Mit gondoltok mi vezetett el a Trianoni békediktátum aláírásáig? Kiknek a felelősége volt? Szerintetek menyire volt igaszságos és realisztikus a területvesztés?
Sajnos ami kegyes császárunk Ferenc József csak akkor hozott jó döntést amikor nem kellett volna: krími háb., porosz-osztrák háb., piemonti-francia-osztrák háb.
Kossuth azt tudta hogy a nemzeti kérdés nem megoldása sűlyos következménnyel járhat. Amúgy ha utána nézel Kossuth életrajzának, tudhatnád több ízben próbálta segíteni az ellenállást: osztrák-piemonti-francia háb., porosz-osztrák háb., krími háb. És te a helyébe mit tennél ha tudnád ha haza jösz bitóra kerülsz? Ja és a Kossuth temetés a Tisza kormányt is megdöntötte - ergo Kossuthot azb egész nemzet tisztelte, és hit benne. Visszatérve ami lényeg Kossuth csak arra figyelmeztetett, hogy a nagy hatalmak egy általunk vesztes háború esetén felhasználhatják ellennünk a nemzeti kérdés NEM megoldását.
Azt ezek nélkül is tudhatta, hogy ha a Monarchia egy vesztes háborúban vesz részt, akkor Magyarországot Ausztria "tettestársának" fogják tekinteni és ennek megfelelő elbánásban részesül, a nemzetiségek pedig a mi példánkon felbuzdulva követelik, hogy őket is ismerjék el államalkotó nemzetként, illetve a szerbek és románok törekszenek az anyaországhoz való csatlakozásra.
csak azt nem, hogyan kellett volna torinói remetéskedés helyett pesti kormányfőnek maradnia
mintha Duhaibei leirta vóna hogy ezt a pesti kormányfősködést bizonyos Jelasics,Windischgrätz és Haynau urak akadályozták volna Paszkievics őfőkegyelmessége aktiv közreműködésével :)
Kossuth már tudta, hogy Németország és Franciaország nyolcvan évre halálos ellenségek lesznek, tudta a flottaépítési versenyt, tudta, hogy a magyar liberálisok képtelenek elfogadni Oroszországot külpolitikai partnernek, tudta, hogy Ferenc József 1916-ig nem dobja föl a bakancsot, tudta, hogy az utóda nem a liberális szellemben nevelt Rudolf lesz, tudta, hogy a Fekete Kéz sikeres merényletet követ el Ferenc Ferdinánd ellen, stb. Mindent tudott, csak azt nem, hogyan kellett volna torinói remetéskedés helyett pesti kormányfőnek maradnia.
Kossuth Lajos a 'népképviselet programját' az 1830-as években hozta nyilvánosságra. Magát a problémát nem csak Kossuth érzékelte, hanem olyan jeles személyíségek mint Wesselényi és Széchenyi. A probléma legjobban az ország szélein érzékelödött, amit Trianonnál ürügynek használtak Magyarország ellen. Tény, hogy 1848-ban megalakították az első Mo. függ. kormányt a rengeteg sürgős reformkori teendők (elmaradás) miatt nem jutott idő. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy Kossuthéknak volt 5 hónapja a reformokat akadályozó tényezők teljes felszámolására, miközben szeptembreben Jellasich Magyarország ellen indult az osztrák sereg élén, ezzel a békés reformokat félbeszakítva. Ezért kellett Kossuthéknak fegyverhez nyúlni. Valamint a népképviselet kérdése felmerül Kossuth Khütayai alkotmány tervezetében, valamint az Al-dunai tervezetben. Ahol Kossuth figyelmeztet arra, hogy az ilyen fajta vegyes népességű területek mindig "problémásak" lehetnek, egy vesztes fél mellett álló békekötéskor. Kossuth tisztában volt a nemzetközi helyzettel, ami előre mutatott 'hogy az elmaradott', elbukott reformoktól tüzdelt, fegyverrel egybetartott császárság nem lehet hosszú távon életerős. Kossuth ezért féltette a magyarokat az osztrák békekötéstől (1867 tavasza) mert tudta, hogy ez magyarország vesztét fogja okozni. És nem lett igaza?
Kossuth túrót se tudott. Felvázolt egy azt igazoló jövőképet, hogy miért az ő megalkuvást nem ismerő politikája a helyes és miért nem az osztrákbarát alternatíva. De mikor neki volt a kezében a hatalom, akkor szintén nem tudott a nemzetiségekkel megegyezni, csak miután katonailag nyakonvágott ezt-azt a honvédség, akkor. Nem lehetett megegyezni velük, csak legyőzni őket. Ez nulla, egész egyszerűen nem volt igaza, nem volt realitása annak, amit akart. Pusztán igazolni akarta, hogy miért van ő száműzetésben.
Sziasztok! Nem tudom tudtok e róla, de egy "trianon"-ra már Kossuth is figyelmeztetett, 1848-népítélet program, valamint 1967 húsvéti cikkben, hogy bekövetkezhet. És igaza lett! A magyarság nem foglalkozott, a népesség összetételének megváltozásával. Kossuth világosan fogalmazott, hogy az fentebb említett ürügyre hivatkozva, leszakíthatnak egész "országrészeket" egy esetleges Habsburg koalíció bukása esetén. Trianon-nál sokan Horvátország elvesztését is siratják, ami ugyan 1091-től magyar terület volt, de a lakosság összetétele szerint nem lehetett gyökeres magyar területnek nevezni. Inkább gyarmat félének, lehetne mondani.
88 éve, 1920.junius 4-én, az I. vilaghaboru gyöztes nagyhatalmai a trianoni békediktatummal darabokra szaggattak az évezredes Magyar Kiralysagot és ez az igazsagtalan àllapot a mai napig fennall. Tiltakozzunk Trianon igazsagtalansaga ellen!
Felhivassal fordulunk minden magyar szervezethez, hagyomanyörzökhöz, polgari körökhöz, csaladokhoz és barati tarsasagokhoz Karpatokon innen és tul, hogy szervezzenek zarandoklatot gyalog, lohaton, autoval, motorkerékparral vagy biciklivel a hozzajuk legközelebbi 1920 elötti történelmi ezeréves orszaghatarra és ott
2008 junius 4-én napnyugtakor gyujtsanak tabortüzet és mondjanak el közösen egy imat Magyarorszagért!
Ha elegen leszünk, a tabortüzeink fénye fogja kirajzolni a hajdani töténelmi magyarorszag hatarait és igy egyesitjük Magyarorszagot!
A felhivas kezdeményezöje Csepin Péter, a varpalotai bakonyi Poroszkalo Turaklub XVI. szazadi huszar hagyomanyörzöje. Ö és csapata korabeli katonaviseletben, lohaton fog a nyugati hatarszélre vonulni.
a tartomány maga nem került ide-oda, cska egyes részei, és az már más lapra tartozik. igyekeztem egyszerű mondatokkal megfogalmazni, ezek szerint nem sikerült, bocs.
Az igaz, hogy ezeket sem egyszerre vették birtokba, hanem először 1278-ban az addig Babenberg-örökségnek számító Ausztriát, majd sorra a többit. De ez akkor sem "szedett-vedett", hanem ügyes külpolitika eredménye.
Az igaz, hogy a XIX. században nem volt osztrák nemzetállam létrehozását célzó mozgalom (az uralkodó és a konzervatívok a birodalmat akarták megtartani és esetleg bővíteni, míg az ottani nacionalisták a német nemzetállamhoz akartak csatlakozni), ezért sem annyira fájó nekik Saint-Germain, mint nekünk Trianon.
1772- Galícia és Lodoméria Habsburg uralom alá kerül (+Bukovina északi része) 1775 Suceva megye Bukovinához kerül (bukovina önálló tartomány) 1809-Tarnopoli régió Oroszországé 1815-Lublini régió Oroszországé 1815 Tarnopol visszakerül 1846 Krakkó Galícia része 1849 Bukovina koronatartománnyá válik 1915 kongresszusi Lo. elfoglalása (bizonytalan jogállású terület) 1918 Bukaresti béke (Bukovina déli részén határkiigazítás) 1919 Galícia Lengyelországhoz, Bukovina Romániához kerül
"És azért az Árpád-háziak ősi birtokának is túlzás nevezni őket. Időnként kisebb-nagyobb területeket meghódítottak belőlük. De nem lettek tartósan a Szent Korona országai."
nevezheted ahogy akarod, de ettől még tény h ezek a tartományok (ill. részei) átlag 10-20 évente kerültek ide-oda hasították szét, csatolták össze, adtak hozzá vettek el belőle stb stb..
Galícia, Bukovina, Dalmácia nem számítottak örökös tartománynak. Nem tartoztak a Német-római Birodalomnhoz, majd később az Osztrák Császárságnak ugyan részei lettek, de az 1815-ben létrejött Német Szövetségnek nem.
És azért az Árpád-háziak ősi birtokának is túlzás nevezni őket. Időnként kisebb-nagyobb területeket meghódítottak belőlük. De nem lettek tartósan a Szent Korona országai.
amúgyis az örökös tartományok nagy része szedett-vedett holmi... (megideologizálták a területfoglalást a Magyar SzentKoronával, az Árpád házi királyok ősi birtokaival-Galícia, dalmácia, Bukovina- azt hozzácsapták ezeket a tartományokat Ausztriához)
