>Összevissza játszol az egyenletekkel, de eddig még helyes elméletet nem sikerült megalkotnod.
Mielőtt megszólnád, leszögezem: én meg sem próbálok egyenletekkel játszva bármiféle elméletet megalkotni, mivelhogy tisztában vagyok a képességeimmel. Hibás elképzelése mindenkinek van, ez nem nagy kunszt. (Csak a beképzeltek nem hajlandóak elismerni, hogy hibás.)
#Én nem játszadozok vele, de ehhez te úgysem értesz, magad is elismered. Nem lehet elfogadható ítéleted, kijelentésed, megmondásod. Az hogy egy szócsöves vagy, nem emel magasra. Játszod csak a nagy összeolvasott megmondót, közben meg buta vagy hozzá.
>Ez csak a fekete lyukaknál igaz: középen qrvanagy az energiasűrűség, meg is görgíti a teret maga körül mindenhol az üres térben.
Viszont ha a térben MINDENHOL EGYENLETESEN nagy az energiasűrűség, akkor azt akár, mint egy konstanst le is lehet vonni, és ez esetben nincs görbülete a térnek. A lényeg, hogy nem ugyanaz az áltrel megoldás, hogy a nagy semmi közepén van egy energiakoncentráció, vagy hogy a teljes tér homogén módon ki van töltve ugyanennyi energiával egyenletesen elosztva.
#Nem, nem az a lényeg. Az persze, hogy ok. DE Egy konstans az időben is konstans, nem csak a térben. Hülyeségeket beszélsz. Játszol. Marhaság, amit itt állítasz és magyarázol. Kiszámoltad talán? Hasraütésre magyarázol Einstein-egyenleteket meg megoldásokat? Az előbb mondtad, hogy lövésed sincs hozzá. Egy konstans az időben is konstans, nem csak a térben. Az időben pedig változik az elosztott energiasűrűség, ha tágulás van.
Akkor is az ős kirobbanást kell megmagyarázni alatta, nem átrakni a nevét későbbre. Gyagyaság. Az infláció mechanizmusáról van szó. Erre te olyannal jössz, hogy a leállására átrakjuk a címkét, aszt kész. Probléma megoldva. xdd
"Kezdetben ugye nagy volt az energiasűrűség. Tehát a térgörbületnek is annak kellett lennie."
Ez csak a fekete lyukaknál igaz: középen qrvanagy az energiasűrűség, meg is görgíti a teret maga körül mindenhol az üres térben.
Viszont ha a térben MINDENHOL EGYENLETESEN nagy az energiasűrűség, akkor azt akár, mint egy konstanst le is lehet vonni, és ez esetben nincs görbülete a térnek. A lényeg, hogy nem ugyanaz az áltrel megoldás, hogy a nagy semmi közepén van egy energiakoncentráció, vagy hogy a teljes tér homogén módon ki van töltve ugyanennyi energiával egyenletesen elosztva.
"Marhaság az infláció leállását nevezni kirobbanásnak."
Nem "kirobbanásnak", hanem a "Big Bang" pillanatának tekintik már sokan a szakértők közül az inflációból való kilépést. És ez is olyasmi, amit velük beszélj meg, ha kifogásod van ellene.
"Egy helyes elmélet megalkotása nem össze-vissza játszás az egyenletekkel."
Ezt te tudod a legjobban. Összevissza játszol az egyenletekkel, de eddig még helyes elméletet nem sikerült megalkotnod.
Mielőtt megszólnád, leszögezem: én meg sem próbálok egyenletekkel játszva bármiféle elméletet megalkotni, mivelhogy tisztában vagyok a képességeimmel. Hibás elképzelése mindenkinek van, ez nem nagy kunszt. (Csak a beképzeltek nem hajlandóak elismerni, hogy hibás.)
A Nobel-díj nem mentesít a hülyeségektől. Nobel-díjasok is mondtak sok valótlant, téveset, cáfolhatót.
Kezdetben ugye nagy volt az energiasűrűség. Tehát a térgörbületnek is annak kellett lennie. Akkor nyilván nem lehetett síkgeometriájú, mint a nagy végső kitáguláskor.
Marhaság az infláció leállását nevezni kirobbanásnak.
Egy helyes elmélet megalkotása nem össze-vissza játszás az egyenletekkel.
Viszont mivel ő már kapott Nobel-díjat az áltrelen alapuló munkájára, biztos vagyok benne, hogy veled ellentétben ő keni-vágja a téridőt és nem hülyeségeket beszél.
"A tér görbülete függ az energia sűrűségétől."
Viszont ha a görbület nulla, akkor már csak a távolságok maradtak. Amik egy táguló - síkgeometriájú - univerzumban feszt növekednek.
"És nem egy egybenmaradt atomos méterpálca méri a merre hâny métert, hanem a matematikai metrikus tenzor."
Nagy valószínűséggel pontosan erről beszélt Penrose is: egy skálaszorzón kívül ugyanaz a metrikus tenzora a végtelenül kitágult univerzumnak, mint egy induló univerzumnak. Ugyanaz a metrikus tenzor csak van egy konstans Ω szorzótényezője, úgyhogy az egyik univerzum "végét" hozzá lehet celluxozni a másik univerzum "kezdetéhez". Voilá: készen is van a konform (vég- és kezdőállapotok egymásnak megfeleltetett) ciklusos kozmológia.
Nem állítom, hogy helyes vagy hibás, mert ezt eldönteni nincsen tudásom, viszont elmés ötlet.
"#Nem. Ez egybe tartozik akkor is a téridő szerint, tehát egy Univerzum"
Ez csak játék a szavakkal.
Attól függ, hogy miképpen is határozzuk meg az "univerzum" fogalmát. És bizony van egy olyan gyakorlat, hogy a mi megfigyelhető univerzumunkon (kisbetűvel!) kívül feltételezett hasonló, de velünk kapcsolatban nem álló rendszereket is "univerzumoknak" (kisbetűvel!) nevezik, és ezek összefoglaló rendszerét nevezik multiverzumnak. Ez csak konszenzus kérdése semmi több.
Amúgy van egy mostanában megerősödő hasonló konszenzus: az "ősrobbanás" pillanatát manapság sok szakértő már nem a t=0 pontba teszi, hanem éppen a végtelen infláció hipotézisére alapozva az infláció itteni leállásának a pillanatát kezdik "ősrobbanásnak" nevezni, hiszen ekkor jött létre a forró és sűrű anyagi univerzumunk. És ebben az értelemben írogatnak manapság cikkeket olyasmikről, hogy például a sötét anyag már az "ősrobbanás előtt" kialakulhatott, amin azt kell érteni, hogy az inflációs korszakra teszik a sötét anyag létrejöttét, és nem azt, hogy bármiféle t=0 pillanat elé. Lám, ez is csak konszenzus kérdése, hogy mit értünk "ősrobbanás" pillanata alatt.
Construct itt egy hatalmasat sült. Nincs tisztában egyáltalán a matematikai alapokkal. Ennek ellenére úgy írja/írta az irományát, az Úton a kezdetek felét, mintha tisztában lenne velük.
xDDD
Hát szóval nem ártana tanulni még egy kicsit (és még egy kicsit, meg még jó sokat..).
Tehát, mi az energia, hogyan transzformálódik, aztán hogyan transzformálódik az energia hármastérfogati sűrűsége, mi a mechanikai feszültség, na meg a tenzorokról mindent négyes és hármas vonatkozásban külön-külön és egyben is.
> ... azon az alapon, hogy a metrika végtelen jövőbeli állapota nem különbözik a kiinduló állapottól, mert ha a tágulással felbomlott minden anyagi struktúra és még a tömeges részecskék is elbomlottak vagy szétszóródtak, akkor nincs mivel meghatározni, hogy merre hány méter. Az ezermillió-csilliárd parszek megkülönböztethetetlen a planck-hossztól. A végtelenül kitágult tér MATEMATIKAILAG ugyanolyan, mint a végtelenül sűrű tér, a kettő között csak egy skálázási paraméter van.
#Ez hülyeség. Akkora egy marhaság. A tér görbülete függ az energia sűrűségétől. És nem egy egybenmaradt atomos méterpálca méri a merre hâny métert, hanem a matematikai metrikus tenzor.
>Ez egy multiverzum HIPOTÉZISE, amiben a "nagy rendszeren" belüli egyedi univerzumok soha nem léphetnek kapcsolatba egymással
#Nem. Ez egybe tartozik akkor is a téridő szerint, tehát egy Univerzum. A multiverzumok Univerzumainak (amik egyébként önellentmondó fogalmak) független téridővel kellene rendelkezniük.
"Azt hogy te mit hazudozol össze Roger Penrose konform ciklusos kozmológiájáról nem nagyon érdekes.
Végtelen számú robbanásról szól az elmélete, ami miatt nem lehet csak egy és egytölcséres Ősrobbanás."
Akkor most, hogy a moderáció egy kicsit rendet rakott itt, és te csak olvashatsz viszont nem hisztizhetsz itt, elmagyarázom, hogy mi a frászt értesz félre és/vagy magyarázol félre azokból a dolgokból, amiken makacsul rugózol.
Penrose konform ciklusos kozmológiája semmiben nem cáfolja vagy írja felül a tudományos közmegegyezés ősrobbanás-elméletét. Ami arról szól, hogy a mi univerzumunk 13,8 milliárd éve egy (végtelenül?) sűrű és forró "aprócska" állapotból "fúvódott fel", és a tágulása az idők végtelenségéig tart.
Kapaszkodj meg! A konform ciklusos kozmológiában is az egy-egy "eon" időtartama végtelen! Mivelhogy arról szól Penrose MATEMATIKAI bűvészkedése, hogy az univerzum téridejét leíró FriedmannLemaîtreRobertsonWalker metrika (gyk. a táguló tér) a végtelen jövőben megkülönböztethetetlen lesz ugyanezen metrika kezdőállapotától. Penrose nagyon profi abban, hogy hogyan lehet a végtelen teret és időt MATEMATIKAI bűvészkedésekkel véges rendszerben elképzelni és kezelni. Erről szól eleve a Penrose-diagram is (bár valószínűleg te ebből is annyit értesz, amennyit egy Ming korabeli kínai kriszkrakszból):
Penrose annyit tett, hogy az itt fent véges négyzet alakú felülethez hasonlóan leképzett végtelen FLRW-metrikát matematikailag egymás elé-mögé rakta azon az alapon, hogy a metrika végtelen jövőbeli állapota nem különbözik a kiinduló állapottól, mert ha a tágulással felbomlott minden anyagi struktúra és még a tömeges részecskék is elbomlottak vagy szétszóródtak, akkor nincs mivel meghatározni, hogy merre hány méter. Az ezermillió-csilliárd parszek megkülönböztethetetlen a planck-hossztól. A végtelenül kitágult tér MATEMATIKAILAG ugyanolyan, mint a végtelenül sűrű tér, a kettő között csak egy skálázási paraméter van.
A Penrose-féle konform ciklikus kozmológia nem cáfolja és nem tagadja az EGYETLEN ISMERT UNIVERZUM ősrobbanás-elméleten alapuló modelljét, hanem csak hozzárak HIPOTETIKUS dolgokat. És ez nem tudomány, hanem csak elmejáték.
Ahogy az is csak elmejáték, amit a "végtelen infláció" hipotézisét dédelgetők HISZNEK(!!!), hogy ha egyszer elindul a tér exponenciális tágulása, akkor nem állhat le egyszerre minden ponton, viszont ahol leáll az exponenciális tágulás (értsd: egy "ősrobbanással" egy buborék-univerzum jön létre), ott bizony a nem-exponenciálisan táguló univerzumok határai soha nem érhetik el egymást, mivel a buborék-univerzumok között továbbra is jóóóóóóval gyorsabban táguló tér van. Azaz az exponenciálisan táguló térben ha buborék-univerzumok bukkannak fel a maguk ősrobbanásával, akkor ezeket a buborékokat is exponenciálisan távolítja egymástól az infláció. Ez egy multiverzum HIPOTÉZISE, amiben a "nagy rendszeren" belüli egyedi univerzumok soha nem léphetnek kapcsolatba egymással, azaz mindvégig csak igazolhatatlan elmejáték marad ez is. Na, erről a dologról beszélt például Hawking is.
Ami viszont a lényeg: mindig határozott distinkciót kell tenni a bizonyítékokkal és mérési adatokkal alátámasztott MODELLEK (ősrobbanás-elmélet és Lambda-CDM kozmológia), és a szabad fantáziával kitalált agyalgás HIPOTÉZISEK (konform ciklikus kozmológia, végtelen infláció stb.) között. Az első tudomány, a második maximum csak filozófia, rosszabb esetben meg csak sci-fi irodalmi munkásság.
Tetszik és sajnos az utolsó nem vicc, hanem a valóság.
"... a csodás elemekben kevésbé bővelkedő Jancsi és Juliska meséje (is), mint tudományos igényű modell, matematikailag tök rendben lehetne ha akarnánk, levezethetnénk?"
IGEN
Gödel ennél sokkal valószínűtlenebb mesealakot simán formalizált matematikailag és 'bizonyította', hogy "tök rendben van"
Egy, a miértek korszakába lépő gyerek első kérdéseiből néhány a vázlatosan elé tárt ősrobbanás elmélet kapcsán.
- Mi az a szubatom?
- És hány atomból áll az univerzum?
- Ne úgy értsem, hogy a tömeg és a térfogat hányadosa?
- De figyelek. Az anyag, számos energia egyféle nyugalmi, ámde átmeneti, mindazonáltal szükségszerűen, a természet, mármint a fizika törvényszerűségei szerint szervezett állapota. És az anyagra ható, nem anyagi formát öltő energiák?
- De mi ad(ott kezdeti) energiát ezeknek, az ezek szerint soha le nem merül(het)ő húroknak?
- Hogy az energia nem vész el, csak átalakul? És ezt csak most mondod?!
- Próbálom elképzelni azt az akármekkora pontot is, amiben az egész univerzum anyaga, mármint az ismert és az eleddig (előttünk) ismeretlen energiák koncentrálódnak szóval a mindenség. Csak azt nem értem, hogy honnan eredt; és bár a miértjére később is ráérek választ keresni, de nem hagy nyugodni az a kritikus energiasűrűség, mármint annak törvényszerűen hihetetlenül magas nyomása és hőmérséklete, ami e csodálatos univerzumunk magja volt. Ezért is kérdezem: a semmi milyen nyomáshatárig képes ellentartani egy efféle születendő csoda csíráját?
- Apa! Tudom, értve érzem, hogy még nem tartunk ott, de ezért csak megkérdezem: ezek szerint a csodás elemekben kevésbé bővelkedő Jancsi és Juliska meséje (is), mint tudományos igényű modell, matematikailag tök rendben lehetne ha akarnánk, levezethetnénk?
>De ettől persze nevezhetjük az energiatenzor T00 elemét energiának, és jelölhetjük E-vel. Ami itt tehát egy tenzorkomponens, vagyis egyáltalán nem az az invariáns E, ami például a testek belső energiája volt a relativitáselmélet előtt. Továbbá nevezhetjük impulzusnak az energiatenzor Ti0(i:1,2,3) elemeit, amelyek tehát másodrendű négyes-tenzorkomponensek, vagyis például egyáltalán nem hármas-vektorkomponensek, ami az impulzus volt a relativitáselmélet előtt.
#Nem. Totál félreérted. Térfogati sűrűségek. Ez lényeges a transzformációjuk jellegéhez, ami így egy másodrendű tenzoré. Ezért nem is E, hanem ε.
>hiszen egy hármastérbeli tenzor semmilyen matematikai értelemben nem képezi a "részét" egy négyestérbeli tenzornak.
#Nagyon tévedsz. Pont, hogy igen.
>Másrészt egy alacsonyabb rendű tenzor sem képezi a "részét" egy magasabb rendűnek. Tehát pl. semmilyen elsőrendűek (tehát vektorok) és semmilyen nullad rendűek (tehát skalárok) se "részei" egy másodrendűnek.
#Pedig a másodrendűnek van skalár része.
>Hasonlóan van ez a Tij (i,j:1,2,3) komponensekkel is, amelyek tehát egy négyestenzor komponensei. Ezeket is nevezhetjük feszültségnek, csak észben kell tartani, hogy itt nem a relativitáselmélet előtti feszültségtenzorról van szó, ami ott hármastenzor.
#Gyagyaságokat mondasz.
>Tehát nem "része"
#Más okból. De ez látható a nulla divergenciából is.
Én úgy emlékszek, hogy az írásodban az energia-impulzus tenzor 3x3-as térszerű részét úgy mutatod be, mint a Cauchy-féle mechanikai feszültségeket (ha most a kinetikus összetevőt nem tekintjük).
szabiku láthatóan ismét azt képzeli, valami eget rengető igazságot tárt fel, csalást leplezett le, tankönyvekbe csontosodott tévedésre mutatott rá.
"Elmondom neked, hogy az energia nem invariáns skalár."
De persze ismét csak a langyos vizet találta fel.
Hogy elemi nyilvánvalóságokról ekkora dérrel-durral osztja az észt, az arról árulkodik, hogy ezúttal is valami bizarr félreértés áldozata lehet.
Már az is egy tipikus szabikus marhaság volt, amivel vizsgáztatni próbált:
"Szerinted az energia-impulzus tenzor részét képezi a Cauchy-féle feszültségtenzor?"
"Construct is azt írja hogy azért van ott, mert a Cauchy-féle feszültségtenzor az energia-impulzus tenzor része."
Természetesen nem írtam semmi ilyesmit. Hanem a következőt:
"Einstein szimata azt diktálta, hogy nem egyedül a tömeg, sőt nem is pusztán az energiavektor, hanem még annak áramlása is felelős a gravitációért. Vagyis az egész energia-impulzus tenzor. Ehhez jó kiindulást nyújtott a Maxwell-féle feszültségtenzor, amelynek komponensei egyszersmind az egyes feszültségtípusokban tárolt energiasűrűségeket is jelentik."
Tehát nem "része", hiszen egy hármastérbeli tenzor semmilyen matematikai értelemben nem képezi a "részét" egy négyestérbeli tenzornak. Másrészt egy alacsonyabb rendű tenzor sem képezi a "részét" egy magasabb rendűnek. Tehát pl. semmilyen elsőrendűek (tehát vektorok) és semmilyen nullad rendűek (tehát skalárok) se "részei" egy másodrendűnek.
De ettől persze nevezhetjük az energiatenzor T00 elemét energiának, és jelölhetjük E-vel. Ami itt tehát egy tenzorkomponens, vagyis egyáltalán nem az az invariáns E, ami például a testek belső energiája volt a relativitáselmélet előtt. Továbbá nevezhetjük impulzusnak az energiatenzor Ti0(i:1,2,3) elemeit, amelyek tehát másodrendű négyes-tenzorkomponensek, vagyis például egyáltalán nem hármas-vektorkomponensek, ami az impulzus volt a relativitáselmélet előtt.
Hasonlóan van ez a Tij (i,j:1,2,3) komponensekkel is, amelyek tehát egy négyestenzor komponensei. Ezeket is nevezhetjük feszültségnek, csak észben kell tartani, hogy itt nem a relativitáselmélet előtti feszültségtenzorról van szó, ami ott hármastenzor.
Szó sincs tehát arról, amit szabiku képzel:
"annak (a feszültségtenzornak) sincs ott helye. Csalás, vagy nem tudom, hogy kerül oda."
Pont jó helyen van az, s a világ ezúttal se szabikura vár, hogy kijavítsa az utóbbi 100 év tankönyvi hibáit, helyes útra terelve a fizikát.
Tipikus szabikus következtetés: Amit ő nem tud, nem ért, az vagy csalás, vagy hiba, vagy tévedés. És miután szabiku jónéhány alapvető dolgot nem tud, nem ért, vagy félreért, következésképp szerinte a fizikai tankönyvek tele vannak orbitális elemi tévedésekkel, csalásokkal.
Egyébként egyszer már a tudtunkra is adta: Az utókor bizony hálával fogja majd rebegni az ő nevét.
Egyébként ... már bosszant engem is, hogy csak racionális érveléssel valóban szinte reménytelen ... még matematikusoknál is, nem csak teológusoknál. (Bár a két szakma közt erős hasonlóságok is vannak, az axiómák miatt.)
"A sötét anyag egyelőre nem létezik. Nem tudjuk, hogy az anyag-e, ami gravitál, vagy az áltrel nem elég jó már galaktikus méretekben."
De tudjuk, hogy létezik a sötét anyag. Mivelhogy ki lehet mérni a térbeli eloszlását, és az nem univerzális, hanem a normál anyag térbeli eloszlásával vagy kapcsolatban áll, vagy attól független, de csomókban-halmazokban rendeződik el.
Érdekesség, hogy ütköző galaxisoknál gravitációs lencsézéssel kimérték azt, hogy a két galaxis sötétanyaga túlszaladt egymáson, és jelenleg a sötétanyag gravitációs központja eltér a normál anyag gravitációs központjától. Azaz a sötét anyagnak nemcsak térbeli elterjedése van, de még ugyanolyan dinamikája is, mint a látható anyagnak.
Messengeren egyeztetünk kb egy fél napon keresztül és igen nagy mennyiségű írásos anyaggal. Aztán még másnap is.
Abban jó a megérzésed, hiszen ismered saját magadat is, hogy a szokásos dolgok jöttek eleinte, hogy nem értek hozzá eléggé ... stb , meg nem úgy kell azt értelmezni .... Meg "szentségtörés" amit írok... stb... Aztán kiderült, hogy még is értek hozzá kellőképpen, csak éppen a sokkal általánosabban és nem csak egy a matematika zárt világából kikukucskálva. Az a lényeg, hogy egy rakás matematikus bejelölt a vita közben és után is ismerősnek, pedig csak egy kis részét ismerték a vitának a nagy része a háttérben magánban zajlott. Mások komolyan érdeklődtek más iránt is. Elindult a gondolkozás egyre többekben és már nem lehet visszacsinálni. Adják át egymásnak a gondolataimat és feltárásaimat.
Ilyenkor még akár 2-3 év is eltelhet, amire a végén erősen hanyagolni fogják Gödel tételeit és szépen elfelejtkeznek bárhol megemlíteni és hivatkozni rá. (((A K.lvin.sta Ap.logetika "logikai" 'érveinek' a kiütéséhez is kb ennyi idő kellett, pedig igen erős marketing támogatást vonultattak fel. Orosz László Fizikus, Boldogkői Zsolt akadémikus tévék rádiók . stb. én meg csak a klaviatúrán pötyögtem. Most meg a nagy hallgatás várható már a jövőben. )))
Többször el lett neked magyarázva, hogy Roger Penrose konform ciklusos kozmológiája NEM CIKLIKUS, bzmeg! És hogy nem írja felül az ősrobbanás modelljét.
És az is el lett neked magyarázva, hogy Roger Penrose konform ciklusos kozmológiája csak egy egyszerű HIPOTÉZIS. Nem mérési adatokra illesztett tudományos modell, mint a Lambda-CDM, hanem csak "agyalgás". Nem tudomány, hanem elmejáték!
Roger Penrose konform ciklusos kozmológiájából SEMMI NINCSEN BIZONYÍTVA bzmeg! Sőt, kapaszkodj meg! Penrose kiszámolt a hipotéziséből egy ellenőrizhető előrejelzést a háttérsugárzás mintázatára, amit megvizsgáltak, és nem találtak meg. Úgyhogy jelen állás szerint Roger Penrose konform ciklusos kozmológiája nem jó.
Nem ingem ... tietek , akik kitaláltátok hogy rám erőltetitek, de kicsi rám.
Hordjátok el, tehát Ti.
Na de a haladás.... Ősrobbanás témánál maradva:
Az elméleti marhaság fejlődésében St.Hawking eleve az alapján kért mentséget nem egy számítási hibáira, hogy Gödel nemteljességi tétele alapján az attól még rendben lehet.
Georgies Lemaitre kaotikus pap ŐsTojás elmélete ---> Gödel első nemteljességi tétele (kamu) --->> St. Hawking ezt rosszul értelmezte, fel sem fogta --->>> Végtelen Tágulás marhaság (relatív és nem igaz, de ha igaz is van méréshatár és azontúl bármi lehet ) ---- >>>> Ősrobbanás KÁOSZ !!!
Nos Gödel első nemteljességi tételének annyi. Már mit az Ősrobbanás elméletében betöltött eddigi kifogásként. A napokban átírtam és pontosítottam hatásosabbra és számos magas pozícióban lévő matematikussal is egyeztettem. Nem holnap fogják persze bejelenteni a Tévécsatornákon ... mert egy folyamat lesz, hogy szépen és méltósággal ki tudjanak hátrálni belőle ... de KO.
Tévedsz és megint, de már kezdem megszokni a kullancsoskodásodat.
2000-2003 körül is volt itt egy hozzád hasonlító viselkedésű kullancsom.
Nem gondolom, hogy a Tóruszos körkörös ciklikus modellekkel ( MagnaFánk) kesztyűs kézzel kellene bánni. Sőt mint írtam jómagam azt szoktam meg és nekem az a természetes, hogy minél többet tesztelni, nyúzni, próbára tenni, hogy minél több hibája előjöjjön, amit ki lehet javítani.
Sőt ha már ilyen jó kullancs és követőm vagy, akkor arra is emlékezhetnél, hogy igen, valóban mint a kisgyerek dobtam be itt vagy három éve, hogy a MagnaFánk lehet az a geometriai alak, ami jobb mint a BigBangos tölcsér ...de már fél óra múlva el is vetettem, saját magam megcáfolta, hogy nem lehet jó és a MagnaZorb a még jobb ....és focilabdán akartam egy több luku fánk eloszlás harmóniáját modellezni. .... ja ez agymenés ... brainstorming volt. ... de aztán írtam is, hogy nem az én dolgom alapvetően a jó rendszer és modell kidolgozás ... meghagynám a szakmának ... várom, hogy tisztuljon.
... aztán utána jártam és kiderült, hogy már előttem mások tömegesen ugyan erre jutottak és szakemberek asztofizikusok és elméleti fizikusok is. Legalább is a MagnaFánkra, de MagnaZorbot még nem láttam eddig.
Minden esetre a ciklikus modellek feljövőben a BigBang lemenőben a tendencia jelenleg.
"A relativitáselméletből úgy néz ki kilóg mind az úgynevezett sötét anyag, sötét energia, Cauchy-féle mechanikai feszültségek."
Egyik sem lóg ki.
A sötét anyagnak éppen úgy semmi köze a relativitáselméletekhez, ahogy az anyagnak sincs. Vagy megfordítva: pont ugyanannyi köze van hozzá, mint a normál anyagnak, ugyanúgy hat a tömege a téridőre.
A sötét energia annyira nem lóg ki, hogy az egyik magyarázat rá éppen az áltrel kozmológiai állandója.
A mechanikai feszültségeknek pedig ott van a helye az energia-impulzus tenzorban. Próbáld meg felfogni: TÖBB TÍZEZER nálad okosabb ember megvizsgálta az áltrelt, és nem talált benne olyan hibát, amit te "találtál". És láthatóan hiába házalsz ezzel a "hibával" senki nem fogadja el, úgyhogy biztosan te tévedsz.
"Csak a szimpla gravitációt írja le."
Arra készült.
Az evolúcióelmélet meg csak az élőlények változását írja le, és semmit nem mond a kvarkok családjairól. Ez van. A valóság egy-egy területére vonatkozó modellek csak azzal a területtel foglalkoznak. Az általános relativitáselmélet a világnak olyan részét írja le, ahol a tömeg és az energia kivételével semmi más paramétere nem számít a dolgoknak, se színe, se bűze, csak hogy mekkora és hogyan helyezkedik el. Ilyen eset például a fekete lyuk és az univerzum tágulása.
Viszont talán észrevetted, hogy az áltrel mellett az ősrobbanás folyamatának leírására először a termodinamikát kellett bevonni, aztán a magfizikát, aztán a legalapvetőbb kvantumfizikát ahogy haladunk visszafelé a nulla pillanatig. Azért, mert ezek nem részei az áltrelnek, az csak tömegekkel meg pozíciókkal foglalkozik.
"Nincs semmi igazán értelmes verziója az Univerzum modellezésére."
Van.
"A mainstream tudomány azt hiszi, előrébb jár, mint valójában."
És valóban előbbre jár.
A különböző kutatások eredményeinek konkordanciája azt mutatja, hogy helyes úton jár a kozmológiai kutatás. Hiszen ha valamit öten öt független módon megvizsgálnak, és az eredményeknek semmi közös része nincs, akkor lehet mondani, hogy ott valami nem kóser: vagy a vizsgált dolog nem létezik (pl. parajelenségek) vagy a vizsgálati módszerek hibásak. Viszont ha az öt független módszernek nemcsak hogy van közös része, de ez a közös rész egyre kisebb és konkrétabb tartományt jelöl meg minél több vizsgálatot vetünk össze, akkor bizony ott jó úton jár a kutatás. És a modern precíziós kozmológiában éppen ez a helyzet.
"A megfigyelések és értelmezésük (hogy mit látunk) előrébb járnak, mint az elfogadható elméleti modellezés. Kb. 60-70 éve ez a helyzet."
Te valamit qrvára nem értesz a tudományos kutatásból!
HÁROMEZER ÉVE ez a helyzet, hogy a "megfigyelések és értelmezésük előbbre járnak az elméleti modellezésnél"! Először megfigyelünk, és azután csinálunk rá elméleti modellt. Aztán persze az elméleti modell ad előrejelzéseket, amiket le lehet ellenőrizni. Ha az ellenőrzés nem hoz eredményt, akkor reszelünk egy kicsit a modellen vagy újat csinálunk, és így tovább...
