F. viridis - Keleten, Nyugaton és Dél-Dunántúlon gyakori, Alföldön ritkább, száraz gyepekben fordul elő F. moschata - Keleten és Dunántúlon elég gyakori, Alföldön (Duna és Tisza völgye) szórványos, üde tölgyesekben él F. vesca - Keleten és Dunántúlon gyakori, Alföldön ritkább, Nyugaton és Észak Alföldön gyakori, erdőkben, vágásokban él
Egyébként én fa őrült vagyok, róluk többet is tudok, lágyszárúaknál inkább a könyvekben bízom :)
A 92. hsz-ban említem a görög teknőst. Helyesbítek: vörösfülű ékszerteknős a lenne neve. Az emberek megveszik állatkereskedésben, mikor megunják, szabadon engedik.
A 94. hsz-ban írtam, hogy a kertben kuvik járt. Ő nem kuvik volt, hanem erdei fülesbagoly.
Bocsi a pontatlanságért, és köszönet a felvilágosításért. Mindig tanul az ember.
Igen, az erdei szamóca őshonos, és nem, nem védett. Legjobb tudomásom szerint három szamócafaj él Magyarországon, a Fragaria viridis (csattogó szamóca), a F. moschata (fahéjillatú szamóca) és a F. vesca (erdei szamóca). Olyan különbségek vannak, hogy visszahajlik a csészelevél vagy nem, meg szőrös-e a virágkocsány.Ha minden igaz egyik sem védett. Az eper megintcsak egy másik faj (F. x ananassa), ráadásul valami keresztezés eleve és biztos van ezer fajtája. (És hogy nehogy azt higgye valaki, hogy ilyen okos vagyok, elárulom, hogy mindezt megnézem egy könyvben :) )
Tegnap találtam még a kertben földiepret. Igaz hogy picike volt, de az íze annál finomabb. Az ilyen összeaszott, pici földieper íze nagyon hasonlít az erdei szamócához. Az valami fantasztikus! A pici gyümölcsbe szinte egy nagy eper íze préselődik bele, össze se lehet hasonlítani vele.
Így eszembe jutott; az erdei szamóca őshonos? (Fragaria vesca) Nem védett?
Régen többször jártam a bükkben, mindig szamócára vadásztunk, az ösvény melletti félig napos, árnyékos helyen találtunk. Amilyen pici volt, olyan nagyon finom ízű.
Mi a különbség a szamóca és az eper között? (Pl.: Kapható joghurt epres és szamóca ízesítéssel. A szamócát termesztik? De hisz, az nagyon pici. Vagy nemesítették?)
Szerintem sok kutató és kutatóintézet foglalkozik ilyen dolgokkal, mármint ahhoz képest hogy az emberek meg a politikusok mennyire le se ....-ják az egészet. Pénz nélkül meg nincsenek csodák!
Nem, hanem egyszerűen úgy gondolom, hogy ha van egy növényfaj amiből nagyon kevés van az országban, mert veszélyeztetett faj és nem nyúlhat hozzá senki, akkor az ki is fog pusztulni.
Az ember akkor is tényező, ha közelébe sem megy annak a növénynek, hiszen a lég-víz-talaj szennyezése akkor is utoléri a növényt.
Legalább a szakembereknek meg kéne engedni, hogy ezekkel a kihalás szélén álló fajokkal foglalkozzanak, hátha úgy nem hal ki.
A szakemberekre itt a szabványos növény szaporítóanyagokat forgalmazókra gondolok, nem a piaci kofákra.
Üdv a természetesen kihalásra ítélt fajokra van egyántalán példa a mai világban? Mert ok hogy egy jégkorszaki maradványfaj el fog tünni tőlünk természetes úton is, na de mi a természetes. Szerintem manapság nincs ebben az országban természetesen kiszáradó láp vagy bármi más, ha más nem gondoljunk a globális felmelegedésre, na nem katasztrófaleszrögtön változatokra csak arra hogy igenis emelkedett a hőmérséklet mondjuk az ember miatt 3 tized fokot, mi van ha ez pont elég egy kis maradványláp eltűnéséhez mert pont most borult föl a rendszer. Tételezzük föl hogy egyébként közvtlen emberi beavatkozás nem történt. Akkor ez minek számít? Természetes folyamatnak?! Én úgy gondolom hogy a természetben egy-egy maradványfaj is évtizedek évszázadok alatt tűnik el. Tehát ha az állomány 90%-a eltűnik 5-10 év alatt akkor ott szerintem az ember a felelős.
Valószínűleg úgy gondolta, hogy megfelelő élőhelyre megfelelő növényt lehessen telepíteni hivatalos, termesztő forrásból. PL. tó mellé szibériai nőszirmot, stb. Csak ehhez tényleg nagy szakértelem kellene, mert nyilván nincs két tökéletesen azonos élőhely (pl. több száz km-re egymástól).
Persze egy mesterséges, hivatalos kapcsolat nehezen viseli, de a génkeveredés, most inkább az egyed, mint a faj életképességének kifejezetten jót tesz. Az eredeti fajok meg szívnak, mint a torkos borz...
Szerintem ez nem lenne jó ötlet mert azután az életben nem tudod bebizonyítani hogy a növény a természetes élőhelyről lett kiásva vagy tényleg termesztették.
Ez olyan lenn mint a hóvirág pesten. Egy-két öreg mámiról elhiszem hogy a kiskertben nevelgeti de a kisebbségi család biztos nem a 7-ker-es bérház erkélyén termeszti!
Az én kertem se öreg (2000. januárban kezdtem). Nálam növényválasztásnál a szempontok a következők voltak: bírja a vizes talajt, lehetőleg minden évszakban díszítsen (szép őszi lombszín), sok cserje, lombos fa (madaraknak), nem kevés nagy, hanem inkább sokféle és lassan növő, v. kistermetű legyen, szükség esetén lehessen metszeni, alakítani + a kedvencek, mindentől függetlenül (pl. tamariska, orgona, rózsák). Az örökzöldek kevesebben vannak, mint szeretném, mert nem bírják a kutyapisit, meg a sok vizet sem, általában. (Az őshonosság nem volt szempont. )
A fentiek alapján összeszedettek közül a különféle somok, a bangiták, a nyírfák, a perzsa varázsfa, a galagonya, a tűztövis, a madárbirsek, a füzek váltak be.
Persze nálad, más feltételek között mások fognak szépen díszíteni.
Nagyon tetszik. Nálam még kialakulóban van a kert, így elgondolkodtam, hogyan nézne ki a kert egyik felében egy fanyarka bokor. Kedvet kaptam rá. Köszi!
Ha van még valamilyen növénykéd, vagy csak sok jót hallottál róla, írj! Szerelembe estem többek közt a galagonyába is, de valószínűleg, őt nem ültetek. (Anyukámat próbálom rábeszélni, nála tökéletes helye lenne. Rengeteg madár jár hozzájuk, tengelictől kezdve a zöldikén át, de még egy eddig azonosítatlan ragadozómadár is megjelent már nála többször. Volt néhányszor egy kuvik is, de őt elkergették a fecskék.)
Ezért a hozzászólásodért (is) szívesen megkínálnálak a fanyarkámból, ha a madarak két nap alatt le nem zabálták volna az összeset. Egyáltalán nem fanyar!!! Egy cseppet a ringlóra emlékeztet az íze, de éppen hogy, különben nagyon finom, csak aprócska, borsószemnyi. Piacon még nem láttam.
Ilyen tavasszal (1,2), ilyen nyáron (3) és ilyen ősszel (4,5). (Füllentettem, mert télen semmi különös :-))
Amit én tudok a fanyarkáról (az is kevés), a leggyakoribb fajok amerikai, kanadai és francia származásúak. Szinte gépiesítve termesztik őket a bogyójuk miatt. A legtöbb fajuk jól alkalmazkodik a környezethez, így ők kiszoríthatják a közönséges fanyarkát, mely inkább csak mészkedvelő.
Igazad van, változik a környezet, az élővilág. Kérdés az, előnyére? Mindenhol egységes lesz a növényzet, az állatvilág, az apró kis eltérések, változatosságok eltünnek. Ami speciális, megszűnik. Lassan már nem kell egy lépést sem tennünk, megláthatjuk a kertben, környezetünkben pl: Görögország élővilágát. (Hasraütésszerűen mondtam egy országot, akármelyiket lehetne írni.) (Igaz, hogy nem növény, de például a görög ékszerteknős teljesen betelepült, így lassan kiszorítja a hazai mocsári teknőst.)
Én se vagyok szakember, nem tudok neked egyetlen növénynevet se latinul kapásból mondani. Csak józan paraszti ész van. (A józan az biztos, a paraszti is, az ész mennyiségén lehet vitatkozni)
Változások folyamatosan vannak, lesznek, legfeljebb késleltetni lehet őket.
A jó múltkorában olvastam, hogy a tiszai árvízszabályzás során épített töltések is elősegítik a növények, állatok terjedését. A töltés tetején az afrikai, melegkedvelő növények, állatok terjednek egyre följebb, északabbra, míg a töltés alján a hidegkedvelő lények terjeszkednek. Kiépített sztráda számukra a töltés, haladnak ezerrel. Nem is gondolta volna Vásárhelyi Pál mérnök, és gróf Széchenyi, hogy milyen "kárt" okoznak. (Egyfelől kár, másfelől haszon. Attól függ, hogyan nézzük.)
Bocsi a hosszú írásért. A lényeg az, hogy nem lehet megakadályozni a növények elterjedését, ezzel járó kiszorítást, kihalást, csak lassítani lehet. (Szerintem.) Mindennek a jó oldalát kell nézni, akkor nem keseredik el az ember. A fanyarkáidnak a gyümölcsét a madarak is imádják, biztosan hálával gondolnak rád. Szépen díszíti kerted, te is szereted, ez a lényeg. (Most én is kapni fogok Tudom kicsimtől, hiszen ahogy ő is mondta, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Ez is hasonló kárt okozhat, mintha kaszával, fejszével állunk neki a vadonélő védett növényeknek.)
De térjünk vissza a fanyarkához. Még sosem kóstoltam. Milyen ízű? (Tudom, fanyar, de mihez hasonlít?) Szokták egyáltalán árulni valahol?
Az a kettő, ami már van, jól érzi magát. Persze a kertészetben fogalmuk nem volt, melyik fanyarkát árulják, nekem meg pláne. Köszi az ismertetést!
Ilyenkor, ha van egy hasonló hazai védett faj, a paraszti eszem azt mondaná, hogy ne terjesszük a másikat, mert összeporozódnak, vagy mi. Viszont, amikor az egyik nem él meg a másik élőhelyén úgysem, akkor mi van?
(Egyébként én nem lennék annyira szigorú, mint a szakemberek - ezért nem vagyok szakember :-) - ezekkel az őshonos dolgokkal. Ahogy a nyelv, a természet is alakul, változik, él, gondolom. A baj csak a nagyon agresszív fajokkal van, mint pl. a kanadai aranyvessző, nem?)
A fanyarka, melyet te írtál, az a kanadari fanyarka (Amelanchier laevis v. A. canadensis). Itt Magyarországon, a Dunántúlon a közönséges fanyarka (Amelanchierovalis) nő meg vadon. Védett növény, eszmei értéke 10.000.- Ft. Ezt a neten találtam: "Az A. ovalis abban különbözik másoktól, hogy öt szabad porzószála hosszú, de nem emelkedik ki a csészecsőből. Megtalálható vadon Európa déli és középső részének nagy területein."
Mindig az a bajom, hogy nem tudom, hogy ilyen védett növényt lehet-e kapni kertészetekben, egyáltalán, lehet-e árulni őket. Vagy csak valamilyen nemesített változatát lehet beszerezni.
Egyébként mészkedvelő, hegyvidéki növény lenne a közönséges fanyarka, így nem hiszem, hogy nálad jól érezné magát. (Írtad, hogy vizes, nyirkos, savanyú a talaj nálad) A kanadai változat viszont pont az ilyen talajt szereti.
Ki mit tud a fanyarkáról? Amelanchier laevis v. A. canadensis. Tanácsos terjeszteni (ültetni saját kertbe), vagy se? Állítólag él nálunk vadon is.
(A nem-mel válaszolók most ne figyeljenek ide: nálunk van már 2 és nagyon kedvelem minden évszakban, nem is agresszív, a madarak imádják a termését, nem nő nagyra, szóval tőlem jöhetne még a sövénybe pl.)
Bocs, de attól függ. Van több faj, a kertészeti változatokról nem is beszélve. Van bókoló is, meg közönséges, meg stb.
Az aranyvessző (bár hívják úgy is) kicsit megtévesztő, mert ezen a néven futnak lágyszárúak is, ennek a cserjének a neve legyen kerti aranyfa inkább, mert ilyen nincs több. (Persze én nem vagyok botanikus és a könyvekben is többféle elnevezéssel találkoztam.)
A képen aranyvessző, azaz Forsythia van. Az aranyeső meg egy fa. (Mérgező, hármasan összetett levelek, sárga virág, olyan, mint az akácnak) Viszont az aranyvesszőt minden általam ismert ember aranyesőnek hívja, szóval erről ennyit, szerintem. (És én mindig kijavítom, úgyhogy utálnak :) ) Az aranyfa micsoda? :)
Mi a különbség a szamóca és az eper között? (Pl.: Kapható joghurt epres és szamóca ízesítéssel. A szamócát termesztik? De hisz, az nagyon pici. Vagy nemesítették?)
