Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik. Kérdés: megfelel ez az alapvetö hipotézis a fizikai megfigyeléseknek? Kezdjük Galileivel, érvényes-e a szabadesés egytemessége a természetben?
Én a te szakmai tudásodat nem tudom elbírálni, mivel csak egy laikus érdeklődő vagyok. A kitartó törekvésedet arra, hogy elfogadtasd az elméletedet, dicséretesnek tartom. A vita kultúrád az, amit egy felsőbbrendűségi komplexus jellemez, nem elfogadható számomra.
Kedves Gyula! Megint elragadtattad magad. Az elmúlt 400 év tudományos és „tudománytalan” fejlődése több nagyságrenddel felülmúlta az azt megelőző évezredeket. Az okos telefont nem az UFF ekvivalenciája inspirálta, hanem az elmúlt 400 év tudományos tapasztalata. Lehet, hogy van gravitációs töltés, lehet taszító is a gravitáció, de az eddigi kozmológia meg volt nélküle. Rajtad áll, hogy ezek nélkülözhetetlenek legyenek.
Gyula szerint, egy Földtömeg középpontra merőlegesen ejtett azonos (X) tömegű eltérő izotópok próbatestei nem egyformán gyorsulnak. Ezt legalább 10 féle izotóppal, 10 szer kell ellenőrizni egy Experimetum Crusis igazolásához.
Az inga azért nem jó, mert a környezet elektromágneses zavaró hatása nem hanyagolható el. Ezt Eötvös nem vette figyelembe.
Marad egy ejtötorony vákuumcsövel, ami kinéz a Földböl (hogy a környezet e.m. zavarását minimáljuk) és ami ca 100 m magas (mint a brémai torony). Mivel a különbözö összetételü testek szabadesése több ezrelényivel eltér egymástól elég egy 10-5-ös pontosságú ejtökisérleti mérés, hogy a testek egyetemes szabadesését cáfolni tudjuk. Ilyen körülmény között már szabad semmel is regisztrálható az eltérés, pl. egy videófelvételen. Ilyen mérést 400 év óta elmulasztott elvégezni a fizika. https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc
Ejtőtornyot nem tudok építeni. Annyira azért nem fizetnek jól.
Esetleg egy űrhajóról lehetne ledobni valamit a Holdon, ott elég jó vákuum is van.
Marad az inga. A lengés periodusideje a hossz négyzetgyökével arányos. Két egyforma hosszúságú ingát kellene elindítani egymás mellett. De ehhez ezred mm pontossággal kellene beállítani a két különböző anyagú töltelék tömegközéppontját. Házilag ez eléggé reménytelennek tűnik.
„(kb. induláskor kapott egy ütést az ejtő kapszula)”
Hogyan kaphat másképpen lökést, ütést, az elengedett kapszula, ha nem a benne lévő tömegtől? Elvégre másképpen indul esésnek a test vákuumban, mint légellenállás esetén, mert akkor már egy légoszloppal alá van „támasztva”.
"A hülyeség akkor is hülyeség, ha milliószor ismételjük, vagy ha különböző emberek hivatkoznak rá ..." Ilyen pl. a szabadesés egyetemessége, amit rajtam kívül nem ellenörzött soha senki sem ejtökísérletekkel és különbözö összetételü testekkel mint Li, Be, B, C, Al, Fe és Pb. Ez a késérlet ha akoajátok, hét különbözö kísérletnek felel meg, mert a próbatestek nehézségi gyorsulása relatív az aluminiumból álló ejtökapszulához van kimérve.
A hülyeség akkor is hülyeség, ha milliószor ismételjük, vagy ha különböző emberek hivatkoznak rá és
nem a ráhivatkozó embert szeretném minősíteni, mert az nem lenne megfelelő érv.
A kísérletet se ő, se más nem ismételte meg.
Az elkövetett hibák sokszor le lettek írva.
Esetleg össze lehet hasonlítani Eötvös (szintén általa pocskondiázott) méréseivel, amelyek pontos leírásai (hányszor ismételte, a hiba lehetőségek szűrése, stb) hozzáférhetők.
Ha valami csoda folytán, a "mért" effektus csak a brémai toronyban lenne mérhető, akkor nem természeti törvény lenne, csak a toronynak valami hibája.
Ahol emberi hozzáállás miatt Szász úr ki van tiltva.
Kb. egy nem értékelhető kísérlet alapján (kb. induláskor kapott egy ütést az ejtő kapszula)
lehülyézett minden fizikust az elmúlt 400 évből, stb.
Ezt küszöbölné ki a sokak által, szinte bárhol ismételhető inga (,vagy más) kísérlet, de Szász úr nagyon fél a megismételt kísérletektől, mert egyértelműen kiderülne, hogy sok év óta hülyeséget beszél.
Az elvégzett kísérletek, mind Szász urat cáfolják.
Ha viszont bebizonyosodna, hogy igaza van, akkor gondolom ezt megfelelően elismernék.
