Nana! Árpi Bá! Hát szabad ilyen szigorúnak lenni a nagy íróval?
Soha nem voltam az a megbízható könyvelő típus. Mindenhonnan (el)kések, és
a dilis életem miatt nem mindíg tudom időben hozni az igéreteimet.
De betartani? Hát ilyet soha bébi!
És ki az az el csikó?
Egyébként sajna ritkán gyüvök, mert az élet robog mint ÁLLAT, de amikor gyüvök, akkor próbálok tőszavaknál többet mondani.
Szóval: ez az évem NAGYON de NAGYON kemény volt. Talán a legkeményebb.
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én ENNYI sok kiábrándult, lélektelen megkeseredett emberrel rég találkoztam, mint idén. Mindenki (el)vált, (el)hagyta
élete párját, magát, vagy a munkáját - (vagy az hygta (el) őt:)) - megilyenek.
Pedig azt hittem, hogy most az EU -ban, meg a világ kapujában tele leszünk optimizmussal, lendülettel....stb.stb.
Hát igen a zene és a szerelem még mondíg megmentheti az embert.
Ja, és van a jó öreg irodalom, de...
Valahogy az se az igazi.
Kevés a tűz, az önnönmagáért való lelkesedés, az ÉLET szeretete.
Mindenütt valamilyen görcs van, mögöttes érdek, félelem a jövőtől, és mindenütt az a kib..ott RUTIN, RUTIN, RUTIN...még a művészetekben is.
Soxor ANNYIRA az öreg szélmalomharcosnak érzem magam, ANNYIRA egyedül maradtam ezzel a ÉREDEKELJEN bennünket az ÉLET és robogjon az rohadt vonat dumával.
Pedig igény lenne rá, Ti is azért nem adtátok fel annyi ideje már, hogy találjatok valami mást is a szokásos rutin helyett, pedig biztos számtalanszor hülyének néztek emiatt (zsoltu, Wagner, vizitúra, ZöPö, Tie, stb.stb.).
Szóval, nem hiszem én, hogy rögtön elindul itt az élet. Kell egy kis idő, amíg el()hiszitek, hogy lehet komolyan, mégis jókat röhögve beszélgetni világrengető és kicsiny dolgokról egyaránt, ki- és felhasználva azt a lehetőséget, hogy végiggondolhatod saját gondolataidat (van rá idő), leírhatod, és VALAKIK- VALAHOL hallják és látják, amit mondok (írok).
Korábbi írásaim ezek szerint már el()vesztek, bár még sokáig (évekig) láttam őket
virtuális el()fekvőkben.
Egyet se mentettem el(). Olyanok voltak azok, mint a mandala (jól mondom?).
Ha az a mandala, amikor Tibetben homokból éveken keresztül képet alkotnak, színezik formázzák, majd amikor végre el()készül, egyetlen mozdulattal elsöprik, akkor jól mondom. Ha más, igazítsatok ki.
Belegondoltatok ebbe? Milyen lelkierő kell ehhez? Na mi is ilyenek vagyunk itt a nettón. Lelkünk gyöngyszemeit vetjük itt virtuális papírra, hogy aztán minden az enyészeé legyen. Végül is nincs ezzel baj, azt hiszem...
Tűz van babám! Visszatértem és mit látok? Csupasz falak, kihalt tájak..:(
Asszociációk és képek a köbön.
Egyedül Albi hegedül a háztetőn.
Már ott tartok, hogy Ragika, Kero, sőt dixi is hiányzik.
Nem is beszélve a többiekről: vizitúráról, Quicksilverről, Yorkról, Tie - ról, kismártáról, zsolturól, Zöpöről, stingről és krissztáról (bocs, ha valakit kihagytam).
Belohint és mazsolát láttam valahol (nettómazsola?), de mi van gűzűvel és Ghone -nal?
Wagner úr persze itt van valahol a kocsmájában, mint nagy idők tanúja.
Szóval vége a langyos állóvíznek, mert sajnos én mostantól mindennap eljövök, és
felkavarom megint!
Kérek egy kis szenvedélyt, egy kis életet, mert így lassan el( )folyik az életetek bébik!
Beszélgetni fogunk, és eszmét cserélni (mikortól is lehet itt topicot nyitni?).
Szóval életre rugdosom ezt a nettóizét ha addig élek is.
A kinti nagy Index nem nagyon tetszik, ezért ide vackolom be magam, és itt fogok
monologiozálni, amíg valaki a régiek (vagy újak ) közül be nem tér egy szóra.
