Alighanem ez nem reklamozasra nyitott forum, amugy meg hianyolom, hogy nem lehet latni a linkelt oldalon, hogy kik vannak az oldal mogott, nekem a " rolunk" kapcsolo csak egy ures oldalt hozott be. Ez azert nem szep ;(
A múlt héten elindult egy új erdészeti, vadászati portál, az Erdő-Mező. Az alábbi linken lehet elérni: http://erdo-mezo.hu/ Van szó erdészeti gépekről, támogatásokról, vadásztörténetekről, most például a FeHoVáról is.
Eddig az agraforestryvel kapcsolatos foldhasznalat, kategoria stb kerdes nem volt kerdes. Ahogy no az elelmiszer termelesre az igeny, ugy no majd a figyelem is, hogy mik befolyasolhatjak azt.
Az erdotorveny biztosan jo, nincs erre eus szabaly, nincs kozos erdeszeti politika. Viszont, kezd ugy tunni, hogy mas teruletekrol, es ez akar a mezogazdasag, vagy az energia ahol van kozos politika, belepiszkalhatnak az eddig " sajatnak" tekintett teruletbe.
Mindenesetre ahol dragabb a termofold ott jobban ugyelnek arra, hogy milyen muvelesi agban van, vagy milyen valtozast akarnak rajta eszkozolni. Valtozik a vilag es ez alol nem hiszem, hogy ki lehet bujni.
Pedig erdemes a franciakra, nemetekre, angolokra es spanyolokra is figyelni. A foldtulajdonosnak bevetel kell. Az eddigi tapasztalatok szerint egy jol megtervezett agroforestry rendszer atlagosan 1,36 szoros hatekonysagot produkal. Azaz 100 ha agroforesry termel annyi termenyt es fat mintha szetvalasztva ugyanazt a mennyiseget 136 hektaron kellene megtermelni. Azert ez nem rosz. A foldtulajdonosnak megvan a rugalmassaga, mert a fold mg-i kategoriaban marad, ha elotte kapta a teruletalapu tamogatast az megmarad, es meg tobbfele bevetele is lehet. Amugy a mezovedo erdosavok is egyre fontosabbak lehetnek es nem csak biodiverzitas, hanem az aszalyos idoszakok miatt is. Ha a gazdak meglatjak, hogy nem csak hasznos de ki is fizetodik, csinalni fogjak.
"Jogilag viszont az EUs rendeletek felette allnak a nemzetieknek." Van egy új erdőtörvényünk, amit - gondolom - minősíttettek EU-s normatívák szempontjából. Tudomásom szerint nincs Evt. miatti brüsszeli eljárás, sem hivatalból, sem magánszemély kezdeményezésére. Ezek szerint a benne foglaltakat be kell tartani.
Mo-on nem pálya az agroforestry. Csak a támogatások kedvéért csinálják azt a keveset is, aki egyáltalán foglalkozik vele. Ilyen folyamatosan csökkenő állatlétszámnál, meg azzal, hogy a magyarok (mármint a gazdálkodók) az extenzív tartási módokat szinte teljesen elutasítják, nincs jövője.
"Amugy meg az agroforestry nem csak fas legelo" De Mo-on csak az. Legfeljebb még a mezővédő erdősáv.
;), alighanem lessz meg par kor az agroforestry korul. Amugy az EUs rendeletek magyarul is megjelennek. Jogilag viszont az EUs rendeletek felette allnak a nemzetieknek. Az erdeszet teruleten meg kezd egyre erdekesebbe valni a helyzet, annak ellenere, hogy nincs kozos erdeszeti politika, egyre nyilvanvalobb, hogy mas politikak, pl. energia, erosen beletenyerel az erdeszeti kerdesekbe.
Amugy meg az agroforestry nem csak fas legelo, nezz ra a googlen pl az euraf - ra az uj europai agroforestry egyesuletre.
Milyen alapon? A magyar jogszabályok alapján, ha megfelel az Evt. feltételeinek. És megkaphatja a használó az erdővédelmi bírságot is melléje, a tiltott legeltetésért. Az általad előadott álláspont szerint, ha bármilyen erdőben elkezdek legeltetni, akkor az onnantól legelő? Ha az előző tulaj hagyta a rétet beerdősülni - valszleg nem legeltette -, akkor a papíron levő használati módtól eltérő "pihentetés", "felhagyás" miatti erdővé válási folyamat miért nem érvényes ugyanígy? És milyen alapon legelő az, amiből fát termelnek ki? Valahol nyilván van határ a kettő között, és ezt szerintem a magyar jog nagyjából megnyugtatóan rendezi. Nem ismerem az EU erdészeti és egyéb jogszabályait és nem tudok eléggé angolul ahhoz, hogy utánanézzek (valamint nem vagyok időmilliomos), de kötve hiszem, hogy ahol tiltott az erdei legeltetés, ott hasonló módon valahogy ne tették volna meg ezeket a distinkciókat. Vagy akkor minden időpillanatban a használó pillanatnyi szándéka és tevékenysége határozza meg a művelési ágat? Egyik héten legeltet, akkor legelő, másik héten fát termel, akkor erdő? Asszem ez esetben az ingatlannyilvántartási művelési ágat földvédelmi bírságostul elfelejthetjük.
Ha jól látom, Mo-on jelenleg csak az erdészeti igazgatás foglalkozik azzal, hogy a(z illetékességébe tartozó) termőföldek (az Evt. szerinti erdők) természetbeni állapotuknak megfelelően vannak-e kezelve. Meg még egy kicsit az MVH, támogatási szempontból.
Ja, és az agroforestry (azaz a fás legelő, ami erdőn kívüli fásítás) megint más, annak itthon is megvan a definíciója a tám. rendeletben, meg az Evt-ben meg az Inytv.-ben. Igaz, az Evt-ben van némi joghézag.
Milyen alapon veszed be erdőnek azt a területet amit kiskérődzőkkel legeltetnek? :-) Ui. ha ez, a mezőgazdasági művelés a jellemző, akkor az agroforestry nem számít erdőnek. ... (a 1974/2006 EUs meg a FAO definiciók alapján)
Ne hörögj :-), ez most éppen egy nagyon friss értelmezésügyi lecsapódás kezdeti eredménye!
Erre alighanem sokhelyen visszatérünk majd. Ha a földtulajdonos kollega tudja bizonyítani, hogy ő ezt legelőként vette és legelőként használta akkor akár nyert ügye is lehet.
Alighanem a következő időben ezt a kérdést át kell rágni. De egy biztos az Eurostat felé ez nem erdő!
Sőt, a szántókat nem is elég kaszálni szerintem, legfeljebb ha hivatalosan szüneteltetik a művelést, a kkor a gyommentesen tartási kötelezettség teljesítéséhez.
Erre lenne a földvédelmi bírság, de ezek szerint nemigen alkalmazzák.
Mondjuk én se bánom, ha nő az erdőterület, bár az okszerű (és inkább tájhonos) erdőtelepítéseknek nyilván jobban örülök, mint hogy "kilegel" az akácos a másik hrsz-ba, sarjról.
Én az erdőnek szurkolok azokkal a tulajdonosokkal szemben, akik 20 éve mióta kárpótlási jegyért megszerezték ezeket a szántókat nagyrészét egyszer sem kaszálták.
A múltkor beálltam a gazba a terepjárómmal és nem látszott ki a kocsi.
Akkor inkább legyen akácos. Pedig az akácot nem szeretem.
Erdő meghatározása (ha te már elolvastad, akkor más érdeklődőknek) a törvényből:
6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő:
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület;
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve – legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással – az őshonos és az idegenhonos fajokat.
külterületen az egy db fa is fásítás. idézek a 2009. évi XXXVII. törvényből (Erdőtörvény):
12. § (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
a) egyes fa;
b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);
c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).
(2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45–48. §), az erdő felújítására (51–52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
a fásításból való fakitermelés is bejelentésköteles:
70. § (1) Az erdőben fakitermelést – a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.
(2) A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni.
és
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.):
43. § (1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye,
b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint
e) a bejelentő aláírása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásításban történő fakitermelésre vonatkozó hozzájárulását.
(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz:
a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint
f) az erdőgazdálkodó aláírása.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést kettő, védett természeti terület esetében három példányban kell benyújtani.
(5) Ha az erdészeti hatóság az (1) és (3) bekezdés szerint bejelentett fakitermelést az Evt. alapján nem tiltja meg, nem korlátozza, vagy nem köti feltételhez, a bejelentés egy példányát tudomásul vételi záradékkal ellátva visszaküldi a bejelentő részére.
(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a bejelentett fakitermelés feltételhez kötését, korlátozását, vagy tiltását kezdeményezheti, amennyiben annak bejelentés szerinti végrehajtása a védett természeti területre érvényes védelmi célokat veszélyezteti.
(7) Fásításban és szabad rendelkezésű erdőben fakitermelés csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés, vagy az erdészeti hatóságnak a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötéséről rendelkező határozata alapján végezhető, melyet a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani.
(8) Az Evt. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a munka elvégzésére jogosító, erdőgazdálkodó által kiállított okiratként közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el.
Na ezért írtam, hogy minden külterületi fakitermelés bejelentésköteles. Akár tudod, hogy erdő, akár nem. Ha a legelső favágásodat jogszerűen bejelented, azonnal kiderült volna, hogy üzemtervezett erdőd van, mert az erdőfelügyelő ellenőrzi a bejelentés alapján az adattárban, aztán megtiltja a fakitermelést és felszólít, hogy jelentkezz be erdőgazdálkodónak. ha akkor még nem volt erdő, akkor meg valamelyik későbbi évben történt volna meg ez.
valóban nem volt számomra egyértelmű, nekem annyi jött le, hogy 12 éve vetted, voltak vele szándékaid, most meglepődtél, hogy erdő és aggódsz, hogy ha elkezded kipucolni, akkor baj lesz.
kecske? akkor már értem, hogy mire írtad, hogy "lelegeltetem a bozótot". először nem fogtam.
a földhivatalnak küldünk, de az leginkább tojik rá. néha van rá eset, hogy felszólítja a tulajdonost a művelési ág változás átvezetésének megindítására.
a körzeti erdőtervezéskor van előzetes tárgyalás, zárótárgyalás, lakossági egyeztetés közben és utána. ez mind ki van függesztve a polgármesteri hivatalokban. akit érdekel a földje, községhatára, az tudhat róla. hogy több ezer tulajdonost egyenként értesítsünk a körzeti erdőtervezés eredményéről, az eléggé irreális elvárásnak tűnik. jogszabályok lehetővé teszik a határozatok kifüggesztéssel való kiközlését és jogerősítését, ha irdatlan sok embert érint. a földbérleti/vásárlási szerződések kifüggesztéses rendszere is ilyen. a határozatot tehát megkaptad, megfellebbezhetted volna, ha időben tájékozódsz.
egyébként magánemberként azt mondom - és ebben szakmai vita van a hatóságon belül is -, hogy legalábbis a "talált" erdők, azaz az újonnan felvett, korábban nem üzemtervezett, nem erdő művelési ágú ingatlanok tulajdonosait valóban külön ki kellene értesítenünk. de jogszabály ezt nem írja elő, és jelenleg nem ez az irányvonal.
a földhivatal egyértelműen hunyó a dologban, mert a végén listát kap, hogy mely nem erdő művelési ágban levő ingatlanokon van/lett üzemtervezett erdő. na, hát ezzel többnyire nem foglalkoznak. nyilván nincs rá kapacitás, de egyre növekszik ez a probléma.
értem én, hogy az emberek zömének lövése sincs azokról a jogszabályokról, amelyekről azt gondolja, hogy őt nem érintik. (én is nemrég jöttem rá pl., hogy a jogszabályok szerint születésüktől kötelező a személyi a gyerekeimnek, úgyhogy így 10-8-5 év után meg is csináltattuk nekik.) de azt szerintem minimum illene tudni mindenkinek (aki gazdálkodik), hogy mit jelent a fásítás, mit az erdő, és hogy a külterületi fakitermelés MINDIG bejelentésköteles!
a körzeti erdőterv anyagai nyilvánosak, bárki bejöhet és beléjük tekinthet. az online erdőtérkép egyik funkciója pont az, hogy az emberek ebből is megtudhatják, mi üzemtervezett erdő és mi nem.
ja, és nem akarlak ijesztgetni, de felhívom a figyelmedet, hogy az engedély nélküli fakitermelésért baromi nagy bírságot lehet ám fizetni.
Ez bizony így megy. Alapvetően a tulajdonos felelőssége, hogy valós, természetbeni állapotnak megfelelő művelési ágban legyen nyilvántartva az ingatlan. Amennyiben nem így van, mindenféle bírságoknak lehet elébe nézni. De a nyilvántartott művelési ág nem akadálya annak, hogy az erdőtervezők a 10 évenkénti körzeti tervezéskor a "talált" erdőket (önerdősülés, bejelentés nélkül telepített erdők) beüzemtervezzék. Onnantól fogva az bizony erdő, és az is marad, hacsak ki nem vonatod erdő művelési ágból, de az nem egy egyszerű és olcsó dolog.
Hogy mit veszel, azért alapvetően te vagy a felelős. Nyilván megnézted a területet vásárlás előtt, látnod kellett, hogy nem igazán felel meg a legelő kritériumainak. Jogszabály rögzíti, hogy mi minősül erdőnek, ezt rád is és az erdészeti hatóságra nézve is kötelező. Legfeljebb az eladóval pereskedhetsz, de elég kicsi az esélyed a nyerésre sztem.Mondjuk ha 12 évig nem csináltál vele semmit, nem tudom, mit csodálkozol. Örülj, hogy megúsztad földvédelmi bírság nélkül.
Most már vagy eladod (esetleg /te is/ anélkül, hogy figyelmeztetnéd a vevőt), vagy átadod erdőgazdálkodásra másnak, akinek kell (nyilván valami térítésért/fáért évente), vagy belenyugszol és bejelentkezel erdőgazdálkodónak. Erdőtulajnak lenni se olyan rossz dolog azért.
Majd egyszer pl az MTV oldalan is lesz egy ajanlas, hogy merre érdemes sétálni az őszi erdőben és mit lehet enni és inni... csak addig még kell egy párat alunni :-(
na és persze tavasszal ráadásul a növény "energiáinak" jó nagy részét elveszi az, hogy kihajtson, ráadásul a friss leveleken keresztül rendesen párologtat is, míg az őszi, nyugalmi állapotban csak a gyökerzet regenerálásával/fejlesztésével 'foglalkozik'.
tavaszi ültetéskor pont ezért gyakran tőre vágják a csemetéket, főleg, ha száraz az idő/talaj, vagy nagyok a csemeték, vagy fejletlen a gyökérzetük.
