Köszi a választ. A gerendakiosztás szabadon állítható lesz, ahogy ez egy rajzolóprogramtól elvárható. Azonban szeretnék egy picit segíteni az amatőr felhasználónak. Ennek függvényében az állíthatóság az alábbiakból áll.
Az automata az alábbi beállításokkal rendelkező födémet készítené el (mely utólag bárhogy átvariálható!)(most Porotherm esetre):
Alapvetően 45-ös, vagy 60-as béléstest lesz, vagy variálható. Alapvetően egyszeres, vagy kétszeres, vagy variálható gerendázat. Emellett a gerendázet felett elhelyezkedő falat figyelve a párhuzamosan futó falak alatt gerendát kettőzne. (Kivéve, ha alatta fal húzódik).
Tudsz e ajánlani irodalmat ahol az általad vázolt és jelentkező igénybevételek számításáról tájékozódhatnék? Úgy vélem, viszonylag egyszerű kiszámítani ezeket, ha megvannak a beépítendő anyagok jellemzői. Szeretném ezt is beleprogramozni.
Szerncsére a 18. század óta a statika nem kizárólag tapasztalati tudomány, nem kizárólag ún. "ökölszabályok" alapján áll össze egy épület szerkezete, hanem megalapozott számítások végezhetők méretezésre és ellenőrzésre is.
Amit te említesz, hogy gerendakettőzést KELL alkalmazni, az nem így van.
Vannak olyan geometriai esetek és teherbírási igények, amikor célszerű, vagy éppen szükséges.
Tehát a konkrét kérdésedre a válasz:
a vb. gerendáknak gyárilag megadott adata a nyíróerő és hajlítónyomaték határértéke.
A statikához értő szakember tehát fogja az állandó és eseti terhelések összegét, megszorozza a generális biztonsági tényezővel (melynek értéke szigorú szakmai titok...), ezekkel a terhekkel kiszámítja a nyomó- és nyírófeszültség, valamint a hajlítónyomaték maximumát, és összeveti a gyári adatokkal. Ha nem elég, kettőz (vagy erősebb gerendáért szalad). Ha elég, nem kettőz.
(láttam én már olyan marhaságot is, hogy valaki helyszínen készült monolit gerendát kettőzött, mert az úgy jó... Pedig csak EGY rendeset kellett volna) :o))
Tehát, és ezt nem győzöm n.-edszer is hangsúlyozni, a szerkezettervezés nem azon múlik, hogy az embernek milyen ügyes kis rajzolóprogramja van.
Gőzerővel dolgozom a födémen és a mentésen.
Kérdésem lenne az építészek felé:
Gerendável párhuzamosan futó falak alatt gerendakettőzést kell alkalmazni. Mi van ha a fal nem teljesen párhuzamos,hanem mondjuk 20 fok eltérés van?
Saját magamnak adott válaszaim:
1. Az adott gerendázott területen belül a fal teljes mérete alatt gerendakettőzést kell alk.?
2. Az adott fal közepén elég egyszer gerendakettőzést alkalmazni?
3. Esetleg a bezárt szög függvényében a fal teljes mérete alatt, de nem minden gerendát kell kettőzni?
Most fedeztem fel ezt a topicot, elolvastam a korábbi hozzászólásokat, és néhány dolgot hozzáfűznék:
Korábban írta valaki, hogy nem érdemes megint feltalálni a spanyolviaszt.
Ezt én cáfolnám, mert nem érzem spanyolviasznak.
Konkrétan arra gondoltam, hogy nem ismerek olyan rajzolóprogramot, ami ingyenes, alkalmas alaprajzok és egyszerű 3d modellek elkészítésére, és a készítője elérhető, meg lehet vele beszélni az esetleges továbbfejlesztési, javítási ötleteket.
Ha lenne több olyan program, ami teljesíti a fenti kritériumok mindegyikét, akkor azt mondanám, valóban spanyolviasz.
Az alapötlet tetszik, én alapvetően úgy gondolom, hogy nem az építészeket, hanem a laikusokat érdemes vele megcélozni, mint lehetséges felhasználótábort, éppen ezért a rajzolóprogram elnevezés szerencsésebbnek tűnik.
Az építészet nagyon összetett szakterület, és igen komoly mértékben támaszkodik az építész intuíciójára, fantáziájára és szakmai érzékére. Ezért nem jó dolog arra törekedni, hogy olyan programot készítsünk, amivel mindent meg lehet TERVEZNI. Célszerűbb úgy megközelíteni a problémát, hogy egy könnyen kezelhető program legyen, amivel lehetőleg bármit, amit az ember kitalál, könnyen, gyorsan le lehessen RAJZOLNI. (Ez már önmagában is lehetetlen.)
Korábban dolgoztam a Graphisoftnál (Ők készítik az ArchiCAD nevű programot.).
Az ArchiCAD nagyon nagy és profi program, a készítői arra is törekednek, hogy ne csak rajzolni, hanem tervezni is lehessen vele.
Ennek ellenére az építészek mégis inkább csak rajzprogramként használják. Annak viszont tényleg nagyon jó, mert nagyon nagy bonyolultságú rajzot képes kezelni.
Azért nincs mentés mert egyszer már volt, de sok dolgot átdolgoztam és inkább kivettem mert az egyes verziók oly gyorsan változtak, hogy a sok eltérés miatt nem lehetett egymás rajzait betölteni. Hátravan a födém ami után szeretném a mentést elkészíteni. Magyarul ne dolgozzak többször mint kell. :-)
Tehát 01.16 körül első dolgaim között szerepel a mentés is.
HGPL
Az előbb kritizáltam a "tégla" névválasztást.
Nem mondtam, hogy a bejelenkező képernyő viszont tök jól van megcsinálva, a tégla szóhoz igazodva.
Pamparam,
A kezdeti fázis papír-ceruza-fejben dologgal max egyetértek. Én is úgy kezdtem, hogy olyan alaprajzi elrendezéseket csináltam, amik nem működtek volna normálisan. Hiába olvastam el egy csomó szakkönyvet, nem jöttem rá, hogy hogyan csináljak funkciósémát, és abból alaprajzot. Viszont rengeteg munkával és tervváltozatnak a végigpróbálgatásával kb. 1,5 év alatt eljutottam oda, hogy már értem miről beszélsz. :o)
Mostmár én is fejben dolgozom a legtöbbet, (gondolom sokat fejlődött a térlátásom...), de azért mégis le kell rajzolnom a dolgokat, ahhoz, hogy lássam tényleg jól műxik-e minden, nincs-e valami, amiről elfeledkeztem. Ebben a rajzolásban nekem sokat tud segíteni egy jó program. (Egy építész srác mesélte, hogy Frank Lloyd Wright csinálta azt, hogy jó ideig gondolkodott csak, és aztán mikor fejben összerakta az épületet, már csak le kellett rajzolnia. - Na ez így teljesen nekem nem megy.)
A tologatható helységeket nagyon jó ötletnek tartom. (Nekem spec. a rajzfunkció megtartásával kéne.) A helységek méretezhetők lehetnének, tartozhatna hozzájuk ajtó, látszanának a belső méretek, a terület, az ajtó helye. Be lehetne rögzíteni a helységek közti kapcsolatot (mondjuk az ajtók össze lennének kötve egy vonallal), és a helység vagy az ajtó mozgatásakor ezeket húzná magával.
Abban nem vagyok biztos, hogy az átlaglaikus eléggé el tudna vonatkoztatni.
Üdv, Z.
Jó kis gondolkodnivalót adtál!... Úgyhogy gondolgozom. Jó ötletek. Úgy hiszem a helyiség szerkesztő egy külön modul lehetne, amiben az általad ajánlott akár fix alapterületű téglalapokkal lehet tervezni.
Zorko,
:-)))
Tetszik!
Úgy érzem magamévá teszem. Angol nevet nem akarnék, de nem olyan komoly program, hogy ne lehetne a neve egy kissé idétlen is :-)
Építészsegéd - tök jó név lenne!
1. Megszemélyesít. 2. Megcsinál egy csomó mindent, amit rá lehet bízni. Van amit az építész helyett, van amiben csak besegít. Van amit maga is meg tud oldani, aztán van amit nem méretez, csak lerajzol. Elvégez mindenféle hasznos kulimunkát is (3D-s ábrázolások, méretvonalak elhelyezése, anyagszükségletek számítása...). Na?
Kicsit talán komolytalan, amatőr hangzású, de hát kérdés is, hogy mennyire akar ez a progi komoly lenni. Esetleg lehet angol nevet használni: Architect Servent, vagy netán: [rövid név], The Architect Servant. Ez menne magyarul is: Tégla - az építészsegéd.
Nem kérdezte senki, de mellesleg: A "Tégla" név engem különösebben nem ragadott meg. Számomra nem fejezte ki a progi semmilyen lényeges jellemzőjét.
Rövid, tömör, erőteljes és nyers, anyagközeli hanzású szó. A köznapi értelmezésben kevésbé az építés a jellemző motívum, mint inkább a beépített állapot, a megbízható massziv tömeg. Konzervatív erények. Mindez fűszerezve azzal, hogy a tégla emellett az ember fejére eshet (különösen a féltégla), ezáltal megjelenik egy kicsit Vastyúkos, abszurd hangulatelem is.
A tégla alapvető építőelem, de valamiféle specialitás kifejezésére, vagy a figyelem felkeltéséhez túl általános.
Másodlagos jelentése (beépített ember, kém) negatív, erkölcsileg rossz megítélést hordoz magában.
Amúgy rövid névre per p. nekem sincs (jobb) javaslatom.
Mi volna, ha abba az irányba mennél el, hogy:
- nem a helyiség mm pontos méretei számítanak
- a helyiségeket egy-egy négyzettel téglalappal jelzed, melyek egyszerűen mozgathatók eredeti méretűk megváltoztatása nélkül
- a bútorozást szintén ilyen tologatós módszerrel csinálhassa
Megmondom őszintén a laikus építtetők csinálnak valamit (alaprajz), ott leragadnak. A helyiségek méretezési eléveivel nincsenek tisztában.
Azzal kellene segíteni, hogy egyszerűen tudjon kombinálni:
- tudja, hogy milyen helyiségből mennyit és mekkorát akar
- ellenőrizni tudja, hogy az elképzelt bútorozás valóban befér-e egy akkora helyiségbe
- egy helyiségkapcsolati sémát tud készíteni
Szerinted az emberek képesek ennyire elvonatkoztatni?
Nagyon sokat tanulmányozom a fórumot. Számomra ezek a válaszok mind-mind hasznos információt hordoznak.
Válaszaid megdolgoztatják az agyamat és ennek örülök. Azon gondolkodtam miért is ne lehetne a programot rajzprogramnak nevezni? Ebben az esetben más szempontok játszanak szerepet.
A program elnevezésén sokat törtem a fejemet és nem is tudom találó lett e. Lassan kezdem megérteni hogy számodra és a tervezők számára mit is jelent az hogy "tervezőprogram".
Úgy érzem, hogy ha rajzolóprogramnak nevezném azzal nem fejezném ki a program lehetőségeit.
Tény, hogy pont a tudása miatt lehet erős a tervezőprogram kifejezés is.
A rajzprogram-tervezőprogram verseny elkezdődőtt. Kiváncsi vagyok mindenki véleményére!
Gyanítom véglegesen egyik kifejezést sem fogom használni. Na de akkor melyik szó foglalhatja össze a program tulajdonságait?
Mint mondtam, sajnos nem vagyok építész. Így az olyan jellemzőket amiket utóbb írtál nagy érdeklődéssel olvastam.
Nem terveztem ilyen számításokat végeztetni a programmal, mert nem ez a célja, viszont késöbb miért ne lehetne?
Tudok e veled erről majd konzultálni?
Tudsz e ebben tanácsokat, számítási képleteket/példákat és/vagy konkrét irodalmat ajánlani?
Bocs. Ha csak úri passzió, akkor egy szót sem szóltam.
Elég jó programmal dolgozom. Ezek itt nem problémák.
Midenesetre megjegyezném, hogy a tervezés klasszikus, kreatív szakasza ceruzával, papírral és fejben történik.
Ezt semmilyen programmal nem lehet kiváltani vagy pótolni. Talán majd akkor, ha A1-es méretű asztalsíkba fektetett monitorok lesznek és tollal viszem be az adatokat.
Hacsek
Nem csak az epitesznek kene megertenie, hanem pl. a ferjem egyetertese is elkel az elkepzeleseimhez, o viszont amit papirra rajzolok, azon nem igazodik ki... ennek talan azaz oka, hogy nem tudok rajzolni... de egy ilyen progi segitsegevel, meg o is bele tud szolni, hogy jo iranyban van e a furdoszoba... Ha meg valaki azt hiszi, hogy ez a progi helyettesit egy tervezot, azaz o baja... epitesi engedelyt ugyse kap ra...
Wad
"A tervező nem vagy csak "bonyolult" számítások után tudja kiszámolni a szoba területeit a nyílászárók területeit, a légköbmétert, a tégla darabszámot, a betonszükségletet, a fődémkiosztást, a cserépszükségletet, az áthidalószüségletet, a munkaidőt..."
Azért ezt cáfolnám, ha lehet!! (téglát, cserepet, födémgerendát stb. ránézésre, kb. 1 perc alatt számolok ki, sőt még azt is tudom pl., hogy a tetőformától hogyan függ a várható törési veszteség)
Nem azt mondom, hogy ebben nem segít a programod, mert segíthet.
De azért, ha jól emléxem, speciel én világítottam rá neked, hogy a ferde falra nemigen lehet felfektetni a vasbeton gerendát.
Magyarán: a komolyan, professzionálisan használható építész tervező programok kiegészülnek statikai méretező-ellenőrző modulokkal is, épületgépész modulokkal is. Ezek nélkül mindegyik csak rajzprogram.
Tegyük fel pl., hogy van egy monolit födészakaszod a rajzon. Ennek a vasalási tervét, az ebből következő vastagsági követelményt és támaszerőket, nyomatékokat hogyan számítod ki?
Honnan tudod, hogy az az áthidaló, amit beraktál a rajzra, megfelelő-e hajlításra?
Tudod-e, hogy a főfalas szerkezet megfeleően merev-e szélnyomásra/szívásra?
Tudod-e, milyen megoldással küszöbölhető ki az építés utáni egyenlőtlen falsüllyedés?
A tervező ezeket is belelátja a rajz mőgé, nemcsak a 3D látványt...
Valóban csak azt kellene megértenetek, hogy rajzolás =/= tervezés...
A lényeg, hogy a program az egyszerű, hozzá nem értő felhasználónak segítséget nyújtson. Ez a számítástechnika lényege is. A tervező nem vagy csak "bonyolult" számítások után tudja kiszámolni a szoba területeit a nyílászárók területeit, a légköbmétert, a tégla darabszámot, a betonszükségletet, a fődémkiosztást, a cserépszükségletet, az áthidalószüségletet, a munkaidőt... és itt még csak a leglényegesebbekről szóltam. Senkit sem akarok meggyőzni, hogy ehhez programot kell használnia. Ha olyan könnyű lesz a program kezelése ahogy szeretném akkor a papír-ceruzával és a szg-el egyforma gyorsasággal lehet alaprajzot készíteni.
DE! Mindemellett egy gombnyomásra megkapom a fent említett adatokat! Szerintem építészek dolgát s megkönyítheti a program, nem is beszélve a építőanyag kereskedéseket, stb.
Nekem tudom, hogy ezek problémát okoztak. Problémát okoztak ezek a kérdések sok ismerősőmnek is. Ugyancsak igazolva látom ezt a fórumbeli megjegyzésekből, magánlevelekből és az oldal látogatottsági adataiból.
Nekem ennyi elég, hogy sikeresnek éljem meg ezt a szoftver kezdeményt és gőzerővel folytassam a szoftverírást.
Nagyon, nagyon köszönöm válaszodat.
Nagyon korrektek a kritikáid és észrevételeid.
Sok még a hiba, de az ilyen válaszoknak sokat köszönhetek. Igérem, megteszek mindent, hogy azok amiket leírtál megszünjenek.
Több olyan dolgot is írtál amire nem figyeltem eléggé.
Mindenkinek felteszem a következő kérdést:
Hogyan legyen a mozgatás a 3D ablakban?
Fontos, (bár másodlagosnak tekinthető) mert ha egy általánosan elfogadott sémát használnék az talán könnyen megtanulható és azonnal elfogadható lehetne. Emiatt több kritika is ért már, bár a mozgatást nem önkényesen, hanem egy kis baráti társasággal találtuk ki. Úgy tűnik nem jött össze.
Részletesen elemzem a kéréseidet és hamarosan részletesen reagálok rájuk.
