ez is hiányos, de nem is tudom, létezik-e egyáltalán olyan magyar várkönyv, amely ne lenne az... kapásból párat említek, ami kimaradt a felsorolásból, Borsod vára - a megye névadója, Anonymus is említi, a földvár ma is megtekinthető, Edelény szélén áll egy magányos domb tetején. Kihagyása szakmai hiba. A másik pedig vagy 10 km-el arrább állt, Szendrő vára. Az utóbbi néhány évben több régészeti feltárása is volt. Szarvaskőt is illett volna belevenni, ráadásul egy igazi romantikus vár Heves megyéből. Aztán olyan is volt egykoron, mint Dédesi vár, Abaújvár... Aranygombos Telkibányán a dombtetőn álló erődtemplom (mára csak a templom maradt, de elég jól dokumentált erősség volt).
Mindig karácsony előtt jönnek ki az új, várakkal, kastélyokkal foglalkozó albumok, mert karácsonyi ajándékra hamarabb eladható, mint egyébként.... láttatok a témával foglalkozó új könyvet, amit érdemes megvenni?
