A 3047-es leltári számú rajzokhoz tartozó? Hogyan kérted ki? igazából engem csak a 601-esé érdekel, de annak semmi nyoma. Így aztán én próbálok rajzjegyzéket csinálni csak úgy mellékesen, mert engem a tételjegyzék - meg nyilván maguk a tételek - érdekelnek.
1906-tól már benzin elektromos mozdonyokat és motorkocsikat vettek a hazai kisvasutak (a gőzmozdonyok mellett), gőzmotorkocsit, hármat is, 1910-ben? Hihetetlenül hangzik.
Egy külföldi érdeklődő kérdez a 750 mm-es nyomtávolságú Esslingeni gyártmányú gőzmotorkocsikról, amik 1910-ben készültek, állítólag Magyarországra adták el őket, 1920 után nyomuk veszett.
A gyári számok: Esslingen 10/3558, Esslingen 10/3559 és Esslingen 10/3560
Én az itthoni forrásokban esslingeni gyártmányú járműveket csak a Monarchia osztrák fele kapcsán látok emlegetni, a Komarek és a Rohrbacher motorkocsikat. Ezek normál nyomtávolságúak.
A rajzjegyzék szerint a 259-es rajz a 327-es sorozatnál (azaz a 102-es és 103-as szerkezetnél) is az V. csoportba (Szerelvények) tartozik, a rajzon szereplő III. csoportmegjelölés talán a 754 szerkezetszámnál volt releváns, ahonnan a rajzot átvették. A 327-esnél a III. csoport a "Védház Burkolat" rajzai.
Amúgy a legmagasabb számú gyári rajz, ha minden igaz, a XI. csoportba (Fék) tartozó 357. számú Fékező szeleptartó.
Ezen kívül vannak a "Saját rajzok" címen besorolt, már a MÁV által készített rajzok. Ezek egy részét 1001-től felfelé számozták, más részüket az egyes csoportokba tartozó számokra rászámozták (tehát utána számozták, részben betűvel törve), sőt néhol felülszámozták. A később készülteknél már csak a kapcsolódó utasítás számával jelölték a rajzokat.
Csak most nézem: a 259-es lap a III. csoportba tartozik a 327-esnél. A 601-nél a III. csoportba a 81-től 120f-ig számozott rajzok kerülnek, a 259 (a víztisztító vezetősín-tartó) már az V. csoportba került. Érdekes. Nem tudod esetleg, hogy a 327-hez hány egységnyi rajz készült?
Aki a filmet készítette, az sem ismerte a térképet. (Persze, ha elég jó elvtárs volt, akkor simán megkaphatta ettől még a jó földrajz jegyet.) A Kazán szoros (gyönyürű tája) után beszél arról, hogy Bulgáriánál már csak dombok vannak.
A ködös albionba visszaszállított 411-esek közül 3 darabot (amelyekből lehet csak kettő volt valóban 411-es) 2022 augusztusa óta eladásra kínálja (vagy kínálta) a nothingami múzeum vasút.
Antal, ezt most barátilag írom, nem "bántásból". Kívülállóként, így elfogulatlanul olvasva ezt a pár hozzászólást, én egy picit sem érzékeltem, hogy bárki akár a legkisebb rosszindulattal, vagy támadó szándékkal válaszolt volna neked. Szerintem akaratlanul te pörgeted bele ebbe magadat, aztán ennek következtében jönnek a mínuszok, te meg feleslegesen idegesíted magad. Ne tedd.
Egyszer a Facebookon került valahol szóba ez a menet, ahol én annyit írtam, hogy a Mezei István féle Mozdonyok könyv 167 km/h sebességet ír, ami - ismerve Mezei munkásságát - nekem hitelesebb adatnak tűnik, mint az ez látta, meg az hallotta, meg annak a szomszédja látta azt, aki majdnem ott volt a próbán, és hasonlók. Erre valaki nekem támadt, hogy mit okoskodok, az adott menet jól dokumentált és a hiteles adatok szerint a mérés egyik részvevője látta pár pillanatra a 167 km/h értéket a mérőkocsi műszerén. Erre megkérdeztem, ha annyira jól dokumentált az adott mérés, akkor miért csak ködösen fogalmaz minden hozzáférhető forrás, méghozzá annyira, hogy még a sebesség értékben sem egyeznek meg, és hol lehet hozzáférni a hiteles adatokhoz. Erre a kérdésemre azóta sem jött válasz.
Ha dilettáncsot akarnék megfogni, nem téged keresnélek. Ha piszkálni akarnék, tudnának néhány oldalon mesélni, de így a fórumon nem is kell hozzá különösebb bátorság. Azért érdemes csak olvasni a politikai oldalakat például.
Annyi az egész, hogy néha egészen érdekes válaszokat lehet kapni. Nekem például a zsebrádiók létezése a tranzisztorokhoz kötődött, egészen addig, amíg meg nem írták, hogy az első zsebrádiók elektroncsövesek voltak, csökkentett méretű elektroncsövekkel, képet is adtak hozzá. Nem élcelődött senki, egyszerűen válaszoltak. Én se tudom, milyen berendezés hogy néz ki a mérőkocsiban, elvileg lehetett valamilyen világító számjegyes készülék is, csak nem volt valószínű.
Nem kell minden bokorban farkast keresni, nincs mindegyikben farkas.
A számítógép előtt meg itt nem lehet elnyúlni, egy néhai öreg plébános rokonom százegynéhány éves íróasztalán van, a szék egy hatvanévesnél idősebb faléces kerti szék, itt csak görnyedni lehet. Akinek kedve van szórakozni, kipróbálhatja.
Itt nem a mínuszokról van szó, hanem láthatóan pár kommentelő, "nem szokásom senkit a körző hegyével piszkálni, de" - azért piszkál. Bocs, nem vagy mérnök, ez szerintem köztudott, főleg nem pályavasúti mérnök, és így nem tudom hogyan működött ez a mérőkocsi berendezés. A kommentelők ezen élcelődnek, nem írják nyíltan, ehhez ezek szerint nem bátrak, de a kommentek hangvételéből érződik, a "há-há, megfogtuk a dillettáncsot" hö-hö rötyögés a számítógép előtt elnyúlva.
A kutya nem bántott, de rögtön asztalra csapsz, hogy: na, megálljatok! Erre még bevonzod az unatkozó mínuszolókat, adjunk neki, úgyse tudunk mást csinálni, esik az eső. Olyat nem lehetne, hogy lapozol, és folytatod munkásságodat a vasútról, a kérdezőket meg nem tekinted felbérelt kétes hátterű ügynököknek?
Nincs. Vártam valamilyen hasonló kérdést, de már az iskolában se volt szokásom az előttem ülőt hátulról körzőheggyel szurkálni. Most meg már nem változtatok rajta.
