Tulajdonképp ezért érdemes ilyen műsort rendezni. Az jutott eszembe, hogy nálunk Komárom megyében van egy városka a Duna partján, Ács. Nos az egyik részét ma is úgy hívják:"Pénzásás" annak emlékére, hogy valamikor itt mosták az aranymosók a Dunából az aranyszemcséket. Fáradtságos munka volt, rengeteg hordalékot kellett kilapátolni és átmosni, de állítólag mindig lehetet találni kisebb, nagyobb szemcséket. Ilyenek ezek a műsorok is, sok hordalék, kevés csillogó aranyszemcse, de az kevéske mégiscsak megéri a sok lapátolást.
Valóban nagyon dallamos, szövege értelmes, az egész klip hatásos! A "Lélekdonor" volt számomra ennyire jó Carameltől!
...és meg kell említeni, hogy a vokált NAGY BOGI énekli, aki anno az Ének iskolájában, majd a Sztárban sztár + 1 kicsiben is bizonyította, jó kis énekesnő lesz belőle. Remélem hamarosan "előre lép" az énekes mögül és önállóan is hallhatjuk!
Volt egy nagyon híres Horváth Jenő-Seress Rezső sláger, amit én Ferenczi György és a Budapest bár előadásában ismertem meg, az Csak átutazó vagyok itt földön. Ime egy kissé eredetibb előadás, Szécsi Pállal
A téma 61 év után is megmozgatja az alkotók fantáziáját, mert Caramel most újra elővette. Nagyon szép lett, elgondolkodtató, több rétegű a zene is, a szöveg is. Készítettek hozzá egy zseniális klipet, ahogy az egyik hozzászóló megjegyzi, Szemes Máté egyszerűen zseniális a főszerepben.
Tegnap kapcsolatos közben rátaláltam a Zenebutik nevű csatornára ahol a Megasztar adásokat ismétlik. Tegnap az első szériából az az adás volt, amikor a vigaszágon lévőket juttatta be a közönség. Akkor jutott be Gaspar Laci. Este 10-kor kezdődnek,nem tudom,hogy hány adást fognak adni.
Nagyon egyetértek ezzel az elemzéssel és a továbbiakkal is!
Gyakorlatilag két nagy tényezőnek köszönhető a zenei korszakváltás a magyar zeneiparban: a Megasztárnak és a 2007-ben létrejövő MR2 Petőfinek. Bár én azt a sötét zenei középkort inkább 1995-2011 közé tenném (azért ne feledkezzünk el a borzalmas emokorszakról, vagy az SP-Fluor éráról és az akkori egynyári tinisztárokról), a Megasztár felfedezettjei és az MR2 Petőfi sokat tettek a színvonalas magyar zene visszatéréséért és addig cikinek, égőnek tartott (réteg)műfajok (újbóli) divatossá tételéért.
Most pedig ezt látom a visszájára fordulni és nagyon el vagyok keseredve miatta.
Olyan jó olvasni ezeket a "nosztalgikus" írásokat! Én a második szériából is kiemelném azt a felejthetetlen pillanatot, amikor Oláh Ibolya volt a duett partnere Palcsó Tominak! A mai napig, ha meghallom ezt a dalt a rádióban, mindig Ibolyát hallom énekelni Tina helyett!
Aki komolyan kedveli (én igen), figyelemmel kíséri a pályafutását, ami -igaz nem csillogó, mert szakított a bulvár felhajtással és a celebséget is utálja- töretlen, rendszeresen vannak előadói estjei, vannak új dalai. Nálunk a helyi rádió szerencsére időről-időre játssza! Már csak az kellene, hogy újra felfedezze egy producer, egy sz.direktor és játszhatna zenés darabokban, mert pl. Edit Piaf szerepére még Keresztesnél is alkalmasabb lehetne! Ráadásul már megkomolyodott, érettebb lett, sehol nincs már a féktelen, kezelhetetlen Ibolya.
Akarva vagy akaratlanul az első széria hatalmas sikere után ezen a szérián már érezni lehetett az üzleti szempontokat is. Az elsőben nem lehetett azt mondani egyik versenyzőre sem, hogy adott korosztálynak szólna, egyszerre szurkolt nekik a nagymama, a feleseg, a férj, a tini, a gyerek. A másodikat már egyértelműen a leginkább rajongani tudó és a rajongását akar anyagiakban is kifejező tinédzserekre építette fel a csatorna, sajnos ebből kifolyólag a színvonala sem korrelált az elsővel, azonban a müsor koncepciója szerencsére sokat nem változott, így az igényesség megmaradt. Amit fontos megjegyezni, hogy a lehető legjobb koncepciója volt a műsornak az, hogy minden héten stílusokban kirándultak a versenyzők, nem tudom felfogni, ezt hogy és miért nem hozzák vissza a 2010-es évek tehetségkutatóiba, a közönsegnél is sokkal nagyobb sikert aratnának, így csak az unalomig ismert 125 ember által ugyanúgy elénekelt slágereket halljuk mindenhol.
A mezőny itt tele volt tökéletes tinisztárokkal, formás lányok, helyes fiúk, akik jól mozogtak, jól énekeltek, de sokkal kevésbé voltak emlékezetesek, mint az első rész versenyzői. Nem igazán hiszem, hogy Bálint Ádám, Palcsó Tamás vagy Kovács Timi neve a nagyobb közönségnek mond ma valamit. Azért akadtak itt is izgalmas előadók, pl Bartók Eszti, Torres Dani es persze Tóth Gabi és Caramel, akik az utóéletet tekintve talán Rúzsa Magdi mellett a legnagyobb karriert futották be. Caramel győzelme nem volt kérdés, Palcsó 2. helye totális rejtély számomra, de betudom a tinilány szavazóbázisnak, akkor is így tettem.
Az első szériában tehát megjelent a TEHETSÉG. Én akkoriban a döntőben Tóth Verának szurkoltam, de azóta rá kellett jönnöm, hogy Oláh Ibolyához hasonló őstehetség azóta sem volt a tehetségkutatókban. Ahigy Vera is fogalmazott egyszer, benne megtestesül mindaz, ami az igazán drámaian nagy előadókban, amolyan meg nem értett zseni. Soha életében nem tanulta, hogy kell viselnie magát a színpadon, méis olyan szuggeszcióval és egyediséggel adta elő a dalait, hogy sokszor egészen hátborzongató volt a szörnyű angol kiejtése ellenére (ami akkor egyébkén szinte minden versenyzőre igaz volt, ez az egy ami pozitív irányba fejlődött azóta.) Tóth Vera egy akkor még nem túl erős előadóként nyerte a versenyt, de kétségtelen, hogy hangi adottságokban magasan a mezőny felett állt, pláne furcsa volt egy olyan fiatal énekesnőt hallani, aki mondjuk megközelítheti akár Cserháti, akár Kovács Kati szintjét, ne felejtsük el, hogy a '90-es években a fiatal generáció bravúrénekesnői Szulák Andrea és Auth Csilla voltak...
Nekem még nagy kedvencem volt Kandech Evelyne, aki igazi alternatív sztáralkat volt, talán akkoriban még nem annyira volt igény ilyenfajta progresszivitásra, amit ő képviselt. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy ha mondjuk a negyedik szériában indul, akár meg is nyerhette volna és szép karriert futhatott volna be az underground színpadokon, a mezőny legszínesebb előadója Ibolya mellett egyértelműen ő volt.
Az utóbbi időben nagyon sokat újranéztem az összes szériából es érdekes volt így evek múltán visszanézni, mennyivel jobb volt például az első és a harmadik szeria bármelyik X faktornál. Nem csak a versenyzők tekinttében, hanem a műsor felépítése, koncepcióját tekintve. A kisbideok nem beállított amolyan tényleg parasztmagyaroknak szóló ostobaságokról szóltak, hanem a dalról, a műfajról, az előadásról, amit hallani, látni fogunk. A negyediknél persze ez is megváltozott.
Az első három széria zsűrikritikáit, amelyek valóban a versenyzőket segítő, az előadást többé-kevésbé mélyen elemző vélemények voltak (még a sokat szidott Soma és a totálisan dilettáns Bakács is mondott nagyon jó dolgokat), össze sem lehet hasonlítani azokkal a semmitmondó, amatőr lózugokkal, amiket mostanában hallunk az élő műsorokban. Görög Zita prödükciói pedig felüdülést jelentenek Istenes Bence műmájerkedeséhez képest, ami szintén jelez egy szintet.
A legjobb széria egyértelműen a harmadik volt, nemcsak a legérdekesebb, legizgalmasabb egyéniségek jelentek ott meg, hanem olyan dalokat is hallottunk, amiknek semmi közük nincsen a populáris zenéhez, vagy aminek igen, azokat is sokszor teljesen egyedi feldolgozásban hallottuk, ez mind köszönhető volt Novák Péter nyitottságának es kiváló zenei bábáskodásának (mikor lesz egy Póka Angéla-féle Szomorú vasárnap bármelyik ma futó tehetségkutatóban?).
Egyenként:
Az első széria:
A magyar popzene sötét középkora volt az 1995-2003-ig tartó időszak, gyakorlatilag a tehetségtelenség netovábbja volt, ami akkor zajlott, köszönhetően Kozsonak es a hasonlóan remek zenei "producereknek" pl. Általánossá vált az a felfogás, hogy a magyar könnyűzene képtelen tehetséges, egyedi előadókat kitermelni, minden énekes és együttes egy külföldi, általában szintén nem túl kreatív tákolmány borzasztóan szegény utanzása volt.
Ebben a szériában nyerhette vissza a magyar közönsé a hitét a magyar könnyűzenében, lám vannak érdekes előadók, tehetséges énekesek, csak eddig nem kaptak teret. Fantasztikus volt, hogy van egy műsor, ahol 120 perc élő éneklést lehet hallani, egyáltalán ez is új volt már akkoriban.
Ma már viccesnek tünhet az akkori műsorszerkesztés, a ruhák stb, de akkoriban emlékszem, milyen közösségkovácsoló ereje volt annak a szériának, szombat este pl rengeteg szórakozóhelyen félházak voltak, mert mindenki a Megasztárt nézte, a kor lehetőségeihez képest idézte a Ki mit tud? hatásait.
A versenyzők egytől egyig klasszikus figurák maradtak: Galambos Dorina, Dér Heni, Nagy Edmond, Schmidt Vera, Kandech Evelyne és persze a nagy hármas Gáspár Laci, Oláh Ibolya és a nyertes Tóth Vera mind-mind karizmatikus előadók voltak, egyedi és utánozhatatlan stílussal.
Amerikában nem adnak a külsőségekre, aki tehetséges, az tehetséges. Bááár az ottani tehetségkutató nyerteseiről sem sokat hallani, kivéve talán Adam Lambertet. Néztem a Coolon több USA X faktort, lehet, hogy a győztesek ott befutottak, de Európáig nem jutott el a híre.
Nem rossz hang, de semmi töltet nincs benne, a külsőt meg hagyjuk."" Jó a hangja MKS Mackó Kreatív Stúdió) támogatja. Van benne kurázsi és jó megjelenésű.
Van benne valami, az 50-es éveit járó pedagógus kelléktárával hasít eddig Jordan. Sötét ing, mamis pulcsi, öltöny, szemüveg. A hangja káprázatosan erős, részint különleges is, még ha korábban hallottunk is már olyan srácot, aki magas hangokon virít. Nekem Viktor klubtársa, Braiden viszi eddig a prímet. Fiatal, de sokkalta több impulzust generál jelenléte.
Na, még Morgan Frazier jön be nagyon, úgy nőként, plusz a countrys dolgokat is bírom.
Nem rossz hang, de semmi töltet nincs benne, a külsőt meg hagyjuk. Sem Amerikában, sem másutt esélye sincs érvényesülni ilyen megjelenéssel. A szánalomfaktor miatt fog jó eredményt elérni, és ennyi...
Viktornak ez a dala nem annyira tetszett, maga a dalválasztás volt gyengébb, de előadásmódban klasszisokkal Tarány 2 felett áll.
A srác reakciója őszintének tűnt, Viktor továbbjuttatását viszont a háttérben lezsírozták minden bizonnyal. Adam feltétlenül tovább akarta juttatni, ez a mackó ellenében felért volna egy merénylettel, hiszen a legnagyobb közönségkedvencről beszélünk. Így jobb híján összerakták őket, az est fénypontjává téve párbajukat, ami Viktor további szereplését is pozitívan befolyásolja majd. Gwen beizgult tőle, tapsikolt is örömében a rablási lehetőség miatt. :)
Viktor hatalmasat fejlődött a Megasztár óta, angol nyelvű dalokban klasszisokkal jobban teljesít. Egyáltalán nem lóg ki a mezőnyből, sőt!
(Most már értem, miért mondtak le nővérével egy kisvárosi koncertjüket 1 héttel annak előtte. :))
Nagyon örülök Viktor sikerének, rengeteget fejlődött és végre "amerikaiul" (idézet Tőle) énekelhet, egyből jobban át is tudja élni!
Jordannak csodás hangja van, de a testalkata miatt gátlásosnak tűnik. Tény: Viktor nem "csak" elénekelte, hanem elő is adta a számot, mellesleg a színpadi látvány sem mellékes.
Nekem nagyon úgy tűnik: van egy "forgatókönyv", de ez nem is érdekes, a lényeg, hogy Viktor a végéig versenyben legyen. Gondolom nem véletlen, hogy azt mondják: a két legjobb került most össze (éppen ezért nem eshetett ki egyikük sem!).
Viktor arcán semmilyen irígységet, vagy más negatív érzelmet nem láttam amíg Jordan énekelt, inkább elismeréssel nézte és őszintén gratuláltak egymásnak. Lehet, hogy valóban barátok lettek?
