Keresés

A várakozásról:

Nem tudsz több időt rendelni az életedhez.

Amit tehetsz: Több életet a saját idődhöz.

Ott suhog felettük kérlelhetetlen, fásult egykedvűséggel, aki átlép mindenen, akit át nem lép senki, akit sem elhagyni, sem megelőzni nem lehet, aki nem kérdez, de nem is válaszol, nem nevet, de nem is sír, aki nem született, de nem is hal meg, aki végtelen és örök, s ez az úr: az Idő.

Fekete István

Az igazság nincs időponthoz kötve. Mindig időszerű, kiváltképp akkor, amikor időszerűtlennek látszik.

Albert Schweitzer

Az egész élet emlékekből áll, csak mindig a jelen pillanat múlik el olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük.

Tennessee Williams

Szerintem a szerelemnek semmi köze az időhöz. Beleszerethetsz valakibe az első pillanatban, de az is lehet, hogy csupán egy év múlva. Ez csak úgy megtörténik... mindig a maga idejében.

Nora Roberts

Ha egy férfi nem tud mit kezdeni az idejével, nem bántja a lelkiismeret, ha a másokéval visszaél.

Jane Austen

Elmúlhatunk, de cselekedeteink nem tűnnek el nyomtalanul, örökké élnek az örökké tartó eredményekben és következményekben. Vándorok vagyunk, de lépteink nyomát nem fújja el a szél, semmi sem történhet, ami nem a múlt következése lenne, hiszen a jövő is csak a múlt folytatása.

Jules Verne

I.

1. A bábaság örömteli foglalatosság, a hóhérság szomorú mesterség.
2. A besurranó szülőanyja a nyitott ajtó.
3. A betörő először a zsebekben gyakorol.
4. A békesség jó közvetítő.
5. A bor titkot old és kardot köt.
6. A dohányos ritkán jó dolgos.
7. A düh csúnyít.
8. A felnőtt később mosolyog és sír.
9. A felnőtt nem mindig érzi, hogy ki szereti őszintén.
10. A füvet kalászáról, a virágot szirmáról.
11. A fű lassan nő, a lovam gyomra korog.
12. A gazda csak néz,a zsandár figyel, de a tolvaj a legszemesebb.
13. Agg ember hátra is lát.
14. Agya dinnye, esze mákszem.
15. A hallgatás is pajzs.
16. A hang száll, a betű vár.
17. A harangok mindnyájunkért szólnak.
18. A hazugságot a kutya elhantolja.
19. A házmester mások háza előtt söpör.
20. A híres embert a kakukkok tolják, okos embert nem a kakukk tojja.
21. A hű kutya megőrzi a pásztort.
22. A jó ásót a gyakorlat teszi.
23. A jó bor oldja a titkot, a rossz a cukrot.
24. A jó gyereket szeretni kell, akárcsak a rosszat.
25. A jó ember bátor.
26. A kakast ébreszti, a tyúkokat felijeszti.
27. A karikás utoljára durran.
28. Akár foltos, akár rongyos, szegény pária minden koldus.
29. A kávé az álmost is ébrenlétre tanítja.
30. A kéz foltoz mindent.
31. Aki amit abált, falja föl.
32. Aki hamar kibékül, percek alatt megszépül.
33. Aki későn kezdi, sosem végzi.
34. A király igazsága gazság, irgalma kegyetlen.
35. A kisliba sem értelmesebb a szüleinél.
36. A kobakjára kokizik.
37. A kulacs a legjobb útitárs.
38. A leggyorsabb lábút is befogja a vénség.
39. A legszebb barack is szőrös.
40. A lelkiismeret harangzúgássá dagasztja a tücsökciripelést.
41. A lustaság szolgaság.
42. Amekkora gyökér, akkora korona.
43. Amelyik rózsát leszakítottad, az vérez.
44. Ami akác, aggat az.
45. Amilyen a gyümölcse, olyan a pálinkája.
46. Amilyen a kancsó, olyan a kendő.
47. Ami szeder, szúr az mind.
48. Ami teli, abban lelj.
49. A munka sosem gyalázat, kivéve, ha mégis.
50. A nyárit homokba, a télit hóba.
51. Anyja után károg a varjúfi.
52. A páros élet vidámság.
53. A pávián is a saját gyermekében gyönyörködik.
54. A póknak hat lába van, mégis sántít a sarokban.
54. A pedagógus nem agymosodás és nem elmeöblítő.
55. A plafonon szintén szemek szunnyadnak.
56. Apja után fut a csikó.
56. Apja víz, anyja mész, a lány pedig fortyog.
57. Apósom nem édesapám, anyósom nem édesanyám, sógorom nem bátyám, sógornőm nem nővérem.
58. A puccos dáma a szemnek paradicsom, az orrnak herbárium, az erszénynek purgatórium, a léleknek krematórium.
59. Arany szól, eb csahol.
60. A rossz rosszabbra fordul az ostoba kezén.
61. A saját irháját a búcsún körbe hordja.
62. A sorompó áll, mindenki erre vár.
63. A sörtől szalad, a pálinkától pihen.
64. A szag és íz elárul.
65. A szemén alszik, a fülén fekszik.
66. A szíves kínálás kevés a korgó gyomornak.
67. A szipirtyó szája szecskavágó.
68. Asszony szájába mondat nehezen szorul be.
69. A szögletes pénz is forog.
70. A szúnyogra se veszélyes.
71. A tömeges gyűlölet az ostobát arctalanná teszi.
72. A var leesik, a folt marad.
73. Az a nyelvén, ami az epéjén.
74. Azé lesz a bástya, akié a puszta.
75. Azért okos az okos, mert sok az esze.
76. Az italt szégyelli ízlelgetni, inkább nyeldekli.
77. Az okosok és a felnőttek állandóan hazudoznak.

II.

1. Az orrnak és nyelvnek hiába hazudsz.
2. Az ostoba rühelli az okost.
3. Az ördög bírója az ember ügyvédje.
4. Az örömnek szintén eljön az órája.
5. Az öröm nem tart örökké.
6. Az ösztövér fa nem féli a fejszét.
7. Az üres erszény a legnehezebb.
8. Álmodozás az élet sója.
9. Babakocsi örömöt hoz, halálszekér bánatot visz.
11. Babánk cseresznyézett, a mi fogunk vásik.
12. Babot-borsót szárastól, almát nem ágastól.
13. Bajos a rókát a tyúkról leszoktatni.
14. Bajszára kenjük bajunkat.
15. Barátom buksza, uzsorásom kassza.
16. Bármeddig hizlalod a récét, csak kacsa marad.
17. Bevarrt szája árulkodik a hazugról.
18. Bimbó voltam, mégis elhervadtam.
19. Birkára bízza a brokkolit.
20. Bíróságon oda a komaság.
21. Boldog a kakukk, fészkedre talált.
22. Boldogság dűlőjén bú botladozik.
23. Bolond világban a serényt nógatják, a restet fékezik, a sötétet sztárolják.
24. Borért az anyját is eladja.
25. Botot hajlít a hátán.
26. Boxer nem válik baconné.
27. Bújában a bőrébe visszabújt.
28. Búnak vége öröm eleje.
29. Bürökből is mézet gyűjt a méh.
30. Bűnözőnek botot, bitót.
31. Butát életében kapja fel a hírnév.
32. Buta gazda sok fát kivág.
33. Butaság szédíti az egész világot.
34. Búg a brácsa, üres a bendője.
35. Búzába visz szalmát.
36. Búza nincsen pipacs nélkül.
37. Bükk vagy tölgy makkból nő.
38. Büntetés a vétek viszonzása.
39. Bűzlik, mint a farkas.
40. Cirógassa körül a vidámság!
41. Cukrászt eltelíti a torta illata.
42. Csapdos, mint vízben a tyúk.
43. Csemetének árnyékában hűsöl a hülye.
44. Csemetétől ne várj árnyékot.
45. Csernek magja, bükknek makkja.
46. Csiga az epret harapdálja meztelenül, babám a szamócát hangtalan.
47. Csökönyös szamárnak ustor az ösztöke.
48. Csukott szemek fogadták.
49. Csúnya szavaktól rojtos az ajka.
50. Dalos, mint nyáron az erdő.
51. Demizson a legjobb detektív.
52. Dicsérettel nem lehet vadat ejteni.
53. Dolgos embernek tele a bendője.
54. Dologban a félénk is megbátorodik.
55. Domborít, akár a macska.
56. Dögkeselyű a fiát rablónak neveli.
57. Dögkeselyűnek bűzlik a csőre.
58. Döglött lóra nem illik új nyereg.
59. Döglött marhát kár körmölni.
60. Drága bélszínnek sűrű a szaftja.
61. Dühös, akár a póka.
62. Egyik épül-szépül, másik gyérül-sérül.
63. Egy-két disznó még nem konda.
64. Elefánt az ormányáról, ember a kormányáról ismerszik.
65. Elitta a májcseréjét.
66. Elmélet teszi a tanárt, gyakorlat a mestert.
67. Előbb istálló, azután ló.
68. Előbb kapa, aztán apa.
69. Előbb tanya, aztán anya.
70. Először ketrec, azután nyúl.
71. Ember nem asszony.
72. Esze borotva, szája morotva.
73. Ezer mondatra egy pont.
74. Édesanyád ne nyomorítsd!
75. Éhes, akár a zsinagóga patkánya.
76. Éhes kecske káposztával álmodik, míg a kerítést rágja.
77. Éhkoppon az éhség, bezárhat a pékség.

III.

1. Éjszakánál is sötétebb.
2. Éket ékkel.
3. Élő keresztje nyakában lóg, fejénél áll a sírján.
4. Éltedben rágalmaz, holtodban magasztal.
5. Érett gyümölcs könnyen nyelős.
6. Étvágytalan gyerek szomszédban megéhezik.
7. Fityiszt és fesztivált.
8. Farkas szomszéd, sakál koma, keselyű idegen.
9. Fecskék hozzák a tavaszt, viszik a nyarat.
10. Fogatlan rókát a nyúl is kikacagja.
11. Fogott rajta az éhezés.
12. Fölfalta, mint réce a galuskát.
13. Fülön csípte a csavart.
14. Fűben a mezőt keresgéli.
15. Garantált befektetés a koporsóba tétel.
16. Gazdag ember bármerre fordul, neki a szél hátulról fúj.
17. Gazdagot a baj is gazdagítja.
18. Gazdától gazdának oroz a tolvaj.
19. Gaztengert halászod, sovány a kalászod.
20. Gesztenyéből nő a bokrétafa, vadgesztenyétől szelídül a park.
21. Gondos gazdasszony, szép szoba.
23. Gólya előtt halad az eke.
24. Gyilkostól tanul az ölő.
25. Gyógyír gyökérben-virágban.
26. Gyors folyó partot szakít.
27. Gyors, mint az őz.
28. Gyönge hajlik, erős törik.
29. Gyöngyélet a toborzóban, ólomhalál a csatában.
30. Hagyaték hoppá, juss huss!
31. Halevésben sok a dolog,kevés a hús.
32. Halé a horog, emberé a hitel.
33. Hal úszásáról, ember munkájáról ismerszik.
34. Hal úszásra, ember munkára, féreg kúszásra.
35. Hangos, mint tavasszal a mező.
36. Ha pulyád van, mindig élsz.
37. Hallgatagon eszünk, hangosan iszunk.
38. Hallgató se volt, tanár se igen, mégis mester.
39. Hallom, amit hallani vélek.
40. Haragosnak hangos a haverja.
41. Harmat után itt a tavasz.
42. Ha szamár nincs, a kecske is jó.
43. Hazugnak bor az ellensége.
44. Henyélés gyalázat, dolgozni nem szégyen, az önkéntesség alázat.
45. Henyélők gazdagodnak szorgalmas szegényeken.
46. Heverészni jól esik, henyélni csak akkor, ha esik jól.
47. Hitelkalács törlesztendő.
48. Hívő hisz, ember remél.
49. Holtat a kukac, dűlt fát a bogár rágja.
50. Horolóval locsol ő, kapájában víz van.
51. Hosszú a keze, rövid az esze.
52. Hosszú blablának rövid zablát.
53. Hosszú tél, rövid szalámi.
54. Hosszú tószt, rövid koszt.
55. Hullámzik, mint a mező.
56. Husángot emel valaki mögött.
57. Ifjú virágot, öreg magot szed.
58. Ígérete súlytalan pille.
59. Ismeri a kanász idő változását.
60. Isten szava nem emberé.
61. Iszom a sört, állom a kört.
52. Ígéretet és a távolságot tartsd meg!
53. Íratlan törvény: tolvaj olvasatlanul, bank számolatlanul viszi a pénzed.
54. Jó étel rosszat álmodik.
55. Jó foxi tisztán tartja az istállót és az ólat.
56. Jó fű kicsire nő.
57 Jó hír ólomlábakon ballag.
58. Jó hordóban rossz bor, szép asszonyban ürmös.
59. Jó szekercének könnyen lába kél.
60. Jó szó a legjobb békítő.
61. Jótettnek jó az ajándéka.
52. Kakasnak, kányának, kamionnak lelapul a tyúk.
53. Kalácsot és karnevált.
54. Kapunk majd foszlós, mazsolás kalácsot.
55. Kaszának kő' kalapács, kaszakőnek víz kék.
56. Kecske halálát egy káposzta se siratja.
57. Keltével nógasd a napot.
58. Keselyű a keselyűnek nem rágja le a karmát.
59. Kései vendég soká indul haza.
60. Kevés kéz későn kész.
61. Kevés szónak kevés a söprűje, sűrű beszédnek kevés a föle.
62. Két klarinétost külön kocsmába.
63. Kicsi béka messzire kuruttyol.
64. Kicsi lagzi, pici pazarlás.
65. Kicsöppent az orrán, kiböffent a torkán.
66. Ki egyszer hazudik, azután hazudozik.
67. Kidőltben féreg rág.
68. Ki gazt vet, gazdagon arat.
69. Ki hogy karasol, úgy kaszál.
70. Ki idejében sír, korábban nevet majd.
71. Ki későn kell, az a szolga.
72. Kinél a pénz, annál az ész.
73. Kisebbre kuporodj kabátodban.
74. Ki sokat vet, sokat arat.
75. Kitartó ökörként robotol.
76. Késlekedés veszekedés.
77. Kiflivel hajigál, kalácsot harapdál.

IV.

1. Kikívánkozik a zúzájából, nem tér a bögyébe.
2. Kiöntötte az ürgét a lukából.
3. Kirágott zsákokból elfogy az életünk.
4. Kivillantja a nyelve liláját.
5. Koldusnak kevés a komasága.
6. Komájánál fal mézet a medve.
7. Korai kifogy, kései kitart.
8. Korgó hasú gida döfölődik, nem ugrál.
9. Kökény ősztől érik, téli dértől csipke.
10. Könnyű a gólyát békára szoktatni.
11. Könnyű öregapámnak a lassút eljárni.
12. Könnyű vacsora, nyugodt pihenés.
13. Lajhárlovon száguld, üget csigaparipán.
14. Lankadt íjtól nem fél a suta.
15. Lapátnak lapát, gereblyének gereblye az igaz magyar neve.
16. Lapos has, tiszta fej.
17. Lapos zsebnek minek zipzár.
18. Láb lábat vakar.
19. Láncon neveli.
20. Legbiztosabb befektető a halál.
21. Legelőről hazafelé rövidebb.
22. Legjobb ösztöke a takarmány.
23. Legszebb vászon a mártatlan, legszebb lány az ártatlan.
24. Lel lukat a libaólnál.
24. Lóra bízta a zabot.
25. Madárnak mezőt mutat.
26. Macska bajuszára nem bízzák a tejfölt.
27. Macskaszemet villantanak.
28. Macskazenész macskalányon macskafiúk marakodnak.
29. Magányos mondat, mint millió.
30. Magány bú, társas lét öröm, páros élet boldogság.
31. Magunkéból szegényedünk mások gazdagodására.
32. Magyar ember halálát dögkeselyűk várják.
33. Magyar ember hallgat, ha harcsát/halat fal.
34. Makacs szamáron nem fog az ostor.
35. Markos, akár egy gorilla.
36. Májusi por könnyeztet.
37. Májusi portól anyarozs érik.
38. Már az öregapja is hazudott.
39. Máséban lakik, kinek nincs hazája.
40. Más helyen daráltatnak.
41. Más szájában a fullánkot megsziszegi, de a magáéban a méregfogat nem.
42. Megperzseli a bajuszát, égeti az ujját.
43. Megszúr minden mondata.
44. Mennél butább, annál rátartibb.
45. Mennyre-pokolra fogadkozik.
46. Mértéktelenül áradó mondatok gyarapítják a gyászt.
47. Meséjének se haja, se talpa.
48. Mezőre visz szénát.
49. Milyen a makk, olyan a fája.
50. Minden kanca a maga csikaját nyalja.
51. Mindenki szamarának habos a fara.
52. Minden ősznek volt egy tavasza.
53. Mester tanítványból lesz.
54. Mező nincsen zöld fű nélkül.
55. Mostból igen, majdból nem.
56. Mókust odúval, rókát lyukkal.
57. Munkálkodónak nem jut ünnep.
58. Munkás tenyér mindig kérges.
59. Nagy lángoknak sok a vize.
60. Nagyot markolsz, csipetnyit fogsz.
61. Napsütésben minden asszony szemérmes, majdnem.
62. Napvilágot holdvilággal eggyé tesz.
63. Néha az út alatt is átjár a vakond.
64. Nehezen szól, kinek száját kipeckelték.
65. Nehéz a nincs.
66. Nehéz kifaragni tölgyből a furulyát.
67. Ne legyen a csikó gyorsabb a lónál.
68. Ne kezdj bele, ha nem értesz hozzá.
69. Ne nevesd a siketet, ha te nagyot hallasz.
70. Nem a ruhátlanság mutatja a szépséget.
71. Nem éri el a starthelyet.
72. Nem győzi a tempóját.
73. Nem illik villa a pulya kezébe.
74. Nem kell a restet fékezni.
75. Nem kell az almáért az ágat levágni.
76. Nem látja a szártól a kukoricást.
77. Nem mind ellenséged, aki rád szól.

V.

1. Nem mind madár, akinek tolla van.
2. Nem nézhetsz körül a másik szemével.
3. Nem rajkó kezébe való a bicska.
4. Nem sejti az ember, mire fog pirkadni.
5. Nem tanítvány az elbutított.
6. Nem ünnepel, kinek anyját meggyalázták.
7. Ne oktasd a tyúkot a víztől félni!
8. Nevetésnek, sírásnak, örömnek, búnak szabott ideje vagyon.
9. Nevetésre jön a temetés.
10. Némulj el mondatom, nyugodj meg kobakom.
11. Nézd meg a kertet, látod a gazdasszonyt.
12. Nincsen bánat barát nélkül.
13. Nincs máshoz illő agya.
14. Nincs szíve, ki más életével játszik.
15. Nyárral, nappal a szőlő is édesedik.
16. Nyelvhegyről szitkozódik.
17. Nyers hajlik, száraz pattog.
18. Nyesetlen fa csúnyán nő.
19. Nyugtával nyögjük a munkás éveket.
20. Nyúlra hagyta a répát.
21. Odúba ejtette a szekercéjét.
22. Okosan álmodozik az okos.
23. Okosat beszédéről, bölcset hallgatásáról, ostobát hangoskodásáról.
24. Okosodj kisborjú, nagy marhává leszel!
25. Okos szamár, buta kutya!
26. Okulj a pernyéjén szomszéd szérűjének.
27. Ordítozni bizsu, elcsendesedni gyöngy.
28. Ostoba hitelbe vesz.
29. Önnön gödrébe pottyan.
30. Önsajnálat álalázat.
31. Öreg dongó is megszagolja a bibét.
32. Öreg fát átültetni nem lehet.
33. Öreg járda csúf szája, kígyó-béka tanyája.
34. Örömre görbítette a száját.
35. Örömöt örömmel vissza lehet csalni.
36. Összekapkodta, mint csirke a csipetkét.
37. Paprikás asszonynak piros az orcája.
38. Paravánnak panaszkodik, siratófalnak fohászkodik, falnak beszél.
39. Parázsból lesz a hamu.
40. Pattog, akár az ostorcserdítés.
41. Pálinka erőt vesz.
42. Pici egér és hatalmas elefánt nagy kárt csinál.
43. Pizzát és parádét.
44. Példa és pálca tanít és nevel.
45. Pofátlan, akár a lóbögöly, arcátlan, mint a pőcsik.
46. Pokolra vivő bűn.
47. Pőre a király.
48. Rab madár vasban tipeg.
49. Ragad a tenyere.
50. Rángasd ki a cövekeid, csomagold össze a ponyvádat, szedd a sátorfádat!
51. Reklámozás hazug mondás, a közmondás igaz szólás.
52. Reméli, hogy torkába potyog a libatöpörtyű.
53. Rendetlen a telek eleje, rend a dolog lelke-veleje.
54. Rest pincérnek fő a feje, rest az ura.
55. Rest pincérre vendég lő.
56. Rossz bornak rossz az ecete.
57. Rosszból megárt a kevés.
58. Rossz fának is lehet jó gyümölcse.
59. Rossz lány anyja szemfedele.
60. Rossz lónak a jó út se jó.
61. Rossz munkának rohadt a termése.
62. Rossz szó lángot szíthat.
63. Rövid ott a munka, hol hosszú a blabla.
64. Savanykás a szabad gyümölcs.
65. Sárga tégla, sárga vályog nem egy.
66. Se esze, se mája, se szeme, se szája.
67. Sejti, merről zúg a vihar.
68. Semmit sem ígér a lustaság.
69. Sétálgatva pihen, ki fekve dolgozik.
70. Sietségből jő a baj.
71. Simogasd a hideg vasat.
72. Sír, akár a bölcső.
73. Sírásnak sírásó vet véget.
74. Sokból is keveset ért az ostoba.
75. Sok dúla közt elvész az indulat.
76. Sok vacsora, rengeteg álom.
77. Sose rest a róka az ólon rést keresni.

VI.

1. Sós kenyéren csúszik a pálinka, füstölt halon szánkáz vodka/síel a viszki.
2. Sör a csökönyös szamarat is elindítja.
3. Sör mutatja meg a legrövidebb utat.
4. Sörsátorban sereglik sörivó sokadalom, ivó nélkül ritka kocsma.
5. Sötét éjjel várja a zsandárt.
6. Szabad keselyűk és rabmadarak egy fészken osztozkodnak.
7. Szamár az apja, liba az anyja.
8. Szegény az iskola, fűt a tanítója.
9. Szegény kacsát tőkés réce oktat.
10. Szegény páriának kódis a párja.
11. Szegényt a hasa hajtja, gazdagot a hasa húzza.
12. Szelelt búzából tiszta a kenyér.
13. Szem próbálja meg a fényt.
14. Szenvedélyes, mint a forró nyár.
15. Szerelmes, mint a virágos tavasz.
16. Szélfújta kisded.
17. Szipogás engesztelődés.
18. Sziporkázó, mint a napsütéses hó.
19. Szolgája légy a tetteknek, ura a szavaidnak.
20. Szomorú, aki apja sírját nem találja.
21. Szomorúnak bús az éneke, búsnak szomorú a nótája, vidámnak víg a dala, vígnak vidám.
22. Szomszéd tüzétől óvakodj!
23. Szorgos szolga, kövér marha.
24. Szószátyár bunkók szótlan bölccsel szórakoznak.
25. Szótlan az ember a józanságtól.
26. Szótlan az étkezés, zajos az ivászat.
27. Szótlanul tanulsz, némán okosodsz.
28. Szú a fát, bú a szűt.
29. Születés és halál egymás nyomában jár.
30. Szűk a torok, de az egész várost elnyelheti.
31. Szűz lányon, új tetőn, alig fog a szikra.
32. Tarackod szapora, barackod csenevész.
33. Tar, akár a kidöntött rengeteg.
34. Távolodó fecske őszt csivitel.
35. Teli hordó mélyebben szól.
36. Térül-fordul habozva, akár a cica a gőzölgő tejberizs körül.
37. Tilliózhat a varnyú, nem válik sárgarigóvá.
38. Tolvaj oroz, gazda boroz, orgazda szoroz.
39. Tolvajnak karperec, rablónak bokalánc, gyilkosnak kenderhám nyakbavaló az ajándéka.
40. Tóról mesél a potykának.
41. Több a fű, mint a mező.
42. Több a ló csikóstól.
43. Tőzegtűz tovább tart, tarlótűz tovaterjed.
44. Tudatlanok hazátlanok, a tudós otthon van bárhol.
45. Tülökből szép tokmány, horganyozott ocsmány.
46. Tűz a víznek áldozata.
47. Tyúkászból kovács lehet, de ülőből nem lesz üllő.
48. Tyúk nyestet, liba rókát vendégül nem lát.
49. Urald a szót, szolgáld a tettet!
50. Úgy húz az ökör, mint von a bivaly.
51. Úgy törődik vele, amint érett barackkal szokás.
52. Vak szemekre lelt.
53.Vendégség barátság, de váratlan vendég veszekedés.
54. Versengő csikósok hátában jóllakik az ordas.
55. Vén kisasszonyból nem lehet fiatal menyasszony.
56. Vén toportyán ritkán szorul a fába.
57. Volt az anyának, de nincs a lányának.
58. Vörös, mint a főtt titkár.
59. Zacskóért a táskád ott ne hagyd!
60. Zavaros forrást ne tisztíts vízzel!
61. Zavaros víznek szomjas ló nem örül.
62. Zárt ajtó a holt ajak.
62. Zárt lapokba bújik.
63. Zivatart szí, aki aki fuvalmat fú.
64. Sokat hoz ki az emberből a sör.
65. Meleg dinnyét, fagyos csuszát/ fagyban sört, kánikulában pálinkát.
66. A jó borhoz sok titok, a sok sörhöz egy kulcs, az érett pálinkához sós kenyér jár.
67. Újszülöttnek tej a gyógyszere.
68. Sörben fürdik, virslivel szárítkozik.
69. Magtárból sörpadlás, lepárlóból pálinkaház, veremből borpince.
70. Az egészséges tervez, a beteg remél, a haldokló megérkezik.
71. A holtnak pap a barátja.
72. A rendetlenség fél betegség.
73. Cukorért epedsz, epét nyelsz.
74. Az élet aromáját az elmúlás adja, bukéja a halál.
75. Megérett gilva, földre pottyant szilva/kifakadó gilva, ujjra csorgó szilva.
76. Beteg, mint hal a folyón.
77. Feszes, mint a lazac.

VII.

1. Az érett kelés duzzadó rügy.
2. Doktor legyek vagy díler? - ez itt a kérdés...
3. Kutya füvön, birka csonton rágódik.
4. Kifordult beleknek késő a pajzs.
5. Gazdag embernek sokan könyvelnek.
6. Buta bíró kész börtönőr.
7. Drága kincs az egészség, csak a betegség drágább.
8. Nevetve nyerte, elvesztette sírva.
9. A szerencse megfiatalít - rövid időre.
10. Szerencsétlenség jön, barát megy.
11. A szerencse forgó, a baj mozgó.
12. Okosnak okos a szerencsétlensége.
13. Beleesni könnyű, kiheverni nehéz.
14. A jóhír és a megváltás szamárháton érkezett.
15. Gyászzenére csárdásozik.
16. Nem minden fa alatt áshatsz kincset.
17. Rossz házasság, nagy szerencsétlenség.
18. Seregélyhad szerencsétlenség, a kár ránkszakad.
19. Borús égből napsütés.
20. Ételt sózunk, pénzt szorzunk.
21. A kapzsi a kakas alatt is kiscsirke után kotorász.
22. A pazarlás ráfizetéses.
23. Adós fizess, kamatrab pusztulj!
24. Szívesség szívességet szül.
25. A hála süketté tesz.
26. Hogy a kefe ne kopjon, sáros a bakancsa.
27. Aki adni akar, az ad (a nincsből is).
28. Többet költs a jövedelmednél, bátorít az ügynök.
29. Isten mentsen a pénzes fukartól.
30. Fogd a magadét, máséhoz ne nyúlj!
31. Pénzes fukarkodik, pénztelen pazarol.
32. Ha liba vagy, légy megkopasztott!
33. Az Úr törlessze neked!
34. Az üres kamrából menekülnek az egerek.
35. Aki vadat akar ejteni, ne féljen a puskától.
36. Aki fél, az veszít.
37. Óvatosé a biztonság.
38. Száz verébnek elég egy lövés.
39. Hol a bátorság, ott a bűn.
40. Meredek hágóról meredek lejtőre meredek.
41. Bátor harcosnak nyitva a szeme.
42. Vakmerő katona csukott szemmel harcol.
43. Tornádó fia forgószél.
44. Forgószél kavarva gyarapodik.
45. Süvít a rágalom, akár a srapnel.
46. Repeszt a repesz.
47. Száll a rossz hír, akár a rakéta.
48. Kiabál, akár a csapdába szorult nádi farkas.
49. Fában toporgó toportyán.
50. Sunyít, akár a nyuszi.
51. Irháját teszi föl a kártyára
52. Civilnek olcsó a bére, katonának meg a vére.
53. A totális háború fehér holló.
54. Ki a kardjával, ki a hüvelyével keresi kenyerét.
55. Szép dolog a békekötés - a rablóknak.
56. Nagy a zsebe, jó szakember.
57. Sok a sebe, jó katona.
58. Rossz szó sok bajt szül.
59. Áldott kéz lábat mos.
60. Aki vihart kavar, orkánt arat.
61. Armadát irányít az arany.
62. Ezer keselyű szabadon, millió halott az avaron.
63. Rozsdásabb a lánc a kardnál, kikötve a tömlöcfalnál.
64. Legyőzött seregek, hiú ábrándok.
65. Bölcsek és erősek győznek a csatában (kész átverés).
66. Mindenki veszt a csatában, kivéve, aki nyer rajtuk.
67. A pásztor nyírja, a számadó tizedeli a birkát.
68. A kisebbség borít, a többség dönt.
69. Bársonyban is születhet bolha.
70. Parasztnak fejedelem, munkásnak diktátor.
71. Tyúk is zsarolhatja a maga kakasát.
72. Birkapásztorságról báróságra jutott.
73. A császár is halandó.
74. Város haldoklik, tanya pusztul.
75. Pici ember picikét bakálódzik.
76. Jobb a hazáért halni, mint világfiként élni.
... és végül:
77. Mindenütt jó, de nem bírja a farka.

Sáfrány Péter Attila

"Különleges vagyok, ahogy Te is. Minden tulajdonsággal már születésem pillanatában felvérteztek, hogy harcba szállhassak. Én pedig eleget teszek a küldetésemnek. Kiélvezem csodálatos életem minden apró pillanatát. Az illatokat, a hangokat, a képeket, az érintéseket, a szívemig hatoló fájdalmat és az örömet. A lehetőségeket, melyeket a pillanatok teremtenek és vesznek el. Én egy csoda vagyok. Pont olyan csoda, mint amilyen Te is." (Papp Tímea)

"Ha az ember bánatában iszik, hamar rájön, hogy a bánat tud úszni."

Boldog új évet kívánok! :-)

Boldog, békés, szép karácsonyt kívánok mindenkinek!

http://basstechman.blog.xfree.hu/

„Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait,... és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése... De akkor ez sem fáj már.”

/ Márai Sándor /

Legyen erőd lent
hagyni, amit nincs erőd
följebb emelni.

/Fodor Ákos: Jókívánság/

"Ha változtatni akarsz az életeden, akkor százezer lépés fájdalmával kell megküzdened. Elindulsz, egy lépés fájdalom. Továbblépsz, még egy lépés fájdalom, de ebben az egy lépésben hogyan lenne benne a százezer lépés fájdalma? A gyáva ember ettől az egy lépés fájdalmától fél. És racionális hazugságokkal próbálja megmagyarázni, hogy miért is nem teszi meg. Mert aki fél, az elkezd kifogásokat gyártani, hogy megmagyarázza a saját szegényes lelki bizonyítványát. Ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, mit tettünk magunkkal, elkezdjük sajnálni magunkat. Ami jajveszékelésbe fordul, majd marjuk magunkat, hogy lehettünk ilyen hülyék. De még mindig nem változtatunk."

/Csernus Imre/

"Ahogy a hideg szavak fagyossá teszik az embereket, a forró szavak megperzselik, a keserű szavak elkeserítik, a dühödt szavak feldühítik őket. A kedves szavaknak is megvan a maguk lelki hatása. S milyen nagyszerű hatás ez! Megnyugtatják, lecsillapítják és megvigasztalják a hallgató felet."

(Blaise Pascal)

http://basstechman.blog.xfree.hu/

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk,

 gyakran mégis utánzóként halunk meg.”

(Erich von Däniken)

http://basstechman.blog.xfree.hu/

http://basstechman.blog.xfree.hu/

"Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk ,

  humorérezékünket pedig, hogy vigasztalódjunk afelett, amik lettünk."

  Oscar Wilde

Boldogtalanságunk egyik fő oka, hogy túlbecsüljük mások boldogságát.

     Margaret Thomas

A fájdalomnak az a sajátossága, hogy nem szégyelli ismételni magát.

     Emil M. Cioran

"Győzni mindenki tud. Veszteni csak nagyon kevesen. Tanulj meg veszteni, és örök győztes leszel."

Gabe Feel

“Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában.”

(Steve Jobs)

“A vidámságnak megvan az ereje ahhoz, hogy a félelem, a sértettség, a harag, a frusztráltság, a csalódottság, a depresszió, a bűntudat és a meg nem felelés érzéseit kiűzze az életedből. Azon a napon éred el a vidámságot, amikor rájössz, hogy mindegy, mi történik körülötted, akkor sem lesz jobb semmi, ha nem vagy jókedvű.”

(Anthony Robbins)

“Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik előítéleteiket.”

William James

"A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád - neked csak járnod kell rajta."

Marcus Aurelius

"Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!"

-Mark Twain-